Figyelemmel arra, hogy összeállításunk elsősorban vállalkozásoknak készült, amelyek viszonyában meglehetősen ritka a vagyonszerzés ajándékozás és öröklés útján, így kizárólag a visszterhes vagyonszerzéssel kapcsolatos illetékszabályokat ismertetjük.
Ingatlannak - valamint meghatározott ingónak – és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. A vagyonszerzési illetéket a szerző félnek kell megfizetnie.
Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:
– az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;
– az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
– ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;
– gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonának, haszonélvezetének megszerzése;
– közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
– az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése.
4.1. Az illeték alapja
A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző bejelenti, illetve a földhivatal a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az illetékhivatalnak, vagy a vagyonszerzésről az illetékhivatal más módon tudomást szerez.
4.1.1. Az illetékalap csökkentése
Amennyiben az előzőekben említett esetekben a vagyonszerzési ügy iratainak illetékkiszabásra való bejelentése államigazgatási szerv, bíróság vagy közjegyző bármilyen intézkedése, illetőleg mulasztása miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő hat hónapon túl történik meg, úgy az illetékhivatal az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb 50 százalékkal mérsékli. Ilyenkor a bejelentéskori forgalmi értéket az illetékkötelezettség keletkezésétől a vagyonszerzési ügy iratainak bejelentése napjáig terjedő időszak minden megkezdett naptári hónapjára számítva kell csökkenteni. A mérsékelt forgalmi érték azonban nem lehet alacsonyabb a szerződésben megjelölt, illetőleg ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél által bejelentett értéknél.
4.1.2. Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása
Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél jelenti be a jogügylet bejelentésével együtt – ingatlan esetében az ingatlan fekvése szerinti földhivatalnál.
4.1.2.1. A forgalmi érték megállapítása az illetékhivatal által
Abban az esetben, ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az illetékhivatal nem bírálhatja felül.
Az illetékhivatal a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében – szükség esetén külső szakértő bevonásával – állapítja meg.
Az illetéktörvény kimondja, hogy az illetékhivatal a forgalmi érték megállapítása érdekében - ingatlanszerzés esetén – az összehasonlító értékadatok közül a következőket köteles – más értékmeghatározókkal együtt – mérlegelni: a település, nagyobb település esetén az egésztől elhatárolható kisebb területi egység, külterület esetében a gazdaságilag összefüggő térség ingatlanforgalmának legalább 2 évet átfogó értékmeghatározóit; így különösen a folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat, vagy az ingatlanforgalom teljes hiányát, a település, illetőleg a térség ennek megfelelő vagy ettől eltérő értékadatait, továbbá az illetékkiszabás tárgyát képező ingatlanhoz térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan adatait, amely a forgalmi érték megállapításánál számításba vehető. Összehasonlítani elsősorban az azonos rendeltetésű ingatlanokat kell. Abban az esetben pedig, ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók.
4.1.2.2. Forgalmi érték felülvizsgálata
Lényeges, hogy amennyiben a forgalmi értéket az illetékhivatal állapította meg, úgy az ellen az érintett fél, aki (amely) azt sérelmezi, fellebbezést terjeszthet elő, továbbá a másodfokú határozattal szemben – amennyiben az számára sérelmes – keresetet nyújthat be az illetékes megyei bírósághoz. Ilyenkor szakértő bevonásával állapítja meg a bíróság az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket. A bírósági eljárásért illetéket – amelynek mértéke a vitatott összeg 6 százaléka – csak akkor kell fizetni, ha a bíróság a keresetet elutasítja. Ebben az esetben természetesen a szakértői díjat és az alperes egyéb költségeit is a felperesnek kell megtérítenie. Az elsőfokú bíróság ítélete jogerős.
4.2. Illetékmértékek
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10 százalék.
Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke – kivéve e szabály alól a lakástulajdonok cseréjét, amelyre vonatkozó illeték-előírásokat írásunk későbbi részében ismertetjük.
4.2.1. Lakástulajdon megszerzésének illetéke
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha az illetéktörvény másképp nem rendelkezik – a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke – lakásonként – 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után pedig 6 százalék. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 százalékos illeték, és a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6 százalék illetéket kell fizetni.
