A befektetési alap lényege, hogy egy speciális szakértelemmel rendelkező cég, az alapkezelő, befektetési jegy kibocsátásával a kis- és nagybefektetők (ügyfél) megtakarításait összegyűjti, hatékonyan kezelhető tőkévé kovácsolja. A befektetőktől összegyűjtött vagyont nevezzük befektetési alapnak, amelynek tőkéjéből és elért hozamából a befektetők a befektetésük arányában részesülnek. A hozam tehát a befektetés során elért jövedelemnek a befektetett tőkéhez viszonyított aránya.
A befektetési alap sajátossága, hogy befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetésialap-kezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. Attól függően, hogy az adott befektetési alap milyen befektetési politikát követ, beszélhetünk kötvény-, részvény- vagy az ezek kombinációjából létrejött vegyes alapokról, pénzpiaci alapokról, ingatlanalapokról.
4.1. Tájékoztató
A befektetési alap a tőke összegyűjtésére befektetési jegyet bocsát ki, amelynek jegyzéséhez (megvásárlásához) a jogszabályban előírt követelménynek megfelelően tájékoztatót bocsát ki a PSZÁF jóváhagyásával. A befektetési jegy vásárlásakor el kell olvasni a befektetési alap tájékoztatóját, mert így ismereteket nyerhetünk az alapkezelőről. A tájékoztató első fele az alap kialakításának a részleteit, az alapkezelő és a letétkezelő bemutatását tartalmazza, második fele pedig az alapkezelési szabályzat, amely az alap működtetésének a módját mutatja be, benne:
– a befektetés célját, azaz hogy mibe fekteti az alap a vagyonát,
– az alapra terhelhető költségeket,
– nyílt végű alapnál a folyamatos forgalomba hozatal és visszaváltás feltételeit, valamint
– az alappal kapcsolatos hirdetmények közzétételének a módját.
Ha több befektetési alap tájékoztatóját ismerjük, nagyobb a választási lehetőségünk, könnyebb eldöntenünk, hogy melyiket választva érjük el célunkat.
4.2. A befektetési alapok fajtái
A befektetési alapok fajtái a következők:
– ingatlanbefektetési alap,
– értékpapír-befektetési alap,
– pénzpiaci alap,
– zárt végű alap,
– nyílt végű alap,
– indexkövető alap,
– más befektetési politikát követő alap.
4.2.1. Ingatlanbefektetési alap
Itt az összegyűjtött tőkét ingatlanokba fekteti az alap, de jogszabály írja elő, hogy azok milyen ingatlanok lehetnek.
4.2.2. Értékpapír-befektetési alap
Itt összegyűjtött tőkét a különböző kibocsátók különböző típusú, futamidejű és kamatozású értékpapírokba fektetik. Az így létrejött értékpapírcsomagot nevezik portfóliónak.
Az értékpapírcsomag kockázata kisebb vagy nagyobb, attól függően, hogy milyen típusú az egyedi értékpapírok kockázata.
4.2.2.1. Portfólió
A portfóliók lehetnek:
– állampapír alapúak: garantált hozamú és kockázatmentes államkötvények, kincstárjegyek, jegybanki értékpapírok, valamint egyéb, az állam által garantált értékpapírok,
– kötvény alapúak: vállalati kötvények, banki kibocsátású értékpapírok, önkormányzati papírok és egyéb gazdálkodó szervek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Kockázatuk nagyobb az állampapírokénál.),
– részvény alapúak: tőzsdei és tőzsdén kívüli részvények, valamint a részvényekkel kapcsolatos határidős tőzsdei instrumentumok. (A kockázat ennél az alapnál a legmagasabb.)
