A külföldi nyaralásra való felkészülés velejárója a tájékozódás arról, hogy az adott országban van-e a magyar államnak olyan képviselője, akihez baj esetén segítségért fordulhatunk. Szerencsés, ha megszerezzük a konzuli szolgálat címét, telefonszámát, amelyet azután úti okmányaink mellett őrizhetünk, remélve, hogy nem lesz rá szükség.
"Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze." [Alkotmány 69. § (3) bekezdés.] Ezt a védelmet a Külügyminisztérium elsősorban a konzuli hálózat útján látja el.
2001. november 1-jével életbe lépett a konzuli védelemről szóló törvény (2001. évi XLVI. törvény), amely eleget tesz az állampolgárok és a szervezetek azon elvárásának, hogy magas szintű jogszabály összegezze: az államtól milyen védelemre számíthatnak külföldön.
8.1. Fontos tudnivalók külföldre utazóknak
Annak érdekében, hogy a külföldi tartózkodás zavartalan legyen, érdemes megfogadni néhány tanácsot:
– amennyiben hosszabb ideig szándékozik valaki külföldön tartózkodni, jelentkezzen be az illetékes magyar konzulnál,
– letartóztatás vagy a személyes szabadság bármilyen más korlátozása esetén ragaszkodni kell ahhoz, hogy a helyi hatóságok értesítsék a konzult,
– olyan nyelven készült iratot, amelyet valaki nem ért, csak akkor írjon alá, ha megfelelő tolmácsot biztosítottak,
– amennyiben magyar állampolgár halálesetéről, letartóztatásáról, vagy arról szerez tudomást a külföldön utazó, hogy kiskorú magyar állampolgár megfelelő gondoskodás nélkül maradt, haladéktalanul értesítse a konzult,
– az útlevél elvesztését késedelem nélkül be kell jelenteni a helyi rendőrségen és a magyar konzulnak. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a helyi hatóságok a bejelentésről minden esetben adjanak igazolást.
Indulás előtt érdemes meggyőződni arról, érvényes-e az útlevél, a jogosítvány, továbbá ha ezt a cél- és a tranzitország előírja, van-e érvényes vízum (munkavállalás, jövedelemszerzés, bevándorlás céljából történő utazás mindig vízumköteles).
Számítani lehet arra is, hogy beutazáskor esetleg igazolni kell az úti célt s az ott-tartózkodás anyagi fedezetét.
8.2. Magyar konzuli hálózat a világban
A Külügyminisztérium évente mintegy 130 ezer konzuli érdekvédelmi és közigazgatási ügyben jár el. A Magyar Köztársaság konzuli hálózata jelenleg 75 konzuli feladatot ellátó nagykövetséget és nagykövetségi és képviseleti hivatalt, 18 főkonzulátust és 157 tiszteletbeli konzuli képviseletet foglal magában.
A nagykövetségeken és a viszonylag csekély számú magyar konzulátuson dolgozó konzulok mellett azonban az utóbbi időben a tiszteletbeli konzulok is egyre fontosabb szerepet vállalnak és töltenek be a magyar állampolgárok konzuli érdekvédelmében és a konzuli gondoskodás biztosításában.
A magyar konzulok segítséget, támogatást nyújtanak a hozzájuk forduló magyar állampolgároknak, így különösen:
– segítenek a hozzátartozók értesítésében, tájékoztatást adnak a baleset, más rendkívüli eset, születés, házasságkötés, haláleset során előírt eljárásról,
– tanácsot adnak, milyen módon lehetséges a hazatéréshez szükséges pénzt átutalni, jegyet telepíteni, ennek érdekében felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal,
– tanácsot adnak, hogyan lehet helyi ügyvédet, tolmácsot vagy orvost találni,
– kapcsolatot tartanak a letartóztatott magyar állampolgárokkal, a helyi jogszabályokkal összhangban segítséget nyújtanak a hozzátartozóknak címzett üzenetek, értesítések továbbításához,
– gondoskodnak az elveszett magyar úti okmányok pótlásáról.
Más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgár a másik állampolgársága szerinti államban olyan mértékben jogosult a védelemre, amilyen mértékig azt a fogadó állam lehetővé teszi.