Amennyiben a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét – bizonyos, az alábbiakban részletezett esetek kivételével – le kell vonni a forgalmi értékből.
4.2.1.1. Illeték lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén
Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén pedig az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete.
4.2.1.2. Egy éven belüli ingatlanforgalom
Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános – korábban ismertetett - szabályok szerint alakul. Lényeges, hogy az előzőekben foglaltak alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, továbbá használat joga.
A fenti előíráshoz kapcsolódó szabály, hogy amennyiben az ott írtak szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, úgy az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
4.2.1.3. Haszonélvezettel, használati joggal terhelt ingatlanok cseréje
Lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetőleg az egy éven belüli, fentiek szerinti adásvétel esetén, ha az elcserélt, illetőleg eladott lakástulajdont haszonélvezet, használat joga terhelte, és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizeti meg a visszterhes vagyonátruházási illetéket.
4.2.2. Illeték ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzésnél
Ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, és az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, továbbá az ingatlanalap által történő megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2 százaléka.
4.2.2.1. Igazolási módok
A főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal, az ingatlanalap-kezelői tevékenységre jogosultságot az alapkezelő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedéllyel igazolja, azt a tényt pedig, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzőszámával, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről, illetőleg annak megoszlásáról kiállított nyilatkozatával igazolja.
4.2.2.2. Elidegenítési kötelezettség
Amennyiben a továbbeladási céllal megszerzett ingatlant az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el, és ennek megtörténtét - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül – a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja, illetőleg ha az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozó a fenti határidőn belül a lízingbeadás tényét a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező szerződéssel nem igazolja; az illetékhivatal a vagyonszerzésre az általános szabályok alapján egyébként fizetendő - 10, 2, illetve 6 százalék mértékű – és a 2 százalék mértékű illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
Előfordulhat, hogy a megszerzett ingatlanból a vállalkozó időközben több önálló ingatlant alakít ki. Ilyenkor az illetékkülönbözetet – arányosítással – kizárólag arra az ingatlanra lehet előírni, amelyet a továbbeladás céljából megszerzett ingatlan illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül a vállalkozó nem adott el, illetőleg nem adott pénzügyi lízingbe.
4.2.3. Ingatlan és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó illetékfizetési kötelezettsége
A 2 százalékos mértékű illetéket fizeti ingatlanszerzése után az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlan és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó is akkor, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, feltéve hogy nettó árbevételének legalább 75 százaléka az említett két tevékenységből származik.
4.2.4. Kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet végző kezdő vállalkozó kedvezményes illetékfizetése
A kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató, tevékenységét az illetékkötelezettség keletkezésének évében (azaz a tárgyévben) – jogelőd nélkül - kezdő vállalkozó az úgynevezett továbbeladási célú ingatlanvásárlás esetén 2 százalék mértékű illetéket fizet abban az esetben, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor nyilatkozatban vállalja, hogy a tárgyévi nettó árbevételének 50 százaléka ingatlanok pénzügyi lízingjéből, vagy 75 százaléka ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingjéből származik majd.
4.2.4.1. Az igazolás elmulasztásának következménye
Amennyiben a tárgyévet követő év június 30. napjáig a vállalkozó nem nyújtja be az illetékhivatalhoz a Magyar Lízingszövetség olyan tartalmú igazolását, amely a tárgyévi nettó árbevétel – vállalt feltételek szerinti - megoszlását igazolja, akkor az illetékhivatal a vagyonszerzés után az általános szabályok szerint az egyébként fizetendő – 10, 2, illetve 6 százalékos mértékű - és az előzőek szerinti illeték – lényegében kedvezményes – különbözetét a vállalkozó terhére 50 százalékkal növelten állapítja meg.
A Magyar Lízingszövetség előzőekben hivatkozott igazolása a kiadása évének utolsó napjáig igazolja a tevékenységnek főtevékenységként való folytatását, a kiadását követő év első napjától június 30-áig terjedő időszakban pedig ideiglenes igazolásként szolgál. A vállalkozó kérésére az ideiglenes igazolás alapján is a 2 százalék mértékű illetéket kell előírni azzal, hogy amennyiben a vagyon megszerzője legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezése évének július 15. napjáig nem nyújtja be az illetékhivatalhoz az ismertetett feltételeknek való megfeleléséről szóló igazolást, akkor az illetékhivatal a vagyonszerzés után az egyébként fizetendő általános mértékű – 10, 2, illetve 6 százalék – és a 2 százalék mértékű illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50 százalékkal növelten állapítja meg.
