3.1. Befektetés
Befektetésnek minősül a magánszemély vagy szervezet olyan pénzösszege, amelyet elsősorban fialtatás céljából hasznosítani kíván. A befektetés sokféle lehet: bankbetét, kötvényvásárlás, részvényvásárlás, ingatlanvásárlás stb. Értelmezhető azonban a befektetés ennél tágabb körben is, kiterjesztve a nyugdíjpénztárakban, lakás-takarékpénztárakban teljesített befizetésekre, valamint a biztosításokra is. A példálózó felsorolás is jelzi, hogy a befektetés nagyon tág fogalom, amelynek napjainkban sokféle formáját kínálják, és amely megvalósulhat pénzbeli befektetések (pl. bankbetét, kötvény, részvény vásárlása stb.) vagy nem pénzbeli befektetések formájában.
A befektetéseket - attól függően, hogy miben realizálódnak – részben a befektetők saját tevékenysége, részben pedig befektetési szolgáltatási tevékenységet ellátó szervezetek segítségével realizálják, mobilizálják, illetve bővítik vagy értékesítik.
A tőkepiacon megvalósuló befektetések körében a befektetési szolgáltatók és a befektetési szolgáltatási tevékenység érdemel figyelmet, a törvényi szabályozás ezekre terjed ki.
3.2. Befektető
A köznapi életben befektető az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a pénzét befektetésben fialtatja. A tőkepiaci műveletek vonatkozásában a befektető fogalma szűkebb. Befektető az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetésialap-kezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé.
3.3. Befektetési szolgáltatás
Befektetési szolgáltatás: a következő tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg devizában, a befektetési eszközök vonatkozásában:
– bizományosi tevékenység;
– kereskedelmi tevékenység;
– egyéni portfóliók egyedi kezelése a befektető által adott megbízás alapján (portfóliókezelés);
– jegyzésigarancia-vállalás (az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás; jegyzésigarancia-vállalás esetén a jegyzésigarancia-vállalások együttes összértékének el kell érnie a tájékoztatóban meghirdetett legkisebb forgalomba hozatali összeget);
– ügynöki tevékenység, azaz megbízás alapján a megbízásban meghatározott feladatok elvégzése, díjazás ellenében,
– az értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás.
3.3.1. Kiegészítő befektetési szolgáltatás
A befektetési tevékenységen kívül úgynevezett kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység is végezhető, ami a következő tevékenységek üzletszerű folytatását jelenti:
– értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, azaz értékpapír-befektetési szolgáltató által megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása;
– értékpapír-letétkezelés: értékpapír letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás nyújtása;
– befektetési hitel nyújtása a befektetőknek;
– tanácsadás társaságoknak tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával összefüggő kérdésekben, és szolgáltatás vállalati fúziók és befolyásszerzés esetében;
– nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzés szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;
– befektetési tanácsadás (befektetési eszközre, valamint a tőkepiacra vonatkozó olyan, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele, továbbá a termékértékesítő által az ügyfél részére történő tájékoztatás.);
– ügyfélszámla-vezetés;
– értékpapírszámla-vezetés;
– értékpapír-kölcsönzés (értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú, azonos névértékű, azonos fajtájú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére).
3.3.2. Befektetési eszközök
A befektetési szolgáltatás a befektetési eszközök vonatkozásában nyújtható. Ezek a következők:
– átruházható értékpapírok;
– pénzpiaci eszközök;
– értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket;
– határidős kamatlábügyletek;
– kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek;
– vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket.
3.4. Bizományosi tevékenység
A tőzsdére bevezetett értékpapírra és egyéb tőzsdei termékre – az állampapír kivételével – a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyféllel csak bizományi szerződést köthet. Az ügyfél kifejezett kívánságára a befektetési szolgáltató az állampapírra is köteles a bizományi szerződést megkötni. A tőzsdei kereskedés során az ügyféllel adásvételi szerződést saját számlára kizárólag megfelelő ellenajánlat hiányában akkor köthető meg, ha a tőzsdei szabályzat ezt lehetővé teszi.
