A tőzsdei ügylet fogalmát, tartalmát, a szerződésben részes felek jogait és kötelezettségeit a tőkepiacról szóló törvény tartalmazza. A szabályozás alapelve az, hogy legyen összhangban a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseivel, ugyanakkor biztosítsa azokat a kötelezően érvényesíthető speciális szabályokat, amelyek a tőzsdei ügyletek lényegéből fakadnak.
A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén tőzsdei termékre vonatkozóan köt. Ez lehet azonnali, határidős, opciós, valamint ezek kombinációja.
Azonnali az ügylet, ha a teljesítés módját és határidejét nem kötik ki a felek, míg határidős ügylet esetén egy későbbi időpontban történik a teljesítés. Opciós ügylet lehet eladási, illetőleg vételi. Eladási opció esetén a tőzsdei termék megvásárlására kötelezettséget vállaló személynek a jogosult egyoldalú jognyilatkozatával eladhatja a terméket, míg vételi opció esetén a kötelezett enged másnak vételi jogot, melynek értelmében a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú jognyilatkozatával veheti meg. Opció a kikötéstől számított legfeljebb öt évig köthető ki.
A tőzsdei ügylet származtatott (derivatív) ügylet, vagyis olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).
2.1. A határidős és opciós ügyletek
A határidős és opciós ügyletek egyre népszerűbbek a befektetők körében. Az az igazi vonzerejük, hogy a hagyományos ügyletekkel ellentétben nemcsak az árak növekedésének nyereségnövelő hatására építenek, hanem az árak csökkenése, ingadozása vagy éppen stabilitása esetén is nyereséget lehet elérni.
A tőzsdei szabályzat értelmében opciós ügylet az a szabványosított szerződés, amelynek tárgya egy meghatározott jövőbeli időpontban vagy időszakban érvényesíthető vételi vagy eladási jog, amelynek keretében az opció vásárlója (jogosultja) opciós díj fizetése ellenében megszerzi ezt a jogot, míg az opció eladója (kötelezettje) a díj ellenében vételi vagy eladási kötelezettséget vállal az opció vásárlójával (jogosultjával) szemben.
A határidős ügylet lényege, hogy a felek az üzletkötéskor egy jövőben teljesítendő ügylet feltételeiben állapodnak meg. A teljesítés időpontja lehet a közeli jövő vagy akár néhány év. A határidős ügyletek alapján a vásárlónak meg kell vásárolnia a határidős terméket, míg a határidős eladónak el kell adnia. Mindkét szereplő csak azon az áron teljesíthet, amilyen áron megállapodtak. A határidős ügylet tehát olyan adásvételi ügylet, amelynek során az adásvétel tárgya egy rögzített jövőbeli időpontban, előre megállapított áron cserél gazdát. A hosszú (long) pozíció birtokosa az áru lejáratkori megvételére, a rövid (short) pozíció birtokosa pedig az áru leszállítására kötelezi magát. A határidős ügyleteket az opcióktól az különbözteti meg, hogy míg a vételi opció tulajdonosa nem köteles vásárolni, és nem is fog, ha az üzlet nem nyereséges, a határidős ügylet kötelezettséget jelent, és az előre megállapodott feltételek szerint kell teljesíteni.
Az opciós ügyletben az opció eladója jogot ad a vásárlónak az üzletkötésre. Míg azonban az opció vásárlójának nem kötelessége megkötni az üzletet, az opció eladójának viszont igen, ha az opció vevője a vétel vagy eladás mellett dönt.
2.1.1. Az opció típusai
Az eladási (put) opció olyan felfüggesztett hatályú adásvételi szerződés (derivatív ügylet), ahol az eladási opció jogosultja az opciós díj fizetése ellenében jogot szerez az opció kötelezettjétől az opció tárgyának jövőbeni eladására ún. lehívási áron.
A vételi (call) opció olyan felfüggesztett hatályú adásvételi szerződés (derivatív ügylet), melynek esetén az opció jogosultja az opciós díj fizetése ellenében jogot szerez az opció kötelezettjétől az opció tárgyának jövőbeni megvásárlására ún. lehívási áron. Ha a jog előre rögzített időpontban történő vásárlásra vonatkozik, európai opciónak, ha pedig előre meghatározott időpontig történő vásárlásra vonatkozik, amerikai típusú opciónak nevezzük. Utóbbi esetben tehát az opciót nem meghatározott napon, hanem meghatározott időtartam alatt lehet lehívni.
Ismert az úgynevezett indexopció, azaz az olyan vételi vagy eladási opció, amely egy részvénypiaci indexre (például S&P500-ra vagy a New York-i Értéktőzsde indexére) vonatkozik.
2.1.2. Az opció lehívása
Az opciós jog érvényesítésének kezdő lépése az opció lehívása, amelynek során az opció vásárlója (a jogosult) él opciós jogával, és erről értesíti a KELER Rt.-t. Az opció lehívási ára az opciós szerződés megkötésekor előre rögzített ár, amelyen lehívás esetén az opció kötelezettjének kötelessége az opció tárgyát képező terméket az opció jogosultjának eladni, vagy megvásárolni azt tőle.
2.1.3. Mögöttes termék
Az opciónak mindig van úgynevezett mögöttes terméke: az a derivatív termék, ár, árfolyam, index, érték vagy azonnali termék, amelyre az opciós jog vagy kötelezettség vonatkozik.
2.1.3.1. Opciós sorozat
Ugyanazon mögöttes termékre vonatkozó, egyazon típusú és jellegű, ugyanazon lehívási árú és lejáratú opciók összessége az opciós sorozat.
2.1.4. Opciós díj
Az opciós ügylet megkötésekor meg kell állapodni az opciós díjról, opciós prémiumról, ami az opciós jog ellenértékéről kialkudott azon ár, amelyről az opció jogosultja (vásárlója) megállapodik az opció kötelezettjével (eladójával). Az opciók árazása képletek alapján történik, az elszámolás pedig többféle lehet. Ilyen pl. a prémium metódusú opció elszámolása: ez olyan elszámolási módszer, melynek keretében a vevő az opciós díjat az üzletkötéskor egy összegben előre kifizeti az eladó részére.
2.2. Repó- és fordított repóügylet
Sajátos ügylet a repó- és a fordított repóügylet. Idetartozik minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi, és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet), vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő. Az óvadéki repóügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg.
2.2.1. Repóhosszabbítás
A repóhosszabbítás olyan repóügylet, ahol a felek egy korábban megkötött, elszámolt, de még le nem járt repóügyletnek az eredeti feltételekkel történő meghosszabbításában állapodnak meg.
2.3. Fedezeti ügylet
Fedezeti ügyletnek vagy lefedezésnek (hedge) nevezzük azt a taktikát, amikor azért fektetünk be egy bizonyos eszközbe, mert ezzel csökkenteni tudjuk portfóliónk teljes kockázatát. Ilyen például, amikor az alapkezelők, vagyonkezelők vagy portfóliótartók határidős eladási pozíció létesítésével vagy eladási jog vásárlásával védekeznek a jövőben esetlegesen bekövetkező áresés ellen.
