Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény módosította a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt is.
7.1. Adómértékek
Az egyes jövedéki termékek adómértékei 2005. január 1-jétől nem emelkednek, maradnak a korábbi adók. Változás csak a dohánygyártmányok adóminimumát érinti, valamint az üzemanyagok esetében a minőség szerinti adózást, annak kiterjesztését, illetve a biodízelt.
A dohánygyártmányok közül a cigarettára és a finomra vágott fogyasztási dohányra van 2004. január 1-jétől adóminimum megállapítva. (Az adóminimum egy olyan, mennyiségre meghatározott adóösszeg, amelyet akkor kell érvényesíteni, ha a törvény szerinti adómértékkel egységnyi mennyiségre kiszámított adó összege kisebb lenne a minimumként meghatározott adóösszegnél.) 2005. január 1-jétől mind a cigaretta, mind a finomra vágott fogyasztási dohány esetében emelkedik az adóminimum, tekintettel – az értékarányos adó alapját képező – kiskereskedelmi eladási árakban bekövetkezett növekedésre. A valorizálás következtében a cigaretta adóminimuma 2005. január 1-jétől 10 380 Ft/ezer darabról 11 220 Ft/ezer darabra (dobozonként 224,40 Ft-ra), a finomra vágott fogyasztási dohány adóminimuma 3500 Ft/kilogrammról 3625 Ft/kilogrammra (40 dkg-os csomagonként 145 Ft-ra) emelkedik. Az adómértékek változatlanok maradnak, a cigarettáé ezer szálanként továbbra is 6450 Ft és a kiskereskedelmi eladási árra vetítve 23 százalék, a finomra vágott fogyasztási dohányé 47 százalék a kiskereskedelmi eladási árra.
Az üzemanyagok körében a minőség szerinti adóeltérítés eddig csak a 98-as oktánszámú ólmozatlan benzin esetében érvényesült, az 50 ppm-nél nagyobb kéntartalmú 98-as benzin adója magasabb, literenként 111,80 Ft volt, míg az ennél kisebb kéntartalmúaké csak 103,50 Ft. 2005. január 1-jétől ugyanakkor általános követelménynyé válik az új uniós előírásnak megfelelően, hogy nem lehet 50 ppm-nél nagyobb kéntartalmú üzemanyagokat a tagállamokban, így Magyarországon sem forgalmazni. Ennek következtében a 98-as oktánszámú ólmozatlan benzinre alkalmazott adódifferenciálás 50 ppm-hez kötve okafogyottá vált, ezért 2005. január 1-jétől új minőségi követelmény lép be adóztatásukban. Eszerint a 98-as oktánszámú benzinek esetében már 10 ppm kéntartalom fölött kell a magasabb adót (változatlanul 111,80 Ft/l-t) fizetni, s csak a 10 ppm-esre vagy az alattira marad a normál adómérték, a szintén változatlan 103,50 Ft/l.
A minőség szerinti adódifferenciálásban újabb változás 2005. július 1-jétől lesz, amikor már nemcsak a 98-as oktánszámú, hanem valamennyi motorbenzinre, továbbá a gázolajokra is magasabb adót kell fizetni 10 ppm kéntartalom felett. A rosszabb minőség esetén a motorbenzineknél 111,80 Ft/l, a gázolajnál 90 Ft/l lesz az adó, a jobb minőségűekre fennmarad a jelenlegi 103,50 Ft/l, illetve 85 Ft/l adó.
Az üzemanyagokhoz kapcsolódó változás még, hogy 2005. január 1-jétől megszűnik a zárt rendszerben előállított és forgalmazott biodízelre megállapított nulla adókulcs, a biodízel ugyanis a továbbiakban csak a gázolajba bekeverve élvez adómentességet (lásd a bioüzemanyagokról szóló részt), önmagában, tisztán használva üzemanyagként viszont nem. Az utóbbi esetben literenként 85 Ft adó terheli.
A tömény szeszes italok, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek (vermutok) adóztatásában semmilyen változás nincs, maradnak az eddigi adómértékek.
7.2. Adókötelezettség az üzemanyag-adalékokra
Az üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált ásványolaj is adóköteles 2005. január 1-jétől. Az adó mértéke megegyezik annak az üzemanyagnak az adójával, amelyhez az adalékolás, hozzáadás történik. Az adófizetésre az a jövedéki engedélyes vagy nem jövedéki engedélyes kereskedő kötelezett, aki ásványolajterméket üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként kínál, értékesít vagy bekever az üzemanyagba. Az adó megfizetése kivetéssel történik, a kereskedőnek az illetékes vámhatóságtól kell kérnie az adó megállapítását. Ennek elmulasztása esetén az adalék, hígítóanyag adózás alól elvontnak minősül, és az adófizetés hiánya jövedéki bírság kiszabásával jár. Ha a bekeverést adóraktárban (kőolaj-finomítóban) végzik, az adalékok utáni adózás változatlanul azáltal valósul meg, hogy az adóraktár-engedélyes a szabad forgalomba bocsátott, kitárolt mennyiség után fizet adót, s a kitárolt mennyiségben benne van az adalékanyagok mennyisége is.
