A 2005-re vonatkozó módosítások egyrészt a versenyképességre korábban meghozott intézkedések kiterjesztésére, az osztalékadót érintő európai uniós irányelv módosításának történő megfelelésre, továbbá – a gyakorlati tapasztalatok alapján – az adóelkerülés lehetőségének szűkítésére és az egyszerűsítés érdekében szükséges kisebb pontosításokra irányulnak.
2.1. Adóalanyiság
2.1.1. Európai részvénytársaság
A társasági adó és az osztalékadó alanyi köre 2004. október 8-ától kibővült. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása révén kiegészül az európai részvénytársaság fogalmával. Az európai részvénytársaság szabályait a 2004. évi XLV. törvény tartalmazza, amely szerint a magyarországi székhelyű európai részvénytársaság (rövidített néven SE) alapítására, szervezetére, működésére és megszűnésére a Tanács 2157/2001/EK rendeletét kell alkalmazni. A törvény rendelkezéseit az európai részvénytársaság magyarországi székhelyű alapítójára akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a létrejövő európai részvénytársaság székhelye külföldön van [Tao-tv. 2. § (2) bekezdés a) pont; 5. § (3) bekezdés].
2.1.2. Kockázatitőke-társaság, kockázatitőke-alap
2004. június 10-ével megszűntek a kockázatitőke-alapok és a kockázatitőke-társaságokra és a rájuk irányadó speciális szabályok. Ennek eredményeként a részvénytársasági formában működő tőketársaságok a többi adózóval azonos szabályok szerint járnak el, kivéve ez alól az árbevétel meghatározását, amelyre esetükben továbbra is külön fogalom van érvényben. A kockázatitőke-alapok pedig más alapokkal azonos elbírálás alá esnek, vagyis nem alanyai a társaságiadó-törvénynek. Ezzel összefüggésben a törvényből kikerült minden korábbi, a kockázatitőke-társaságok és a tőkealapokra vonatkozó szabály, így a társaságiadó-mentességre, illetve a kockázatitőke-társaságba történő befektetéshez kapcsolódó társaságiadóalap-csökkentő kedvezmény is.
Megszűnt a kockázatitőke-társaságok és -alapok azon kötelezettsége is, hogy visszamenőlegesen meg kell fizetniük a társasági adót, amennyiben kockázatitőke-befektetéseik aránya a nyilvántartásba történő bejegyzés napját követő hat teljes év átlagában nem éri el a jogállásukról szóló törvényben meghatározott mértéket [Tao-tv. 2. § (2) bekezdés a) alpont, 4. § 4. pont e) alpont; 4. § 24/a pont, 20. § (1) bekezdés e) pont és (4) bekezdés, a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 147. § (1) bekezdés k) pont].
2.1.3. Közjegyzői iroda
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása eredményeként a 2005. évtől a közjegyző közjegyzői iroda keretében is folytathatja tevékenységét, így a közjegyzői iroda ettől az időponttól kezdődően a társasági adónak is alanyává válik [Tao-tv. 2. § (2) bekezdés d) alpont].
2.1.4. Belföldi illetőségű adózó
A belföldi illetőségű adózó fogalma kibővül azzal, hogy belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföldön van, ha illetőségét nem a székhely határozza meg. A nemzetközi gyakorlatban az adóalanyiságot kétféle módon határozzák meg, az egyes államokban a székhely, máshol pedig az üzletvezetés helye dönti el, hogy a társaság hol adózik világjövedelme után.
A nemzetközi szerződések értelmében, ha az eltérő belső szabályok alapján az adózó mindkét államban adóköteles lenne, úgy általában az üzletvezetés helye szerinti államban kell az adózót adóügyi illetőségűnek tekinteni. Különleges esetben ugyancsak előfordulhat, hogy a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó eltérő szabályok miatt a külföldi személy egyik államban sem lenne adóköteles. Ennek elkerülése érdekében vált szükségessé a fogalom kibővítése [Tao-tv. 2. § (3) bekezdés, 4. § 2. pont].
2.2. Fogalmak
2.2.1. Mikro-, kis- és középvállalkozások
A fogalmak között a kis- és középvállalkozások fogalmi meghatározása mikro-, kis- és középvállalkozásra változott. A változás jogtechnikai jellegű, csak ráerősít arra, hogy a mikrovállalkozás is beletartozik a kis- és középvállalkozások fogalmába. A fogalom kiegészül továbbá a közjegyzői irodával, tekintettel arra, hogy a 2005. évtől a közjegyző közjegyzői iroda keretében is folytathatja tevékenységét, így a közjegyzői iroda is mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülhet, amennyiben a törvényben előírt feltételeknek megfelel [Tao-tv. 4. § 24. pont].
2.2.1.1. Mikro-, kis- és középvállalkozások besorolása
A vállalkozásoknak újra be kell sorolni magukat a kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján, amelynek rendelkezései 2004. május 1-jén léptek hatályba azzal, hogy az EK-jogszabályok előírásainak eleget tevő rendelkezései, így a besorolásra irányadó mértékek 2005. január 1-jével lépnek hatályba. 2005-től a besorolás a vállalkozások által alkalmazottak számától, a vállalkozás mérlegfőösszegétől, illetve a vállalkozás éves nettó árbevételétől függ. E paraméterek alapján a vállalkozásokat a következők szerint kell besorolni.
2005. január 1-jétől hatályos besorolási feltételek
Megnevezés
Foglalkoztatottak száma legfeljebb (fő)
Éves nettó árbevétel legfeljebb (millió euró)
Mérlegfőösszeg legfeljebb (millió euró)
Középvállalkozás
250
50
43
Kisvállalkozás
50
10
10
Mikrovállalkozás
10
2
2
Az éves nettó árbevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó feltételek millió euróban kerültek meghatározásra, annak érdekében, hogy a magyar szabályozás pontosan összhangban legyen az Európai Unió által alkalmazott szabályokkal. Az euróban megadott feltételeket a vállalkozás üzleti évének lezárásakor (mérlegfordulónap) érvényes, MNB által megadott devizárfolyamon kell forintra számolni. Az újonnan alapított vállalkozás esetén a megelőző naptári év utolsó napján érvényes, az MNB által megállapított deviza-középárfolyamon kell átszámítani.
