1. Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 12.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/06. számában (2004. augusztus 12.)

1.1. Nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése

1.1.1. Törvényi tényállás

A bűncselekményt az követi el, aki a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmát nemzetközi importigazolás, kiviteli engedély vagy az ezeket helyettesítő okmányok nélkül végzi.

Ugyancsak ezt a bűncselekményt követi el az a végső felhasználó is, aki a végső címzetti és vásárlói nyilatkozatot megszegve a nemzetközi importigazolásban foglaltaktól eltérően használja fel a nemzetközileg ellenőrzött terméket vagy technológiát.

1.1.1.1. Nemzetközileg ellenőrzött termékek

A nemzetközi ellenőrzés alá tartozó termékek körét a 61/1990. (X. 1.) Korm. rendelet (Termék-ellenőrzési jegyzék), valamint a 121/1997. (VII. 17.) Korm. rendelet (Nukleáris Termék-ellenőrzési Jegyzék, Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzéke) tartalmazza. Nemzetközileg ellenőrzött terméknek és technológiának minősül továbbá minden olyan termék, technológia és szolgáltatás, amely esetében a magyarországi fél tudomással bír arról, hogy a terméket, illetve technológiát részben vagy egészben a vegyi, biológiai, nukleáris fegyverek, illetve az ilyen fegyverek célba juttatására alkalmas rakétatechnikai eszközök fejlesztésével, gyártásával, raktározásával, működtetésével, felderítésével, azonosításával, elterjesztésével kapcsolatban kívánják felhasználni.

1.1.1.2. Forgalmazás

A forgalmazás fogalmi körébe tartozik a kivitel és a behozatal, az átszállítás, vagyis a tranzitforgalom, továbbá az országon belüli árumozgatás, azaz a szállítás, raktározás.

1.1.1.3. Végső felhasználó

A végső felhasználó a végső címzetti és a vásárlói nyilatkozatot aláíró személyt jelenti.

1.1.1.4. Szándékos bűncselekmény

A bűncselekménynek nincsen gondatlan alakzata, az csak szándékosan követhető el, így csak az követi el a bűncselekményt, aki tudja, hogy nemzetközileg ellenőrzött terméket, technológiát forgalmaz, és annak is tudatában van, hogy ehhez engedélyre, okmányokra van szükség. Az elkövetőnek természetesen azt is tudnia kell, hogy ő ezekkel nem rendelkezik. A végső felhasználót akkor terheli szándékosság, ha tisztában van az igazolás, a végső címzetti és vásárlói nyilatkozat tartalmával, és azzal, hogy attól eltérően használja fel a terméket, technológiát.

1.1.2. Büntetés

A bűncselekmény bűntettnek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.1.3. Halmazat

A cselekmény annyi rendbelinek minősül, amennyi az okmányok nélküli ügyletek száma, illetve a végső címzetti és vásárlói nyilatkozat.

Amennyiben a cselekményhez közokiratot hamisítottak, a bűncselekmény a közokirat-hamisítással halmazatot képez.

A bűncselekmény halmazatban állhat a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése bűntettével is.

1.1.4. Elhatárolás

A bűncselekményt az elkövetési tárgyak speciális köre különbözteti meg az engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűncselekményétől.

Amennyiben bűncselekményt lőfegyverre, robbanóanyagokra követik el, az elkövetőt fegyvercsempészet miatt vonják felelősségre.

1.2. Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése

1.2.1. Törvényi tényállás

A bűncselekményt az követi el, aki

– a központi költségvetésből, a helyi önkormányzati költségvetésből vagy az elkülönített állami pénzalapokból jogszabály alapján,

– külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által céljelleggel

nyújtott pénzügyi támogatást vagy más gazdasági előnyt úgy szerez meg, hogy evégett valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, avagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.

Ugyanezért a bűncselekményért vonják felelősségre azt is, aki a céljelleggel nyújtott támogatást a jogcímétől eltérően használja fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgyszintén az, aki a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatban előírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.

1.2.1.1. Gazdasági előny

A gazdasági előny fogalma a gazdálkodó szervezetek részére ingyenes vagy kedvezményes pénzügyi források biztosítását jelenti az államháztartás egyes alrendszereinek költségvetése terhére a gazdálkodás körében. Gazdasági előnynek minősül az adókedvezmény, az állami garanciavagy kezességvállalás, illetőleg bármilyen formájú egyéb előny.

1.2.1.2. Elkövetők

Az előny megszerzője és a megtévesztő magatartást kifejtő személy megegyezik. Ez nem zárja ki, hogy az elkövető másnak biztosítja a kedvezményt. Fontos, hogy nem társtettes az, aki ténylegesen igénybe veszi a más által a részére megszerzett kedvezményt. Felbujtásért, illetve bűnsegélyért azonban felelősségre vonhatják.

1.2.1.3. Szándékosság, célzat

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A tényállás első fordulata azonban célzatosságot is megkíván az elkövetőtől, hiszen a támogatás megszerzése végett kell valótlan nyilatkozatot tennie.

1.2.1.4. Értékhatár

Nem valósul meg bűncselekmény, ha a cselekményt ötvenezer forintot meg nem haladó értékű támogatásra vagy más gazdasági előnyre nézve követik el.

1.2.1.5. Külföldi állam vagy a nemzetközi szervezet által nyújtott támogatás

A külföldi állam vagy a nemzetközi szervezet által nyújtott támogatáson magyar közigazgatási szerv vagy pénzügyi intézmény által, a külföldi állam vagy a nemzetközi szervezet nevében kezelt támogatást is érteni kell.

1.2.2. Büntetés

A bűncselekmény bűntettnek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.2.3. Halmazat

A cselekmény annyi rendbeli, ahány önálló hatósági döntést igénylő támogatási jogviszonyt érint.

Az állami támogatás és az előny megszerzése érdekében részben hamis tartalmú pályázati kérelem benyújtása esetén a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette és a magánokirat-hamisítás vétsége bűnhalmazatban állapítandó meg.

1.2.4. Elhatárolás

A csalás és a most tárgyalt bűncselekmény között alapvetően az a különbség, hogy itt speciális körből származó támogatás, gazdasági előny megszerzéséről van szó. Az egyéb tényállási elemek meglétekor csalás állapítható meg, ha az elkövetéssel összefüggésben nem beszélhetünk a tényleges gazdasági tevékenység szándékáról sem.

Nem tartozik a törvényi tényállás kereteibe, ha a bűncselekményt az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal, illetőleg az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történő befizetésekkel kapcsolatban követik el. Ilyenkor az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése nevű bűncselekmény valósul meg (lásd az 1.31. pontot!).

1.3. A számvitel rendjének megsértése

1.3.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki a számvitelről szóló törvényben (2000. évi C. tv.) vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt

– beszámolókészítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi,

– bizonylati rendet megsérti,

és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti.

E bűncselekményért vonják felelősségre azt az egyéni vállalkozót is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezíti.

A cselekmény azzal válik befejezetté, hogy a szabályok megsértése miatt megnehezül az elkövető vagyoni helyzetének áttekintése, ellenőrzése.

1.3.1.1. Kerettényállás

E bűncselekmény úgynevezett kerettényállás, ami azt jelenti, hogy a büntetőjog valamely más jogszabály rendelkezéseinek megsértését bűncselekménynek tekinti. Erre tekintettel az, hogy konkrétan milyen magatartások valósítják meg a bűncselekményt, ezekből a jogszabályokból derül ki.

Esetünkben a számviteli törvény, illetve

– a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet,

– a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet,

– a 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,

– a 215/2000 (XII. 11.) Korm. rendelet,

– a 219/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet,

– a 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet,

– a 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,

– a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,

– a 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet,

– a 245/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,

– a 220/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet,

– a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet

tartalmazza azokat a kötelezettségeket, amelyek megsértése bűncselekmény lehet.

1.3.1.2. Szándékosság

A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy magatartásával megszegi a törvényben, jogszabályokban írt kötelezettségeit, és hogy ezzel a magatartásával megnehezíti a vagyoni helyzetének áttekintését.

1.3.2. Büntetés

A cselekmény alapesetben vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1.3.2.1. Minősített eset

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a fentiekben meghatározott cselekmény

– az adott üzleti évet érintően a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő az eredmény vagy a saját tőke értékének, illetőleg a mérlegfőösszegnek a megállapítása szempontjából, vagy

– az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja.

Amennyiben a cselekményt pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési szolgáltató szervezet körében követik el, a büntetés bűntett miatt a törvényi tényállás első fordulata esetében három évig, minősített esetben öt évig terjedő szabadságvesztés.

1.3.3. Halmazat

Azonos gazdálkodó egységen belül sem az elkövetési magatartások, sem az eredmények különböző megvalósulása nem eredményez halmazatot.

Amennyiben azonban a számviteli rend megsértésére valamilyen egyéb gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény elérése vagy leplezése érdekében kerül sor, úgy halmazatot is meg lehet állapítani.

1.3.4. Elhatárolás

A felszámolási eljárás megindulása (elrendelése) után és kizárólag mulasztással megvalósított cselekmény adott esetben csődbűntettnek minősül.

1.4. Csődbűntett

1.4.1. Törvényi tényállás

Csődbűntett miatt felel az, aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén

– a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi,

– színlelt ügyletet köt, vagy kétes követelést ismer el,

– az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja,

– az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti,

és ezzel a hitelezői kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

A cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást vagy a felszámolási eljárást megindították, illetve a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el.

1.4.1.1. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

1.4.1.2. Tettes

A bűncselekményt tettesként az követi el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, akkor is, ha a fizetésképtelenség, a vagyon csökkenése a gazdálkodó szervezet (adós) vonatkozásában áll fenn, és a tettes a gazdálkodó szervezet (adós) hitelezőjének kielégítését hiúsítja meg. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.

1.4.2. Büntetés

A cselekmény bűntett, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár.

Aki a hitelezői kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát a törvényi tényállásban írt magatartások valamelyikével idézi elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha ez a gazdasági életben súlyos következményekkel jár.

Aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogszabályon a csődtörvény rendelkezéseit kell érteni.

1.4.3. Halmazat

A csődbűntett és azzal bűnhalmazatban a számviteli fegyelem megsértésének vétsége valósul meg, ha a cégjegyzésre jogosult képviselő a felszámolási eljárásban a bíróság kötelező határozata ellenére nem tesz eleget az adatszolgáltatási, tájékoztatási kötelezettségének.

1.4.4. Elhatárolás

A csődbűntett a tartozás fedezetének elvonásához, illetve a hitelsértéshez viszonyítva speciális alakzat, azért azonos elkövetési magatartások esetén nem állapítható meg halmazat, hanem mindkét esetben a csődbűntett megállapítására kerülhet sor.

1.4.5. A bírói gyakorlat

Bűnsegédként valósítják meg a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntettet, akik a jogutód nélküli megszüntetés előtt álló gazdasági társaság fizetésképtelensége látszatának keltéséhez és a hitelezők kielégítésének alapjául szolgáló vagyon eltüntetéséhez színlelt ügyletek megkötésével nyújtanak segítséget (BH2003. 443.).

A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett nem valósul meg, ha a felszámolási eljárás lefolytatásával megbízott vádlott az éves közbenső mérlegek elkészítésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, de a felszámolási eljárás késedelme nem e kötelezettség megsértésével okozati összefüggésben következik be (BH2002. 422.).

Az ún. fedezetelvonó csődbűntett megállapításának akkor van helye, ha a fizetésképtelenség – akár az elkövető büntetőjogilag nem értékelhető tevékenységétől függetlenül is – már bekövetkezett abban az időpontban, amikor az elkövető a Btk. 290. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában részletezett elkövetési magatartása folytán a hitelezői igények ténylegesen csorbulnak (BH2001. 102.).

A hitelező kielégítésének meghiúsításával járó csődbűntettet – amely esetében a fizetésképtelenség nem feltétel, hanem következmény – az követi el, aki azáltal hiúsítja meg (részben vagy egészben) a hitelező kielégítését, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát a Btk. 290. §-ának (1) bekezdésében írt magatartások valamelyikével idézi elő (BH2001. 102.).

A fedezet elvonását eredményező csődbűntettet valósítja meg a kft. ügyvezető igazgatója, aki az általa vezetett gazdasági társaság felszámolásának elrendelését követően a kft. számára újabb számlát nyit, és a pénzintézet megtévesztésével egy másik cég nevében inkasszót nyújt be, majd a pénzt felveszi (BH2000. 340.).

A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett törvényi tényállása nem közvetlenül a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyonnak, hanem a felszámolás bírósági eljárásának a védelmét biztosítja, közvetetten azonban a hitelezők érdekeit is védi azáltal, hogy az adóst olyan magatartások tanúsítására kötelezi, amelyek jogi eszközökkel is kikényszeríthetők (BH1999. 102.).

Csődbűntettet követ el a betéti társaság üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja, aki a betéti társaság fizetésképtelenségének megállapítása és a felszámolásának elrendelése után a társaság tulajdonában álló tehergépkocsit eladja, de a vételárat nem bocsátja a felszámoló rendelkezésére, és ezáltal a hitelezői igények kielégítését részben meghiúsítja (BH1998. 322.).

A csődbűntett befejezett a felszámolás eredményének teljes vagy részleges meghiúsításával; ilyen eredmény az is, ha egyszerűsített felszámolási eljárást kellett elrendelni (BH1997. 471.).

A tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonásával elkövetett csődbűntettet a hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétségétől az különbözteti meg, hogy a csődbűntett elkövetője a hitelezők elől a vagyont elvonja, eltitkolja stb., és ezzel meghiúsítja a hitelezők kielégítését; a hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétsége esetén pedig az elkövető az igények kielégítésének módjára vonatkozó rendelkezéseket szegi meg, anélkül azonban, hogy a kielégítés vagyoni alapja csökkenne (BH1997. 471.).

Csődbűntettet követ el a felszámolás alatt álló gazdasági társaság üzletvezetője, aki a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, és emiatt egyszerűsített felszámolási eljárás elrendelésére kerül sor (BH1996. 516.).

A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté (BH1995. 555.).

1.5. Hitelező jogtalan előnyben részesítése

1.5.1. Törvényi tényállás

Hitelező jogtalan előnyben részesítése miatt vonható felelősségre, aki a fizetésképtelenségének tudatában valamely hitelezőjét a többi hitelező hátrányára jogtalan előnyben részesíti.

A cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást vagy a felszámolási eljárást megindították, illetve a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. Ennek hiányában önmagában az a körülmény, hogy az adós több hitelezője közül egyiket vagy másikat kielégíti, holott tudja, hogy a meglévő vagyona nem elegendő az összes tartozás fedezésére, nem valósítja meg azt a bűncselekményt.

1.5.1.1. A hitelezők kielégítési sorrendje

A bűncselekmény úgy valósul meg, hogy az adós – fizetésképtelensége tudatában – az egyik hitelezőt a többiek hátrányára jogtalanul kielégíti, vagyis megsérti a csődtörvény által előírt kielégítési sorrendet.

A Cstv. szerint a gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) a felszámolás költségei,

b) a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követelések – ideértve az önálló zálogjogot, valamint azt a követelést is, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség) – a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a Cstv. 49/D §-ának (1) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó; e rendelkezés alkalmazásában a zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [Cstv 28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték,

c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,

d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése,

e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak,

f) egyéb követelések,

g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.

Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal, óvadékkal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség és a biztosított hitelezők kielégítését követően először a c), majd d) pont szerinti hitelezőket kell követeléseik arányában kielégíteni. Ha az e)-g) pontjában szereplő követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket – először az e), az f), majd a g) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni.

Ha az e) pontba tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, a csoporton belül először a társadalombiztosítási tartozásokat kell kielégíteni teljes egészében, majd pedig a többi hitelezőt követeléseik arányában. A felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét.

1.5.1.2. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tisztában van azzal, hogy fizetésképtelen (a bíróság megállapította a fizetésképtelenségét), s azzal is, hogy magatartásával bizonyos hitelezőjét más hitelezők rovására előnyben részesíti.

1.5.1.3. Tettes

A bűncselekményt tettesként az követi el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, akkor is, ha a fizetésképtelenség, a vagyon csökkenése a gazdálkodó szervezet (adós) vonatkozásában áll fenn, és a tettes a gazdálkodó szervezet (adós) hitelezőjének kielégítését hiúsítja meg. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.

1.5.2. Büntetés

A cselekmény vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.5.3. Halmazat

A bűncselekmény annyi rendbeli, ahány hitelezőt jogtalanul előnyben részesítenek mások hátrányára.

1.5.4. Elhatárolás

A tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonásával elkövetett csődbűntettet a hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétségétől az különbözteti meg, hogy a csődbűntett elkövetője a hitelezők elől a vagyont elvonja, eltitkolja stb., és ezzel meghiúsítja a hitelezők kielégítését; a hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétsége esetén pedig az elkövető az igények kielégítésének módjára vonatkozó rendelkezéseket szegi meg, anélkül azonban, hogy a kielégítés vagyoni alapja csökkenne.

1.6. Rossz minőségű termék forgalomba hozatala

1.6.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik.

Ugyancsak ezért a bűncselekményért vonják felelősségre azt, aki a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsenek, adjanak használatba, illetőleg hozzanak forgalomba.

1.6.1.1. Rossz minőségű termék

A kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termék akkor rossz minőségű, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg. Ezenkívül rossz minőségű az olyan termék is, amely rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.

A nemzeti szabvány olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el, és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. A nemzetközi és az európai szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet. A nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes. A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel kell ellátni. A nemzeti szabvány jele: MSZ (Magyar Szabvány). A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthető.

1.6.1.2. Szándékosság, gondatlanság

A törvény egyaránt bünteti a szándékos és a gondatlan elkövetést.

1.6.1.3. Forgalomba hozatal

Forgalomba hozatalnak minősül az áru megrendelése, szállítása, raktározása, a szerződéskötés, számlázás, a nagy- és kiskereskedelem bármilyen formája egyaránt.

1.6.2. Büntetés

A rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.6.2.1. Privilegizált eset

Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1.6.2.2. Előkészület

Aki a rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A bűncselekmény előkészületét valósítja meg az, aki forgalomba hozatal céljából rossz minőségű terméket előállít, raktároz, megkönnyíti azokat a feltételeket, hogy ilyen terméket forgalomba hozzanak. Csak az adott eset összes körülményének gondos mérlegelésével lehet megítélni, hogy valamely cselekmény előkészületnek, vagy más elkövetési magatartásnak (például forgalomba hozatal) minősül-e.

1.6.3. Halmazat

Az azonos termékkörbe tartozó áruk forgalomba hozatala – függetlenül a mennyiségtől – egy bűncselekménynek minősül. Ha azonban több, eltérő termékkörbe tartozó árut hoznak forgalomba, úgy a termékek száma szerint több bűncselekmény valósul meg.

A bűncselekmény halmazatban állhat a minőség hamis tanúsításával, a fogyasztó megtévesztésével, az áru hamis megjelölésével.

1.6.4. Elhatárolás

A cselekmény leginkább a csalásra hasonlít. Azonos tényállási elemek (jogtalan haszonszerzési célzat, károkozás) esetén a súlyosabb bűntetti tétellel fenyegetett csalást kell megállapítani. Azonos vagy enyhébb büntetési tétel esetén a rossz minőségű termék forgalomba hozatala valósul meg, s nem a csalás.

1.7. Minőség hamis tanúsítása

1.7.1. Törvényi tényállás

Aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű termék minőségéről valótlan adatot tanúsít.

1.7.1.1. Minőségtanúsítás

A 2/1984. (III. 10.) BkM-IpM együttes rendelet szerint a vásárlókat a termék jellegétől és tulajdonságaitól függően, írásban, magyar nyelven és közérthetően tájékoztatni kell a termék használatának, kezelésének módjáról (használati-kezelési útmutató) és minőségi jellemzőiről (minőségtanúsítás).

