A hitelezéshez - is – kapcsolódva a bankok többféle speciális szolgáltatást nyújtanak. Közülük az adatszolgáltatás körébe tartozó hitelreferencia-szolgáltatás és bankinformáció-szolgáltatás, valamint a biztosítékként is alkalmazott betéti szolgáltatás a jelentős.
6.1. Hitelreferencia-szolgáltatás
Az adott bank ügyfelének külön megbízása, illetve hozzájárulása alapján az abban foglalt feltételekkel egyes bankok vállalják a bank rendelkezésére bocsátott számadatok és egyéb információk felhasználásával a hitelképesség vizsgálatát, a vizsgálat eredményének írásba foglalását és arról tájékoztatás adását. Kifejezett kérésre a vizsgálat eredményéről a bank igazolást állít ki, kikötve természetesen, hogy a bank rendelkezésére bocsátott adatok hitelességéért a bank nem vállal felelősséget.
6.2. Bankinformációs szolgáltatás
A bankok az ügyfelekről – azok külön erre vonatkozó felhatalmazása nélkül – csak olyan információt szolgáltatnak ki, amely nem minősül banktitoknak, illetve amelynek szolgáltatását az ügyfél kifejezetten nem tiltotta meg.
Írásbeli felhatalmazás alapján vállalják a bankok bankinformáció nyújtását az ügyfeleikről. A felhatalmazás mindig egyedi, abban pontosan meg kell jelölni az információ címzettjét (tehát azt, hogy kinek adjon a bank információt), továbbá tartalmaznia kell a kiadandó információk körét is (pl. számlaforgalom, sorban állás stb.). Minden bankinformáció tartalmazza azt a megjegyzést, hogy a bankinformáció adásával a bank semmiféle garanciát nem nyújt, és felelősséget nem vállal azért az ügyfeléért, akiről a bankinformációt nyújtotta. Kizárólag azért felel, hogy a bankinformációban foglaltak megfelelnek a valóságnak.
Az elmúlt hónapok banki gyakorlatában többször is felmerült az igény a vállalkozások részéről, hogy a számlavezető bankjuktól részletes "értékelést" kapjanak a működésükről. Általában arra hivatkoznak – és a vonatkozó dokumentumot be is mutatják –, hogy különböző pályázatokhoz mellékelniük kell bankjuk értékelését.
A problémát az okozza, hogy a számlavezető vagy a vállalkozással egyéb kapcsolatban (pl. hitelezés) is álló bank nem tud arról igazolást kiállítani, hogy az adott vállalkozás hogyan teljesítette szerződéses kötelezettségeit a vevői, illetve a megrendelői felé, volt-e minőségi kifogás, előfordult-e garanciális javítás a tevékenysége során.
A bankok kizárólag arról állítanak ki igazolást, amelyről hivatalos, dokumentált tudomásuk van, a banki működés körében. Idetartozik a bankszámla száma, forgalma, aktuális egyenlege, a hitelek, a hitelek teljesítése stb.
A bankok ezeket az adatokat foglalják igazolásukba – természetesen az ügyfél kifejezett megbízása, kérése alapján. Az ügyfelek által felrótt "merevség" szükségszerű következménye a banki működésnek, hiszen szolgáltatásáért a bankot felelősség terheli. Márpedig az általa legfeljebb csak "hallomásból" ismert, nem is a bank tevékenységi körébe tartozó gazdasági eseményekről, feltételekről stb. nem nyilatkozhat megalapozottan, azért felelősséget nem vállalhat.
6.3. A betét
A betét fogalmát a törvény úgy határozza meg, hogy az a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerződés alapján fennálló (banki) tartozás. Megjegyezzük, hogy a betét körébe tartozik a takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett pénzeszköz is, de mivel takarékbetét-szerződést csak természetes személyek köthetnek, annak a vállalkozások számára nincsen jelentősége.
A (banki) betétet kizárólag szerződés alapján, betétszerződés rendelkezései szerint lehet elhelyezni. A bank oldaláról az elhelyezés betétgyűjtésként jelenik meg. Tartalma: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése olyan módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni.
Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának vásárlása, illetve szolgáltatásának igénybevétele során használható fel fizetőeszközként.
6.3.1. A betétszerződés
A betétszerződés meglehetősen egyszerű alapkonstrukciójú megállapodás. A betétszerződés alapján a betétest csak a pénzeszköz elhelyezésének kötelezettsége terheli, míg a bank köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni, és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni.
A törvényi szöveg "minősíti" a banknál elhelyezett pénzösszeget, az "lekötött" pénzeszköz. Ez azt jelenti, hogy meghatározott célra elkülönített pénzeszköznek kell tekinteni, annak minden következményével együtt.
A bankszámlaszerződéstől eltérően a betétszerződés fontos tartalmi eleme, hogy a lekötött pénzösszeget a bank szabadon és tartósan igénybe veheti, természetesen az "igénybevételi díj", azaz kamat megfizetése ellenében.
Gyakorlati szempontból fontos, hogy a betétszerződéseknél nem állítanak ki betéti okmányt - ellentétben más betéti célzatú szerződésekkel (pl. takarékbetét-szerződések).
A pénzelhelyezés általában olyan módon történik, hogy a betétes azt elhelyezi a banknál megnyitott bankszámlán, és kéri a lekötését. Ebből következik, hogy a betétes maga a bankszámla tulajdonosa, a lekötött pénzöszszeget is csak ő - illetve a meghatalmazottja – veheti fel.
6.3.2. A betéti szerződés elemei
A betéti szerződés legfontosabb elemeit minden bank az üzletszabályzatában köteles meghatározni. A hitelintézeti törvény eltérést nem engedő módon meghatározza, hogy üzletszabályzatukban a betétügylet feltételei közül legalább melyekre kell kitérniük a bankoknak.
Ezek a következők:
– a hitelintézet teljes neve, tevékenységi engedély száma és dátuma,
– a kamatszámítás, illetőleg az átlagkamat-számítás módja,
– a kamat megváltoztatásának lehetősége,
– az a legkisebb összeg, amelyet a bank betétként elfogad,
– az a legrövidebb időtartam, amíg a betétet nem, vagy csak a kamat, illetve annak egy része elvesztése árán lehet kivenni,
– a fizetendő kamatból a bank által esetleg eszközölt levonások,
– a betét biztosítottságára vonatkozó információk,
– a bank által nyilvántartott személyi azonosító adatok köre.
A felsorolt elemek közül a vállalkozások számára a kamatra, illetve a betét biztosítottságára vonatkozók rendelkezések, mint szerződéses kikötések lényegesek.
6.3.3. A betét kamata
A bank a betét összege után kamatot vagy egyéb hozadékot köteles fizetni. A kamatfeltételek bankonként eltérőek, de általában a lekötési idő és az elhelyezés módjának függvényében változnak. A kamatozás kezdő és befejező időpontját a felek megállapodása dönti el. Eltérő megállapodás hiányában a bank a befizetést követő naptól a kifizetést megelőző napig fizeti a kamatot. A kamat mértékének egyoldalú megváltoztatására a bank csak akkor jogosult, ha ezt kifejezetten kikötötte. Általános gyakorlat, hogy ez megtörténik.
6.3.3.1. A kamatozás módja
A kamatozás módja alapján megkülönböztetünk fix kamatozású és változó kamatozású betétet.
A fix kamatozás a lekötés időtartamára szól. Ez azt jelenti, hogy ismétlődő lekötés esetén a következő lekötési időtartamra általában azt a kamatot fizeti a bank, amelyet a lekötési időtartam első napján hatályos kondíciós listájában feltüntet. Természetesen nincsen akadálya annak, hogy a bankok ettől eltérő kamatmértékben állapodjanak meg a vállalkozókkal.
A változó kamatozású betétek után fizetendő kamat mértéke a lekötési időtartam alatt változhat. A változás tényét, a módosult kamatmértéket és a módosulás kezdő időpontját a bankok a vállalkozóval kötött szerződésben meghatározott módon teszik közzé.