2.4. Csereügylet
A csereügylet (swap) az olyan adásvételi megállapodás, amelynek értelmében a szerződő felek jövőbeli pénzáramlásokat cserélnek el előre megállapított feltételek mellett. Devizaswapügylet során a szerződő felek különböző devizákban megállapított pénzáramlás cseréjére szerződnek. A swapügyletek (a határidős és opciós ügyletek mellett) a kockázatkezelés alapvető eszközei.
2.5. Piaci mutatók
A tőzsdei ügyletek szempontjából nagy jelentőségűek a piaci mutatók, amelyekkel kapcsolatban az alábbi fogalmak érdemelnek kiemelt figyelmet.
A piaci mutatók a társaság értékpapírjainak piaci megítélését összegzik egyetlen számban. A piac ítélete a vállalati értékpapírok árfolyamában fejeződik ki; a piaci mutatók ezt viszonyítják olyan eredmény- vagy vagyonjellegű értékhez, amelyek maguk is befolyásolják az árfolyam alakulását. A leggyakrabban használt mutatók: az árfolyam/nyereség arány (P/E), az árfolyam/cash flow arány, az EV/EBDIT mutató, az árfolyam/könyv szerinti érték (P/BV) és az osztalékhozam.
2.5.1. Árbevétel
Az árrbevétel azt mutatja meg, hogy bizonyos időtartam alatt egy másik termékhez (általában valamilyen tőzsdeindexhez) képest hogyan teljesített az adott papír.
2.5.2. Árfolyam/cash flow arány (P/CFS = price/cash flow)
A mutató az egy részvényre jutó operatív cash flow-t viszonyítja a részvény árához, így különböző amortizációs politikák esetén is lehetővé teszi az összehasonlítást, továbbá jobban tükrözi a társaság pénztermelő képességét, mint a P/E mutató. A P/CFS képletből a vállalati szintű cash flow-t – amit még osztani kell a részvények számával – a következőképpen számoljuk ki: CFS = adózott eredmény + értékcsökkenés + forgótőke tárgyévi változása + egyéb, készpénzkiadással nem járó költségek.
2.5.3. Árfolyam/könyv szerinti érték (P/BV = Price/Book Value)
A mutató azt számszerűsíti, hogy a várható jövedelemáramlások által beárazódó részvény mögött milyen tényleges – eszközökben megtestesülő – fizikai fedezet áll. Ez a mutató különösen fontos azokban az iparágakban, ahol az éves eredményadatok volatilitása nagy, így a P/E mutató kevéssé használható.
2.5.4. Árfolyam/nyereség (P/E) arány
Egy részvény P/E mutatója azt jelzi, hogy a befektetők a vállalat egy részvényre jutó nyereségének hányszorosát hajlandók a részvényért fizetni. Kiszámítása: részvényárfolyam/egy részvényre jutó nyereség (EPS). Minél kockázatosabb a vállalat tevékenysége, illetve adott tevékenység mellett minél magasabb a tőkeáttétele, annál alacsonyabb lesz a P/E mutató értéke. Növeli a P/E mutató értékét, ha a vállalatnak nagyok a növekedési lehetőségei.
2.5.5. Cash-flow/Share (CFS)
A cash flow a tényleges pénzmozgással járó tranzakciók egyenlege. Leggyakrabban ennek csak egy bizonyos részét, az alaptevékenységhez kötődő, ún. működési cash flow-t veszik figyelembe. Az egyszerűség és az összehasonlíthatóság kedvéért ezt az egyenleget egy részvényre vetítik.
2.5.6. Egy részvényre jutó eredmény (Earnings per Share = EPS)
Megmutatja, hogy a vizsgált időszakban elért adózás utáni eredményből mennyi jut egy részvényre. Kiszámítása: EPS = adózott eredmény/összes részvény száma. Ha egy társaság egymás után következő időszakokban számított EPS-mutatóit hasonlítjuk össze, figyelemmel kell lennünk az időközben esetleg lezajlott részvényfelaprózásokra, a saját részvényállomány változásaira, valamint a társaság által a vizsgált időszakban végrehajtott vállalatfelvásárlásokra. Egy jól megszervezett, saját részvényekkel finanszírozott vállalatfelvásárlással ugyanis valódi értéknövekedés nélkül, mesterségesen fel lehet tornászni egy társaság EPS-mutatóját.
2.5.7. Relatív erősség
Azt mutatja meg, hogy bizonyos időtartam alatt egy másik termékhez (általában valamilyen tőzsdeindexhez) képest hogyan teljesített az adott papír.
2.6. Ajánlattétel
A tőzsdei ügyletek egyik központi része az ajánlattétel. A tőzsdén tehető ajánlatokat az ár, a mennyiség és az ajánlatok lejárata, érvényessége szerint lehet csoportosítani.
Az ár szerinti csoportosításnál az egyik leggyakrabban alkalmazott ajánlattípus a limitajánlat, amikor a befektető meghatározza, mi az a számára még elfogadható ár, amelyen vásárolni vagy eladni hajlandó. Ha valaki piaci áron ad-vesz, akkor ott száll be a kereskedésbe, ahol éppen tart a piaci ár. Használni lehet úgynevezett stopajánlatokat, amelyekkel veszteséget lehet minimalizálni. Stopajánlatnál két árat is meg kell adni: egy aktiválási árat, amely elérése esetén az ajánlat aktiválódik, és meg kell adni azt az árat is, amelyen magát az ügyletet kötni szeretnénk.
Az ajánlatok mennyiség szerinti osztályozásában úgynevezett rész- és mindajánlatot különböztetünk meg. Az előbbi azt jelenti, hogy hiába 100 részvényre adjuk a megbízásunkat, ha csak egy ellenajánlat van, akkor arra az egy részvényre is lekötődik az ajánlat, míg a maradék 99 darabra szóló ajánlatunk az ajánlat típusától függően az ajánlati könyvben marad, illetve törlődik. Mindajánlat esetén a megbízás csak az adott mennyiségre teljesülhet.
Lejárat, érvényesség szerint megkülönböztetünk mostajánlatot, létezik kereskedési szakaszra vonatkozó ajánlat, van, ami egy napig, s létezik, ami visszavonásig érvényes.
2.7. A részvények árazása
A tőzsdei működés egyik legismertebbje a részvény, így különös szerepet kap a részvények árazása. Alapvetően kétféle részvényár-elemzési módszert lehet megkülönböztetni: a fundamentális és a technikai elemzési módszert.
2.7.1. Fundamentális elemzés
A fundamentális elemzés a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján, a cég értékéből igyekszik meghatározni a részvény belső értékét, a részvény árát. A fundamentális elemzők ilyenkor a gazdaság, az adott iparág helyzetét értékelik, s ebbe a keretbe helyezik el a társaság tevékenységét, s próbálnak meg következtetést levonni arra, várhatóan milyen osztalékokat fog fizetni a társaság. Ezek ismeretében becslést lehet adni arra, mekkora összeget hajlandóak fizetni a befektetők ezekért a jövőbeli osztalékbevételekért. Ez a becslés adja meg a részvény elméleti árát.