2.2.1.2. Állami, önkormányzati részesedés
Továbbra is érvényben van az a feltétel, hogy egy vállalkozás csak akkor minősült kis- és középvállalkozásnak, ha az állam, az önkormányzat vagy a nem kkv-nak minősülő vállalkozások tulajdonosi részesedése, a jegyzett tőke és a szavazati jog alapján, külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot, kivéve ha a kis- és középvállalkozás tulajdonosai olyan befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.
A 25 százalékos korlát megállapításakor nem kell állami, önkormányzati tulajdonnak tekinteni az állami befektetőtársaságok (tőzsdén nem jegyzett vállalkozásba fektetnek be legfeljebb 1250 ezer euró összegben), a szövetkezetiüzletrész-hasznosító gazdasági társaság, a felsőoktatási intézmény, más oktatási szaktanácsadási intézmény, tangazdaság, tanüzem, nonprofit kutatási központ, költségvetési formában működő kutatóintézet, a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetésialap-kezelő, a kockázatitőke-társaság, kockázatitőke-alap, a biztosítóintézet, az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közvetlen vagy közvetett állami részesedését.
2.2.1.3. A besorolás alapadatai
A besoroláshoz használatos mutatókat az utolsó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Ha a társas vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.
2.2.2. Szoftverfejlesztők
A 2005. évtől a szoftverfejlesztő alkalmazottak munkabéréhez és azok közterheihez új kedvezmény kapcsolódik, ehhez szükségessé vált a szoftverfejlesztő fogalmának meghatározása. Szoftverfejlesztőnek minősül az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező magánszemély, aki szoftvereket, adatállományokat, adatbázisokat, szakértői rendszereket, robottechnikát és döntési modelleket kutat, tervez vagy fejleszt, és ezek érdekében a számítógép operációs rendszerének ismeretében programokat, rutinokat ír, tesztel, vizsgál [Tao-tv. 4. § 32. pont].
2.2.3. Támogatási igazolás
A filmiroda által kiadott befektetési igazolás fogalma hatályon kívül helyeződik, mivel a filmiroda által kiadott támogatási igazolás fogalmába a megrendelésre készült filmalkotásra vonatkozó igazolás szabályai mellé bekerülnek a nem megrendelésre készített filmalkotáshoz kiadott igazolás szabályai is. Így azonos feltételekkel vehető igénybe a kedvezmény is, a megrendelésre és a nem megrendelésre készült film esetén egyaránt.
A filmiroda által kiadott igazolás a Nemzeti Filmiroda által a támogató részére kiadott olyan irat, amely tartalmazza a megrendelésre, illetve a nem megrendelésre készült filmalkotást támogató azonosító adatait és a kedvezményre jogosító támogatás összegét. Továbbra is feltétel, hogy az egy filmalkotáshoz kiadott kedvezményre jogosító támogatási igazolások együttes értéke nem haladhatja meg a Filmiroda által jóváhagyott magyarországi költségek 20 százalékát, és a film nem tartozik a mozgóképről szóló törvény szerinti V. kategóriába. A fogalom változásával összhangban módosultak a film támogatásához kapcsolódó kedvezmény szabályai is [Tao-tv. 4. § 36-37. pont].
2.3. Adóalapot érintő módosítások
2.3.1. Szabadságvesztésből szabadulók alkalmazási kedvezménye
A 2005. évtől az adózás előtti eredményüket csökkenthetik azok a vállalkozások, akik szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet alatt álló személyeket foglalkoztatnak. Az adóalap csökkenthető a szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet alatt álló személyek után a foglalkoztatásuk ideje, de legfeljebb 12 hónapon át fizetett társadalombiztosítási járulékkal, a járulékköltségként túl, abban az esetben, ha a szabaduló személyt a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazza a vállalkozás. Az adóalap-csökkentésnek más törvényi feltétele az alkalmazáson kívül nincs [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés j) pont].
2.3.2. Követelésekre elszámolt értékvesztés
Megszűnik a társasági adóban meghatározott szabályok szerinti számítással meghatározott értékvesztéshez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség és az ehhez kapcsolódó adóalap-növelési kötelezettség. Ez a módosítás érinti a törvény különös szabályait, valamint a speciális adózói kört is (például az alapítványokat, közhasznú társaságokat).
Az előírás hatályba léptetése szerint az adózónak kötelező az adóalap-növelési szabályt alkalmaznia a 2005. évben, ha a 2004. évben a 2004. évi hatályos szabályok szerint csökkenti adóalapját. 2006. évtől alkalmazhatók az adóalap-növelő tételre vonatkozó előírások [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés n-ny) pont, 7. § (9) bekezdés, 8. § (1) bekezdés gy) pont, 8. § (1) bekezdés h) pont, 9. § (2) bekezdés c) pont, 12. § (2) bekezdés a) pont, 13. § (1) bekezdés, 16. § (1) bekezdés cd) alpont, 16. § (2) bekezdés e) pont].
A számvitel alapján elszámolt behajthatatlan követeléshez kapcsolódó korrekció hatálytalanná válik, de változatlanul lehetőség lesz a követelés behajthatatlanná válásakor az adóévet megelőző adóévekben elszámolt értékvesztésnek az adóalapnál történő elismerésére.
A behajthatatlan követelések közül a bíróság előtt nem érvényesíthető és az elévült követelésre elszámolt ráfordításokat a törvény továbbra sem ismeri el, de ezek a tételek a jövőben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként el nem ismert jogcímnek minősülnek. Fontos, hogy ez az változás azzal jár, hogy a hitelintézetnél a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó, befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésekre is alkalmazni kell a szabályt. Ez a szabály szigorítást jelent a korábbi szabályozáshoz képest, így a hitelintézetnél és a befektetési vállalkozásnál a bíróság előtt nem érvényesíthető, és az elévült követelésekre elszámolt ráfordítás miatt adófizetési kötelezettség fog a jövőben keletkezni.
