A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) rendelkezik. Az alábbiakban a már működő cégekre vonatkozó szabályokat foglaljuk össze.
2.1. Cégnyilvántartás
A közhiteles cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat, jog vagy tény (a továbbiakban együtt: adat) igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, melyeknek benyújtására a céget – közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából – törvény kötelezi. A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok teljeskörűen nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet.
Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. A cég – a jóhiszemű személlyel szemben – nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak.
2.1.1. Cégjegyzék
A cégre vonatkozó – e törvényben meghatározott – adatok nyilvántartása a cégjegyzékben történik. A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza
– a cég cégjegyzékszámát,
– a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét,
– a cég nevét,
– a cég székhelyét,
– a létesítő okirat, társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály keltét,
– a cég főtevékenységét és a létesítő okiratban feltüntetett további tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében – az engedély megadása után – az engedély számát és érvényességi időtartamát,
– a cég jegyzett tőkéjét, és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét,
– a képviselet módját (önálló vagy együttes),
– a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is,
– a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét,
– a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét,
– a cégbejegyzés időpontját.
A cégjegyzék szükség szerint tartalmazza
– a cég rövidített nevét,
– a cég idegen nyelvű elnevezését,
– a cég telephelyét,
– a cég fióktelepét,
– meghatározott időtartamra alapított cég esetén a működés befejezésének időpontját,
– a jogelőd(ök), illetve a jogutód(ok) cégnevét és cégjegyzékszámát,
– a könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), e jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját; könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős,
– a felügyelőbizottsági tagok nevét és lakóhelyét, e jogviszonyuk keletkezésének és megszűnésének időpontját,
– annak a kamarának a megjelölését, amelynek a cég a tagja,
– a cég közösségi adószámát.
A cégjegyzékben feltüntetik a következő adatokat is:
– a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését,
– a felszámolás kezdő időpontját és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás fizetésképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás megindítását és befejezését is, feltüntetve a külföldi vállalkozás felszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),
– a végelszámolás megindítását és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás végelszámolásának megindítását és befejezését, valamint a külföldi vállalkozás végelszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),
– a cég működésének felfüggesztését,
– a hivatalbóli törlési eljárás kezdő időpontját és befejezését, a cég megszűntnek nyilvánítását, továbbá ha a jogi személy megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, a bíróság megnevezését, valamint a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját,
– a jogerős bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per indítását és a per befejezését,
– a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti per indítását és befejezését,
– a tag kizárása iránti perindítást és a per befejezését,
– kiskorú tag (tulajdonos) esetén a törvényes képviselő nevét és lakóhelyét,
– a cég elleni végrehajtás – ideértve a biztosítási intézkedést is - elrendelését,
– a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalását, továbbá a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott biztosítási intézkedés, illetve zár alá vétel elrendelését,
– ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozás elrendelését, megszüntetését, annak megállapítását, hogy intézkedés alkalmazásának a feltételei nem állnak fenn, az eljárás befejezését, valamint az eljáró hatóság megnevezését, a határozat számát és keltét, továbbá ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a határozat jogerőre emelkedésének napját, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki.
A cégjegyzékben szereplő természetes személy esetében a cégjegyzéknek tartalmaznia kell e személy anyjának leánykori nevét is. Ha a cég tagja cégjegyzékbe bejegyzett belföldi cég, fel kell tüntetni annak cégjegyzékszámát is.
2.1.1.1. Közkereseti és betéti társaság
Közkereseti társaság (gazdasági munkaközösség) esetében a cégjegyzék a fentieken túlmenően tartalmazza a tagok nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét).
Betéti társaság esetében a cégjegyzékben feltüntetik
– a társaság beltagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
– a társaság kültagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
– a társaság kültagjai betétjének együttes összegét.
2.1.1.2. Közös vállalat
Közös vállalatnál a cégjegyzékben szerepeltetik
– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
– a közös vállalat csatlakozó tagja csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását.
2.1.1.3. Korlátolt felelősségű társaság
Korlátolt felelősségű társaság esetében a cégjegyzékben feltüntetik
– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
– a korlátolt felelősségű társaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,
– ha az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal, ezt a tényt,
– azt, hogy a korlátolt felelősségű társaság cégiratai elektronikus úton hozzáférhetőek-e.