Mivel az értékpapírok megfontolt kiválasztása igen fontos, néhány befektetési alap ingyenszolgáltatásokat kínál mostanában, hogy segítse a befektetők portfóliójának megtervezését. Hozzáértők szerint szerint úgy kell megválasztani az eszközök összetételét, hogy milyen hosszú távon tervezzük a befektetést. Minél hosszabb a befektetési idő, annál többet kell részvényben tartania. Minél rövidebb, annál inkább a kötvények és más pénzpiaci eszközök felé kell fordulni. A kötvények és a pénzpiaci eszközök ugyan alacsonyabb hozamot nyújtanak, mint a részvények, de ha valakinek a közeljövőben pénzre lesz szüksége, több értelme van egy óvatosabb, konzervatív befektetésnek, mert rövid távon kisebb az esélye a veszteségnek.
4.2.3. Zárt végű alapok
Zárt végűek azok az alapok, ahol az alapkezelő vissza nem váltható befektetési jegyeket hoz forgalomba. A befektetési alap határozott időre jön létre. Az alap működése meghatározott idő elteltével vagy végelszámolással ér véget, vagy pedig – fizetésképtelenség esetén – felszámolással.
4.2.4. Nyílt végű alapok
Nyílt végűek azok az alapok, ahol az alapkezelő visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba. A befektetési alap határozatlan időre jön létre. Megszüntetése felszámolás esetén lehetséges.
A befektetési jegy vásárlásakor kérdezzünk rá – még a nyílt végű alap esetén is –, hogy a visszaváltás és a kifizetés egy időben történik-e, azaz bármikor visszaváltható-e a jegy.
4.2.5. Indexkövető alapok
Indexkövető az olyan befektetési alap, amely befektetési politikájában valamely elismert (szabályozott) piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetők részére előre meghirdetett, a Felügyelet által jóváhagyott egyéb index leképezésére vállalkozott.
4.3. Befektetésialap-kezelők
A befektetési alap meglehetősen sajátos "képződmény", hiszen nem szervezet, hanem vagyontömeg, amelyet a jogalkotó jogi személyiséggel ruházott fel. Nyilvánvaló, hogy a vagyontömeget működtetni kell, amely a befektetésialap-kezelő feladata.
A befektetési alap "működtetése" a befektetésialap-kezelési tevékenység. Jellemzője: a befektetésialap-kezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetésialap-kezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele; a befektetésialap-kezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetésialap-kezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele.
Befektetésialap-kezelő kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság vagy fióktelep formájában működhet. Ha tehát a neve ettől eltérő szervezeti formára utal, megalapozott az óvatosság.
A befektető a befektetésialap-kezelővel köti meg a megbízási szerződést.
4.3.1. Letétkezelés
E speciális tevékenység lényege, hogy ennek keretében "őrzik" a befektetési alapot mint vagyontömeget. A befektetésialap-letétkezelési tevékenység pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetésialap-kezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának – ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is –, illetve értékpapírszámlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi.
4.3.2. Engedélyhez kötött tevékenységek
A befektetésialap-kezelők tevékenységét szigorú szabályok rendezik. Közülük a legfontosabbak a következők.
A befektetésialap-kezelő kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti:
– befektetésialap-kezelés;
– portfóliókezelési tevékenység;
– önkéntes kölcsönös biztosítópénztár részére végzett vagyonkezelés;
– magánnyugdíjpénztár részére végzett vagyonkezelés;
– a befektetésialap-kezelő által kezelt befektetési alapok befektetési jegyeinek eladása és visszaváltása ügynökként;
– speciális befektetési tanácsadás;
– speciális értékpapír-kölcsönzés.
4.3.2.1. Engedélyezés
A tevékenység ellátásához mindig a PSZÁF (Felügyelet) engedélye szükséges. A Felügyelet a tevékenységek végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. Az engedély feltétele, hogy rendelkezzen a törvényben meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételekkel, meghatározottak szerinti tartalommal elkészített működési szabályzattal, meghatározott eljárási szabályzattal.
A Felügyelet a befektetésialap-kezelő engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetésialap-kezelő
– az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetésialap-kezelő vagy biztosítóintézet leányvállalata;
– az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetésialap-kezelő vagy biztosítóintézet anyavállalatának leányvállalata;
– ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, befektetésialap-kezelőben vagy biztosítóintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.
