A Munka Törvénykönyve néhány szempontból sajátos rendelkezéseket tartalmaz a vezető állású dolgozókra. A vezetőre például a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki.
13.1. Vezető állású munkavállaló
Vezető állású munkavállalónak minősül a munkajogi szabályok alkalmazása során a munkáltató vezetője, valamint helyettese. A tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében előírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló is vezetőnek minősül a vele szembeni rendkívüli felmondással, a további munkaviszonnyal és a gazdasági összeférhetetlenséggel, valamint a dolgozói kárfelelősséggel kapcsolatban. E körülményről a munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatni kell a munkavállalót. A munkaviszony fennállása alatt a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet ilyen döntése a munkavállaló munkaviszonyát – eltérő megállapodás hiányában – nem érinti, így "menet közben", akarata ellenére senkit sem lehet vezetővé tenni.
13.2. A határozott időre szóló munkaviszony időtartama
A vezetőre nem terjed ki az a tilalom, amely szerint a határozott időre szóló munkaviszony időtartama – ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is – az öt évet nem haladhatja meg.
13.3. A munkaviszony megszüntetése
A vezetővel szembeni rendes felmondást nem kell megindokolni, a vezetőt nem illeti meg a felmondási védelem, s nem vonatkozik rá a felmondási időre vonatkozó szabály sem (lásd az 5.2.2. pontot!).
A vezetővel szemben a rendkívüli felmondás joga az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható.
Ha a munkáltató a vezető munkaviszonyát csőd- vagy felszámolási eljárás során szünteti meg, a munkaviszony megszüntetésekor járó díjazás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb hathavi átlagkeresetet köteles előre megfizetni. A vezető részére ezt meghaladóan járó díjazás a csőd- vagy felszámolási eljárás megszűnésekor, illetőleg a felszámolási zárómérleg vagy a záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után válik esedékessé.
A vezető, ha munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, tizenkét havi átlagkeresetével felel a munkaadónak.
13.4. Összeférhetetlenség
13.4.1. Munkavégzésre irányuló további jogviszony
A vezető nem létesíthet további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. Munkaszerződés eltérő kikötése hiányában nem vonatkozik azonban e tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.
13.4.2. Részesedésszerzés, gazdasági tevékenység
A vezető
– nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,
– nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, továbbá
– köteles bejelenteni, ha a közeli tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.
13.4.3. A tilalmak megszegésének következményei
Ha a vezető megszegi a fenti tilalmakat, a munkáltató
– kártérítést követelhet, vagy
– kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, vagy
– követelheti, hogy a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze.
A munkáltató az igényét attól az időponttól számított három hónapon – de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy éven – belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezető jogellenes eljárásáról tudomást szerzett.
A munkáltató jogosult a vezető munkaviszonyát megszüntetni, ha a vezető közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.
13.5. Munkaidő, pihenőidő
A vezető a munkaidő-beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – a munkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A vezetőt a rendkívüli munkavégzésért ellenérték nem illeti meg.
13.6. Kárfelelősség
A vezető a vezetői tevékenységének keretében, illetve a vele szembeni összeférhetetlenségi szabályok megsértésével okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel. Ugyancsak a polgári jogi szabályok szerinti kárfelelősség terheli a tulajdonos által vezetővé tett dolgozót is, az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt.
A károkozás egyéb eseteiben a vezető felelősségére az általános munkajogi kárfelelősségi szabályok az irányadóak, gondatlan károkozás esetén azonban a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.
