2.1. A szállítási szerződés fogalma
Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. Ebből látható, hogy a szállítási szerződés ún. halasztott adásvétel, a teljesítés ideje mindig későbbi, mint a szerződéskötés ideje. A szállítási szerződés ilyen módon az adásvételi szerződés önálló, nevesített alakzata.
A szállítási szerződés alapján a felek között tartós jogviszony keletkezik. Ha a kötelezett a szerződéskötéskor teljesít, a megállapodás adásvételnek, nem szállítási szerződésnek minősül. Amennyiben a szerződésben a teljesítési határidő határozott formában nincs kikötve, a szerződés nem minősülhet szállítási szerződésnek, ha azonban a megállapodás az adásvételi szerződés feltételeinek megfelel, és a felek akaratnyilvánításából más nem következik, az adásvételi szerződés létrejöttét nem akadályozza, hogy az eladó a dolgot később szállítja.
A szállítási szerződés abban különbözik a vállalkozási szerződéstől, hogy a szállítási szerződés dologátadásra irányul, míg a vállalkozási szerződés tevékenységre irányul. A bírói gyakorlat szerint, ha a szolgáltatás tárgya sorozatgyártású termék, szállítási szerződés jött létre, ha azonban a szolgáltatás a megrendelő egyéni kívánsága szerint létrehozott egyedi mű, vállalkozási szerződésről van szó.
Készülékek üzembe helyezés nélküli gyártására kötött szerződés abban az esetben sem vállalkozási, hanem szállítási szerződés, ha ahhoz a gyártási folyamatot tartalmazó összesítőnek nevezett külön műszaki leírás elkészítése is szükséges.
2.2. Lényeges tartalom
Ha a felek a szállítási szerződés valamely lényeges feltételében nem állapodnak meg, közöttük szállítási szerződés nem jön létre. Ha azonban ez a megállapodás az adásvételi szerződés feltételeinek megfelel – és a felek akaratnyilvánításából más nem következik –, ennek a szerződésnek létrejöttét nem akadályozza, hogy az eladó a dolgot később szállítja.
2.2.1. A szerződés tárgya
A szerződés tárgya ingó dolog lehet, ingatlan átruházása szállítási szerződéssel fogalmilag kizárt. A szerződés tárgya lehet a szállító által termelt, de a mástól beszerzett dolog, termék is.
2.2.2. Ár
Ha a felek a szerződéskötéskor az árban ugyan kifejezetten nem állapodnak meg, de egyetértenek abban, hogy ettől függetlenül a szállító a gyártást kezdje meg, mert a megrendelő a terméket átveszi, a bírói gyakorlat szerint ez a szerződéskötéskor ismert, az adott szolgáltatással arányos piaci ár hallgatólagos, kölcsönös elfogadását jelenti.
2.2.3. Mennyiség, minőség
A felek a dolog minőségét, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, műszaki feltételre, más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával vagy részletes leírással.
Ha a szállítási szerződés szerint a megrendelő egyes minőségi feltételeket későbbi időpontban jogosult meghatározni, a megrendelőnek ezekre a feltételekre vonatkozóan a későbbi időpontban tett egyoldalú nyilatkozatával szemben nincs helye eltérő véleménynek. A megrendelőnek ez a joga nem jelenti azt, hogy a hibás teljesítés esetén más – a jogszabályokban meghatározott – igényt nem érvényesíthet.
2.3. A szerződő felek jogai és kötelezettségei
2.3.1. Elállás
A megrendelő bármikor elállhat a szerződéstől, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni. A megrendelő az általános – valamint a késedelem miatt bekövetkezett érdekmúlásra alapított – elállási jogát mindaddig gyakorolhatja, amíg a szolgáltatás átadása és átvétele nem történt meg. Készre jelentést követően a berendezés elszállításának módjában történt megállapodás nem jelent teljesítést a megrendelő részéről, ehhez képest általános elállási joga alapján - a kötelezett bizonyított kárának megtérítése mellett – jogosult a szerződéstől elállni. Jogellenesség hiányában ilyen esetben kötbérszankció nem alkalmazható.
Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében – bármelyik fél kérelmére – a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is köteles a szállító kárát megtéríteni.
A szerződéstől való elállásra vonatkozó nyilatkozatnak határozottnak és egyértelműnek kell lennie; nem minősül elállásnak az olyan nyilatkozat, amely szerint a szerződés teljesítési határideje lejárt.
2.3.1.1. Kártérítés
Kizárólagos forgalmazásra irányuló megállapodást tartalmazó szerződéstől való elállás esetén a fizetendő kártérítés jogalapja és összegszerűsége vizsgálatánál az elálló terhére figyelembe kell venni, ha a kizárólagos forgalmazásra vonatkozó jogosultságáról nem kíván lemondani, vagy azt az érdekelt részéről nem teljesíthető feltételhez köti.
Általános szerződési feltételekben a szállító a megrendelő általános elállási jogának gyakorlása esetére nem köthet ki átalány-kártérítést.
Ha a megrendelő ún. általános elállása esetében a szállítót azáltal érte károsodás, hogy rövid lejáratú hitel útján biztosított forgóeszközeit a szerződés teljesítése érdekében bizonyos ideig lekötve kellett tartania, jogszerűen követelheti a megrendelőtől az ez idő alatt felmerült hitelkamat megtérítését.
A megrendelő elállása esetén a tervezett nyereség összege nem vehető figyelembe az elmaradt haszon megtérítésére irányuló követelés alaposságának megítélésénél.