4.3.2.2. Az engedély visszavonása
A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha
– az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;
– a befektetésialap-kezelő a befektetésijegy-tulajdonossal szemben fennálló nem vitatott tartozását az esedékességet követő három napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet;
– az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
– az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy;
– az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
– a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta;
– a befektetésialap-kezelő a sajáttőke-feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget;
– az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;
– tudomására jut a befektetésialap-kezelő és más személy között fennálló olyan típusú – megfelelő határidőn belül meg nem szüntetett – szoros kapcsolat, amely a befektetésialap-kezelővel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országban alkalmazott jogszabályok szerint akadályozza a befektetésialap-kezelő feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását.
A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más befektetésialap-kezelő átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetésialap-kezelő tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.
4.3.2.3. Az engedély felfüggesztése
A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.
4.3.3. Számvitel, nyilvántartás
A befektetésialap-kezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell az egyes alapokban és portfóliókban lévő értékpapírok, egyéb pénzpiaci eszközök, pénzeszközök, tőzsdei termékek, illetőleg ingatlanok egymástól, illetőleg a befektetésialap-kezelő tulajdonában lévő értékpapíroktól, egyéb pénzpiaci eszközöktől, pénzeszközöktől, tőzsdei termékektől, illetőleg ingatlanoktól történő elkülönített kezelését, valamint a lebonyolított ügyletek adatainak (tárgy, időpont, szerződő partner) visszakeresését. Számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük
– mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására;
– az egyes, általa kezelt alapok és portfóliók részét képező befektetési eszközök, pénzeszközök, tőzsdei termékek és ingatlanok állományának minden időpontban történő megállapítására;
– a jogszabályban, illetőleg a vállalkozás saját szabályzataiban foglalt előírások betartásának folyamatos ellenőrzésére; valamint
– jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.
4.3.4. Kezelési szabályzat
A befektetési alap kezelése során az alap kezelésének különös szabályait kezelési szabályzatba kell foglalni, amely az alapkezelő és a befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza. A befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési szabályzatban foglalt feltételeket. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését.
Az alapkezelő az alap működtetése során a befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes kezelési szabályzatnak megfelelően köteles eljárni, a befektetők tekintetében az egyenlő elbánás elve alapján. A nyilvános alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában foglalt feltételeket az alapkezelő egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az
– az ügyfelet terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti,
– a forgalmazási helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre Felügyeleti engedéllyel már rendelkezik,
– jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti az alap befektetési politikáját, kockázati jellegét,
– piaci vagy mérlegadatok frissítését szolgálja,
– az alapkezelő, illetőleg letétkezelő tisztségviselői körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti,
– az engedélyhez kötött változások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta.
4.3.5. Kezelési díj
A befektetésialap-kezelő az alap kezelésével összefüggő tevékenységért kezelési díjat számíthat fel. A kezelési díjat nem terhelheti a nyilvános befektetési alapra, ha az alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát.
4.3.6. Elkülönített kezelés
Az alapkezelési tevékenység végzése során az alap nevében jár el, a befektetési eszközök, illetőleg az ingatlanok vételével és eladásával kapcsolatosan a megbízók javára összesítetten vagy külön-külön. Jogosult egymástól elkülönítetten több befektetési alapot létrehozni és kezelni. A befektetési alapok és az ügyfelek vagyonát azonban a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani.
Az általa kezelt portfólióban lévő eszközök nem képezik az alapkezelő tulajdonát. Az általa kezelt vagyonról befektetési alaponként és ügyfelenként elkülönített nyilvántartást köteles vezetni. Az általa kezelt alap javára nem szerezhet egyetlen kibocsátóban sem nyilvános vételi kötelezettséget eredményező befolyást. Ingatlanalap kezelése esetén a befektetésialap-kezelő köteles az alap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást kötni.
