Magyarország EU-csatlakozása várhatóan nem hoz nagyon jelentős, alapvető változást sem a bankok, sem pedig a vállalkozások életében a hitelezés technikai lebonyolításában. A magyar bankok működése már a csatlakozás előtt is megfelelt az úgynevezett banki irányelvekben foglalt rendelkezéseknek, legfeljebb a felügyeleti ellenőrzés szigorodik, még hangsúlyosabbá válnak a fogyasztóvédelmi és az adatvédelmi szabályok, betartásukat pedig fokozottabban ellenőrzik.
Tekintettel arra, hogy a hitelezési gyakorlat nem tér el a nemzetközi gyakorlattól, ezen belül az EU-gyakorlattól, nem módosul majd érdemben sem a hiteligénylés, sem pedig a hitelbírálat rendszere, továbbra is az eddig ismert eszközöket és módszereket alkalmazzák majd a bankok. Eltérés abban lehet, hogy nagyobb szerepet kaphat az internet és más elektronikus csatornák. Ugyancsak nem várható érdemi változás a hitelszerződések tartalma, a biztosítékok fajtái, vagy a nem teljesítés esetén alkalmazott szankciók esetén.
Arra természetesen lehet számítani, hogy a banki termékek köre módosul és ezen belül a hitelnyújtás feltételei is változhatnak némiképpen. Várhatóan megjelennek új hitelkonstrukciók, amelyek az EU-pályázatokon való részvételt segítik, hiszen a vállalkozások jelentős része a pályázatok révén juthat majd fejlesztési forrásokhoz.
A hitelezés technikai lebonyolításának valószínű változatlansága mellett a vállalkozásoknak teljesen új hitelezési környezethez kell majd alkalmazkodniuk. Az újdonság abban áll majd, hogy a korábbiaknál sokkal szélesebb körben lesz lehetőség különböző programokban részvételre, viszont megszűnnek azok a központi támogatások, amelyeket igénybe vehettek a vállalkozások. A támogatás nyújtásának teljesen új rendje alakul ki, amelyek közül már ma is alkalmazzák a különböző termékpályákhoz tartozó intervenciós támogatásokat. Mivel ezek csak a naptári év végén vehetők igénybe, lehetőség lesz arra, hogy a bankok az átmeneti időre hitelt nyújtsanak a vállalkozásoknak, biztosítékként az intervenciós támogatást fogadva el.
8.1. Külföldi bankhitel
A csatlakozást követően a vállalkozások egyszerűbben igényelhetnek hitelt külföldi bankoktól is. Mindez azzal jár, hogy feltehetően sokkal nagyobb lehetőségek állnak majd nyitva a vállalkozások számára. A lehetőségek igénybevételére azonban fel kell készülni, ami még több időt és munkaerőt, de főleg hozzáértést és rugalmasságot igényel. Ehhez pedig meg kell találniuk a vállalkozásoknak a megfelelő információforrásokat és szakembereket.
8.2. Európa Hitelprogram
Az Európai Unióhoz csatlakozás keretében Magyarországon is biztosítanak speciális eszközöket a vállalkozások számára. Jelenleg az Európa Hitelprogramba lehet bekapcsolódni. A programot a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hirdette meg a kormány Európa Terv elnevezésű fejlesztési programjának részeként. Teljes neve: Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram. Végrehajtását kereskedelmi bankok vállalták.
A hitelkérelmet 150 millió forintig közvetlenül a vállalkozás által kiválasztott banknál, 150 millió forint feletti hitelösszeg igénylése esetén pedig vagy a banknál, vagy a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nél kell benyújtani.
8.2.1. A hitelprogram célcsoportja
A program célja az Európai Unióhoz való felzárkózás, a versenyképesség növelése és a modernizáció támogatása a vállalkozók körében olyan módon, hogy finanszírozzák a beruházásokat közép- és hosszú lejáratú (4-15) éves hitelekkel. A kedvezményezetti körbe bevont vállalkozások: magyarországi székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók és nagyvállalkozások.
8.2.2. Kedvezményes kamat
A felsoroltak közül az egyéni vállalkozók, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseinek finanszírozásához a kormány költségvetési forrásból, a Magyar Fejlesztési Bank közvetítésével kedvezményes kamatfeltételeket biztosít. A kedvezményes kamatozású forinthitel több különböző beruházáshoz és többször is igényelhető, de az egy vállalkozás által felvett hitel együttesen nem haladhatja meg az 500 millió forintot. A hitel már 2003-ban is rendelkezésre állt, és 2004 végéig vehető igénybe.
8.2.3. A hitelprogram támogatott területei
A program keretében finanszírozható területek a következők:
– energiaracionalizálást eredményező technológiai fejlesztés,
– kapacitáskihasználhatóságot javító fejlesztés,
– információkommunikációs technológiai fejlesztés,
– hozzáadott értéket növelő és termelési hatékonyságot javító fejlesztés,
– közvetett (pl. csomagolástechnika) és közvetlen termelési infrastruktúra-fejlesztés,
– környezeti károk kiküszöbölését célzó technológiai fejlesztés,
– termékek feldolgozottsági szintjét növelő fejlesztés,
– az EU környezetvédelmi, munkavédelmi és biztonsági előírásainak történő megfelelést elősegítő fejlesztés,
– beszállítói kapcsolatok erősítése a gyártástechnológiai feltételek korszerűsítésével, hálózatok kialakításával,
– munkahelyteremtést elősegítő fejlesztés.
