5.1. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés fogalma
Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű, maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésű, illetőleg hizlalású állatot köteles kikötött későbbi időpontban a megrendelő birtokába és tulajdonába (kezelésébe) adni, a megrendelő pedig köteles a terményt, terméket, illetőleg állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni.
5.2. A szerződés tárgya
A szerződés tárgya valamely terméknek meghatározott területen megtermelése, továbbá állat nevelése vagy hizlalása is lehet. Gazdálkodó szervezet a nem maga termelte termény, termék és a nem saját nevelésű, illetve hizlalású állat továbbadására is köthet mezőgazdasági termékértékesítési szerződést.
A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésre – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adásvétel, illetőleg a vállalkozás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
5.3. A szerződés tartalma
A felek a mennyiséget meghatározhatják a mezőgazdasági termék sajátosságának megfelelő mértékegységben vagy meghatározott terület teljes termésében, illetőleg meghatározott állat teljes hozamában vagy ezek hányadában. A minőséget, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra vagy más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással vagy szabatos leírással.
5.3.1. A teljesítést elősegítő szolgáltatás
A szerződő felek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy a megrendelő a termelő – illetve a termelő a megrendelő – részére a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt, és ezzel kapcsolatban tájékoztatást ad, a másik fél pedig a szolgáltatást az adott útmutatásnak megfelelően igénybe veszi.
Ha a vetőmagot vagy más szaporítóanyagot a megrendelő szolgáltatja, a termelő csak ezt használhatja fel. Nem használható fel azonban az a vetőmag, szaporítóanyag, amellyel kapcsolatban a termelő minőségi kifogással élt, és azt a megrendelő elfogadta, vagy a minőség meghatározására jogosult szerv a minőségi hibát megállapította.
5.4. A szerződés formája
A szerződés érvényesen csak írásban köthető. Az írásba foglalás elmulasztása esetében is érvényes azonban a szerződés, ha bármelyik fél a szerződésből származó kötelezettségeit teljesítette.
5.5. Elszámolás
A megrendelő által elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások visszafizetését a termelő nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményéből nem fedezhetők.
5.6. Átvételi késedelem
Az átvételi késedelem ideje alatt a szolgáltatás tárgyának természete miatt bekövetkező értékcsökkenés a késedelemért felelős fél terhére esik, kivéve ha bizonyítja, hogy az értékcsökkenésért a másik fél felelős.
5.7. Akadályértesítési kötelezettség
Ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást értesíteni, kivéve ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. Az akadályértesítési kötelezettség elmulasztását a szerződésszegés elbírálása során figyelembe kell venni.
5.8. Teljesítés
A termelő a teljesítési határnap, illetve határidő kezdete előtt is teljesíthet, köteles azonban a teljesítés megkezdéséről a megrendelőt az átvételhez szükséges felkészülési idő biztosításával előzetesen értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a termelő felelős.
A termelő jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni.
A teljesítés helye a termelő telephelye.
5.9. Igényérvényesítés a fuvarozóval szemben
Fuvarozó közbejöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles – a termelő érdekében – a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a termelőt haladéktalanul értesíteni. Az intézkedések elmulasztása esetén a megrendelő nem követelheti a termelőtől azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna.
5.10. Több évre szóló szerződés
A mezőgazdasági termékértékesítési szerződést több évre is meg lehet kötni. Ebben az esetben a felek az árban nem kötelesek megállapodni. Több évre szóló szerződésben a felek arra is vállalkozhatnak, hogy
– a termelést, a feldolgozást vagy az értékesítést közös kockázatviselés mellett végzik;
– a termelés, a feldolgozás vagy az értékesítés során elért nyereséget – a szerződésben megállapított arányban – megosztják.
Ha a gazdálkodó szervezetek a több évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződésükben az árban nem állapodtak meg, és utóbb az egyes évekre (időszakokra) vonatkozó ellenszolgáltatásra nézve közöttük vita keletkezik, az ár meghatározását bármelyik fél a bíróságtól kérheti.
Több évre kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés esetén a feleknek előzetesen az árban nem kell ugyan megállapodniuk, az ezen belül – az egyes évekre – kötött szerződésekben azonban az ármegállapodás már nem mellőzhető.
