8. Illetékek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 19.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/08. számában (2004. november 19.)

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény vagyonszerzési illetékekre vonatkozó módosítását elsősorban az igazságosabb közteherviselés megteremtése iránti igény motiválta. A 2005. évtől megszűnik az értékpapír öröklési és ajándékozási illeték alóli mentessége (az üzletrész öröklés esetében továbbra is mentes marad, ajándékozás esetén azonban nem).

Az eljárási illetékekben az államigazgatási jogorvoslati eljárási illeték és egyes okmányok kiadásáért fizetendő illetékek, valamint egyes tételes összegben meghatározott bírósági eljárások mértéke igazodik a megváltozott értékviszonyokhoz, annak érdekében, hogy az államigazgatási eljárások, bírósági eljárások költségét elsősorban azok fizessék meg, akik az eljárásokat kezdeményezik.

8.1. A vagyonszerzési illeték

8.1.1. Öröklési és ajándékozási illeték

Mentes továbbra is az öröklési illeték alól a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése. Megszűnik azonban az értékpapír mentessége [Itv. 16. § (1) bekezdés b) pontja].

Mentes az ajándékozási illeték alól az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyijövedelemadó- vagy társadalombiztosításijárulék- vagy egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli.

Mentes továbbá a takarékbetét ingyenes megszerzése is. Megszűnik azonban az értékpapír és a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) mentessége [Itv. 17. § (1) bekezdés c) és g) pontja].

8.1.2. Visszterhes vagyonátruházási illeték

8.1.2.1. Az illeték tárgya

Az értékpapír illetékmentességének megszüntetésével összhangban az illetékfizetési kötelezettség a 2005. évtől kiterjed az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzésére is [Itv. 18. § (2) bekezdés g) pont].

8.1.2.2. Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések

A nyilatkozat pótlásának, illetőleg a határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem előterjesztésének a fizetési meghagyás (határozat) jogerőre emelkedéséig van helye [Itv. 23/A. § (8) bekezdés].

8.1.2.3. Gépjármű és pótkocsi

A 2005. évtől a gépjármű visszterhes szerzésére progresszív elvonás érvényesül. Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után változatlanul 15 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor lökettérfogatú motorkerékpár esetében azonban minden megkezdett cm3 után 20 forint. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 forint. Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 30forint [Itv. 24. § (1) bekezdés].

8.1.2.4. Illetékmentességek, illetékkedvezmények

A 2005. évtől módosulnak a 30 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó új építésű lakások szerzésére biztosított illetékmentességi rendelkezések.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített – 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása.

A 15 és 30 millió forint közötti forgalmi értékű lakásoknál azonban a módosítás szerint ki kell számítani az adott lakás forgalmi értéke után az illetéket a lakásokra vonatkozó illetékmértékkel (4 millió forintig 2 százalék, a felett 6százalék), majd a 15 millió forint forgalmi érték után fizetendő illetéket (melyet szintén az általános szabályok szerint kell számítani) le kell vonni, feltéve ha a lakásvásárló nem veszi igénybe a cserét pótló vételre vonatkozó szabályokat. Ekképp a módosítás a 30 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó, de a 15 millió forint forgalmi értéknél nagyobb forgalmi értékű lakások esetén csak a 15 millió forint forgalmi érték feletti értékrészt vonja illeték alá.

Tulajdoni hányad vásárlása esetén a 15 millió forintra jutó kedvezmény a szerzett tulajdoni hányaddal arányosan veendő figyelembe. A 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű új lakások esetén továbbra is az általános szabályok szerint (az első forinttól) áll fenn a fizetési kötelezettség.

Az új szabállyal összhangban a módosítás egyszerűsíti a mentességi feltételek igazolásának rendjét is.

E szerint a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett, 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlására vonatkozó mentesség, illetve kedvezmény feltételeinek teljesülését – amennyiben az az adásvételi szerződésből nem állapítható meg – a vagyonszerzőnek kell az illetékhivatalnál a vállalkozó e feltételek teljesüléséről szóló nyilatkozatával igazolni, legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

A mentesség tekintetében új lakásnak minősül a lakástulajdon a használatbavételi engedély kiadását követő első – illetve, ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását követően a vállalkozótól az Itv.-ben meghatározott ingatlanforgalmazó vásárolja meg, akkor második – megvásárlásáig.

Az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen műemlék vagy műemléki jellegű ingatlan (ingatlanegyüttes) haszonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása, fejlesztése és az ezt követő állagmegóvása ellenében történő megszerzése esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell fizetni [Itv. 26. § (1) bekezdés f) pont, (13)–(14) bekezdés, 102. § (4) bekezdés].