4.2.5. Igazolások benyújtása, pótlása
A 2 százalékos mértékű illeték alkalmazásának feltételét képező igazolásokat és nyilatkozatokat az ingatlanszerzést tartalmazó okirat keltétől számított 30 napon belül, a jogszerzést igazoló megállapodással együtt kell benyújtani az ingatlan fekvése szerinti földhivatalhoz bejegyzés, valamint illetékkiszabás céljából. Amennyiben azonban az igazolások, nyilatkozatok benyújtását a jogosult elmulasztja, úgy azok pótlása, illetve igazolási kérelem előterjesztése a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig még lehetséges.
4.3. Mentességek, kedvezmények
Az illetéktörvény bizonyos vagyonszerzéseket mentesít az illetékfizetés kötelezettsége alól, a kötelezettség tekintetében kedvezményeket ad a vagyonszerző javára. Ebben a körben is kizárólag a vállalkozásokat érintő és értelemszerűen ingatlanügyletekhez kapcsolódó előírásokat emeljük ki.
4.3.1. Illetékmentesség
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól
– a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít (A vagyonszerző lakóház-építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. Ebben az esetben, ha a vagyonszerző a lakóház felépítését – legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli, míg igazolás hiányában az illetéket késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.);
– a lakástulajdon kezelői jogának a megszerzése;
– a közcélú vízi létesítmények és tartozékaik kezelői jogának a megszerzése;
– az állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;
– a kincstári vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése;
– a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület (pl. kollégium, laktanya) átalakításával létesített –, 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása;
– a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése (ezen belül ingatlanszerzése), amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek);
– a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan szerzése vagy a kártalanítási összegből rá eső rész erejéig a kártalanítottnak az ingatlanvásárlása, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jog megszerzését is (Ha a csereingatlan a kisajátítottnál értékesebb, vagy ha a megszerzett ingatlan forgalmi értéke a kártalanítási összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, az illetékmentesség a többletre nem terjed ki.);
– a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért a vételárból történő azonos jog vásárlását is (A vevő ebben az esetben a kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult szerv nyilatkozatával köteles igazolni, hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítása érdekében az ingatlant tőle megvásárolták.);
– a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése;
– az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda (irodák) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek), valamint
– a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó termőföldvásárlása, amennyiben a megvásárolt termőfölddel a tulajdonában álló összes termőföld nagysága nem haladja meg a 300 hektárt vagy a 6000 aranykorona értéket. A mentességre való jogosultságról a vagyonszerző félnek kell nyilatkoznia. A nyilatkozatot a földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződéshez kell csatolnia, amely nyilatkozatot az adásvételi szerződés másolatával a földhivatal az illetékhivatalnak megküld.
4.3.2. Kedvezmény
Termőföld tulajdonjogának az illetékmentesség eseteinél részletezettek alá nem eső módon, valamint vagyoni értékű jogának visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az egyébként járó illeték egynegyedét kell megfizetni.
4.4. Illetékelőleg
Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Lényeges, hogy az illetékelőleg-fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja.
4.5. Az illeték törlése, visszatérítése
A meg nem fizetett illeték bármikor törölhető, a megfizetett illeték azonban csak a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza. Amennyiben a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, úgy az illeték visszatérítését öt éven túl is – de legfeljebb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül – lehet kérni.
4.5.1. A törlés, visszatérítés esetei
A kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének – minden esetben kérelemre, a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére – vállalkozások szempontjából és ingatlanügyekben a következő esetekben van helye:
– ha a jogügyletet a bíróság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti, illetőleg felbontja, s emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, illetőleg illeték nem jár;
– ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll, és ezt ingatlan esetén a földhivatal határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják;
– ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett;
– ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén;
– ha a bontó feltételtől függő jogügyletnél a feltétel bekövetkezik.
