A befektetők védelmét összetett rendszer biztosítja. Alapja a kötelező tájékoztatás, amelynek szabályai meglehetősen részletesek, betartásuk pedig kötelező a kibocsátók, illetve a befektetési szolgáltatók számára. A tájékoztatási kötelezettség kétféle: rendszeres és rendkívüli.
5.1. Rendszeres tájékoztatás
Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól.
5.1.1. Éves, féléves gyorsjelentés
A rendszeres tájékoztatást éves és féléves gyorsjelentés, valamint éves jelentés formájában kell teljesíteni. A helyi önkormányzat nem köteles éves és féléves gyorsjelentést készíteni. A gyorsjelentést az üzleti év és félév végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést – könyvvizsgáló által is felülvizsgálva – az üzleti év végét követő százhúsz napon belül köteles elkészíteni. Fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem auditált beszámolón alapulnak. A jelentéseknek tartalmazniuk kell az előző év azonos időszakára vonatkozó adatokat.
A konszolidált beszámoló készítésére kötelezett kibocsátók a konszolidált beszámolón alapuló adatokat kötelesek közzétenni.
A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék. A kibocsátó legkésőbb az üzleti év, illetve a fél év végét követő negyvenöt napon belül, illetve az üzleti év végét követő százhúsz napon belül közleményben köteles közzétenni a gyorsjelentések, illetve az éves jelentés elkészültének tényét, közzétételének és megtekintésének helyét és idejét. A gyorsjelentések, illetve az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni. A gyorsjelentéseket, továbbá az éves jelentésnek legalább a gyorsjelentések tartalmával megegyező kivonatát a közlemény megjelenésétől számított hét napon belül kell közzétenni.
5.1.1.1. Megküldés a Felügyeletnek
Az éves és féléves gyorsjelentést az üzleti év, illetve a fél év végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést az üzleti év végét követő százhúsz napon belül meg kell küldeni a Felügyeletnek. A Felügyelet a kibocsátót határidő meghatározásával a gyorsjelentés és az éves jelentés kiegészítésére vagy módosítására kötelezheti, ha az e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A kiegészített, módosított gyorsjelentés és éves jelentés nyilvánosságra hozatalára a jelentés és a gyorsjelentés közzétételére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendszeres tájékoztatás keretében közzétett éves és féléves gyorsjelentés és jelentés valamennyi forgalomba hozatali helyen ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre álljon.
5.1.1.2. Felelősség
Az éves és féléves gyorsjelentés, valamint az éves jelentés tartalmáért a kibocsátó felelősséggel tartozik. Az éves és féléves gyorsjelentésnek, valamint az éves jelentésnek tartalmaznia kell a kibocsátó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír.
5.1.2. Portfóliójelentés
Az alapkezelő köteles havonta az általa kezelt nyílt végű befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egységre jutó nettó eszközértéket.
Valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a rendszeres tájékoztatónak tartalmaznia kell az eszköz vagy eszközcsoport értékének változását, az eszközzel vagy eszközcsoporttal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulását.
5.1.3. Tájékoztató
Az a kibocsátó, amely az üzleti év és félév végét követő 45 napon belül tájékoztatót tesz közzé, mentesül az adott időszakra vonatkozó jelentéskészítési és közzétételi kötelezettség alól, feltéve, hogy a tájékoztató tartalma megfelel az adott éves jelentésre vagy gyorsjelentésre előírt követelményeknek. A tájékoztatónak és a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató megjelenését követően a kibocsátó gyorsjelentést vagy éves jelentést nem tesz közzé.
5.1.4. Rendkívüli tájékoztatás
A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója – az állampapír kivételével – köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a Felügyeletnek megküldeni, és közzétenni a törvényben meghatározott információkat. A közzétételi határidőt a döntés meghozatalától, az esemény, tény bekövetkeztétől, illetve azoknak a kibocsátó tudomására jutásától kell számítani. A tőzsde a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóira vonatkozóan a Felügyelet által engedélyezett szabályzatában speciális nyilvánosságra hozatali szabályokat is megállapíthat.
Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendkívüli tájékoztatót megismerhessék.
Valamely eszköz vagy eszközcsoport fedezetével kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó rendkívüli tájékoztatásban köteles közzétenni minden olyan információt, amely az adott eszköz vagy eszközcsoport értékében, a hozzá kapcsolódó kockázatokban bekövetkezett változás következtében az értékpapír értékét vagy hozamát közvetlenül vagy közvetve érinti.
