3.1. Adó-, társadalombiztosítási csalás
3.1.1. Törvényi tényállás
Ezt a bűncselekményt az követi el, aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában a magánnyugdíjpénztár előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összegét csökkenti.
Ugyanezért a bűncselekményért vonják felelősségre azt is, aki a megállapított adó, társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.
3.1.1.1. Adókötelezettség
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles törvényben vagy e törvényben előírt:
– bejelentésre, nyilatkozattételre,
– adómegállapításra (önadózás, a munkáltató, a kifizető adómegállapítása),
– bevallásra,
– adófizetésre és adóelőleg fizetésére,
– bizonylat kiállítására és megőrzésére,
– nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),
– adatszolgáltatásra,
– adólevonásra, adóbeszedésre.
3.1.1.2. Jelentős késleltetés
A jelentős késleltetés azt jelenti, hogy a behajtás elmaradása nem végleges, hanem csak átmeneti. Az esedékességet követő néhány napos késedelem, a határidők néhány napos túllépése még nem nevezhető jelentősnek. Önmagában a végrehajtási eljárás megindítása nem elegendő a jelentős késedelem megállapításához.
Jelentős késleltetésről van szó azonban, ha az adóbehajtás a megtévesztő magatartás eredményeképp az egy évi időtartamot eléri vagy meghaladja. (Ebbe a határidőbe azonban a végrehajtási eljárás jogszerű felfüggesztése vagy megalapozott halasztási illetve részletfizetési kérelem alapján történő szüneteltetése nem tartozik bele.)
3.1.1.3. Szándékosság
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
3.1.2. Büntetés
A cselekmény alapesetben vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
3.1.2.1. Minősített esetek
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege nagyobb mértékben csökken.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege jelentős mértékben csökken.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken.
3.1.2.2. A tartozás kiegyenlítése
A törvényi tényállás első fordulatának elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását, társadalombiztosításijárulék-tartozását, balesetijáruléktartozását, egészségbiztosításijárulék-tartozását, nyugdíjjárulék-tartozását, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat kiegyenlíti.
3.1.3. Halmazat
A bűncselekmények rendbelisége az adó- vagy járuléknemek számához igazodik. Annyi rendbeli bűncselekményt kell megállapítani, ahány illetékkel, díjjal, illetve az adóval egy tekintet alá eső állami bevétellel kapcsolatos a cselekmény. Különböző adónemeket vagy járulékfajtákat érintő cselekmények esetén a folytatólagosság kizárt. A különböző évekre vonatkozó eltitkolt jövedelemadó összege nem vonható össze, így e tekintetben a folytatólagosság megállapítására sem kerülhet sor. Az ugyanarra az adónemre (járulékra) elkövetett bűncselekmények egyéb törvényi feltételek esetén azonban a folytatólagosság törvényi egységében értékelendők.
Az adó- és társadalombiztosítási csalással a magánokirat-hamisítást halmazatban kell megállapítani.
3.1.4. Elhatárolás
Az adócsalás speciális a csaláshoz képest, mivel korlátozott a sértettek és az elkövetők köre. Adócsalást kell megállapítani, ha a két oldalon az adójogviszony szereplői helyezkednek el, vagyis az egyik oldalon az adóhatóság, a másik oldalon az adózók, illetve adóalanyok találhatók, és a magatartás az adó helyes megállapítását, illetve a már megállapított adó behajtását befolyásolja. Erre tekintettel az általános forgalmi adó visszaigénylése a vállalkozó részéről tényleges forgalom lebonyolítása nélkül csalásnak és nem adócsalásnak minősül. Nem adócsalás vétségét, hanem a csalás bűntettét és ezzel bűnhalmazatban a magánokirat-hamisítás vétségét valósítja meg a terhelt, aki a befizetett forgalmi adót az adóhatóságot fiktív bizonylat felhasználásával megtévesztve visszaigényli.
3.1.5. Bírói gyakorlat
Nincs helye a társadalombiztosításijárulék-bevételt csökkentő társadalombiztosítási csalás bűncselekménye megállapításának, ha az elkövetés idején hatályos igazgatási jogszabályok az említett járulékfizetési kötelezettség teljesítését nem írták elő (BH2004. 99.).