A használati-kezelési útmutató a termék rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez, kezeléséhez, eltarthatóságához, felhasználhatóságához szükséges feltételeket és ismereteket tartalmazza. Szöveges használati-kezelési útmutató helyett jelek, jelképek is alkalmazhatók. A textilipari termékek kezelési jelképeinek alkalmazását a kijelölt minőség-ellenőrző intézet engedélyezi. A minőségtanúsítás a terméknek a vásárló számára lényeges tulajdonságait, főbb minőségi, műszaki és egyéb jellemzőit, minőségi osztályát tartalmazza. A vásárlási tájékoztatón belföldi termék esetén a gyártót, importtermék esetén az importálót fel kell tüntetni. Nem hozható forgalomba az a termék, amelyet az előírt, illetve szükséges vásárlási tájékoztatóval nem láttak el.

Azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyekhez a vásárlási tájékoztató adása kötelező, az ipari és kereskedelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel együttes közleményben teszi közzé. A közleményben meghatározhatók a kötelezően tanúsítandó minőségi jellemzők is.

A vásárlási tájékoztatót az egyes termékekhez mellékelni kell, vagy a terméken, illetve annak egyedi csomagolásán kell elhelyezni. Ha a termék nem első osztályú, minőségi osztályát, illetőleg az osztályba sorolás okát is közölni kell. Betű vagy egyéb jelzés akkor alkalmazható, ha az egyértelmű és közérthető.

A vásárlási tájékoztatóról belföldi termék esetén a termelő, importtermék esetén az importáló a forgalmazóval együttműködve köteles gondoskodni. (Importáló a belföldi megbízó, saját számlára történő import esetén a külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet.)

Az új termék forgalomba hozatalát megelőző kötelező előzetes minőségvizsgálat során a kijelölt minőség-ellenőrző intézet a vásárlási tájékoztatót is vizsgálja. A rendeletben foglaltak megtartását az ipari tevékenység körében az ipari minőség-ellenőrző intézetek, a belkereskedelmi tevékenység körében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a fogyasztóvédelmi felügyelőségek megtiltják, illetve feltételhez kötik azoknak a termékeknek a forgalomba hozatalát, amelyekhez az előírt vásárlási tájékoztatóról nem gondoskodtak.

Ha a jogszabály vagy szabvány a belföldön előállított termék vásárlási tájékoztatójának tartalmi kellékeit, vagy a tájékoztató adásának kötelezettségét előírja – eltérő rendelkezés hiányában -, ezt a rendelkezést az importtermékre is alkalmazni kell. A vásárlási tájékoztató adásának kötelezettsége alól indokolt esetben az ipari és kereskedelmi miniszter felmentést adhat.

1.7.1.2. Szándékosság, gondatlanság

A bűncselekménynek szándékosan, illetve gondatlanul elkövetett alakzata is van.

1.7.1.3. Értékhatár

Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el.

1.7.2. Büntetés

A szándékos elkövetés bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki a cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1.7.3. Halmazat

Az elkövetésnél szükségszerű a magánokirat-hamisítás, így azzal halmazat nem állapítható meg. A rendbeliséget a termékek köre szabja meg.

1.8. Áru hamis megjelölése

1.8.1. Törvényi tényállás

Aki árut – a versenytárs hozzájárulása nélkül – olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, az áru hamis megjelölése nevű bűncselekményt követi el.

A versenytörvény (Tptv.) szerint tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. A bűncselekmény gyakorlatilag ennek a szabálynak a megsértését jelenti.

1.8.1.1. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg. Az elkövető tudja, hogy olyan árut állít elő, hoz forgalomba, szerez meg, tart, amely külsejében, megjelenésében, csomagolásában, jelzésében vagy elnevezésében megtévesztésig hasonlít a versenytárs által forgalmazott áruhoz. Tudnia kell azt is, hogy a versenytárs nem adta beleegyezését a forgalmazáshoz.

1.8.1.2. Értékhatár

Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha az áru hamis megjelölését százezer forintot meg nem haladó értékre követik el.

1.8.2. Büntetés

A cselekmény bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.8.3. Halmazat

A cselekmény annyi rendbeli, amennyi az érintett árukörök száma. A hamis termékjelzés, illetőleg az áru hamis megjelölése bűncselekménye mellett a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő csalás alaki halmazatban nem állapítható meg.

A hamis termékjelzés, illetőleg az áru hamis megjelölése bűncselekmény mellett a három-, illetve kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő csalás alaki halmazatban nem állapítható meg. A cselekmény egységként, egyetlen bűncselekményként, mégpedig az előbbiekben említett gazdasági bűncselekményként értékelendő.

A bűncselekménynél a rossz minőségű termék forgalomba hozatala halmazatban állhat.

1.8.4. Bírói gyakorlat

Ha az áru hamis megjelölésének bűntette azáltal valósult meg, hogy a terhelt a tulajdonában levő kötőgép felhasználásával hamis márkajelzésű árukat gyártott, a kötőgép – mint a bűncselekmény eszköze – elkobzás alá esik (BH2002. 43.).

Az áru hamis megjelölésének bűntettét meghatározó rendelkezés nem ún. keretrendelkezést, hanem önmagában teljes diszpozíciót határoz meg (EBH1999. 7.).

Az áru hamis megjelölése bűntettének tényállása mind a többi gazdasági fél piaci, mind a fogyasztók érdekeit védi, ezért bármely érdek sérelme esetén megvalósul a szóban levő bűncselekmény akkor is, ha az egyébként kifogástalan minőségű áru olyan – megtévesztésre alkalmas – címkével kerül forgalomba, amely a versenytárs állami gazdaság hasonló árujával összetéveszthető (BH1998. 522.).

A hamis termékjelzés bűntettének, illetőleg a Btk.-nak az 1994. évi IX. törvény 11. §-ával módosított 296. §-a szerinti áru hamis megjelölése bűntettének a kísérletét valósítja meg, aki jelentős mennyiségű terméket (árut) állít elő forgalomba hozatal céljából, de a leleplezéséig csupán nem jelentős mennyiségű terméket (árut) hoz forgalomba (BH1996. 404.).

Megvalósítja a hamis termékjelzés bűntettet az a kisiparos, aki több száz darab sporttrikót úgy hoz forgalomba, hogy arra jogosulatlanul egy világszerte ismert külföldi cég jelzését alkalmazza (BH1983. 10.).

1.9. A fogyasztó megtévesztése

1.9.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad.

A Tptv. szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Fogyasztó a megrendelő, a vevő és a felhasználó.

A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha

– az áru ára, lényeges tulajdonsága – így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

– elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;

– az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről – így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

– különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

1.9.1.1. Az áru lényeges tulajdonsága

Az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. Az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is.

1.9.1.2. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövetőnek tudatában kell lennie a törvényi tényállás valamennyi elemével.

1.9.2. Büntetés

A cselekmény vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1.9.3. Halmazat

A rendbeliséget az elkövetéssel érintett árukörök száma adja meg. Egy bűncselekménynek minősül, ha ugyanarra az árukörre vonatkozóan a cselekmény ugyanabban a formában többször is megvalósul.

A fogyasztó megtévesztése halmazatban állhat a minőség hamis tanúsításával és az áru hamis megjelölésével.

1.9.4. Elhatárolás

A cselekmény hasonlít a csaláshoz, az elhatárolási ismérv a csaláshoz megkívánt jogtalan haszonszerzési célzat, illetve a károkozás.

Nem valósítja meg a fogyasztó megtévesztésének a vétségét, aki nagy nyilvánosság előtt hamis címkével ellátott – nagyobb mennyiségnek nem tekinthető – ruhaneműt hoz forgalomba; ez a magatartás legfeljebb a hamis termékjelzés szabálysértéseként értékelhető.

1.10. Tartozás fedezetének elvonása

1.10.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja.

A bűncselekmény a tartozás kiegyenlítésének részbeni meghiúsításával befejezett. Ebből következően a vagyon elvonása önmagában még csak kísérlet megállapítását teszi lehetővé.

1.10.1.1. A fedezetként lekötött vagyon

A tartozás fedezetének elvonása bűntette csak a fedezetként szerződéssel lekötött vagyon elvonása által valósulhat meg. Ez nem azonos a végrehajtás alá vonható vagyonnal.

Elvonásnak tekintendő minden olyan magatartás (a vagyon elidegenítése, elzálogosítása, megterhelése, elrejtése, eltitkolása vagy megsemmisítése), amely a hitelezői igények kielégítését véglegesen vagy akár átmeneti időre lehetetlenné teszi. A magatartás jogellenes és szerződésellenes, mivel a fedezetül lekötött vagyon kizárólag a hitelezői igények kielégítésére lenne fordítható.

A magatartás eredménye a tartozás kiegyenlítésének teljes vagy részleges meghiúsítása. A meghiúsítás akkor részleges, ha a hitelezői igények nem teljes egészében nyernek kielégítést. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából nincs jelentősége, hogy a részbeni meghiúsítás a tartozás milyen részét érinti.

1.10.1.2. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudja, hogy az általa elvont vagyon tartozás fedezetéül le van kötve. Azzal is tisztában van, hogy olyan magatartást tanúsít, amelynek eredményeképp a tartozás kiegyenlítése részben vagy egészben meghiúsulhat.

1.10.2. Tartozást biztosító mellékkötelezettségek

1.10.2.1. Foglaló

A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít.

A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.

1.10.2.2. Kötbér

A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis.

A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette.

A nem teljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.

A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

1.10.2.3. Bankgarancia

A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.

1.10.2.4. Zálogjog

Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása semmis. Zálogjog jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható.

A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak a követeléssel együtt lehet átruházni.

1.10.2.5. Óvadék

Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. Átadásnak kell tekinteni minden olyan eljárást, amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül, különösen a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy harmadik személy számláján a jogosult javára történő jóváírást is. Ha az óvadék tárgyát nem adták át, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.

A felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet vele. Az óvadék tárgyának használata vagy az azzal való rendelkezés esetén a jogosult köteles legkésőbb az óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásáig egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti tárgyát. Az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép.

Bankszámla-követelés esetén egyenértékű fedezetnek kell tekinteni a számlán azonos pénznemben elhelyezett, azonos összeget. Értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz esetén egyenértékű fedezetnek kell tekinteni az azonos kibocsátó, illetve adós által, azonos sorozatban kibocsátott másik értékpapírt és egyéb pénzügyi eszközt, illetve bármely olyan fedezetet, amely a felek megállapodása szerint az értékpapír és egyéb pénzügyi eszközökkel kapcsolatos valamely esemény bekövetkeztekor az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép.

A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a jogosult kielégítési jogának megnyíltakor a kötelezett az óvadékkal biztosított tartozásába az egyenértékű fedezet értékére vonatkozó követelését beszámíthatja.

A felek megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett az óvadék tárgyát a kielégítési jog megnyílta előtt más, egyenértékű fedezettel helyettesítheti. Az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép.

A felek megállapodhatnak abban is, hogy az óvadék tárgya vagy a biztosított követelés értékének változásakor a kötelezett kiegészítő biztosíték nyújtására, illetve a jogosult a túlzott biztosíték kötelezett részére való kiadására köteles. A kiegészítő biztosíték az óvadék eredeti tárgyának sorsát osztja.

Kielégítési joga megnyíltakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés, nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Egyéb értékpapír és pénzügyi eszköz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben megállapodtak és az értékelés módját szerződésükben meghatározták.

Ha a felek az óvadék tárgyául szolgáló értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz értékesítésében állapodtak meg, az értékesítés a szerződésben meghatározott feltételek szerint történik.

A jogosult minden esetben köteles a kötelezettel ésszerű időn belül elszámolni, és a követelését és annak járulékait meghaladó fedezetet, illetve – értékesítés esetén – a követelését, annak járulékait és az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt a kötelezett részére kiadni.

Ha a felek megállapodásának a kielégítési jog gyakorlására vonatkozó kikötése kereskedelmi szempontból észszerűtlen, a kikötést megtámadhatja az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kikötés sérti.

Akinek jogát vagy jogos érdekét sérti a kielégítési jog gyakorlásának módja, az ebből eredő kárnak megtérítését a jogosulttól követelheti. A jogosult mentesül, ha bizonyítja, hogy kereskedelmi szempontból ésszerű módon járt el. Az óvadékra egyebekben a zálogjogra vonatkozó közös szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

1.10.3. Büntetés

A cselekmény bűntettnek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.10.3.1. A tartozás kiegyenlítése

Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik. A vádirat benyújtása után történő tartozáskiegyenlítés csak a büntetés kiszabása körében értékelhető. Annak nincs jelentősége, hogy az elkövető vagy valaki más egyenlíti ki a tartozást.

1.10.4. Halmazat

Egy bűncselekmény valósul meg, ha több hitelezővel szembeni tartozására ugyanaz a vagyontárgy szolgál fedezetül és ezt vonják el. Szintén egy bűncselekmény és nem halmazat, ha egyetlen hitelezővel szemben ugyanarra a tartozásra több vagyontárgy a fedezet. Ugyancsak egy bűncselekményről van szó, ha ugyanabból a jogviszonyból származó hitel fedezetéül szolgáló vagyont többször vonják el.

Ha azonban több hitelezővel szemben különböző jogviszonyból több egymástól elkülönülő vagyon a fedezet, a cselekmény annyi rendbeli, ahány hitelezőről van szó.

1.10.5. Elhatárolás

A bűncselekményt az különbözteti meg a csalástól, hogy a csalásnál az elkövető már a fedezet lekötésekor tudja, hogy azt nem fogja teljesíteni, a fedezetül lekötés csak a hitelező megtévesztését szolgálja. A tárgyalt bűncselekménynél a tartozás jogszerű gazdasági tevékenység eredménye, nem pedig jogellenes magatartásé, csak a fedezetet vonják el, meghiúsítva a hitelező kielégítését.

A tartozás fedezetének elvonásához hasonlít a hitelsértés. A két bűncselekmény közötti alapvető különbség, hogy a hitelsértés a gazdasági tevékenységen kívül eső, nem vállalkozók és hitelezők egymás közötti elszámolását érinti, hanem a magánszféra hitelezési ügyleteit.

Abban az esetben, ha a vállalkozás fizetésképtelensége után vonják el a tartozás fedezetét, vagy éppen a tartozás fedezetének elvonása eredményezi a fizetésképtelenséget, csődbűntett valósul meg.

1.11. Hitelezési csalás

1.11.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel.

1.11.1.1. Hitelezés

A Ptk. szerint bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére – a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. A bankhitelszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. Ha a hitelező pénzintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -, az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

A kölcsönösszeg átadását a hitelező megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, továbbá a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.

Az adós a kölcsönösszeg átvételére nem köteles, ebben az esetben azonban a hitelezőnek a szerződés megkötéséből eredő kárát meg kell térítenie. Ha a hitelező pénzintézet, kártérítés nem illeti meg, arra az időre azonban, amely alatt a kölcsönösszeget – akár hitelszerződés alapján, akár anélkül – az adós rendelkezésére tartja, az adós jutalék fizetésére köteles.

A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha

– a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;

– az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;

– a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki;

– az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;

– az adós más súlyos szerződésszegést követett el.

Ha a hitelező pénzintézet, a fentieken kívül azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha

– az adós hitelképtelenné válik,

– az adós a pénzintézetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta;

– az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi.

A határozatlan időre kötött kölcsönszerződés tizenöt napi felmondással szüntethető meg. A hitelezőnek a kölcsönösszegre vonatkozó visszakövetelési joga a szerződésben meghatározott lejárat, illetve lejáratok szerint, felmondás esetén pedig a felmondási idő elteltével nyílik meg.

Ha az adós a kölcsönösszeget neki felróható módon a szerződésben meghatározott céltól eltérően használja, a szerződés megszegéséből eredő jogkövetkezmények e felhasználás időpontjától kezdődően állanak be. Ha az adós kamat fizetésére köteles, a kamatot negyedévenként utólag, illetőleg akkor kell megfizetni, amikor a kölcsön viszszafizetése esedékessé válik.

A kölcsönre, valamint a kamatra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a hitelező nem pénzt, hanem más helyettesíthető dolgot ad kölcsön. Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelre és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket a pénzintézet nem a saját nevében vagy nem a saját pénzforrásából nyújt az adósnak.

1.11.1.2. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövetőnek tisztában kell lennie a törvényi tényállás valamennyi elemével, cselekménye célzatos.

1.11.2. Büntetés

A cselekmény bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.11.3. Halmazat

Egy bűncselekmény valósul meg, ha egy hitelügylet kapcsán több valótlan tartalmú okiratot használnak fel. Ugyanúgy egy bűncselekménynek számít, ha az elkövető ugyanazzal a hitelezővel szemben egymástól elkülönülve előbb a hitelfolyósításhoz, később a hitelfeltételek módosításához, vagy esetleg a hiteljogviszony megszüntetéséhez használ fel valótlan tartalmú okiratot. Ha azonban az elkövető több hitelintézettel kerül kapcsolatba, a cselekménye annyi bűncselekményt valósít meg, ahány hiteljogviszonyt létesít.

1.11.4. Elhatárolás

A hitelezési csalás eszközcselekménye a magánokirat-hamisítás, ezért halmazat nem állapítható meg. A közokirat-hamisítással viszont halmazat jöhet létre.

1.12. Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység

1.12.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki engedélyhez kötött külkereskedelmi tevékenységet engedély nélkül fejt ki, vagy árut a kiviteléhez, behozatalához szükséges engedély nélkül exportál vagy importál.

1.12.1.1. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

1.12.2. Büntetés

A cselekmény bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.12.3. Halmazat

A cselekmények annyi rendbeliek, ahány különböző jogviszonyokból engedélyt meg kellett volna kérni.

1.13. Gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése

1.13.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt a gazdasági társaság vagy a szövetkezet vezető tisztségviselője, illetőleg az az üzletvezetésre jogosult tagja követi el, aki a társaság vagy a szövetkezet tagját a társaság vagy szövetkezet vagyonát illetően megtéveszti.

1.13.1.1. Szubszidiaritás

Ez a bűncselekmény akkor állapítható meg az elkövető terhére, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Ilyenformán ez a bűncselekmény kisegítő jellegű.

1.13.1.2. Vezető tisztségviselők

Vezető tisztségviselő a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető (ügyvezetők), részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai.

1.13.1.3. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

1.13.2. Büntetés

A bűncselekmény vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1.13.3. Halmazat

A bűncselekmény annyi rendbeli, ahány gazdasági társaság érintett a dologban. A megtévesztett tagok, a megtévesztő cselekmények száma irreleváns a halmazat kérdésében.

1.13.4. Elhatárolás

A bűncselekmény a jogtalan haszonszerzési célzat hiánya miatt különbözik alapvetően a csalástól.

1.14. Az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása

1.14.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt a részvénytársaság, illetőleg a korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője követi el azzal, hogy az alaptőkét, illetve a törzstőkét részben vagy egészben jogtalanul elvonja.

1.14.1.1. Jogtalan elvonás

Nem beszélhetünk jogtalan elvonásról, ha a törzstőkét vagy alaptőkét a rendes gazdálkodás keretében részben vagy egészében indokoltan felhasználják. Az elvonás akkor jogtalan, ha a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) erre vonatkozó tilalmaiba ütközik.

1.14.1.2. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

1.14.2. Büntetés

A cselekmény bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.14.3. Halmazat

A cselekmény annyi rendbeli, ahány gazdasági társaságot érint.