A változásokra tekintettel ehhez a rendelkezéshez átmeneti rendelkezés kapcsolódik, vagyis a vállalkozási tevékenységhez felmerült költségként el nem ismert új előírás a 2005-től elszámolt értékvesztésre alkalmazandó.
Kiterjeszti a törvény a követelés átruházásához kapcsolódó adóalap-csökkentési előírást – a j) pontban részletezett tartalmi előírás mellett – a követelés kiegyenlítésére, a követelés beszámítására is. Ha a követelés kiegyenlítése a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizálódott, és a korábbi években értékvesztés elszámolására került sor, maximum az értékvesztés összegéig az elszámolt bevétellel (a követelés könyv szerinti értékét meghaladó rész) az adóalap csökkenthető [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés n) pont].
2.3.3. Létszámnövelési kedvezmény
Új adóalap-kedvezmény került bevezetésre a legfeljebb 5 főt foglalkoztató, az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózók részére. A kedvezmény feltétele, hogy a vállalkozó által foglalkoztatottak átlagos statisztikai állománya az adóévet megelőző adóévben ne haladja meg az öt főt, továbbá hogy az adózónak az adóév végén ne legyen nyilvántartott köztartozása. Az adózás előtti eredmény csökkenthető a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes minimálbér évesített összegének szorzatával. Amennyiben a vállalkozás átalakulással jött létre, akkor a jogelőd átlagos állományi létszámához mért növekedés az irányadó, újonnan alakuló társaság esetén az előző adóévi átlagos állományi létszám nullának tekintendő.
A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma alatt a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi-statisztikai kérdőívek című kiadvány szerinti éves szinten két tizedesjegy pontossággal számított statisztikai állományi létszámot kell érteni.
Az átlagos állományi létszám a munkavállalók (alkalmazásban állók, további munkaviszonyban állók, egyéni vállalkozó és nem fizetett segítő családtag) folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagszámítást minden hónapban el kell végezni. A naponkénti állományi létszámok összegét kell elosztani az adott hónap naptári napjainak számával (a pihenő- és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát kell figyelembe venni). Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján kiszámított havi adatok számtani átlaga.
A munkaerő-kölcsönzés esetén az átlagos állományi létszámba akkor számít bele a kölcsönvett munkaerő a kölcsönbe vevőnél, ha a munkaerő-kölcsönző azt a saját átlagos állományi létszámába nem számítja bele, és erről igazolást ad a kölcsönbe vevőnek. A számításnál nem kell figyelembe venni azon személyeket, akik az alkalmazást megelőzően, de legkorábban 2003. január 1. és 2003. december 31. között az adózó kapcsolt vállalkozásánál álltak munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, személyesen közreműködő tagsági viszonyban, vagy tevékenységüket az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként végezték.
A kedvezmény összegének a Tao-tv. törvény szerinti adókulccsal (jelenleg 16 százalék) számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az adózás rendjéről szóló törvénynek a csekély összegű támogatásra vonatkozó (EK-rendeletre hivatkozott) előírása szerint nem alkalmazhatja e kedvezményt az adózó, ha
– nemzetközi áruszállítási tevékenységet is folytat, vagy
– a kedvezmény mezőgazdasági termékek, állatok, élő fák, egyéb növények és hasonló termékek előállításához, feldolgozásához, értékesítéséhez kapcsolódik,
– az előző három évben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatás és az adóévben igénybe vehető kedvezmény együttes összegének a tao-törvény szerinti adókulccsal (jelenleg 16 százalék) számított értéke meghaladná az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az igénybe vehető maximális kedvezményt.
A kedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy a vállalkozás által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a kedvezmény igénybevételének évét követő harmadik év végéig nem csökken. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeggel összefüggésben a törvény szankciót is tartalmaz – a kedvezmény igénybevételét követő három adóévben kell e rendelkezés előírását figyelemmel kísérni – arra az esetre, ha az átlagos állományi létszám az előző adóévhez viszonyítva csökken, vagy ha a megjelölt időszakon belül az adózó megszűnik. Amennyiben ezen időszakon belül lecsökken az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az előző adóévhez képest, vagy ha ezen időszakon belül az adózó jogutód nélkül megszűnik, úgy a megelőző adóév első napján érvényes minimálbér évesített összegének a létszámcsökkenéssel arányos részének a 120 százalékával kell az adóalapot növelni. Az ezen a jogcímen elszámolt összeg nem lehet több, mint a megelőző három adóévben igénybe vett (és még vissza nem korrigált) kedvezmény 20 százalékkal növelt összege.
Nem kell a növelési kötelezettséget teljesíteni – feltéve hogy az nem éri el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét –, ha a vizsgált adóévekben a létszám a törvényben felsorolt okok miatt csökken, így például ha a csökkenés oka, hogy a munkavállaló szülési szabadságon van, gyermekgondozási ellátás miatt van szabadságon, betegség miatt vált keresőképtelenné, illetve ha katonai szolgálatát vagy büntetés-végrehajtását tölti, illetve ha meghalt [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés y) pont, (19)–(20) bekezdés; 8. § (1) bekezdés v) pont, (6) bekezdés, valamint a 16. § ch) alpont].
2.3.4. A szabadalom és mintaoltalom költsége alapján járó kedvezmény
Új adóalap-csökkentő korrekció kerül bevezetésre a következő évtől a 2005. év utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó számára, az innovációs tevékenység ösztönzése érdekében.
Csökkenti az adózás előtti eredményt a szabadalom, a használati és formatervezési mintaoltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának az adóévben elszámolt költsége, függetlenül attól a körülménytől, hogy ezt az összeget az adózás előtti eredmény megállapításakor az adózó ráfordításként már figyelembe vette.
Nem csökkenthető az adózás előtti eredmény az ilyen jogcímen elszámolt ráfordítással abban az esetben, ha az adózó a megjelölt tételeket egyébként alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között számolta el.