A kft. ügyvezető igazgatója az általános forgalmi adó bevallásának elmulasztásával elkövetett adócsalásért könyvelő alkalmazása ellenére is felel, ha a könyvelőnek nem adja át az adóbevallás elkészítéséhez szükséges iratokat, és nem ellenőrzi, hogy a bevallás megtörtént-e (BH2003. 397.).
A többrendbeli adócsalást bűnsegédként valósították meg az alapítványt létrehozó terheltek, akik a valóságtól eltérően nagyobb összegekről állítottak ki az adó visszatérítésére alkalmas igazolásokat, és ezáltal segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az alapítványhoz forduló személyek adóbevétel-csökkenést okozzanak (BH2001. 513.).
Megvalósítja az adócsalást, aki mások személyi adatainak a felhasználásával köt mezőgazdaságitermék-értékesítési szerződéseket, és az árbevételből származó jövedelmét a személyijövedelemadó-bevallásában nem tünteti fel (BH2001. 103.).
3.2. A Munkaerő-piaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése
3.2.1. Törvényi tényállás
Ezt a bűncselekményt az valósítja meg, aki a Munkaerő-piaci Alapba fizetendő munkaadói vagy munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összegét csökkenti.
Ugyanezért a bűncselekményért felel az is, aki a megállapított munkaadói vagy munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel a munkaadói vagy a munkavállalói járulék behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza.
3.2.1.1. Jelentős késleltetés
Lásd a 3.1.1.2. pontot!
3.2.1.2. Szándékosság
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.
3.2.2. Büntetés
A cselekmény alapesetben vétségnek minősül, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
3.2.2.1. Minősített esetek
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összege jelentős mértékben csökken.
A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összege különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékben csökken.
3.2.2.2. A tartozás kiegyenlítése
A törvényi tényállás első fordulata szerinti bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig a munkaadói- vagy munkavállalóijárulék-tartozását, illetve a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás tartozását kiegyenlíti.
3.2.3. Halmazat
Az egység és a halmazat kérdése ebben az esetben gyakorlatilag azonos az adó-, társadalombiztosítási csalásnál írtakkal (3.1.3. pont).
3.2.4. Elhatárolás
Az elhatárolásra nézve megfelelően irányadóak a 3.1.4. pontban foglaltak.
3.3. Társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése
3.3.1. Törvényi tényállás
Ezt a bűncselekményt követi el az a foglalkoztató, aki a biztosított részére járó személyi jellegű juttatásból levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetését önhibájából elmulasztja.
E bűncselekményért felel az a foglalkoztató, illetve egyéb szerv, egyéni vállalkozó, társas vállalkozás vagy társas vállalkozó is, aki a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék befizetését önhibájából elmulasztja.
Ha a fizetésre kötelezett nem természetes személy, a bűncselekményt tettesként a járulékfizetés teljesítéséről rendelkezni jogosult személy követheti el.
3.3.1.1. Szándékosság
A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni. A gondatlan mulasztás nem bűncselekmény.
3.3.2. Büntetés
A cselekmény alapesetben vétségnek minősül, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
3.3.2.1. Minősített eset
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a be nem fizetett társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj összege jelentős mértékű, öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a be nem fizetett társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj összege különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékű.
3.3.2.2. A tartozás kiegyenlítése
Az elkövető nem büntethető, ha a társadalombiztosítási járulékot, a baleseti járulékot, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.
3.3.3. Halmazat
Az egység és a halmazat kérdése ebben az esetben gyakorlatilag azonos az adó-, társadalombiztosítási csalásnál írtakkal (3.1.3. pont).
3.4. Visszaélés jövedékkel
3.4.1. Törvényi tényállás
Ezt a bűncselekményt követi el, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben (2003. évi CXXVII. törvény), valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a jövedékiadó-bevételt kisebb mértékben csökkenti.
3.4.1.1. Jövedéki termék
Jövedéki termékek:
– az ásványolaj,
– az alkoholtermék,
– a sör,
– a bor,
– a pezsgő,
– a köztes alkoholtermék,
– a dohánygyártmány.
3.4.1.2. Szándékosság
A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni.
