5. Adózás, számvitel

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. március 7.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2005/03. számában (2005. március 7.)

5.1. Egyszerűsített vállalkozói adó

Az egyszerűsített vállalkozói adó (népszerű nevén az eva) szabályait a 2002. évi XLIII. törvény tartalmazza.

5.1.1. Az adóalanyiság feltételei

A gazdasági társaságok közül ezt az adózási formát választhatja a közkereseti, a betéti, illetve a korlátolt felelősségű társaság. A cég akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben

– nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést a társaságban;

– az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;

– az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra, vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;

– nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;

– a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt számolt el.

Az a társaság evázhat, amelyiknek

– az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) – ha előtársasági működésének kezdőnapja az adóévet megelőző második naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor előtársasági működése adóévében - éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg,

– az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg.

Kizárja az eva választását, ha a cég az adóévben

– a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;

– a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet folytat.

Az evázás feltétele továbbá, hogy a cégnek ne legyen közösségi adószáma, de rendelkezzék belföldi pénzforgalmi bankszámlával.

További feltétel, hogy a cég

– valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is);

– más gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve ha az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye).

5.1.2. Nyilvántartási kötelezettség

A korlátolt felelősségű társaság az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.

A közkereseti és a betéti társaság választhat a kettős könyvvitel, illetve az evatörvény szerinti nyilvántartás között. Ez utóbbi szerint az adóalany időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, a törvény mellékletében foglalt előírásoknak megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. A bizonylatot, a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. Az evatörvény szerinti nyilvántartások vezetése az adóalanyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.

5.1.2.1. Nyugtaadási kötelezettség

Ha a nyilvántartási kötelezettségét az evatörvény szerint teljesítő kkt. és bt. egyszerűsített számlát vagy számlát nem bocsátott ki, akkor köteles az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelő nyugtát kibocsátani. Nem kell nyugtát kibocsátani újság és folyóirat árusítása, vagy kezelőszemélyzet nélküli automatából teljesített termékértékesítés, illetve kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés igénybevételével regisztrált szolgáltatás esetén, e tevékenység tekintetében.

5.1.3. Az eva alapja, mértéke

Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva a törvényben meghatározott jogcímek szerint. Az eva a pozitív adóalap 15 százaléka.

5.1.4. Általános forgalmi adó

Az evázó vállalkozás az általános forgalmi adó szempontjából úgy minősül, mintha általános forgalmiadó-alanyisága az eva választásának napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó szabályai szerint megszűnt volna. A cég tehát nem fizet áfát, ám az áfakörös tevékenységek után felszámítja az áfát.

5.1.5. Osztalék utáni adót kiváltó adó

A közkereseti társaság, a betéti társaság – ha az üzleti évben először jelentkezik be az eva alá, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az üzleti évet követő adóévben az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti -az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja

– a mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből azt a részt, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

– az egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből azt a részt, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét.

A fenti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság az osztalék utáni adót kiváltó adót fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a fenti összeg 20 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb az evaalanyiságának utolsó adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.

5.1.6. Személyi jövedelemadó, cégautóadó

A gazdasági társaságot, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli a cégautóadóval, valamint – a gazdasági társaság által juttatott bevétel alapján – az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.

A gazdasági társaság adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni.

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint – a személyi jövedelemadót 44 százalékos mértékkel megállapítja, megfizeti és bevallja.

5.1.7. Társasági adó

A gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit az evatörvény rendelkezései szerint teljesíti.

A gazdasági társaság az evát választó bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában adóelőleget nem vall be, és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem fizet, ha azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.

5.1.8. Szakképzési hozzájárulás

Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles. A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka.

Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával.

Az adóalany a szakképzési hozzájárulást negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó evabevallásában bevallja. Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az eva megfizetésére előírt határidőig megfizeti.

5.2. Társasági adó

Az 1996. évi LXXXI. törvény szerint gazdasági társaságot jövedelme után társaságiadó-kötelezettség terheli. A társasági adó a pozitív adóalap 16 százaléka. A külföldön tevékenységet végző cégek esetében a társasági adó a pozitív adóalap 4 százaléka.