A magyar állampolgár érdekvédelmét olyan államban, ahol a Magyar Köztársaságnak nem működik diplomáciai vagy konzuli képviselete, vagy az adott ügyben hatáskörrel rendelkező tiszteletbeli konzuli tisztviselője, az Európai Unió tagállama is elláthatja, feltéve hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.
8.3. Tanácsadás és segítségnyújtás
A konzul minden megengedett módon tájékozódik a külföldi államokban a magyar állampolgárok alapvető jogait és érdekeit közvetlenül érintő körülményekről, belső jogszabályokról és azok változásairól, valamint a jogalkalmazásról, és ezekről a megfelelő úton tájékoztatja az állampolgárokat annak érdekében, hogy elősegítse megfelelő felkészülésüket a külföldi utazásra, tartózkodásra.
A konzuli szolgálat abban az esetben, ha úgy tapasztalja, hogy ezek a jogok sérülnek, különösen ha a magyar állampolgárok hátrányos megkülönböztetéséről, alapvető jogaik súlyos vagy rendszeres sérelméről szerez tudomást, haladéktalanul fellép az adott állam illetékes hatóságainál.
8.3.1. A konzulok korlátozott lehetőségei
A magyar konzuloknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy a helyi bíróságok előtt folyó eljárásban az érintett magyar állampolgár képviseletében eljárjanak, szállodai, kórházi, ügyvédi, halottszállítási vagy egyéb számlát, közlekedési vagy más bírságot helyette kifizessenek, születést, házasságkötést, halálesetet anyakönyvezzenek.
Nincs módjuk arra, hogy magyar állampolgár számára a helyi jogszabályok alól felmentést, kivételes elbánást biztosítsanak.
Feltétlenül fontos tehát, hogy a meglátogatott ország szokásait, előírásait minden esetben betartsuk, jogrendszerét tiszteletben tartsuk, mivel ez a legalapvetőbb garancia az esetleges problémák elkerülésére. Természetesen a világ közel 200 országa között vannak olyan országok is, ahol a belső jog jelentős mértékben eltér az európai normákon alapuló magyar jogtól. A konzuloknak, mint minden esetben, ezekben az országokban is szigorúan tiszteletben kell tartaniuk a fogadó ország szokásait, s a magyar állampolgárokat csakis a kinti szabályok betartására szólíthatják fel.
8.3.2. Konzuli tanácsok
Egyes országok vallási, öltözködési, viselkedési szabályai nagymértékben eltérhetnek a magyarországitól, s előfordulhat, hogy megsértésüket – például akár csekély mennyiségű alkohol bevitelét vagy fogyasztását – súlyosan büntetik. Saját érdekében mindenki előzetesen tájékozódjon az ilyen és ehhez hasonló helyi előírások létezéséről.
A kábítószer csempészését, sok helyen akár kis mennyiségben történő fogyasztását, birtoklását is súlyosan büntetik. Több országban a kábítószerrel összefüggő bűncselekmény elkövetését halálbüntetéssel is sújthatják. Soha ne vállalja el senki más csomagjának őrzését, szállítását, vagy azt, hogy más járművét átviszi a határon.
Magyar állampolgárt külföldön is megillet a Magyar Köztársaság védelme – de feltétlenül alkalmazkodni kell a fogadó ország szokásaihoz.
8.4. Bajba jutott magyar állampolgárok védelme
A konzuli szolgálat segítséget és támogatást nyújt a külföldön bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének elősegítéséhez.
8.4.1. Elveszett, ellopott útlevél
A leggyakrabban az útlevelek elvesztése vagy ellopása jelent gondot a külföldön járóknak. Ilyenkor késedelem nélkül a rendőrséghez kell fordulni, s ragaszkodni kell ahhoz, hogy a helyi hatóságok adjanak igazolást a bejelentésről. Ezzel az igazolással fel kell keresni a legközelebbi magyar konzult. Aki felkészült az útra, annak még ebben az esetben sem kell kapkodnia, hisz a megfelelő címet és telefonszámot egyszerűen csak fellapozza a noteszében.
A konzul a hazatéréshez az elveszett, ellopott, megrongálódott, megsemmisült vagy lejárat folytán érvényét veszített úti okmány helyett újat állít ki.