Bizományi szerződés esetén a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kizárólag az ügyfél kifejezett hozzájárulásával teljesítheti a megbízást saját számlás ügyletként, illetve más megbízásokkal összevontan vagy azt megbontva. Az azonos tartalmú megbízásokat az időrendi nyilvántartás szerint teljesíteni, illetve az azonos tartalmú ügyletek esetén a saját számlás ügyletekkel szemben a megbízót előnyben részesíteni. Az időrendi nyilvántartás szerinti teljesítés kötelezettsége alól kivételt képez az az eset, ha az ügyfél e kötelezettsége alól a szolgáltatót felmenti, és folyamatos, részletekben való teljesítésre vonatkozó utasítást ad. Ha a bizományi megbízásokat összevontan teljesíti, köteles biztosítani az ügyfelek egyenlő elbírálását, nem alkalmazhat olyan eljárást, amely bármely ügyfél számára hátrányos. Ha a megbízást a szerződésben meghatározott árfolyamnál kedvezőbben teljesíti, az így jelentkező előny kizárólag a megbízót illeti meg. Az ezzel ellentétes szerződéses kikötés semmis.
Ha a befektetési szolgáltató az ügyfele által letétbe helyezett értékpapír kölcsönzésében bizományosként működik közre, a befektetési szolgáltató és az ügyfél közötti jogviszonyra a Ptk. bizományi szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az értékpapírkölcsönre az itt nem érintett kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
3.5. Portfóliókezelés
A portfóliókezelés a befektetési szolgáltatás egyik speciális területe. Jelentősége folyamatosan növekszik, mivel a befektetők a megtakarításaikat nem egyféle, hanem többféle befektetésbe fektetik, azokat pedig különbözőképpen hasznosítják. Ez azt jelenti, hogy vásárolnak részvényt, kötvényt stb., részt kívánnak venni tőzsdei ügyletekben stb. A portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége a portfólió, amelynek kezelésére gyakran bíznak meg befektetési szolgáltatót.
A portfóliókezelés az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei azzal a céllal kerülnek a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetésialap-kezelő) rendelkezése alá, hogy meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe fektesse és kezelje a befektető javára azzal, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét közvetlenül viseli.
3.5.1. Több portfólió kezelése
A portfóliókezelési tevékenységet végző tevékenységét mindenkor a megbízó érdekében, a jogszabályoknak, működési szabályzatának, valamint a portfóliókezelésre vonatkozó szerződésnek megfelelően köteles végezni, az egyenlő elbánás elve alapján eljárva az általa kezelt portfóliók, illetve a megbízók tekintetében. Ennek biztosítása érdekében a törvényben meghatározott szétosztási szabályokat köteles kidolgozni.
A portfóliókezelő több, egymástól elkülönített portfóliót is kezelhet, de köteles az általa kezelt portfóliókat egymástól elkülönítetten kezelni és nyilvántartani. Az általa kezelt portfóliókban lévő eszközök nem képezik a portfóliókezelő tulajdonát, az ezen portfóliók részét képező eszközök tekintetében minden esetben a saját nevében, de a megbízók javára és terhére jár el. A befektetési eszközök vételével és eladásával kapcsolatosan a megbízók javára összesítetten vagy külön-külön is eljárhat. Az általa kezelt portfóliók javára nem szerezhet egyetlen kibocsátóban sem nyilvános vételi kötelezettséget eredményező részesedést.
3.5.2. Alvállalkozó
A portfóliókezelő az ügyfél kifejezett hozzájárulása esetén jogosult a portfóliókezelési tevékenység végzéséhez alvállalkozót igénybe venni. Alvállalkozó kizárólag a portfóliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó, e törvény szerinti engedéllyel rendelkező portfóliókezelő, illetve saját joga alapján erre jogosult külföldi vállalkozás lehet. Az általa harmadik féltől igénybe vett portfóliókezelési tevékenységért a megbízókkal szemben mint sajátjáért felel, az ettől eltérő kikötés semmis.
3.5.3. Hozamra vonatkozó ígéret
A hozamra vonatkozó ígéretet a portfóliókezelő kizárólag a tőke megóvására vonatkozó ígérettel együtt tehet. Az ígéretet köteles
– bankgaranciával biztosítani, vagy
– a hozamot biztosító pénzügyi eszközökkel és befektetési politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett.
A portfóliók részét képező befektetési eszközök piaci értékéről az ügyfeleket folyamatosan tájékoztatni kell. Az értékelés részletes szabályait értékelési szabályzatban kell meghatározni. Az elért tőkenövekmény, illetve hozam bemutatásánál, illetve közzétételénél a törvényben megfogalmazott elvek szerint köteles eljárni, a megbízót pedig legalább negyedévente küldött írásos értesítésben köteles tájékoztatni.
3.5.4. Portfóliókezelési szerződés
A portfóliókezelési tevékenységre vonatkozó megbízást írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában kötött szerződésben kell rögzíteni.