5.2.1. Előleg

Az adózónak az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társaságiadó-előleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget.

Az adóelőleg

– az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

– az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság és a részlegesen átalakuló szövetkezet e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

A könyvvezetés pénznemének év közbeni változtatása a bevallott adóelőleget nem érinti.

Az átalakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó és a részlegesen átalakuló szövetkezet, ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

Az adóelőleg

– havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot;

– háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál az előleg

– az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10 százaléka, második negyedévében 20 százaléka, harmadik negyedévében 30 százaléka, negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint,

– az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka, második negyedévében 6,6 százaléka, harmadik negyedévében 10 százaléka, negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot.

5.2.2. Feltöltés

A kettős könyvvitelt vezető cégnek az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

5.3. Osztalékadó

Az 1996. évi LXXXI. törvény szerint (függetlenül a juttatás formájától) osztalék:

– a belföldi személy és a vállalkozási tevékenységet fióktelep útján folytató külföldi vállalkozó által kimutatott jóváhagyott osztalékból, részesedésből megszerzett összeg;

– a kockázatitőke-alap által kimutatott fizetett, fizetendő hozamokból megszerzett összeg;

– a külföldi vállalkozó fióktelepnek nem minősülő belföldi telephelye társasági adóval csökkentett nyereségéből (ideértve a megelőző adóévek felhalmozott nyereségét is) a külföldi vállalkozó által kivont összeg;

– jogutód nélküli megszűnéskor a tag (részvényes, alapító, üzletrész-tulajdonos) részére járó eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének az a része, amely meghaladja a vagyonfelosztási javaslat szerint a rá jutó kötelezettségek értékének és a megszűnt részesedés értékének együttes összegét (e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a cégbejegyzési kérelem elutasítása, vagy a cégeljárás megszüntetése, illetve a fióktelep cégjegyzékből történő törlése következtében megszerzett jövedelem meghatározására is.);

– a belföldi cég átalakulásakor a tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) megszűnt részesedésére a jogelőd vagyonmérlege szerint jutó saját tőkének a megszűnt részesedés értékét meghaladó része;

– a belföldi cég és a fióktelep jegyzett tőkéjének leszállításakor – ha az tőkekivonás útján valósul meg – a megszerzett eszközök értékének a bevont részesedés értékét meghaladó része;

– a belföldi személy cég, illetve a külföldi vállalkozó által belföldi telephelye, a külföldi illetőségű magánszemély által belföldi állandó bázisa útján elengedett követelés, átvállalt tartozás összege, valamint az említett személyek által térítés nélkül átadott eszköz, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás és véglegesen átadott pénzeszköz könyv szerinti értéke, kivéve ha a jogügylet jogszabály vagy nemzetközi szerződés előírásán alapul;

– a belföldi személy által, illetve a külföldi vállalkozó által belföldi telephelye, a külföldi illetőségű magánszemély által belföldi állandó bázisa útján kapcsolt vállalkozása részére 2000. december 31-ét követően megkötött szerződés, forgalomba hozott értékpapír alapján fizetett kamatnak, jogdíjnak a szokásos piaci kamatot, jogdíjat meghaladó része.

Az osztalékot 20 százalék mértékű osztalékadó terheli.

5.4. Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó szabályait az 1992. évi LXXIV. törvény tartalmazza.

5.4.1. Az adó alapja

Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke. Az ellenértékbe beletartozik minden, amit a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelőtől, akár egy harmadik személytől kap, vagy kapnia kell, így különösen az árkiegészítések és más, az árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatások.

Az adó alapjába beletartoznak:

– az adók és más, az árat közvetlenül befolyásoló kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

– a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek, még akkor is, ha azok különmegállapodáson alapulnak, így különösen az ügynöki, a bizományi, a biztosítási, a közlekedési költségek.