5.1.5. Valótlan tájékoztatás
A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt a gyorsjelentésnek és az éves jelentésnek tartalmaznia kell. Ha a kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles a valóságnak megfelelő adatok haladéktalan közzétételére. A kibocsátó nyilatkozatát a valótlan adat megjelenésének helyén is közzé kell tenni. A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.
5.1.6. A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése
A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége megszűnik
– az értékpapír lejártával;
– nyilvános részvény kibocsátása esetében a Felügyelet engedélyével;
– az értékpapír teljes kibocsátott mennyiségének lejárat előtti visszavásárlásával.
Ha a kibocsátó igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább, kérelmezheti, hogy az adott részvénysorozat tekintetében a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja. A Felügyelet a hirdetmény megjelenését követő harminc nap után, de legkésőbb negyvenöt napon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. Az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a törvényi feltételek nem állnak fenn. Ha az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve a kibocsátót az adott értékpapír-sorozat tekintetében a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli. A Felügyelet határozatát a kibocsátó köteles megjelentetni.
5.2. Befektetővédelmi Alap
A befektetők védelmének egyik legfontosabb eszköze a Befektetővédelmi Alap (BEVA) létrehozása és működtetése.
5.2.1. Biztosított tevékenységek
A befektetési szolgáltatók bizományosi tevékenysége, kereskedelmi tevékenysége és portfóliókezelési tevékenysége, továbbá a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység körében az értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, az értékpapír-letétkezelés, az ügyfélszámla vezetése és az értékpapírszámla vezetése úgynevezett biztosított tevékenység, amelynek végzésére jogosító engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával a törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektetővédelmi Alap (Alap) működik.
Az Alaphoz csatlakozhat ügyfélszámla vezetését végző árutőzsdei szolgáltató. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfélkövetelésre nem terjed ki az Alap védelme.
A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektetővédelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország befektetővédelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a befogadó ország befektetővédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.
Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetővédelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető.
5.2.1.1. Mire nem terjed ki a biztosítás?
Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki
– az állam,
– a költségvetési szerv,
– a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
– a helyi önkormányzat,
– az intézményi befektető,
– kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
– az elkülönített állami pénzalap,
– befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
– a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,
– az MNB,
k) az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá
– az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező gazdálkodó szervezet vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója
követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.
Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott, továbbá nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.
5.2.2. Az Alap jogállása
Az Alap jogi személy, székhelye: Budapest. Saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető, pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Pénzeszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel. Saját tőkéje nem osztható fel. Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.
5.2.3. Az Alap feladata
Az Alap feladata a befektetők részére a kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1-jét követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés).
5.2.4. Az Alapból történő kifizetés
Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el. Erről a tag köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot, egyidejűleg előállítva és az Alap számára megküldve a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.
5.2.4.1. Kártalanítási igény
Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül köteles a közzétételi helyeken közleményben tájékoztatni a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről.
Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőre előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.
5.2.4.2. Kártalanítási értékhatár
Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap-tagonként összevontan – legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.
A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg – eltérő szerződési kikötés hiányában - a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez. Harmadik országbeli befektetési szolgáltató és befektetésialap-kezelő fióktelepe esetében az ügyfélkövetelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.
5.2.4.3. A kártalanítási igény elbírálása
Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.
5.3. Ügyészi perindítás
Az ügyész a rendes és a rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítésével, illetve a bennfentes kereskedelem tilalmával kapcsolatos szabályok megsértésével kapcsolatban pert indíthat a kibocsátó és a befektetési szolgáltató, illetőleg a bennfentes személy ellen a félrevezető tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt.
Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed. A per a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
5.4. Az üzletszabályzat nyilvánossága
A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszteni, illetve azt az ügyfélnek kérésre átadni, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is hozzáférhetővé tenni.
5.5. Ügynöki tájékoztatás
Az ügynök igénybevételéből eredő, az ügyfelet érintő esetleges következményekről, így különösen a hosszabb átfutási időről, magasabb díjtételekről az ügynök az értékpapírügylet, illetőleg az áruügylet megkötése előtt köteles tájékoztatást adni. Az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló irodájában jól látható módon köteles kifüggeszteni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén pedig folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles hozzáférhetővé tenni a vele ügynöki szerződéses kapcsolatban álló befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevét, valamint biztosítani, hogy az ügyfelek a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatát megtekinthessék.