2.7.2. Technikai elemzés
A technikai elemzés különböző árfolyamgörbékből próbál meg következtetéseket levonni az árra. A technikai elemzők megfigyelték azt, hogy a piacok trendek szerint mozognak (vagy emelkednek, vagy csökkennek az árak), illetve az árgrafikonok elemzéséből azt állapították meg, hogy bizonyos helyzetekben bizonyos alakzatok rajzolódnak ki ezeken az árgörbéken, ezek az alakzatok egy-egy piacon rendszeresen ismétlődnek, s előrevetítik egy-egy árváltozás bekövetkeztét. Egy igazság azonban mindenféle elemzés nélkül is felállítható: a tőzsdén is igaz, hogy minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó adni érte.
2.8. Árindexek
A tőzsdék áralakulását az indexek révén lehet nyomon követni: az indexek egyfajta mutatószámként működnek, amelyek a piac pillanatnyi állapotát mutatják. Általában a befektetési alapok használják az indexet, de végül is mindenki ezt teszi, aki követi a piacot. A BÉT indexe a BUX (illetve június 1-jétől létezik még egy indexe a BÉT-nek, a BUMIX), amelyet öt másodpercenként számolnak, s hoznak nyilvánosságra. Évente kétszer vizsgálják felül az index összetételét, s nézik meg – 7 kritérium szerint –, hogy az adott társaságok papírjai maradhatnak-e az indexben. A BUX jelenleg 12 értékpapírt tartalmaz (maximálisan 25-öt tartalmazhatna).
Jó néhány indexet kell ismerniük azoknak, akik a tőzsdékkel foglalkoznak: az Egyesült Államokból a Dow Jones Ipari Átlagot, a NASDAQ 100-as indexet vagy a S&P_s 500-at; a japán NIKKEI-t és TOPIX-t, Európából pedig a párizsi (CAC), a frankfurti (DAX) és a londoni (FTSE) börze indexei ismertebbek.
2.9. A tőzsdei ügyletek elszámolása
A tőzsdei ügyletek elszámolását a KELER Rt. végzi. 1993-ig az elszámolást a BÉT végezte együtt a Nemzeti Bankkal, ekkor alakult meg a KELER. A tőzsdei kereskedés és a tőzsdei elszámolás egyfajta garanciát is jelent, a KELER az a szereplő, amely garanciát vállal minden tőzsdei ügylet elszámolására. Az elszámolás kötvények esetében kettő, részvények esetében három nap alatt bonyolódik le.
2.10. Elsődleges forgalmazók
Az értékpapírpiacon kétféle intézmény kereskedhet: a bankok és a befektetési vállalkozások (brókerek, értékpapír-kereskedők és befektetési társaságok).
Az állampapírok elsődleges forgalmazó (primary dealer) rendszere Magyarországon 1996-ban jött létre. Létrehozásának alapvető célja az állam által korábban kibocsátott értékpapírok másodpiacának fejlesztése volt, oly módon, hogy a forgalmazók állandó jelenlétükkel – és kétoldali árjegyzésükkel – a befektetők számára likvid és nyilvános másodpiacot biztosítsanak.
Ez a rendszer gondoskodik arról, hogy a
– befektetők lejárat előtt eladhassák, vagy a
– kibocsátás időpontja utáni időkben is megvásárolhassák az állampapírokat.
Korábban hasonló árjegyzői tevékenységet csupán a Magyar Nemzeti Bank végzett. Az elsődleges forgalmazó rendszer létrehozása tulajdonképpen a másodpiac "privatizációját" jelentette, mert az állam kivonult a másodpiaci árjegyzésből, és azt a piac szereplői vették át.
2.11. Tőzsdén kívüli kereskedés
Az elsődleges forgalmazók egymás közötti, tőzsdén kívüli árjegyzése a Reuters-képernyőkön történik, az üzleteket pedig telefonon kötik. Az árjegyzés azonnali vételi és eladási kötelezettséget jelent, T+2 napi elszámolással.
Minden árjegyzési kötelezettség alatt álló állampapírra a pályáztatás útján kiválasztott legalább három forgalmazó jegyez árat a pályázatukban vállalt mennyiségig – de minimum 50 millió forint névértékig – egy meghatározott maximális hozam mellett. A forgalmazó által a Reuters-képernyőkön rendszeresen jegyzett árfolyamok minden elsődleges forgalmazó számára érvényesek, és velük az az adott árfolyamon köteles üzletet kötni.
2.12. Bizományosi tevékenység
A brókercégek általános feladata az értékpapír-bizományosi tevékenység. A bizományosi tevékenység megbízás alapján a befektetési szolgáltató saját nevében más személy javára (számlájára) folytatott adásvételi tevékenység. A befektető a kiválasztott brókercéggel minden egyes megbízását bizományosi szerződéssel köti meg. A bizományosi szerződésekben a megbízó meghatározza a terméket, annak mennyiségét, árát, amit venni, illetve eladni szándékozik. A megbízás leadásának és teljesítésének jogi és pénzügyi feltételeit a törvényi előírásoknak megfelelően a brókercég üzletszabályzata rögzíti. A szolgáltatások díja brókercégenként és szolgáltatásonként eltérő.
2.12.1. Megbízástípusok
A megbízás két fő típusa a következő:
Az értékpapír-eladási megbízásnál értékpapírt ad el az ügyfél. Ha az értékpapír fizikailag létezik, akkor át kell adni, ha a számlán kezelt, akkor a brókercégnél kell elhelyezni számlán.
Az értékpapír-megvételi megbízáskor az ügyfél értékpapírt vásárol, a megfelelő pénzösszeget kell befizetni, amely két részből áll, a megvenni kívánt értékpapír árából és az ügynöki jutalékból. Mindkét ügylet elszámolása csak a teljesítéskor történik.
Megbízási típusok a megbízás érvényességének határidejére és az ár meghatározására:
A határidőre adott napra vagy időtartamra vonatkozó megbízás, a napi vagy heti ajánlat. Ez azt jelenti, hogy ha a megadott időpontig, tehát a nap vagy a hét időtartam alatt a megbízást a brókercég nem tudja teljesíteni, a megbízás érvényét veszíti.
A mostajánlat azt jelenti, hogy azonnal piaci áron teljesíthető az adásvétel.
A teljesítésig való megbízás azt jelenti, hogy a megbízás ajánlati mennyiségét akár több áron és több napon át, de teljesíteni kell.
A visszavonásig megbízás azt jelenti, hogy a megbízás csak teljesítéssel vagy visszavonással ér véget.
Piaci vagy napi ár megbízás esetén a megbízó a brókerre bízza az ajánlat teljesítését.
Piaci vagy napi áras megbízásoknak csak akkor van értelme, ha okvetlenül az adott napon akarjuk az adott értékpapír-mennyiséget megvenni.
Limitáras megbízásnál a befektető előre kiköt egy árat, és csak akkor teljesíthető a megbízás, ha az ár ezt az árfolyamot eléri. Ennél a megbízásnál a befektető a vételnél a számára elfogadható legnagyobb mennyiségű eladáshoz a legalacsonyabb árat jelöli ki. A brókercég tehát csak a limitnek megfelelő vagy annál kedvezőbb esetben teljesíthet.
