4. Egyszerűsített vállalkozói adó

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 19.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/08. számában (2004. november 19.)

Az egyszerűsített vállalkozói adózás szabályai a 2004. évben a csatlakozás időpontjától hatályba lépő rendelkezésekkel összefüggésben módosultak, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását tartalmazó 2004. évi IX. törvény tartalmazott az evával összefüggésben kisebb módosításokat a jogharmonizációval összefüggésben, valamint a jogalkalmazás során felmerült problémák rendezését illetően. Az adózás rendjéről szóló törvénynek az évközi módosítása is változást jelentett az evaalanyok számára, elsősorban a közösségi adószám használatával összefüggő rendelkezések miatt.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: evatörvény) a 2005. évre kisebb mértékben módosul, elsősorban a gyakorlatban felmerült értelmezési problémák rendezését, a jogalkalmazás elősegítését szolgálja, továbbá egyszerűsítő módosításokat tartalmaz.

4.1. Közösségi adószám

Az adózás rendjéről szóló törvény közösségi adószámmal kapcsolatos szabályainak évközi változása szerint más tagállamba történő bármilyen szolgáltatásnyújtás esetén (például egyes mérnöki, az ügyvédi, tolmácsolási szolgáltatásoknál), az evaalanynak nem kell közösségi adószámot kérnie (az áfaalanyokra irányadó szabályok szerint szerepeltet vagy nem szerepeltet áfát a számlán (az áfa szerepeltetése alapvetően attól függ, hogy a szolgáltatás külföldi igénybe vevője áfaalany vagy nem).

Szintén nem kell közösségi adószámot kérnie az eva-alanynak, ha más tagállamból vesz igénybe a szolgáltatást (ilyenkor a rá áthárított külföldi áfával növelt ellenértéket fizeti meg).

Nem kell az evaalanynak közösségi adószámmal rendelkeznie új közlekedési eszköz beszerzése esetén sem, mivel a jármű után áfát fizet az evaalany is.

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának közösségi adószámmal kell rendelkeznie, elveszítvén ezzel a már meglévő evaalanyiságát:

– más tagállamba történő termékértékesítés esetén;

– más tagállamból történő termékbeszerzés esetén, kivéve ha az az adóévben összesen a 10 ezer eurót nem haladta meg.

Tehát az az evaalany, aki közösségi adószámot kér vagy kap, a közösségi adószám megállapításának napját megelőző nappal kiesik az evakörből.

A csatlakozás időpontjától sem változott az az eva-választási, illetve -megszűnési feltétel, amely a közösségi adószám használatának tilalmát tartalmazza, tehát azon adózó, aki közösségi adószámmal rendelkezik, nem választhatja az evát [Eva-tv. 2. § (5) bekezdés d) pont, 3. § (1) bekezdés i) pont, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdés e) pontja, (5)–(6), (9) bekezdései, 24. § (7) bekezdés].

4.2. Bejelentkezés, bevételi határ

Az adóalanyiság adóévét megelőző két adóévre vonatkozó feltételek elsősorban a folyamatos, tényleges, jogszerű működés bizonyítására irányulnak. Éppen emiatt az adóalanyiság adóévét megelőző két adóévre vonatkozó feltétel mind az egyéni vállalkozó, mind pedig a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében is változatlan marad az eva választásánál. Ennek az előírásnak a 2005-re vonatkozó bejelentés esetén 2004-ben a teljes naptári évben, míg 2003-ban az adóév vonatkozásában kell megfelelni.

Az eva választására és az evában maradásra vonatkozó – áfával növelt – bevételi határ a 2005. évben is változatlanul 25 millió forint. Ennek megfelelően az egyéni vállalkozó, valamint a jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében a törvényben meghatározott adóalanyiság választásának feltétele, hogy az adóévet megelőző második adóévben éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg, és az adóévben ésszerűen várható összes bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg [Eva-tv. 2. § (4)–(5) bekezdés].

4.2.1. Átmeneti rendelkezés a bejelentkezésnél

Amennyiben a 2003. évben evát alkalmazó egyéni vállalkozó a 2004. adóévre a belföldi pénzforgalmi bankszámlával való rendelkezés hiánya miatt nem lehetett evás (de szeretne ismét az lenni), nem kell 4 évig várnia, hogy bejelentkezhessen az evába. 2004. december 1-jétől december 20-áig a 2005. évre bejelentkezhet az evába, ha a bejelentkezés időpontjában megfelel a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek. Az átmeneti rendelkezés oka, hogy a 2003. évben már evaalany egyéni vállalkozók számos esetben csak lakossági bankszámlával rendelkeztek, és azt feltételezték, hogy ez is megfelel az eva szerinti belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezés kritériumának, azaz nem rendelkeztek vállalkozói bankszámlával, és így az APEH kizárta őket az adóalanyok köréből. Ez azzal a következménnyel járna, hogy az eva átmeneti rendelkezés hiányában 4 évig ismételten nem lenne választható [Eva-tv. 22. § (11) bekezdés].

