3.1. A munkaszerződés megkötése
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. Amennyiben a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg a munkaszerződés.
3.1.1. Írásba foglalás
A munkaszerződést írásban kell megkötni. Az írásba foglalásról a munkáltató köteles gondoskodni.
3.1.1.1. Érvénytelenség
Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, de ő is csak a munkába lépést követő harminc napon belül. Természetesen a dolgozó ezt követően is bármikor kérheti a szerződés írásba foglalását (lásd az 1.3.1. pontot!)
3.1.2. Pályázat
Ha jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató döntése alapján meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik, e munkakörre csak olyan munkavállalóval lehet munkaszerződést kötni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázati felhívásban meg kell jelölni a pályázat elbírálásának határidejét is, ettől érvényesen eltérni nem lehet. (A benyújtott pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.)
3.1.3. Palástolt munkaszerződés
Sokszor előfordul, hogy a felek – általában a munkáltató érdekében – valamilyen polgári jogi megállapodással igyekeznek leplezni azt a tényt, hogy valójában közöttük munkaviszony keletkezett. Ezzel kapcsolatos az Mt.-nek az a szabálya, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére – így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a Munka Törvénykönyvének a munkavégzésre vonatkozó szabályai kapcsán meghatározott jogokra és kötelezettségekre – tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani.
3.2. A munkaszerződés tartalma
A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. Egy megkötés van csupán: a munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel csak akkor lehet ellentétes, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.
3.2.1. Kötelező tartalmi elemek
A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkaszerződésben meg kell jelölni továbbá a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.
3.2.1.1. A munkavégzés helye
A munkaviszony – a felek megállapodásának megfelelően – állandó vagy változó munkahelyre szólhat. Amennyiben a munkavállaló – a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi a munkáját, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként azt a telephelyet kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja.
Változó munkahelynél a munkavégzési helyre vonatkozó szabályok szempontjából a munkavállaló munkahelyének azt a telephelyet kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. Ilyenkor a munkavállalót tájékoztatni kell első munkavégzési helyéről.
Amennyiben a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt a munkavállaló munkavégzésének helye módosul, a munkaszerződést módosítani kell (lásd a 4. pontot!), feltéve hogy
– a változás következtében a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel történő – oda- és visszautazás ideje másfél, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében (a megváltozott munkaképességű munkavállaló által igénybe vett közlekedési eszközzel) egy órával növekszik, vagy
– a változás a munkavállaló számára személyi, családi vagy egyéb körülményeire, illetve költségeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel jár.
A munkaszerződés módosítása során a munkáltatónak és a munkavállalónak a módosításból eredő utazási többletköltségek viseléséről is meg kell egyeznie.
Az egyéb változások nem igénylik a munkaszerződés módosítását, azt a munkáltató utasítási jogkörében megoldhatja.
3.2.2. Próbaidő
A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető, amelynek tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. (A próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt.)
3.3. Tájékoztatás
A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót
– az irányadó munkarendről,
– a munkabér egyéb elemeiről,
– a bérfizetés napjáról,
– a munkába lépés napjáról,
– a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
– a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, valamint
– arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
Amennyiben a szerződéskötéskor az említett feltételekről a dolgozó szóban kap tájékoztatást, úgy azt a munkáltatónak legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is meg kell ismételnie.
3.3.1. Tájékoztatás külföldi munkavégzésnél
Külföldi munkavégzés esetén az írásbeli tájékoztatást a kiutazást megelőzően kell átadni a dolgozónak. Ugyancsak a kiutazást megelőzően a munkavállalót írásban tájékoztatni kell
– a külföldi munkavégzés helyéről, illetve a tartamáról,
– a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
– a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá
– a hazatérésre irányadó szabályokról.
3.3.2. Utalás jogszabályra, kollektív szerződésre
A tájékoztatás jogszabály, illetve kollektív szerződés rendelkezésére hivatkozással is megadható
– az irányadó munkarendről,
– a munkabér egyéb elemeiről,
– a bérfizetés napjáról,
– a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
– a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, valamint
– a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, illetve
– a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről.
3.3.3. Tájékoztatás a változásokról
A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá az írásbeli tájékoztatóban szereplő feltételek változásáról a munkáltatónak legkésőbb a változás hatálybalépését követő harminc napon belül írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót.
3.4. Adatkérés, vizsgálat
A munkaszerződés megkötésével kapcsolatban a munkaadó csak olyan nyilatkozatot kérhet a dolgozótól, s csak olyan adatlapot töltethet ki vele, amely nem sérti a munkavállaló személyiségi jogait, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. Ugyanez érvényes az alkalmassági vizsgálatra.
3.4.1. Terhességi vizsgálat
Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor (lásd a 2.1.2. pontot!).
3.5. A munkaviszony kezdete
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. Itt kénytelenek vagyunk felhívni a figyelmet arra, hogy a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy ezt a napot a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Ez a rendelkezés ellentétes a törvény azon szabályával, amely szerint a munkába lépés napjáról csupán tájékoztatnia kell a munkáltatónak a dolgozót. Egyértelműen jogszabály-szerkesztési hibával állunk szemben. Tekintettel arra, hogy az Mt. szerint erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani, álláspontunk szerint a munkába lépés napja nem a munkaszerződés, hanem a tájékoztató kötelező tartalmi eleme.
A munkaszerződés megkötésének napja és a munkába állás napja közötti időszakban - a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában – csak azok a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik elő.
3.6. Teljes munkaidő, részmunkaidő
A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – teljes munkaidős foglalkoztatásra jön létre. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg (lásd a 7.1. pontot!).
3.7. A munkaviszony időtartama
A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – határozatlan időtartamra jön létre.
3.7.1. Határozott idejű munkaviszony
A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról. (Amennyiben a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, úgy természetesen a munkaviszony is legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamra szólhat.)
A határozott időre szóló munkaviszony időtartama – ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg.
Amennyiben azonban a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony időtartama – a korábban létesített munkaviszony időtartamával együtt – meghaladhatja az öt évet.
3.7.1.1. Határozatlan időre szóló munkaviszonnyá alakulás
Határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a felek az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül ismétlődően létesítenek határozott időtartamú munkaviszonyt, avagy azt ilyen körülmények között ismétlődően meghosszabbítják, s mindez a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul.
A határozott idejű munkaviszony – a választással keletkezett, illetve a hatósági engedélyhez kötött munkaviszony kivételével – határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával, tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták.