8.4.2. A hazatérés joga
A konzuloknak a konzuli gondoskodás területén kifejtett tevékenységét több csoportba lehet sorolni. Kiemelkedő fontosságú ügyek azok, amelyekben a hazatérés jogát kell biztosítaniuk a magyar állampolgároknak. Egy elvesztett vagy ellopott útlevél bejelentése után ez például azt jelenti, hogy a konzul a bejelentő részére kiállít egy hazatérési igazolványt. A személyazonosság megállapítása olykor egyszerűen zajlik, néha azonban a konzulnak szabályos nyomozómunkát kell folytatnia a dokumentumok kiállítása előtt.
A hazatérés jogának gyakorlására azonban nem elegendőek a megfelelő okmányok. Ha valakinek ellopták a pénzét vagy a repülőjegyét, akkor bizonyos anyagi forrásokra is szüksége lehet. A konzul ilyenkor elsősorban abban segédkezik, hogy a bűntény kárvallottja gyorsan igénybe vehesse a számára elérhető hazai forrásokat, s megkaphassa a hozzátartozók vagy a munkahely segítségeként feladott pénzküldeményét.
A konzul útmutatást és tanácsot ad a rászorultnak ahhoz, hogy hazatérését saját erejéből megoldhassa, közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.
8.4.3. Pénzügyi segítség külföldön
Régebben végszükség esetén az utazó úgynevezett áthidaló kölcsönt is felvehetett a konzulátusoktól, de az ilyen megoldásokra a modern banki szolgáltatások, a gyors számítógépes átutalások korában ma már alig van szükség.
Amennyiben a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, a konzul kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Bizonyos esetekben meg kell tagadni a kölcsönnyújtást. Például ha a kérelmező valótlan adatokat közölt, vagy a korábban igénybe vett konzuli kölcsönt nem térítette vissza.
A külügyminiszter különös méltánylást érdemlő esetekben, kérelemre, a konzuli kölcsön visszafizetése alól részben vagy egészében mentesítést adhat.
8.5. Segítségnyújtás baleset vagy bűncselekmény áldozatainak, betegeknek
Amennyiben a konzuli szolgálat tudomást szerez arról, hogy magyar állampolgár súlyos sérüléssel járó balesetet szenvedett, vagy ilyen sérülést okozó bűncselekmény sértettjévé vált, illetőleg súlyos, sürgős ellátást igénylő betegségben szenved, haladéktalanul tájékozódik arról, hogy az érintett megfelelő egészségügyi ellátásban részesül-e. Értesíti a sérült vagy beteg által megjelölt személyt, valamint gondoskodik az érintett vagy legközelebbi ismert hozzátartozója felvilágosításáról.
Több magyar állampolgár súlyos sérülésével vagy halálával járó szerencsétlenség vagy bűncselekmény esetén a konzuli tisztviselő lehetőség szerint a helyszínen is meggyőződik arról, hogy a sérültek számára a szükséges ellátást biztosítják, vagyontárgyaik megőrzéséről az eljáró hatóságok gondoskodnak, és a baleset körülményeiről felvett jegyzőkönyv a magyar állampolgárok jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez szükséges adatokat tartalmazza-e.
Eljárása során a konzuli tisztviselő, a vonatkozó nemzetközi szerződésekkel, a fogadó állam jogszabályaival és gyakorlatával összhangban, együttműködik a fogadó állam hatóságaival, és szükség esetén javaslatot tesz magyar szakértő részvételére a vizsgálatban.
Az áldozatok védelme során a konzuli tisztviselő haladéktalanul fellép a fogadó állam hatóságainál, ha az érintett magyar állampolgár személyiségéhez fűződő jogait, méltóságát, személyes adataival való rendelkezésének jogát sérelem éri.
8.6. Segítségnyújtás katasztrófa, háború vagy fegyveres összeütközés esetén
A magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegető természeti katasztrófa, háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések esetén a konzuli szolgálat megteszi az adott körülmények között elvárható intézkedéseket az érintett magyar állampolgárok tájékoztatása és a velük való folyamatos kapcsolattartás érdekében.
Szükség esetén a Külügyminisztérium javaslatot tesz a kormánynak a magyar állampolgárok hazatérésének elősegítésére vagy evakuálására. Evakuálásra csak az érintett vagy törvényes képviselője egyetértésével kerülhet sor. Amennyiben a törvényes képviselő nyilatkozatának beszerzésével járó késedelem a magyar állampolgár életét, testi épségét veszélyezteti, a konzuli szolgálat, az érintett magyar állampolgár nyilatkozatát is figyelembe véve, az eset összes körülményének mérlegelésével hoz döntést az evakuálásról.