1.14.4. Elhatárolás

A bűncselekményt a jogtalan haszonszerzési célzat hiánya különbözteti meg a csalástól. Ha az elvonás az elkövető saját céljait szolgálja, úgy adott esetben a cselekmény sikkasztásnak minősülhet. Amennyiben a tőke elvonása fizetésképtelenséghez vezet, úgy a csődbűntett megállapításának van helye.

1.15. Valótlan érték megjelölése

1.15.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki közreműködik abban, hogy a gazdasági társaság részére szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulás (nem pénzbeli betét) értékét a társasági szerződésben a szolgáltatás időpontjában fennálló értéknél, ha pedig a nem pénzbeli hozzájárulás értékét könyvvizsgáló állapította meg, a könyvvizsgáló által megjelölt értéknél magasabb értéken jelöljék meg.

Ugyanezért a bűncselekményért vonható felelősségre az is, aki közreműködik abban, hogy a gazdasági társaság részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) szolgáltatott, az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve az állami, önkormányzati tulajdonban álló vagyon értékét a társasági szerződésben a könyvvizsgáló által megjelölt értéknél alacsonyabb értéken jelöljék meg.

1.15.1.1. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudja, hogy az apport értéke valótlan.

1.15.2. Büntetés

A cselekmény bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.15.3. Halmazat

A rendbeliséget a társasági szerződések száma határozza meg. A bűncselekmény halmazatban állhat a magánokirat-hamisítással, közokirat-hamisítással.

1.15.4. Elhatárolás

Amennyiben az elkövetőnél kimutatható a haszonszerzési célzat, illetve a megtévesztés, úgy csalás állapítható meg.

1.16. Jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység

1.16.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet törvényben előírt engedély nélkül végez.

1.16.1.1. Pénzügyi szolgáltatás

Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

– betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása;

– hitel és pénzkölcsön nyújtása;

– pénzügyi lízing;

– pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

– elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;

– kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

– valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

– pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);

– letétkezelés kollektív befektetések részére;

– letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;

– hitelreferencia szolgáltatás;

– önkéntes kölcsönös biztosítópénztár részére történő vagyonkezelés;

– készpénzátutalás;

– magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés.

Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:

– pénzváltási tevékenység;

– az elszámolásforgalom lebonyolítása (elszámolásforgalmi ügylet);

– pénzfeldolgozási tevékenység;

– pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

A felsorolt tevékenységek üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.

1.16.1.2. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy engedély nélkül végez engedélyköteles pénzügyi szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást.

1.16.2. Büntetés

A cselekmény bűntettnek minősül, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.16.3. Halmazat

A rendbeliséget ebben az esetben is a hiányzó engedélyek száma szabja meg.

1.16.4. Elhatárolás

A bűncselekményt a jogtalan haszonszerzési célzat, illetve a megtévesztés hiánya különbözeti meg a csalástól.

1.16.5. Bírói gyakorlat

Megvalósítják a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntettét, akik éveken át, kitartó rendszerességgel foglalkoznak pénzkölcsönzéssel, olyan kamat felszámításával, hogy az egy hónapra adott összeg 50%-os kamatát számítják fel, és a hitel meghosszabbítása esetén a teljes tartozás 50%-os kamatát követelik, a visszafizetés biztosítása érdekében pedig olyan meghatalmazás adására kényszerítik a kiszolgáltatott helyzetben levő adósokat, hogy a nyugdíjat, a szociális segélyt, a családi pótlékot és a gyermekgondozási segélyt is a kölcsönadók vehessék fel (BH2002. 423.).

A jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntettével kapcsolatban a társadalomra veszélyességben való tévedés megállapítására nincs alap, ha az elkövetők nem ismerik ugyan a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásról szóló törvény (Hpt.) rendelkezéseit, de a kamatos kamat felszámításával kapcsolatban felismerik a magatartás jogellenességét, és annak veszélyes vagy erkölcstelen voltát (BH2002. 423.).

A jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntettével kapcsolatban a társadalomra veszélyességben való tévedés megállapítására nincs alap, ha az elkövetők nem ismerik ugyan a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásról szóló törvény (Hpt.) rendelkezéseit, de a kamatos kamat felszámításával kapcsolatban felismerik a magatartás jogellenességét (EBH2001. 506.).

A jogtalan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette – amely büntetőjogi keretrendelkezés - megvalósul, ha a magánszemély elkövető a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye hiányában, rendszeresen és haszonszerzés végett pénzkölcsönzési tevékenységet folytat (BH2001. 265.).

1.17. Jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység

1.17.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet törvényben előírt engedély nélkül végez.

1.17.1.1. Befektetési szolgáltatás

Befektetési szolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában, devizában egy vagy több befektetési eszközre:

– bizományosi tevékenység;

– kereskedelmi tevékenység;

– egyéni portfóliók egyedi kezelése a befektető által adott megbízás alapján (portfóliókezelés);

– jegyzési garanciavállalás;

– ügynöki tevékenység;

– az értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás.

Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása:

– értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése;

– értékpapírletét-kezelés;

– befektetési hitel nyújtása a befektetőknek;

– tanácsadás társaságoknak tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával összefüggő kérdésekben, és szolgáltatás vállalati fúziók és befolyásszerzés esetében;

– nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzés szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;

– befektetési tanácsadás;

– ügyfélszámla-vezetés;

– értékpapírszámla-vezetés;

– értékpapír-kölcsönzés.

Befektetési eszközök:

– átruházható értékpapírok;

– pénzpiaci eszközök;

– értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket;

– határidős kamatlábügyletek;

– kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek;

– vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket.

A fenti tevékenységek folytatásához a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges.

1.17.1.2. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudja, hogy befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, s azt is, hogy ehhez nincs engedélye.

1.17.2. Büntetés

A cselekmény bűntettnek minősül, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.17.3. Halmazat

A halmazati kérdésekre lásd az 1.16.3. pontot!

1.17.4. Elhatárolás

Az elhatárolási kérdésekre lásd az 1.16.4. pontot!

1.18. Jogosulatlan biztosítási tevékenység

1.18.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki biztosítási tevékenységet a törvényben előírt engedély nélkül végez.

1.18.1.1. Biztosítási tevékenység

A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat.

Biztosítási, független biztosításközvetítői tevékenység és biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység a Magyar Köztársaság területén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével végezhető.

Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó tevékenységét a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha erre a saját államában jogosult.

1.18.1.2. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudja, hogy engedély nélkül végez engedélyköteles biztosítási tevékenységet.

1.18.2. Büntetés

A cselekmény vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1.18.3. Halmazat

A halmazati kérdésekre lásd az 1.16.3. pontot!

1.18.4. Elhatárolás

Az elhatárolási kérdésekre lásd még az 1.16.4. pontot!

1.19. Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása

1.19.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő.

1.19.2. Közhitelű nyilvántartás

1.19.2.1. Cégnyilvántartás

A közhiteles cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat, jog vagy tény igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, melyeknek benyújtására a céget – közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából – törvény kötelezi. A gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége.

A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza

– a cég cégjegyzékszámát,

– a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét,

– a cég nevét,

– a cég székhelyét,

– a létesítő okirat, társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét,

– a cég főtevékenységét és a létesítő okiratban feltüntetett további tevékenységi köreit, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében – az engedély megadása után – az engedély számát és érvényességi időtartamát,

– a cég jegyzett tőkéjét, és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét,

– a képviselet módját (önálló vagy együttes),

– a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is,

– a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét,

– a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét,

– a cégbejegyzés időpontját.

A cégjegyzék szükség szerint tartalmazza

– a cég rövidített nevét,

– a cég idegen nyelvű elnevezését,

– a cég telephelyét,

– a cég fióktelepét,

– meghatározott időtartamra alapított cég esetén a működés befejezésének időpontját,

– a jogelőd(ök), illetve a jogutód(ok) cégnevét és cégjegyzékszámát,

– a könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), e jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját; könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős,

– a felügyelőbizottsági tagok nevét és lakóhelyét, e jogviszonyuk keletkezésének és megszűnésének időpontját,

– annak a kamarának a megjelölését, amelynek a cég a tagja,

– a cég közösségi adószámát.

A cégjegyzék cégformánként az alábbi adatokat is tartalmazza:

– közkereseti társaság (gazdasági munkaközösség) esetében a tagok nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét);

– betéti társaság esetében

a) a társaság beltagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

b) a társaság kültagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

c) a társaság kültagjai betétjének együttes összegét;

– közös vállalat esetében

a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

b) a közös vállalat csatlakozó tagja csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását;

– korlátolt felelősségű társaság esetében

a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

b) a korlátolt felelősségű társaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,

c) ha az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal, ezt a tényt,

d) azt, hogy a korlátolt felelősségű társaság cégiratai elektronikus úton hozzáférhetőek-e;

– részvénytársaság esetében

a) azt, hogy a részvénytársaság nyilvánosan vagy zártkörűen működik,

b) részvényfajták (részvényosztályok) szerint a bemutatóra szóló részvények számát és névértékét,

c) részvényfajták (részvényosztályok) szerint a névre szóló részvények számát és névértékét,

d) ha a részvény átruházását az alapító okirat korlátozza,

e) a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,

f) a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,

g) a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét,

h) a részvénytársaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,

i) egyszemélyes részvénytársaság esetében az alapító, illetve az egyedüli részvényes nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), illetve ha az egyszemélyes részvénytársaság részvényese a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal, ezt a tényt,

j) azt, hogy a részvénytársaság cégiratai elektronikus úton hozzáférhetőek-e;

– egyesülés esetében

a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

b) az egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását;

– közhasznú társaság esetében

a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

b) a társaság közhasznúnak minősülő tevékenységét,

c) azt a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervezetet, amellyel a társaság a közhasznú tevékenység folytatására szerződést kötött,

d) a közhasznúsági fokozatot,

e) a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontját;

– egyéni cég esetében a cégtulajdonos nevét és lakóhelyét;

– külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében

a) a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és székhelyét,

b) a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,

c) a külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőinek nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját;

– külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében

a) a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és székhelyét,

b) a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,

c) a külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőinek nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját;

– oktatói munkaközösség esetében a cég típusát, a cég tagjainak nevét, lakóhelyét;

– vízgazdálkodási társulat esetében

a) a társulat típusát (vízitársulat vagy víziközmű-társulat);

b) az ellenőrző bizottsági tagok nevét és lakóhelyét;

– vállalat esetében

a) a vállalat típusát,

b) a vállalat irányítási formáját,

– végrehajtói iroda esetében

a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), az önálló bírósági végrehajtó tag esetében nevét, szolgálati helyét (annak a helyi bíróságnak a megnevezését, amely mellé kinevezték), hivatali helyiségének címét, az illetékességi területe kiterjesztésének tényét és terjedelmét,

b) az önálló bírósági végrehajtó tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét.