2.1.1.4. Részvénytársaság
Részvénytársaság esetében a cégjegyzékben feltüntetik
– azt, hogy a részvénytársaság nyilvánosan vagy zártkörűen működik,
– részvényfajták (részvényosztályok) szerint a bemutatóra szóló részvények számát és névértékét,
– részvényfajták (részvényosztályok) szerint a névre szóló részvények számát és névértékét,
– ha a részvény átruházását az alapító okirat korlátozza,
– a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,
– a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,
– a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét,
– a részvénytársaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,
– egyszemélyes részvénytársaság esetében az alapító, illetve az egyedüli részvényes nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), illetve ha az egyszemélyes részvénytársaság részvényese a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal, ezt a tényt,
– azt, hogy a részvénytársaság cégiratai elektronikus úton hozzáférhetőek-e.
2.1.1.5. Egyesülés
Egyesülés esetében a cégjegyzék tartalmazza
– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
– az egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását.
2.1.1.6. Közhasznú társaság
Közhasznú társaság esetében a cégjegyzékben feltüntetik
– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
– a társaság közhasznúnak minősülő tevékenységét,
– azt a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervezetet, amellyel a társaság a közhasznú tevékenység folytatására szerződést kötött,
– a közhasznúsági fokozatot,
– a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontját.
2.1.2. Cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány
A cégbíróságon cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen. A cégbizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.
A cégnyilvántartásban szereplő, illetve az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról a cégbíróságon hiteles és nem hiteles másolat kérhető.
2.1.3. Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat
Az Igazságügyi Minisztérium a szervezeti egységeként működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat által a cégjegyzékekben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem számítógépen rögzített, még be nem jegyzett adatairól ad kérelemre tájékoztatást. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A Szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon számítógépen rögzített adatokkal. A Szolgálat is jogosult cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadására.
A Szolgálat kérelemre tájékoztatást, továbbá hiteles vagy nem hiteles másolatot ad a cégek elektronikus úton feldolgozott, számviteli törvény szerinti beszámolóiról, valamint az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról, továbbá biztosítja az e beszámolókba és cégiratokba való betekintést.
A Szolgálattól a cégjegyzékekbe bejegyzett adatok csoportosított céginformációként történő szolgáltatása is kérhető. Ha a csoportosított cégadatok valamely személy cégtulajdonosi minőségére, cégjegyzési jogosultságára vagy arra vonatkoznak, hogy valamely személy mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot, ez a céginformáció csak akkor teljesíthető, ha az bíróság, ügyészség, bírósági végrehajtó, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv külön törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve más információt kérőnek az adott cégformára vonatkozó, törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. Törvényes jogcím hiányában az információt kérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.
A Szolgálat a céginformáció iránti kérelem, valamint az adatszolgáltatás tényét köteles a számítógépes rendszerben oly módon rögzíteni, hogy az adattal rendelkezőt az adatszolgáltatás időpontjáról, jogcíméről, a kért adatokról és az adat felhasználójának személyéről – ha törvény másként nem rendelkezik - tájékoztathassa.
A Szolgálat a kért céginformációt térítési díj ellenében adja ki, amelyet a kérelmező köteles megfizetni.
2.1.4. Közzététel a Cégközlönyben
A Cégközlöny az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja, mely elektronikus formában jelenik meg. A cég a cégjegyzékben bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő – az adat igazolására szolgáló – okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, ha az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve okiratot már korábban ismerte. A közzétételt követő 16. napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az adat, illetve az okirat megismerésére nem volt lehetősége. Ha a cégjegyzékbe bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett adat egymástól eltér, harmadik személy hivatkozhat a Cégközlönyben nyilvánosságra hozott adatra, kivéve ha a cég bizonyítja, hogy a harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett helyes adatot ismerte. Harmadik személy hivatkozhat olyan okiratra és adatra is, amely tekintetében a cég nem tett eleget a cégbírósági bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve ha az okiratban foglaltakhoz – nyilvánosságra hozatal hiányában – nem fűződik joghatály.
Ha a közlemény Cégközlönyben való közzétételére törvény közvetlenül a céget kötelezi (például az átalakulásnál), a közlemény szövegét az Igazságügyi Minisztériumhoz kell megküldeni, a közzétételi költségtérítés befizetésének igazolásával együtt. Ha a közlemény tartalma nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, az Igazságügyi Minisztérium erre a céget a közzététel előtt figyelmezteti. Ha a közlemény szövegében a figyelmeztetés ellenére nem történik módosítás, a Cégközlönyben az Igazságügyi Minisztérium feltünteti, hogy a közleményt figyelmeztetés ellenére jelentették meg. A cégnek a közlemény szövegét közvetlenül az Igazságügyi Minisztériumhoz kell megküldenie postán vagy telefax útján (441-3732), a közzétételi költségtérítés (többszöri közzétételi kötelezettség esetén valamennyi megjelenési alkalom költségtérítése) befizetésének igazolásával (a csekkel vagy annak fénymásolatával) együtt.