Az adóalap csökkentéseként elszámolt összegnek a Tao-tv.-ben meghatározott (jelenleg 16 százalék) adókulccsal számított értéke, az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Nem élhet adóalap-csökkentéssel az az adózó,
– aki nemzetközi szállítási tevékenységet végez,
– akinél a kedvezmény mezőgazdasági termékek, állatok, élő fák, egyéb növények és hasonló termékek előállításához, feldolgozásához, értékesítéséhez kapcsolódik,
– akinél az előző három évben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatás és az adóévben igénybe vehető kedvezmény(ek) együttes összegének Tao-tv.-ben meghatározott (jelenleg 16 százalékkal) adókulccsal számított értéke meghaladja az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az igénybe vehető maximális kedvezményt [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés sz) pont és (20) bekezdés].
2.3.5. Kutatás-fejlesztés adóalap-kedvezménye
A hatályos szabályozás alapján a felmerülés évében csökkenti az adózás előtti eredményt az adóévben elszámolt alapkutatás, alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségével – bizonyos feltételek esetében az elszámolt költség háromszorosával – (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséget).
A szabályok több ponton is módosultak. A jelenleg hatályban lévő szabály az adóévben kapott pénzügyileg rendezett támogatás számbavételét írja elő. A jövő évtől a szabályozás a számviteli törvény előírásaival összhangban úgy változik, hogy az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségét csökkenti a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás. A kedvezmény kétszeres igénybevételének kizárása érdekében a törvény kizárja, hogy a költségvetési szerv (például egy egyetem) által teljesített K+F megrendelés alapján a megrendelést ténylegesen teljesítő másik adózó és a megrendelő is éljen a kedvezménnyel. Az adóalapját akkor csökkentheti a megrendelő a megrendelt kísérleti-kutatási szolgáltatás költsége alapján, ha a kutatási szolgáltatást végző nyilatkozik, hogy a megrendelés teljesítéséhez a költségvetési kutatóintézet, kutatóhely közvetve sem vette igénybe másik adóalany, egyéni vállalkozó szolgáltatását. Átmeneti szabály biztosítja az adózók számára, hogy a K+F közvetlen költség helyett az aktivált kísérleti fejlesztés értékcsökkenésével egyező összegben érvényesítsék a kedvezményt a 2004. december 31-éig használatba vett kísérleti fejlesztés után, ha a közvetlen költséggel a költségelszámolás évében az adóalapot nem csökkentették.
A felsőoktatási intézmény, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet kezelésében lévő területen működő adózó adózás előtti eredményét maximum 50 millió forinttal csökkentheti. Az adóalap csökkentéseként elszámolt összegnek a Tao-tv. szerinti adókulccsal (jelenleg 16 százalék) számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az adózás rendjéről szóló törvénynek a csekély összegű támogatásra vonatkozó (EK rendeletre hivatkozott) előírása szerint nem alkalmazhatja e kedvezményt az adózó, ha
– nemzetközi áruszállítási tevékenységet is folytat, vagy
– a kedvezmény mezőgazdasági termékek, állatok, élő fák, egyéb növények és hasonló termékek előállításához, feldolgozásához, értékesítéséhez kapcsolódik,
– az előző három évben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatás és az adóévben igénybe vehető kedvezmény együttes összegének a Tao-tv. szerinti adókulccsal (jelenleg 16 százalék) számított értéke meghaladná az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az igénybe vehető maximális kedvezményt [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés t) pont és (17)–(18) bekezdés, 9. § (2) bekezdés c) pont, 13. § (1) bekezdés 29/G § (2) bekezdés és a módosító törvény 302. § (6) bekezdés].
2.3.6. Lakás-bérbeadási kedvezmény
Új adóalap-csökkentési kedvezmény kerül bevezetésre a 2005. évtől az önkormányzatoknak történő lakásbérbeadáshoz kapcsolódóan. A szabály szerint az adózó csökkentheti adózás előtti eredményét a tulajdonát képező lakás bérbeadásából származó adóévi bevételnek – a lakás bekerülési értéke alapján - a ráfordításként elszámolt értékcsökkenést meghaladó részének 50 százalékával. A kedvezmény további feltétele, hogy a települési önkormányzattal létrejövő bérleti szerződés legalább 60 hónapra (ideértve az időtartam teljesülését közvetlenül követő időszakot is, ha a szerződés időtartamát meghosszabbítják) szóljon. A szerződésnek tartalmaznia kell a bérlőkijelölés rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeiről (adómentesség feltételéül szabott cél) szóló önkormányzati rendelet számát.
Amennyiben a bérleti szerződést az adózó 60 hónapon belül saját érdekkörében felmerült okból felbontja, kivéve az elháríthatatlan külső okot, az adózónak visszafizetési kötelezettsége van, ekkor a kedvezmény igénybevétele révén meg nem fizetett adó egy részét késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie. A visszafizetendő összeg a korábbi években az adóalapból levont összeg és az igénybevétel évére vonatkozó Tao-tv. szerinti adókulcs (jelenleg 16 százalék) szorzata, növelve a felszámított késedelmi pótlékkal, és szorozva a 60 hónapos időszakból hátralévő rész 60 hónaphoz viszonyított arányával. Az előzőek szerint megállapított összeget a bérleti szerződés megszűnését követő (ha a kedvezményt ezt követően érvényesíti az adózó, akkor az érvényesítést követő) 30 napon belül kell megfizeti, és az ezt követő első társaságiadó-bevallás keretében kell bevallani.
A törvény szabályozza a késedelmi pótlék megállapításának szabályait, különös tekintettel az időtartam meghatározására. Késedelmi pótlék állapítandó meg az adóalap-csökkentő tételt tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól (több adóévben érvényesített kedvezmény esetén évenként megállapított időpont) a bérleti szerződés megszűnésének napjáig.
Az előzőekben leírtak szerint kell eljárni akkor is, ha az adózó a települési önkormányzattal kötött szerződést követően 60 hónapon belül jogutód nélkül megszűnik. Jogutódlás melletti megszűnés esetén nem kell az igénybe vett kedvezménnyel összefüggésben elszámolt adóalap-csökkentő összeg alapján az adó és a késedelmi pótlék együttes összegének meghatározott részét visszafizetni akkor, ha a jogutód a szerződéses kötelezettséget folytatja.
Nem kell a kedvezményt visszafizetni, ha a bérleti szerződés 60 hónapot követően szűnik meg [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés ty) pont és (21) bekezdés].