8.7. Személyes szabadságukban külföldön korlátozott magyar állampolgárok védelme
A konzul elérhetősége azoknak is hasznára válhat, akiket külföldön bármilyen módon korlátozni akarnak a személyes szabadságukban. Célszerű, ha a külföldi hatóságokkal konfliktusba kerülők azonnal érintkezésbe lépnek a magyar konzullal. Fontos szabály még az is, hogy a kinti törvényekkel összeütköző állampolgárok lehetőleg semmilyen olyan hivatalos iratot ne írjanak alá, amelyet nem tudnak kellőképpen értelmezni.
8.7.1. Rendőrségi őrizetben külföldön
A rendőrséggel bárkinek lehet ügye, hiszen például egy óvatlan pillanatban bekövetkező s másokat is kórházba juttató közlekedési baleset után is konzuli védelemre szorulhat valaki. De az is előfordulhat, hogy valaki egy bűnügy részesévé vagy elkövetőjévé válik. A konzuli védelem annak a magyar állampolgárnak is kijár, akit valószínűleg alapos okkal vett őrizetbe egy külföldi ország rendőrsége. A magyar konzul ilyen esetekben is ügyel arra, hogy a magyar állampolgárokkal szemben eljáró külföldi hatóság csakis jogilag kifogásolhatatlan módon járjon el, és mindeközben azt is szem előtt tartja, hogy a személyes adatok védelme szent és sérthetetlen.
8.7.2. A konzul kapcsolattartása a bajbajutottal
A konzuli szolgálat a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, ha ellene a fogadó állam hatósága a személyes szabadság korlátozásának bármely formáját alkalmazza, függetlenül annak elnevezésétől, az alábbi segítséget nyújtja:
– amennyiben a fogva tartás tényéről bármely forrásból értesül, tisztázza a védelem nyújtásához szükséges adatokat,
– a fogadó állam szabályaival összhangban kapcsolatba lép a fogvatartottal, és kérésére tájékoztatja az ügyre vonatkozó, a fogadó államban hatályban lévő jogszabályok lényegéről,
– késedelem nélkül értesíti a fogvatartott által megjelölt személyt,
– kérés esetén tanácsot ad a védőválasztáshoz és tolmács igénybevételéhez.
A konzuli szolgálat figyelemmel kíséri a fogva tartás körülményeit, valamint azt, hogy a magyar állampolgárral szemben folytatott eljárás során tiszteletben tartják-e a nemzetközi jogi szabályokat, továbbá a fogadó államnak a kényszerintézkedések elrendelésére és foganatosítására vonatkozó rendelkezéseit.
A fogvatartott állapotáról a konzuli tisztviselő lehetőség szerint személyes látogatás keretében győződik meg, különösen, ha a fogvatartott a bántalmazására vagy az egészségét, testi épségét veszélyeztető körülményekre tesz panaszt.
Amennyiben a fogvatartott kiskorú, cselekvőképessége egyéb okból hiányzik vagy korlátozott, vagy várandós anya, soron kívül meg kell látogatni.
A konzuli szolgálat nem léphet fel annak a személynek az érdekében, aki ezt ellenzi. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy esetén a konzuli szolgálat beszerzi a törvényes képviselő nyilatkozatát, és annak alapján dönt a további eljárásról, feltéve hogy az ezzel járó késedelem nem sérti vagy veszélyezteti a magyar állampolgár érdekvédelmének ellátását.
8.8. Haláleset idegen államban
Amennyiben a konzuli szolgálat magyar állampolgár külföldön történt elhalálozásáról értesül, megkeresi a fogadó ország illetékes hatóságát a halotti anyakönyvi kivonat beszerzése érdekében, haladéktalanul értesíti az elhunyt legközelebbi ismert hozzátartozóját, és felvilágosítást nyújt számára az eltemettetéshez vagy a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről.
Ha az elhunyt után külföldön kiskorú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár maradt, a konzuli tisztviselő gondoskodik megfelelő ellátásának biztosításáról, ennek keretében szükség esetén kezdeményezi gyám vagy gondnok kirendelését, illetőleg az érintett hazatérését.