4.3.7. A befektetési alap átadása
Befektetésialap-kezelő a befektetési alap átadására kizárólag más befektetésialap-kezelő részére jogosult. A nyilvános befektetési alap átadására a Felügyelet engedélyével és az átadásról szóló nyilvános tájékoztatás alapján kerülhet sor. Zárt körű befektetési alap átadására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
4.3.8. Alvállalkozó
A befektetési tevékenység végzéséhez kizárólag olyan alvállalkozó vehető igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik megfelelő engedéllyel, illetve külföldön székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamelyik tagállamának hasonló tevékenység feljogosítására vonatkozó engedélyével. A harmadik féltől igénybe vett befektetési alapkezelési tevékenységért mint sajátjáért felel, az ettől eltérő kikötés semmis.
4.3.9. Hozamígéret
Az alapkezelő az alap hozamára vonatkozó ígéretet kizárólag a tőke megóvására vonatkozó ígérettel együtt tehet. Az ígéretet köteles
– bankgaranciával biztosítani, vagy
– a hozamot biztosító pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett.
4.3.10. Összeférhetetlenség
Az alappal kapcsolatban szigorú összeférhetetlenségi szabályok érvényesek. Az alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye
– a letétkezelőnek;
– a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, az ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetésialap-kezelőnek, valamint
– a befektetésialap-kezelő ügyfelének.
Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.
4.4. A befektetési alap működése
A befektetési alap saját nevében befektetési jegyet bocsát ki és forgalmaz. A befektetési jegy a törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel, sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.
4.4.1. Befektetési jegy
A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei:
– a befektetési alap megnevezése;
– a befektetési alap fajtája (zárt végű, nyílt végű), típusa (nyilvános vagy zártkörű), futamideje;
A befektetési jegy forgalmazható folyamatosan és időlegesen. A folyamatos forgalmazásra a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy alkalmas, amelyet forgalomba hoznak, illetve visszaváltanak. A folyamatos kibocsátás olyan forgalomba hozatal, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje értékesítésük időpontjától kezdődik.
A befektetési jeggyel elérhető haszon a felosztott hozam, azaz a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetésialap-kezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni;
4.4.2. Befektetéshez kötött életbiztosítás (unit linked)
Az életbiztosítások egyik legmodernebb formája, egy vegyes biztosítás által nyújtott szolgáltatásokat ötvözi egy befektetési alap által kínálta lehetőségekkel. A konstrukció lényege, hogy a szerződő által befizetett díjakat - egyszeri díj fizetése esetén díjat – a biztosító által felkínált és a szerződő által kiválasztott befektetési alapokban helyezik el, így a lejáratkori kifizetés mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint átirányíthatja megtakarítását a felkínált alapok között. Mivel a befektetési döntéseket a szerződő hozza meg, így az ezzel járó pénzügyi kockázatot is neki kell vállalnia. A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében éppen ezért nincs hagyományos értelemben vett garantált hozam, általában csak a haláleseti kifizetésre határoznak meg minimális szolgáltatási összeget.
4.5. Befektetési szempontok
A befektetési alapokkal kapcsolatban az alábbi befektetési szempontokat célszerű megfontolni:
A befektetési jegy kiválasztásakor elsősorban azt kell eldönteni, hogy biztos, lehetőség szerint egyenletesen növekvő vagy nagyobb árfolyamingadozású befektetést kíván-e igénybe venni.
A különböző alapok különböző időpontokban és eltérő gyakorisággal fizetnek hozamot, vizsgálandó tehát, hogy a befektetőnek hányszor és mikor van szüksége a hozamra.
Dönteni kell arról, hogy mekkora kockázatot kíván vállalni a befektető. Az alacsonyabb kockázatú befektetési jegyek alacsonyabb kamatot fizetnek, a magasabb kockázatúak viszont nagyobb hozamot biztosítanak. Alacsony kockázatú az állampapír, igen kockázatos a részvénypiac változásait nagy mértékben követő befektetési alap.
Lehetőség van belföldi vagy külföldi értékpapírokba befektető alapok közötti választásra, vagyis befektetési eszközként európai részvény biztosítja a befektető hasznát.
Mérlegelni kell a kockázati tényezőket. A kockázati tényező lehet kamatlábkockázat, árfolyamkockázat, devizakockázat, vagy ezek kombinációja.
