6. Függelék

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. szeptember 10.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/07. számában (2004. szeptember 10.)

6.1. Fogalomtár

6.1.1. Ingatlan

Ingatlan a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

6.1.2. Vagyoni értékű jog

Vagyoni értékű jognak minősül a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat –, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga.

6.1.3. Forgalmi érték

Forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető.

6.1.4. Lakástulajdon

Lakástulajdon lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.

6.1.5. Lakóingatlan a végrehajtási eljárásban

A végrehajtási törvény értelmében lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (tulajdoni illetőség) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese.

6.1.6. Lakóház építésére alkalmas telektulajdon

Lakóház építésére alkalmas telektulajdon az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet, továbbá az előbbi feltételeknek egyébként megfelelő olyan földrészlet, amelyen csak szükséglakás, illetőleg olyan lakás céljára használt helyiségcsoport (helyiség) van, ami még a szükséglakás követelményeinek sem felel meg. A lakás kialakítására szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban tetőtér, padlás elnevezéssel feltüntetett önálló ingatlan, valamint az építési engedély szerint lakóépület céljára létesülő építmény, amennyiben annak készültségi foka nem éri el a szerkezetkész (elkészült, ráépített tetőszerkezet) állapotot, a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnal egy tekintet alá esik.

6.1.7. Termőföld

Termőföld az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban, vagy halastóként nyilvántartott és a felsorolt valamelyik célra hasznosított külterületi földrészlet; ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet.

6.1.8. Ingatlanlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó

Ingatlanlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó az a kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozó, amelynél a Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy a vagyonszerzést megelőző évben az éves nettó árbevételének legalább 50 százaléka ingatlanlízingből származott.

6.1.9. Ingatlan és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó

Ingatlan és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó az a kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozó, amelynél a Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy a vagyonszerzést megelőző évben az éves nettó árbevételének legalább 75 százaléka e két tevékenységből származott, azzal, hogy egyik tevékenységből sem származott az éves nettó árbevételének kevesebb mint 25 százaléka.

6.1.10. Lakóépület

Lakóépület a kizárólag vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület.

Adásvételi szerződés

amely létrejött egyrészrõl

........................................................................................ Ingatlanépítő és Forgalmazó Kft.

(székhelye: ,

statisztikai számjele: ,

cégbejegyzési száma: ,

képviselő:

ügyvezető igazgató),

mint eladó – a továbbiakban: Eladó -

másrészről

........................................................................................

(szül.:...,

an.: ...,

szig.sz.: ...,

személyi sz.: ..,

adóazonosító jele: ...,

lakik: ...),

mint vevő – a továbbiakban: Vevõ –

között, alulírott napon és helyen, az alábbi feltételek szerint:

1.Az Eladó a budapesti ..... kerületi ...... hrsz. alatt nyilvántartásba vett, a természetben .... sz. alatt található, 1287 m2 alapterületű ingatlan (építési telek) kizárólagos tulajdonosa. Nevezett tulajdonos, mint ingatlanforgalmazási főtevékenységgel rendelkező cég a Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Építési Hatósága által kiadott ..... számú, 2004. .........................-án jogerős építési engedélye alapján 6 lakást tartalmazó épületet hoz létre, azzal a szándékkal, hogy a lakásokat értékesíti. Nevezett társaság, mint egyszemélyi alapító az ingatlanon a Ptk. 149. §-ának (2) bekezdése és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezései értelmében, a törvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint előzetes alapítással társasháztulajdont hozott létre, és kérte az illetékes földhivatalnál az alapítás tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzését, amely meg is történt.

Vevő a társasháztulajdont alapító okiratot megismerte, a benne foglaltakat tudomásul vette, és magára nézve kötelező érvényűnek fogadta el.

Vevő tudomásul veszi, hogy a társasház-alapítás végleges földhivatali bejegyzésének feltétele, hogy az Eladó a felépített épületre saját nevére szóló használatbavételi engedélyt szerezzen, mely jogerős használatbavételi engedély alapján a társasház-tulajdont alapító okirat véglegesítést nyer, és a társasházi tulajdoni különlapok megnyílnak.

2. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy Eladó tulajdonjogának a vételár teljes kifizetéséig történő fenntartása mellett eladja, a Vevõ pedig megveszi az 1. pontban körülírt ingatlanon épülő alábbi társasházi lakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget:

Az épület I. emeletén lévő 3. sz. lakását, amely 3 szoba, előtér+gardrób, fürdőszoba, konyha és WC helyiségekből áll, továbbá 2 db 5,18 és 7,80 m2 alapterületű erkély tartozik hozzá. A lakás alapterülete 71,31 m2., melyhez a társasházi közös tulajdonból 1317/10 000 tulajdoni hányad tartozik. A lakás a társasház-tulajdont alapító okiratban a II. B. rész 8. pontja alatt található.

Az Eladó eladja, a Vevők pedig megveszik, a pinceszinten lévő T 2. számú 5,95 m2 alapterületű tárolót, melyhez a közös tulajdonból 101/10 000 tulajdoni hányad tartozik. A tároló a társasháztulajdont alapító okiratban a II. B. rész 3. pontja alatt található.

Az adásvétel tárgyát képezi a pinceszinten lévő, 195,58 m2 alapterületű, a társasházi közös tulajdonból 1656/10 000 tulajdoni hányaddal részesülő teremgarázsban 1/7 tulajdoni hányad, melyhez a P3. sz. jelzett gépkocsi-beállóhely kizárólagos használati joga tartozik. A teremgarázs a társasháztulajdont alapító okiratban a II. B. rész 11. pontja alatt található.

3.A felek a jelen adásvétel tárgyát képező, fent részletezett lakás és a pincei tároló vételárát 29 000 000 Ft, azaz huszonkilencmillió forint összegben határozzák meg.

A felek a jelen adásvétel tárgyát képező, fent részletezett teremgarázsban lévő gépkocsi-beállóhely vételárát 1 800 000 Ft, azaz egymillió-nyolcszázezer forint összegben határozzák meg.

Vevők a vételárat az Eladó ............................ Bank Rt.-nél vezetett ........................ számú számlájára történő átutalással kötelesek kiegyenlíteni.

4. A fizetés ütemezése:

Vevők a teljes vételárból a szerződéskötés napján 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint összeget utal át foglaló címén az Eladó részére.

A foglaló a vételár összegébe beszámít. Szerződő felek kijelentik, hogy a foglaló jogi természetéről a szükséges tájékoztatást az eljáró ügyvédtől megkapták. Szerződő felek tudomásul veszik, hogy a szerződés meghiúsulásáért felelős fél az átadott foglalót elveszíti, illetve az átvett foglalót kétszeresen köteles visszafizetni.

Jelen szerződés akkor lép életbe, ha a foglaló, azaz 3 000 000 Ft összeg az Eladó számlájára megérkezik.

– A vételárból 20 800 000 Ft, azaz húszmilliónyolcszázezer forint összeg 2004. 08. 31-éig esedékes.

– A vételárból 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint összeg 2004. 10. 31-éig esedékes.

– A vételárból 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint összeg 2005. 02. 28-áig esedékes.

Vevő 8 napot meghaladó fizetési késedelme esetén, a megfizetni elmulasztott vételárrész után, minden egyes késedelmes napra számított, a Ptk. szerinti törvényes késedelmi kamat 365-öd részének megfizetésével tartozik.

Vevő tudomásul veszi továbbá, hogy bármely fizetendő összegre 30 napot meghaladó kötelezetti fizetési késedelem esetén Eladó jogosulttá válik a jelen szerződéstől való egyoldalú elállásra, amely esetben a Vevő a jelen szerződés aláírásával megfizetett foglalót elveszíti, és az Eladóval szemben kártérítési igényt sem érvényesíthet.

Ebben az esetben az Eladó a Vevő által már megfizetett vételárösszeg foglalóval csökkentett részét kamatmentesen köteles a Vevő részére viszszafizetni, attól a naptól számított 15 banki napon belül, amikor a szerződéstől való elállását a Vevővel írásban közölte.

5. Az Eladó teljesítése, a birtokbaadás:

A felek rögzítik, hogy a jelen adásvétel tárgyát képező ingatlant az Eladó a Vevőnek az általa ismert és elfogadott alaprajz és műszaki leírás szerint megépíti, és az engedélyezési tervdokumentáció, a vállalt műszaki tartalommal, a mindenkori magyar szabvány szerinti I. osztályú minőségben, 100 százalékos készültségi fokban, kulcsrakész állapotban adja át a Vevőnek.

A felek megállapodnak abban, hogy lehetőség van a Vevő igénye szerint a lakás belső kialakításának megváltoztatására, abban az esetben, ha az az építési engedély módosítását, illetve statikai, szerkezeti átalakítást nem igényel. A változtatás esetleges többletköltségét a Vevő vállalja, melyről felek külön állapodnak meg.

