Tavaly május 1. óta a magyar állampolgárok egyben az Európai Unió polgárai. Uniós csatlakozásunktól már személyi igazolvánnyal is átléphetjük az Európai Gazdasági Térség tagállamai felé nyíló határállomásokat. Személyi igazolványunkat mindaddig használhatjuk a határátlépéskor, míg meg nem jelenik az EU-ban kibocsátott egységes, biometrikus azonosítókkal ellátott útlevél.
2004. május 1-jét követően a szomszédos EU-tagállamokkal közös, összesen 1139 km hosszúságú határszakaszon (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia) ugyan nem szűnt meg a határforgalom ellenőrzése, de lényegesen leegyszerűsödött, és már a magyar állampolgárok is használhatják az EU-sávot. A belső határokon történő ellenőrzés teljes felszámolására csupán néhány év múlva kerülhet sor.
A valamennyiünkre vonatkozó beutazási és tartózkodási szabályokat a személyek szabad mozgására vonatkozó közösségi előírások és egyes schengeni szabályok együttesen határozzák meg.
4.1. Határátlépés uniós polgárként
4.1.1. Egyszerűsített ellenőrzés az EU belső határszakaszán
Az egyszerűsített ellenőrzés a személyazonosság megállapítását, az úti okmány érvényességének ellenőrzését és a gépjármű megtekintését, szemrevételezését jelenti.
4.1.2. Tüzetes ellenőrzés
Amennyiben a belső határon átlépőről rendelkezésre álló adatokból vagy az utas viselkedéséből arra következtet a határőr, hogy az utas veszélyeztetheti valamely tagállam közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségét, tüzetesebb vizsgálatnak is alávetheti az okmányt, a gépkocsit vagy a poggyászt. Ilyen esetben részletesebben kikérdezik az illető személyt az utazás céljáról, a járművét és egyéb tárgyait tüzetesebben megvizsgálják, a beutazó adatait pedig a Schengeni Információs Rendszer segítségével ellenőrzik. Amennyiben a beutazó szerepel valamely tagállam tiltó névjegyzékében, az európai uniós (magyar) polgár beléptetése meg is tagadható.
4.1.3. Tiltó névjegyzék
Akinek tudomása van arról, hogy valamelyik tagállamban vele szemben korábban beutazási vagy tartózkodási tilalmat, korlátozást rendeltek el, indulása előtt érdemes érdeklődnie az adott ország budapesti külképviseletén az utazási lehetőségeiről. Mindenkinek joga van ugyanis arra, hogy a személyéről a rendszerben nyilvántartott adatok helyességéről meggyőződjön, illetve panaszt tegyen minden olyan esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a nyilvántartott adatok nem helytállóak, vagy a bejegyzés jogalapja időközben megszűnt.
4.2. Schengeni Információs Rendszer
Az uniós csatlakozással megváltoztak a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének szabályai is. Például a "túltartózkodás" a továbbiakban nem lesz szankcionálható magyar állampolgárokkal szemben. Ugyanakkor a kiadatási letartóztatás miatt körözés alatt álló, eltűnt vagy védelmük érdekében biztonságba helyezendő, a titkos megfigyelés vagy célzott ellenőrzés alá vont magyar állampolgárok adatai továbbra is regisztrálhatók és tárolhatók a Schengeni Információs Rendszerben, mint ahogyan a büntetőeljárások gyanúsítottjai, tanúi, elítéltjei adatai is, így az ilyen személyek beutazása is korlátozható.
A Schengeni Egyezmény rendszere a külső határok ellenőrzésekor nemcsak a belépni szándékozó személyeket ellenőrzi, hanem meg kívánja akadályozni, hogy bűncselekményekből származó vagy bűncselekmények elkövetésével összefüggésbe hozható tárgyak átlépjék a határt. A schengeni térségbe belépő magyar állampolgárok ezzel az alapos ellenőrzéssel ott találkoznak, ahol először lépik át a közös térség külső határát.
4.3. Személyivel Európába
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást. Május 1. óta bárki, aki 14 éves elmúlt, valamennyi, Magyarországon elfogadott személyi igazolvánnyal útra kelhet az Európai Gazdasági Térség országaiba.
Mint ahogyan eddig, továbbra is lehet majd Svájcba és Horvátországba személyi igazolvánnyal utazni, annak ellenére, hogy ezek az országok nem tartoznak az unióhoz. Mindkét állam hatósága azonban csak az új típusú igazolványt fogadja el, és csak a nagykorú magyar állampolgároktól.
