3. A cégek tevékenységéhez, működéséhez kapcsolódó szabályok

3.1. Közbeszerzések

A közbeszerzések szabályait a 2003. évi CXXIX. törvény tartalmazza. E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályaira is e törvény alkalmazandó.

Az európai közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a harmadik részét, a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre pedig a negyedik részét alkalmazva kell eljárni.

E törvényt is alkalmazva kell eljárni meghatározott tervpályázati eljárások esetében.

3.1.1. Alapelvek

A közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.

Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.

A törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi.

3.1.2. Fogalmak

Ajánlattevő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is.

Alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi.

Egyetemes postai szolgáltatás: a postáról szóló törvényben így meghatározott fogalom.

Európai műszaki tanúsítvány: az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai tanúsítványt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki.

Európai szabvány: az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) által, e szervezetek közös szabályzatával összhangban, európai szabványként (EN) vagy harmonizált dokumentumként (HD) jóváhagyott szabvány, továbbá az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által európai távközlési szabványként (ETS) jóváhagyott szabvány.

Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokat kell érteni, kivéve a 29. § (1) bekezdésének d) pontja és a 175. § b) pontja esetében.

Építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben így meghatározott fogalom.

Értékelemzés: olyan döntés-előkészítő módszer, amelynek alkalmazása során az áru, a szolgáltatás, illetőleg az építési beruházás funkciójának, valamint előállítási, megvalósítási vagy beszerzési és üzemeltetési, működtetési költségeinek viszonyát kell vizsgálni.

Hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat.

Helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szerv, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb igazgatási társulást is.

Hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy.

Keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget.

Kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel; kivéve ha e törvény másként rendelkezik (166. §).

Közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése.

Közbeszerzési műszaki leírás: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyeket különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a minőségbiztosításra, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre vonatkozó követelményeket; építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal.

Közérdekű tevékenység: a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység vagy egyéb közcélú szükségletek kielégítését szolgáló, illetőleg közszolgálati tevékenység.

Közös műszaki leírás: olyan műszaki leírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően, valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazás biztosítása érdekében állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek.

Közösségi áru: a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben (2913/92/EGK rendelet) így meghatározott fogalom.

Központi adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei.

Központi költségvetési szerv: a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv, továbbá a fentieknek, a kormánynak, annak kijelölt tagjának a felügyelete alatt működő költségvetési szerv.

Létesítő okirat: jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (szervezet) alapításához szükséges, jogszabályban előírt okirat.

Meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:

– a tagok (részvényesek) szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik,

– más tagokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján vagy más módon a szavazatok többségével egyedül rendelkezik,

– tagként (részvényesként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja.

Meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által – az e törvényben előírtak szerint - kiválasztottak tehetnek ajánlatot.

Nemzeti szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom.

Nemzetközi szervezet: nemzetközi szerződéssel létrejött olyan nemzetközi jogalany, amely meghatározott cél érdekében állandó szervezettel rendelkezik, és tevékenysége több állam területére terjed ki.

Nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet.

Nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatás fejében végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak; kivéve továbbá a műsorterjesztési és műsorszétosztási szolgáltatást.

Nyilvános elektronikus hírközlő hálózat: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben így meghatározott fogalom.

Önkormányzati adóhatóság: az adózás rendjéről szóló törvényben így meghatározott fogalom.

Pályázó: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a tervpályázati eljárásban pályázatot (pályaművet) nyújt be; pályázónak minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is.

Részvételre jelentkező: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a két szakaszból álló eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be; részvételre jelentkezőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is.

SDR: különleges lehívási jogok (Special Drawing Rights), a Nemzetközi Valuta Alap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység.

Szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom.

Támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást.

Tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – e törvényben előírtak szerint – kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről.

Tervpályázat: olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja.

Üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)–(3) bekezdésében így meghatározott fogalom.

3.2. Gazdasági reklám

A gazdasági reklámtevékenységet az 1997. évi LVIII. törvény szabályozza.

3.2.1. Általános reklámtilalmak, -korlátozások

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely

– személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogot, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sért,

– erőszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, illetve természetet károsító magatartásra ösztönöz,

– félelemérzetet kelt.

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely gyermek- és fiatalkorúaknak szól, és

– fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket károsíthatja,

– tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaz arra, hogy a felnőttkorúakat áru vásárlására ösztönözzék.

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, így különösen, ha a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos, továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.

3.2.1.1. Pornográf reklám

Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül - a pornográf reklámot. A szexuális áruk, illetve a szexuális áruk üzletkörének fogalmát külön jogszabály állapítja meg. Pornográf reklám minden olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, különösen amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol. Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – a szexuális szolgáltatás reklámját. E bekezdés alkalmazásában szexuális szolgáltatás reklámjának minősül minden olyan tájékoztatás, amely közvetlenül vagy közvetve szexuális szolgáltatás igénybevételének előmozdítására irányul. A szexuális szolgáltatás fogalmát és reklámozásának további korlátozásait külön jogszabály állapítja meg. Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül - az olyan áru reklámját, amely szexuális ingerkeltésre irányul.

Tilos közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – az olyan emelt díjas távközlési szolgáltatás reklámját, amely szexuális ingerkeltésre irányul. Az emelt díjas távközlési szolgáltatás fogalmát külön jogszabály állapítja meg.

3.2.1.2. Burkolt, félrevezető reklám

Tilos közzétenni burkolt és tudatosan nem észlelhető reklámot. Tilos az olyan áruk reklámozása, amelyek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely tényleges szolgáltatás helyett vagy azzal arányban nem állóan adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelőny igénybevételének ígéretét tartalmazza, vagy az igénybe vehető adóelőny vonatkozásában másként félrevezető.

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely nem tartalmazza a fogyasztási kölcsön folyósításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget.

3.2.1.3. Megtévesztő reklám

Tilos közzétenni megtévesztő reklámot. A reklám megtévesztő jellegének megállapításakor figyelembe kell venni azokat a – különösen a reklámban foglalt - tájékoztatásokat, amelyek

– az áru általános jellemzőire,

– az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire,

– a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzőire, illetve az őt megillető jogokra, vagyonára, minősítésére, elnyert díjaira

vonatkoznak.

Az áru általános jellemzőjére vonatkozó tájékoztatásnak minősül különösen az áru származási helyével, eredetével, előállításához felhasznált összetevőkkel, biztonságosságával, egészségre gyakorolt hatásával, műszaki jellemzőivel, környezet- vagy természetkímélő jellegével, energiafelhasználásának ismérveivel kapcsolatos, továbbá a beszerezhetőségére, előállításának időpontjára, mennyiségére, adott célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményre, ellenőrzöttségére, tesztelésére, valamint az igénybevételéhez, szállításához, használatához, fenntartásához szükséges bármely ismeretre vonatkozó tájékoztatás.