8.8.1. Hagyaték őrzése
Megeshet, hogy egy külföldön tartózkodó magyar állampolgár elhalálozik, aki után komoly anyagi értékeket képviselő dolgok maradnak külföldön (gépkocsi, elektronikus cikkek, ékszerek stb.). Az ilyen értékekre a hagyatéki jog szabályai vonatkoznak. A konzul ilyenkor feltétlenül értesítést kap a hatóságoktól a halálesetről, s ezt követően folyamatosan ügyel arra, hogy a hagyaték őrizet alatt legyen, s ne essen kára a hagyatéki eljárás kezdetéig tartó időszakban.
Az ismeretlen örökös felkutatása érdekében a konzuli szolgálat hirdetményt tesz közzé a hagyatéki igény érvényesítésére.
8.9. Kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott magyar állampolgár védelme
Kiskorú vagy cselekvőképességében egyébként korlátozott magyar állampolgár érdekvédelme során a konzuli szolgálat annak szem előtt tartásával jár el, hogy az érintett személy nem, vagy csak korlátozottan képes közreműködni jogai és érdekei védelmében.
A konzul szükség esetén értesíti a magyar gyámhatóságot arról, ha a magyar állampolgár számára gyám vagy gondnok rendelése válik szükségessé.
8.10. Bűncselekmények magyar áldozatai
A magyar állampolgárok egyre növekvő számú külföldre utazása, a turizmus örvendetes bővülése nyomán növekvő számban fordulnak elő magyar állampolgárokkal szemben külföldön elkövetett bűncselekmények, szabálysértések. A magyar konzulok az ilyen esetek bejelentését követően tanácsot, segítséget nyújtanak a bajbajutottaknak.
8.11. Távol levő személy képviselete
A fogadó állam bírósága vagy más hatósága előtti eljárásban a konzuli tisztviselő fellép a magyar állampolgár képviseletében, vagy intézkedést tesz a képviseletének biztosítására, feléve hogy a magyar állampolgár távolléte miatt, vagy más elháríthatatlan okból nem képes jogait és érdekeit időben személyesen vagy meghatalmazottja útján érvényesíteni.
A megtett intézkedésről a konzuli szolgálat értesíti az érdekelt magyar állampolgárt, s felhívja, hogy az eljárásban a továbbiakban személyesen vagy meghatalmazottja útján vegyen részt. Szükség esetén tájékoztatást nyújt a fogadó államban hatályban lévő, az igényérvényesítésre vonatkozó eljárási jogszabályokról, valamint tanácsot ad megfelelő jogi képviselő választásához, fordító vagy tolmács igénybevételéhez.
8.12. Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés
A Magyar Köztársaságnak a külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője a magyar állampolgár érdekeihez közvetlenül kapcsolódó jognyilatkozatokról vagy jogügyletekről (a végintézkedést is beleértve)
– konzuli okiratot állíthat ki,
– a jogilag jelentős tényekről és körülményekről konzuli tanúsítványt készíthet,
– okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.
Az így készített okirat közokirat.
8.13. Felülhitelesítés
Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldi közokirat magyarországi felhasználása céljából a konzul felülhitelesítheti a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
Külföldi felhasználás céljából a Külügyminisztérium konzuli feladatokat ellátó szervezeti egysége felülhitelesíti a magyar minisztériumok vagy országos hatáskörű szervek által kiállított okiraton szereplő aláírást és bélyegzőlenyomatot.
A felülhitelesítést meg kell tagadni, ha az okirat, a kiállító hatóság aláírása vagy bélyegzője valódiságát vagy a kiállításra való jogosultságát illetően kétely merül fel.
8.14. Konzuli adatkezelés
A konzuli szolgálat a konzuli védelem során a védelemre szoruló személy következő személyes adatait kezelheti:
– családi és utónév,
– születési hely és idő,
– anyja neve,
– magyarországi lakóhelye,
– állampolgársága,
– személyazonosító okmányának okmányazonosító adatai,
– a védelem biztosításához szükséges egyéb adatok.
8.14.1. Adatvédelem
A konzul az eljárása során keletkezett okiratokról és tanúsítványokról, valamint az érintett magyar állampolgár jogi képviselőjétől származó, ügyvédi titoknak minősülő adatról kizárólag az érintett egyetértésével adhat felvilágosítást.