7.3. Adómentesség importált termékre
Az importált jövedéki termékeknek a vámmentességhez kötött adómentessége kiegészül egy további, az uniós vámszabályokban megengedett vámmentességi esettel. Ez a 918/83/EGK rendelet 112. cikke szerint a magán-motorosjárművek és -motorkerékpárok hordozható tankjában szállított, járművenként legfeljebb 10 liter tartalék üzemanyag vámmentes behozatala, amely 2005. január 1-jétől a jövedéki alól is mentessé válik. Ennek indoka, hogy a kérdéses esetben a jövedéki adó kivetésére vonatkozó előírás a nélkül terhelte felesleges adminisztrációval a vámhatóságot, hogy tényleges adóbevétel realizálódhatott volna. Ugyanis a 10 euró alatt kiszabott vámot, nem közösségi adót és díjat a hatályos vámjogszabályok szerint nem kell megfizetni, s mivel a 10 liter üzemanyag jövedékiadó-tartalma az előbbi értéket – a hatályos adókkal számolva - nem éri el, a gyakorlatban a jövedéki adó kiszabása a vámigazgatási eljárással egyidejűleg minden esetben törlésre került.
7.4. Unión belüli forgalom adózása
A tagállamokkal folytatott, az Unióhoz történt csatlakozástól belpiacivá átalakult kereskedelemre kialakított jövedéki szabályokat a gyakorlatban való alkalmazás során felszínre került problémák kezelése érdekében néhány ponton módosítani, korrigálni kellett. A módosítások egyrészt adózásra vonatkozó szabályokat, másrészt eljárásbeli kérdéseket érintenek.
7.4.1. Bejegyzett kereskedő adókötelezettségének áthárítása
A hatályos szabályok szerint a harmadik országból származó import esetén az importőr adómentesen (adófelfüggesztéssel) továbbadhatja az importált jövedéki terméket egy keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználónak. Ez a lehetőség a csatlakozás előtt az EU-n belül, a tagállamokból importáló személy számára is adott volt, aki azonban a csatlakozástól már nem importálóként, hanem bejegyzett kereskedőként működik. A bejegyzett kereskedő ugyan továbbra is beszerezhet az Unióból adómentesen jövedéki terméket, de az eddigi szabályok szerint azt nem adhatta tovább adó nélkül, mivel az áru átvételével egyidejűleg belföldön adókötelezettsége keletkezik. Vonatkozott ez arra az esetre is, ha a bejegyzett kereskedő egy keretengedélyes adómentes felhasználó részére hozta be a terméket, aki ennek következtében csak adózottan vehette át, s csak utólagosan kérhette vissza az adót. Így az a helyzet állt elő, hogy a harmadik országból származó import előnyösebb pozícióba került az EU-n belüli, hasonló célú, illetve konstrukciójú beszerzésekkel szemben.
A már 2004. év novemberében hatályba lépő módosítás az importéval azonos pozíciót teremt uniós relációjú beszerzésekre is. E szerint a bejegyzett kereskedő abban az esetben, ha az Unióból ásványolajat szerez be egy keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználó számára (pl. fűtőolajat villamos erőműnek), a termék fogadásakor - az általános szabályokkal ellentétben – nem kell az adót megfizetnie, hanem adó nélkül adhatja tovább a behozott terméket a keretengedélyesnek. A tagállami behozatallal belföldön keletkezett adókötelezettség a bejegyzett kereskedő helyett az adómentes felhasználót terheli, aki a továbbiakban az adómentes felhasználókra vonatkozó szabályok szerint számol el adókötelezettségével (az adó nála felfüggesztésre kerül, az adómentes felhasználásra végleges mentesülés következik be stb.). E szabály alkalmazásának feltételei:
– az ásványolajterméket a bejegyzett kereskedő az adómentes felhasználó üzemébe való közvetlen szállítással szerezze be,
– a feladó tagállamban kiállított szállítási bizonylaton (TKO-n) rendeltetési helyként a keretengedélyes üzeme szerepeljen,
– a bejegyzett kereskedő kizárólag csak ilyen konstrukciójú beszerzéssel foglalkozzon.
A vámhatóság a tagállami feladónak visszaküldendő TKO-t csak akkor igazolja (pecsételi le), ha az adómentes felhasználó a termék átvételét (a betárolást) külön igazolja (ennek részletes szabályait a törvény végrehajtási rendelete tartalmazza). A bejegyzett kereskedőnek adóbevallást nem, de szállítási nyilvántartást - adómentes felhasználónkénti részletezésben vezetve – be kell nyújtania.
7.4.2. Tagállamból szabálytalanul behozott és átvett jövedéki termék utáni adókötelezettség
Rendezi (előírja) a módosítás az adófizetési kötelezettséget arra az esetre, ha a más tagállamból szabálytalanul szállított jövedéki terméket jogszerűtlenül veszik át belföldön. Ilyen eset lehet, amikor a más tagállambeli feladó adófelfüggesztéssel ad fel és szállít jövedéki terméket egy olyan személy, pl. egy kereskedő vagy felhasználó részére, aki egyébként nem fogadhat adófelfüggesztéssel, de átveszi az adózatlan terméket. Az adófizetésre kötelezett ilyen esetben az a személy, aki a terméket átveszi. Az adó megfizetése adókivetéssel történik, az adó kivetését az illetékes vámhatóságnál kell az adófizetésre kötelezettnek kezdeményeznie. Ha ezt elmulasztja, az átvett jövedéki termék adózás alól elvontnak minősül, és a legszigorúbb jövedéki bírságolást vonja maga után.
7.4.3. Tagállamba kiszállított adózott termék utáni adó-visszaigénylés
Adózott termék kiszállítása esetén a belföldön megfizetett adó visszaigényelhető, amelyre az eddigi szabályok szerint 45 nap állt rendelkezésre. A módosítás szerint meghosszabbodik az adó-visszaigénylés benyújtásának határideje. Egy másik tagállamba adózottan kiszállított jövedéki termék után az itthon megfizetett jövedéki adó visszaigénylésére nyitva álló idő a feladástól számított eddigi 45 nap helyett – jobban igazodva a visszaigazolások reális időigényéhez – 90 napra nő.