3.2.1.4. Összehasonlító reklám

Az összehasonlító reklám

– nem lehet megtévesztő,

– nem sértheti más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét,

– nem vezethet összetévesztésre a reklámozó és más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között,

– nem vezethet más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre,

– nem sértheti más vállalkozás áruja, illetve az áru jellemzői utánzásának tilalmát (1996. évi LVII. törvény 6. §).

Az összehasonlító reklám

– kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze,

– tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát,

– amennyiben tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, köteles azt tárgyilagosan bemutatni,

– eredetmegjelöléssel rendelkező áruknál kizárólag azonos eredetmegjelölésű árukra vonatkozhat.

Jogszerű összehasonlító reklám esetében a védjegyjogosult kizárólagos használati joga alapján nem léphet fel védjegyének az összehasonlító reklámban történő – a célnak megfelelő módon megvalósuló – használatával szemben, feltéve hogy a védjegy használata elengedhetetlen az összehasonlításhoz, és nem haladja meg a feltétlenül szükséges mértéket.

Harmadik személy által készített vizsgálat összehasonlító eredményét, adatait közzétenni, vagy ezekre hivatkozni csak a vizsgálatot lefolytató személy előzetes engedélyével lehet.

3.2.1.5. Különleges ajánlat

Különleges ajánlatra – ideértve a különleges árajánlatot is – vonatkozó reklámot akkor lehet közzétenni, ha az egyértelműen és közérthetően jelzi, hogy a különleges ajánlat mely árura, mely időponttól és mely időpontig érvényes, vagy azt, hogy az ajánlat csak a jelzett időponttól az áru rendelkezésre állásáig érvényes.

3.2.1.6. Színlelt összehasonlítás

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a valós választás látszatát keltve

– nem létező áruval vagy vállalkozással,

– forgalomban nem lévő áruval,

– azonosíthatóan és felismerhetően meg nem jelölt áruval vagy vállalkozással,

– nem azonos rendeltetésű áruval vagy vállalkozással való összehasonlítást tartalmaz.

3.2.2. Nyelvi követelmények

A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről rendelkezik a 2001. évi XCVI. törvény.

3.2.2.1. Reklámok

Magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett, a Grtv.-ben meghatározott gazdasági reklámban a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot (szlogent) is – a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével –, magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától. E követelmény teljesíthető úgy is, hogy – ugyanazon reklámban – az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt).

A magyar nyelven kiadott sajtótermék idegen nyelvű részeiben, mellékletében vagy különkiadásában, valamint az idegen nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá azt közvetlenül megelőzően vagy követően közzétett reklámra az említett követelményt nem kell alkalmazni.

3.2.2.2. Üzletfeliratok

Az üzlet feliratain az üzlet elnevezését – a vállalkozás neve, a vezérszó és az üzletben forgalmazott árura utaló árujelző kivételével –, valamint az üzletben, illetőleg az üzlet kirakatában a fogyasztók védelméről szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket magyar nyelven meg kell jeleníteni. E követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt).

A törvény alkalmazásában a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek. Ha valamely idegen nyelvű kifejezés meghonosodottsága tekintetében vagy a magyar nyelvű szövegfordítás nyelvhelyességét illetően kétség merül fel, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület állásfoglalása irányadó, amelyet az eljáró hatóság szerez be.

Árujelzőnek minősül a külön törvényben szabályozott védjegy és földrajzi árujelző, valamint minden más jellegzetes elnevezés vagy megjelölés, amelyről valamely vállalkozás áruját vagy szolgáltatását fel szokták ismerni, függetlenül attól, hogy az elnevezés vagy a megjelölés iparjogvédelmi oltalom alatt áll-e.

3.3. Fogyasztóvédelem

A fogyasztóvédelemről az 1997. évi CLV. törvény rendelkezik.

3.3.1. A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme

Csak biztonságos áru hozható forgalomba. Az áru biztonságosságáról a gyártó köteles gondoskodni.

A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja, vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos.

3.3.1.1. Az áru biztonságossága

Ha az áru biztonságosságát jogszabály vagy nemzeti szabvány nem határozza meg, az áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat -ideértve adott esetben az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását – időtartama alatt nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.

Az áru biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:

– az áru (összetételére, csomagolására, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások) alapvető ismérvei,

– az árunak más árura gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai,

– az áru külső megjelenítése, címkézése, használati, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója,

– az áru használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermek- és az időskorú – fogyasztókra.

Az áru biztonságosságának megítélését nem befolyásolja önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó áru kerül forgalomba.

3.3.1.2. Figyelmeztetés a fogyasztónak

Amennyiben a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket. A figyelmeztetés nem mentesíti a gyártót és a forgalmazót az áru biztonságosságával kapcsolatos kötelezettségei alól.

3.3.1.3. A gyártó kötelezettségei

A gyártó köteles a forgalomba hozott áruval kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni, és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így különösen:

– az árut azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni,

– a forgalomba hozott áru biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni,

– az áru biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni,

– a forgalmazót az ellenőrzések megállapításairól tájékoztatni,

– az árut a forgalomból kivonni, illetve – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – visszahívni.

3.3.2. A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme

A fogyasztók vagyoni érdekeinek megsértését jelenti, s szankciókat von maga után, ha a gazdálkodó szervezet

– az áru előállítására, átvételére, mérlegelésére, csomagolására, címkézésére, megfelelőségértékelésére, megfelelőségi jelölésére, árának feltüntetésére, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára, illetve a szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabályi előírásokat megsérti,

– a fogyasztókat – hamis méréssel, számolással, az áru minőségének megrontásával – megkárosítja,

– a nyitva tartásra vonatkozó szabályokat megszegi,

– üzletkörébe nem tartozó árut árusít vagy szolgáltatást nyújt,

– a fogyasztók minőségi kifogásait a jogszabályok megsértésével intézi,

– a forgalomból az árut jogosulatlanul visszatartja, illetve a szolgáltatás nyújtását jogosulatlanul megtagadja,

– a vásárlók könyvét szabálytalanul kezeli,

– nem megfelelő minőségű árut hoz forgalomba, vagy ilyen szolgáltatást nyújt,

– a hatósági árnál vagy az árura vagy szolgáltatásra egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér.