Az Eladó vállalja, hogy az ingatlant 2005. 02. 28-áig kulcsrakész műszaki állapotban a Vevő birtokába adja, amennyiben a Vevő a vételárat teljes egészében kiegyenlítette. Eladó jogosult az ingatlant a fent megjelölt időpont előtt átadni.

Eladó 30 napot meghaladó birtokbaadási késedelme esetére kötbér megfizetését vállalja. A kötbér mértéke a 30 napot meghaladó késedelmes napokra a vételár 0,2 ezreléke.

Eladó kötbérfizetési kötelezettsége 30 napig áll fenn, azt követően a Vevő választása szerint jogosult az Eladó szerződésszegésére hivatkozva, az érdekmúlás bizonyítása nélkül a szerződéstől egyoldalú nyilatkozattal elállni az addig már kifizetett vételárrész Ptk. szerinti kamattal növelt öszszegének és a foglaló kétszeresének visszakövetelése mellett, vagy a kötbérfizetés fenntartása mellett a teljesítést továbbra is követelni.

Az Eladó a birtokbaadási eljárás időpontjáról legalább 3 munkanappal korábban köteles a Vevőt értesíteni. A Vevő az eljáráson személyesen vagy írásbeli meghatalmazott útján köteles jelen lenni. Amennyiben a birtokbaadás a Vevő hibájából hiúsul meg, az Eladó nem esik késedelembe.

A birtokbaadásról a szerződő felek jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben rögzíteni kell a birtokbaadáskor feltárt hiányosságokat, tervtől való eltéréseket, és az ilyen hiányosságok kivitelezési hibák kijavítására az Eladó köteles 15 napon belüli határidőt vállalni és azokat a vállalt határidőben kijavítani.

Amennyiben a feltárt hiányosságok olyan jellegű kisebb hibák, amelyek a teljes lakóingatlan rendeltetésszerű használatát nem akadályozzák, az Eladó a kijavításra köteles 15 napon belüli határidőt vállalni, de ezek elvégzése a birtokbaadást nem késleltetik.

Az Eladó az átadás-átvétel alkalmával köteles a Vevő részére átadni a lakásra vonatkozó valamennyi dokumentumot, amely a lakás vagy az abba beépített berendezési tárgyak biztonságos használatához és az esetleges jótállási, szavatossági igények érvényesítéséhez szükséges.

Az Eladó szavatolja, hogy az általa végzett kivitelezési munka szakszerű, az elkészült munkákra a mindenkori jogszabályok által elõírt garanciát, illetve szavatosságot vállalja. Garanciális idõn belül köteles a felmerült hibákat ingyenesen kijavítani. A garanciális kötelezettség nem terjed ki az elemi károk, baleset, idõjárás, gondatlanság, rongálás és nem szakszerű használat folytán bekövetkezõ hibákra.

Olyan felhasznált anyagok esetében, ahol a gyártók egy évnél hosszabb idejű garanciát vállalnak, építtetõ köteles garanciális igényével közvetlenül a gyártókhoz fordulni. Az ehhez szükséges okiratokat az Eladó a Vevő rendelkezésére bocsátja.

A felek megállapodnak abban, hogy az esetleges szavatossági igények minél gyorsabb és hatékonyabb rendezése érdekében kölcsönösen együttműködve járnak el. A Vevő vállalja, hogy a szavatossági igények érvényesítése érdekében szükség esetén a tulajdonában, ill. használatában álló helyiségekbe való bejutást biztosítja.

6. Egyéb rendelkezések:

Eladó tulajdonosi jogosultságát a tulajdoni lap másolatával igazolta.

Vevők a birtokbaadás napjától szedik az ingatlan hasznait, viselik annak terheit és a kárveszélyt.

Eladó szavatosságot vállal az ingatlan per-, teher- és igénymentességéért.

Vevő kijelenti, hogy magyar állampolgár, Eladó Magyarországon bejegyzett, főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazással foglalkozó, lakás építésére jogosult önálló jogi személy, és a szerződést kötő felek kijelentik, hogy elidegenítési és szerzési képességüket semmi nem akadályozza.

A jelen szerződés elkészítésével és ellenjegyzésével járó költségek, a vagyonszerzésiilleték-kötelezettség, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési költség a Vevőt terheli.