A szerződés kötelező tartalmi elemei:
– portfóliókezelési tevékenység megkezdésének feltételei,
– a portfóliókezelési tevékenység megszűnésének módja és feltételei,
– befektetési irányelvek,
– a lehetséges befektetési eszközök köre, különös tekintettel a származtatott eszközökre,
– a portfóliókezelési díj megállapításának módja, mértéke és elszámolása,
– a portfóliókezeléssel kapcsolatos költségek elszámolása,
– a befektetési eszközök értékelésének szabályai,
– a teljesítménymérés szabályai,
– a portfólióba tartozó, a befektető tulajdonában lévő befektetési eszközök kölcsönzésének, azok terhelhetőségének szabályai,
– a befektetők tájékoztatásának szabályai,
– az átadott vagyon megjelölése.
A portfóliókezelési szerződések kizárólag olyan szervezet részére adhatók át, amely portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosult. A szerződések átadására a Ptk. tartozásátvállalására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
3.5.5. A befektetőt védő összeférhetetlenségi szabályok
A portfóliókezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja nem lehet közvetlenül a portfóliókezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személy
– a letétkezelőnél,
– a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál, másik portfóliókezelőnél, valamint
– a portfóliókezelő ügyfelénél.
Törvény egyéb összeférhetetlenségi szabályokat is előírhat.
Az a személy, akinek esetében összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.
A portfóliókezelő - a befektetésialap-kezelő kivételével – köteles biztosítani a portfóliókezelés és a portfóliókezelő saját szervezetén belül végzett egyéb üzleti tevékenység szervezeten belüli határozott elkülönítését mind az irányítás, mind a végrehajtás szintjén. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár részére történő vagyonkezelésre, valamint magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelésre.
Portfóliókezelő az általa kezelt portfólió részeként nem vásárolhat
– saját maga által kibocsátott értékpapírt;
– a portfóliókezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat. Amennyiben az adott portfólióra érvényes a nyilvános tájékoztatási kötelezettség, az adásvétel tényét a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint közzé kell tenni. Eltérni akkor lehet, ha erről a megbízó a szerződésben rendelkezik.
A portfóliókezelő a tulajdonában lévő értékpapírokat az általa kezelt portfólióba nem helyezheti el, és nem vásárolhat értékpapírt az általa kezelt portfóliókból. Az általa kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet – a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok és a nyilvános, nyílt végű befektetési jegyek kivételével - elismert értékpapírpiacra be nem vezetett befektetési eszközre olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a portfóliókezelőben befolyásoló részesedéssel rendelkezik. Az általa kezelt portfóliók részét képező befektetési eszközök letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzforgalmi számlájának vezetéséhez elkülönült kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkező letétkezelőt köteles igénybe venni.
3.5.6. Portfóliójelentés
Az alapkezelő köteles havonta az általa kezelt nyílt végű befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni, a PSZF-nek megküldeni, és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket.
3.6. Értékpapírletét
Értékpapírletétről beszélünk, amikor a befektetési szolgáltató, illetve az elszámolóház (letétkezelő) a kiegészítő befektetési szogáltatás keretében vesz át nyomdai úton előállított értékpapírt letéti őrzés, letétkezelés, valamint bármely más olyan befektetési szolgáltatás nyújtása végett, amely szolgáltatás a letéti őrzést vagy a letétkezelést magában foglalja. Az értékpapír letétként történő elhelyezéséről a kibocsátó vagy az értékpapír tulajdonosa dönthet.
3.6.1. Egyedi és gyűjtőletét
Letétkezelő értékpapírt egyedi vagy gyűjtőletétként vehet át. Egyedi letét esetén a letét tárgyát alkotó értékpapírok sorszám szerint egyedileg vannak meghatározva, és a letétkezelő a letét megszűnésekor köteles ugyanazokat az értékpapírokat visszaszolgáltatni a letevőnek.
Gyűjtőletét esetén a letét tárgyát képező értékpapírok sorozat és mennyiség (alapcímlet szerinti darabszám) szerint vannak meghatározva, és a letétkezelő a letét megszűnésekor a letéttel megegyező sorozatú és mennyiségű értékpapírt köteles visszaszolgáltatni a letevőnek. Átruházó nyilatkozat nélküli, vagy a kedvezményezett nevét tartalmazó átruházó nyilatkozattal (teljes forgatmánnyal) ellátott névre szóló értékpapír csak egyedi letét tárgya lehet.