A megrendelő az átvételi késedelem ideje alatt is élhet a szerződéstől való általános elállási jogával. Az elállás esetén fizetendő kártérítés (kártalanítás) összege elérheti, sőt meg is haladhatja az át nem vett termék ellenértékét.
2.3.2. Értesítés a teljesítés idejéről
A szállító köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább három nappal előbb értesíteni.
2.3.3. Utólagos határidő a teljesítésre
A megrendelő a teljesítési határidő lejárta előtt is, megfelelő utólagos határidő kitűzésével, fix lejáratúvá teheti a szállítási szerződést, ha tudomására jut, hogy a szállító a kikötött határidőben nem fog teljesíteni. Az utólagos határidő kitűzése során a megrendelőnek figyelemmel kell lennie az eset összes körülményeire, így a szállító lehetőségeire is.
2.3.4. Az áru továbbítása
Ha jogszabályból vagy az eset körülményeiből más nem következik, és a szállítási szerződésben a felek másképpen nem állapodtak meg, a terméknek a megrendelőhöz továbbításáról a szállító köteles gondoskodni.
Ha a szállító a szolgáltatás tárgyának a fuvarozó részére való átadásával teljesített, a kárveszély – amennyiben a törvény kivételt nem tesz – a megrendelőre szállt át. A szállító azonban felelős azért a kárért, amelyet azzal okozott, hogy a küldeménynek a vasúti kocsiba való berakása során nem gondoskodott a rakomány biztos elhelyezéséről és az ehhez szükséges eszközökről.
2.4. A szerződés formája
A szállítási szerződésre formakényszer nem érvényesül. A szerződést akár szóban, akár írásban, akár ráutaló magatartással meg lehet kötni.
2.5. Teljesítés
2.5.1. Átadás, átvétel
Eltérő szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át. A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a dolog épségét a fuvarozás és a tárolás időtartama alatt megóvja. Ha a felek a csomagolás módját illetően a szerződésben nem állapodtak meg, a szállító bármilyen csomagolást alkalmazhat, amely a dolog épségét a fuvarozás és tárolás időtartama alatt megóvja; a csomagolás költségei egyébként – eltérő megállapodás vagy árhatósági rendelkezés hiányában – a szállítót terhelik.
A megrendelő nem esik átvételi késedelembe, ha bizonyítja, hogy a szállító abban az időben, amelyet a neki küldött értesítésben az átadás idejeként megjelölt, a teljesítésre képtelen volt, vagy hogy a felajánlott termék nem felelt meg a szerződésnek. Ha a felajánlott és késedelmesen átvett termék a felajánláskor nem felelt meg a szerződésnek, a megrendelő késedelméből le kell számítani azt az időt, amely alatt a szállító a terméket kijavította.
A szállítónak az átadáskor nemcsak a darabszám szerint meghatározhatatlan mennyiségű, hanem csomagolási egységekben nagy mennyiségben elhelyezett és egyébként darabszám szerint meghatározható termékeket is -csomagolási egységenként – mérlegelnie kell. Közbenső intézkedés elmulasztása miatt kötbérfelelősséggel tartozik a szállító, ha nem közli a megrendelővel annak a szállítmánynak a feladáskori mérlegelési adatait, amelyet csomagolva és mérlegelve kell átadni.
2.5.2. Mennyiség- és minőségvizsgálat
A csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendő bruttó súly és darabszám szerint átvenni. A szállítmányban megállapított darabhiány esetén a darabszámlálási díjat – függetlenül a hiány mértékétől – teljes egészében a szállító fizeti.
A minőségmegvizsgálás helye a megrendelő telephelye. A megrendelő a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc nap alatt megkezdeni, és azt a megvizsgáláshoz szükséges idő alatt folyamatosan elvégezni. (A minőségi megvizsgálás legkésőbb nyolc napon belüli megkezdésének és folyamatos elvégzésének kötelezettsége nem vonatkozik a szerződéskötés céljából bemutatott minta megvizsgálására.) Tömegcikk átvétele alkalmával – ha a szállítási szerződésben a megvizsgálás módja nem volt kikötve – a megrendelő a dolog minőségét csak a szokásos és elvárható mértékben -általában szúrópróbaszerűen – köteles megvizsgálni.
A megrendelő az észlelt minőségi hibát annak felfedezése után a szállítóval haladéktalanul közölni és egyben szavatossági igényét megjelölni köteles.
A megrendelő a dolgot az átvételtől számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül továbbküldheti.
Ha a szállítónak közvetlenül harmadik személy részére kell a szolgáltatást teljesítenie, a mennyiségi és minőségi vizsgálatot ennek kell elvégeznie. Amennyiben a harmadik személy az átvételkor mennyiségi vagy minőségi hibát észlel, köteles erről a szállítót és a megrendelőt haladéktalanul értesíteni.
A szállító minőségileg hibásan teljesít akkor is, ha
– a dolog csomagolva kerül forgalomba, és a csomagoláson használt árujelző megtévesztésre alkalmas, vagy
– egységesített csomagolásban való szállítás esetén súlyhiány áll fenn.
Minta alapján szállított dolog minőségi hibája miatt a szállító felelőssége akkor is fennáll, ha a megrendelő a mintát előzetesen elfogadta.
2.6. Igényérvényesítés a fuvarozóval szemben
Fuvarozó közbejöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles – a szállító érdekében – a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a szállítót haladéktalanul értesíteni. Az intézkedések elmulasztása esetén a megrendelő nem követelheti a szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna.
Itt említjük meg, hogy a közreműködő hibás teljesítése alapján a szállító vele szemben mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve hogy a szállító a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