6.3.3.2. A kamat esedékessége, számításának módja
Minden banknak rendelkeznie kell a kamat esedékességéről és a kamat számításának módjáról. A kamat esedékessége körében a kamatszámítás első napja általában a betételhelyezés napja, ismétlődő lekötés esetén pedig minden további lekötési időtartam első napja.
A kamatszámítás utolsó napja általában a lekötés lejáratát megelőző nap. Külön szabályok érvényesek a betéti szerződés módosítása esetére. Ebben a körben meghatározzák a bankok, hogy a betétes által felvett összeg után hogyan számítják ki az esedékes kamatot (pl. a szerződésmódosítás hatálybalépésének napját megelőző napot tekintik a kamatszámítás utolsó napjának). A kamatszámítás lényeges eleme a kamat mértéke, amelynek felhasználásával végzik a bankok a kamatszámítást. Mind a kamatszámítás alapjául szolgáló képletet, mind pedig az egységesített betétikamatláb-mutató (EBKM) közzététele kötelező, és általában a kondíciós listájukban teszik közzé a bankok.
Külön szabályozzák a bankok, hogy mikor esedékes a kamat: általános banki gyakorlat szerint utólag, a lekötés lejáratának napján, a szerződés módosítása esetén a módosítás napján, a szerződés megszűnése esetén pedig a megszűnés napján.
6.3.4. A betét lekötésének formái
A kamat mértékét értelemszerűen befolyásolja a lekötés időtartama. A bankok tipikusan 30 napos, 3 havi, 6 havi és éves lekötéseket ajánlanak. Az adott banknál választható lekötési időtartamot és az egyes lekötési időszakokra fizetett kamat mértékét a bankok általában a kondíciós listájukban teszik közzé.
A lekötés módja szerint a bankok megkülönböztetnek egyszeri és ismétlődő lekötést. A lekötés időtartamának meghatározásán kívül a betétesek általában választhatnak abban a vonatkozásban is, hogy milyen összeggel kívánják az ismétlődő lekötést: a következő lekötési időszakra tőkésítse-e a bank a lekötés időtartamára esedékes kamatot vagy ne.
6.3.4.1. Egyszeri lekötés
Egyszeri lekötés esetén a lekötés csak egyetlen, a szerződésben meghatározott időtartamra szól, amelynek elteltével, azaz a lekötés lejáratának napján a szerződés megszűnik.
6.3.4.2. Ismétlődő lekötés
Ismétlődő lekötés esetén a betét ismétlődően a betétes további rendelkezése nélkül, tehát automatikusan lekötésre kerül mindaddig, amíg a szerződést meg nem szüntetik. A lekötés ismétlődése természetesen az első lekötési időtartam lejártakor kezdődik.
6.3.4.3. Ismétlődő lekötés azonos összeggel
Ebben az esetben a bank az egyes lekötési időtartamok lejártával elszámolt kamatot látra szóló követelésként kezeli. A következmény: minden lekötési időtartamra azonos öszszegű a lekötés, tehát mindig változatlan összegű betét áll a vállalkozás rendelkezésére. A kamatot a vállalkozás szabadon felhasználhatja az egyes lekötési időszakok elteltét követően.
6.3.4.4. Ismétlődő lekötés kamatos kamattal
Ebben az esetben a bank hozzáadja a betéthez (azaz tőkésíti) a keletkezett kamatot, és a következő lekötési időszakra az így megnövelt pénzösszeget köti le. Ezt a megoldást akkor érdemes választani, ha a vállalkozás valóban csak fialtatni akarja a pénzt, még a hozamra sincs szüksége a működéshez.
6.3.4.5. Ismétlődő lekötés a betét nyilvántartására szolgáló bankszámla teljes egyenlegével
Ebben az esetben a bank nemcsak a kamattal növeli meg a következő lekötési időszakra lekötendő pénzösszeget, hanem ahhoz hozzáadja annak a bankszámlának az aktuális egyenlegét is, amelyen a betétet tartja nyilván. Ez a megoldás akkor előnyös a vállalkozás számára, ha a lekötési időszak alatt várhatóan keletkezik olyan pénzösszeg, amelyet nem akar felhasználni, viszont a látra szóló kamatnál nagyobb hozamot kíván elérni. A teendője egyszerű: csak be kell fizetni a számlára, és a bank a szerződés alapján automatikusan elvégzi a pénzeszközök "egyesítését" és lekötését.