3.3.2.1. Fogyasztási kölcsön

A fogyasztásikölcsön-szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása és egy példányának a fogyasztó részére történő átadása szükséges. Semmis az a fogyasztásikölcsön-szerződés, amelyik nem tartalmazza

– a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás meghatározását,

– a szerződés alapján fizetendő ellenszolgáltatás meghatározását,

– a tulajdonjog átszállásának időpontját és feltételeit,

– a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

– az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjat,

– az éves, százalékban kifejezett hiteldíj módosításának feltételeit, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

– a részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

– azt a kikötést, hogy ha az áru ára vagy a szolgáltatás díja a szerződés időtartama alatt változhat, a változás feltételeit, illetve azt az összeget, melynek elérése esetén a fogyasztó hátrányos következmények nélkül a szerződéstől elállhat.

A fogyasztásikölcsön-szerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztásikölcsön-szerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé. Fogyasztásikölcsön-szerződés esetében a fogyasztó minden esetben élhet a lejárat előtti teljesítés jogával. Ebben az esetben a hitelező köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.

3.3.3. A fogyasztók tájékoztatása

A tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó rendelkezzen

– az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és a szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekkel az áru és a szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről, az áru és a szolgáltatás minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről,

– a jogai érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekkel.

3.3.3.1. Címkézés

Az áru címkéjének magyar nyelven tartalmaznia kell az áru

– azonosításra alkalmas megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet,

– gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon,

– származási helyének megjelölését, ha az áru nem az Európai Gazdasági Térségből származik.

Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének tartalmaznia kell továbbá az áru

– méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban,

– előállításához felhasznált összetevőket (mennyiségi összetételét, a felhasznált anyagok arányát),

– rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát,

– alapvető műszaki jellemzőit,

– energiafelhasználásának ismérveit,

– a tanúsított környezet-, illetve természetkímélő jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja, a használat és a hulladékká válás tekintetében), a külön jogszabályban meghatározott környezetre és természetre ható veszélyesség jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja, a használat és a hulladékká válás tekintetében), illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és külön jogszabályok alapján fennálló környezetterhelésidíj-, továbbá termékdíj-fizetési kötelezettséget,

– megfelelőségi jelölését.

Ha az áru jellege indokolja, a címkének megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia az áru környezet-, illetve természetkímélő jellegéről, valamint a rendeltetésszerű használatával együtt járó, az áru előre látható használati ideje alatt fennálló, valamint hulladékká válásakor jelentkező veszélyességi tényezőről úgy, hogy a fogyasztó a veszélyt képes legyen felmérni, és megtenni az elhárításához szükséges intézkedéseket.

A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel és jelöléssel.

3.3.3.2. Használati és kezelési útmutató

Meghatározott áru csak használati és kezelési útmutatóval hozható forgalomba. A használati és kezelési útmutatóban a fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról, így különösen az áru

– rendeltetésszerű használatára vonatkozó utasításokról és feltételekről,

– minőségének megtartásához szükséges különleges tárolási, kezelési feltételekről, amennyiben azok az áru minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát nagymértékben befolyásolják.

Az importáruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani.

3.3.3.3. A megfelelőség tanúsítása

Azok az áruk, amelyekre vonatkozóan jogszabály megfelelőségtanúsítási kötelezettséget ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal együtt hozhatók forgalomba.

3.3.3.4. Az ár feltüntetése

Az áru fogyasztói forgalomba hozatalakor a forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról.

Az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját forintban meghatározva, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.

Az árcímke nem takarhatja el az egyedi csomagoláson elhelyezett fogyasztói tájékoztatót.

3.3.3.5. Csomagolás

Az árut úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan az áru minőségét vagy mennyiségét, segítse elő a korszerű kiszolgálást, feleljen meg a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem követelményeinek.

3.3.3.6. Felelősség

A fogyasztók tájékoztatására, valamint a csomagolásra vonatkozó szabályok megtartására

– a címkézés, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőségtanúsítás, valamint a csomagolás tekintetében a gyártó,

– az ár feltüntetése tekintetében a forgalmazó

köteles.

Ha a gyártó az árut nem látja el tájékoztatással és csomagolással, a forgalmazó köteles azt pótolni. A forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a tájékoztatást a fogyasztónak megadta.

A fogyasztó - választása szerint – a gyártóval, illetve az árut forgalomba hozó bármelyik gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti jogait, függetlenül attól, hogy a gyártót megnevezték-e. Mindezek a szabályok nem érintik a forgalmazónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényeit.

3.4. Termékfelelősség

A termékfelelősségre vonatkozó szabályokat az 1993. évi X. törvény tartalmazza.

3.4.1. Hibás termék

A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására. A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba.

3.4.2. A gyártó és az importáló felelőssége

E törvény szabályai szerint a termék gyártója felel a termék hibája által okozott kárért. Importtermék esetén a gyártóra vonatkozó rendelkezéseket az importálóra is megfelelően alkalmazni kell. Ez a szabály nem érinti az importálónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényét. Ha többen felelnek ugyanazon kárért, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges.

A károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.

3.4.3. A forgalmazó felelőssége

Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. E szabály importtermék esetén akkor is megfelelően alkalmazandó, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de importálója nem állapítható meg.

A forgalmazó ezt a nyilatkozatát legkésőbb a károsult írásbeli felhívásától számított harminc napon belül teheti meg.

3.4.4. Mentesülés

A kárt, a termék hibáját és a kettő közötti okozati összefüggést a károsult köteles bizonyítani. A gyártó csak akkor mentesül az e törvényben meghatározott felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

– a terméket nem hozta forgalomba, vagy

– a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta, vagy

– a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett, vagy

– a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, vagy

– a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

– a hibát a végtermék szerkezete, illetőleg összetétele okozta, vagy

– a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.

3.4.4.1. Közrehatás

A gyártó nem mentesül a felelősség alól a károsulttal szemben, ha a kár bekövetkeztében harmadik személy magatartása is közrehatott. Ez a szabály nem érinti a gyártónak a harmadik személlyel szemben érvényesíthető igényét. A gyártónak nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a károsult felróható közrehatásából származott. A károsult terhére esik mindazok tevékenysége vagy mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.

3.4.5. Elévülés

A károsult kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy kellő gondossággal tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről, a termék hibájáról vagy a hiba okáról, és a gyártó, illetőleg az importáló személyéről.

A gyártót a törvényben meghatározott felelősség az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli, kivéve ha a károsult időközben bírósági eljárást indított a gyártó ellen.

Mindez nem érinti a károsultnak a szerződésszegéssel, illetve a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályain alapuló igényérvényesítési lehetőségeit.