4.4. Külföldi utazásra alkalmas igazolványok
Az EU-, illetve az EGT-tagállamok hatóságai valamennyi jelenleg használatban lévő, érvényes magyar személyi igazolványt, így a kemény borítóval és népköztársasági címerrel ellátott legrégebbi okmányt is elfogadják. Még néhány hónapig azonban célszerű az útlevelet is magunkkal vinni, mivel a legrégebbi, kizárólag magyar nyelven kiállított személyi igazolvány használata nehézségekbe ütközhet. A régi, jól bevált útlevél ugyanis megkímélhet bennünket a felesleges várakozástól. A brit hatóságok a régi fajtájú, azaz csak magyar nyelven kiállított személyi igazolvány használatát például nem ajánlják.
A magyar állampolgárok az EGT-tagállamokba
– az 1991. április 1. előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel),
– az 1991. április 1. után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel),
– a 2000. január 1. után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve
– a 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal egyaránt utazhatnak.
4.4.1. Biometrikus útlevél
Pár éven belül Magyarországon is be kell vezetni a biometrikus azonosítókat tartalmazó útlevelet. Az intelligens útlevélként emlegetett csipkártyák megakadályozhatják az útlevelek hamisítását, és felgyorsíthatják az ügyintézést a határátkelőknél. Az elektronikus útlevelek olyan mikrocsipet tartalmaznak, amelyek a személyes adatok (név, születési idő és hely) mellett biometrikus adatokat is tárolnak, például íriszképet, különböző fotókat, digitalizált ujjlenyomatokat.
Az Egyesült Államokban a tervek szerint 2005 végétől valamennyi kibocsátott útlevél tartalmazza majd a tulajdonos adatait és a biometrikai standardoknak eleget tevő arcképét is. A különböző országok ugyanakkor szabadon megkövetelhetnek más biometrikai jellemzőket is. Az Európai Unió például úgy döntött, az uniós országokban kiadandó útleveleknek az ujjlenyomatot is tartalmazniuk kell.
4.5. Személyi igazolvánnyal az EU-n kívül
Személyazonossági igazolvánnyal történő utazásra, beleértve az átutazást is, az EGT-n kívüli harmadik államokba csak abban az esetben van mód, ha azt nemzetközi szerződés kifejezetten lehetővé teszi. Erre jelenleg Horvátország és Svájc ad lehetőséget.
4.6. Kiskorúak utazása
A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú magyar állampolgárok, vagyis a 14 éves életkort még el nem ért gyerekek ezentúl is csak érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre, akár EU-s, akár azon kívüli állam az úti cél.
4.7. Bevándorolt, menekült utazása
Külföldi utazásra nem használható a személyazonosító igazolvány, ha azt nem magyar állampolgárságú személynek – bevándoroltnak, menekültnek – adták ki, továbbá nem alkalmas a határ átlépéséhez a magyar vezetői engedély sem.
4.8. Vízummentesség
Az EU-tagállamokkal a '80-as és '90-es években kötött vízummentességi megállapodások alapján a magyar állampolgárok – turizmus, látogatás vagy üzleti célból történő – rövid idejű (maximum 90 napos) tartózkodása már hosszabb ideje vízummentes. 2004. május 1-jét követően a magyar állampolgárok 90 napon túli tartózkodása is vízummentes az EGT tagállamaiba, továbbá letelepedési jogot élveznek, és – a jogcímtől függő feltételek teljesítése után – kérhetik az úgynevezett EGT tartózkodási engedély kiállítását.
Az úgynevezett harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező családtagok esetében ugyanakkor a családi kapcsolat nem mentesít a vízumkötelezettség alól. A vízum ez esetben díjmentes.
Az Európai Gazdasági Térség államaiba a magyar állampolgárok valamennyi úti okmánnyal szabadon, vízum nélkül utazhatnak. A tartózkodási napok száma valamennyi országba 90 nap, kivételt képez ez alól Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, ahol a vízummentesség 6 hónapos ott-tartózkodásra érvényes.