3.4.2. Büntetés
A cselekmény alapesetben vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
3.4.2.1. Minősített esetek
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
– a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken, illetve
– az alapesetként minősülő jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
– a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken, illetve
– az adóbevételt nagyobb mértékben csökkentő jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
– a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy mértékben csökken, illetve
– az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.
A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
– a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen jelentős mértékben csökken, illetve
– az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.
3.4.3. Halmazat
A jövedékkel visszaélés bűntette eredmény-bűncselekmény; az adóbevétel jelentős csökkenése – mint eredmény – nem értékelhető egyúttal adócsalásként is, az alaki halmazat látszólagos. Egyebekben az egység és a halmazat kérdése ebben az esetben is gyakorlatilag azonos az adó-, társadalombiztosítási csalásnál írtakkal (3.1.3. pont).
3.5. Jövedéki orgazdaság
3.5.1. Törvényi tényállás
Ezt a bűncselekményt az követi el, aki vagyoni haszonszerzés céljából más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik.
3.5.1.1. Szándékosság
A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni.
3.5.2. Büntetés
A cselekmény alapesetben vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
3.5.2.1. Minősített esetek
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
– a bűncselekményt jelentős értékű jövedéki termékre,
– az alapesetként minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen
követik el.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
– a bűncselekményt különösen nagy értékű jövedéki termékre,
– a jelentős értékű jövedéki termékre vonatkozó jövedéki orgazdaságot üzletszerűen
követik el.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
– a bűncselekményt különösen jelentős értékű jövedéki termékre,
– a különösen nagy értékű jövedéki termékre vonatkozó jövedéki orgazdaságot üzletszerűen
követik el.
A jövedéki termék értékének megállapításánál a jogszerűen előállított jövedéki termék értékét kell figyelembe venni.
3.5.3. Halmazat
A rendbeliséget alapvetően a jövedéki adózás alól elvont termékek száma határozza meg.
3.5.4. Elhatárolás
A bűncselekmény az orgazdasághoz képest speciális alakzat. Nem valósítja meg a vámorgazdaság mellett az adócsalást, aki a vámorgazdaság útján birtokába került csempészett vámárura vonatkozó adóbevallási kötelezettségének nem tesz eleget. Ha a csempészett vámáru egyben jövedéki termék is, annak megszerzője jövedéki orgazdaságot követ el.
3.6. Jövedékkel visszaélés elősegítése
3.6.1. Törvényi tényállás
Ezt a bűncselekményt az követi el, aki jövedéki termék előállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt, alapanyagot engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart.
3.6.1.1. Szándékosság
A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni.
3.6.2. Büntetés
A cselekmény alapesetben vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
3.6.2.1. Minősített esetek
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt
– üzletszerűen,
– jelentős mennyiségű alapanyagra, zárjegyre, vagy
– jelentős, illetve azt meghaladó értékű adójegyre
követik el.
3.7. Csempészet és vámorgazdaság
3.7.1. Törvényi tényállás
Ezt a bűncselekményt az követi el, aki
– vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz (csempészet),
– csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik (vámorgazdaság).
3.7.1.1. Vámáru
Vámáru alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4. cikk 8. pontja szerinti nem közösségi áruk fogalmát kell érteni.
3.7.1.2. Vámteher
Vámteher alatt az Európai Közösségek Tanácsának a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete 4. cikk 9. pontja szerinti vámtartozás, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. §-a (3) bekezdésének 12. pontja szerinti nem közösségi adók és díjak fogalmat kell érteni.
3.7.1.3. Szándékosság
A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni.
3.7.2. Büntetés
A cselekmény alapesetben vétségnek minősül, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
3.7.2.1. Minősített esetek
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
– üzletszerűen,
– bűnszövetségben,
– jelentős értékű vámárura,
– kulturális javak körébe tartozó tárgyra
követik el.
A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
– különösen nagy értékű vámárura,
– üzletszerűen vagy bűnszövetségben jelentős értékű vámárura
követik el.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
– különösen jelentős értékű vámárura,
– üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura.
követik el.
3.7.3. Halmazat
Ugyanazon magatartás keretében több vámjogszabály egyidejű, szorosan összefüggő megszegése egy bűncselekményt képez.