3.4.6. Fogalmak

A törvény alkalmazásában

– termék: minden ingó dolog – akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált –, valamint a villamos energia;

– gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;

– importáló: a külkereskedő, illetve a külkereskedelmi bizományi szerződés esetén a megbízó;

– kár: valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár; a hibás termék által más dologban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.

3.5. Hulladékgazdálkodás

A 2000. évi XLIII. törvény szerint minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni:

– az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását;

– az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;

– a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását;

– a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint – ha ezek nem megoldhatóak – a hulladék energiahordozóként való felhasználására. A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell.

Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés).

Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.

Tilos a hulladékot elhagyni – a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon –, felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

3.5.1. A gyártó kötelezettségei

A gyártó köteles a terméket és csomagolását úgy kialakítani, valamint olyan technológia- és termékfejlesztést végrehajtani, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, továbbá elősegíteni a termék újrahasználatát, hulladékká válását követően annak környezetkímélő kezelését, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását.

A gyártó köteles az azonos célra szolgáló nyers- és alapanyagok, félkész termékek, az azokból készült termékek, továbbá csomagolóeszközeik közül azokat előnyben részesíteni, amelyek gyártásának és felhasználásának anyag- és energiaigénye alacsonyabb, használata kevesebb hulladék keletkezésével jár, illetőleg az azokból készült termék, csomagolóeszköz tartósabb, többször használható, hulladékként kevésbé terheli a környezetet.

3.5.1.1. Tájékoztatás

A gyártó köteles tájékoztatni a termék forgalmazóját és a fogyasztót a termék és csomagolása hulladékgazdálkodási szempontból lényeges tulajdonságairól, annak elhasználódása vagy hulladékká válása esetén kezelésének lehetőségeiről.

A terméken, illetve csomagolásán jól látható módon jelölni kell annak esetleges hulladékszegény, tartós vagy újrafelhasználható voltát, anyagi összetételét, betétdíjas vagy letéti díjas forgalmazását. A tájékoztatás módjáról, tartalmi és alaki követelményeiről – a fogyasztóvédelmi törvénnyel összhangban – külön jogszabályok rendelkeznek.

3.5.1.2. Visszaváltás

A gyártó köteles a jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra az ott megállapított arányban és feltételek mellett az általa belföldön forgalmazott termékből származó hulladékot, illetőleg a használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, illetőleg visszaváltani annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében.

A gyártó saját döntése alapján is visszafogadhatja, visszaválthatja a forgalmazótól vagy a fogyasztótól a termékéből származó hulladékot vagy használt termékét, illetőleg ennek elősegítésére a termék forgalmazóival önkéntes megállapodást köthet.

A gyártó visszavételi kötelezettségének teljesítését, illetőleg az önkéntes visszavételt a megosztott felelősség elve alapján megállapodásban – részben vagy egészében - átruházhatja a forgalmazóra vagy az arra feljogosított hulladékkezelőre. (A megállapodást jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak.)

A gyártó a tevékenységéből származó hulladékairól, valamint a visszavett hulladékról a hulladék birtokosa kötelezettségeinek megfelelően köteles gondoskodni.

3.5.1.3. Betétdíjas termékek begyűjtése

A gyártó termékének forgalomba hozatalát megállapodás alapján ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a forgalmazó vállaljon kötelezettséget a termék elhasználódása utáni betétdíj - tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj ellenében történő – begyűjtésére. A gyártó a betétdíjas vagy a letéti díjas termékét vagy annak hulladékát köteles a forgalmazótól visszavenni, és a betétdíjat vagy a letéti díjat számára megfizetni.

3.5.2. A forgalmazó kötelezettségei

A termék vagy szolgáltatás forgalmazója köteles gondoskodni azon termékek, illetőleg csomagolásuk, illetve azok hulladékának fogyasztóktól történő visszafogadásáról, szelektív gyűjtéséről és a gyártónak vagy az arra feljogosított hulladékkezelőnek történő átadásáról, amelyek forgalmazását (kereskedelmét, javítását, karbantartását) végzi.

A forgalmazó köteles azt a használt terméket, csomagolást vagy hulladékot, amely után a fogyasztó betét- vagy letéti díjat fizetett, a fogyasztótól visszavenni, és részére a díjat visszafizetni.

A begyűjtés ösztönzésére a forgalmazó a gyártótól függetlenül is alkalmazhat betétdíjat vagy letéti díjat.

A termék forgalmazója, a gyártó és a hulladékkezelő szerződésben állapíthatják meg a használt termék vagy a hulladék gyűjtésének módját és feltételeit.

A forgalmazó az általa forgalmazott termék hulladékának visszavételét a forgalmazás helyén külön engedély nélkül végezheti.

3.5.3. Hasznosító szervezet

A gyártók és a forgalmazók a kötelezettségeik ellátása érdekében önálló szervezetet hozhatnak létre, amely szervezet a kötelezettségeket a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja; a tevékenységi körébe tartozó hulladékok begyűjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását szervezi és koordinálja.

3.5.4. A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségei

A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett

– jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

– az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

Települési hulladék esetében önkormányzati rendelet kötelezheti a hulladék termelőjét, birtokosát a hulladék meghatározott anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére, valamint a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá az így előkészített hulladék átadására a begyűjtést végző szervezetnek, illetőleg hulladékkezelőnek.

Ha a gyártó, forgalmazó vagy fogyasztó tevékenysége gyakorlása során hulladék keletkezik, a tevékenységet ellátó köteles a hulladék termelőjére vonatkozó szabályok szerint a hulladék kezeléséről gondoskodni. A hulladék szállítója a szállítmány rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért felelős.

3.6. Üzletek működése

Az üzletek működésének feltételeit a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet hatálya – a gyógyszer-kereskedelem, valamint külön jogszabály alapján gyógyszertár, illetve egészségügyi szolgáltató által végezhető gyógyászati segédeszköz forgalmazási, javítási és kölcsönzési tevékenysége kivételével – a kis- és nagykereskedelmi, a jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, a lakossági fogyasztási cikket javító szolgáltató, a vendéglátó, a szálláshely-szolgáltató, az idegenforgalmi és a kölcsönzőtevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és a saját előállítású áruját üzletben értékesítő termelőre terjed ki.

A kereskedő főszabályként csak a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytathat kereskedelmi tevékenységet. A működési engedélyt köteles az üzletben tartani, és azt ellenőrzés során bemutatni.