Az átlagáras megbízást a nagy tételű ügyleteknél alkalmazzák. A brókercég, ha több részletben tud teljesíteni, akkor az ügylet során átlagos, darabszámmal súlyozott árral számol.
Küszöbáras megbízásnál a befektető előre kiköti az árakat (vételnél a számára elfogadható legalacsonyabbat, eladásnál a legmagasabbat).
Ha nem tudjuk rendszeresen figyelni a tőzsdei folyamatokat (az árfolyam és az eladások, vételek alakulását), de van részvényünk, és eladni, vagy éppen venni szeretnénk, az általunk megadott küszöbáras megbízás talán a legcélravezetőbb.
Utólagos viták, panaszok kerülhetők el azáltal, ha a különféle megbízások, visszaigazolások, kivonatok kézbesítésének, átadás-átvételének pontos körülményeit alaposan körüljárjuk.
2.13. A kereskedővel történő szerződéskötés szabályai
A megbízó a szerződésben köteles nyilatkozni arról, hogy részletesen ismeri a tőzsde szabályzatát, és ezeket a feltételeket elfogadja, vitás esetben mérvadónak tekinti. A megbízó kijelenti továbbá azt, hogy tudatában van annak, miszerint a tőzsdei ügyletek kockázattal járnak, vállalja, hogy ennek anyagi kihatásai teljes mértékben őt terhelik. Az esetleges veszteségekért a kereskedő nem tehető felelőssé, veszteségben való osztozásra nem kötelezhető, kivéve ha a kereskedő neki felróható módon okoz kárt a megbízónak, a későbbiekben részletezett kötelezettségei megsértésével. A megbízó tudomásul veszi, hogy a kártérítés mértéke az ő irányában ilyen esetben sem haladhatja meg a tőzsdei pozíción mutatkozó veszteséget. A kereskedő esetleges mulasztásának időbeni feltárásával és megfelelő intézkedéssel a megbízó köteles a kár enyhítése érdekében fellépni.
Megbízó kötelezettséget vállal arra, hogy a tőzsdei ügyletek létesítésével és a pozíciók fenntartásával kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek a bizományi szerződésben megjelölt időtartamon belül eleget tesz, az ügynök által megjelölt számla javára.
A szerződésben a megbízó és a kereskedő megállapodik abban, hogy a tőzsdei műveletek létesítéséért a Budapesti Árutőzsde Rt.-t és a KELER Rt.-t, illetve esetleges harmadik személyt illető díjakon felül a megbízó a kereskedő részére jutalékot (kiegészítő jutalékot) fizet.
A megbízó halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a kereskedő köteles a megbízó tőzsdei ügyleteiből fakadó kötelezettségeinek (likvidálás) eleget tenni az esemény tudomására jutásától számított következő tőzsdenapon.
2.13.1. Tőzsdei ügylet létesítése a bizományi szerződés alapján
A tőzsdei ügyletek létesítésére vonatkozó konkrét megbízást a megbízó a kereskedő üzletszabályzatában rögzített módon adhat.
A megbízásnak tartalmaznia kell:
– a termék megnevezését,
– az ügylet irányát,
– a teljesítés határidejét,
– a megbízás típusát,
– az árat és a mennyiséget.
Opciós megbízás esetén a megbízásnak tartalmaznia kell:
– az opció típusát (eladási/vételi),
– az ügylet irányát,
– a hozzárendelt küszöbárat,
– az opciós díjat,
– az opció határidejét.
A megbízónak a kereskedő tanácsot adhat, azonban nem kezdeményezhet konkrét ügyletkötést, mivel a megbízás alapján megkötött tőzsdei ügylet minden következménye a megbízót terheli. A megbízás – mindaddig, míg teljesítésre nem került – a megbízó által a bizományi szerződés, illetve a vonatkozó jogszabályok szerint módosítható vagy visszavonható. A kapott megbízásokról a kereskedő és/vagy üzletkötője hiteles nyilvántartást köteles vezetni a saját back-office rendszerében, a jogszabályban meghatározott tartalommal.
A tőzsdén történő ügyletkötés sorrendiségét, több azonos tartalmú megbízás esetén az egységes folyamatos, időrendi nyilvántartás sorrendje határozza meg.
[A befektetési és árutőzsdei szolgáltatók által vezetett egységes folyamatos időrendi nyilvántartásról és annak ellenőrzéséről a Felügyelet módszertani útmutatót bocsátott ki (1/2003. sz. felügyeleti módszertani útmutató).]
2.13.2. A konkrét megbízás teljesítése
A megbízót harmadik személyekkel szemben jog illeti vagy kötelezettség terheli abban az esetben, ha a konkrét megbízás alapján a tőzsde szabályzata szerint a tőzsde által kijelölt helyen a kereskedő saját nevében a megbízó javára ügyletet kötött. A kereskedő a megbízást köteles nyilvános alkuban, a tőzsdén végrehajtani. A kereskedő saját számlás szerződő partnerként a bizományi szerződésben meghatározott módon köteles elszámolást készíteni megbízója nyitott tőzsdei pozícióiról, kiértesíteni esedékes tartozásairól vagy követeléseiről.
A megbízó részére történő elszámolás elektronikus úton is történhet, amelynek részletes szabályait a kereskedő Üzletszabályzata, illetve a bizományosi keretszerződés tartalmazza.
A kereskedő a megbízója által teljesített pénzügyi biztosítékokkal köteles a megbízója felé elszámolni.
Anyagi felelősség terheli a kereskedőt az ügykörében elkövetett hibákért, az általa okozott tényleges kár összegének erejéig.
A megbízó által biztosított pénzeszköz óvadékul szolgál a tőzsdei ügyletek teljesítésére. A kereskedő a megbízó által a megbízással összefüggésben nála elhelyezett óvadékból közvetlen kielégítést nyerhet.
A kereskedő a különböző tőzsdei ügyleteinek pénzügyi elszámolásait össze nem vonhatja, továbbá tőzsdei szerződő partnerével szemben fennálló igazolási kötelezettségeit harmadik személyekre (pl. megbízójára) át nem ruházhatja.
2.13.3. Konkrét megbízással kapcsolatos értesítések, elszámolások
A tőzsdei ügylet létrejöttére vonatkozó szabályokat az üzletszabályzat tartalmazza.
Nyitott határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolásnak tartalmaznia kell a következőket:
– ügyletsorszám,
– a kötés időpontja,
– a termék neve,
– az ügylet típusa, iránya,
– határidő,
– mennyiség,
– kötésár,
– elszámolóár,
– nyitott nyereség/veszteség,
– befizetendő vagy visszautalandó letét (ha van),
– befizetendő vagy visszautalandó árkülönbözet (ha van),
– befizetendő tőzsdei jutalék,
– befizetendő ügynöki jutalék.
Opciós ügylet esetében további tartalmi elemek:
– az opció típusa,
– az opció díja,
– az opció határideje,
– küszöbár.
A befizetendő letét, árkülönbözet és jutalék összegét a megbízó köteles a bizományi szerződésben szabályozott időtartamon belül a kereskedő számlájára átutalni.
