4.1. Fogalmak, meghatározások
4.1.1. Bűncselekmény
Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
4.1.2. Bűntett és vétség
A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.
4.1.3. Halmazat
Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.
4.1.4. Szándékosság
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
4.1.5. Gondatlanság
Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.
4.1.6. Kísérlet
Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el. Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. E két esetben, ha a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.
4.1.7. Előkészület
Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
Nem büntethető előkészület miatt
– akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése;
– aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad;
– aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti.
Ha azonban a fenti esetekben az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.
4.1.8. Elkövetők
Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
4.1.8.1. Tettes, társtettes
Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
4.1.8.2. Felbujtó
Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
4.1.8.3. Bűnsegéd
Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
4.1.9. Kár
Kárnak minősül a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.
4.1.10. Hozzátartozó
Hozzátartozó az egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
4.1.11. Bűnszövetség
Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
4.1.12. Bűnszervezet
A bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
4.1.13. Üzletszerűség
Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
4.1.14. Termék
Termék az ipari és a mezőgazdasági termék (termény), akár nyersanyag, akár félgyártmány vagy készáru; a termékkel egy tekintet alá esik az élő állat, valamint a termelőeszköz akkor is, ha ingatlan.
4.1.15. Visszaeső
Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.
4.1.15.1. Különös visszaeső
Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.
4.1.15.2. Többszörös visszaeső
Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekménye elkövetéséig három év nem telt el.
4.1.16. Gazdálkodó szervezet
Gazdálkodó szervezet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának c) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezet, valamint az a szervezet, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Ptk. szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
4.1.17. Értékhatárok
Az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege, illetőleg az adó-, a járulék-, a magánnyugdíjpénztáritagdíj-bevétel csökkenésének összege
– kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,
– nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,
– jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,
– különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg,
– különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad.
4.1.17.1. Egyes bűncselekmények értékhatárai
Nem valósul meg bűncselekmény, ha
– az adó-, társadalombiztosítási csalás esetén az adóbevétel, a társadalombiztosításijárulék-, a balesetijárulék-, az egészségbiztosításijárulék-, a nyugdíjjárulék-, illetőleg a magánnyugdíjpénztáritagdíj-bevétel,
– a Munkaerő-piaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése esetén a munkaadói-, illetve munkavállalóijárulék-, valamint rehabilitációs- vagy szakképzésihozzájárulás-bevétel,
– a társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése (310/B. §) esetén a társadalombiztosításijárulék-, a balesetijárulék-, az egészségbiztosításijárulék-, a nyugdíjjárulék-, illetőleg a magánnyugdíjpénztáritagdíj-bevétel
összegének csökkenése ötvenezer forintot nem halad meg.
Nem valósul meg bűncselekmény, ha
– a jövedékkel visszaélés esetén az adóbevétel csökkenése,
– a jövedéki orgazdaság esetén a jövedéki termék értéke
ötvenezer forintot nem halad meg.
Nem valósul meg bűncselekmény, ha
– a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését ötvenezer forintot meg nem haladó értékű támogatásra, vagy más gazdasági előnyre nézve követik el,
– a hanyag kezelést ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el.
4.1.17.2. Egyes bűncselekmények szabálysértési alakjai
Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha
– a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,
– az áru hamis megjelölését százezer forintot meg nem haladó értékre,
– az árdrágítást csekély mennyiségű árura, vagy csekély mértékű nyereség elérése végett,
– a csempészetet és a vámorgazdaságot ötvenezer forintot meg nem haladó értékű nem közösségi árura,
– a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést tízezer forintot meg nem haladó kárt okozva,
– a lopást, a sikkasztást, a jogtalan elsajátítást és az orgazdaságot tízezer forintot meg nem haladó értékre,
– a csalást, a rongálást tízezer forintot meg nem haladó kárt okozva,
– a hűtlen kezelést tízezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva,
– a sajtórendészeti vétséget csekély mennyiségű sajtótermékre
követik el.
4.1.18. Pénz
Pénz a törvényes fizetőeszköznek minősülő, illetve a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól törvényes fizetőeszköznek minősülő fém- vagy papírpénz és bankjegy.
