8. A pihenőidő

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 7.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/05. számában (2004. május 7.)

8.1. Munkaközi szünet

Amennyiben a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával – legalább húsz perc munkaközi szünet jár.

Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

8.2. Pihenőidő a napi munka befejezése és másnapi megkezdése között

A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Kollektív szerződés – az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott, valamint a fiatal munkavállaló kivételével – legalább nyolc óra pihenőidő biztosítását írhatja elő

– a készenléti jellegű munkakörben,

– a megszakítás nélküli, illetve

– a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá

– az idénymunkát végző munkavállaló esetében.

A pihenőidő mértéke ilyenkor legalább hét óra, ha a nyári időszámítás kezdetének időpontja a pihenőidő tartamára esik.

Kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkavállalót a – fiatal munkavállaló kivételével - a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.

8.3. Pihenőnap

Pihenőnap a naptári nap nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak, vagy három és négy műszakos munkarendben, továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - a következő műszak megkezdését megelőző huszonnégy óra.

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Kivétel ez alól a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatható részmunkaidős munkavállaló, akinél a heti pihenőnapnak nem kell vasárnapra esnie.

A vasárnapi munkavégzés esetén havonta legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a több műszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.

8.3.1. Pihenőidő a pihenőnap helyett

Munkaidőkeret alkalmazásakor – a fiatal munkavállalót kivéve – a pihenőnap helyett pihenőidő adható ki a dolgozónak. A megoldások a következők lehetnek:

A munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható a munkavállalónak, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie.

A heti két pihenőnap helyett a munkaidő-beosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható – amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie

– a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,

– a készenléti jellegű munkakörben,

– a megszakítás nélküli, illetve

– a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint

– az idénymunkát végző munkavállaló esetében.

A pihenőnapok helyett a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőben kell részesülnie.

8.3.2. Összevont pihenőnap

Munkaidőkeret alkalmazása esetén – a fiatal munkavállalót kivéve – a pihenőnap

– kéthetente, illetve

– kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta

– részben vagy egészben – összevontan is kiadható.

Ugyancsak munkaidőkeret alkalmazásánál

– a készenléti jellegű munkakörben,

– a megszakítás nélküli, illetve

– a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá

– az idénymunkát végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb hathavonta – részben vagy egészben – összevontan is kiadható.

8.3.2.1. Az összevonás tartama

A pihenőnap összevonásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát egyik esetben sem haladhatja meg. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. (Utóbbi alól a több műszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.)

8.3.2.2. Tilalmak, korlátozások

Az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló esetében a heti pihenőnap nem vonható össze. Az állapotos nő esetén, valamint a gyermekét egyedül nevelő férfinál a gyermek egyéves koráig csak a dolgozó hozzájárulásával lehet összevontan kiadni a pihenőnapot.

8.4. Rendes szabadság

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Bár a munkaviszony szünetel, szabadság jár:

– a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;

– a szülési szabadság tartamára;

– a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére;

– a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;

– a tartalékos katonai szolgálat idejére, és

– minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

8.4.1. Alapszabadság

Az alapszabadság húsz munkanap, amely a munkavállaló

– huszonötödik életévétől huszonegy;

– huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;

– harmincegyedik életévétől huszonhárom;

– harmincharmadik életévétől huszonnégy;

– harmincötödik életévétől huszonöt;

– harminchetedik életévétől huszonhat;

– harminckilencedik életévétől huszonhét;

– negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;

– negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;

– negyvenötödik életévétől harminc

munkanapra emelkedik.

A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a fentiekben írt életkort betölti.

8.4.2. Pótszabadság

A pótszabadság – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a munkavállalót a rendes szabadságán felül illeti meg.

A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

A szülők döntése alapján a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb

– egy gyermeke után kettő,

– két gyermeke után négy,

– kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg.

Nincs akadálya annak, hogy a kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés egyéb pótszabadságokat is megállapítson. A többféle címen járó pótszabadság egymás mellett is megilleti.

8.4.3. A szabadság kiadása

A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedével – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a dolgozó rendelkezik, azaz azt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásánál a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

8.4.3.1. A szabadság kiadása a tárgyévet követően

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató

– kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-éig,

– a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül

adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.

8.4.3.2. Tájékoztatás a szabadság kiadásáról

A munkáltatónak legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnie kell a dolgozóval, hogy mikor adja ki a szabadságát. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg. Ilyenkor a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.

8.4.3.3. A szabadság megszakítása

A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

8.4.4. A szabadság megváltása

A munkaviszony megszűnésekor, illetőleg ha a dolgozót sorkatonai vagy polgári szolgálatra hívják be, és a dolgozó a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

8.4.5. Jogosulatlan szabadság

Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be.

8.5. Betegszabadság

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget kivéve – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresőképtelenségét a kezelőorvos igazolja.

A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.

Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban – ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt – nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető.

A betegszabadság kiadásánál is a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját.

Ha a betegszabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

8.6. Szülési szabadság

Az állapotos, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Megszűnik a szülési szabadság:

– a gyermek halva születése esetén az ettől számított hat hét elteltével;

– ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon (ilyenkor a szülési szabadság időtartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet);

– ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon (ilyenkor a szülési szabadság időtartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet).

Amennyiben a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét – a szülést követő egy év elteltéig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

8.7. Fizetés nélküli szabadság

A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

– a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából;

– a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;

– a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.

A munkavállalónak – kérelmére – a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, házastársának egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbefogadója, mostoha- és nevelőszülője, testvére, valamint élettársa) otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

A munkavállalónak – kérelmére – egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti. A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt – legalább egy hónappal előzetesen közölt – időpontban kell kiadni. Ha a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.

8.8. Munkaidő-kedvezmények

8.8.1. Szoptatási kedvezmény

A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

8.8.2. "Apanap"

Gyermeke születése esetén az apát (apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni) öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. (Az öt munkanap abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik vagy meghal.)

8.8.3. Tanulási kedvezmény

Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

Ezen túl a munkáltató vizsgánként – ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez tíz munkanap szabadidő jár. A szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani. (Az általános iskolai tanulmányok miatti munkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre távolléti díj jár.)

A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja (lásd az 1.1. és a 6.13. pontokat!).

8.9. Nyilvántartás

A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 7.) vegye figyelembe!