Módosító közleményt csak egyszer kell közzétenni, abban az esetben is, ha az eredeti közleményt többször kellett megjelentetni. A közleményben utalni kell a korábbi közzétételre, valamint a hibás (hiányos) adatra. Ezen túlmenően csak a módosított adatot kell feltüntetni.
A közlemény megjelenéséről a céget a Cégközlöny a közlemény szövegének utolsó megjelenését követő 8 napon belül a közlemény(ek) levonatának megküldésével értesíti.
A közleményeket a Cégközlönynek az Igazságügyi Minisztériumba történt érkezést követő 30 napon belül nyilvánosságra kell hoznia.
2.2. A változásbejegyzési eljárás
A cég bejegyzett adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni a cégbíróságnál. A létesítő okirat módosítását a változásbejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak abban az esetben is, ha a változás a cégjegyzéknek csak a létesítő okirat keltére vonatkozó adatát érinti.
Jogi személyiségű cég a jegyzett tőke mértékének változását a változástól számított 60 napon belül köteles bejelenteni a cégbíróságnál.
A létesítő okirat módosítása esetén minden esetben csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.
Az eljárásban kötelező a jogi képviselet.
2.2.1. Székhely, tevékenységi kör
Ha a változás a cég székhelyét (telephelyét, fióktelepét) vagy tevékenységi körét érinti, a létesítő okirat módosítása a cég legfőbb szervének ülésén felvett jegyzőkönyvbe foglalható. Ebben az esetben a módosítást a jogi képviselő, illetve a közjegyző az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton ellenjegyzi, illetve hitelesíti. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az ellenjegyzés, illetve hitelesítés az okirat mely pontjaira vonatkozik.
A változást illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon, ha a változás a cég tevékenységi körét érinti, illetve ha a változás állami vagy önkormányzati döntés alapján a cég székhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolására vagy a cégjegyzékbe bejegyzett utcanév, illetve házszám változására vonatkozik.
2.2.2. Adószám, számlaszám, statisztikai számjel
Az adószám, valamint a statisztikai számjel változását az azt megállapító szervezet közli a cégbírósággal. A változás bejegyzése automatikusan, számítógépes rendszer útján, a törvény erejénél fogva történik meg.
A cég pénzforgalmi számlájával kapcsolatos változást a számlát vezető pénzügyi intézmény közli a cégbírósággal, számítógépes adattovábbítás útján. A változás bejegyzése és közzététele itt is automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg.
2.2.3. A bejegyzés hatálya
A változásbejegyzési eljárásra – ideértve a cég kérelemre történő törlése iránti eljárást is – a cégbejegyzési eljárás rendelkezései megfelelően irányadóak, így a bejegyzésnek visszaható hatálya nincs. A cég székhelyét (telephelyét, fióktelepét), valamint a cég tagjait (tulajdonosait), a vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjait, illetve a könyvvizsgáló személyét érintő változás azonban a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. Ez irányadó arra az esetre is, ha a cégnek a változás következtében csak egyetlen cégjegyzésre jogosultja marad, ugyanakkor a cégjegyzés módja a cégjegyzék értelmében együttes. Ebben az esetben a cégjegyzés módjának önálló cégjegyzésre történő változása a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá.
2.2.4. Végelszámolás
A cégnek változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását, a végelszámoló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), illetve a végelszámolás befejezését, és egyben kérnie kell a cégjegyzékből való törlését is. Ha a cégbíróság a céget a cégjegyzékből kérelemre törli, a törlés időpontja mellett a törlés módját is feltünteti a cégjegyzékben, "a cég kérelemre törölve" megjegyzéssel.
2.2.5. Felszámolás
A felszámolás alatt álló cég kijelölt felszámolóbiztosa az aláírási címpéldányát jogi képviselő közreműködése nélkül csatolhatja. Ezt követően a felszámolás alatt álló cég – ideértve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét is – cégjegyzéke adatainak változásait a felszámolóbiztos köteles bejelenteni a cégbíróságnak. A felszámolási eljárás befejezését követően a cégbíróság hivatalból törli a céget, és a törlés időpontja mellett a törlés módját is feltünteti a cégjegyzékben, "a cég hivatalból törölve" megjegyzéssel.
2.2.6. Külföldi székhelyű vállalkozások
Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a cégnek változásként be kell jelentenie azt is, ha a külföldi vállalkozás ellen indult fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás.