4.6. A visszterhes vagyonszerzés bejelentése
Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtatni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, az illetéktörvény szerinti mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.
4.7. Ajándékozási illeték
4.7.1. Az illeték mértéke
Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája részére adott ajándék után
– 18 millió forintig 11 százalék,
– a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 százalék,
– a 35 millió forint feletti rész után pedig 21 százalék az illeték.
(Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.)
Lakástulajdonnál
– 18 millió forintig 5 százalék,
– a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8 százalék,
– a 35 millió forint feletti rész után pedig 12 százalék illetéket kell fizetni.
Az ajándékozó más unokája, nagyszülője, testvére javára szóló ajándékozásnál
– 18 millió forintig 15 százalék,
– a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21 százalék,
– a 35 millió forint feletti rész után pedig 30 százalék az illeték.
Ugyanez lakástulajdonnál
– 18 millió forintig 8 százalék,
– a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 10 százalék,
– a 35 millió forint feletti rész után pedig 16 százalék.
Minden más megajándékozott terhére
– 18 millió forintig 21 százalék,
– a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 százalék,
– a 35 millió forint feletti rész után pedig 40 százalék illetéket állapítanak meg. Ebben az esetben lakástulajdonnál
– 18 millió forintig 10 százalék,
– a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21 százalék, a
– 35 millió forint feletti rész után pedig 30 százalék az illeték.
Azt, hogy a megajándékozott az illeték mértéke szempontjából melyik csoportba tartozik, az ajándékozáskor fennálló állapot szerint kell megállapítani. Abban az esetben, ha az általános mértékű ajándékozási illeték alá eső vagyon között termőföld is van, akkor a termőföld után egyébként fizetendő illeték megállapítása során az általános mérték alá tartozó összes vagyont kedvezmény nélkül terhelő illetékből olyan arányt kell figyelembe venni, mint amilyen arányt az általános mértékű illeték alá tartozó összes vagyon értékében a termőföld értéke képez.
4.7.2. Az ajándékozási illeték alapja
Az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az alábbiak szerint csökkentett forgalmi értéke:
A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy megajándékozottra eső részét. Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni.
A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
Ha adott ingatlan ajándékozása ugyanannak a megajándékozottnak a javára 5 éven belül több szerződéssel történik, az illetéket az újabb tulajdoni hányaddal együtt a tulajdonában álló ingatlanrész tiszta értékének figyelembevételével kell megállapítani, feltéve hogy az ingatlan tiszta értéke a 18 millió forintot meghaladja. A tiszta érték kiindulópontjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál a korábbi tulajdoni hányad megszerzése óta elvégzett beruházások értéknövelő hatását figyelmen kívül kell hagyni. A fentiek szerint megállapított illeték összegéből le kell vonni azt az összeget, amelyet az ingatlan korábban megszerzett tulajdoni hányada (hányadai) után akkor kellene megfizetni, ha annak (azoknak) megszerzésére az újabb tulajdoni hányad megszerzésének időpontjában került volna sor.
4.7.2.1. A haszonélvezet, a használat ajándékozásának illetéke
Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonszerző a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az illetéket.
A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját ugyanígy kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az ajándékozási illetéknek.
4.7.2.2. Haszonélvezettel, használattal terhelt ingatlan megszerzése
A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott (átszállt) vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet, használat értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
4.7.3. Illetékmentesség
Mentes az ajándékozási illeték alól:
– a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;
– a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A megajándékozott lakóház-építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál;
– az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót – természetbeni juttatás címén – személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli;
– lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése;
– a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése;
– az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése.
Ha a megajándékozott a lakóház felépítését – legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.
4.7.4. Illetékkedvezmény
Az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel a kisvállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának az egyéni vállalkozás megszüntetését követő három hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből illetékalap-kedvezményre jogosult, ha a vállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig egyéni vállalkozói igazolvánnyal folytatja.