A vízummentességet biztosító EGT-államok:
– Belga Királyság
– Ciprusi Köztársaság
– Cseh Köztársaság
– Dán Királyság
– Észt Köztársaság
– Finn Köztársaság
– Francia Köztársaság
– Görög Köztársaság
– Holland Királyság
– Izlandi Köztársaság
– Írország
– Lengyel Köztársaság
– Lett Köztársaság
– Liechtenstein
– Litván Köztársaság
– Luxemburgi Nagyhercegség
– Máltai Köztársaság
– Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
– Németországi Szövetségi Köztársaság
– Norvég Királyság
– Olasz Köztársaság
– Osztrák Köztársaság
– Portugál Köztársaság
– Spanyolország
– Svéd Királyság
– Szlovák Köztársaság
– Szlovén Köztársaság
– Andorrai Hercegség
Az alább felsorolt államokba is vízum nélkül – valamennyi útlevéltípussal – utazhatnak a magyar állampolgárok:
– Argentin Köztársaság
– Bolívia
– Bolgár Köztársaság
– Brazil Szövetségi Köztársaság
– Chilei Köztársaság
– Costa Rica-i Köztársaság
– Guatemala
– Honduras
– Hongkong
– Horvát Köztársaság
– Izrael
– Japán
– Koreai Köztársaság
– Makaó
– Malajzia
– Mexikói Egyesült Államok
– Monacói Hercegség
– Nicaraguai Köztársaság
– Panamai Köztársaság
– Paraguayi Köztársaság
– Románia
– San Marinó-i Köztársaság
– Salvador
– Szingapúri Köztársaság
– Uruguayi Keleti Köztársaság
– Új-Zéland
– Vatikán Állam
– Venezuelai Köztársaság
A fenti országokon kívül Horvátországba és Svájcba is vízum nélkül lehet utazni. Míg azonban Horvátországban az útlevelet vagy a forgalomban lévő magyar személyi igazolványok közül bármelyiket elfogadják, addig Svájcba – az útlevél mellett – csak az új típusú személyi igazolvánnyal induljunk.
A magyar állampolgárok számára egyoldalúan vízummentességet biztosít még néhány állam, például:
– Barbados
– Dél-afrikai Köztársaság
– Marokkói Királyság
– Peru
– Seychelle Köztársaság
– Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság
– Tunéziai Köztársaság
– Mauritius
– Kolumbia
– Bosznia-Hercegovinai Köztársaság (2005. április 1. és október 31. között)
– Ecuador
– Szerbia és Montenegró
– Ukrajna
4.9. Veszélyes országok
A teljes országlista a Külügyminisztérium honlapján olvasható, ahol az utazni vágyó naprakész információt kaphat nemcsak a vízumkötelezettségről, a különféle úti okmányok elfogadásáról, de például a biztonsági kockázatot rejtő országokról, térségekről, ahová a Külügyminisztérium nem tanácsolja az utazást. Ezek az országfelsorolások időnként változnak, jelenleg például egyáltalán nem javasolt az utazás:
– Afganisztánba,
– Elefántcsontpartra,
– Haitire,
– Irán egyes részeire,
– Indonéziába,
– Izraelbe,
– Srí Lanka északi és keleti vidékére, vagy például
– Szomáliába.
4.10. EGT tartózkodási engedély
Az EGT tartózkodási engedély kiadásához a tartózkodás jogcímének (munkavállalás, tanulás, önálló vállalkozóként, nyugdíjasként történő letelepedés, önálló vagyonnal rendelkezők letelepedése) megfelelő feltételek teljesítése szükséges. Az uniós tartózkodási engedély főszabályként öt évre szól, de a fent említett egyes jogcímek esetében ettől eltérő időtartamú tartózkodási engedély is kiadható.
4.11. Nemzetközi vezetői engedély
Aki gépkocsival hagyja el az országot, természetesen a személyi igazolványán vagy az útlevelén kívül más okmányt is magával kell hogy vigyen. A jogosítványon és a forgalmi engedélyen kívül szükség lehet a nemzetközi vezetői engedélyre is. Ezt az okmányt annak kell beszereznie, aki érvényes jogosítvánnyal rendelkezik ugyan, de olyan országban kíván vezetni, amelyben nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az érvényes hazai okmány járművezetésre nem jogosít. A nemzetközi vezetői engedély csak a magyar jogosítvánnyal együtt, az abban meghatározott lejárati időig érvényes. Egyes országokban – ilyen például Olaszország – kötelező a nemzetközi jogosítvány, máshol, mint például Spanyolországban, a gépkocsibérléshez követelik meg ezt az okmányt.