4.6. Európai befektetési alap
Az európai befektetési alap olyan nyilvános, nyílt végű alap, amelynek saját tőkéje kizárólag:
– a tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapírba,
– olyan értékpapírba, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követő egy éven belüli, a tőzsdére, vagy más elismert piacra történő bevezetésére és a bevezetésnek nincsen törvényi vagy egyéb akadálya
– állampapírba,
– kollektív befektetési értékpapírba,
– bankbetétbe,
– devizába,
– származtatott termékbe, vagy
– pénzpiaci eszközbe fektethető be.
4.6.1. A saját tőke befektetése
Az európai befektetési alap saját tőkéje kizárólag olyan pénzpiaci eszközbe fektethető be, amelynek piaci forgalma biztosítja, hogy az bármikor piaci áron értékesíthető, valamint a piaci ár naponta megbízható és ellenőrizhető módon megállapítható, és
– elismert piacon kereskednek vele, vagy
– kibocsátása szabályozott és felügyelt módon történik, vagy
– prudenciális felügyelet alatt álló intézmény bocsátotta ki, vagy vállalt kezességet a kibocsátásra, vagy
– valamely tagállam, annak regionális vagy helyi önkormányzata, jegybankja bocsátotta ki, vagy ezen intézmények valamelyike kezességével került kibocsátásra, vagy
– az Európai Központi Bank, az Európai Unió, az Európai Beruházási Bank, illetőleg olyan nemzetközi intézmény bocsátotta ki, vagy vállalt kezességet a kibocsátására, amelynek legalább egy tagállam tagja, vagy
– olyan vállalkozás bocsátotta ki, amely által kibocsátott más értékpapírral vagy pénzpiaci eszközzel valamely elismert piacon kereskedés folyik.
Saját tőkéje kizárólag európai befektetési alap, illetve ennek az Európai Unió más tagállamában létrehozott megfelelője kollektív befektetési értékpapírjába, illetőleg olyan kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fektethető be, amely
– bármikor visszaváltható értékpapírokat hoz nyilvánosan forgalomba és befektetési eszközökbe fekteti a befektetők által átadott eszközöket;
– tevékenységét engedélyezett és felügyelt módon végzi;
– szabályozása biztosítja a kezelt vagyonok elkülönítését, a kockázatok e törvényben foglaltaknak megfelelő csökkentését;
– rendszeres éves és féléves tájékoztatót tesz közzé;
– kezelési szabályzata szerint ugyanazon kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába saját tőkéjének legfeljebb tíz százalékát fekteti be.
Saját tőkéje kizárólag éven belüli lejárattal rendelkező, bármikor felmondható bankbetétben helyezhető el az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező, vagy olyan harmadik országbeli hitelintézetben, amelynek szabályozási és felügyeleti rendszere biztosítja a hitelintézet megfelelő biztonságos működését.
Az alapkezelő az európai befektetési alap tőkéjét kizárólag a hatékony portfólió kialakítása céljából, vagy árfolyam- és kamatlábkockázatok csökkentése érdekében helyezheti el származtatott eszközökbe, amennyiben nem tér el a kezelési szabályzatban meghatározott befektetési szabályoktól.
Az európai befektetési alap a törvényben foglalt eltéréssel saját tőkéjének legfeljebb tíz százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközeibe. Azon értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök összesített értéke, amelyek kibocsátójának értékpapírjaiból, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközeiből az európai befektetési alap saját tőkéjének öt százalékát meghaladó mennyiségű értékpapírral, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközzel rendelkezik, nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének negyven százalékát. Saját tőkéjének legfeljebb harmincöt százaléka fektethető be az Európai Unió valamely tagállama, vagy olyan nemzetközi szervezet által kibocsátott vagy garantált értékpapírba, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközbe, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama tagja. Saját tőkéjének harmincöt százalékát meghaladó mértékben fektethet be a törvényben meghatározott értékpapírokba, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközökbe, ha saját tőkéjét legalább hat különböző kibocsátásból származó értékpapírba, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközbe helyezi, és egyetlen kibocsátásból származó értékpapír vagy egyéb pénzpiaci eszköz sem haladja meg a saját tőke harminc százalékát. A kezelési szabályzatban, a tájékoztatóban és valamennyi hirdetményben meg kell nevezni azokat a tagállamokat, illetőleg nemzetközi intézményeket, amelyek értékpapírjaiba, illetőleg egyéb pénzpiaci eszközeibe saját tőkéjének harmincöt százalékát meghaladóan fektetett be, vagy kíván befektetni.