5.6. Ügyfélkövetelések védelme
A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél tulajdonát képező vagyont kizárólag az ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel. A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a rendelkezése alatt álló ügyfélvagyonnal sajátjaként nem rendelkezhet. A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél a tulajdonában levő befektetési eszközről, tőzsdei termékről, illetve pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.
Az ügyfeleit megillető pénzeszközöket saját pénzeszközeitől elkülönítve köteles kezelni. Az ügyfélszámlán lévő pénzeszközt kizárólag banknál, illetve szakosított hitelintézetként működő elszámolóháznál ilyen célra nyitott pénzforgalmi számlán tarthatja, de ebben az esetben is köteles biztosítani a saját és az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszközök elkülönített kezelését. Az ügyfélszámlán és az értékpapírszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.
Az ügyfelet megillető követelés a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe.
5.7. Titokvédelem
A befektetők védelmének nagyon fontos eszköze a titokvédelem, amely kétféle titokra, az üzleti titokra és az értékpapírtitokra koncentrál.
5.7.1. Üzleti titok
Az üzleti titok fogalmát és azon szervezeteket, amelyek vonatkozásában az üzleti titok fennáll, a törvény határozza meg. Emellett előírja az üzleti titok megtartásának kötelezettségét, és emellett meghatározza azokat a szervezeteket, amelyekkel szemben a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.
A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.
5.7.1.1. Kivétel a titoktartás alól
A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében törvény felhatalmazása alapján eljáró
– Felügyelettel,
– Befektetővédelmi Alappal,
– MNB-vel,
– Állami Számvevőszékkel,
– Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal,
– Gazdasági Versenyhivatallal,
– központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, és
– nemzetbiztonsági szolgálattal
szemben.
A titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró
– nyomozóhatósággal a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, továbbá a feladatkörében eljáró ügyészséggel szemben;
– büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben;
– az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) szemben.
A Felügyelet – az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával – a szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatokat szolgáltat
– statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal,
– a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium
részére.
A Felügyelet a befektetési szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatot szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.
Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
5.7.2. Értékpapírtitok
Az értékpapírtitok fogalmát, annak terjedelmét és azokat a szervezeteket, amelyek az értékpapírtitoknak minősülő adat a rendelkezésére áll, a törvény határozza meg. Kimerítő felsorolást tartalmaz továbbá arról, hogy értékpapírtitok milyen esetben adható ki harmadik személynek, illetve melyek azok a szervezetek, amelyek vonatkozásában az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége áll fenn. A törvény kiemelten szabályozza azt a körülményt, hogy az értékpapírtitok nem állhat fenn a szervezett bűnözéssel és a feketegazdasággal összefüggően elkövetett cselekmények esetében. Lehetővé teszi azt is, hogy statisztikai feldolgozás, illetőleg a tőkepiacról, annak forgalmáról és szereplőiről készített jelentés nyilvánosságra hozatala érdekében olyan összesített adatokat tartalmazó feldolgozások készüljenek, amelyek egyedi személyt illető azonosításra nem alkalmasak. A szabályozás a banktitokra vonatkozó szabályozással azonos szigorúságú.
Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval, befektetésialap-kezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.
5.7.2.1. Ügyfél
Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési szolgáltatótól, árutőzsdei szolgáltatótól, befektetésialap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől szolgáltatást vesz igénybe.
5.7.2.2. Mikor adható ki az értékpapírtitok?
Értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad;
– a törvény az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad;
– a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
– a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Befektetővédelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a tőzsdével és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
– a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
– a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozóhatósággal, valamint a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
– a büntető, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
– a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
– a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
– az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, az árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetésialap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez intézett írásbeli megkeresése esetén.
Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha
– az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetésialap-kezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási nyilatkozatot;
– a Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, amennyiben az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási nyilatkozatot;
– a befektetési szolgáltató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.
5.7.2.3. Adatkérés
Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.
Az adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, melyet az adatkéréskor megjelölt.
5.7.2.4. Adatszolgáltatás bűncselekményeknél
A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a nyomozóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla
– kábítószer-kereskedelemmel,
– terrorizmussal,
– illegális fegyverkereskedelemmel,
– pénzmosással,
– szervezett bűnözéssel
áll összefüggésben.
A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségre hivatkozva – nem tagadhatja meg a felsorolt szervezetek felé.
Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetésialap-kezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot.
