7. Haszonbérlet

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2005/01. számában (2005. január 1.)

7.1. A haszonbérlet fogalma

Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.

A haszonbérletre - fő szabályként – a dologbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

7.2. Haszonbér

A haszonbér a felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni.

7.2.1. A haszonbér elengedése

A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni. A mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a következő évek terméséből sem lehet követelni.

7.2.2. Haszonbér

A haszonbérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő vagyontárgyain zálogjog illeti meg.

7.3. A szerződés formája

Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges. Jogszabály a szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.

7.4. Alhaszonbérlet

Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása fő szabályként semmis.

7.5. A felek jogai és kötelezettségei

7.5.1. Használat, művelési kötelezettség

A haszonbérlő a dolog használatára és hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult. Mezőgazdasági földterület haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.

7.5.2. Költségek

A dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos közterhek viselése a haszonbérlőt terhelik.

A rendkívüli felújítás és javítás ezzel szemben a haszonbérbe adót terheli.

7.5.3. A haszonbérlet megszűnése

7.5.3.1. Rendes felmondás

A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet írásban hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási idő egy hónap.

A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. Az örökösök e jogukat csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésének időpontjától számított harminc napon belül gyakorolhatják.

7.5.3.2. Rendkívüli felmondás

A haszonbérbe adó írásban azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő

– figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti épségét;

– figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést;

– a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg.

Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbe adó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.

7.5.3.3. A haszonbérelt dolog visszaadása

A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a földet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést megfelelő módon azonnal folytatni lehessen.

7.6. Mezőgazdasági haszonbérlet

A mezőgazdasági haszonbérlet speciális szabályait az 1994. évi LV. törvény tartalmazza. Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet fő szabályként legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.

Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-tól haszonbérel.

Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.

7.6.1. A termőföld átengedése

A haszonbérlő – termelési integráció megvalósítása érdekében – a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott időre átengedi. A megállapodást és a haszonbérbe adó hozzájárulását írásba kell foglalni. A földhasználat átengedése – ha a felek másképpen nem rendelkeznek – nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit.

7.6.2. A haszonbérlet időtartama

Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb az alábbiakban ismertetett határozott időre kötheti meg. A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama fő szabályként legfeljebb húsz év lehet.

Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.

7.6.2.1. Erdő

Erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni.

7.6.2.2. Szőlő, gyümölcsös

Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak).

7.6.3. Haszonbér-fizetési kedvezmény

Ha a haszonbérlőt a haszonbérleti területre elemi csapás okozta kár címén földadó-fizetési kedvezmény (földadómérséklés vagy -elengedés) illeti meg, legalább ilyen arányú haszonbér-fizetési kedvezményre (haszonbérmérséklésre vagy haszonbér-elengedésre) jogosult. A haszonbérlő a haszonbér-fizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a földadó-fizetési kedvezmény biztosításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban köteles a haszonbérbe adóval közölni.

A földadó-fizetési kedvezmény megállapítására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséig a haszonbérfizetés tekintetében a kötelezett késedelmére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.

A haszonbérlő elesik a haszonbér-fizetési kedvezménytől, ha a kedvezmény iránti igényét nem közli a haszonbérbe adóval a földadó-fizetési kedvezmény biztosításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül.

A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás, vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, ha törvény másként nem rendelkezik, méltányos, a terméskieséssel arányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni.

7.6.4. Felmondás

7.6.4.1. Rendkívüli felmondás

A haszonbérbe adó a haszonbérletet azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő

– a haszonbérbe adó hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérően a termőföld használatát másnak átengedte, a termőföldön a rendes gazdálkodás körét meghaladóan végzett beruházást, vagy a termőföld művelési ágát megváltoztatta;

– a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól eltérő, illetőleg a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti.

A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.

A haszonbérlő – az azonnali hatályú felmondás helyett – a tulajdonos hozzájárulásával kijelölheti azt a magánszemélyt, aki a haszonbérleti szerződésben a helyébe lép, és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja.

7.6.5. Kötelezettségek a haszonbérlet megszűnésekor

A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő

– elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat;

– követelheti az el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített növényzetnek, valamint a talaj minőségének javítását eredményező talajvédelmi beavatkozásoknak és létesítményeknek a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét;

– köteles a haszonbérbe adóval kötött eltérő megállapodás hiányában az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetőleg eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bontást, illetőleg az eltávolítást a haszonbérbe adó a kötelezett költségére elvégeztetheti.

7.6.6. Előhaszonbérlet

A termőföldre és tanyára az alábbi sorrendben elő-haszonbérleti jog illeti meg:

– a volt haszonbérlőt, illetve ha a volt haszonbérlő a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített, az általa kijelölt személyt feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg;

– a helyben lakó szomszédot;

– a helyben lakót.

A helyben lakó szomszédok, illetve az egyéb helyben lakók csoportján belül az elő-haszonbérleti jog gyakorlásának sorrendje a következő:

– családi gazdálkodó;

– nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó;

– jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet.

Az elő-haszonbérleti jog nem áll fenn közeli hozzátartozók közötti haszonbérleti szerződés esetében, valamint olyan külterületi földrészlet haszonbérbe adása esetén, amely korábban zártkertinek minősült.

7.7. Feles bérlet

A termőföldre vonatkozó feles bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben – a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével – a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

7.8. Részesművelés

A termőföldre vonatkozó részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a részesművelésbe adott termőföldön mit termeljenek, a földmegművelésnek egyes feladataiból (talaj-előkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek, meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat.

A részesművelésre egyebekben – a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével – a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 1.) vegye figyelembe!