7.4.4. Szállítási jövedéki biztosíték összegének maximálása
Az Unión belüli szállításoknál megkövetelt szállítási jövedéki biztosítékot 2004. május 1-jétől a dohánygyártmányokra, 2004. szeptember 25-től – egy év közbeni törvénymódosítás, a 2004. évi LXXXXIII. törvény alapján – az alkoholtermékekre csak egy bizonyos értékhatárig, maximum 600 M Ft összegig kell nyújtani. A szállítási jövedéki biztosíték maximálása 2005. január 1-jétől kiterjed az ásványolajokra is, az e termékkörben végzett szállítások esetében a maximálisan nyújtandó összeg 3 milliárd Ft.
7.4.5. Egyszerűsítés a nem bejegyzett kereskedők engedélyezésében
A nem bejegyzett kereskedők esetenkénti beszerzéseket végeznek, egy-egy alkalomra kapnak engedélyt. Ahhoz, hogy az engedélyhez való hozzájutás minél gyorsabb, illetve egyszerűbb legyen, indokoltnak bizonyult néhány feltétel elhagyása. A módosítás szerint nem kell megkövetelni a kettős könyvvezetést, a mérlegauditálást, továbbá a vezető erkölcsi bizonyítványának a benyújtását.
7.4.6. Adómentességi igazolás kiállítása mentesített szervezeteknek végzett, EU-n belüli szállításokhoz
A más tagállamban található ún. mentesített szervezetek, vagyis a NATO, diplomáciai, nemzetközi szervezetek, EU-intézmények részére belföldről végezhető adómentes szállításoknál a mentesített szervezet által kiállított, a mentesített szervezet helye szerinti fogadó tagállam illetékes hatóságának pecsétjével ellátott – a vonatkozó uniós rendeletben előírt – adómentességi igazolást a kiszállítást végző adóraktárnak már a feladást megelőzően meg kell kapnia, s nem pedig az eddigi szabályok szerint csak utólag, az átvétel visszaigazolásakor, a TKO-hoz csatoltan. Ha a mentesített szervezet belföldön található, akkor az itteni mentesített szervezetnek kell ezt a szabályt betartania, vagyis számára írja elő a törvény, hogy az adómentességi igazolást már a jövedéki termék átvétele előtt el kell küldenie a más tagállambeli adóraktár-engedélyesnek.
7.4.7. Bejegyzett kereskedő adójegyátvétele, adójegy-elszámolás
Szabályozásra került, hogy a dohánygyártmányok adózatlan beszerzését tagállamokból bonyolító bejegyzett kereskedőknek a belföldi forgalmazáshoz szükséges adójegyeket legkésőbb a dohánytermékek belföldi rendeltetési helyen való átvétele (fogadása) napjáig át kell venniük. Ennek azzal összefüggésben van jelentősége, hogy az átvételtől indul az adójegyek megfizetésére adott fizetési halasztás. Rendelkezik továbbá a törvény arról is, hogy a bejegyzett kereskedőknek az adójegyet legkésőbb a dohánytermékek fogadását követő 5 munkanapon belül kell felragasztaniuk.
7.4.8. Tagállamból behozott alkoholtermékek zárjegyének átvétele, elszámolása
Az Unión belül, más tagállamból beszerzett alkoholtermékekre – a módosított rendelkezés szerint – a zárjegy belföldön is felhelyezhető, azokat nem kell eleve zárjeggyel ellátva behozni. A zárjegyet továbbá a tagállamból beszerző kereskedő már akkor kézhez kaphatja, ha a törvény szerinti jövedékibiztosíték-nyújtási kötelezettségét teljesítette, vagyis a belföldön keletkező adófizetési kötelezettségnek megfelelő összeget előzetesen készpénzben vagy pénzügyi biztosítékban letette. Ennek eddig az adó megfizetése volt a feltétele.
A bejegyzett kereskedőknek a más tagállamból behozott alkoholtermékekhez átvett zárjegyekkel 2005-től – az adóraktár-engedélyesekkel azonosan – csak 3 havonta kell elszámolniuk, az eddigi 60 napos határidő helyett.
7.5. Bioüzemanyagok
Módosul a bioüzemanyagokra vonatkozó eddigi szabályozás a kormány által a bioüzemanyagok és az egyéb megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának ösztönzésére elfogadott koncepció alapján. A vonatkozó uniós irányelv, a 2003/30/EK irányelv előírja, hogy a tagállamoknak, így Magyarországnak is, támogatniuk kell a bioeredetű üzemanyagok piacra jutását, a bioüzemanyagok elterjesztését, melynek módja a biotartalomra adott adókedvezmény lehet. Az elfogadott koncepcióban az elkövetkező években kétféle bioanyag, a bioetanol és a biodízel támogatása szerepel, amennyiben azokat üzemanyagba keverik. A bekeverés nélküli, tisztán üzemanyagkénti értékesítésük, felhasználásuk adóköteles, annak az üzemanyagnak az adóját kell felszámítani, amely helyett az adott gépjárműben felhasználják vagy ilyen felhasználásra kínálják. A támogatott bioetanol-felhasználás esetében továbbá a bekeverés a motorbenzinbe nem közvetlenül, hanem az oktánszámot javító, az eddigi MTBE-t (metil-tercier-butil-étert) kiváltó ETBE-ben (etil-tercier-butil-éter), annak alkotórészeként valósulhat meg. A jövedékiadó-törvény az eddigi szabályokat a koncepcióhoz igazodva, annak megfelelően módosította, a bioetanolra és a biodízelre azonos alapokon álló szabályozást léptetett érvénybe, melynek főbb rendelkezéseit a következő pontokban ismertetjük.