A letétkezelő az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában jogosult bemutatóra szóló értékpapírt, valamint a kedvezményezett nevét nem tartalmazó átruházó nyilatkozattal (üres forgatmánnyal) ellátott névre szóló értékpapírt gyűjtőletétbe venni. Az egyedi letétbe helyezett értékpapírokat a letétkezelő elkülönítve köteles kezelni.
A gyűjtőletétbe helyezett értékpapírokat sorozat szerint, a saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani és kezelni. A letétkezelő minden időpontban köteles rendelkezni minden értékpapírfajtából és sorozatból a nála gyűjtőletétbe helyezett értékpapírok értékpapírfajtánként és sorozatonként az alapcímlet szerinti darabszámú összesített mennyiségével megegyező értékpapírral. Hiány esetén a gyűjtőletétbe helyezett, azonos sorozatba tartozó értékpapírokra vonatkozó követeléseket az értékpapírok letevőinek letétjük arányában kell kielégíteni.
3.6.2. Rendelkezés
A letétben levő értékpapírok felett a letevő vagy az általa megjelölt személy jogosult rendelkezni. A letétkezelő a letétben lévő értékpapírokat az értékpapírletét fennállása alatt kizárólag a letevő rendelkezése alapján jogosult felhasználni. Az ügyfélnek a letét feletti rendelkezési joga gyakorlásának feltételeit a letéti szerződés határozza meg. A letétkezelő a letét feletti rendelkezések teljesítése előtt ellenőrzi, hogy a rendelkezés megfelel-e az előírt feltételeknek. A letétkezelő az ügyfél letét feletti rendelkezési jogát határidő megjelölésével, vagy mennyiségi korlát felállításával kizárólag a megbízás teljesítéséhez technikailag feltétlenül szükséges mértékben és módon korlátozhatja. A korlátozás körét és tartalmát a letétkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.
3.6.3. Alletét
A letétkezelő a nála letétbe helyezett értékpapírokat kizárólag a letevő ügyfél olyan kifejezett hozzájárulása alapján adhatja más őrizetébe, amely kiterjed az alletéteményes személyére is. Gyűjtőletét esetén nincs szükség az ügyfél hozzájárulására ahhoz, hogy a letétkezelő a letétbe vett értékpapírokat letéti szolgáltatást nyújtó elszámolóháznál alletétbe helyezze.
3.6.4. Letéti számla
A gyűjtőletétben levő értékpapírokról a letétkezelő minden letevő számára külön értékpapír-letéti számlát vezet, amely számla tartalmazza a letevő számlatulajdonos azonosításra alkalmas adatait és az ügyfél rendelkezése alatt lévő értékpapír-sorozatok megjelölését, valamint mennyiségét. Egyedi letétben levő értékpapírokról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a letevő adatait és az értékpapír egyedi megjelölését.
Ha a kibocsátó az egy sorozatot alkotó értékpapírokat egyenként, illetve egy vagy több összevont címletben valamely letétkezelőnél az értékpapírt megszerző befektetők javára letétbe helyezte, akkor a letétkezelő letéti számlát nyit a befektetők által megjelölt letétkezelő számára, és a továbbiakban e letétkezelők az értékpapír-tulajdonosok letéteményeseiként, az a letétkezelő pedig, amelynél a kibocsátó az értékpapírt letétbe helyezte, a letétkezelők alletéteményeseként jár el. Az ilyen letéteknél az értékpapír-tulajdonosok az értékpapírok birtokbavételére vonatkozó jogaikat az értékpapír kibocsátója által a kibocsátási tájékoztatóban meghatározott feltételek szerint gyakorolhatják.
3.6.5. Tájékoztatás
A letétkezelő az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott rendszerességgel és módon tájékoztatja az ügyfelet a letétállománya összetételéről és mennyiségéről. A letétkezelő köteles az ügyfél kérésére bármely időpontra vagy időszakra vonatkozóan az előző bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó számlakivonatot bocsátani az ügyfél rendelkezésére.
3.6.6. Átruházás
A gyűjtőletétbe helyezett értékpapír a letéti számlán történő jóváírással ruházható át, vagy a letéti számla zárolásával terhelhető meg. A számlajóváírással végrehajtott átruházásra megfelelően alkalmazni kell a dematerializált értékpapírok átruházására vonatkozó szabályokat.