3.6.1. Kereskedés üzlet nélkül

Üzlettel nem rendelkező kereskedő nevének és székhelyének feltüntetésével:

– vásáron és piacon végezhet kereskedelmi tevékenységet;

– közterületen értékesítheti – a szükséges hatósági engedélyek és a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása alapján – a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott termékeket;

– a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek és területhasználati hozzájárulások (megállapodások) birtokában köz- vagy magánterületen, továbbá munkahelyen, oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sportintézmény területén elhelyezett automatából csomagolt élelmiszert, külön jogszabályban előírt korlátozással italt, vegyi árut, napi cikket, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényben meghatározott keretek között dohányterméket értékesíthet;

– nem földhöz rögzített gázpalacktárolóból fóliával lezárt PB-gázpalackot értékesíthet;

– 2000 főnél kisebb népességszámú településeken (lakott helyen) működő postahivatalokban az előállító által csomagolt élelmiszert – kivéve a minőségmegőrzés idejét "fogyasztható" felirattal megjelölt gyorsan romló élelmiszereket –, alkoholmentes italt, vegyi árut, napi cikket, kávét és végső felhasználó részére dohányterméket árusíthat.

A közút területének közlekedésre szolgáló részén – a járda kivételével – kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.

3.6.2. Működési engedély

A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye szerint illetékes település jegyzőjétől kérheti. Ha a mozgóbolt több önkormányzat illetékességi területén működik, a kereskedő a működési engedélyt a székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti.

A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni

– az üzlet címét;

– az üzlet tulajdonosát, használatának jogcímét (bérlet, haszonélvezet);

– a folytatni kívánt üzletköri tevékenységeket, az első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó főtevékenységi üzletkört;

– az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét;

– az üzlet főtevékenységére utaló elnevezést.

A működési engedély kiadási kérelemhez a kereskedőnek csatolnia kell a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító és az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okiratokat, az előzetes szakhatósági hozzájárulásokat, továbbá ha a tevékenység gyakorlását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, az engedélyeket.

Mozgóbolt esetében a kérelemhez csatolni kell a mozgóbolt működési területével érintett települések jegyzőinek hozzájárulását is. Ha a jegyző a mozgóbolt működéséhez nem járul hozzá, a kérelem elutasításáról államigazgatási határozatot hoz.

3.6.2.1. Szakhatóságok

Az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő hatóságok:

– az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (ÁNTSZ), ha az üzletben élelmiszert, vegyi árut, gyógynövényt, illóolajat értékesítenek, továbbá vendéglátóüzlet, kereskedelmi szálláshely, élelmiszer mozgóárusítása, valamint élelmiszer és étel házhoz szállítása esetén;

– az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás és az ÁNTSZ, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, hoznak forgalomba, terményt, takarmányt, élő állatot, illetve állatgyógyászati készítményt értékesítenek;

– a tűzvédelmi szakhatóság, ha az üzletben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és építőanyagot értékesítenek, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház (kisáruház), vendéglátóüzlet esetén;

– az építésügyi, a tűzvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet és az ÁNTSZ, ha az üzletben jármű-kereskedelmi tevékenységet folytatnak, építőanyagot, szilárd és folyékony tüzelőanyagot, üzemanyagot értékesítenek, valamint a 216. Diszkó [TEÁOR 55.40-ből] üzletkörű egységet működtetnek;

– az építésügyi hatóság, ha az üzletkialakítás építési- vagy rendeltetésmódosításiengedély-köteles;

– a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás, ha az üzletben növényvédő szer értékesítése történik;

– a területileg illetékes rendőrhatóság, ha az üzletben polgári használatra szolgáló kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, robbanóanyagot és robbantószert, pirotechnikai terméket, gázsprayt, valamint légfegyvert értékesítenek;

– az a hatóság, amelynek hozzájárulása szükséges az áru értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához.

3.6.2.2. Az engedély kiadása

A jegyző államigazgatási határozattal köteles kiadni a rendelet 1. számú mellékletben meghatározott üzletkörökre vonatkozó működési engedélyt. A forgalmazott árukhoz kapcsolódó szolgáltatások végzéséhez külön engedélyre nincs szükség.

Ha a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, a jegyző a működési engedélyen megtiltja a termékek értékesítését, illetve a tevékenységek folytatását.

3.6.3. A változások bejelentése

A működési engedély adataiban bekövetkezett változást a kereskedő haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek, az adatváltozásnak megfelelő eljárás lefolytatása érdekében. A működési engedély adataiban bekövetkezett változásánál a jegyző a működési engedély módosításáról határozatot hoz, és a korábbi működési engedély bevonásával egyidejűleg az új adatoknak megfelelő működési engedélyt ad ki.

Módosításnak minősülő adatváltozás:

– a kereskedő neve – ide nem értve a kereskedő személyében bekövetkezett változást –, cégneve;

– a kereskedő székhelye; és

– a kereskedő statisztikai számjele.

Kizárólag a működési engedély jogosultjának személyében történő változás esetén a jegyző, amennyiben a hatósági, szakhatósági hozzájárulások rendelkezésre állnak – az egyéb feltételek megléte esetén – a régi működési engedély bevonásával egyidejűleg a jogosult nevére szóló új működési engedélyt köteles kiadni.

Amennyiben a kereskedő az üzlet szakmai jellegét új üzletkör (üzletkörök) felvételével kívánja módosítani, vagy a mozgóbolt működési területében történik változás, úgy új működési engedélyt kell kérnie. Ilyen esetben a jegyző a korábbi működési engedély bevonásával egyidejűleg az új adatoknak megfelelő működési engedélyt ad ki.

Az üzlet megszűnése esetén a működési engedélyt 15 napon belül kell a jegyzőnek visszaadni.

3.6.4. Ellenőrzés, szankciók

Az üzletek működési engedély szerinti működését és a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását a jegyző, a szakhatóságok, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik, amelyek együttműködési megállapodás alapján a rendőrséggel együtt közös ellenőrzéseket is folytathatnak.

Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a jegyző az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárathatja.

Az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

A jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha

– a kereskedő a hatósági felhívásnak nem tesz eleget, vagy

– a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

– az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek,

– a kereskedő a játékautomata-bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

– az üzlet működésével összefüggő zajhatások miatt a lakosság nyugalmának sérelme a hatósági intézkedés ellenére továbbra is fennáll.

Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzletre a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkezik, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni arra az időre, amíg a megfelelő működési engedélyt a kereskedő nem kapja meg. A jegyzőnek az erre vonatkozó határozat azonnali végrehajtását fellebbezésre tekintet nélkül kell elrendelni.

3.7. Kereskedelmi tevékenység

A belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit szintén a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet szabályozza. A kereskedő az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról egy hónappal korábban köteles a vásárlókat és a jegyzőt tájékoztatni.