A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az ajándékozó kisvállalkozásának megszűnéséről, a magánszemély megajándékozott pedig a kisvállalkozás folytatásáról az ajándékozási illetékről szóló fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozzon az illetékhivatalnál. Az együttes nyilatkozatban fel kell tüntetni azt a napot, amelyen az ajándékozó az egyéni vállalkozói igazolványát visszaadta, illetve amelyen azt a körzetközponti jegyző visszavonta, továbbá a magánszemély megajándékozott egyéni vállalkozói igazolványát kiállító körzetközponti okmányirodát, a vállalkozói igazolvány számát, kiállításának időpontját, valamint a vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenységi kört (köröket) és a vállalkozó székhelyét.
Ha a kisvállalkozást a vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerző magánszemély folytatja, akkor a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő ajándékozási illeték alapját 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
Az illetékalap-kedvezmények figyelembevétele nélkül kell megállapítani a kisvállalkozást nem folytató más megajándékozott illetékfizetési kötelezettségét.
Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző a 3 éves időtartam letelte előtt az egyéni kisvállalkozást elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.
A vállalkozás egyéni vállalkozási formában történő működtetésére vonatkozó feltétel teljesülését legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül kell igazolni az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyző által illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítvánnyal.
4.8. Ingatlannal kapcsolatos eljárások tételes illetéke
4.8.1. Illeték építéshatósági eljárásban
Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért, ha ez
– elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint,
– bármely egyéb elvi építésügyi hatósági engedélyre irányul, 15 000 forint,
– új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint,
– egyéb rendeltetésű építmény építésére vonatkozó engedélyre irányul, úgy önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 15 000 forint,
– a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 50 000 forint,
– műtárgy építésére, valamint egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,
– meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá – a fenti, harmadik bekezdésben foglaltak kivételével – bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,
– felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, 15 000 forint,
– módosított építésügyi hatósági engedélyre, illetőleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére irányul, 10 000 forint
illetéket kell fizetni.
4.8.1.1. Használatbavételi engedély kiadása iránti kérelem
Ha az építésügyi hatósági eljárás bármely használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen – önálló rendeltetési egységenként – 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol – külön jogszabály értelmében – a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 2000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni.
4.8.1.2. Rendeltetés megváltoztatása
A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély – önálló rendeltetési egységenként – 10 000 forint illeték alá esik. Ha azonban a rendeltetés megváltoztatása építésiengedély-köteles munkával jár együtt, úgy az illetékre az a fenti felsorolás 3. és 4. bekezdését kell alkalmazni.
4.8.1.3. Egyéb eljárások illetéke
Az előzőekben ismertetettek alá nem tartozó elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (például bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása stb.), továbbá az építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 10 000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért pedig 20 000 forint illetéket kell fizetni.
4.8.2. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetéke
4.8.2.1. Tulajdonjog, vagyoni értékű jog bejegyzése
Ingatlan tulajdonjogának, illetőleg vagyoni értékű jogának a bejegyzésére irányuló eljárás illetéke a változással érintett ingatlanonként 3000 forint.
4.8.2.2. Jelzálogjoggal kapcsolatos bejegyzések
A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás illetéke a jelzálogjoggal biztosított követelés értékének 5 százaléka, de legfeljebb 10 000 forint. Jelzálogjog részleges átszállása esetén az egyes átszálló részjelzálogjogok értékét kell illetékalapul venni. A jelzálogjog törlésére irányuló eljárás illetéke 2000 forint.
4.8.2.3. Vagyoni értékű jog törlése
A vagyoni értékű jog törlése iránti eljárás illetéke 2000 forint.
4.8.2.4. Egyéb jogok, tények bejegyzése, törlése
Az előzőekben megjelöltektől különböző egyéb jogok és tények bejegyzésére vagy törlésére, illetőleg az ingatlan adataiban történt változás átvezetésére irányuló eljárás illetéke – ideértve az építéssel megszerzett épület (építmény) ingatlan-nyilvántartásba vételét is – 2000 forint.
4.8.2.5. Fellebbezés illetéke
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 6000 forint.
4.8.2.6. Eljárási illetékmentességek
Illetékmentes
– a magánszemély által épített lakástulajdon ingatlan-nyilvántartásba vétele, valamint a gazdálkodók által épített, építtetett és közvetlenül a lakosság részére értékesített új lakások tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése;
– a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése;
– az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható;
– a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése.
(A mentességi kört kizárólag vállalkozói szempontból ismertettük.)