Megszűnik a családi gazdálkodónak nem minősülő vagyonszerző termőföld visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése után járó 75 százalékos illetékkedvezmény [Itv. 26. § (5) bekezdés hatályon kívül].

8.2. Eljárási illetékek, igazgatási, bírósági szolgáltatások

8.2.1. Államigazgatási eljárási illetékek

8.2.1.1. Az illeték mértéke

Az első fokú államigazgatási eljárásért a 2005. évben is 2000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték), feltéve ha annak mértékéről külön jogszabály másként nem rendelkezik.

A jogorvoslati államigazgatási eljárások 2003. január 1-jétől hatályos illetéke valorizálásra került. Ennek megfelelően az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 350forintról 400 forintra emelkedik. Az illetékminimum a jövő évtől 4000 forint helyett 5000 forintra, felső határa pedig 400 000 forintról 500 000 forintra változik. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke a jelenlegi 4000 forintról 5000 forintra emelkedik.

Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke 15 000 forint.

Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke 15 000 forint [Itv. 29. § (1)–(3) bekezdés].

8.2.1.2. Illetékmentesség

A 2005. évtől bővül a tárgyi illetékmentes eljárások köre, miután mentesül az államigazgatási eljárási illeték alól a rendőrhatósági kényszerintézkedés alá helyezési eljárásban az eljárás alá vont személy által előterjesztett panasz és fellebbezési eljárás, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás [Itv. 33. § (2) bekezdés 29. és 31. pont].

8.2.1.3. Tételes illetékek

Az egyes okmányok kiadásáért fizetendő eljárási illetékek mértéke 2001. január 1. óta változatlan. A költségek emelkedésével összhangban ezen illetékmértékek valorizálásra kerülnek 2005. január 1-jétől.

A becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3000 forint, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3500 forint [Itv. Melléklete I. cím 1. pont].

A magánútlevél, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 5 éves érvényességi idő esetén 6000 forintra, míg a 10 évre szóló útlevél illetéke 10 000 forintra emelkedik, és 1500 forint ellenében juthatnak hozzá útlevelükhöz a 18. életévüket be nem töltött és a 70. életévüket betöltött magánszemélyek. Az útlevél-hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 5000 forint.

A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos és a törzskönyv kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forintról 6000 forintra emelkedik. Az ideiglenes forgalmi engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 2500 forint [Itv. Melléklete IX. cím I. rész 2. és 8. pont, III. rész 2-3. pont].

A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosításáért – a módosítások számára tekintetet nélkül – 3000 forint illetéket kell fizetni. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított másodlat 5000 forint illeték alá esik.

Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért – a változtatások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni.

A megrongálódott, megsemmisült, elveszett működési engedélyről kiállított – az eredetivel pontosan egyenlő és egyenlő értékű – másodlat illetéke 3000 forint [Itv. Melléklete XVII. Cím].

A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke 15 000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. Az engedélyező hatóság előtt indított minden további eljárásért 7000 forint illetéket kell fizetni [Itv. Melléklete XVIII. Cím 2. pont].

A hatósági bizonyítvány kiállítása 2000 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több hatósági bizonyítványt kérnek, az első példány után 2000 forint, minden további, az első példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 600 forint illetéket kell fizetni [Itv. Melléklet XXI. Cím 1. pont].

8.2.2. Polgári eljárási illetékek

8.2.2.1. Tételes illetékek

A bíróság működési költségeihez való arányos hozzájárulás biztosítása és a felek megfontolt perindításra késztetése érdekében a 2005. évtől mérsékelten emelkednek az egyes (házassági bontóper, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás, kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata, bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás) bírósági eljárásokért fizetendő tételes mértékű illetékek.

Ennek megfelelően a házassági bontóper illetéke 12000 forint. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke – ha törvény másként nem rendelkezik és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos – 16 500 forint. A kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén az illeték mértéke 10 000 forint. Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 18 000 forint [Itv. 43. § (1), (3)–(4), (6) bekezdések].

8.2.2.2. Cégbírósági eljárás

A zártkörűen működő részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaság bejegyzéséért fizetendő illeték az egyéb jogi személyek bejegyzéséért fizetendő illetékkel azonosan 100 000 forint (a jelenlegi 80 000 forint helyett) [Itv. 45. § (1) bekezdés b) pont].

8.2.2.3. A jogorvoslat illetéke a polgári eljárásban

Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték (a jelenlegi 7000 forint helyett) 8000 forint [Itv. 46. §-a (2) bekezdés].