3.7. Befektetési hitelezés
Befektetési hitelnek tekintjük az értékpapír vásárlásához nyújtott éven belüli lejáratú hitelt, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában. A befektetési hitelt nyújtó köteles – a hitelkihelyezések megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – hitelezési szabályzatot kidolgozni. A hitel összege nem haladhatja meg állampapír esetében az értékpapír árának hetvenöt százalékát, egyéb értékpapír esetében az értékpapír árának ötven százalékát. A hitelből megvásárolt értékpapír a befektetési hitelt nyújtó javára óvadékul szolgál, minden egyéb, erre vonatkozó szerződés megkötése nélkül.
Befektetési hitel nem nyújtható
– a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,
– a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,
– olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.
A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír piaci árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését folyamatosan megkövetelni. Ha az adós az óvadékkiegészítési kötelezettségének – a szerződésben meghatározott szint alá csökkenése esetén – legkésőbb két banki munkanapon belül nem tesz eleget, a befektetési hitelt nyújtó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
3.8. Értékpapír-kölcsönzés
Befektetési szolgáltató, befektetésialap-kezelő és elszámolóház a saját tulajdonában, illetve az általa kezelt portfólióban lévő értékpapírt kölcsönadhatja, illetőleg a befektetési szolgáltató az ügyfél által a befektetési szolgáltatónál letétbe helyezett vagy az ügyfél számára értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapír-kölcsönzésében bizományosként közreműködhet. Értékpapír a kölcsönügylet tárgya csak akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya. A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.
Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető. Az értékpapírkölcsön futamideje egy évnél hosszabb nem lehet, az ezzel ellentétes kikötés semmis.
3.8.1. Óvadék
Az értékpapírkölcsön esetében a kölcsönbe adó, illetőleg a kölcsönbeadásban bizományosként közreműködő befektetési szolgáltató köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének törvényben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani. Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a kölcsönbe adó a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet. Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke.
3.8.2. Kártérítés
Ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződés lejáratakor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, kártérítés esetén a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbeadás, illetőleg a lejárat napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.
3.8.3. Szerződés
Az ügyfél által letétbe helyezett vagy az ügyfél számára értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapír befektetési szolgáltató által történő kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés szükséges. Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapírkölcsön-szerződés az értékpapír tulajdonosa és a befektetési szolgáltató között létrejött más szerződés része nem lehet.
3.8.3.1. A szerződés tartalma
Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell:
– a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN-kódját, sorozatát;
– a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét;
– keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható;
– az értékpapírkölcsön futamidejére vonatkozó korlátozást, illetőleg az értékpapírkölcsön futamidejét;
– a kölcsönzési díjat, illetőleg a befektetési szolgáltató díját;
– arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja;
– arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapír a kölcsönbe adó tőkeszámláján nem szerepelhet.
3.8.3.2. Tájékoztatás
Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbeadásban közreműködő befektetési szolgáltató a kölcsönbeadás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési szolgáltató az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik.
3.8.3.3. Bizomány
Ha a befektetési szolgáltató az ügyfele által letétbe helyezett értékpapír kölcsönzésében bizományosként működik közre, a befektetési szolgáltató és az ügyfél közötti jogviszonyra a Ptk. bizományi szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (Az értékpapírkölcsönre egyebekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.)
3.9. Tevékenységi szabályok
3.9.1. A szerződés megkötése
A szolgáltató a szerződés megkötését megelőzően köteles tájékoztatni az ügyfelet a befektetési eszköz, illetőleg a tőzsdei termék árfolyamáról, az ügyletkötést megelőző időszak árfolyam-alakulásáról, piaci helyzetéről, a nyilvános információkról, az ügylet kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektetővédelmi rendszerről és minden olyan egyéb információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet.
A tájékoztatás megtörténtét köteles belefoglalni a szerződésbe. A szerződés megkötését megelőzően köteles az ügyfelét tájékoztatni a szerződéshez kapcsolódó díjakról, költségekről, továbbá arról is, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog alkalmazását, illetve nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességét köti ki. A származtatott ügyletre vonatkozó szerződés megkötése előtt köteles vizsgálni, hogy az ajánlott befektetési eszköz, tőzsdei termék, ügylettípus, befektetési konstrukció megfelelő-e az ügyfél piaci ismeretei és kockázatviselő képessége szempontjából.
3.9.1.1. Kockázatfeltáró nyilatkozat
Határidős vagy opciós ügylet megkötésére irányuló megbízás elfogadása esetén a szolgáltató külön kockázatfeltáró nyilatkozatot köteles tenni, és annak tudomásulvételét az ügyféllel alá kell íratni, vagy más hitelt érdemlő módon igazoltatni kell. A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az azonnali ügyletet meghaladó mértékű, a határidős vagy opciós ügylet sajátosságaiból eredő, az ügyfélre háruló különleges kockázatot.