2.3.7. Helyi iparűzési adó kedvezménye
A helyi iparűzési adó ráfordításként elszámolt összegének a 25 százaléka helyett a 2005. évtől annak 50 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény. Nem változott az a szabály, hogy ezzel a kedvezménnyel legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig lehet élni, és csak akkor, ha az adózónak az adóév végén nincs köztartozása [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés x) pont].
2.3.8. Fejlesztési tartalék felhasználása
Módosultak a fejlesztési tartalék szabályai, szűkült azon beruházások köre, amelyek a fejlesztési tartalék terhére elszámolhatók. A fejlesztési tartalékot a hatályban lévő szabályok szerint sem lehet felhasználni a nem pénzbeni, vagyoni hozzájárulásként elszámolt beruházási érték alapján. A jövőben ez a szabály egészült ki a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházással, amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, ilyen eszköz például a telek és a képzőművészeti alkotás. E szabályt először a 2004. december 31-ei szabályok alapján készített adóbevallásban az adózás előtti eredménycsökkentésként levont fejlesztési tartalékra kell alkalmazni.
Ha a képzett fejlesztési tartalékot négy adóéven belül beruházási célra nem használták fel, vagy beruházás nélkül a fejlesztési tartalék összege az eredménytartalékra átvezetésre került, a megszüntetett, a feloldott rész után a Tao-tv. a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel meg kell állapítani az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot, és ezek együttes összegét a feloldást követő 30 napon belül meg kell fizetni. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig kell felszámítani, a meg nem fizetett adót és a késedelmi pótlékot az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani. Ezt a szabályt kell alkalmazni a végelszámolás, a felszámolás kezdőnapját megelőző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak az említett adóév utolsó napjáig beruházásra fel nem használt része után is [Tao-tv. 7. § (15) bekezdés, a 16. § (1) bekezdés b) pont és a 29/G § (3) bekezdés].
2.3.9. Filmgyártás támogatásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény
A filmgyártáshoz adott adóalap-kedvezményre vonatkozó előírások azért módosultak, hogy a megrendelésre és a nem megrendelésre készülő filmek adóügyi kezelése azonos módon történjen. Ennek érdekében módosult a kedvezményt leíró szabályozás is. Változik továbbá a kedvezmény mértéke, amely szerint a nem megrendelésre készülő filmalkotások támogatóinál is a támogatás teljes összege csökkenti (formailag nem növeli) az adóalapot. Ehhez tartozó változás az is, hogy az új rendelkezés a törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Így az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési kifizetésekről szóló törvény módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény kihirdetését követő nyolcadik naptól kezdve a nem megrendelésre készülő filmek esetén is – a megrendelésre készülő filmekkel megegyezően – a támogatási igazolásban szereplő teljes összeg az adóalap-kedvezmény mértéke a támogató adózónál, szemben az e filmek esetén érvényben lévő korábbi szabályozással, amely csak az összeg felét engedte érvényesíteni. A kedvezmény továbbra is csak akkor érvényesíthető, ha a támogatás alapjául szolgáló filmalkotás nem alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására. Átmeneti rendelkezés szerint a nem megrendelésre készülő filmek esetében már kiadott befektetési igazolások alapján még az eredeti szabályok szerint érvényesíthető az adóalap-kedvezmény [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés q) pont és 8. § (1) bekezdés nf) pont, 29/G § (1) bekezdés, 2004. évi CI. törvény 302. § (2) bekezdés].
2.3.10. Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye
A kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményének elszámolásával összefüggésben nincs változás. A csekély összegű (de minimis) támogatással összefüggő előírásokat az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza, így technikai jellegű pontosítás volt szükséges. A de minimis támogatással összefüggő szabályok közül hatálytalanítani kellett "a szállítási tevékenységet végző adózó a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszközre, illetve ha az adózó a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt" szövegrészt [Tao-tv. 7. § (11) bekezdés b) pont, a 2004. évi CI. törvény 302. § (5) bekezdés].
2.3.11. Az értékcsökkenés szabályai
Az értékcsökkenési leírás adóalapnál történő figyelembevételéhez kapcsolódó fő szabályok nem változtak, vagyis a számviteli törvény szerinti elszámolás az adózás előtti eredményt növeli, és az adótörvény alapján megállapított értékcsökkenési leírás az adózás előtti eredményt csökkenti. Az adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenési leírás meghatározását előíró rendelkezésekben a 2005. évre két módosítás történt.
A 2005. évtől a közúti személyszállításhoz használt autóbuszok értékcsökkenési leírásával kapcsolatosan az adózónak választási lehetősége van. A közúti személyszállításhoz használt autóbusz esetén vagy a jelenlegi szabályok szerint, azaz 20 százalékos leírási kulcs alapján számol el a vállalkozó értékcsökkenési leírást, vagy pedig a számviteli törvény szerint értékcsökkenéssel azonos leírást választja. Az új szabályt 2005. január 1-jétől lehet alkalmazni a már meglévő, vagy a 2005. január 1. napját követően nyilvántartásba vett autóbuszok bekerülési értéke alapján megállapított adózás előtti eredményt csökkentő tétel meghatározásakor.
Továbbra is fennmarad, és némileg módosul az a 2003-tól bevezetett szabály, amely szerint a 2003-ban vagy 2004-ben vásárolt, előállított, új (korábban még használatba nem vett), a 2. számú melléklet IV. fejezete szerint a 33 százalékos és a 14,5 százalékos kulcs alá sorolható tárgyi eszközök, valamint a vásárolt, előállított szellemi termékek, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke 50 százalékos értékcsökkenési leírás alapulvételével is elszámolható.
A 2005. évtől időkorlát nélkül teszi lehetővé a törvény, hogy a vásárolt, előállított, új (korábban még használatba nem vett), a törvény 2. számú mellékletének IV. fejezete szerint a 33 százalékos és a 14,5 százalékos kulcs alá sorolható tárgyi eszközök, valamint a vásárolt, előállított szellemi termékek, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke 50 százalékos értékcsökkenési leírás alapulvételével is elszámolható [Tao-tv. 1. számú melléklet 5. pont h) alpont, 9. pont].