A papírpénzzel azonos megítélés alá esik
– az állam által kibocsátott értékpapír,
– a kötvény, a letéti jegy, a befektetési jegy, a részvény, a vagyonjegy, valamint a közraktári jegy, feltéve hogy a névre szóló értékpapír átruházását jogszabály, vagy az értékpapíron feltüntetett nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza.
A külföldi pénz, illetve értékpapír a belföldiével azonos védelemben részesül. Külföldi pénz alatt az eurót is érteni kell.
4.1.19. Bélyeg
Bélyeg:
– postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas bélyeg, postai bérmentesítő géplenyomat, továbbá a díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés,
– a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg,
– az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy, fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel, valamint termék minőségének, mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy,
– a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordó űrtartalmának jelzésére használt bélyegző és pecsét.
A büntetőjogi védelem az első két bekezdésben megjelölt bélyegre akkor is vonatkozik, ha forgalomba még nem került vagy onnan már kivonták.
4.1.20. Adó
Adó az illeték, az illeték módjára fizetendő díj is, továbbá – a Btk. 310-310/B. §-ában nem említett – külön törvényben vagy törvény felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéséből ellátandó feladatok fedezetére előírt közteherfizetési kötelezettség, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít.
4.1.21. Jövedéki termék alapanyaga és a zárjegy jelentős mennyisége
Az alapanyag jelentős mennyiségű, ha
– motorbenzinként vagy gázolajként, motorbenzin- vagy gázolajadalékként, illetve hígítóanyagként felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén 20 000 litert,
– adómérték nélküli cseppfolyós szénhidrogén esetén 45 000 kilogrammot,
– adómérték nélküli gáz halmazállapotú szénhidrogén esetén 100 000 nm3-t,
– cukorcefre esetén 10 000 litert,
– cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből készült cefre esetén 25 000 litert,
– vágott dohány esetén 450 kilogrammot
meghalad.
A zárjegy jelentős mennyiségű, ha az 5000 darabot meghaladja.
4.1.22. Áru
Áru az ipari vagy egyéb gazdasági jellegű szolgáltatás is.
4.1.23. Ár
Áron az áru (szolgáltatás) ellenében járó bármilyen vagyoni értékű ellenszolgáltatást is érteni kell.
4.1.24. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
– a csekk,
– az elektronikus pénzeszköz,
– olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse.
Készpénz-helyettesítő fizetési eszközön ezenkívül az utazási csekket és a váltót kell érteni, feltéve hogy az a másolással, hamisítással vagy jogosulatlan felhasználással szemben védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.
4.1.25. A büntethetőség elévülése
A büntethetőség elévül
– olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év;
– egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével.
4.1.25.1. Az elévülés kezdete
Az elévülés határidejének kezdőnapja
– befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
– kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,
– olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még a büntetőtörvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,
– olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
4.1.25.2. Az elévülés félbeszakadása
Az elévülést félbeszakítja a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.
4.1.25.3. Az elévülés nyugvása
Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett.
Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetőleg az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.
Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
4.1.26. Halmazati büntetés
Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. A főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.
Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.
Bűnhalmazat esetén a bűnhalmazatban levő bármelyik bűncselekmény miatt alkalmazható mellékbüntetést ki lehet szabni. A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot.
4.1.27. Összbüntetés
Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően követte el, a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni.
A pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés összbüntetésbe nem foglalható.
Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetést, de nem érheti el a büntetések együttes tartamát.
Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést abban a fokozatban kell végrehajtani, amelyik közülük a legszigorúbb. Ha azonban az összbüntetés mértéke három év vagy azt meghaladó tartamú, illetőleg többszörös visszaesőnél két év vagy ezt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembevételével kell meghatározni. Ha a megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt számára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg.
4.1.28. Próbára bocsátás
A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető.
Nem bocsátható próbára a többszörös visszaeső. A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet; a tartamot években kell meghatározni.
A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll.
A próbaidő egy ízben, legfeljebb egy évvel meghoszszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi.
A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt, valamint ha a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik. Ezenkívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik.
4.1.29. Pénzmellékbüntetés
Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van
– pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követi el,
– pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani.
A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege tízezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint.
A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ha a főbüntetést végre kell hajtani, ennek fokozata a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésre is irányadó.
A pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén ezer forinttól tizenötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi szabadságvesztést kell számítani. A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés egy napnál rövidebb és két évnél hosszabb nem lehet.