Csempészetnél is helye lehet a cselekmények folytatólagos egységbe foglalásának, ha az egyes részcselekmények között eltelt idő nem olyan hosszú, hogy ennek folytán az egységes akaratelhatározásra már nem vonható következtetés. A csempészet a vámorgazdasággal sem természetes, sem törvényi egységet nem képezhet.
3.7.4. Elhatárolás
Lásd a 3.5.4. pontot!
3.8. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása
3.8.1. Törvényi tényállás
Ezt a bűncselekményt valósítja meg az, aki felhasználás céljából készpénz-helyettesítő fizetési eszközt meghamisít vagy hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközt készít.
Ugyanezért a bűncselekményért vonják felelősségre azt is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítást valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas.
3.8.1.1. Szándékosság
A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni.
3.8.1.2. Meghamisítás
Lásd a 2.1.1.2. pontot!
3.8.2. Büntetés
A cselekmény vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
3.8.2.1. Előkészület
Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.
3.8.3. Halmazat
A bűncselekmény rendbeliségét a meghamisított, illetve elkészített hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközök száma határozza meg. A magánokirat-hamisítás halmazatban nem állapítható meg ezzel a bűncselekménnyel.
3.8.4. Elhatárolás
A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása csak akkor állapítható meg, ha a magatartás súlyosabb bűncselekmény törvényi tényállását nem merítette ki. A bűncselekmény jellegéből adódóan a csalás bűntette jöhet számításba akkor, ha a hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszköz készítése nem a hagyományos értelemben vett felhasználás, hanem eladás, fedezetül adás végett történt.
Amennyiben a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt felhasználják, úgy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés állapítandó meg.
3.9. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés
3.9.1. Törvényi tényállás
Ezt a bűncselekményt az követi el, aki
– hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogtalan haszonszerzés végett felhasznál,
– készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogosulatlanul felhasznál,
– a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetést elfogadja,
és ezzel kárt okoz.
Amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, ugyanezért a bűncselekményért vonják felelősségre azt is, aki
– olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez,
– hamis vagy meghamisított, illetve az előző bekezdésben meghatározott módon megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz.
Szintén ezért a bűncselekményért felel az is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas.
3.9.1.1. Szándékosság
A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni.
3.9.2. Büntetés
A törvényi tényállás első és harmadik fordulata szerinti cselekmény vétségnek minősül, ami miatt a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés kisebb kárt okoz, vagy a bűncselekményi értékhatárt meg nem haladó kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést
– bűnszövetségben,
– üzletszerűen
követik el.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
– a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés nagyobb kárt okoz,
– a kisebb kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon
követik el.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
– a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés jelentős kárt okoz,
– a nagyobb kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést bűnszövetségben vagy üzletszerűen
követik el.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
– a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés különösen nagy kárt okoz,
– a jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
– a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés különösen jelentős kárt okoz,
– a különösen nagy kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
A törvényi tényállás második fordulata szerinti szubszidiárius cselekmény vétségnek minősül, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
3.9.3. Halmazat
A bűncselekmény rendbelisége a károkozásra figyelemmel a károsultak számához, ennek hiányában pedig a sértett pénzintézetek számához igazodik. Az ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközre nézve elkövetett visszaélések folytatólagos törvényi egységet képeznek.
3.9.4. Elhatárolás
A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés feltételezi, hogy az elkövető rendelkezik a hamis vagy meghamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel. Ez pedig úgy fordulhat elő, hogy vagy ő személyesen hamisítja meg, vagy készít hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, vagy valakitől - adott esetben a leggyakrabban magától a hamisítótól – szerzi meg. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása előkészületi cselekménye a felhasználásnak, amely önálló bűncselekmény, így az anyagi halmazat megállapítása kizárt. A többlettényállási elemeket tartalmazó készpénz fizetési eszközzel visszaélés magába olvasztja a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítását annak ellenére, hogy mindkét bűncselekmény büntetési tétele azonos.
A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés speciális a csaláshoz képest.
3.10. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése
3.10.1. Törvényi tényállás
Ezt a bűncselekményt az követi el, aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik.
3.10.1.1. Szándékosság
A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni.
3.10.2. Büntetés
A cselekmény vétségnek minősül, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Az összeállítást készítették:
Bukai Ferenc, Farkas László, Nyitrai Katalin