– európai gazdasági egyesülés esetében

a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

b) az egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását,

– európai részvénytársaság esetén

a) azt, hogy a részvénytársaság nyilvánosan vagy zártkörűen működik,

b) részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és névértékét,

c) a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,

d) a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,

e) a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét,

f) a részvénytársaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,

g) egyszemélyes európai részvénytársaság esetében az alapító, illetve az egyedüli részvényes cég nevét, székhelyét.

1.19.2.2. Ingatlan-nyilvántartás

Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:

– a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,

– művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,

– minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét,

– ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát.

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:

– tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet és a vagyonkezelői jog,

– a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,

– megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,

– haszonélvezeti jog és használat joga,

– telki szolgalmi jog,

– állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,

– elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,

– tartási és életjáradéki jog,

– jelzálogjog (önálló zálogjog),

– végrehajtási jog.

Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:

– a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,

– a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,

– a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,

– kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,

– a fellebbezés és a földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati kérelem,

– bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem,

– az ingatlan jogi jellege,

– bejegyzés iránti kérelem elutasítása,

– épület létesítésének vagy lebontásának a ténye,

– az eljárás felfüggesztésének a ténye,

– jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

– bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

– bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,

– a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,

– a törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,

– árverés, nyilvános pályázat kitűzése,

– a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés,

– tulajdonjog fenntartással történt eladás,

– a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,

– jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,

– ranghely megváltoztatása,

– az ingatlan egészségügyi célvagyoni jellege.

1.19.1.3. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tisztában van azzal, hogy jogszabály bizonyos jogra, tényre, adatra vonatkozó bejelentési kötelezettséget ír elő számára, ám ennek nem tesz eleget.

1.19.2. Büntetés

A cselekmény vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1.19.3. Halmazat

A bűncselekmény rendbeliségét az határozza meg, hogy hány nyilvántartás közhitelessége szenved sérelmet a bejelentés elmulasztásával, illetve, hogy - időben elkülönülten – egy nyilvántartáson belül hány bejelentési kötelezettséget keletkeztető esemény történik.

A tárgyalt bűncselekmény halmazatban állhat a csődbűntettel, illetve a számviteli fegyelem megsértésével.

1.19.4. Elhatárolás

A letétbe helyezés nem azonos a gazdasági tevékenységgel összefüggő adatok és tények vagy jogok bejelentésével, ezért ha az elkövetési magatartás pusztán az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló letétbe helyezésének elmulasztásában nyilvánul meg, akkor kizárólag számviteli fegyelem megsértése állapítható meg.

Amennyiben valaki valótlan adatot szolgáltat, nem a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása, hanem a közokirat-hamisítás valósul meg.

1.20. Bennfentes értékpapír-kereskedelem

1.20.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki bennfentes információ felhasználásával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt.

Ugyanezért a bűncselekményért vonják felelősségre azt is, aki előnyszerzés végett a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel más személyt bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett értékpapírra értékpapírügyletet kössön.

1.20.1.1. Bennfentes információ

Bennfentes információ: a nyilvános forgalomba hozatallal érintett értékpapír kibocsátójának, valamint a nyilvános módon forgalomba hozott értékpapír által megtestesített kötelezettségért kezességet vagy garanciát vállalt személynek, továbbá az értékpapír-forgalmazónak a pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével öszszefüggő – nyilvánosságra még nem került – olyan információ, amely nyilvánosságra kerülés esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.

1.20.1.2. Értékpapír

A pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának.

Értékpapírnak csak olyan okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik, és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi.

Értékpapírt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – bemutatóra és névreszólóan lehet kiállítani. Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését, vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni (bemutatási záradék). A bemutatóra szóló értékpapírt annak birtokba adásával lehet átruházni.

A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át. A teljes forgatmány a forgatható értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldat) vezetett, az átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, és megjelöli azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák. A forgatmány nem érvényességi kelléke az átruházás jogcíméül szolgáló szerződésnek (előszerződésnek).

Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára vagy a toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt olyan írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, de nem tartalmazza annak a személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák. Üres forgatmánynak minősül az átruházónak az értékpapír hátlapján vagy a toldaton szereplő aláírása is.

Az értékpapír üres forgatmánnyal való átruházása esetében az értékpapír birtokosa

– az üres forgatmányt kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére,

– az értékpapírt újból átruházhatja akár üres forgatmánynyal, akár más személy nevére szóló teljes forgatmánnyal,

– az értékpapírt harmadik személynek továbbadhatja anélkül, hogy az üres forgatmányt kitöltené és az értékpapírt újabb forgatmánnyal látná el.

Jogszabály felhatalmazást adhat arra, hogy a kibocsátó az értékpapírba felvett írásbeli nyilatkozatával a forgatmány útján való átruházás lehetőségét kizárja (negatív rendeleti záradék). Az ilyen értékpapír az engedményezés hatályával ruházható át.

A dematerializált értékpapír átruházása külön jogszabályban meghatározott módon a jogosult javára vezetett értékpapírszámlán történő jóváírással történik.

Az egyes értékpapírokat szabályozó jogszabály az értékpapír átruházására vonatkozóan e § rendelkezéseitől eltérő szabályokat is megállapíthat.

Az értékpapírból eredő jogok gyakorlására jogosultnak kell tekinteni:

– bemutatóra szóló értékpapír esetén az értékpapír birtokosát;

– névre szóló értékpapír esetén

1. ha azt nyomdai úton előállították, az értékpapír azon birtokosát, akit az értékpapír eredeti szövege jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol, akkor is, ha az utolsó forgatmány üres. Ha valamely üres forgatmányra újabb forgatmány következik, az utóbbi aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki az értékpapírt üres forgatmány útján szerezte meg;

2. ha az dematerializált értékpapírként került előállításra, azt, akinek az értékpapírszámláján az értékpapírt nyilvántartják.

A bemutatóra szóló, és a negatív rendeleti záradékot nem tartalmazó névre szóló értékpapír átruházásával az értékpapírból eredő jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett.

Az értékpapír kötelezettje a jogosulttal szemben az értékpapír tartalmából kitűnő kifogásokon kívül nem hivatkozhat olyan kifogásokra, amelyek valamely korábbi jogosulttal szemben fennálló személyes viszonyán alapulnak.

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a jogosultnak tekintendő jóhiszemű személynek az értékpapírból eredő jogosultságát nem befolyásolja az, ha valamely korábbi átruházásnak nem volt jogcíme, vagy ha a jogcím érvénytelen vagy hatálytalan volt.

Értékpapírt valamely dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultságról is ki lehet állítani. Erre az értékpapírra – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a pénzkövetelésről szóló értékpapír szabályait kell megfelelően alkalmazni.

1.20.1.3. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

1.20.2. Büntetés

A cselekmény bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.20.3. Halmazat

Egy bűncselekményről van szó akkor, ha azonos információval érintetten, azonos értékpapírra vonatkozóan több ügyletet kötnek. Amennyiben azonban az értékpapír-ügyletek különböző értékpapírokat érintenek, úgy a bennfentes információk számától és származásától függetlenül annyi rendbeli bűncselekményt kell megállapítani, ahány ügyletkötés történt.

1.20.4. Elhatárolás

A bennfentes értékpapír-kereskedelem speciális alakzat az üzleti titok megsértéséhez képest.

1.21. Tőkebefektetési csalás

1.21.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére rábír.

1.21.1.1. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

1.21.2. Büntetés

A cselekmény bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.21.3. Halmazat

A bűncselekmény annyi rendbeli, amennyi a befektetéssel vagy tőkeemeléssel érintett gazdálkodó szervezetek száma.

1.21.4. Elhatárolás

Amennyiben nem beszélhetünk tényleges gazdasági tevékenységről, és az elkövető azért állít valótlan adatokat, hogy az álvállalkozások számára megszerezzék a befektetők pénzét, nem a tárgyalt bűncselekmény, hanem csalás valósul meg.

Ha azonban a gazdasági szervezet vezető tisztségviselője téveszti meg hamis információkkal a társaság tagjait, akik ennek következtében tőkeemelést hajtanak végre, tőkebefektetési csalásról van szó.

1.22. Piramisjáték szervezése

1.22.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek.

1.22.1.1. Piramisjáték

A piramisjáték lényege a mások pénzének összegyűjtése és szétosztása. Általában írásba foglalják a játékszabályokat, a részvételi feltételeket és a működési mechanizmust, a láncolat létrehozásának módját, az újabb játékosok beszervezésének a mikéntjét, a befektetendő összeget és a várható nyereség mértékét. A játékszabály rendszerint nyomatékosan felhívja a résztvevők figyelmét, hogy az eredményesség rajtuk múlik, bizonyos feltételek nem teljesítése esetén a láncolat megszakad. Ez teszi érdekeltté a résztvevőket abban, hogy további játékosokat is beszervezzenek, ugyanis ez a biztosítéka annak, hogy a nyereségüket elérjék.