Saját tőkéjének legfeljebb huszonöt százaléka fektethető be
– Magyarországon székhellyel rendelkező ugyanazon jelzálog-hitelintézet által kibocsátott – a Bizottságnak bejelentett – jelzáloglevélbe, vagy
– a 85/611/EGK irányelv 22. cikk (4) bekezdésének a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező ugyanazon kibocsátó kötvényeibe, amennyiben a kötvény típusát és a kibocsátó intézmény típusát a Bizottságnak bejelentették.
Amennyiben egy európai befektetési alap saját tőkéjének öt százalékát meghaladó mennyiségben rendelkezik egy kibocsátó által kibocsátott kötvényekkel, e kötvények összesített értéke nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének nyolcvan százalékát. Azon kollektív befektetési értékpapírok összesített értéke, amelyek nem európai befektetési alap, illetőleg ennek az Európai Unió más tagállamában létrehozott megfelelőjének kollektív befektetési értékpapírja, nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének harminc százalékát. Saját tőkéjének legfeljebb húsz százaléka helyezhető el betétként egy hitelintézetnél.
Saját tőkéjének legfeljebb húsz százalékát fektetheti be egy kibocsátó által kibocsátott részvénybe, illetőleg hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, ha az alapot indexkövető alapként hozták létre. Amennyiben az indexkövető európai befektetési alap olyan index leképezésére jött létre, amelyben egy kibocsátó által kibocsátott részvény, illetőleg hitelviszonyt megtestesítő értékpapír súlya meghaladja a húsz százalékot, az alapkezelő döntése alapján egy értékpapír esetén a korlát harmincöt százalékra emelhető.
4.6.2. Származtatott ügyletek
Az alapkezelő az európai befektetési alap nevében (javára, illetve terhére) kizárólag olyan származtatott ügyletet köthet, amely megfelel a következő feltételeknek:
– az alapjául szolgáló befektetési eszköz olyan eszköz, amibe az európai befektetési alap saját tőkéje – a törvény, valamint az alap kezelési szabályzata szerint – befektethető, illetve index, kamatláb, devizaárfolyam vagy valuta;
– napi értéke megbízható és ellenőrizhető módon megállapítható;
– a pozíció az alapkezelő kezdeményezésére bármikor – piaci áron - lezárható vagy megszüntethető;
– tőzsdén kívüli ügylet esetében az ügyletben résztvevő másik fél prudenciális felügyelet alatt álló intézmény.
Az európai befektetési alap által egy tőzsdén kívüli származtatott ügylet kapcsán egy ügyféllel kapcsolatban vállalt kockázat nem haladhatja meg
– az alap saját tőkéjének tíz százalékát, ha az ügyfél hitelintézet;
– az alap saját tőkéjének öt százalékát egyéb esetben.
Az európai befektetési alap összes, származtatott ügyletből származó kockázata nem haladhatja meg az alap saját tőkéjét.
Az egy ügyféllel szemben vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének húsz százalékát, illetve saját tőkéjének harmincöt százalékát. A befektetési korlátozások szempontjából egy ügyfélnek, illetőleg egy kibocsátónak kell tekinteni azokat a vállalkozásokat, amelyek konszolidált beszámoló készítésére kötelezettek.
4.6.3. Befolyásszerzés
Az alapot kezelő alapkezelő az általa kezelt európai befektetési alapok portfóliójába nem szerezheti meg egy kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényeinek olyan hányadát, amely jelentős befolyást biztosítana az alapkezelő számára.