5.4.1.1. Termékértékesítés

Termékértékesítés a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Termékértékesítésnek minősül különösen:

– a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi;

– a termék feletti rendelkezési jog átadása bizományi szerződés alapján a megbízó és a bizományos között;

– a termék átadása építési szerződés alapján, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat részben vagy egészben a megrendelő bocsátotta rendelkezésre;

– a termék nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként való átengedése (apportálás); valamint

– a zálogjog alapítása az adóalany zálogtárgy-tulajdonos és a zálogjogosult között.

Az áfatörvény rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a termékértékesítés szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozat vagy árverés útján történik.

Termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket

– az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadást is,

– olyan gazdasági tevékenység folytatásához használja fel, hasznosítja, amely egyébként nem adna jogot adólevonásra,

– saját célra olyan állapotában használja fel, hasznosítja, amelyet, ha közvetlenül így szerezne be, nem lenne joga adólevonásra,

– üzemanyagként személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja,

feltéve hogy a termék, illetve annak alkotórészeinek belföldi, Közösségen belülről történő beszerzéséhez, importálásához, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészében vagy részben levonható.

A termékértékesítéssel egy tekintet alá esik:

– a saját vállalkozásban megvalósított beruházás, ha az adóalany a megvalósításhoz olyan terméket használ fel, hasznosít, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez vagy előállításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészében vagy részben levonható;

– a megszűnés, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészében vagy részben levonható;

– ha az adóalany a tulajdonában lévő (ideértve a bizomány keretében átvett terméket is), adóalanyiságát eredményező tevékenysége érdekében beszerzett, előállított terméket belföldről másik tagállamba fuvarozza, fuvaroztatja vagy más módon juttatja el (ez alól a törvény több kivételt tesz).

Nem minősül termékértékesítésnek

– a közcélú adomány;

– a vállalkozási célból ingyenesen adott termék, ide nem értve a gazdaságilag nem független felek közötti termékátadást;

– a kis értékű ajándék;

– a sajtótermék köteles példányként történő rendelkezésre bocsátása, ha az jogszabályi kötelezettségen alapul; valamint

– a terméknek más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadása, ha az ellenérték nélküli átadás kötelezettségét törvény írja elő;

– a többcélú kistérségi társulásnak minősülő szervezet részére a társulni kívánó önkormányzatok, illetve a társulni kívánó, többcélú kistérségi társulás keretében működő társulások tulajdonában lévő, jogszabályban meghatározott feladatok ellátását szolgáló vagyon térítésmentes átadása, kiválás esetén térítésmentes visszajuttatása.

5.4.1.2. Szolgáltatásnyújtás

Szolgáltatásnyújtás: minden olyan, ellenérték fejében végzett tevékenység, amely e törvény szerint nem minősül termékértékesítésnek. Szolgáltatásnyújtásnak minősül különösen:

– a jogok és más immateriális javak átengedése, ideértve a jogok és immateriális javak nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként történő átengedését is;

– a kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra, vagy valamely helyzet, állapot tűrésére.

Szolgáltatásnyújtásnak minősül továbbá az is, ha az adóalany a terméket - gazdasági tevékenysége köréből kivonva – ellenérték nélkül más használatába adja, feltéve hogy a terméknek és annak alkotórészeinek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészében vagy részben levonható.

Ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ugyanannak a szolgáltatásnak az igénybevevője és a nyújtója is.

Szolgáltatásnyújtásnak minősül továbbá az adóalany adóalanyiságát eredményező tevékenységtől eltérő cél érdekében, más részére ellenérték nélkül végzett, a törvény szerint nem termékértékesítésnek minősülő tevékenysége, feltéve hogy ennek végzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészében vagy részben levonható. Szolgáltatásnyújtásnak minősül a saját tevékenységéhez végzett olyan szolgáltatás is, amelyet külön jogszabályban meghatározottak szerint vezetett nyilvántartásában immateriális (nem anyagi) javak között szerepeltetni köteles, és amely az adóalanyt – ha azt ellenérték fejében vette volna igénybe - adólevonásra nem jogosította volna.