7.5.1. A támogatott bioetanol és biodízel fogalmi meghatározása
A bioüzemanyagok közül a bioetanol fogalmi meghatározása változott meg. Bioetanolnak az a 2207 20 00 vámtarifaszámú denaturált alkoholtermék számít, amelyet igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, az EU valamely tagállamában előállított alapanyagból gyártott, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú, víztelenített, nem denaturált 2207 10 00 vámtarifaszámú alkoholtermékből az ETBE-t előállító üzemben denaturálnak. Biodízelnek továbbra is a kizárólag növényi olajból észterezéssel előállított, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó terméket kell tekinteni.
7.5.2. A bioetanol előállítása
Az új fogalom szerint a bioetanolt az előbbi pont szerinti kritériumoknak megfelelő (mezőgazdasági eredet, EU-n belül termelt alapanyagból készült stb.), nem denaturált alkoholtermékből, az ETBE-t előállító üzemben elvégzett denaturálásával kell előállítani. Ehhez az új szabályhoz kapcsolódik az a módosítás, mely szerint a nem denaturált alkoholterméknek belföldön a kőolaj-finomító adóraktárban ETBE-előállítás céljából végzett denaturálását (vagyis nem denaturált alkoholból denaturált alkohol előállítását) nem kell belföldi előállításnak tekinteni, így ez a tevékenység alkohol-adóraktári engedély nélkül végezhető.
7.5.3. A biodízel-adóraktár új feltételei
A biodízelre fennmarad az a rendelkezés, hogy kizárólag ásványolaj-adóraktárban, nevezetesen a biodízel-adóraktárban állítható elő, de változnak az adóraktári engedély feltételei. E szerint a biodízeladóraktár-engedélyeseknek is kell ezentúl jövedéki biztosítékot nyújtaniuk, amely nem lehet kevesebb 25 millió Ft-nál. Ez a változás abból adódik, hogy a biodízel 0 adókulcsa megszűnt. A ténylegesen nyújtandó, az egyhavi átlagos előállítás alapján számított jövedéki biztosítékot a gázolaj alacsonyabb adómértékének figyelembevételével (85 Ft/liter) kell meghatározni. A biodízel-adóraktárak létesítésének másik új feltétele, hogy szükséges egy minimális tárolókapacitás (tárolótartály) is, amelynek nagysága legalább 180 m3. Az előbbiek teljesítése tekintetében átmeneti szabály vonatkozik azokra a biodízelüzemekre, amelyek 2004 novemberében érvényes adóraktári engedéllyel rendelkeztek. Esetükben csak 2005. március 1-jétől kell megfelelni az új feltételeknek, ezen időpontig kell módosítani adóraktári engedélyüket.
7.5.4. Adó-visszatérítés az üzemanyagok biotartalmára
Az adómentesség utólagos adó-visszatérítés formájában érvényesíthető. Az üzemanyag bioetanol-, illetve biodízel-tartalmára jutó jövedéki adó visszaigényelhető, azonban a visszaadható adó összege két oldalról is korlátozott. Egyrészt csak a ténylegesen, de legfeljebb a vonatkozó üzemanyagszabványok által megengedett mértékig bekevert mennyiségre jutó adót lehet visszaadni. Ez a biodízelt tartalmazó gázolaj esetében maximum 5 százalék lehet, vagyis a gázolaj jövedéki adójának legfeljebb 5 százaléka (literenként 4,25 Ft) igényelhető vissza. A bioetanolt tartalmazó motorbenzinre marad az eddigi arány, a 7,05 százalék (literenként 7,30 Ft), a bekevert motorbenzin ugyanis legfeljebb 15 százalék ETBE-t tartalmazhat, amelynek 47 százaléka lehet bioetanol.
A másik korlát nem a termékhez, hanem a visszaigénylésre jogosult személy adott időszakban megvalósult benzin-, illetve gázolajforgalmához kapcsolódik. Eszerint a visszaigénylésre jogosult az általa éves szinten forgalmazott mennyiségnek 2005-ben legfeljebb a 2 százalékára, azt követően pedig évente 0,25 százalékponttal növelt százalékban meghatározott mennyiségére jutó adót igényelheti vissza éves szinten.
Az adó-visszatérítés lehetőségét továbbá a törvény időbeli korláttal, a 2010. év végéig biztosítja azzal a megkötéssel, hogy abban az esetben, ha az EU időközben az adókedvezmény korábbi megszüntetésére vagy időbeli kitolására vonatkozó új szabályt hoz, azt figyelembe kell venni, vagyis az időbeli korlát változhat.
A jövedéki adó visszatérítése nemcsak a hazai előállítású bioetanol és biodízel hazai bekeverésére érvényesíthető, hanem az EU-ból és a harmadik országból behozott biotartalmú üzemanyagokra is, illetve az EU-ban és a harmadik országban előállított, onnan behozott és belföldön bekevert bioetanolra és biodízelre is. Az adó visszaigénylésére jogosult személy belföldi előállítás esetén a kőolaj-finomító adóraktár engedélyese, a más tagállamból behozott biotartalmú üzemanyag esetén a bejegyzett kereskedő, import esetén az importáló.
Az adó-visszaigénylés feltétele a bioetanolnál, hogy igazolják
– a motorbenzinben lévő bioetanol-tartalom mezőgazdasági eredetét,
– a bioetanol alapanyagának az EU területén történt előállítását,
– a denaturálás ETBE-előállító üzemben történt elvégzését,
– a benzin tényleges ETBE-tartalmát.
A gázolaj esetében az adó-visszaigénylés teljesítéséhez
– a biodízel-tartalmat,
– a biodízel növényiolaj-eredetét, észterezéssel történt előállítását
kell a külön rendeletben, a jövedéki törvény végrehajtási rendeletében [8/2004. (III. 10.) PM rend.] szabályozásra kerülő módon megfelelően igazolni, dokumentálni.