3.7.1. Idényjellegű vagy alkalmi árusítás

A kereskedő árukészletét – közterület-használati engedély birtokában – az üzlete homlokzatával érintkező közterületen ideiglenesen, illetve idényjelleggel árusíthatja. Az üzlete üzletkörébe tartozó árut alkalmi rendezvényen, valamint nem közterületi ideiglenes árusítóhelyen alkalomszerűen értékesítheti (alkalmi árusítás), ha jogszabály azt nem korlátozza, vagy nem zárja ki. Az élelmiszerek, növényvédő szerek alkalmi árusításához szükséges az ÁNTSZ engedélye is. Az alkalmi árusítóhelyen kötelező a kereskedő nevének, székhelyének, üzletének jól látható módon való feltüntetése.

Szeszes ital és dohányáru alkalmi árusítása – a külön jogszabályi rendelkezések betartásával - csak az árusítás helye szerint illetékes rendőrhatósághoz és vámhatósághoz történt előzetes bejelentéssel folytatható. Az alkalmi árusítás területén a jegyző – az illetékes rendőrhatóság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség írásos véleményének figyelembevételével – a szeszes italok árusítását írásban megtilthatja vagy korlátozhatja. Nem minősül alkalmi árusításnak a vásárokon és piacokon folytatott kereskedelmi tevékenység.

3.7.2. Mozgóárusítás

Az üzlettel és az üzletre vonatkozó működési engedéllyel rendelkező kereskedő részére az árusítás helye szerint illetékes jegyző mozgóárusítást engedélyezhet. Az élelmiszer, illetve vendéglátásban előállított termék mozgóárusításához az illetékes ÁNTSZ szakhatósági hozzájárulása is szükséges. Az engedélynek a kereskedő nevén és székhelyén kívül tartalmaznia kell a mozgóárusítással értékesíthető termékek körét, az érvényesség időtartamát és azt az útvonalat, illetve helyet, ahol a mozgóárusítás végezhető. A kereskedő, illetve megbízottja a mozgóárusítás során az ellenőrző hatóság kérésére köteles bemutatni az engedélyt. Ennek hiányában mozgóárusítás nem folytatható.

3.7.3. Korlátozások

3.7.3.1. Gyógynövények

Gyógynövény, illóolaj és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény csak előre kiszerelt – jellegének megfelelően aromatartó, fényvédő –, zárt csomagolásban hozható forgalomba. A csomagoláson jól olvashatóan fel kell tüntetni:

– a gyógynövény magyar és latin nevét;

– a kiszerelt gyógynövény tömegét;

– az előállító, az importáló, a kiszerelő cég nevét, székhelyét és telephelyét;

– a hatósági forgalomba hozatali engedély számát;

– a kiszerelés keltét és a felhasználhatóság határidejét;

– a termék alkalmazási és/vagy elkészítési javaslatát.

A forgalomba hozható gyógynövények körét a rendelet 6. számú melléklete határozza meg.

3.7.3.2. Fűszerpaprika

Fűszerpaprika-őrlemény kizárólag üzletben, termelő által a külön jogszabály előírásai szerinti adatokat is feltüntető zárt csomagolásban hozható forgalomba.

3.7.3.3. Vegyipari termékek

Vegyipari termékek (háztartás-vegyipari készítmények, kozmetikai termékek, festékek) a komputeres színkeverővel felszerelt speciális festékszaküzletben történő festékkiszerelés kivételével, valamint gépjármű-üzemeltetési segédanyagok csak előre kiszerelt formában, egyedi, zárt, használati útmutatóval és kötelező jelölésekkel ellátott csomagolásban hozhatók forgalomba.

3.7.3.4. Szexuális áru

Szexuális áru – a többi árutól elkülönítve – csak zárt csomagolásban hozható forgalomba. A 18. életévét be nem töltött személy részére szexuális árut értékesíteni, kölcsönözni tilos. Szexuális árut közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. Alsó- és középfokú oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális árut értékesítő üzlet nem működhet.

3.7.3.5. Szeszes italok

Tilos a melegkonyhás vendéglátóüzlet kivételével szeszes italt kimérni az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. A kereskedő a szeszesital-kimérést köteles az árusítás helye szerint illetékes vámhivatalnak és a rendőrhatóságnak bejelenteni.

A jegyző az említett intézmények hivatali működési idejének lejárta után az árusítás helye szerint illetékes vámhatóság és rendőrhatóság előzetes véleményének figyelembevételével engedélyezheti a szeszes ital kimérését, árusítását.

Vendéglátóüzletben, valamint kiskereskedelmi értékesítés során a 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. Tilos szeszes italt árusítani:

– diáksport-egyesület és az iskolai sportkör sportlétesítményében;

– sportlétesítmény területén: a bajnoki, a kupa-, valamint a nemzetközi mérkőzések kezdetét megelőző egy órától a mérkőzés befejezését követő egy óráig terjedő időszakban;

– belföldi távolsági autóbuszjáraton.

3.7.3.6. Szórakoztatás, játékgépek

Vendéglátóüzletben a vendégek szórakoztatására műsoros előadás, zene, tánc rendezhető, továbbá szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék (teke, biliárd, kártyajáték, játékautomata stb.) folytatható, szórakoztató játékautomata, valamint a II. kategóriás játékterem üzemeltetésére vonatkozó feltételek szerint pénznyerő automata működtethető. Az ilyen szolgáltatások nyújtását a kereskedőnek be kell jelentenie a jegyzőnek és a területileg illetékes rendőrhatóságnak. A jegyző a II. kategóriájú játékterem működtetését az üzlet működési engedélyén köteles feltüntetni.

Kártyajátékban és pénznyerő automata használatában 18 éven, játékautomata használatában 16 éven, egyéb szórakoztató játékban 14 éven felüli személy vehet részt. Erről az üzletben a vendégeket tájékoztatni kell.

A jegyző megtiltja a műsoros előadás, zene, tánc rendezését, valamint a szórakoztató játék folytatását, ha az jogszabálysértő, vagy a közízlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti.

3.7.4. Nyitva tartás

Az üzlet nyitvatartási idejét a belkereskedelemről szóló törvény figyelembevételével a kereskedő állapítja meg, és azt írásban köteles bejelenteni az üzlet helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének. A nyitvatartási idő megváltozásáról a kereskedőnek a jegyzőt 3 munkanapon belül értesítenie kell.

A jegyző a zajterhelési határérték figyelmeztetés ellenére való ismételt túllépése, vagy veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra között) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el.