A Felügyelet, valamint az MNB-jogszabályban a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult értékpapír-titokhoz jutni. A Felügyelet az értékpapír-titokhoz való hozzájutásra feljogosított nyomozóhatóságnak értékpapírtitkot tartalmazó dokumentumot adhat át.
5.7.2.5. Adatszolgáltatás befektetővédelmi okból
Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Befektetővédelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás esetén, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított.
5.7.2.6. Egyéb jogszerű adatszolgáltatás
Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét
– az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;
– az értékpapírszámla-tulajdonos nevére, értékpapírszámlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás;
– a befektetési szolgáltató részéről a központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a befektetési szolgáltatónak a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás;
– a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosító intézetnek a biztosítási szerződés tejesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás;
– a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet – a tevékenységükhöz szükséges mértékben és körben történő – adattovábbítása, ide nem értve a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetésialap-kezelő egymás között történő adattovábbítását;
– a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő által a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetésialap-kezelő számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha az ügyfél (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve biztosítottak a külföldi félnél, valamint az annak székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal;
– a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetésialap-kezelő székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza a külföldi felügyeleti hatóság által aláírt titoktartási záradék szükségességét;
– a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési szolgáltatóban, az árutőzsdei szolgáltatóban, a befektetésialap-kezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás;
– a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása;
– a Felügyelet által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési szolgáltatókról, az árutőzsdei szolgáltatókról, a befektetésialap-kezelőkről, a tőzsdéről, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére;
– a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság részére;
– a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat tényállást tisztázó indoklási részének közzététele.
5.7.3. Titoktartási idő
Aki üzleti vagy értékpapírtitok birtokába jut, köteles azt -törvény eltérő rendelkezése hiányában – időbeli korlátozás nélkül megtartani.
Befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetésialap-kezelő, tőzsde és elszámolóházi tevékenységet végző szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
5.7.4. A titok felhasználása
Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési szolgáltatónak, árutőzsdei szolgáltatónak, befektetésialap-kezelőnek, tőzsdének, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon.
5.7.5. Kereskedési könyv
A befektetési szolgáltatóknál a piaci kockázatok meghatározása a kereskedési könyvhöz kapcsolódik. A kereskedési könyv egy – az intézmény számviteli nyilvántartásától különböző – nyilvántartás, amely a kereskedési céllal tartott befektetési eszközökben fennálló piaci pozícióinak és kockázatvállalásának nyilvántartására szolgál.
A kereskedési könyvben azokat a pozíciókat, illetőleg kockázatvállalásokat kell nyilvántartani, amelyek nem befektetési célokat szolgálnak, hanem kereskedési célból kerültek az intézmény portfoliójába, illetőleg azzal a céllal vásárolt meg az adott intézmény, hogy a vételi és eladási ár különbsége, illetőleg a kamatlábváltozások révén, lehetőleg rövid távon nyereséget realizáljon.
Valamely pozíció, illetőleg kockázatvállalás – attól függően, hogy azt az intézmény milyen céllal szerezte meg – kerülhet a kereskedési könyvbe, illetőleg (hitelintézet esetében) maradhat a hagyományos banki nyilvántartások része is.
Azt, hogy a pozíciókat, illetőleg kockázatvállalásokat a befektetési vállalkozás, illetőleg a kereskedési könyv vezetésére kötelezett hitelintézet milyen szempontok szerint sorolja a kereskedési könyvbe, illetőleg hagyja figyelmen kívül a kereskedési könyv vezetésénél, az intézmény belső szabályzata határozza meg. A szabályzatban meg kell határozni azt is, hogy a pozíciók és kockázatvállalások besorolásán mely esetekben, milyen feltételek mellett lehet változtatni. A szabályzatot és annak módosításait a Felügyeletnek meg kell küldeni. Amennyiben valamely pozíció, illetőleg kockázatvállalás besorolását az intézmény megváltoztatja, erről haladéktalanul köteles értesíteni a Felügyeletet.
A törvény előírja, hogy amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint kockázatát naponta kell megállapítani. Mivel nem minden pozíció, illetőleg kockázatvállalás piaci értéke állapítható meg naponta, a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó kormányrendelet meghatározza azokat az eseteket, amikor e követelménytől el lehet tekinteni.
A törvény a befektetési vállalkozás biztonsága érdekében előírja, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatolótőkével kell rendelkeznie. A szavatolótőke számításának módját a hitelintézeti törvény tartalmazza.
