Munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (lásd a 8.1. pontot!) – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számít be.
7.1. Teljes munkaidő
A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. (Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. Egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály, illetve kollektív szerződés meghatározhatja a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható leghosszabb időtartamot. Ezen túlmenően egyéb korlátozás is előírható.) A napi munkaidő az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő, míg a heti munkaidő az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő.
A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.
7.1.1. Emelt munkaidő
A teljes munkaidő mértéke – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló
– készenléti jellegű munkakört lát el;
– a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója.
Tulajdonosnak kell tekinteni a gazdasági társaság tagját, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik.
7.1.2. Munkarend
A munkarendet – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg.
7.1.2.1. Több műszakos munkarend
Több műszakos munkarendről akkor beszélünk, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Éjszakai műszak: a több műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka.
7.1.2.2. Megszakítás nélküli munkarend
Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha
– a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés – a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem biztosítható;
– a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.
7.1.3. Munkaidőkeret
A kollektív szerződés rendelkezése hiányában a munkaidőkeretet is a munkáltató állapítja meg. A napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb kéthavi, illetve legfeljebb nyolcheti keretben is meghatározható. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni, és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.
A munkaidő számításakor a távolléti díjjal járó távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.
Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható.
7.1.3.1. Munkaidőkeret a kollektív szerződésben
A munkaidő kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizennyolc heti, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hathavi, illetve legfeljebb huszonhat heti keretben is meghatározható.
Kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a megszakítás nélküli, illetve
– a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
– az idénymunkát végző munkavállaló esetében.
Idénymunka az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
7.2. A munkaidő beosztása
A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be.
A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. Munkaidőkeret megállapítása esetén a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.
Az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje az éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg. Éjszakai munka a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
A munkaidő a napi tizenkét órát, illetve készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a napi 24 órát legfeljebb egy órával haladhatja meg, ha a téli időszámítás kezdetének időpontja a munkaidő-beosztás szerinti rendes munkaidő tartamára esik.
Az ügyelet teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető.
7.2.1. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás
A munkaidő a munkanapokra – munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet. A felek megállapodása a napi munkaidő hosszát részmunkaidő esetén rövidebb időtartamban is meghatározhatja. Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása osztott napi munkaidőt is előírhat.
A nőnél a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő férfinál a gyermeke egyéves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás, illetve osztott munkaidő csak a hozzájárulásával rendelhető el.
Ha az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály vagy kollektív szerződés meghatározza a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható idő leghosszabb mértékét, a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem tölthet az előírtnál hosszabb időt a korlátozás hatálya alá tartozó feladatok ellátásával.
7.2.2. Éjszakai munka
Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A nő a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig éjszakai munkára nem vehető igénybe. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
Az éjszakai munkának minősülő időszak kollektív szerződésben sem lehet hét óránál rövidebb, és ebbe a huszonnégy és öt óra közötti időtartamot be kell számítani.
A fiatal munkavállaló éjszakai munkára nem vehető igénybe.
7.2.2.1. Éjszakai munkát végző munkavállaló
Éjszakai munkát végző munkavállaló az a munkavállaló, aki
– a munkarendje szerint rendszeresen éjszakai műszakban, vagy
– az éves munkaidejének legalább egynegyedében
éjszakai munkát végez.
Az ilyen dolgozó részére a munkáltató a munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles biztosítania az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot. Ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy az éjszakai munkavégzés a munkavállaló egészségi állapotát veszélyeztetheti, vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll okozati összefüggésben, a munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani.
7.2.3. A munkaidő-beosztás közlése
A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre kell közölni írásban a munkavállalóval. Írásbelinek minősül ebből a szempontból is a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
7.2.4. Munkavégzés vasárnap
Vasárnapra rendes munkaidőbeni munkavégzés csak
– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy
– a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló esetében rendelhető el.
Rendes munkaidőben végzett munka elrendelhető vasárnapra továbbá akkor is, ha munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap összevontan is kiadható.
A munkáltató, illetve a munkakör akkor minősül rendeltetése folytán vasárnapon működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás vasárnapi rendszeres igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor.
Ha a munkavállaló – a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben, a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint – az idénymunkát végző munkavállaló kivételével – vasárnap végez munkát, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el.
7.2.5. Munkavégzés munkaszüneti napon
Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben, illetve rendkívüli munkavégzés során foglalkoztatható. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató, illetve a munkakör – az előző pontban írtakhoz hasonlóan – akkor minősül a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor.
Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
7.2.5.1. Munkaszüneti napok
Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
7.2.6. Rendkívüli munkavégzés
Rendkívüli munkavégzésnek minősül
– a munkaidő-beosztástól eltérő,
– a munkaidőkereten felüli, illetve
– az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá
– készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam.
Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval kötött megállapodás alapján ledolgozza.
7.2.6.1. A rendkívüli munkavégzés feltételei
A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag
– a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
– baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.
A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.
Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni.
7.2.6.2. A rendkívüli munka időtartama
A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A rendkívüli munkavégzésbe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető.
7.2.6.3. Tilalmak, korlátozások
Rendkívüli munkára nem vehető igénybe
– a nő a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
– a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint
– az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló.
Nem vehető igénybe rendkívüli munkavégzésre a fiatal munkavállaló sem.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – gyermeke egyéves korától négyéves koráig – csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.
Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. A nő a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló ilyenkor sem kötelezhető rendkívüli munkára.
7.2.7. Ügyelet, készenlét
A munkavállaló ügyeletre, illetve készenlétre kötelezhető. Az ügyelet azt jelenti, hogy a dolgozó a munkáltató által meghatározott helyen és ideig rendelkezésre áll, míg a készenlét esetén a dolgozó az általa megjelölt – a munkavégzés helyére tekintettel elérhető – helyen áll készen a munkára. Az ügyelet és a készenlét esetei:
– a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása,
– baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá
– az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása.
Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles munkára képes állapotban lenni.
Az ügyelet és a készenlét elrendelését legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell. Ettől azonban a munkáltató – különösen indokolt esetben - eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni. Az ügyelet és a készenlét elrendelésének szabályait a kollektív szerződés az Mt.-től eltérően is megállapíthatja.
7.2.7.1. Az ügyelet és a készenlét elrendelése
Az ügyelet és a készenlét elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén az ügyeletet és készenlétet írásban kell elrendelni.
A fiatal munkavállaló ügyeletre, illetve készenlétre nem vehető igénybe. Nem vehető igénybe ügyeletre és készenlétre
– a nő a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
– a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint
– a munkavállaló, ha foglalkoztatására egészségkárosító kockázatok között kerül sor.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – gyermeke egyéves korától négyéves koráig – csak beleegyezésével vehető igénybe ügyeletre és készenlétre.
Kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített.
7.2.7.2. Az ügyelet mértéke
A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra ügyelet rendelhető el.
7.2.7.3. A készenlét mértéke
A munkavállaló számára egy hónapban, illetve négyheti időszakban – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.
7.3. Nyilvántartás
A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével kapcsolatos adatokat. Nem terheli ez a kötelezettség a munkaadót, ha a munkavállaló maga jogosult meghatározni a munkaideje beosztását vagy felhasználását.