Ha a zajterhelési határérték mérési eredménye a megengedett határérték túllépését állapítja meg, vagy a hangszigetelési követelmény nem teljesül, a zajszintmérési eljárás költsége a kereskedőt terheli.

Az üzlet éjszakai nyitva tartását korlátozó, illetve a kötelező zárvatartási időszakot elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

3.7.5. Csomagküldő kereskedés

Csomagküldő kereskedést kizárólag üzlettel és az üzlet profiljának megfelelő üzletkört tartalmazó működési engedéllyel rendelkező vállalkozás folytathat.

3.7.6. Az üzlet elnevezése

A rendelet 1. számú mellékletében meghatározott üzletkörök alapján a kereskedő határozza meg az üzletben forgalmazni kívánt termékek körét, valamint az üzlet elnevezését. Az üzlet elnevezésének (cégfeliratának) utalnia kell az üzlet szakjellegére, az ott vásárolható árukra, szolgáltatásokra.

3.7.7. Biztonsági őrök

Az üzlet biztonsági őrei a szolgálat teljesítése, továbbá az üzlet dolgozói a munkavégzésük során tevékenységükkel nem sérthetik a vásárlók személyiségi jogait. A biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vevőket jól láthatóan tájékoztatni kell.

3.7.8. Árusítási szabályok

Az üzletben – az üzletkör jellegének megtartásával – az áruk használatához, illetve a termelő által előállított termékekhez kapcsolódó alkatrészek, tartozékok, kellékek, felszerelések és kiegészítő cikkek is árusíthatók. Állati eleséget az üzletben zárt csomagolásban, megkülönböztető felirattal ellátva, az élelmiszerektől elkülönítve kell elhelyezni.

A használt, a minőséghibás, valamint a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől el kell különíteni, és a termék ilyen jellegéről a vásárlót tájékoztatni kell.

3.7.8.1. Csomagolás

A kereskedő külön költség felszámítása nélkül köteles – a helyben fogyasztott termék kivételével – a megvásárolt árut jellegének megfelelő módon, élelmiszereknél a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével becsomagolni. A vendéglátás keretében a kiszolgálásnál alkalmazott egyszer használatos eszközökért külön díj nem számolható fel.

A kereskedő az általa forgalmazott betétdíjas csomagolóeszköz (göngyöleg) visszaváltását köteles biztosítani. Az egyes termékek betétdíjáról a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell.

3.7.8.2. Mérés, árazás

A vásárló részére tömeg, térfogat vagy mérték szerint forgalomba kerülő árut – a nettó tömeget, térfogatot vagy mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalomba kerülő áru kivételével – csak hatóságilag hitelesített és hibátlan mérőeszközön történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos. Az áru mérését úgy kell elvégezni, hogy annak helyességét a vásárló ellenőrizni tudja.

Az áru árát forintban az üzletben és – a kirakatban történő bemutatás esetén – a kirakatban is fel kell tüntetni.

3.7.8.3. Bizonylatok

A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy hiteles másolattal köteles az árusításra való jogosultságát igazolni.

A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell – a saját előállítású áru kivételével – az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, termékkísérő okmány stb.). Amennyiben a kereskedő e bizonylatokat az adóhatósághoz bejelentett helyen őrzi, és ez nem az üzlet, úgy köteles az üzletben tartani az eredeti bizonylatok másolatát. Az ellenőrzést végző hatóság felhívására azonban köteles az eredeti bizonylatokat 3 munkanapon belül bemutatni.

3.7.9. Vásárlói panaszok

A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti a kereskedővel. A szóbeli panaszt lehetőleg azonnal orvosolni kell. Az írásbeli panaszt – két példányban, a jegyző által hitelesített számozott oldalú – vásárlók könyvében lehet megtenni. A vásárlók könyvét a kereskedő köteles az üzletben jól látható és hozzáférhető helyen elhelyezni.

Az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával a jegyzőn és a fogyasztóvédelmi felügyelőségen kívül a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltetőtestülethez, illetve élelmiszer-előállító és -feldolgozó tevékenységet végző kereskedelmi egységek esetében az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomáshoz is fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e szervezetek címét és telefonszámát.

A jegyző, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a felügyelőségek két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket.

3.8. Telepengedély

A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltatótevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szól a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet. Ennek hatálya kiterjed a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, természetes személyekre (egyéni vállalkozókra, bedolgozókra), bérmunkát, illetve aktív feldolgozást végzőkre, valamint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire, amelyek a rendelet mellékletében felsorolt olyan ipari, szolgáltató, raktározási tevékenységet folytatnak, ahol a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt a végzett munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tűz- és robbanásveszély, vagy zavaró környezeti hatásuk miatt levegő-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel. A rendelet hatálya nem terjed ki a környezetihatásvizsgálat-köteles, a környezethasználatiengedély-köteles tevékenységekre, továbbá a működésiengedély-köteles kereskedelmi tevékenységekre.

A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységeket telepen vagy építményben, építményrészben, mint önálló rendeltetési egységben csak telepengedély alapján lehet megkezdeni vagy folytatni. Jogerős telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni, folytatni, illetve módosítani nem lehet.

A telepengedély jogosultja köteles a telepengedélyt a telephelyen tartani, és azt az ellenőrzések során bemutatni.

3.8.1. Kérelem

A telepengedélyt az ipari, szolgáltatótevékenység végzésére, valamint a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok és készítmények raktározására használt telepre a tevékenység folytatója kérelmezi, mégpedig a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől.

Új telep létesítése, vagy a telepengedéllyel rendelkező telepen folytatott tevékenységi kör bővítése, megváltoztatása vagy módosítása esetén az új telep használatbavételét (építési tevékenység végzése esetén a használatbavételi engedélyezési eljárást követően), illetve a tevékenységi kör bővítésével, megváltoztatásával, módosításával járó tevékenység megkezdését megelőzően kell a telepengedélyt kérni.