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének megszüntetése iránti kérelmet a cégnek változásként kell a cégbírósághoz benyújtania. A fióktelep törlésére - amennyiben a fióktelep nem fizetésképtelen – végelszámolás elrendelése nélkül kerül sor, azt követően, hogy a cég a törléshez szükséges, a rá vonatkozó anyagi jogszabályban meghatározott feltételek meglétét igazolta. Ha a külföldi székhelyű vállalkozás megszűnt, és ezt megelőzően, erre figyelemmel a fióktelep nem kérte a megszüntetését, illetve a törlését, a cégbíróság a fióktelepét hivatalból törli a cégnyilvántartásból. Mindezek megfelelően irányadók a külföldiek magyarországi kereskedelmi képviseletének törlésére is.
2.2.7. Átalakulás
A cég átalakulását a létesítő okirat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított 60 napon belül kell bejelenteni a jogelőd cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. Ezzel egyidejűleg kérni kell a jogelőd cég törlését is.
2.2.8. Értesítés a változásokról
A cégbíróság a cégnyilvántartásban átvezetett változásokról, így különösen a cég bejegyzéséről, törléséről, székhelyének vagy cégjegyzékben nyilvántartott tevékenységi körének megváltoztatásáról, valamint az eljárás megszüntetéséről, illetve a bejegyzési kérelem elutasításáról értesíti az érintett kamarát, adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt. A cégbíróság a cég bejegyzéséről, törléséről, székhelyének változásáról, az eljárás megszüntetéséről adatot szolgáltat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és területi igazgatási szerveik részére. Az adatszolgáltatásra a Céginformációs Szolgálat útján on-line módon kerül sor.
2.3. Költségek, díjak, illetékek
Az alábbiakban sorra vesszük a cégeket a változásbejegyzéssel, illetve a céginformációval kapcsolatban terhelő költségeket.
2.3.1. Közzétételi díjak a Cégközlönynél
A cég adataiban bekövetkezett változás közzétételének költségtérítése jogi személyiség nélküli cég esetén 7000 forint, jogi személyiségű cégnél pedig 15 000 forint.
Ha a bejegyzésre vonatkozó kérelmet a cégbíróság jogerős végzésével elutasítja, vagy a bejegyzés iránti eljárást megszünteti, e végzések rendelkező része közzétételének költségtérítése 7000 forint.
Ha a közlemény Cégközlönyben való közzétételére jogszabály közvetlenül a céget kötelezi, a közzététel költségtérítése megjelenési alkalmanként 15 000 forint. Ugyanekkora díjat kell fizetnie akkor is, ha a közzétételre megküldött közlemény módosítását (kijavítását, kiegészítését) a közlemény szövege nyomdai előkészítésének megkezdése után vagy a Cégközlönyben történt megjelenést követően – az érdekkörében felmerült okból – kéri.
2.3.1.1. Díjmentesség
A bejegyző végzés kijavításának, kiegészítésének, a cég bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezésének, a cég törlésének, valamint a bejegyzést elutasító végzésnek a közzététele – ha az elutasító végzés meghozatalára a közzétételi költségtérítés meg nem fizetése miatt került sor - ingyenes. Ugyancsak ingyenes a cégbíróság által a cég törvényességi felügyelete körében a cég működésének felfüggesztéséről hozott határozat, valamint a hivatalbóli törlési eljárás során hozott határozat rendelkező részének a közzététele.
A változást közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon, ha a változás a cég tevékenységi körét érinti, illetve ha a változás állami vagy önkormányzati döntés alapján a cég székhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolására vagy a cégjegyzékbe bejegyzett utcanév, illetve házszám változására vonatkozik.
2.3.1.2. A közzétételi költségtérítés befizetése
A közzétételi költségtérítést az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számlájára kell megfizetni. A költségtérítés befizetésének igazolására szolgáló átutalási megbízáson befizetőként a közzétételre köteles cég vagy személy, illetve szervezet nevét és székhelyét (lakóhelyét) kell feltüntetni. Az átutalási megbízás "közlemény" rovatában a befizető cég cégjegyzékszámát is szerepeltetni kell.
2.3.1.3. Visszatérítés
A közzétételi költségtérítést az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelemre vissza kell téríteni, ha
– a cég a közzétételi költségtérítés befizetése ellenére a kérelmét a bírósághoz, illetve a cégbírósághoz mégsem kívánja benyújtani;
– a változás bejegyzésére vonatkozó kérelmet a cégbíróság jogerős végzésével elutasította, vagy azt a cégbíróság érdemi intézkedése előtt visszavonták;
– a cégközlemény a változás bejegyzésétől számított 30 napon belül nem jelent meg;
– a cég közleménye az Igazságügyi Minisztériumba érkezését követő 30 napon belül nem jelent meg;
– a cég a közleményét a közlemény közzététele nyomdai előkészítésének megkezdése előtt visszavonta;
– a közzétételi költségtérítés felhasználására más okból nem került sor.