8.2.3. A büntetőeljárással kapcsolatos egyes eljárások

A büntetőeljárással kapcsolatos egyes eljárások illetéke is valorizálásra kerül, közelednek az eljárás átalány jellegű költségeihez. A kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem illetéke 2000 forintról 5000 forintra emelkedik.

Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügy-miniszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1 százaléka, de legalább (2000 forint helyett) 5000 forint, legfeljebb (15 000 forint helyett) 20 000 forint [Itv. 54. § (2) és (3) bekezdés].

8.2.4. Az igazgatási és bírósági szolgáltatások díja

A fizetendő díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az adott eljárással kapcsolatban felmerülő valamennyi költségre fedezetet biztosítson [Itv. 67. § (3) bekezdés].

8.3. Az illeték megállapítása és fizetése

8.3.1. Az illeték alapjának megállapítása

8.3.1.1. Az illeték alapjául szolgáló érték

Egyszerűsödik a forgalmi érték kötelező csökkentésére vonatkozó szabály. A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző bejelenti, illetve a földhivatal a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az illetékhivatalnak, vagy a vagyonszerzésről az illetékhivatal más módon tudomást szerez.

Ha az említett esetekben a vagyonszerzési ügy iratainak illetékkiszabásra való bejelentése (továbbítása) államigazgatási szerv, bíróság vagy közjegyző bármilyen intézkedése, illetőleg államigazgatási szerv, bíróság mulasztása miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő hat hónapon túl történik, az illetékhivatal az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illetékkötelezettség keletkezésétől a vagyonszerzési ügy iratainak bejelentése (továbbítása) napjáig terjedő időszak minden naptári napja után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb 50 százalékkal mérsékli. A mérsékelt forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a szerződésben megjelölt, illetőleg ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél által bejelentett értéknél (a továbbiakban: bejelentett érték) [Itv. 68. § (2) bekezdés].

8.3.1.2. A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása

A vagyonszerzési illeték megosztásának azt az esetét rendezi a módosítás, amikor a vagyoni értékű jog tartalma több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ. A vagyonszerzési illetéket az egyes jogosultak olyan arányban viselik, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jogok értéke ezek együttes értékében képvisel [Itv. 72. § (4) bekezdés].

8.3.2. Az illeték megfizetése

8.3.2.1. Az államigazgatási eljárási illeték megfizetése

A 2005. évben az eljárási illeték megfizetésére fő szabályként megmarad az illetékbélyeggel való lerovás, azonban – az illetékbélyeggel kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében – az okmányirodáknál és az adóhatóságoknál (adó-, vám- és illetékhivatal), továbbá – az eljárás kezdeményezésének sajátosságára tekintettel – az elektronikus úton kezdeményezett eljárások esetében speciális szabályok érvényesülnek. Ezek szerint az eljárási illetéket – elektronikus eljárás esetén – átutalási megbízás (banki átutalás vagy készpénz-átutalási megbízás) útján, az okmányirodában kezdeményezett eljárás esetén készpénz-átutalási megbízással ("sárga csekkel"), vagy – amennyiben arra az okmányirodában a technikai feltételek fennállnak – bankkártyával vagy házipénztárba készpénzzel lehet megfizetni. Az adó- és vámhatóságok esetén a fizetendő illeték összegét az első fokú adóhatóságnak kell nyilvántartani és beszedni.

Az államigazgatási eljárási illeték megfizetésére vonatkozó új szabályt 2005. március 31-éig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az okmányirodánál nem elektronikus úton kezdeményezett államigazgatási eljárás illetéke az Itv. 2004. december 31-én hatályos rendelkezései szerint, illetékbélyeggel is megfizethető [Itv. 73. §, hatályát veszti a 34-36. §, az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 313. §].

8.3.2.2. Hiánypótlás

Az új fizetési módokhoz igazodva újraszabályozásra kerül az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték megfizettetésére irányuló hiánypótlási eljárás, valamint a leletezés jogintézménye [Itv. 73/A §].

8.3.2.3. A bírósági eljárási illeték megfizetése

A módosítás a bírósági eljárási illeték lerovására vonatkozó szabályok egységes rendszerbe történő foglalását tartalmazza.

Változást mindössze a pénzügyminiszter által engedélyezhető, utólagos elszámolással történő illetéklerovás részletszabályainak megalkotása jelent. E szerint a pénzügyminiszter kérelemre az általános szabályoktól eltérően a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését engedélyezheti annak a gazdálkodó szervezetnek, amely évente legalább 1000 olyan bírósági (peres és nemperes) eljárást kezdeményez, amelyben a fizetendő illeték összege nem haladja meg a 10000 forintot. A kérelem előterjesztéséért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet az utólagos elszámolás körébe tartozó ügyekben mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól, és azt utólagos elszámolás alapján félévente a székhelye szerint illetékes illetékhivatal számlájára fizeti meg. Az engedélyt a pénzügyminiszter "Tájékoztató"-ban teszi közzé a Pénzügyi Közlönyben [Itv. 74. §, hatályát veszti a 65-66. §].