A felsorolásból jól látszik, hogy e hitelprogram keretében a mezőgazdasági ágazatban hitelnyújtás nem történhet, kivételt képez az élelmiszer-ipari feldolgozás. A hitelnyújtás szempontjából előnyt élveznek a versenyképes, magas minőségű termékeket előállító vállalkozások.
8.2.4. A hitel formája, pénzneme
A hitel formája beruházási hitel, kedvezményes kamatozású forinthitelként. A finanszírozás pénzneme: forint vagy euró, az egyedi hitel összege legalább 10 millió forint, legfeljebb 1,5 milliárd forint, egyéni vállalkozók, valamint mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseihez folyósított hitel esetében azonban az egy vállalkozás által felvehető hitel együttes összege nem haladhatja meg az 500 millió forintot.
8.2.5. Futamidő
A hitel futamideje: 4-15 év, megállapodás szerint. A futamidőt a szerződéskötéstől kell számítani. A vállalkozót terhelő fizetési kötelezettség megkezdésére türelmi idő biztosított, maximum 2 éves időtartamban, a szerződés megkötésétől számítva. A tőketörlesztést féléves vagy negyedéves egyenlő részletekben kell teljesíteni, a naptári félév vagy negyedév utolsó napján.
8.2.6. Kamatfizetés
A hitel kamata eltérő attól függően, hogy mely vállalkozói kör veszi fel. A mikro-, kis- és középvállalkozások a 10 és 500 millió forint összegű forinthitel esetén EURIBOR + legfeljebb évi 4 százalék kamatot fizetnek a kezelési költséggel együtt. E vállalkozói kör euróhitel felvételekor, továbbá az összes többi, e körön kívüli vállalkozás részére a hitel kamata 1 hónapos vagy 3 hónapos BUBOR/EURIBOR + legfeljebb évi 2,5 százalék.
A kamatot havonta vagy naptári negyedévenként kell megfizetni. Mindig naptári negyedévenként kell fizetniük a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a 10 és 500 millió forint összegű forinthitel után.
8.2.7. A hitelfelvevő egyéb költségei
A hitelt igénybe vevő vállalkozót terheli a minden naptári év első munkanapján esedékes kezelési költség megfizetése, legfeljebb évi 0,5 százalék mértékben, a mindenkori tőkeösszegre vetítve.
Abban az esetben, ha bank a hitelt a szerződés szerint 90 napnál hosszabb ideig tartja a vállalkozás rendelkezésére, akkor a bankot megilleti a rendelkezésre tartási díj, 0,25 százalék/év mértékben, amelyet mindig az esedékes kamatfizetés időpontjában kell megfizetni, utólag, a hitel fel nem használt része után számítva.
A hitel felvevőjét terheli a hitelbírálati díj, amelyet a hitelkérelem benyújtásakor kell megfizetni, 150 millió forint alatti hitel esetén legfeljebb 50 ezer forint + áfa, ezen összeg feletti hitel esetén pedig legfeljebb 200 ezer forint + áfa összegben.
8.2.8. A hitelprogram igénybevételének feltételei
8.2.8.1. A mikro-, kis- és középvállalkozásra vonatkozó feltételek
A mikro-, kis- és középvállalkozásra vonatkozó feltételek a következők:
– eredményes gazdálkodás, legalább egyéves múlttal rendelkező vállalkozások, vagy olyan projekttársaságok, amelyeknek többségi tulajdonosa értékelhető gazdálkodási múlttal rendelkezik,
– eredményesen gazdálkodó, legalább egyéves múlttal rendelkező egyéni vállalkozók,
– a vállalkozás foglalkoztatottainak létszáma legfeljebb 250 fő,
– a vállalkozás éves nettó árbevétele legfeljebb 4 milliárd forint, vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 2,7 milliárd forint,
– a vállalkozás értékelhető üzleti tervvel rendelkezik,
– a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően működik, és
– az állam, az önkormányzat és a nem kis- és középvállalkozások tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot. Ezt a korlátozást nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a vállalkozás tulajdonosai olyan intézményi befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi (50 százaléknál nagyobb) irányítást biztosító befolyással.
8.2.8.2. A nagyvállalatokra vonatkozó feltételek
A nagyvállalatokra vonatkozó feltételek a következők:
– eredményesen gazdálkodó, legalább egyéves múlttal rendelkező vállalkozás, vagy olyan projekttársaság, amelynek többségi tulajdonosai értékelhető gazdálkodási múlttal rendelkeznek,
– a vállalkozás értékelhető üzleti tervvel rendelkezik és
– a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően működik.
8.2.9. A finanszírozásból kizárt vállalkozások
Kizártak a finanszírozásból
– az induló, illetve értékelhető múlttal nem rendelkező vállalkozások, kivéve az olyan projekttársaságokat, amelyeknek többségi tulajdonosai értékelhető gazdálkodási múlttal rendelkeznek, és a többségi tulajdonosokra nem érvényesülnek a továbbiakban felsorolt kizáró feltételek,
– azon gazdasági társaságok, amelyek nincsenek a cégbíróságon bejegyezve,
– azon vállalkozások, amelyeknek 60 napon túli lejárt és nem átütemezett köztartozásuk van,
– azon vállalkozások, amelyeknek 60 napon túli lejárt hiteltartozásuk van,
– azon vállalkozások, amelyeknek többségi vagy többségi szavazati joggal rendelkező tulajdonosai többségi tulajdonában lévő korábbi cégei vagy kapcsolt vállalkozásai ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indult a hitelkérelem benyújtását megelőző 5 évben,
– azon vállalkozások, amelyeknek negatív a saját tőkéje,
– azok a vállalkozások, amelyek a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedéllyel nem rendelkeznek.
Az összeállítást készítette:
dr. Kotulyák Éva