Vevő kijelenti, hogy vagyonszerzési és ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatos illetékmentességet kíván igénybe venni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdésének f) pontja és a törvény mellékletének XVI./6 a) pontja szerint, tekintettel arra, hogy új építésű lakást vásárol.

Eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a vételár teljes kifizetésekor külön nyilatkozatban feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy az 1. pontban megjelölt ingatlan tulajdonjoga vétel jogcímén a Vevő részére az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

A vételár teljes kifizetéséig az Eladó a tulajdonjogot fenntartja, és hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonjog-fenntartással történt értékesítés ténye az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzésre kerüljön.

Szerződő felek jelen szerződés aláírásával kérik a Fővárosi Kerületek Földhivatalát, hogy a fent leírt Eladói nyilatkozat beérkezését követően Vevő tulajdonjogi igényét vegye nyilvántartásba, majd a társasház bejegyzését követően az alapító okirat szerinti albetétbe jegyezze be a megnyitandó tulajdoni különlapra.

A jelen adásvételi szerződés törvényes határidőn belüli eljuttatása az illetékes földhivatalhoz a szerződést készítő meghatalmazott ügyvéd feladata.

Ezután a felek a szerzõdést, mint akaratukkal mindenben egyezõt, részletes megmagyarázást követõen a meghatalmazott ügyvéd előtt helybenhagyólag aláírták.

Budapest, .................................................................................................

eladó vevő

Ellenjegyzem: Budapest, ..............................................

Lízingszerződés

amely létrejött egyrészről a lízingtársaság mint lízingbe adó, másrészről a lízingbe vevő között, az alábbi feltételek szerint:

1.A szerződés tárgya és annak beszerzése

1.1.A lízingbe vevő a jelen szerződéssel lízingbe veszi a lízingbe adótól a jelen szerződés 1. számú mellékletében meghatározott ingatlant (a továbbiakban a lízing tárgyát) a szerződésben meghatározott feltételek szerint.

1.2.A lízingbe adó a lízingbe vevő megbízásából vásárolta meg a lízing tárgyát képező ingatlant a szerződés 2. számú melléklete szerinti adásvételi szerződés alapján.

1.3.A lízingtárgy eladójával a lízingbe vevő állapodott meg a jogszavatosság és kellékszavatosság feltételeiben, és az ezekből származó jogokat az eladóval szemben a lízingbe vevő érvényesíti. A lízingbe vevő kötelessége, hogy az eladó teljesítésénél a lízing tárgyát minden szempontból megvizsgálja.

1.4.A lízingtárggyal kapcsolatos azokat a jogokat a lízingbe vevő gyakorolhatja, amelyeket az ő megbízásából kötött szerződés alapján egyébként a lízingbe adó szerzett meg, és azokat is, amelyek a szerződés alapján őt illetik.

1.5.A lízingbe vevő kijelenti, hogy az általa kiválasztott lízingtárgy a céljainak megfelel, annak jellemzőit ismeri, ezért a lízingbe adót nem terheli felelősség a lízingtárgy hibáiért.

2.A lízing tárgyának tulajdonjoga és átadása

2.1.A szerződés fennállása alatt a lízingtárgynak a lízingbe adó a kizárólagos tulajdonosa.

2.2.A lízingbe adó a szerződés 3. számú melléklete szerinti jegyzőkönyvbe rögzített állapotban adja át a lízing tárgyát képező ingatlant a lízingbe vevő részére.

2.3.A lízingbe adó a lízing ideje alatt a lízingtárgyat másnak nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. Ennek a kötelezettségének a biztosítására hozzájárul ahhoz, hogy a lízingbe vevő javára elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

3.A lízingtárgy használata

3.1.A birtokba adással – a tulajdonjogot kivéve – valamennyi jog a lízingbe vevőre száll át. A lízingtárgyat jogosult használni és hasznait szedni. A lízingbe vevő viseli azokat a károkat, amelyek a lízingbe vevő birtoklásával és használatával függnek össze.

3.2.A lízingtárggyal kapcsolatos terheket és költségeket a lízingbe vevő viseli.

3.3.A lízingbe vevő a lízingtárgyat el nem idegenítheti és azt meg nem terhelheti. A szerződésből származó jogát csak a lízingbe adó előzetes hozzájárulásával ruházhatja át harmadik személyre.

3.4.A lízingbe vevő kötelezettséget vállal az ingatlan állagának megóvására, a szükséges fenntartási és karbantartási munkák saját költségen történő elvégzésére.