A játék egyik formája, amikor az új tagok a szervezőknek teljesítenek, és a korábbi tagok a szervezőn keresztül kapják meg az ígért pénzösszeget, vagy más anyagiakat. A másik forma, amikor az utóbb belépett tagok teljesítenek az előttük lévőnek.

A játékkal a befektetést lényegesen meghaladó nyereség érhető el. A piramisépítési folyamatban a siker azon múlik, hogy sikerül-e újabb résztvevőket beszervezni. Ugyanakkor éppen a piramisépítés jelenti az egész rendszer működésének korlátját is: szükségszerűen elérkezik az a pillanat, amikor a lefelé terjeszkedő piramis már nem építhető, nem bővíthető tovább. Minél később következik be ez az állapot, a piramis alsó része annál szélesebb és terjedelmesebb, és mivel utánuk belépő tagok már nincsenek, soha nem juthatnak sem befektetéseikhez, sem a nyereségükhöz.

1.22.1.2. Szervezés

Szervezésnek minősül a játék irányítása, a rendszert bővítése, az adminisztrációs teendők elvégzése. A résztvevő ezzel szemben csak teljesít.

1.22.1.3. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

1.22.1.4. Elévülés

A bűncselekmény elévülése csak a szervezés befejezésével kezdődik el, lévén, hogy folyamat-bűncselekményről van szó.

1.22.2. Büntetés

A cselekmény bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.22.3. Halmazat

A szervezés rendszerint több mozzanatból, tevékenységsorozatból tevődik össze, így ezek a részcselekmények még relatív önállóságuk esetén is természetes egységet alkotnak. Egy személy adott esetben egymástól függetlenül több piramisjáték szervezését is végezheti párhuzamosan, így annyi rendbeli bűncselekményt kell megállapítani, ahány játékot szervezett, vagy amennyinek a szervezésében részt vett.

1.22.4. Elhatárolás

Amennyiben a játékszervezés csupán hivatkozási alap a befektetők pénzének a megszerzéséhez, úgy csalás bűntette állapítandó meg. Ha viszont ténylegesen piramisjáték szervezése történt, de a szervező az összegyűjtött pénzt részben vagy egészben saját céljaira költötte, úgy a sikkasztást a tárgyalt bűncselekménnyel halmazatban kell megállapítani.

A piramisjáték szervezése jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülhet.

1.23. Üzleti titok megsértése

1.23.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz.

Az üzleti titok megsértésének bűntettét valósítja meg például a bérmunkát végző cég alkalmazottja, aki jogosulatlanul magához veszi, majd később felhasználja a gyártási technológiára vonatkozó adatokat.

1.23.1.1. Üzleti titok

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

1.23.1.2. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

1.23.2. Büntetés

A cselekmény bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.23.3. Jogszerű bejelentés

Nem büntethető üzleti titok megsértése miatt, aki

– a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy

– a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.

1.23.3.1. Közérdekű adatok

Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

Az említett szervek rendszeresen közzé- vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb – így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó – adatokat. E szervek hatáskörében eljáró személyek neve, beosztása vagy besorolása és munkaköre – ha törvény másként nem rendelkezik – bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja.

Az említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény

– honvédelmi;

– nemzetbiztonsági;

– bűnüldözési vagy bűnmegelőzési;

– központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;

– külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra;

– bírósági eljárásra tekintettel

korlátozza.

Az említett szervek hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata a közérdekű adat megismerését nem korlátozza.

Ha törvény másként nem rendelkezik, a belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adat a kezelését követő húsz éven belül nem nyilvános. Kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetője e határidőn belül is engedélyezheti.

A közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.

A közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozhatja továbbá az Európai Unió jogszabálya az Európai Unió jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adópolitikai érdeket is.

A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül – költségtérítés ellenében – a kérelmező másolatot kérhet.

A kérelem megtagadásáról – annak indokaival együtt – 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt.

A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője – legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig – költségtérítést állapíthat meg. A kérelmező kérésére a költség összegét előre közölni kell.

Az említett szervek évente értesítik az adatvédelmi biztost az elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól.

Ha a közérdekű adatra vonatkozó kérését nem teljesítik, a kérelmező a bírósághoz fordulhat. A megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani. A pert a megtagadás közlésétől számított 30 napon belül az ellen a szerv ellen kell megindítani, amely a kért felvilágosítást megtagadta. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. Az egész országra kiterjedő hatáskörű szerv ellen indult per a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. A helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság illetékességét az adatközlést nem teljesítő szerv székhelye (működési helye) alapítja meg. A bíróság soron kívül jár el. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelő szervet a kért közérdekű adat közlésére kötelezi.

1.23.3.2. Pénzmosás

Pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a szolgáltató, annak vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja köteles haladéktalanul bejelentést tenni a szolgáltató által kijelölt egy vagy több személynek, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja az ORFK-nak.

A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a bank-, értékpapír-, biztosítási, pénztár-, és az üzleti titok megsértésének, vagy más – akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló – adat- vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének. A bejelentőt – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

A kijelölt személy a szolgáltatóra vonatkozó jogszabályok titokvédelmi előírásainak figyelembevételével – személyesen, telefaxon vagy postai kézbesítés útján, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon – a formanyomtatványnak megfelelő adatok közlésével teljesíti a kötelezettségét.

A szolgáltató a bejelentési kötelezettségének teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, valamint a kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, illetve azok másolatait az adatrögzítéstől, illetve a bejelentéstől számított tíz évig köteles megőrizni, a birtokába jutott adatok, okiratok, illetve azok másolatainak megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik.

1.23.4. Halmazat

A rendbeliséget a titkok, titokkörök száma határozza meg függetlenül az üzleti titok jogosultjainak számától.

1.23.5. Elhatárolás

Amennyiben az üzleti titok egyben államtitoknak is minősül, úgy államtitoksértés bűntettét kell megállapítani. Az üzleti titok megsértése speciális alakzat a szolgálati titoksértéshez képest. A banktitok minden esetben üzleti titok, ezért ha az üzleti titok megsértése a banktitok megsértése alapesetével találkozik, úgy az üzleti titok megsértése állapítandó meg. Abban az esetben viszont, ha a titoksértés egyben banktitokra vonatkozik, és jogtalan haszonszerzés végett vagy hátrányt okozva követik el, úgy a banktitok megsértésének bűntettét kell megállapítani.

1.24. Banktitok megsértése

1.24.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki a banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz.

1.24.1.1. Banktitok

Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. A pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,

– a törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,

– a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

1.24.1.2. Felmentés a titoktartás alól

Nem áll fenn a banktitok megtartásának kötelezettsége

– a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

– a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,

– a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

– a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

– a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

– a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

– a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. §-ának (5) bekezdésében meghatározott esetben a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel,

– az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,

– bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban – ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C §-ának (2) bekezdése alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is – eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó Kincstári Vagyoni Igazgatósággal

szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.

A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság nemzetközi szerződés alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot.

A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.

A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet

– kábítószer-kereskedelemmel,

– terrorizmussal,

– illegális fegyverkereskedelemmel,

– pénzmosással,

– szervezett bűnözéssel

van összefüggésben.

Nem jelenti a banktitok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,

– a pénzügyi intézmény, a kizárólag garanciavállalással, készfizető kezesség nyújtással foglalkozó jogi személy, befektetési társaság és a Diákhitel Központ (a továbbiakban együtt: hiteladat-szolgáltató) részéről az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből – a Diákhitel Központ kivételével – a hiteladat-szolgáltatónak adott adatszolgáltatás,

– a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

– a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

– a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,

– a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által – a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával – a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére,

– a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

– a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a PSZÁF hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,

– a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,

– az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,

– a PSZÁF által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,

– az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,

– a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,

– a megbízó számlaszámának, továbbá természetes személy esetén családi és utónevének, amennyiben van, házassági nevének, valamint lakcímének, jogi személy esetén nevének, rövidített nevének, valamint székhelye, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepe címének külföldi pénzügyi intézmény számára történő továbbítása levelező banki szolgáltatás nyújtásakor.

1.24.1.3. Szándék

A bűncselekmény szándékosan követhető el. A minősítet esetek egyike célzatosságot is megkíván.

1.24.2. Büntetés

A bűncselekmény vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1.24.2.1. Minősített eset

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

– jogtalan előnyszerzés végett;

– a pénzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva

követik el.

1.24.3. Jogszerű bejelentés

Nem büntethető banktitok megsértése miatt, aki

– a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy

– a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.

(Lásd az 1.23.3.1., illetve az 1.23.3.2. pontot!)

1.24.4. Halmazat

A rendbeliséget a titoksértéssel érintett ügyfelek száma határozza meg.

1.24.5. Elhatárolás

Amennyiben a banktitok egyben államtitok is, úgy a súlyosabban minősülő államtitoksértés bűntettét kell megállapítani, míg ha a titok egyben szolgálati titok, úgy a banktitokmegsértés valósul meg.

1.25. Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény

1.25.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad.

Ezt a bűncselekményt követi el az is, aki

– számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,

– adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza.

Ugyancsak ezért a bűncselekményért felel az is, aki jogtalan haszonszerzés végett

– a számítástechnikai rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy

– adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését akadályozza,

és ezzel kárt okoz.

A számítógépes csalás bűntettének a kísérletét valósítja meg, aki a számítógépes adatfeldolgozás eredményét meg nem engedett művelet végzésével, nevezetesen vírusok becsempészésével tudatosan akként befolyásolja, hogy ezáltal a programok működésre képtelenné váljanak, és így a sértettnek ebből kára származhat.

1.25.1.1. Számítástechnikai rendszer

Számítástechnikai rendszer az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége.

1.25.2. Büntetés

A bűncselekmény első fordulata vétségnek minősül, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A második fordulat ugyancsak vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A harmadik fordulat ezzel szemben már bűntett, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.25.2.1. Minősített eset

A bűncselekmény harmadik fordulatának büntetése

– egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős kárt okoz,

– két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okoz,

– öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen jelentős kárt okoz.