A szolgáltató a tájékoztatást, valamint a kockázatfeltáró nyilatkozatot – a felek eltérő megállapodása hiányában – magyar nyelven köteles megadni, illetve megtenni.
3.9.1.2. Információs rendszer
Ha szolgáltató és az ügyfél közötti kapcsolat kizárólag elektronikus úton jön létre, akkor a szolgáltató köteles olyan információs rendszert működtetni vagy igénybe venni, amely biztosítja azt, hogy az ügyfél az információkhoz hozzájuthasson.
3.9.1.3. Kivétel a tájékoztatási kötelezettség alól
A tájékoztatás körében a szigorú követelmények teljesítése nem terheli a szolgáltatót akkor, ha
– az ügyfél intézményi befektető, vagy
– a szerződés korábban megkötött szerződés alapján adott eseti megbízásra irányul olyan befektetési eszköz, valamint áru-, illetőleg származtatott ügylet tekintetében, amelyre vonatkozóan az ügyfél a tájékoztatást már megkapta, vagy
– a tájékoztatásról az ügyfél írásban vagy más hitelt érdemlő módon lemond.
Az ügyfél akkor mondhat le a tájékoztatásról, ha rendszeres üzleti kapcsolatban van a szolgáltatóval, a lemondást megelőző egy évben legalább öt ügyletet bonyolított és ezek összes értéke meghaladta a kétszázmillió forintot.
3.9.1.4. A kockázatviselő képesség vizsgálata
A szolgáltató köteles vizsgálni az ügyfél kockázatviselő képességét. Ennek keretében az ügyféltől vagyoni helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatot kérhet, továbbá követelheti:
– írásbeli nyilatkozatának alátámasztására okiratok bemutatását,
– az üzletszabályzatában előírtakon túl további biztosíték adását, és
– más befektetési szolgáltatóval vagy árutőzsdei szolgáltatóval való üzleti kapcsolatának feltárását.
3.9.1.5. A megbízás felvétele
A szolgáltató megbízást kizárólag az üzletszabályzatában rögzített módon vehet fel. Az általa kötött szerződést üzletszabályzata által előírt módon írásban vagy – írásban megkötött keretszerződés alapján – elektronikus úton rögzíti. A szerződés teljesítéséről az ügyfelet üzletszabályzatában előírt módon haladéktalanul értesíti. Az ügyfél kifejezett kívánsága alapján az ügyfél megbízási ajánlatának elfogadásáról és annak tartalmáról is köteles visszaigazolást küldeni.
A szerződésben az ügyfél megnevezéseként nem alkalmazható szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, az ügyfél személyének elfedésére alkalmas utalás, nem javasolható olyan ügylet, amely megtévesztő jellege folytán árfolyam-manipulációs célzatú, fiktív árfolyamot eredményez, illetve az ügyfele számára hátrányos.
3.9.2. A szerződés megkötésének megtagadása
A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a szerződés megkötését megtagadja, ha
– a megbízás bennfentes kereskedésre szól, vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolást valósít meg,
– a megbízás jogszabályba, a tőzsde, illetve az elszámolóház szabályzatának rendelkezésébe ütközik,
– az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, illetve az nem hitelt érdemlő, vagy
– az ügyfél kockázatviselő képességét nem ítéli megfelelő mértékűnek.
A megtagadási kötelezettség az első bekezdésben hivatkozott esetben akkor áll fenn, ha a befektetési szolgáltatónak, illetve az árutőzsdei szolgáltatónak tudomása van arról – vagy a megbízás körülményeit összességében értékelve alappal feltételezhető –, hogy a megbízás teljesítése bennfentes kereskedést vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolást eredményez. A szerződés megkötésének megtagadását két napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
3.9.3. A szerződés nyilvántartása és teljesítése
A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató összes saját számlás ügyletéről, megbízási szerződéséről, illetőleg megbízásáról egységes folyamatos időrendi nyilvántartást vezet olyan módon, hogy köteles biztosítani a saját számlás és az ügyfél javára végzett tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartások elkülönítését. A nyilvántartásait – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a szerződés teljesítésétől, illetve megszűnésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.
A tőzsdére bevezetett értékpapírra – az állampapír kivételével –, illetve egyéb tőzsdei termékre vonatkozóan megbízást kizárólag tőzsdei forgalomban teljesíthet, saját számlás ügyletet az árutőzsdei szolgáltató kivételével kizárólag tőzsdén köthet, az ügyféllel csak bizományi szerződést köthet. Az ügyfél kifejezett kívánságára a befektetési szolgáltató az állampapírra is köteles a bizományi szerződést megkötni.