A közeli hozzátartozó érdeklődése esetén, amennyiben az érintett személy baleset, fogva tartás vagy más ok miatt nincs abban a helyzetben, hogy maga vegye fel a kapcsolatot közeli hozzátartozójával, illetve holléte ismeretlen, a konzuli szolgálat vélelmezi az érdekelt magyar állampolgár hozzájárulását az ügyről adott tájékoztatáshoz, feltéve hogy a konzuli szolgálatnak nincs tudomása az érintett és közeli hozzátartozójának érdekei között fennálló nyilvánvaló ellentétről. Amint a konzuli szolgálatnak sikerül kapcsolatba lépnie az érintettel, felkéri arra, hogy nyilatkozzon: közeli hozzátartozójának adható-e a továbbiakban tájékoztatás.
A kérelemre indult eljárásban a konzuli védelem ellátására irányuló kérelem magában foglalja az annak biztosításához szükséges adatok kezeléséhez való hozzájárulást is. Erről a konzuli szolgálat a kérelmezőt tájékoztatja.
8.14.2. Nyilvántartás a konzuli eljárás adatairól
Az adatszolgáltatásról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza:
– az adatkezelő megnevezését (azonosítóját),
– az adatszolgáltatás idejét,
– az adatszolgáltatás célját és jogalapját,
– az adatszolgáltatást igénylő megnevezését,
– a szolgáltatott adatok körét.
Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.
8.14.3. A konzul adatigénylése
Az érdekvédelem ellátása során, az adatok felhasználása céljának és az igényelt adatok körének megjelölésével, a konzuli szolgálat az adatkezelést szabályozó külön törvény alapján adatot igényelhet:
– a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásából,
– az anyakönyvi nyilvántartásokból,
– az állampolgársági eljárásra jogosult hatóságtól,
– a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
– a központi útiokmány-nyilvántartásból,
– a közúti közlekedési nyilvántartásból,
– a határforgalom-ellenőrzési nyilvántartásból,
– a bűnügyi nyilvántartásból,
– a körözési nyilvántartásból,
– az egészségbiztosító és a nyugdíjbiztosító nyilvántartásából.
8.15. Konzuli díjak
A Külügyminisztérium Konzuli Főosztályához magyar diplomáciai, illetve konzuli képviselethez benyújtott kérelemmel kapcsolatos eljárásért, valamint a konzuli hatóság által teljesített szolgáltatásért konzuli díjat, és ha jogszabály úgy rendelkezik, más hatóság által megállapított illetéket, illetve díjat kell fizetni.
A konzuli hatóság a konzuli díj összegét a fizetésre kötelezett vagyoni és jövedelmi viszonyainak mérlegelése alapján – a százalékosan megállapított díj kivételével - csökkentheti, illetve teljesen elengedheti.
Néhány jellemző konzuli eljárás, amelyekért fizetni kell (a díjakat euróban adjuk meg):
A konzuli hatóság által készített hiteles másolat (oldalanként) 20
A fél által bemutatott másolat hitelesítése (oldalanként) 15
A konzuli hatóság által készített – hiteles fordítás (oldalanként) 35 - kivonatos fordítás (oldalanként) 20
A fél által készített fordítás hitelesítése (oldalanként) 15
Valamely okiraton szereplő hivatalos személy aláírásának és pecsétjének felülhitelesítése 20
Magánszemély aláírásának hitelesítése 30
A fél kérelmére a konzuli hatóság által kiállított bizonyítvány, igazolás, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik 35
Meghatalmazás kiállítása az érték 1,5%-a, de legalább 40
Végrendelet, fiókvégrendelet felvétele az érték 1,5%-a, de legalább 50
Személyek felkutatása 25
Szerződés közokiratba foglalása az érték 2,5%-a, de legalább 50
Életbenléti igazolás kiállítása 20
A fél ügyében külföldi bíróság vagy más hatóság előtt való képviseletért vagy eljárásért (esetenként) 60
Hagyatéki biztosítási, kártérítési követelések, halálesetek, haláleseti segélyek és elhaltak utáni más követelések érvényesítése iránti eljárásért (beleértve a leltározást, beszedést, letétbevételt, átutalást is), a követelések 4%-a, de legalább 60
Letét őrzése és kiszolgáltatása – pénz, értékpapír és egyéb értékkel bíró tárgy után az érték 3%-a, de legalább 40 – okiratok után (okiratonként)5
Holttestnek
– külföldről Magyarországra történő szállítására 15