Az adót negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 20. napjától lehet visszaigényelni, negyedéves szinten is érvényesítve – a tárgynegyedévben szabad forgalomba bocsátott vagy importált összes motorbenzin, illetve gázolaj mennyisége alapján - az összes forgalom arányában meghatározott korlátot (2 százalék 2005-ben, utána évenként 0,25 százalékponttal növelt érték). Az egész évben ténylegesen megvalósuló forgalom alapján a negyedévenkénti visszaigénylések éves szintű korrekcióját az utolsó negyedévben lehet érvényesíteni, az esetlegesen adódó különbözetre ekkor kérhető vissza az adó.
7.5.5. Adómentes biodízel erőművi felhasználáshoz
A tiszta biodízel, amelynek adója megegyezik a gázolajéval, 2005-től adófelfüggesztéssel átadható keretengedéllyel rendelkező erőműnek villamos energia előállításához, illetve erőműnek vagy távhőtermelő létesítménynek kapcsolt hő- és villamos energia előállításához. A biodízel adómentes célra való felhasználásáról is a keretengedélyesekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. Az erőművi felhasználás lehetőséget ad a gyártás során keletkező nem szabványos biodízel hasznosítására (a nem szabványos biodízelt ugyanis nem lehet üzemanyagba bekeverni).
7.6. Biztosítói kötelezvény mint jövedéki biztosíték
2005. január 1-jétől bővül a jövedéki biztosítékként elfogadható garanciák köre. Ezen időponttól a készpénzben és bankgaranciában nyújtott biztosíték mellett elfogadható a biztosítótársaságok által a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény is. A biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvényt a jövedéki biztosíték nyújtására kötelezett bármely személy alkalmazhatja biztosítékként (adóraktár, bejegyzett kereskedő, felhasználói engedélyes, kereskedő stb.), továbbá az uniós termékforgalomban előírt külön szállítási jövedékibiztosíték-kötelezettség is teljesíthető ily módon. Ez a biztosítékforma a biztosítótársaságokat kötelezi, hogy a velük biztosítási jogviszonyban lévő jövedékiadó-alanyok, jövedéki engedélyesek helyett helyt álljanak a jövedéki ügyekkel kapcsolatban felmerülő esetleges tartozásaikért. Új fogalomként bevezetésre kerül az ún. pénzügyi biztosíték fogalma, amely alatt a bankgaranciát és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvényt kell érteni.
7.7. Ásványolaj körbe tartozó hígítók, oldószerek előállítása
Az ásványolaj-alapú hígítók, oldószerkeverékek előállítására eddig eltérő szabályok, illetve feltételek vonatkoztak attól függően, hogy a késztermék a tarifális besorolás szerint egyéb ellenőrzött ásványolajnak vagy megfigyelt terméknek minősült-e. Az első esetben csak adóraktári, míg a második esetben felhasználói engedély kellett a jogszerű előállításhoz.
A 2005-től hatályos módosítás mindkét esetre azonos feltételeket teremtett azáltal, hogy kivette a kizárólag adóraktárban végezhető ún. belföldi előállítás fogalmából a hígító, oldószer célra gyártott egyéb ellenőrzött ásványolajok összekeveréssel, egyéb ásványolaj és megfigyelt termék komponensekből végzett előállítását. Ennek következtében nem vonatkozik rá az adóraktári előállítás követelménye. Annak érdekében azonban, hogy a hígítók, oldószerkeverékek előállítása továbbra is jövedéki ellenőrzés alatt legyen tartható, e tevékenység jogszerű végzése egyidejűleg átkerült a felhasználói engedélyes rendszerbe. Az ásványolaj-besorolású hígító, oldószer célra szolgáló termékek előállításához tehát 2005-től elégséges a felhasználói engedély kiváltása. A változás kedvezőbb feltételeket jelent az érintettek számára:
– jövedéki biztosítékot kisebb összegben kell teljesíteni (maximum 60 millió Ft az eddigi minimum 50 millió Ft helyett, továbbá a jövedéki bírság feleződhet, illetve negyedére csökkenhet);
– nincs tárolótartály-követelmény (eddig minimum 500 m3 volt);
– az alapanyagként felhasznált és előállított egyéb ellenőrzött ásványolaj, megfigyelt termék beszerzéséről, felhasználásáról, értékesítéséről, készletéről termékmérleg helyett egyszerűbb nyilvántartást és elszámolást kell csak vezetni, illetve készíteni;
– s nem követelmény a számítógépes kapcsolati rendszer kialakítása sem a vámhatósággal.
7.8. Megfigyelt termékek
A megfigyelt termékkör változása egyrészt szűkítést, másrészt bővítést jelent. A módosítás szerint nem kell megfigyelt terméknek tekinteni a stabilizálatlan gazolint, azaz az 50 °C-on 0,7 bar-nál nagyobb gőznyomású földgázt. Ezzel szemben a megfigyelt termékek közé került a biodízel, annak érdekében, hogy a biodízelnek bármilyen egyéb felhasználása is ellenőrizhető legyen. Az új előírás szerint a biodízelt az üzemanyagba történő, adóraktárban végezhető bekeverésen, illetve a keretengedéllyel erőműben történő felhasználáson kívül más célra felhasználni csak felhasználói engedély kiváltásával, a felhasználói engedélyesekre előírt kötelezettségek betartásával, elszámolási kötelezettség mellett lehetséges.