2.3.12. Nem a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel összefüggő költségek
Nem változott, hogy minden olyan, költségként, ráfordításként az adózás előtti eredmény részeként elszámolt összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra, növeli az adóalapot. Az elszámolható költségek, ráfordítások körében kisebb változások történnek.
A 2004. május 1-jével hatályba lépő törvény kiegészítette a Tao-tv. 3. számú mellékletének A) fejezetét egy 6. ponttal. Az új szabály szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül az elektronikus hírközlési szolgáltatás (így különösen helyhez kötött telefonszolgáltatás és mobilrádiótelefon-szolgáltatás) használata, igénybevétele következtében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás, valamint az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés. Ez a szabály már a 2004-ben kezdődő adóévben alkalmazható az adóalap megállapítása során.
A törvény kimondja, hogy nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül az a követeléssel összefüggésben elszámolt ráfordítás (hitelezési veszteség, értékvesztés), amely olyan követeléssel összefüggésben került elszámolásra, amely bíróság előtt nem érvényesíthető, vagy amely a követelés elévülése miatt merült fel [Tao-tv. 7. § (15) bekezdés, a 16. § (1) bekezdés b) pont és a 29/G § (3) bekezdés].
2.4. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra vonatkozó szabályok kismértékben változtak. A változás a többségi irányítással rendelkező tag apporttal történő tőkeemeléséhez, illetve tőkekivonásához kapcsolódik. Ha a többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag a tőkeemelést apportálás révén kíván végrehajtani, vagy tőkeleszállítás esetén az őt megillető részt nem pénz formájában veszi ki a társaságban, akkor vizsgálni kell, hogy az apport, illetve a tőkekivonáskor megszerzett vagyon értékének meghatározásakor alkalmazott ár piaci ár-e vagy sem. Ugyanígy vizsgálandó, hogy az alkalmazott ár egybeesik-e a piaci árral, ha a többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag a társaság jogutód nélküli megszűnése során részesedik a társaság vagyonából nem pénzbeli eszközök formájában.
A módosítás oka, hogy a társasággal kapcsolt viszonyban lévő tag szavazati többsége miatt a többi tagtól függetlenül és a piaci viszonyok figyelmen kívül hagyásával képes megállapítani az általa be-, illetve kivonandó vagyon értékét, és ez adóelkerülésre adhat lehetőséget. Ennek elkerülése érdekében a módosítás alapján amennyiben a tag által apportált, illetve tőkekivonás útján megszerzett vagyon értékelésénél alkalmazott ár eltér a szokásos piaci értéktől (vagyis attól az ártól, amit független felek összehasonlítható körülmények között alkalmaztak volna), módosítani kell az adóalapot a két ár közötti különbséggel. A szokásos piaci ár meghatározását dokumentálni kell a nyilvántartásról szóló pénzügyminiszteri rendeletben lefektetetteknek megfelelően.
E rendelkezés alapján, függetlenül attól, hogy a szerződés nem a tag és a társaság, hanem a tagok között jön létre (például az apport értékének meghatározásakor), meg kell tenni a kiigazítást.
A 2005-ben kezdődő adóévről szóló bevallás benyújtásakor az adózónak már valamennyi, kapcsolt vállalkozásával kötött szerződéséről nyilvántartást kell készítenie, amennyiben annak alapján az adóévben teljesítés történt. Eddig ugyanis csak a nyilvántartásról szóló kormányrendelet hatálybalépése – 2003. szeptember 1. - után kötött szerződésekre vonatkozott ez az előírás [Tao-tv. 18. § (6) bekezdés, 29/D § (14) bekezdés].
2.5. Adókedvezmények
2.5.1. Filmalkotáshoz kapcsolódó kedvezmény
A 2004. évi II. törvény a mozgóképről szóló törvény 40. §-ának (4) bekezdésében megállapított rendelkezések alapján 2004. április 1-jétől új, a film támogatásához kapcsolódó kedvezmény vehető igénybe.
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő nyolcadik napon megszűnik a Filmiroda által a nem megrendelésre készülő filmek esetében kibocsátott befektetési igazolás, és e dátumot követően az ilyen típusú filmekre is támogatási igazolás adható ki.
A Nemzeti Filmiroda által kiállított támogatói igazolás alapján – a megrendelésre készülő filmek és a nem megrendelésre készülő filmek esetén egyaránt – az abban szereplő összeg nagyságáig a támogatás juttatásának évében és az azt követő három adóévben az adózó döntései szerinti év(ek)ben és részletekben adókedvezményt érvényesíthet.
Átmeneti szabály, hogy a korábban kiadott befektetési igazolások alapján még az eredeti szabályok szerint érvényesíthető az adókedvezmény.
A filmalkotás támogatói által támogatási igazolás alapján igénybe vehető kedvezmény a 100, illetve a 80 százalékos kedvezmények levonása után megmaradt társaságiadó-fizetési kötelezettség 70 százalékáig vehető igénybe [Tao-tv. 22. § (1)–(2) bekezdés, 29/G § (1) bekezdés, 23. bekezdés (1)–(3) bekezdések, 2004. évi CI. törvény 302. § (2) bekezdés].
2.5.2. Szoftverfejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmény
A kutatási tevékenység és a szoftverfejlesztés támogatása érdekében új adókedvezmény kerül bevezetésre a 2005. évtől. Az adózó csökkentheti adófizetési kötelezettségét az általa szoftverfejlesztőként alkalmazott magánszemély után elszámolt bérköltség tíz százalékának megfelelő öszszeggel négy adóéven keresztül, egyenlő mértékben. Az adóévenkénti egyenlő részletben történő igénybevételtől csak akkor lehet eltérni, ha valamelyik érintett adóévben az adózó fizetendő adója nem éri el az igénybe vehető kedvezmény összegét. Ilyen esetben az adott évben nem érvényesített rész továbbvihető a következő adóévre, és akkor a kedvezményi összeg egynegyedének érvényesítése mellett a korábbi évben nem érvényesített kedvezményi résszel is csökkenthető a fizetendő adó összege. Fontos azonban, hogy a négyéves időkorlátot akkor is figyelembe kell venni, ha az adózó az érintett négy év alatt nem tudja a kedvezményt teljes összegben érvényesíteni, erre a későbbi adóévekben már nincs lehetősége.