– - átszállítására engedély kiadása 40
Hazatérési igazolvány kiállítása 17
Okiratbeszerzés külföldről (okiratonként). Ez a díj nem foglalja magában a külföldi hatóság által felszámított egyéb díjat és költséget 20
Külföldről a konzuli szolgálat útján Magyarországra küldött okiratok, ingóságok továbbítása, amennyiben más tétel szerinti díj alá nem esik, a szállítási költségátalányon kívül csomagonként 25
Külképviseleten igényelt konzuli kölcsön iránti kérelem 30
Kezelésiköltség-átalány 15
Távközlésiköltség-átalány
– Európában 10
– Európán kívül 20
Jogi tanácsadás óránként 100
Jogszabályszöveg megküldése oldalanként 5
8.15.1. Mentesség
Nem kell konzuli díjat fizetni az alább felsorolt esetekben:
– a magyar költségvetési szerv megkeresésére végzett hivatalos cselekményért,
– a magyar költségvetési szerv hivatalos kiküldetésben lévő dolgozója részére teljesített hivatalos cselekményért, ha az a kiküldetésével, hivatalos minőségével közvetlenül összefügg,
– azért a hivatalos cselekményért, amelynek díjmentességét nemzetközi szerződés írja elő,
– a magyar állampolgár alapvető jogainak érvényesítéséhez szükséges halaszthatatlan intézkedésért a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvényben meghatározott esetekben,
– a magyar állampolgár külföldön történt születésének, elhalálozásának hivatalból történő hazai anyakönyvezésével kapcsolatos eljárásért,
– a fogadó állam hatóságának megkeresésére hazatérési igazolvány kiállításáért, továbbá egyes esetekben az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgár elveszett, ellopott vagy megsemmisült útlevelének pótlásáért,
– a külföldön bejegyzett segélyszervezet, illetve egyház által humanitárius vagy segélyezési célból feladásra és/vagy szállításra kerülő, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámteher biztosítása alól mentesülő áruk/vámáruk vámkezeléséhez kiállított külképviseleti igazolásért.
8.15.2. Díjfizetés valutában
A konzuli díjat a hazai hatóság által felszámított egyéb illetékkel (díjjal) és költséggel együtt a konzuli hatóságnál euróban vagy a fogadó országban szokásos más konvertibilis valutában, kivételes esetben helyi valutában kell megfizetni.
Ha a kérelmet a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályán nyújtották be, a díjat forintban kell megfizetni, a valutában felmerült költség kivételével.
8.16. Válságkezelő központ a Külügyminisztériumban
Válságkezelő központ kezdte meg működését a Külügyminisztériumban azzal a céllal, hogy a tavalyi délkelet-ázsiai szökőárhoz hasonló méretű nemzetközi katasztrófák esetén a jelenleginél is hatékonyabban lehessen ellátni külföldön a magyar állampolgárok védelmét.
A különböző szervezeti egységek közötti korábbi ad hoc együttműködés helyett szükség esetén koncentráltabban, előre leírt szabályok szerint lehet majd tevékenykedni, bármilyen válság vagy katasztrófa következik be.
8.16.1. Kérdőíven jelenthető be az utazási célpont
A délkelet-ázsiai cunamikrízis idején az egyik legnagyobb kihívást a térségben tartózkodó magyar állampolgárok felkutatása jelentette, ezért a Külügyminisztérium internetes honlapján megjelentettek egy kérdőívet, amelyen a külföldre utazó magyarok feltüntethetik utazási célpontjaikat, illetve saját, valamint az értesítendő személyek adatait, elérhetőségét.
Adatvédelmi okokból a magukat regisztráltatni kívánó magyar állampolgároknak a kitöltött kérdőívet ki kell nyomtatniuk, és azt aláírva el kell küldeniük a Külügyminisztériumba.
8.17. Tiszteletbeli konzuli hálózat
A központ részben a kommunikáció, részben a kapcsolattartás terén jelent előrelépést, részben pedig a magyarországi katasztrófa- és válságkezelő rendszerekhez történő kapcsolódást teremti meg.
A minisztérium átalakítja a tiszteletbeli konzuli hálózat működését azért, hogy rendkívüli helyzetekben hatékony segítséget tudjanak nyújtani a bajba jutott magyar állampolgároknak.
Az összeállítást készítették:
Farkas Lászlóné, Kotulyák Éva, Szücs Gábor, Trunkó Barnabás