4.3. Az eva alapja

Már a 2004. évre vonatkozóan is egységesen minden evaalany (a számviteli törvény hatálya alá tartozó és nem tartozó egyaránt) csökkentheti az adóalapját (az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva a törvényben meghatározott növelő vagy csökkentő tételekkel) a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás összegével. Adóalapot csökkentő tétel továbbá a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgyak károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól vagy annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, tekintettel arra, hogy az említett bevételek az adóalanynál váratlan, neki fel nem róható eseménnyel összefüggésben keletkeznek. Például, ha az evaalany vállalkozásában használt személygépkocsija nem az evaalany hibájából összetörik, akkor a károkozótól vagy annak biztosítójától, vagy akár harmadik személytől kapott kártérítés – amely egyébként bevételnek számít – az evaalap megállapításánál csökkentő tételként figyelembe vehető. A 2005. évi adóelőleg megállapításánál számolni lehet ezzel az adóalap-csökkentési lehetőséggel [Eva-tv. 5. § (5) bekezdés, 2004. évi CI. törvény 303. §].

4.3.1. Az evaalap megállapításának különös szabályai

A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany (például bevételi nyilvántartást választó betéti társaság) megszűnése esetén, a megszűnés napján az adóalap megállapításánál az összes bevételt növelni kell abban az esetben, ha az evaalanyként kibocsátott számla, egyszerűsített számla ellenértéke nem folyt be, vagy az említett összeg a bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó szabály alapján a számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját követő 30. napon még nem vált bevétellé. A 2005. évtől tehát a szóban forgó bevételek - az említett társaságok megszűnése esetén – az Eva-tv. hatálya alatt adókötelesek [Eva-tv. 8. § (7) bekezdés]!

4.4. Bevétel

2005-től a törvény rendelkezik arról, hogy egyéni vállalkozó adóalany esetében magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték nem minősül bevételnek (így különösen az ápolási díj, a biztosító szolgáltatása) [Eva-tv. 6. § (3) bekezdés d) pont].

A 2005. évben változatlan marad az a szabály, amely szerint bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében nem minősül bevételnek:

– az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása),

– az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, de ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot),

– valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét,

– az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni; ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül [Eva-tv. 6. § (3) bekezdés a)-c) pont].

4.5. Számlát helyettesítő okmány

2004. május 1-jétől – az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban – az evaalanynak is számlát, egyszerűsített számlát kell kibocsátania a számlát helyettesítő okmány helyett, mivel a számlát helyettesítő okmányt az áfatörvény már nem ismeri el számlának [Eva-tv. 3. § (1) bekezdés d) pont, 6. § (8) bekezdés, 7. § (7) bekezdés, 13. § (2)–(4) bekezdései, 14. § és a 17. § (1) bekezdés].

4.6. Termékimport

Az evaalany köteles a termékimport mellett az Európai Közösség másik tagállamából az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott új közlekedési eszköz beszerzése esetén az általános forgalmi adót fizetni. [Az áfatörvény rendelkezései értelmében termékimport alatt a csatlakozástól csak a harmadik országból (nem tagállamból) történő behozatalt kell érteni.]

A vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás) a termékimportot terhelő általános forgalmi adót és az új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén az általános forgalmi adót.

Az új közlekedési eszköznek (személygépkocsi kivételével) az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén fizetendő általános forgalmi adót az evaalany vevő önadózással teljesíti, az adót az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz [Eva-tv. 16. § (2) bekezdés, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 79. §, 125. §-ának (1) bekezdése, 1. sz. melléklet I/B/3/b) pontja].

4.7. Evás egyéni vállalkozó

Egyéni vállalkozóként evaalannyá válhat a 2005. évtől az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász (kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként, vagy alkalmazottként végzi) [Eva-tv. 21. § (1) bekezdés h) pont].

4.8. Evás jövedelemigazolás

Annak érdekében, hogy az evaalanyok jövedelmi helyzetéről a hitelkérelmek elbírálásánál a pénzintézetek számára közelebbi adat is rendelkezésre álljon, az adóhatóság az adózó részére kiállított, az adóalanyiság adóévére vonatkozó jövedelemigazoláson - azon túlmenően, hogy feltünteti az adózó evaadó-alanyiságát – a 2005. évtől szerepelteti az adóalany éves bevételét és az adóévre megállapított evát is [Eva-tv. 22. § (3) bekezdés].

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 19.) vegye figyelembe!