3.5.A lízingbe vevő az állagmegóvás körébe tartozó folyamatos karbantartási és szükséges javítási munkákat értesítés nélkül is köteles elvégezni, és egyébként is gondoskodni a lízingtárgy vagyonvédelméről.

3.6.A lízingtárgyon a lízingbe vevő egyéb átalakítási, építési munkát csak a lízingbe adó előzetes hozzájárulása és a szükséges hatósági engedélyek beszerzése után végezhet.

3.7.A lízingbe vevő vállalja, hogy haladéktalanul értesíti a lízingbe adót, ha olyan körülmények következnek be, amelyek az ingatlan tulajdonjogát sértik vagy veszélyeztetik.

4.A lízingtárgy ellenértékének kifizetése

4.1.A lízing futamidejét, kezdetét és lejáratát, valamint a lízingdíj fizetésének feltételeit és módját a szerződés 4. számú melléklete tartalmazza.

4.2.A lízingbe vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a lízingdíjakat a 4. számú mellékletben írtak szerint teljesíti. Tudomásul veszi, hogy a lízingdíjak után fizetendő kamat mértékét a lízingbe adó a jegybanki alapkamat változásának megfelelően módosíthatja.

5.Biztosítás

5.1.Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a lízingbe vevő a közösen meghatározott típusú biztosítást köt a lízing tárgyára. A biztosítási díjak a lízingbe vevőt terhelik, melyek kifizetését köteles igazolni a lízingbe adónál.

5.2.A lízingtárggyal kapcsolatos káreseményről a lízingbe vevő haladéktalanul köteles értesíteni a lízingbe adót, és a kárrendezésben együtt kell működnie vele.

5.3.A biztosítási összeg a lízingbe adót illeti meg azzal, hogy helyreállítás esetén annak ellenértékét a lízingbe vevőnek átadja, vagy kérésének megfelelően a lízingdíjban elszámolja, a meghaladó részt pedig beszámítja a lízingbe vevő lízingdíj-fizetési kötelezettségébe.

6.A lízingszerződés megszüntetése

6.1.A lízingbe adó jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani,

– ha a lízingbe vevő határidőben nem teljesíti lízingdíj-fizetési kötelezettségét,

– ha a lízingtárgy megrongálódott vagy megsemmisült,

– ha a lízingbe vevő nem tesz eleget a karbantartási és állagmegóvási kötelezettségének,

– ha a lízingbe vevő elmulasztja a biztosítási szerződés megkötését, illetve a biztosítási szerződés hibájából megszűnik,

– a lízingbe vevő csődeljárást kezdeményezett, vagy ellene felszámolási eljárás megindítását kérték.

6.2.A felmondással a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a lízingbe adó választása szerint követelheti a hátralévő lízingdíjak egyösszegű kifizetését vagy a lízing tárgyának visszaadását. Az első esetben a lízingtárgyat megvásárolhatja a lízingbe vevő, ha 15 napon belül eleget tesz fizetési kötelezettségének, és megfizeti a felmondás időpontjában nyilvántartott értéket. Egyébként a lízingtárgyat köteles a lízingbe adó birtokába bocsátani.

7.Egyéb rendelkezések

7.1.A lízingbe adó a szerződésből származó jogait és kötelezettségeit a lízingbe vevőre nézve változatlan feltételekkel harmadik személyre átruházhatja, a lízingbe vevő előzetes értesítésével.

7.2.A lízing futamidejének elteltével, ha a lízingbe vevő a lízingdíjakat teljesítette, a 4. számú melléklet szerint meghatározott maradványérték megfizetése ellenében a lízingtárgy tulajdonjogát megszerezheti. A lízingbe adó kötelezettséget vállal ennek megfelelően adásvételi szerződés megkötésére.

7.3.A lízingbe vevő fizetési kötelezettségét a lízingidőszak lejárta előtt is teljesítheti.

7.4.A lízingbe vevő vállalja, hogy a lízing időtartama alatt tájékoztatja a lízingbe adót minden olyan esetleg bekövetkező változásról, amely veszélyezteti a szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítését.

7.5.A lízingbe adó a szerződés időtartama alatt jogosult ellenőrizni a lízingtárgy használatát.

7.6.A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

Kelt: ......................................................................................

lízingbe adó lízingbe vevő

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. szeptember 10.) vegye figyelembe!