A kereskedők egymás között végelszámolására azonnali ügylet vagy fizikai áruszállítással teljesített határidős ügylet esetén kerül sor, az azonnali szerződés megkötésétől, valamint a delivery hónap első napjától számított, – a felek eltérő megállapodása esetén is legfeljebb – 45 napon belül, amelyet kötelesek megbízójuk részére is megküldeni. A kereskedők közötti végelszámolás tartalmazza a teljesített ügyletre vonatkozó (az általános forgalmi adót tartalmazó, a fuvardíj megállapodás szerinti, továbbá bizományosi ügylet esetén a megbízó nevére, saját számlás ügylet esetén a kereskedő nevére kiállított) számlát, valamint a kereskedőknek a vételár felszabadítására vonatkozó nyilatkozatát. A végelszámolás másolatát a kereskedők a fenti határidőn belül kötelesek a KELER Rt.-hez benyújtani. A kereskedő az előzőekben meghatározott végelszámolást a megbízója részére köteles a jelen pontban meghatározott végleges elszámolási adatokkal kiegészíteni.
2.13.4. Óvadék
Megbízó köteles a határidős és opciós ügyleteihez szükséges óvadékot, illetve az azonnali ügyleteket biztosító jóteljesítési garanciát a bizományi szerződésben meghatározott módon a kereskedő rendelkezésére bocsátani.
A kereskedőnek jogában áll a KELER Rt. szabályzatánál szigorúbb pénzügyi feltételeket kikötni vagy garanciákat kérni.
2.13.5. A megbízó szerződésszegése
A megbízó a határidős és/vagy opciós tőzsdei ügyletét (pozícióját) a teljesítésig köteles folyamatosan finanszírozni. Amennyiben a megbízó nem teljesít, illetve fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a kereskedő köteles 24 órán belül írásban felszólítani kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben a felszólítás után sem teljesít 24 órán belül a megbízó, a kereskedő köteles a megbízó határidős és/vagy opciós pozícióinak likvidálását azonnal megkezdeni, és ezt legkésőbb 14 napon belül befejezni. A megbízási szerződés megszegéséről a kereskedő a Tőzsdetitkárságot értesíti, amely alapján a Tőzsdetitkárság köteles a tőzsde hivatalos lapjában közzétenni.
Az ily módon lezárt tőzsdei ügyleteknél jelentkező veszteséget a megbízó által a kereskedő rendelkezésére bocsátott óvadék és pénzügyi garanciák terhére érvényesítheti. Amennyiben a kereskedő bizonyítható kára a forrásokat meghaladja, a kereskedő jogait – Ügyviteli Bizottság előtt, illetve (peres úton) a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság előtt – érvényesítheti.
2.13.6. Összeférhetetlenségi szabályok
A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és annak közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, illetve tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és alkalmazott.
A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója befektetési szolgáltatóban, illetve árutőzsdei szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.
2.13.7. Tilalmak
A kereskedőnek tevékenységével és magatartásával arra kell törekednie, hogy befolyásolásmentes szabadpiaci viszonyok maradjanak fenn, és versenyképes feltételek mellett mindenki azonos eséllyel köthessen ügyletet. Tilos minden olyan tevékenység és magatartás, amely ezeket az alapelveket sérti, illetve hátrányos lehet a tőzsde hírnevére.
Nem egyeztethető össze az etikus tőzsdei magatartás követelményeivel az alábbiakban felsorolt esetek egyike sem:
– megtévesztve, tévedésbe ejtve vagy tartva, vagy rosszhiszeműen ügyletet kötni,
– hamis vagy fiktív ügyletet kötni,
– olyan szándékkal kötni ügyletet, hogy lejáratkor nem fogja teljesíteni,
– manipulálni az árakat akár rémhírek terjesztésével, akár ajánlatok összeegyeztetésével,
– a piac monopolizálására törekedni,
– egyébként jogszabályba ütköző módon eljárni, ügyletet kötni,
– a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság határozatának végrehajtását megtagadni,
– a tőzsde vagy bármely szervezete, bizottsága számára hamis információt szolgáltatni, a helyszíni ellenőrzést megakadályozni vagy bármilyen módon megnehezíteni,
– a KELER Rt. vizsgálatát megtagadni vagy megakadályozni,
– olyan cselekedeteket elkövetni, amelyek a tőzsde jó hírét veszélyeztetik.
2.13.8. Etikai eljárás
Fenti felsorolás nem tételes a tilalmak körét illetően. Abban az esetben, ha a kereskedő vagy annak alkalmazottja, üzletkötője, a tőzsde igazgatósága, felügyelőbizottsága, vezérigazgatója vagy annak alkalmazottja, a felügyelet felügyeleti biztosa észleli, hogy valamely kereskedő vagy kereskedők között létrejött tőzsdei ügylet a Szabályzatba ütközik, jogosult a tőzsdei kereskedés befejezését követő 90 percen belül etikai bizottsági eljárást kezdeményezni.
A kérelmet a tőzsdén írásban kell benyújtania. Kérelmében az alábbiakat kell feltüntetnie:
– a megpanaszolt kereskedő vagy kereskedők nevét és az ügyletben eljárt üzletkötők nevét,
– a konkrét ügyletre vonatkozó összes adatot,
– a jogsértést és annak jellegét, hivatkozva a Tpt., a szabályzat vagy a Ptk. rendelkezéseire,
– a bejelentés alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékait.
A tőzsde köteles a bejelentés iktatásától számított 2 órán belül az Etikai Bizottságot összehívni, a KELER Rt.-t és a Felügyeletet – amennyiben a bejelentő nem a felügyeleti biztos – értesíteni, és a kötjegyeket visszatartani.
Az Etikai Bizottság elnöke jogosult mind a bejelentést tevőtől, mind pedig a bejelentésben érintett kereskedőtől vagy kereskedőktől, illetve azok üzletkötőjétől, valamint a tőzsdétől további információkat beszerezni.
Az Etikai Bizottság köteles a tőzsde értesítéséhez képest legrövidebb időn belül, de még ugyanazon a napon bizottsági ülést tartani. A Bizottság elnöke előzetesen dönt a napirendi pont kapcsán megidézendő személyekről és a becsatolandó egyéb okiratról azzal az értesítéssel, hogy megjelenés elmulasztása vagy az iratok be nem csatolása esetén a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Az idézés történhet szóban, telefonon, telefaxon vagy írásban.
Az Etikai Bizottság az eljárást a Szabályzat szerint folytatja le azzal a eltéréssel, hogy határozatképes akkor is, ha az ülésen legalább 3 bizottsági tag jelen van.
Ha az Etikai Bizottság által hozott határozatában a tőzsdei ügyletet megsemmisíti, erről a feleket szóban értesíti a határozat kihirdetésével, valamint a tőzsdét, a KELER Rt.-t és a Felügyeletet a határozatának a megküldésével.
A határozat elleni felülvizsgálati kérelmet az eljárás alá vont a határozat kihirdetését követően azonnal köteles bejelenteni. Amennyiben az eljárás alá vont az Etikai Bizottság határozata ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, ezen tényt az Etikai Bizottság elnöke azonnal köteles a tőzsde felé bejelenteni.