7.9. Adózott beszerzés
Nem kell felhasználói engedéllyel rendelkeznie annak, aki egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket adóval növelt áron szerez be. A módosítás szerint adózottan 5 liter vagy 5 kg kiszerelés felett is bárkinek lehet e termékeket értékesíteni. Eddig az 5 liter vagy 5 kg kiszerelés feletti termékek beszerzéséhez minden esetben kötelező volt kiváltani a felhasználói engedélyt, ami egyúttal az adómentességet is biztosította. Az új szabály szerint viszont lehetővé válik, hogy az adómentesség és az azt feltételező felhasználói engedélyes státus, valamint az azzal járó kötelezettségek (engedély kiváltása, biztosítéknyújtás, elszámolások stb.) helyett az adózott beszerzést válasszák.
7.10. Jövedékibiztosíték-mentesség
Amennyiben a felhasználói engedélyhez kötött tevékenységet az államháztartásról szóló törvény alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szerv végez, mentesül a jövedékibiztosíték-nyújtás kötelezettsége alól. Ennek alapján pl. a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala jövedéki biztosíték nélkül juthat felhasználói engedélyhez az egyéb ellenőrzött ásványolajok közé tartozó, a honvédség által használt termékek beszerzéséhez.
7.11. Cseppfolyósított szénhidrogének
Az adózott és adózatlan termékek adóraktári, fizikailag elkülönített, külön tartályban történő tárolására vonatkozó általános szabály a módosítás révén a továbbiakban nem vonatkozik a cseppfolyósított szénhidrogénekre. E termékek esetében – tárolásuk, fizikai tulajdonságaikkal összefüggő kezelésük jellege alapján, a gyakorlati élethez igazodóan – indokolt az adózott és adózatlan termékek együtt tárolásának lehetővé tétele.
Több változás - egyébként még 2004. novemberi hatálybalépéssel – az egyéb motorikus célú gázokat érinti.
A közúti motorikus célú cseppfolyósított gázénál kisebb adót viselő egyéb motorikus célú gázok (pl. a targoncagáz) adóraktárból való értékesítésének, illetve beszerzésének korlátozására vonatkozó szabály csak a tartályos értékesítésre, beszerzésre marad fenn. A vámhatóságtól ezentúl csak azoknak a személyeknek kell az üzemükben működtetett, cseppfolyósított gáz töltésére alkalmas üzemi motorikusgáz-töltő állomást (gáztartályt) bejelenteniük és vámhatósági regisztrációt kérniük, amelyek tartályos gázt szereznek be. A cseppfolyósított gázt előállító adóraktárnak pedig csak a tartályos, nem közúti motorikus gáz kiszállításánál kell vizsgálnia, hogy a vevő rendelkezik-e vámhatósági regisztrációval ahhoz, hogy a kisebb adót számíthassa fel, a palackos kiszállításnál azt e nélkül is megteheti.
A tartályos targoncagáz nemcsak az üzemi motorikusgáz-töltő állomás üzemeltetője részére értékesíthető, hanem a töltőállomás használói részére is. Ilyenek lehetnek pl. a közös ipartelepen működő, a gáztartályt szerződés alapján használó cégek. A vámhatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség ez utóbbiakra is vonatkozik.
A továbbiakban nem engedélyköteles, vagyis nem minősül jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek az üzemi motorikusgáz-töltő állomás tárolótartályában végzett bértárolás abban az esetben, ha azt az üzemeltető az ugyanazon ipartelepen működő cég részére, szerződés alapján végzi.
Cseppfolyósított gázt kisebb adóval, vagyis egyéb motorikus célú továbbértékesítésre a jövedéki engedélyes kereskedő is beszerezhet az adóraktár-engedélyestől, illetve az adóraktár-engedélyes eladhat a kereskedőnek. Ha a kereskedő ezt a gázt nem kiszerelve, hanem tartályban értékesíti tovább, az értékesítés során és azt követően is ugyanúgy kell eljárni, mint az adóraktárból közvetlenül a felhasználóüzemnek végzett értékesítés esetében. Ez azt jelenti, hogy a kereskedő is csak a vámhatóság által nyilvántartásba vett üzemi motorikusgáz-töltő állomás üzemeltetőjének vagy az üzemeltető tartályát használó, szintén nyilvántartásba vett cégnek értékesíthet, a vevője pedig nyilvántartást köteles vezetni a beszerzésről, felhasználásról.
7.12. Alkoholtermékek
Az alkoholzárjegyek átvételének, a zárjeggyel való elszámolásnak a tagállami beszerzések esetén módosuló, a korábbiakban már ismertetett változásai mellett a termékkört érintően néhány további változásra is sor kerül a következők szerint:
A különleges minőségű borpárlatok esetében eddig a legális eredet, a termék adózott voltának igazolására az ún. zár- és ellenőrző jegyet lehetett alkalmazni, ami egyúttal állami ellenőrző jegyként is funkcionálva a különleges minőséget is igazolta. A csatlakozástól hatályos új bortörvény – a korábbival ellentétben – már nem tartalmazza a különleges borpárlatokra és az állami ellenőrző jegyre, azzal való forgalmazásukra vonatkozó előírásokat, ezért az állami ellenőrző jegy zárjegykénti használata is törlésre került. A továbbiakban minden alkoholra azonos típusú zárjegy alkalmazható.
Egyértelműsítésre, konkrétan nevesítésre került, hogy a gyógyszerek gyártóberendezéseinek tisztításához is adómentesen beszerezhető és felhasználható alkohol. (Ez a tevékenység is részét képezi a gyógyszerek ipari előállítási folyamatának, amelyre mentesítés adható. Ilyen alapon eddig is beleérthető volt az adómentes felhasználások körébe, de a módosítás ezt most teljesen egyértelművé tette.)