4.6.4. Befektetési jegy
Az európai befektetési alap befektetési jegye az Európai Unió valamennyi tagállamában forgalmazható. Az alapkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az Európai Unió másik tagállamában megfelelő forgalmazó helyek álljanak rendelkezésre a befektetési jegyek eladására, visszavásárlására, a befektetési jegyek tulajdonosai számára történő kifizetések lebonyolítására.
Az európai befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazása az Európai Unió másik tagállamában az értesítés elküldését követő két hónap elteltével kezdhető meg, kivéve, ha az érintett tagállam illetékes felügyeleti hatósága határozatban állapítja meg, hogy azok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. Ha egy európai befektetési alap befektetési jegyeit az Európai Unió másik tagállamában is forgalmazzák, vagy egy európai befektetési alapot kezelő befektetésialap-kezelő fióktelepet nyit az Európai Unió másik tagállamában, a Felügyelet és az érintett tagország illetékes felügyeleti hatósága kölcsönösen megküldik egymásnak az adott befektetésialap-kezelő tulajdonosára és vezetésére vonatkozó összes információt, amely elősegíti az alapkezelő ellenőrzését. A Felügyelet és az illetékes felügyeleti hatóságok együttműködnek annak érdekében, hogy a fogadó ország illetékes felügyeleti hatóságai számára rendelkezésre álljanak a fogadó ország szabályainak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges információk. Amennyiben az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetésialap-kezelő Magyarország területén fióktelepet létesít, a Felügyelet biztosítja, hogy az adott tagország illetékes felügyeleti hatóságai a helyszínen ellenőrizhessék az információkat a Felügyelet tájékoztatását követően. A Felügyelet az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának kérésére lefolytatja az ellenőrzést.
4.6.5. Kezelési szabályzat
Az alapkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az európai befektetési alap kezelési szabályzata, az európai befektetési alap alapkezelője által közzétett tájékoztató és rövidített tájékoztató, valamint az éves és féléves jelentés az adott ország egyik hivatalos nyelvén vagy az adott ország illetékes hatóságai által elismert nyelven a befektetők rendelkezésére álljon. Ha a befektetési jegyeit az Európai Unió másik tagállamában kívánja forgalmazni, a befektetésialap-kezelő erről értesíti a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes hatóságát. Az Európai Unió másik tagállamának illetékes hatósága számára meg kell küldeni:
– a Felügyelet igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap európai befektetési alap;
– az alap kezelési szabályzatát;
– a tájékoztatót és a rövidített tájékoztatót;
– amennyiben rendelkezésre áll, a legutolsó éves beszámolót és az azt követő féléves jelentést; valamint
– azon megállapodásokat, amelyek igazolják, hogy a befektetési jegyek forgalmazása az adott tagállamban biztosított.
4.6.6. Kollektív befektetési értékpapír
Az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap, vagy annak megfelelő kollektív befektetési forma az általa kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt – a Felügyelet előzetes értesítésével - Magyarországon forgalomba hozhatja. Ebben az esetben a kibocsátó köteles gondoskodni a forgalmazás feltételeinek folyamatos biztosításáról, illetőleg arról, hogy a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a rendszeres és rendkívüli jelentés magyar nyelven a befektetők rendelkezésére álljon. A Felügyelet a részére megküldött értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül a forgalmazást megtilthatja, ha nem látja biztosítottnak a feltételek meglétét.
4.6.7. Engedélyköteles tevékenységek
Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő az alábbi tevékenységeket is végezheti a Felügyelet engedélyével: értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, ha a szolgáltatás tárgya befektetési jegy.
Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő – a törvény által meghatározott keretek között – szabályzatban határozza meg a kibocsátott értékpapírokra kötött ügyletek bejelentési kötelezettségét és az alapkezelő általi nyilvántartási rendjét.