A szoftverfejlesztő bérköltsége mellett – ugyanilyen feltételekkel – adókedvezmény érvényesíthető az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség alapján is [Tao-tv. 22. § (9) bekezdés].
2.5.3. Fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezmény főbb szabályai nem változtak, így a kedvezmény továbbra is a Pénzügyminisztérium határozata alapján vehető igénybe a jelenértéken legalább 3 milliárd forintot, a kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén megvalósított beruházás esetén pedig a jelenértéken legalább 1 milliárd forintot meghaladó beruházás alapján.
2.5.3.1. Kedvezményezett tevékenységek
2005-től kibővül azoknak a kedvezményezett tevékenységeknek a köre, amelyek esetében már alacsonyabb, 100 millió forintos beruházás megvalósítása esetén is igénybe vehető az adókedvezmény. A jelenlegi szabályozás alapján ebbe a körbe tartozik a korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését, szélessávú internetszolgáltatást, vagy kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás, valamint az önálló környezetvédelmi beruházások. A 2005. évtől pedig a kedvezmény igénybe vehető a legalább 100 millió forintos, az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás után is, feltéve hogy az adózó azt felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, illetve – a szélesebb alkalmazhatóság kedvéért újként – a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen helyezi üzembe és üzemelteti. A feltételekben bekövetkező további enyhítés, hogy az ilyen kutatás-fejlesztést szolgáló beruházásoknál megszűnik a létszámnövelésre, vagy az e helyett választható más kötelezettségre (bérköltségnövelés, beszállítói kör előírásszerű kialakítása) vonatkozó feltétel.
2.5.3.2. Károsanyag-kibocsátás
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének általános feltételévé válik a környezet védelme érdekében, hogy a beruházáshoz köthető károsanyag-kibocsátás mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt határértékeket a beruházás üzembe helyezését követő öt év során. Ennek a feltételnek minden – vagyis nem csak a környezetvédelmi beruházást is tartalmazó beruházások esetében – olyan beruházás esetében meg kell felelni, amelyre tekintettel az adózó fejlesztési kedvezményt kíván érvényesíteni.
2.5.3.3. Érvényesítési idő
A kedvezményt utoljára a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem benyújtását követő tizennegyedik adóévben lehet érvényesíteni, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adózónak a beruházást a kérelem benyújtását követő legfeljebb öt adóéven belül be kell fejeznie ahhoz, hogy a maximális 10 éven keresztül vehesse igénybe az adókedvezményt. A módosítás célja a fejlesztési adókedvezményről szóló határozat meghozatala és az adókedvezmény tényleges érvényesítése közti idő korlátok közé szorítása.
2.5.3.4. Mezőgazdasági tevékenység
Az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó előírásaihoz alkalmazkodva a továbbiakban nem vehető igénybe fejlesztési adókedvezmény halászati tevékenységgel összefüggő beruházásra. A mezőgazdasági és erdészeti tevékenységet, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházások esetében továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 1257/1999/EK rendeletben foglaltakat.
2.5.3.5. Munkahelyteremtés
Enyhülnek a munkahelyteremtést szolgáló beruházáshoz kapcsolódó feltételek a kis- és középvállalkozások számára. Jelenleg egységes a szabályozás, és ez alapján a munkahelyteremtő beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény igénybevételének két további feltétele van. Az első, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik adóévben és az azt követő négy adóévben a fejlesztési program keretében újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók közül legalább 20 százalék a pályakezdő. A második feltétel, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát legalább 300 fővel - kiemelt térségben megvalósított beruházás esetén 150 fővel – meghaladja. A második feltétel differenciáltan enyhül a 2005. adóévre a kis- és középvállalkozások számára. A nagyvállalkozásoknak foglalkoztatottaik átlagos állományi létszámát továbbra is legalább 300 fővel kell megnövelniük a beruházás megkezdését megelőző adóévhez képest, míg a középvállalkozásoknál 150 főre, a kisvállalkozások esetében pedig 30 főre csökkent a foglalkoztatottak számának minimális bővítésére vonatkozó feltétel. Amennyiben a beruházás kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén valósul meg, abban az esetben nagyvállalkozásnál 150 fő, középvállalkozásnál 75 fő, kisvállalkozásnál pedig 15 fő a növelési előírás.
2.5.3.6. Pontosítások
Ezen túlmenően néhány pontosító rendelkezés is bekerült a 2005. évi szabályok közé. Kormányrendelet mellett ezentúl a törvény is kimondja, hogy a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőzően nem kezdhető meg az a beruházás, amelyhez kapcsolódóan az adózó fejlesztési adókedvezményt kíván igénybe venni. A kérelem benyújtását megelőzően megkezdett beruházásra fejlesztési adókedvezmény nem engedélyezhető. A szabályozás kimondja, hogy folyó áron kell meghatározni a korábban még használatba nem vett beruházás és felújítás értékének arányát. A törvény egyértelműen kimondja, hogy az adókedvezmény érvényesíthetőségének feltétele a törvényben, a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben, valamint a Pénzügyminisztérium által egyedileg kiadott határozatban feltüntetettek teljesítése.
Az új, kedvezőbb feltételeket meghatározó szabályokat a 2004. december 31-ét követően benyújtott kérelem engedélyezésénél és igénybevételénél lehet alkalmazni. A 2004-ben benyújtott kérelmeket a 2004. december 31-én hatályos előírások szerint kell engedélyezni, és ezen engedély alapján a fejlesztési adókedvezmény a 2004. december 31-én hatályos előírások alapján vehető igénybe.
Valamennyi adókedvezményre vonatkozik, hogy annak érvényesítésére az adózónak kizárólag az adóbevallásban van lehetősége, a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján. Egy új előírás azonban egyértelművé teszi, hogy amennyiben az adózó döntéséből megállapítható, hogy az adóévben fizetendő adóját úgy állapította meg, hogy adókedvezményeit a korlátok figyelembevételével teljeskörűen érvényesítette, de – adó hiányában – nem merítette ki, akkor ezt a döntését az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni [Tao-tv. 22/B. § (1)–(4), (7) bekezdések, valamint a 22/B § (10) bekezdés b) pontja és (12) bekezdése, 29/G § (4) és (16) bekezdések].