A tőzsde vezérigazgatója a felülvizsgálati kérelmet és a felülvizsgálattal megtámadott határozatot köteles az igazgatóság tagjai részére azonnal megküldeni azzal a tájékoztatással, hogy a felülvizsgálat kérdésében hozott döntéséről írásban még aznap, de legkésőbb a következő nap 8 óra 30 percéig a tőzsde vezérigazgatóját értesítenie kell. Amennyiben az igazgatóság írásbeli szavazással meghozott határozata az Etikai Bizottság eljárását helybenhagyja, úgy a tőzsde vezérigazgatója köteles az Etikai Bizottság eljárása alá vont kötjegyet vagy kötjegyeket az elszámolásból kirekeszteni és érvényteleníteni. Ezen eljárásról a tőzsde vezérigazgatója a KELER Rt.-t és a Felügyeletet írásban vagy telefax útján értesíti, továbbá a tőzsde hivatalos lapjában mindkét határozatot közzéteszi.
Ha az Etikai Bizottság vagy a felülvizsgálati eljárás során az igazgatóság a tőzsdei ügyletet érvényesnek minősíti, a tőzsde vezérigazgatója köteles a tőzsdei ügylet kötjegyét vagy kötjegyeit elszámolás végett a KELER Rt. felé haladéktalanul megküldeni és erről értesíteni.
2.14. Tőzsdei kereskedelmi időszak
A tőzsde nyitvatartási ideje előre meghatározott, és a tőzsde hivatalos lapjában kerül meghirdetésre. A nyitvatartási idő meghatározására, illetve megváltoztatására a szekció előzetes véleményének kikérése mellett az igazgatóság jogosult. Kereskedelmi tevékenység kizárólag a kijelölt üzleti órák alatt folytatható. A jogszabály által meghatározott munkaszüneti napokon a tőzsde zárva tart.
Tőzsdei szünnap továbbá minden munkaszüneti és pihenőnap, illetve zárva tart a tőzsde akkor is, ha hivatalos eltérő munkarend (miniszteri rendelet) szombatot vagy vasárnapot munkanappá rendel.
2.14.1. A tőzsdenap lefolyása
A tőzsdenap a hústermékek esetében kereskedelmi időszakból, a gabonatermékek esetében kereskedelmi, valamint elektronikus kereskedelmi időszakból, a pénzügyi termékek esetében elektronikus kereskedelmi időszakból áll.
A kereskedelmi időszak három elkülönített és egymást követő részből állhat: a nyitásból, a szabad kereskedelem időszakából és a zárásból. Az igazgatóság dönt a három időszak alkalmazásáról, továbbá ezek időtartamáról. A tőzsdenap levezetése a tőzsde képviselőjének, a levezető elnöknek a feladata, melyhez igénybe veheti a tőzsde segítségét.
Nyitás alkalmazása esetén a levezető elnök hatásköre ennek elrendelése. A tőzsde nyitási szakaszában termékenként, egymást követően minden egyes jegyzett tőzsdei határidőre tehető ajánlat, meghatározott ideig. A kijelölt adott időtartam leteltével az ajánlatok érvényüket vesztik. A nyitásban megtett ajánlat kötelező erejű és visszavonhatatlan ebben az időszakban, a kompetitív árképzés elve nem kötelező. A nyitásban tett ajánlat a szabadkereskedelmi időszakban hatályát veszti.
Szabadkereskedelmi időszakban korlátozás nélkül bármely jegyzett áru bármely határidejére tehető eladási, vételi vagy csereajánlat, az ajánlattételre vonatkozó általános szabályok szerint. A szabadkereskedelmi időszakban a kompetitív árképzés kötelező. A regisztráltnál jobb ajánlat megjelenése adott határidőben a korábbi ajánlatok automatikus törlését jelenti. A tőzsde nyitva tartásának csak ebben a szakaszában kerülhet sor azonnali ügyletek kötésére. A szabad időszakon belül lehetőség van egy vagy több termék kereskedelmére meghatározott időtartamon belül, amelyben a kijelölt termék(ek)re lehet ügyletet kötni (blokk-kereskedelem). Egy-egy blokk végén érvényben lévő ajánlatok hatályukat vesztik a blokkváltáskor.
A tőzsde vezérigazgatójának a joga – a kereskedelem során – a kontraktusok sorrendjének meghatározása.
A nyitással megegyező módon, a jegyzett árukra az egyes határidőkben sorra megkezdődik a zárás. Minden korábbi ajánlat érvényét veszti, tehát új ajánlatokat kell tenni. Az ajánlatokat a szabad ügyletkötés időszakában megkötött ügyletek árától függetlenül lehet megtenni. A zárásban tett ajánlat kötelező erejű és visszavonhatatlan, kompetitív árképzés nem kötelező, azonban az érvényben lévő ajánlatok közül mindig csak a legversenyképesebb igazolható vissza.
2.14.2. Az elszámolóár megállapítása
A zárást követően minden egyes áruhatáridő – továbbá opciók esetén küszöbár - lezárásakor a levezető elnök 5 percen belül kihirdeti az elszámolóárat. Az elszámolóár a tőzsdei elszámolást biztosító és a piac értékítéletét közvetítő technikai ár, melyet az alábbiak szerint, kötelező sorrendben határoz meg a levezető elnök:
– a zárásban kielégítetlen legjobb ajánlat, ha ez kedvezőbb a zárásban megkötött ügyletek súlyozott átlagáránál;
– a zárásban kötött ügyletek súlyozott átlagára;
– a zárás előtt kötött utolsó ügylet, ha a zárásban jobb ajánlat nem hangzott el;
– amennyiben a tőzsdenapon nem jön létre ügylet, és nincs az előző napi elszámolóárnál kedvezőbb ajánlat, akkor az előző napi elszámolóár lesz az elszámolóár;
– opciók esetén, ha a fenti módon elszámolóárakat képezni nem lehet, a tőzsde jogosult az Eljárási Rendben meghatározott Black-Scholes modell szerint számítani az elszámolóárakat. A KELER Rt. indokolás mellett írásban kérheti a tőzsde által megadott aznapi elméleti elszámolóár felülvizsgálatát, amit a tőzsde az adott tőzsdenapon 15.00 óráig köteles az ún. opciós bizottsággal egyetértésben végrehajtani.
A gabonatermékek kereskedelme esetén az elszámolóár megállapítása a kereskedelmi időszakban történik.
2.15. Elektronikus kereskedelmi időszak
Az elektronikus kereskedelmi időszak három elkülönített és egymást követő részből állhat: nyitás előtti időszak, szabad időszak, zárási időszak. Az egyes időszakok időtartamát az Eljárási Rend tartalmazza. Az elektronikus kereskedelmi időszak levezetése a tőzsde képviselőjének, a levezető elnöknek a feladata, amelyhez igénybe veheti a tőzsde segítségét.
A nyitás előtti időszak célja az ajánlatgyűjtés. Itt spread ajánlatok nem vihetők be, csak limit jellegű ajánlatok. Az ajánlatok alapadatait minden kereskedő láthatja már nyitás előtt is. A nyitás előtti szakasz a nyitásig tart, ekkor fut le a párosító algoritmus. A nyitás időpontja egy adott szekcióban az Eljárási Rendben szabályozottak alapján egy megadott intervallum véletlenszerű időpontjába esik.