8.3.2.4. Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közös szabályok

E rendelkezések azokat a szabályokat tartalmazzák, amelyeket az államigazgatási és a bírósági eljárási illetékek lerovására egyaránt alkalmazni kell.

Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre) vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. A lerovandó eljárási illeték összegét kerekíteni kell oly módon, hogy az 50 forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és az azt meghaladó összeget pedig 100 forintnak kell számolni.

Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az az eljáró hatóság értékteleníti felülbélyegezéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték.

A törvény 73. §-ának (2) bekezdés b) pontjában szabályozott illetékfizetés esetén az eljárási illetéket megfizetettnek kell tekinteni, a bizonylatot pedig az ügyirathoz kell csatolni. Átutalási megbízással történő fizetés esetén az eljárási illeték megfizetésének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza [Itv. 74/A §].

8.3.2.5. Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése

A vagyonszerzés késedelmes bejelentését terhelő mulasztási bírságot az illetékhivatal határozattal szabja ki [Itv. 76. § (2) bekezdés].

8.4. Értelmező rendelkezések

8.4.1. Forgalmi érték

Módosul a pénzre szóló követelés (kötvényben, egyéb kamatozó értékpapírban megtestesülő pénzkövetelés), valamint a tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír (részvény), üzletrész, valamint vagyoni betét megszerzéséhez kapcsolódó öröklési- és ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség megállapításához szükséges forgalmi érték. Pénzkövetelés esetén a forgalmi érték az illetékkötelezettség napjáig felszámított kamattal növelt névérték, tagsági jogot megtestesítő értékpapír, üzletrész vagyoni betét esetén pedig az illetékkötelezettség keletkezéséhez időben legközelebb eső mérlegben szereplő összes eszköz értékékének az adott értékpapír, üzletrész, vagyoni betét által megtestesített tulajdoni hányadra eső érték a forgalmi érték. Ha – újonnan alakult társaság esetén – mérleg még nem készült, akkor a nyitó vagyonmérleg szerinti eszközök értéke alapján kell a tagsági jogot megtestesítő értékpapír, vagyoni betét, üzletrész értékét megállapítani.

8.4.2. Alapítvány

Új szabályként jelenik meg a törvényben az alapítvány illetékjogi fogalma is. Alapítvány (közalapítvány) magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság által nyilvántartásba vett szervezet.

8.4.3. Lakóház építésére alkalmas telektulajdon

Módosul a lakóház építésére alkalmas telektulajdon meghatározása, e szerint lakóház építésére alkalmas telektulajdon az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet [Itv. 102. § (1) bekezdés e), l) és v) pont].

8.5. Hatályba léptető rendelkezések

Az Itv.-t módosító rendelkezéseket – néhány kivétellel – azokban a vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket a törvény hatálybalépését követően jelentettek be illetékkiszabásra, vagy amelyek a törvény hatálybalépését követően más módon jutottak az illetékhivatal tudomására. Az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett első fokú és jogorvoslati államigazgatási és bírósági eljárások eljárási illetékére kell alkalmazni.

Ha a vagyonszerzési illetékkötelezettség 2005. január 1. előtt keletkezett, és a vagyonszerzést gépjármű esetében 2005. január 15-ig, más vagyontárgy esetében 2005. január 31-ig illetékkiszabásra bejelentik, az illeték megállapítására az illetékkötelezettség keletkezésekor, illetve a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor hatályos illetékrendelkezések közül azokat kell alkalmazni, amelyek a vagyonszerző számára kedvezőbb illetékfizetési kötelezettséget eredményeznek.

Ha az öröklési illetékkötelezettség 2005. január 1. előtt keletkezett, illetve az öröklési szerződés megkötésére 2005. január 1. előtt került sor, akkor az öröklési illeték, illetve az öröklési szerződés esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték megállapítására a 2004. december 31-én hatályos illetékrendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve hogy ezek a rendelkezések a vagyonszerző számára kedvezőbb fizetési kötelezettséget eredményeznek.

Az a gazdálkodó szervezet, amelynek e törvény hatálybalépése előtt a pénzügyminiszter a bírósági eljárási illeték megfizetésére egyedi fizetési módot engedélyezett, a bírósági eljárási illetéket 2005. június 30-ig az engedélyben meghatározottak szerint fizetheti meg [Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 313. §.]

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 19.) vegye figyelembe!