Adómentes alkoholból nem csak az 1,2 térfogatszázaléknál nem magasabb alkoholtartalmú italok gyárthatók, hanem a jövedékitermék-körbe tartozó italokhoz készített aromák is (ezek majd a késztermékben, az adott italra előírt adómértékkel adóznak).
A bérfőzött pálinka eredetigazolására beiktatott átmeneti szabály – azzal összefüggésben, hogy 2005. május 1-jétől új jövedéki törvény lépett hatályba, és egyidejűleg a korábbi szabályozás hatályát vesztette – rendelkezik a korábban hatályos rendelkezések szerint kiadott, régi származási igazolványok érvényességéről. Az átmeneti, s egyúttal visszaható hatályú rendelkezés szerint a régi származási igazolványok az új szabályozás szerinti származási igazolványként elfogadhatók, és azok is – hasonlóan a 2005. májustól hatályos szabállyal – a kiállításuk keltétől számított 15 évig érvényesek.
A módosítás rendelkezik a szőlőtermelők adóraktáriengedély-kérelmének szüret ideje alatti kiváltásának rendjéről. Azoknak a szőlőtermelőknek, akik korábban nem foglalkoztak feldolgozással, bor előállításával, de egy adott évben pl. a nagy termés, túlkínálat miatt ilyen tevékenységet is kívánnak végezni, a szőlő feldolgozásához szükséges egyszerűsített adóraktári engedélyre a kérelmet a szüretet követő 8 napon belül, legkésőbb az adott év november 30-áig kell benyújtaniuk. A vámhatóság – amennyiben a feltételek fennállnak – a feldolgozás megkezdésének napjáig visszamenőlegesen adja ki az adóraktári engedélyt, visszamenőlegesen legalizálva ez irányú tevékenységüket.
A borászati melléktermékek uniós szabályok szerinti ún. ellenőrzés melletti kivonásának biztosításához (ilyen pl. a komposztkészítés, a szőlőmagkinyerés vagy az erőműben történő elégetés) a melléktermékek felhasználására vonatkozó jövedéki rendelkezéseket összhangba kellett hozni az időközben megszületett, illetve módosult szakmai rendelkezésekkel. A módosítás szerint a szőlőfeldolgozás során keletkezett melléktermékeket nemcsak adóraktáraknak vagy a külön jogszabály szerinti begyűjtőhelyeknek lehet átadni, illetve exportálni, hanem azok az adóraktári engedéllyel nem rendelkezők részére is átadhatók.
7.13. Dohánygyártmányok
A tagállami beszerzéseket bonyolító bejegyzett kereskedők adójegyátvételével, -elszámolásával kapcsolatos, a korábbiakban már ismertetett változások mellett két további érdemleges módosításra kerül sor e termékkörben:
Megteremtődik a kereskedelmi adóraktár létesítésének lehetősége az adójegy nélkül beszerzett, egyedi fogyasztói csomagolású szivarra és fogyasztási dohányra is. Az új adóraktár az ún. dohánytároló adóraktár lesz. A dohánytároló adóraktár révén a tagállamokból is beszerezhető adójegy nélkül és betárolást követően is felfüggesztés alatt maradó adókötelezettséggel a szivar és a fogyasztási dohány (ez a harmadik országokból végzett beszerzésekre, az importált termékek vámraktárba való betárolásával eddig is biztosított volt). Hangsúlyozandó azonban, hogy az adójeggyel ellátott szivar, fogyasztási dohány, valamint a cigaretta és a szivarka, amelyek dobozára már a gyártás folyamán minden esetben felragasztják az adójegyet, továbbra sem tartható tároló adóraktárban. A dohánytároló adóraktár engedélyezéséhez legalább 5 millió Ft jövedéki biztosíték letétele, s legalább 100 m2 raktárterület szükséges. A dohánytároló adóraktárban az adójegy felhelyezése csak kézi úton lehetséges.
A dohánygyártmányokat előállító dohánygyárak, dohányüzemek esetében is – azonosan a jövedéki italokat előállító adóraktárakra vonatkozó szabályozással – előírásra került, hogy csak korlátozottan tarthatnak vásárolt, nem saját előállítású dohánygyártmányokat, legfeljebb az egy naptári évben előállított saját gyártású termékeik mennyiségének a 25 százalékát. A termelő-adóraktári engedély birtokában eddig korlátlanul lehetséges volt vásárolt dohánygyártmányok beszerzése, az azzal való kereskedés. A 25 százalékos korlát a szivar és a fogyasztási dohány esetében külön tároló-adóraktári engedély (dohánytároló adóraktári státus) megszerzésével léphető át, a cigaretta és a szivarka esetén viszont ez nem lehetséges (nem lehet ugyanis tároló-adóraktárt ez utóbbiakra létesíteni).
7.14. Jövedéki engedélyes tevékenység
Nem kell jövedéki engedélyt szerezni a tagállamból bonyolított olyan beszerzésekhez, amelyet adóraktár-engedélyes vagy felhasználói engedélyes végez, mivel e tevékenységek kiemelésre kerültek a közösségi kereskedelmi tevékenység fogalmából. Szintén nem tekintendő jövedékiengedély-köteles tevékenységnek, ha másik tagállamba egy adóraktár-engedélyes adózottan (szabad forgalomba bocsátással) viszi ki jövedéki termékét.
A jövedéki engedély kiváltását érinti az a fogalommódosítás, mely szerint engedélykötelezettséggel járó exportnak és importnak, illetve közösségi kereskedelmi tevékenységnek csak a gazdasági tevékenység keretében bonyolított kivitel, illetve behozatal minősül. Abban az esetben sem kell jövedéki engedély, ha jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek nem gazdasági céllal végzett behozataláról vagy kiviteléről van szó.