Az Eljárási Rendben meghatározott szabad időszak során lehetőség van az összes engedélyezett ajánlattípus bevitelére.
A szabadkereskedelmi időszakban a kompetitív árképzés nem kötelező. Új ajánlat megjelenése adott határidőben nem jelenti a korábbi ajánlatok automatikus törlését. Ez biztosítja, hogy a rendszeresen folyamatosan figyelemmel kísérhető a piacmélység (ár-idő prioritás alapján az érvényes ajánlatok sorrendje).
Ennek megfelelően az összes érvényes ajánlat megüthető, azonban mindig a legkedvezőbb áron vagy árakon kell az üzleteket megkötni.
A szabad időszakon belül lehetőség van az adott szekción belül az összes engedélyezett termék kereskedelmére az Eljárási Rendben meghatározott időtartamon belül. Az időszak végén az érvényben lévő ajánlatok automatikusan visszavonódnak (inaktív állapotba kerülnek).
Az Eljárási Rendben meghatározott rövid időtartamon belül lehetőség van az adott szekción belül az összes engedélyezett termék kereskedelmére. A szabad időszakkal ellentétben csak a nyitott pozícióval rendelkező határidőkre tehető ajánlat, köthető üzlet.
A zárás kezdetekor minden korábbi ajánlat érvényét veszti, tehát új ajánlatokat kell tenni. Az ajánlatokat a szabad időszakban megkötött ügyletek árától függetlenül lehet megtenni. A zárásban tett ajánlat kötelező erejű és visszavonhatatlan, kompetitív árképzés nem kötelező, azonban az érvényben lévő ajánlatok közül mindig csak a legversenyképesebb igazolható vissza.
A zárás befejezését követően az Eljárási Rendben szabályozott – a kereskedelmi rendszer során a technikai ár képzéséhez is alkalmazott – algoritmus alapján történik a napi elszámolóár képzése, amely a zárási időszakban az aktív ajánlatokból és megkötött ügyletekből alakul az elszámolóár-képző algoritmus alapján.
2.16. A tőzsdei kereskedelem gyakorlati szabályai
A tőzsdén ügyletek létrehozására irányuló eladási vagy vételi ajánlatokat csak a kereskedelmi (nyitási, szabad üzletkötési és zárási) és elektronikus kereskedelmi (nyitás előtti, szabad és zárási) időszakban lehet tenni. Ajánlatot minimum három kereskedő részvétele esetén lehet tenni.
Ajánlatokat nyílt kikiáltással, a jelenlévők által jól hallhatóan és érthetően kell megtenni olyan módon, hogy a kereskedés versenyszerű jellege biztosított legyen.
2.16.1. Ajánlat a kereskedelmi időszakban
A kereskedelmi időszakban nyitás és zárás időszakában az elhangzó ajánlatoknak az alábbi információkat kell tartalmazniuk:
– az ügylet iránya ("eladás" vagy "vétel"),
– a mennyiség (kontraktus) számszerű megjelölése,
– az ár számszerű megjelölése, önkötés esetén az erre vonatkozó egyértelmű utalás.
A szabad üzletkötési időszakban az ajánlattevőnek az áruféleség megjelölését ("kukorica" vagy "búza" stb.) és a szállítás határidejét ("2005. szeptember" vagy "azonnali") is közölnie kell.
Önkötésre a szabad időszakban bármikor, a zárás időszakában az adott termék adott határideje zárásának első 10 másodpercében kerülhet sor.
A fentiektől eltérő tartalmú ajánlat (pl.: "bármennyit", "bármi áron" stb.) nem tehető, elhangzása esetén az ilyen ajánlat semmisnek tekintendő, ügylet létrejöttéhez nem szolgálhat alapul. Az ilyen ajánlatot tevő kereskedő ellen a tőzsde vagy bármely kereskedő eljárást kezdeményezhet az Etikai Bizottságnál.
A határidős és opciós ajánlatoknál az ajánlattevő köteles részmennyiségre vonatkozó visszaigazolást is elfogadni.
2.16.2. Kompetitív árképzés
Az ajánlattétel alapszabálya a kompetitív árképzési gyakorlat, melynek lényege, hogy az első ajánlatok elhangzását követően csak azoknál "jobb", vagy azzal egyenértékű ajánlatot lehet tenni, azaz magasabb vételi és alacsonyabb eladási árat kínálni mindaddig, amíg ügylet létre nem jön. Ha az első ügylet megkötése után eladó vagy vevő további mennyiségeket kíván kötni, akkor van lehetőség "rosszabb" ajánlati ár megtételére, azaz árváltozás kezdeményezésére. A továbbiakban elhangzó ajánlatokra a kompetitív árképzés szabályai érvényesek. Ez a rendszer biztosítja a mindenkori legversenyképesebb áron való és dinamikus ügyletkötést.
2.16.3. Ajánlat az elektronikus kereskedelmi időszakban
Az elektronikus kereskedelmi időszak bármely időszakában az ajánlatoknak az alábbi információkat kell tartalmazniuk:
– szekció, termék, határidő, ajánlat iránya, mennyiség, ajánlat típusa, érvényessége, ajánlati ár,
– opciók esetén típusa és küszöbára.
Az elektronikus kereskedelmi időszakban a kompetitív árképzés nem érvényesül.
Az elektronikus kereskedelmi időszakban lehetőség van az önkötésre.
Az ajánlattételi szabályoktól való eltérés tilos, mert ez megzavarja az üzletmenetet, s akadályozza a legversenyképesebb kötési árak kialakulását.
2.17. Az ügyletkötésre vonatkozó általános szabályok
Azonos termékre, azonos áron, azonos szállítási határidőn belül elhangzott vagy aktivált eladási és vételi ajánlat ügyletkötést jelent. Az eladási és vételi ajánlatok mennyiségének eltérése esetén az ügyletkötés a kisebb mennyiségre jön létre. A fennmaradó részmennyiségre az ajánlat visszavonásig vagy lekötésig érvényben marad.
A tőzsde a KELER Rt. Egységes Szabályzata alapján a szélsőséges napi ármozgások kiküszöbölése érdekében az eljárási rendben meghatározza az előző napi elszámolóárhoz képest engedélyezett maximális árváltozás mértékét mind a határidős, mind az opciós piacokon.
A napi limit feloldása az Eljárási Rend szerint történik. Ha az adott tőzsdenapon - felszabadítás esetén – az ármozgás meghaladja az alapbiztosíték által maximálisan fedezett veszteség mértékét, a levezető elnök köteles az adott szekció kereskedelmét vagy az elektronikus kereskedelmet ideiglenesen leállítani, és a KELER Rt. az adott határidőben azonnali elszámolást köteles végrehajtani.
A nyitott nyereségek és veszteségek megállapítása és a pozíciót tartó kereskedők, illetve megbízók pénzügyi helyzetének ellenőrzése után a kereskedelem és az elektronikus kereskedelem tovább folytatható, azonban kizárólag csak a pénzügyi kötelezettségüknek eleget tett kereskedők részvételével.