A kérelemhez a visszatérítési igényt megalapozó okiratokat mellékelni kell.
2.3.2. Céginformációs díjak
A Szolgálat közokirat formájában adott információiért a következő díjakat kell fizetni az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számlájára:
– cégbizonyítványért cégenként 2000 forintot,
– cégkivonatért cégenként 3000 forintot,
– cégmásolatért cégenként 5000 forintot,
– névlistáért (arról, hogy az adott cégnév szerepel-e a cégnyilvántartásban) 1000 forintot,
– névjegyért (a cég elnevezésének és székhelyének hatályos és törölt adatairól) cégenként 1500 forintot,
– a beszámolóban szereplő eredménykimutatásért, illetve mérlegadatokért 2000-2000 forintot,
– a beszámoló kiegészítő mellékletéről beszámolónként 4000 forintot,
– cégfigyelésért (valamennyi, a Cégközlönyben megjelent, a cégjegyzékben szereplő adata változásáról szóló bírósági közleményről, illetve a cégre vonatkozó más bírósági közleményről, a közlemény szövegének közlésével) közleményenként 500-500 forintot,
– a cégre vonatkozó, a Cégközlönyben megjelent bejegyző vagy meghatározott változást bejegyző közlemény, illetve egyéb, a cégre vonatkozó – az igénylő által megjelölt – bírósági végzés szövegéért közleményenként 500 forintot,
– az egyes Cégközlönyökben megjelenő valamennyi bírósági közlemény szövegéért Cégközlönyönként 100 000 forintot.
A csoportosított céginformációra vonatkozó adatszolgáltatás költségtérítése a kért adatok mennyiségétől, illetve a csoportosítás jellegétől függően egyedi megállapodás alapján történik. Kivétel ez alól, ha a kérelmező csak a cég cégjegyzékszámát, nevét, rövidített elnevezését, székhelyét vagy adószámát kapja meg. Ilyenkor ugyanis cégenként 2-2 forintot kell megfizetnie.
2.3.2.1. On-line adatszolgáltatás
A céginformáció a Szolgálat számítógépes hálózata útján, on-line módon is kérhető, a Szolgálattal erre vonatkozóan megkötött szerződés esetében. Ilyenkor a számítógépes hálózat használatával kapcsolatos kiadások megtérítése mellett a céginformáció fajtájától függően a fentiekben meghatározott költségtérítés 30 százalékát kell költségtérítésként megtéríteni. Elektronikus közokirat, illetve hiteles elektronikus okirat kiadása esetén további 50 forint költségtérítést kell fizetni.
2.3.2.2. Visszatérítés
A költségtérítés nem igényelhető vissza, ha a kérelmező a céginformációt nem veszi át. Az 1000 forintot meghaladó összeget vissza kell téríteni a költségtérítésből, ha a Szolgálat azt állapítja meg, hogy a keresett cég nem szerepel a cégnyilvántartásban, illetve a cég beszámolójának adatai nem állnak rendelkezésre.
2.3.3. Illetékek
2.3.3.1. Eljárási illetékek
Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be, a bejelentett változások számától függetlenül 8000 forint illetéket kell fizetni. A cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért ezzel szemben
– nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 240 000 forint,
– zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 40 000 forint,
– az egyéb jogi személy esetén 40 000 forint,
– jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 20000 forint,
– egyéni cég esetén 12 000 forint,
– külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 100 000 forint,
– külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 60 000 forint az illeték.
Ez magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.
A cégbírósági eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 7000 forint, a felülvizsgálaté 8000 forint.
2.3.3.2. Okirati illetékek
A cégkivonat elkészítésének illetéke 5000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 3000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 7000 forint illetéket kell fizetni.
2.3.3.3. Mentesség
A változást illeték megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon, ha a változás a cég tevékenységi körét érinti, illetve ha a változás állami vagy önkormányzati döntés alapján a cég székhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolására vagy a cégjegyzékbe bejegyzett utcanév, illetve házszám változására vonatkozik.
Ha a cégbírósági határozatot a jogorvoslati eljárásban előadott kérelem, illetve ellenkérelem kereteire tekintet nélkül helyezik hatályon kívül, a megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül.
Illetékmentes az eljárás, ha cégbírósági hiánypótlásieljárás lefolytatása nélkül, hivatalból elutasítja a kérelmet.