Mind a közösségi kereskedelmi, mind az export-, importtevékenység engedélykötelezettségénél nem kizárólagosan a törvényben meghatározott kereskedelmi mennyiségeket kell figyelembe venni, hanem a magáncélú és a gazdasági célú beszerzések elhatárolására a törvényben adott valamennyi kritériumot [lásd a törvény 29. § (2) bekezdését!].
A jövedéki engedély megszerzéséhez nem szükséges a tárolótérre, illetve a tárolótartályra előírt követelményt teljesítenie annak a kereskedőnek sem, aki az Unió valamely tagállamába "exportál", más tagállamba értékesít, azonosan a harmadik országba exportálókra előírt feltételekkel.
A dohánygyártmányok árumintaként az adójegy eltávolítása nélkül, adójeggyel kiszállíthatók harmadik országba is (eddig ez csak tagállami relációban lehetett).
Az üzemanyagokra érvényesülő általános szabály alól, mely szerint csak szabványos termékek forgalmazhatók, kivételt képez az az eset, ha a szabványonkívüliséget a benzinkút saját hatáskörében kezdeményezett minőségvizsgálata derítette fel, s azt akkreditált laboratórium állapította meg. Ilyen esetben a nem szabványos ásványolaj megsemmisítés céljára, adóraktárnak értékesíthető. Ehhez kapcsolódik az a jogkövetkezményeket érintő módosítás, mely szerint nem kell bezárni az üzemanyagtöltő állomást nem szabványos üzemanyag értékesítése miatt abban az esetben, ha az üzemanyag szabványonkívüliségét a benzinkút saját hatáskörében kezdeményezett minőségvizsgálata derítette fel, és a nem szabványos üzemanyagot ezt követően megsemmisítés céljára az adóraktárba visszaszállítják.
7.15. Jövedéki ellenőrzés
A vámhatóság – az adóraktár-engedélyesekre és a keretengedélyesekre előírtakkal azonosan – a felhasználói engedélyes és a nyilvántartásba vett felhasználó készletéből is ellenszolgáltatás nélkül vehet mintát az ellenőrzéseihez.
7.15.1. Jövedéki bírság
Azokban az esetekben, amikor a jövedéki ellenőrzés során olyan jövedékitörvény-sértést tárnak fel, amelynél az adózás alól elvont jövedéki termék jövedékiadó-tartalma nem haladja meg a 10 ezer forintot, a jövedéki bírság gyorsított eljárásban, a helyszínen kiszabható és beszedhető. Ennek feltétele azonban, hogy az a személy, akinél a jogsértést megállapították, a helyszínen elismerje a jogsértés tényét, továbbá az, hogy a jogsértőt a jogkövetkezményekről a helyszínen felvilágosítsák, és az lemondjon jogorvoslati jogáról. Ilyen esetben a kiszabható jövedéki bírság legkisebb összege 1000 forint (az egyébként magánszemélyek esetében előírt 20 ezer forint helyett), és a bírság legnagyobb összege 20 ezer forint. A jövedéki bírság kiszabásával együtt a lefoglalt termék is elkobzásra kerül a helyszíni eljárás során.
A legszigorúbb szankcióval (az adótartalom ötszörösének vagy tízszeresének megfelelő jövedéki bírsággal) büntetendő, a jövedéki adózás alóli elvonásnak az esetei az alábbiak szerint változnak:
Az Unióból a törvény rendelkezéseinek megsértésével behozott és átvett jövedéki termék abban az esetben számít adózás alól elvontnak, ha a termékre belföldön keletkező adót nem fizették meg (az adót a vámhatóság kivetéssel állapítja meg, ha az adófizetésre kötelezett azt kéri).
Az adózatlanul megszerzett, de üzemanyagként, tüzelőanyagként kínált, értékesített, felhasznált, direkt módon nem adóköteles ásványolaj (pl. üzemanyagok adaléka, hígítóanyaga) adózás alól elvontnak akkor minősül, ha nem kérték a vámhatóságtól az adó kivetését.
Az adózás alóli elvonás új esete a bioüzemanyagok esetében megállapított, jogszerűtlenül igénybe vett adó-visszaigénylés, adólevonás.
Nem lehet jövedéki bírságot kivetni a mezőgazdasági termelőre az általa felhasznált gázolaj későbbi vizsgálat során feltárt adózás alól elvontnak minősülése esetén, ha a gázolajra úgy kapta vissza az adót, hogy adó-visszaigénylési kérelmét a vámhatóság kiutalás előtt ellenőrizte.
7.16. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termék
2008. december 31-ig – az időközben elfogadott szakmai rendelkezésekkel való összhang biztosítása érdekében – kitolódik az az időpont, ameddig a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású olyan készítményekre, amelyek egyébként alkoholtermék besorolásúak (pl. svédcseppek), továbbra sem kell a jövedéki szabályokat alkalmazni (nem kell azokat adóraktárban előállítani, utánuk adót fizetni stb.).
7.17. Adó-visszaigénylés
Az uniós csatlakozástól hatályos új törvény hatálybalépése előtt keletkezett adó-visszaigénylési jogosultság érvényesítésére a korábbi jövedékiadó-törvény (az 1998. évi CXXVII. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a visszaható átmeneti szabály azoknál az ásványolajoknál bír jelentőséggel, amelyekre az új szabályok szerint nem kell minden esetben adót fizetni, hanem csak felhasználásuktól függően (ha üzemanyagként, tüzelő-, fűtőanyagként használják fel), a régi szabályok szerint viszont még direkt módon adókötelesek voltak, s az adózott beszerzésükre – adómentes célra történt felhasználás esetén – utólag adó-visszatérítést kérhettek volna, de ezt még nem tették meg.