A tőzsdei kereskedés során az adásvételi szerződést az ügyféllel saját számlára kizárólag megfelelő ellenajánlat hiányában akkor kötheti meg, ha a tőzsdei szabályzat ezt lehetővé teszi. Bizományi szerződés esetén kizárólag az ügyfél kifejezett hozzájárulásával teljesítheti a megbízást saját számlás ügyletként, illetve más megbízásokkal összevontan vagy azt megbontva.
A szolgáltató köteles az azonos tartalmú megbízásokat az időrendi nyilvántartás szerint teljesíteni, illetve az azonos tartalmú ügyletek esetén a saját számlás ügyletekkel szemben a megbízót előnyben részesíteni. Az időrendi nyilvántartás szerinti teljesítés kötelezettsége alól kivételt képez az az eset, ha az ügyfél e kötelezettsége alól a szolgáltatót felmenti, és folyamatos, részletekben való teljesítésre vonatkozó utasítást ad. Ha a bizományi megbízásokat összevontan teljesíti, köteles biztosítani az ügyfelek egyenlő elbírálását, nem alkalmazhat olyan eljárást, amely bármely ügyfél számára hátrányos. Ha a megbízást a szerződésben meghatározott árfolyamnál kedvezőbben teljesíti, az így jelentkező előny kizárólag a megbízót illeti meg. Az ezzel ellentétes szerződéses kikötés semmis.
A megbízás teljesítése érdekében közreműködőt csak az ügyfél károsodástól való megóvásához szükséges mértékben vehet igénybe.
3.10. Befektetési szolgáltatók
A tőkepiacon a befektetési szolgáltatás keretében nyílik lehetőség a befektetésre, befektetési szolgáltatók igénybevételével. A befektetési szolgáltatások intézményi hátterét a tőzsdék, az elszámolóház, valamint a befektetési szolgáltatók (bankok, befektetési vállalkozók) jelentik. A felügyelet tekintetében alapvető szerepe van a PSZÁF-nak és egyes kérdésekben (pl.: engedélyek) a vele együttműködő MNB-nek.
Befektetési szolgáltatónak minősül a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat. Befektetési szolgáltatási tevékenységet főszabályként csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek kizárólag befektetési szolgáltatási tevékenység nyújtásával foglalkozhatnak (értékpapír-bizományos, értékpapír-kereskedő, értékpapír-befektetési társaság), befektetési vállalkozásnak minősülnek.
3.10.1. Jogosultság befektetési tevékenységre
A befektetési vállalkozások egyes típusai a befektetési szolgáltatások meghatározott körét végezhetik, azzal, hogy a befektetési vállalkozások legalább a bizományosi tevékenység folytatására kötelesek.
Törvény szabályozza, hogy a befektetési vállalkozáson kívül más szervezet mely befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet. A bankok jogosultságot szereznek a befektetési szolgáltatások teljes körének végzésére, a szövetkezeti hitelintézetek pedig – a befektetési szolgáltatónak nem minősülő gazdasági társasággal, szövetkezettel megegyezően - korlátozott mértékben, ügynökként vehetnek részt a befektetési szolgáltatások értékesítésében.
A törvény meghatározza azt is, hogy befektetési vállalkozás milyen szolgáltatásokat végezhet a befektetési szolgáltatási tevékenységén kívül. Ez azért szükséges, mert a törvény alapvető koncepciója, hogy a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységeken kívül más tevékenységet ne folytathasson. Főszabály, hogy árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet kizárólag árutőzsdei szolgáltató és befektetési szolgáltató (befektetési vállalkozás, hitelintézet) végezhet. A törvény ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet a vállalkozás főtevékenységéhez kapcsolódóan végezzenek, illetve gazdasági társaság, szövetkezet ügynökként végezzen árutőzsdei szolgáltatást.