Nem minősül szolgáltatásnyújtásnak az ellenérték megfizetése, ha az pénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel, annak névértéken való elfogadásával történik. Nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak az sem, ha

– a szolgáltatásnak ellenérték nélkül történő nyújtására törvény vagy kormányrendelet alapján kerül sor;

– a szolgáltatás közcélú adomány;

– a szolgáltatást vállalkozási célból ingyenesen nyújtják, ide nem értve a gazdaságilag nem független felek közötti szolgáltatásnyújtást;

– a szolgáltatás kis értékű ajándék.

5.4.1.3. Átalakulás

Nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak a jogutódlással történő megszűnés, amennyiben a jogutód nem választott alanyi adómentességet. Jogutódlással történő megszűnésnek minősül, ha az adóalany átalakulása (ideértve az egyesülést és a szétválást is) esetén a jogelőd tulajdonában lévő vagyont vagy annak egy részét a jogutódnak adják át.

5.4.2. Adófizetési kötelezettség

Az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés, illetve a részteljesítés időpontjában keletkezik. A teljesítés időpontjának megállapítására a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az adó alapjának meghatározása szempontjából jogszabály minősítést ír elő, a teljesítés időpontja a minősítésről szóló okirat átvételének napja.

Az adót termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál főszabályként a teljesítésre kötelezett adóalany fizeti.

5.4.3. Az adó mértéke

A felszámítandó adó mértéke főszabályként az adó alapjának 25 százaléka. A törvény 1. számú mellékletének I. részében felsorolt termékeknél és szolgáltatásoknál a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának 15 százaléka. A melléklet II. részében felsorolt termékeknél a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.

Az adó felszámításakor az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes adómértéket kell alkalmazni.

5.4.4. Adólevonási jog

Az adóalany az általa fizetendő adó összegéből levonhatja például

– azt az adóösszeget, melyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany – ideértve átalakulás esetén annak jogelődjét is –, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany rá áthárított;

– a termékimport után az általa megfizetett adóösszeget;

– azt az adóösszeget, amelyet a közvetett vámjogi képviselő rá áthárított;

– azt az adóösszeget, amelyet a szolgáltatást saját nevében megrendelőként fizetett meg;

– a saját vállalkozásában megvalósított beruházása után megfizetett adóösszeget.

5.5. Beszámolók, könyvelés

A cégek számvitelének alapja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.

5.5.1. Beszámolási kötelezettség

A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

A törvényben előírtakon túlmenő, további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben a törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához.

A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – eltérni, ha az adott körülmények mellett a törvény valamely rendelkezésének alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is.

A törvény előírásaitól való eltérés nem eredményezheti azt, hogy a bemutatott összkép ellentétes az Európai Közösség vonatkozó irányelveiben foglaltakkal, illetve nem lehet olyan számviteli eljárás eredménye, amelynek alkalmazása nincs összhangban azokkal.

5.5.2. A beszámoló formája

A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. A beszámoló lehet:

– éves beszámoló,

– egyszerűsített éves beszámoló,

– összevont (konszolidált) éves beszámoló,

– egyszerűsített beszámoló.

5.5.2.1. Éves beszámoló

Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó.

5.5.2.2. Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

– a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot,

– az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot,

– a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja az egyszerűsített éves beszámolót.

Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az éves nettó árbevételadatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni.

5.5.2.3. Összevont (konszolidált) éves beszámoló, üzleti jelentés

Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozás, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül.

A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet 4. Cikke hatálya alá tartozó vállalkozás az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját. A vállalkozás a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokban nem szabályozott kérdések tekintetében a számviteli törvény előírásait köteles alkalmazni, a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokkal összhangban.

5.5.3. Könyvelési kötelezettség

A gazdálkodónak főszabályként kettős könyvvitellel kell alátámasztania a beszámolót. Egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha azt a törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.

A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja.

A könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján - bármelyik év január 1-jével.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. március 7.) vegye figyelembe!