2.17.1. Az üzletkötő teendői ügyletkötés után
Az ügyletkötést követő húsz percen belül, de legkésőbb egy adott termékre kijelölt ügyletkötési időszak (blokk) lejáratát követő húsz percen belül az üzletkötő köteles az ügyletkötésről az elektronikus kötjegypárosító rendszeren keresztül kötjegyet kiállítani. Amennyiben ez nem lehetséges, papíralapú kötjegyet kell alkalmazni, amelyet a teremben elhelyezett blokkolóórával érvényesíteni kell (idő és sorszám), és ezt követően a levezető elnöknél le kell adni. Minden kötjegyet csak egyszer lehet érvényesíteni.
Érvényesített, de rontott kötjegyeket is regisztrálásra le kell adni tőzsdének.
Köteles az üzletkötő a levezető elnök rendelkezésére állni a zárást követő 60 percen belül, ha egyeztetés levezetése vált szükségessé.
Az elektronikus kereskedelmi rendszer az ajánlatokat az Eljárási Rendben rögzített ajánlatpárosító algoritmusok szerint párosítja, az így kialakult ügyleteket elektronikus jel formájában tartja nyilván.
2.17.2. Pozícióátvezetés
Két kereskedő között pozícióátvezetésre akkor kerülhet sor, ha az egyik kereskedő kereskedési jogát a tőzsde vagy az elszámolóház felfüggesztette, és a meglévő pozíciói likvidálása céljából ad megbízást a másik kereskedőnek tőzsdei ügylet kötésére és ezt követően a pozíció átvezetésére.
A pozícióátvezetések az elektronikus kötjegypárosító rendszeren keresztül történnek. Amennyiben ez nem lehetséges, két kereskedő közötti pozícióátvezetés a megbízást adó és a megbízást végrehajtó kereskedő együttes aláírásával ellátott kötjeggyel történik. A megbízást elfogadó kereskedő az ilyen megbízást nem köteles, a megbízást adó kereskedő viszont köteles a Megbízások Könyvébe a hatályos jogszabályoknak és a jelen Szabályzatban foglaltaknak megfelelően rögzíteni.
Egy kereskedő két megbízója között történő pozícióátvezetés átvezetési kötjeggyel történik, amely a beérkezés sorrendjében regisztrálási sorszámot kap. A pozíciót átadó megbízó számláján meglévő pozíció a megfelelő számú likvidálási kötjeggyel kerül lezárásra, a fogadó megbízó vagy megbízók számláján az átvezetési kötjegyeken feltüntetett megbontás szerint az átadott pozíciók a megjelölt ügyfélszámlákon új pozíciókként kerülnek feltüntetésre és megnyitásra. A fentiek szerint átvezetett pozíció a tőzsde forgalmi statisztikáit nem érinti.
Semmis az a tőzsdei ügylet, amelyet – bizományosi vagy saját számlás ügylet alapján – egy kereskedő egy megbízója azonos termékre, azonos mennyiségre, azonos határidőre adott vételi és eladási megbízása teljesítése során a kereskedő ugyanazon tőzsdei ügyletkötéssel hajt végre úgy, hogy az ügyletkötés során akár a vételi, akár az eladási pozícióban más kereskedő részére ellentétes irányú megbízást ad.
2.18. A tőzsdei kereskedés felfüggesztésének a szabályai és eljárási rendje
A tőzsde vezérigazgatója legfeljebb 10 napra jogosult meghatározott tőzsdei termék tőzsdei forgalmazását felfüggeszteni, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedést, illetve tőzsdei elszámolás nem biztosított. Ha a felfüggesztés a három napot meghaladja, a felfüggesztés elrendeléséhez a Felügyelet előzetes hozzájárulása szükséges.
A tőzsde igazgatósága határozatával vagy a Felügyelet legfeljebb 30 napra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetők esélyegyenlőségét, jogos érdekeit, valamint ha a tőzsdei elszámolás nem biztosított. A felfüggesztés ismételten, de legfeljebb két alkalommal 30-30 napra is elrendelhető, ha a felfüggesztésre okot adó körülmények továbbra is fennállnak.
Meghatározott termékcsoport tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmat a tőzsde igazgatósága – a Felügyelet azonnali tájékoztatása mellett – legfeljebb egy tőzsdenapra felfüggesztheti a Tpt. 326. §-ának (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén.
2.18.1. A döntés közlése
A tőzsde igazgatósága a felfüggesztésről – mind írásban, mind az igazgatósági ülésen hozott határozatával – egyszerű szótöbbséggel dönt. A határozatát a határozat meghozatalát követő egy órán belül közli a tőzsde vezérigazgatójával, aki a Felügyeletet a határozat tartalmáról egy órán belül értesíti.
A tőzsdei termék, termékcsoport tőzsdei kereskedelmét vagy a teljes tőzsdei forgalmazást elrendelő vezérigazgatói döntést, illetve igazgatósági határozatot követően a tőzsde vezérigazgatója köteles a döntést, illetve a határozatot haladéktalanul a tőzsde hivatalos lapjában és a tőzsde hivatalos honlapján nyilvánosságra hozni, annak indoklásával együtt, továbbá a tőzsdeteremben kifüggeszteni. Elektronikus kereskedés esetén a tőzsdei elektronikus kereskedési rendszeren belül üzenet formájában minden tőzsdei kereskedőnek ezt meg kell küldeni.
2.18.2. A felfüggesztés megszüntetése
A tőzsdei termék, termékcsoport tőzsdei kereskedelmének felfüggesztését azonnal meg kell szüntetni, ha a felfüggesztés oka már megszűnt. Amennyiben a felfüggesztésre igazgatósági határozat alapján került sor, a felfüggesztés megszüntetéséről is az igazgatóság jogosult dönteni, olyan eljárás mellett, mint ahogy a felfüggesztés tárgyában döntést hozhat. Ha a tőzsde vezérigazgatója rendelte el a felfüggesztést, és a felfüggesztés megszüntetéséről nem hoz döntést annak ellenére, hogy a felfüggesztés oka megszűnt, vagy döntésében akadályoztatva van, az igazgatóság jogosult helyette határozni.
A tőzsdei termék, termékcsoport tőzsdei kereskedelmének felfüggesztésének megszüntetéséről rendelkező döntést, illetve határozatot ugyanolyan módon kell közölni és nyilvánosságra hozni, mint a felfüggesztés tárgyában hozott határozatot.
Amennyiben a tőzsde igazgatósága vagy a tőzsde vezérigazgatója annak ellenére nem szünteti meg a tőzsdei termék vagy termékcsoport tőzsdei kereskedésének a felfüggesztését, hogy a felfüggesztés oka megszűnt, a Felügyelet határozatával a felfüggesztést megszünteti, amely a tőzsdei döntést, illetve határozatot pótolja.
2.19. A kereskedés megszűnése
Tőzsdei termék kereskedése az alábbi esetekben szűnik meg:
– az igazgatóság az adott termék törléséről dönt;
– az adott termék elszámolása nem biztosított;
– az adott termék kereskedésének technikai feltételei nem biztosítottak;
– az adott szekció megszűnik;
– a tőzsdei kereskedelem megszűnik.