3.10.2. Külföldi szolgáltatók
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával új szabályok léptek hatályba a külföldi befektetési szolgáltatók magyarországi működésével kapcsolatban. Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásnak, amennyiben egy másik tagállamban fióktelepet létesít, nem kell külön engedélyt szereznie. Az Európai Unió szabályrendszere szerint az EU-ban engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás külön engedély nélkül nyithat fióktelepet egy másik EU-tagállamban. A fióktelep létesítésének feltétele, hogy a befektetési vállalkozás kötelezően bejelenti a fióktelepítés létesítésének szándékát. A bejelentésnek tartalmaznia kell mindazon információkat, melyeket az EU-irányelv előír: annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a befektetési vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja, a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, a végezni kívánt tevékenységek megnevezését, az üzleti tervet, a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint a fióktelep címét. A befogadó tagállam illetékes felügyelete köteles a beérkezett információkat három hónapon belül elbírálni, és határozatáról tájékoztatni a székhely ország illetékes felügyeletét, valamint a befektetési vállalkozást. Ha a befogadó ország felügyelete egyetért a fióktelep létesítésével, akkor a fióktelep a tájékoztatás kézhezvételét követő két hónapot követően létrehozható, és megkezdheti működését.
Az EU-hoz történő csatlakozást követően a másik tagország befektetési vállalkozásai számára az is lehetővé válik, hogy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást nyújtsanak. Az Európai Unióban érvényes szabályrendszer szerint a határon átnyúló szolgáltatásnyújtáshoz a szóban forgó befektetési vállalkozásnak nem kell külön engedélyt beszereznie, hanem a befektetési vállalkozás, amennyiben határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, a befogadó ország illetékes felügyeletének előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket. A felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a befektetési vállalkozás tervezett tevékenységéről.
3.10.3. Szervezeti szabályok
A befektetési szolgáltatók szervezetével és tevékenységével kapcsolatban részletes szabályozás érvényesül. A törvény egyrészt általános követelményeket fogalmaz meg a befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató szervezeti felépítésére, melynek célja, hogy működési kockázatuk a lehető legkisebb legyen, másrészt előírja az egyes tevékenységek elválasztását annak érdekében, hogy csökkentsék az információkkal, esetleges személyi érdek-összefonódásokkal történő visszaélés lehetőségét. Előírja továbbá, hogy mind a befektetési szolgáltató, mind az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzési rendet köteles működtetni, valamint részletes szabályokat állapít meg a belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladataira, valamint a belső ellenőrzést végző személy alkalmazási követelményeire.
3.10.3.1. Felelősség, összeférhetetlenség
A törvény alapján a befektetési, árutőzsdei szolgáltatók tisztségviselői fokozott felelősséggel tartoznak az engedélyezett tevékenységek jogszabályban, felügyeleti határozatban, belső szabályzatban előírtaknak megfelelő végzéséért, illetve azért, hogy a szolgáltatók rendelkezzenek mindazokkal az erőforrásokkal, eljárásokkal, amelyek a tevékenységek megfelelő színvonalú ellátásához szükségesek. Ezenkívül szigorú összeférhetetlenségi szabályok is érvényesülnek a befektetési vállalkozás vezető állású személyeire, üzletkötőire, illetve rögzíti, hogy a vezető állású személyek, valamint alkalmazottak a személyes üzleti tevékenységüket kizárólag a befektetési vállalkozás által belső szabályzatban meghatározott módon végezhetik.
3.10.3.2. Ügyfélvédelem
Részletes szabályok vonatkoznak az ügyfelek védelmére is: egyrészt – a befektetési, árutőzsdei szolgáltatási szerződés megkötéséhez kapcsolódóan - részletes tájékoztatási kötelezettség érvényesül, másrészt a szolgáltatók a tájékoztatás mellett kötelesek az ügyfelek kockázatviselési képességét vizsgálni. Szintén az ügyfelek védelmét célozza, hogy a szolgáltatók megbízást kizárólag az üzletszabályzatukban rögzített módon vehetnek fel, amelyet írásban vagy elektronikus úton kötelesek rögzíteni, illetve visszaigazolni.
A törvény alapján a szolgáltatók kötelesek az ügyfelek megbízási szerződését megtagadni, ha az bennfentes kereskedésre szól, manipulációs célzatú, vagy jogszabályi, tőzsdei, elszámolóházi szabályzatba ütközik, illetve nem biztosított az ügyfél azonosítása.
A befektetők védelmét szolgáló garanciális szabályként írja elő a törvény a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató nyilvántartási kötelezettségét. A törvényben meghatározott módon vezetett nyilvántartásból a Felügyelet folyamatosan kontrollálni tudja, hogy a szolgáltató megbízásait a megfelelő sorrendben teljesítette-e.
3.10.3.3. Ügylettípusok
A befektetési szolgáltatók által végzett ügyletek három csoportba sorolhatók:
– tőzsdei értékpapírügyletek,
– tőzsdén kívüli értékpapírügyletek,
– származékos ügyletek, vagy más néven határidős és opciós ügyletek.
