A munkaviszony alanya egyfelől a munkáltató, másfelől a munkavállaló.
2.1. Munkavállaló
Munkaviszonyt munkavállalóként csak az létesíthet, aki betöltötte a tizenhatodik életévét. Kivétel ez alól, hogy a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt – törvényes képviselőjének hozzájárulásával – munkaviszonyban állhat. A korlátozottan cselekvőképes dolgozó egyébként törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt. (Korlátozottan cselekvőképes a 14 és 18 év közötti kiskorú, valamint az, akit a bíróság ilyen hatállyal helyezett gondnokság alá.)
A munkavállalás e szabályaitól nem lehet eltérni, a tanköteles fiatal munkavállaló azonban a gyámhatóság engedélye alapján művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében a fentiektől eltérő feltételekkel is foglalkoztatható.
2.1.1. Fiatal munkavállaló
A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.
2.1.2. Munkaköri alkalmasság
A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján történik.
A munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik. A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi. A munkáltató a munkaköri alkalmasságot vizsgáló és véleményező szerv kérésére mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat közli, amelyeket a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amit a véleményező kér. Ha a munkaköri alkalmasságot elbíráló szerv a munkahelyi körülményekről a helyszínen kíván tájékozódni, a munkáltatónak, szakképző vagy felsőoktatási intézménynek lehetővé kell ezt tenni. Az egészségügyi szerv a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat nem hozhatja nyilvánosságra.
A munkáltatónak írásban kell meghatároznia
– a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait;
– azokat a munkaköröket, amelyekben a rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt nők nem foglalkoztathatók.
A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni.
Az a munkavállaló, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható. A véleményt az "Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény" elnevezésű nyomtatványon közlik a munkáltatóval. A munkaköri alkalmatlanság okát csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölhetik a munkáltatóval.
2.1.2.1. A munkaköri alkalmasság előzetes orvosi vizsgálata
Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni
– a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;
– a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt, ha fizikai munkát végez, fiatalkorú, nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;
– a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt minden munkavállalónál, ha közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez, a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja;
– kirendelés esetén, az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának.
Annál a munkavállalónál, akit azonos munkakörben, ismételten foglalkoztatnak, és munkakörénél fogva időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra nem kötelezett, az előzetes munkaköri alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapig érvényes, amennyiben egészségi állapotában ezalatt változás nem történt.
2.1.2.2. Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat
A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat
I. a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,
II. az idősödő munkavállalónál – amennyiben nem tartozik az alábbi esetekbe – évente,
III. a rendelet 3. számú melléklete szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, az ott meghatározott gyakorisággal,
IV. a rendelet 4. számú melléklete szerinti fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkoztatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a mellékletben szereplő gyakorisággal,
V. a rendelet 5. számú melléklete szerint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente,
VI. a pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett, a rendelet 6. számú melléklete szerinti munkavállalónál évente,
VII. a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott olyan munkavállalónál, aki nem tartozik a II-VI. pontok hatálya alá, évente,
VIII. külföldi munkavégzés esetén az I-VI. pontok hatálya alá tartozó munkavállalónál (amennyiben az időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzése külföldön nem biztosított), átmeneti itthontartózkodása alkalmával, illetve hazalátogatásakor, legfeljebb évente,
IX. a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente
kell elvégezni.
A rendelet 3. számú mellékletében nem szereplő és idült vagy késői hatású veszélyes anyagok esetében, a munkáltatótól megkapott biztonsági adatlapon szereplő információk alapján évenként időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni.
2.1.2.3. Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat
Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni
– ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására;
– ha az "Egészségügyi Nyilatkozat"-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön;
– heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
– a heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően, valamint a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően;
– ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
– ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.
2.1.2.4. Jogorvoslat
Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a rendelet 10. számú melléklete szerinti "Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.
A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátóhely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátó hely végzi.
2.2. Munkáltató
Munkáltató az lehet, aki jogképes.
2.2.1. Jogképesség
A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. A jogképesség azt jelenti, hogy jogai és kötelességei lehetnek. Jogképességgel rendelkezik továbbá a jogi személy. Jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. Itt említjük meg, hogy bár a gazdasági társaságok közül a közkereseti és a betéti társaság nem jogi személy, jogképességgel azonban rendelkezik, így munkaadó is lehet.
2.2.2. A munkáltatói jogkör gyakorlója
A munkaviszonyból eredő munkáltatói jogok és kötelességek összessége jelenti a munkáltatói jogkört. A munkáltató köteles közölni a munkavállalóval, hogy a munkáltatói jogkört mely szerv vagy személy gyakorolja. Amennyiben a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, illetőleg személy gyakorolta, eljárása érvénytelen. Kivételt képez ez alól, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett arra, hogy az eljáró személy valóban jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására.
Az említett rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.