4.2. Hatósági áras termékek (legmagasabb ár)
A) Termékek
Termékszám (ITJ)
Megnevezés
A hatósági ár megállapítója
1441-1-2
Az állami tulajdonú víziközműből más víziközműnek átadott ivóvíz díja
Környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Termékszám (BTO)
Megnevezés
A hatósági ár megállapítója
403010-ből
A villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített gőz ára
gazdasági és közlekedési miniszter
403010-ből
A villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz ára
gazdasági és közlekedési miniszter
403010-ből
Villamosenergia-termelői engedéllyel nem rendelkező villamosmű által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz ára
települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete
403010-ből
Villamosenergia-termelői engedéllyel nem rendelkező
települési önkormányzat
villamosmű által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített gőz ára
– fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete
401010-ből
A közüzemi villamosenergia-nagykereskedő által közüzemi célra értékesített villamos energia ára
gazdasági és közlekedési miniszter
401010-ből
A közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia ára
gazdasági és közlekedési miniszter
1110200000
A közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelemben értékesített földgáz ára
gazdasági és közlekedési miniszter
1110200000
A közüzemi fogyasztó részére értékesített földgáz ára
gazdasági és közlekedési miniszter
B) Szolgáltatások
Szolgáltatásszám (SZTJ)
Megnevezés
A hatósági ár megállapítója
405-11-02-ből
A belföldi közforgalmú, vasúti menetrend szerinti személyszállítás díja
gazdasági és közlekedési miniszter
405-22-01-ből
A belföldi menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedés
gazdasági és
díja, iskolák és tanintézetek által rendelt belföldi távolsági
közlekedési miniszter
autóbusz-különjáratok díja
405-22-02-ből
A menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés díja; iskolák és tanintézetek által autóbusz-különjáratok díja rendelt helyi
települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete
405-3-ból
A menetrend szerinti személyszállítás (villamos, fogaskerekű, troli, metró, földalatti) és a helyiérdekű vasút díja
települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete
64.20.11.0
Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás díja
informatikai és hírközlési miniszter
64.20.12.1
64.20.12.2
64.20.21.0
A műsorszóró szolgáltatás díja
informatikai és hírközlési miniszter
64.20.22.0
64.20.16.0
Internetszolgáltatás helyhez kötött telefonhálózaton keresztül történő nyújtása esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatás díjának az a hányada, melyet az elektronikus hírközlési szolgáltató átad az internetszolgáltatónak
informatikai és hírközlési miniszter
64.11.12.0-ból
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott postai belföldi fenntartott szolgáltatások díja
informatikai és hírközlési miniszter
64.11.14.0-ból
64.11.15.0-ból
507-34, 45-ből
Humán célú gyógyszerek kereskedelmi árrése
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
05511
Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja
települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete
18111-1-2
Az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja
települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete
05511
Az állami tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
18111-1-2
Az állami tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
714-11-01-ből
Települési önkormányzat tulajdonában levő lakások bére
a települési önkormányzat képviselő-testülete
714-11-01-ből
A magántulajdonban lévő lakásra 1989. január 1-je előtt létrejött vagy azt folytató bérleti jogviszony keretében hasznosított lakás bére, ha arra a lakásra korábban kiköthető lakbér a kétszerese volt az állami tulajdonú lakás lakbérének
714-26-2
Lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatás díja
települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete
60.30.12.
a földgázszállítás díja (a földgáztranzit kivételével)
gazdasági és közlekedési miniszter
40.20.9.
a földgázelosztás díja
gazdasági és közlekedési miniszter
11.10.99
a közüzemi ellátás érdekében történő földgáztárolás díja
gazdasági és közlekedési miniszter
Termékszám (BTO)
Megnevezés
A hatósági ár megállapítója
40.10.92-ből
A villamos energia átvitelének díja
gazdasági és közlekedési miniszter
40.10.92-ből
A villamos energia elosztásának díja
gazdasági és közlekedési miniszter
40.10.92-ből
A villamos energia rendszerirányításának díja
gazdasági és közlekedési miniszter
40.10.92-ből
A villamos energiához kapcsolódó rendszerszintű szolgáltatások díja
gazdasági és közlekedési miniszter