2.6. Osztalékadó
A különböző tagállamok anyavállalatai és leányvállalatai esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló uniós irányelv előírásai módosulásának (2003/123/EK tanácsi irányelv) megfelelően módosultak az osztalékadó alóli mentesség feltételei. A módosítás értelmében nem kell osztalékadót fizetni, ha a belföldi adózó az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező anyavállalat, vagy annak telephelye számára fizet osztalékot, és benne az anyavállalat legalább 20 százalékos – ez a mérték a módosítás előtt 25 százalék volt – részesedéssel rendelkezik folyamatosan, minimum két éven át.
2006. január 1-jével megszűnik az osztalék adóztatása, s ezzel egyidejűleg az osztalékadóra vonatkozó utalás kikerül a törvény címéből [Tao-tv. 27. § (3) bekezdés, 2004. évi CI. törvény 302. § (11) bekezdés].
2.7. Európai részvénytársaság
2.7.1. Adóalanyiság
Az európai részvénytársaságról szóló törvény 2004. október 8-án lépett hatályba, amely szabályozza a magyarországi székhelyű európai részvénytársaság alapítását és működését. Az európai részvénytársaság – tekintettel arra, hogy jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló tevékenységet végez – a társaságiadó-törvény alanyává vált. Ha az európai részvénytársaság székhelye külföldön van, vagy azt oda helyezi át, tevékenységét belföldön külföldi vállalkozóként folytathatja. Fordított esetben pedig a külföldi vállalkozó tevékenységét folytatja belföldön az európai részvénytársaság. Az ilyen társasági formában működő vállalkozásokra adózási szempontból általában a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok vonatkoznak.
2.7.2. Adókötelezettség
A társaságiadó-kötelezettség keletkezésének napja az első jognyilatkozat megtétele (vagyis a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik), ha az adózó belföldi illetősége üzletvezetésének helye alapján kerül meghatározásra. Az európai részvénytársaság adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik.
Amennyiben külföldi vállalkozó telephelyén európai részvénytársaságként végez vállalkozási tevékenységet, a megszűnés időpontjának a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat megtételének napját kell tekinteni.
2.7.3. Adóalap-kedvezmények
Az érvényesíthető adóalap-csökkentő és a kötelezően alkalmazandó adóalap-növelő tételek az európai részvénytársaság esetében megegyeznek a gazdasági társaságokra vonatkozókkal. Így például csökkenti az adózás előtti eredményt az európai részvénytársaságnál az adózó által a tőkepiacról szóló törvény szerinti elismert (szabályozott) piacon kötött ügylet alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel 50 százaléka, amely azonban nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát. Az európai részvénytársaság is csökkenti az adózás előtti eredményt a kapcsolt vállalkozás(ok)nak fizetendő, fizetett ráfordításként elszámolt kamat összegét meghaladóan a kapcsolt vállalkozás(ok)tól kapott kamat alapján elszámolt bevétel 50 százalékával.
2.7.4. A székhelyáthelyezéshez kapcsolódó szabályok
Különös szabály érvényesül, ha az európai részvénytársaság áthelyezi székhelyét valamely másik európai uniós tagállamba. Nem kell ugyanis adózási szempontból tekintettel lenni a székhelyáthelyezésre, és az európai részvénytársaság, valamint az annak tevékenységét folytató külföldi vállalkozó adókötelezettségét továbbra is vállalkozási tevékenysége végzésének helye alapján kell megállapítani úgy, mintha a székhelyáthelyezés nem történt volna meg.
Általános esetben jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó székhelyét külföldre helyezi át. Nem vonatkozik ez a szabály az európai részvénytársaság székhelyáthelyezése esetén azon tevékenységére, amelyet belföldön külföldi vállalkozóként folytat. Szintén nem minősül jogutód nélküli megszűnésnek, ha a külföldi vállalkozó tevékenységét a továbbiakban európai részvénytársaság folytatja.
2.7.5. Kedvezményezett átalakulás
Az általános szabálytól némileg eltérően kell eljárni akkor is, ha kedvezményezett átalakulás, vagy kedvezményezett eszközátruházás során a jogelőd, illetve az átruházó társaság olyan külföldi személy, amelynek csak a székhelye található belföldön, bejegyzett telephellyel nem rendelkezik. Míg alapesetben a jogelőd és az átruházó társaság köteles adóbevallásában bejelentést tenni a kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás választásáról, addig mindezt a jogutódnak, illetve az átvevő társaságnak kell megtennie első adóbevallásában, amennyiben a jogelőd vagy az átruházó társaság külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy.
2.7.6. Veszteségelhatárolás
Az adóévben realizált veszteség elhatárolását a külföldi vállalkozó tevékenységét folytató európai részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság tevékenységét folytató külföldi vállalkozó a gazdasági társaságokra vonatkozó veszteségelhatárolási szabályok alapján végzi el. Az ilyen formában működő adózóknak ugyanakkor nem kell figyelembe venniük azt a szabályt, amelynek értelmében a veszteségelhatároláshoz adóhatósági engedély szükséges, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagy az adóalap a megelőző két adóévben is negatív volt.
2.7.7. Adóelőleg-bevallás
A külföldi vállalkozó tevékenységét folytató európai részvénytársaságnak, valamint az európai részvénytársaság tevékenységét folytató külföldi vállalkozónak adóelőleget kell bevallania 30 napon belül, az adókötelezettség keletkezését követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra. Az európai részvénytársaságnak a külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyező adóelőleget kell bevallania, míg az európai részvénytársaság tevékenységét folytató külföldi vállalkozónak az európai részvénytársaság által bevallott előleggel megegyezőt [Tao-tv. 2. § (2) bekezdés a) pont, 5. § (2)–(3) bekezdés, 7-8. §, 16. § (4), (7), (15) bekezdések, a 17. § (10) bekezdés és a 26. § (4) bekezdés].