4.6.8. A saját tőke mértéke
Ha az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő 60 milliárd forintot elérő, vagy azt meghaladó mértékben kezel befektetési alapot, saját tőkéjének legkisebb összege százmillió forint és a kezelt alapok nettó eszközértékének 60 milliárd forintot meghaladó részének két tizedezreléke. Ha az alapkezelő saját tőkéje eléri a 2,5 milliárd forintot, a saját tőkét nem szükséges tovább növelni. A szabály alkalmazásánál figyelembe kell venni azokat a befektetési alapokat is, amelyek kezelésével az alapkezelő alvállalkozót bízott meg, nem kell figyelembe venni azonban azokat a befektetési alapokat, amelyeket az alapkezelő alvállalkozóként kezel.
Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek – a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet az előző üzleti évben felmerült működési költségek összegének huszonöt százaléka alá. Amennyiben az előző üzleti évhez képest az alapkezelő működésében nagymértékű változás következik be, a Felügyelet előírhatja, hogy az alapkezelő a szavatoló tőke összegét vizsgálja felül.
A visszaélésekkel szembeni védelmet szolgálja az a szabály, hogy az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő az általa kezelt egyéni portfólióba nem vásárolhat az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyéből, kivéve, ha a megbízó előzetesen ahhoz hozzájárul.
4.6.9. Alvállalkozó
Az alvállalkozó igénybevétele
– nem akadályozhatja az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását;
– nem járhat a befektetők érdekeinek sérelmével, és
– nem akadályozhatja, hogy a befektetők érdekében az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő utasításokat adjon az alvállalkozónak, vagy azonnali hatállyal felmondja a megbízási szerződést. Alvállalkozó igénybevétele esetén biztosítani kell, hogy az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő folyamatosan ellenőrizze az alvállalkozó tevékenységét. Az alvállalkozó az alapkezelő mindenkor érvényes kezelési szabályzatának megfelelően köteles eljárni. Európai befektetési alapok kezelésénél az alvállalkozó nem lehet a befektetési alap letétkezelője, vagy olyan személy, akinek érdekei ellentétesek a befektetési jegy tulajdonosainak érdekeivel
4.6.10. Kockázatkezelés
Az alapkezelőnek olyan kockázatkezelő eljárást kell kialakítania, amely biztosítja a pozíciók kockázatának, továbbá a befektetési alap teljes kockázatához való hozzájárulásának nyomon követését és mérését. Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek rendelkeznie kell a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kockázatának nyomon követését és mérését biztosító eljárással. Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőnek tájékoztatnia kell a Felügyeletet a származtatott ügyletekre vonatkozó korlátokról és az ilyen ügyletek kockázatának becsléséhez alkalmazott módszerekről. A kockázat becslésénél figyelembe kell venni a másik fél kockázatát, a várható piaci tendenciákat és a pozíció zárásáig hátralévő időt is. A befektető kérésére kiegészítő tájékoztatást kell adni a kockázatkezelési eljárásokról, az egyes befektetési eszköztípusok kockázatának és hozamának alakulásáról.
4.7. A befektetési alapok előnyei
A befektetési alapok mind a magánszemélyek, mind pedig a szervezetek (jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező) számára rendelkezésre állnak.
A befektető elfoglaltsága esetén is könnyen nyomon követhető a befektetés alakulása, mivel a banki befektetési alapok aktuális nettó eszközértékét mindennap megjelentetik, általában a Napi Gazdaságban, a Világgazdaságban és a Magyar Tőkepiacban.
A befektetési alapok portfólióját több értékpapír alkotja. A befektető szempontjából ez azt jelenti, hogy már viszonylag kisebb összeg befektetése esetén is többféle értékpapír tulajdonosává válhat, csökkentve az egyedi papírok kockázatát.
A nyílt végű befektetési alapok a lekötési idő szempontjából általában nagyon rugalmasak. A befektetési jegyek általában bármely banki munkanapon megvásárolhatók az adott napra érvényes úgynevezett nettó eszközértéken és visszaválthatók a nettó eszközérték visszaváltási jutalékkal csökkentett árán.
Az alap biztonságát a törvényi szabályozás garantálja.
A szabályos működést folyamatosan ellenőrzi a letétkezelő bank és az alap könyvvizsgálója.
A jelenlegi szabályok szerint a befektetési jegyek hozama, illetve a visszaváltáskor elért nyereség kamata kedvezményes adózású.