A telepengedély nem mentesíti a telepengedély jogosultját a szükséges más hatósági (építési, használatbavételi, a rendeltetés megváltoztatására irányuló stb.) engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell

– a telep címét és helyrajzi számát, helyszínrajzát, továbbá a közvetlenül szomszédos ingatlanok rendeltetését,

– a telep tulajdonosát (használóját), mellékelve a három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– a telep használata jogcímét annak igazolásával együtt (saját tulajdon, bérlet stb.),

– a telepen folytatni kívánt ipari, szolgáltató- vagy raktározási tevékenységet (TEÁOR és SZJ szerinti besorolás számszerű feltüntetésével),

– a tevékenység végzéséhez szükséges – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) értelmezésében használt – veszélyes munkaeszközöket,

– a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező hulladékot, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját,

– a létesítendő munkahelyeket (irodák, raktárak, műhelyek stb.) az Mvt. értelmezése szerint, valamint a telep üzemeltetésének (nyitva tartásának) időtartamát, műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével,

– tervezett munkakörönként a munkavállalók számát, a szociális helyiségek biztosításának módját és kialakítottságát,

– ivóvíz, iparivíz-ellátást, a szennyvízgyűjtést és elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat,

– az üzemeltetéshez és/vagy a létesítendő munkahely, tevékenység megjelölésével az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges mesterséges szellőztetés módját,

– a szennyezett levegő elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegő utánpótlásának módját,

– a telep üzemeltetéséhez szükséges hőtermelő berendezés egyedenkénti típusfűtőteljesítmény-adatait,

– a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bűz, füst, tűz- és robbanásveszély, üzemszerű szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módját,

– a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban meghatározott környezetikár-elhárítási tervet,

– a munkavállalók egészségét veszélyeztető tevékenység esetén a külön jogszabályokban előírt munkavédelmi üzembe helyezés várható időpontját,

– amennyiben van, a környezetvédelmi minősítés (ISO 14000) tényét,

– a tevékenység végzését engedélyező már meglévő szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tűzvédelmi, környezetvédelmi vízügyi, természetvédelmi stb.) hozzájárulásokat, engedélyeket.

3.8.2. Engedélyezési eljárás

A jegyzőnek az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül kell meghoznia.

A jegyző a telepengedélyt akkor adja meg, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapítja, hogy a telep, különösen műszaki szempontból megfelel a - környezetvédelmi, a vízügyi és az építésügyi követelményekre vonatkozó - jogszabályi előírásoknak, a tevékenység a telep környezetében élők szomszédjogi, birtokvédelmi értelemben vett nyugalmát nem zavarja, a dolgozók, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti. Az építésügyi és a környezetvédelmi szakhatóságok szakvéleménye alapján – az abban foglalt feltételekkel – ideiglenes vagy meghatározott időtartamra érvényes telepengedély is adható.

A jegyző a telepengedéllyel kapcsolatban az engedély megadásakor – vagy lakossági bejelentésre indított vizsgálat, illetve a hatósági ellenőrzések megállapításai alapján később is – megfelelő határidő kitűzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére.

3.8.3. A változások bejelentése

Amennyiben a telepengedély megadását követően az engedély alapját képező adatokban változás következett be, arról a telepengedély jogosultja 30 napon belül köteles a jegyzőt írásban értesíteni. Amennyiben a telepengedély jogosultja tevékenységét megszünteti, köteles azt a jegyzőnek haladéktalanul bejelenteni.

3.8.4. Szankciók

Abban az esetben, ha a telepengedély-köteles tevékenység folytatója

– tevékenységi körét engedély nélkül változtatta meg, illetve engedély nélkül további tevékenységgel bővítette,

– a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget,

– telepe a hatályos jogszabályi, valamint az engedély alapját képező feltételeknek nem felel meg, továbbá

– felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket,

a jegyző határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra, a tevékenység telephelyen történő gyakorlását felfüggesztheti, korlátozhatja (különös tekintettel a napi üzemeltetési, nyitvatartási időtartamra), vagy a telepet ideiglenesen bezárathatja.

Amennyiben a tevékenység folytatója a tevékenység gyakorlását felfüggesztő, korlátozó, illetve a telep ideiglenes bezárását elrendelő határozatban meghatározott időtartam alatt sem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jegyző a telepengedélyt visszavonja.

A jegyző a tevékenység engedély nélkül történő gyakorlását azonnal végrehajtható határozattal megtiltja.

A jegyzőn kívül, a telepengedélyezési eljárásban részt vevő hatóságok és a fogyasztóvédelmi felügyelőség is jogosult ellenőrizni, hogy a telep működése, a telepen végzett tevékenység folytatása, illetve a telep műszakilag megfelel-e a jogszabályokban foglalt előírásoknak, továbbá jogosultak hatósági jogkörüket gyakorolni, valamint a jegyzőnél kezdeményezni az említett intézkedéseket.

A jegyző a munkavállalók, a telep környezetében élők életének, egészségének, testi épségének veszélyeztetése, a környezet aránytalan igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentése, a környezet károsodásának megelőzése, épségének megőrzése miatt, továbbá nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében a telepengedélyezési eljárásban hozott határozatainak azonnali végrehajtását rendelheti el.

3.9. Versenyjogi tilalmak

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.

3.9.1. Tisztességtelen verseny

Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.

Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

Tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.

Tilos a versenyeztetés – így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás –, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.

3.9.1.1. Üzleti titok

Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele – a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően – bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

3.9.1.2. Bizalmi viszony

Bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony.

3.9.1.3. Üzleti kapcsolat

Üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.

3.9.2. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása

Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.

A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha

– az áru ára, lényeges tulajdonsága – így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

– elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;

– az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről – így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

– különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

3.9.3. Versenyt korlátozó megállapodás

Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.

Ez a tilalom vonatkozik különösen:

– a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;

– az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;

– a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;

– a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;

– a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra;

– a piacra lépés akadályozására;

– arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

– a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

3.9.3.1. Csekély jelentőségű megállapodás

Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve ha az

– a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy

– a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik.

A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.

A fentiektől eltérően a tilalom alá esik a megállapodás, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul. A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy a megállapodás tilalom alá esik. Ilyen esetben bírság kiszabásának nincsen helye.

3.9.4. Visszaélés a gazdasági erőfölénnyel

Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

– az üzleti kapcsolatokban – ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is – tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

– a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni;

– indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;

– a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;

– az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;

– az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;

– azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

– a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;

– a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy

– a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen

– azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli;

– a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását;

– az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.

Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen.

3.9.5. A vállalkozások összefonódása

Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha

– két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,

– egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy

– több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve hogy ez nem minősül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

3.9.5.1. Közvetlen irányítás

A törvény alkalmazásában közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha

– a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy

– jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy

– szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy

– a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.

3.9.5.2. Közvetett irányítás

Közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás – vele együtt vagy önállóan – irányít, vagy vállalkozások közösen irányítanak.

3.9.5.3. Engedélyezés

A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és

– a vállalkozásrész, a beolvadó, az irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén az abban közvetlen részt vevő legalább két vállalkozás – a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével együttes – előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy

– a vállalkozásrésznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülő vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező közvetlen résztvevőinek nettó árbevételével együtt a befogadó, az irányítást megszerző, illetve az összeolvadásban részt vevő ötszázmillió forint feletti előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.