1.25.2.2. Szándékosság

A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni. A gondatlanságból elkövetett cselekmény nem büntetendő.

1.26. Értékpapírtitok megsértése

1.26.1. Törvényi tényállás

A bűncselekményt az értékpapírtitok megtartására köteles személy követi el, aki értékpapírtitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz.

1.26.1.1. Értékpapírtitok

Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval, befektetésialap-kezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési szolgáltatótól, árutőzsdei szolgáltatótól, befektetésialap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől szolgáltatást vesz igénybe.

Értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad;

– a 2001. évi CXX. törvény az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad;

– a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

1.26.1.2. Felmentés a titoktartás alól

Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

– a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Befektetővédelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a tőzsdével és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

– csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,

– a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a feladatkörében eljáró ügyészséggel,

– a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

– a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

– a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

– az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, az árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetésialap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez intézett írásbeli megkeresése esetén.

Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha

– az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetésialap-kezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási nyilatkozatot;

– a PSZÁF külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, amennyiben az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási nyilatkozatot;

– a befektetési szolgáltató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.

A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a fenti esetekben az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségre hivatkozva – nem tagadhatja meg.

Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetésialap-kezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, amenynyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot.

A PSZÁF, valamint az MNB jogszabályban a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult értékpapírtitokhoz jutni.

Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Befektetővédelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás esetén, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított.

Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

– kábítószer-kereskedelemmel,

– terrorizmussal,

– illegális fegyverkereskedelemmel,

– pénzmosással,

– szervezett bűnözéssel

áll összefüggésben.

Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét

– az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;

– az értékpapírszámla-tulajdonos nevére, értékpapírszámlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás;

– a befektetési szolgáltató részéről a központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a befektetési szolgáltatónak a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás;

– a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosító intézetnek a biztosítási szerződés tejesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás;

– a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet – a tevékenységükhöz szükséges mértékben és körben történő - adattovábbítása, ide nem értve a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetésialap-kezelő egymás között történő adattovábbítását;

– a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő által a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetésialap-kezelő számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha az ügyfél (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve biztosítottak a külföldi félnél, valamint az annak székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal;

– a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetésialap-kezelő székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza a külföldi felügyeleti hatóság által aláírt titoktartási záradék szükségességét;

– a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetésialap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési szolgáltatóban, az árutőzsdei szolgáltatóban, a befektetésialap-kezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak, vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás;

– a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása;

– a PSZÁF által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési szolgáltatókról, az árutőzsdei szolgáltatókról, a befektetésialap-kezelőkről, a tőzsdéről, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére;

– a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság részére;

– a 2001. évi CXX. törvény XIX/A fejezetében, valamint a Hpt. XIV. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás;

– a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat tényállást tisztázó indoklási részének közzététele.

1.26.1.3. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A minősített eset célzatos cselekményt kíván meg.

1.26.2. Büntetés

A cselekmény vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1.26.2.1. Minősített eset

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

– jogtalan előnyszerzés végett,

– befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, illetőleg elszámolóháznak vagy másnak hátrányt okozva

követik el.

1.26.3. Jogszerű bejelentés

Nem büntethető értékpapírtitok megsértése miatt, aki

– a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy

– a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.

(Lásd az 1.23.3.1., illetve az 1.23.3.2. pontot!)

1.26.4. Halmazat

Lásd az 1.24.4. pontot!

1.26.5. Elhatárolás

Lásd az 1.24.5. pontot!

1.27. Számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

1.27.1. Törvényi tényállás

Ez a bűncselekmény a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményhez (1.25. pont) kapcsolódik. A számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása miatt az vonható ugyanis felelősségre, aki az említett bűncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő számítástechnikai programot, jelszót, belépési kódot, vagy számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adatot

– készít,

– megszerez,

– forgalomba hoz, azzal kereskedik, vagy más módon hozzáférhetővé tesz.

Ugyanezért felel az is, aki a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő, számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adat készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit másnak a rendelkezésére bocsátja.

1.27.1.1. Számítástechnikai rendszer

Lásd az 1.25.1.1. pontot!

1.27.1.2. Szándékosság

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

1.27.2. Büntetés

A cselekmény vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1.27.2.1. A tevékenység felfedése

Aki a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő számítástechnikai programot, jelszót, belépési kódot, vagy számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adatot készít, nem büntethető, ha – mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszer egészébe vagy egy részébe való belépést lehetővé tevő adat készítése a hatóság tudomására jutott volna – tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását.

1.28. Árdrágítás

1.28.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el. Árdrágítás az is, ha az áruért a tényleges minőségnél jobb minőségű áru hatósági árának megfelelő árat kérnek, kötnek ki vagy fogadnak el.

Az árdrágítás bűncselekménye nem valósul meg olyan esetben, ha a gazdasági tevékenységet nem folytató magánszemély határozza meg a vételárat.

1.28.1.1. Hatósági ár

Az 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (hatósági ár) állapít meg.

A taxiengedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat – a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete a területi kereskedelmi és iparkamarával egyeztetve, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékes területi felügyelete és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdek-képviseleti szervezetek véleményének figyelembevételével megállapíthatja a személytaxi-szolgáltatásért felszámítható legmagasabb árat.

A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal. A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe; e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező emelése esetén jogszabály kivételesen előírhatja, hogy az emelt legmagasabb hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik. A felek azonban az új ártól lefelé – közös megegyezéssel – eltérhetnek, a szerződésben kikötött ár fenntartásával vagy megváltoztatásával.

Ha hatósági árat állapítottak meg, a szerződésben

– a legmagasabb árnál magasabb árat és

– a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat

érvényesen nem lehet kikötni.

Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg. A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kikötött áron kell teljesíteni.

A lakosságot közvetlenül érintő hatósági ár változtatásáról a hatósági ár megállapítója legkésőbb az ár érvénybelépésével egyidejűleg köteles a lakosságot tájékoztatni.

A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatósági ár megállapítója határozattal

– megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint

– kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többletárbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére.

Ha a határozat felülvizsgálatát nem kérték a bíróságtól, a hatósági ár megállapítója a határozatát megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett. Ha a határozat felülvizsgálatát kérték a bíróságtól, és a bíróság a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértését megállapította, jogerős határozatát megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett.

1.28.1.2. Szándékosság, gondatlanság

A bűncselekmény mind szándékosan, mind gondatlanul elkövethető. A szándékosság azt jelenti, hogy az elkövető tisztában van a hatósági vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árral, ám ennek ellenére magasabb áron forgalmaz.

1.28.2. Büntetés

A szándékos cselekmény vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő.

1.28.2.1. Minősített eset

A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az árdrágítást

– üzletszerűen,

– bűnszövetségben,

– jelentős mennyiségű árura,

– jelentős mértékű nyereség elérése végett

követik el.

1.28.3. Halmazat

Az árdrágítás folytatólagos, ha az elkövető több árucikk tekintetében kér a számára kötelezően megállapított árnál magasabbat. Ugyanazon áruval kapcsolatos különböző és ismétlődő elkövetési magatartások természetes egységet képeznek.

1.28.4. Elhatárolás

Az árdrágítást és a fogyasztó megtévesztését úgy tudjuk megkülönböztetni, hogy a fogyasztó megtévesztésénél a törvény nem szerepelteti az árat. Másik oldalról az árdrágítás nem feltétlenül jelent megtévesztést.

1.29. Pénzmosás

1.29.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez.

E bűncselekmény miatt vonják felelősségre azt is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó

– dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,

– dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez,

és gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről.

E bűncselekmény miatt büntetendő az is, aki pénzmosás elkövetésében megállapodik.

1.29.1.1. Dolog

Dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja.

1.29.1.2. Szándékosság, gondatlanság

A bűncselekmény első fordulata csak szándékosan követhető el. A második fordulat úgynevezett vegyes bűnösségi alakzat, hiszen ott az elkövető gondatlanságból nem tud arról, hogy a dolog bűncselekményből származik. A bűncselekmény harmadik fordulata ismét csak szándékosan követhető el.

1.29.2. Büntetés

A törvényi tényállás első fordulata bűntettnek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A második fordulat vétség, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A törvényi tényállás harmadik fordulata szintén vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.29.2.1. Minősített esetek

A törvényi tényállás első fordulatának büntetése két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást

– üzletszerűen,

– különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,

– pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetésialap-kezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

– hivatalos személyként,

– ügyvédként

követik el.

A törvényi tényállás második fordulatának büntetése vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt

– különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,

– pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetésialap-kezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

– hivatalos személyként

követik el.

1.29.2.2. Feljelentés

Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.

1.30. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

1.30.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget.

1.30.1.1. Bejelentési kötelezettség

Lásd az 1.23.3.2. pontot!

1.30.1.2. Szándékosság, gondatlanság

A törvény bünteti a szándékos és a gondatlan elkövetést is.

1.30.2. Büntetés

A szándékos elkövetés bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a bejelentési kötelezettségének gondatlanságból nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

1.31. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése

1.31.1. Törvényi tényállás

Ezt a bűncselekményt az követi el, aki az Európai Közösségek költségvetését károsítja azzal, hogy

– az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal,

– az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történő befizetésekkel

kapcsolatban valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, avagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy megtévesztésre alkalmas módon hiányosan tesz eleget.

Ezért a bűncselekményért vonják felelősségre azt is, aki

– az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatást, vagy

– az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történő befizetéssel kapcsolatos kedvezményt

a jóváhagyott céltól eltérően használja fel.

Ezért bűncselekményért felel a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a fentiekben írt cselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

1.31.1.1. Szándékosság, gondatlanság

A bűncselekményt nem csak szándékosan lehet elkövetni. A törvényi tényállás harmadik fordulata ugyanis gondatlanság esetén is büntetendő.

1.31.2. Büntetés

A szándékos cselekmény bűntett, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a törvényi tényállás harmadik fordulatában meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 12.) vegye figyelembe!