6.3.5. A betétszerződés módosítása
Lényeges szabálycsoport a vállalkozások számára a lekötéssel kapcsolatos módosítás feltételeinek rögzítése. Idetartozik mindenekelőtt a lekötött betét egy részének felvétele, illetve a teljes összeg felvétele a lejárat előtt. A bankok gyakorlata természetesen eltér abban, mikor engedik meg a lekötés "megszakítását", illetve mi a következménye az ilyen felvételnek.
Nem ritka, hogy a bank csak az egy hónap időtartamot meghaladó lekötés esetén engedi meg a lekötési idő alatti felvételt. További gyakori kikötés, hogy a részleges felvétel esetén korlátozza a felvehető összeget olyan módon, hogy a fel nem vett összeg – azaz a lekötött "maradék" – nem lehet kevesebb, mint a betétként elhelyezhető legkisebb összeg.
Szabályozzák a bankok a felvét hatályát, ami azt jelenti, hogy egyes bankok lehetővé teszik mind az azonnali hatályú, mind pedig a határidős felvétet, a határidős felvétnél meghatározva természetesen annak határidejét. Előfordul az is, hogy a kétféle határidejű felvét közötti választást csak szervezetek számára biztosítják a bankok.
6.3.6. Célbetét
Egyes bankoknál elhelyezhető ún. célbetét, azaz meghatározott célra zárolt betét. A célbetétre vonatkozó szerződésben azonban meg kell jelölni a betét zárolásának célját és az ehhez kapcsolódó egyedi feltételeket. A vállalkozások számára ez a fajta lekötés előnyös lehet, hiszen a zárolásról a bank igazolást állít ki, és így a vállalkozás egyfajta biztosítékként is felhasználhatja a célbetétet.
Gyakori kikötés, hogy abban az esetben, ha a meghatározott célra zárolt betét a bank kötelezettségvállalását biztosítja (pl. bankgarancia, letéti szerződésben foglalt kikötés teljesítése stb.), a vállalkozás kizárólag a banki kötelezettségvállalást tartalmazó szerződésben meghatározott esetekben mondhatja fel a szerződést. Ha a betét a bank kötelezettségvállalásának biztosítékául szolgál, akkor azt a betétes által nyújtott óvadéknak kell tekinteni.
6.3.7. A betét biztosítása
A betétek biztosítása az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA) kötődik. A bankok kötelesek az OBA-hoz csatlakozni, kivételt csak az olyan hitelintézet képez, amelyet külön törvénnyel hoznak létre, és a kötelezettségeiért a magyar állam kezességet vállal. A betétekre kizárólag az OBA által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen betétekre kizárólag az OBA által nyújtott biztosítás terjed ki – ide nem értve természetesen az önkéntes betétvédelmi alapok által nyújtott biztosítást.
Az OBA biztosítása csak a névre szóló betétekre terjed ki.
6.3.8. Biztosítással nem védett betétek
Nem terjed ki a biztosítás
– az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kapott (összehasonlítva a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekkel),
– az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik,
– az olyan betétre, amelyet nem euróban vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.
6.3.9. A kártalanítás főbb szabályai
Kártalanításra jogosult személy: a betétes, ha pedig a betétes kedvezményezettet jelentett be, akkor a kedvezményezett. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyekre vonatkozó szerződés ettől eltérő rendelkezést tartalmaz. Nem minősül kártalanításra jogosultnak az a személy, aki a betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik ugyan a betét fölött a betét befagyásának pillanatában, de egyébként se nem tulajdonosa, se nem kedvezményezettje a betétnek.
6.3.9.1. A kártalanítás mértéke
A kártalanításra jogosult részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és bankonként összevontan, legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Befagyott betét az olyan betét, amelyre a bank nem képes a kifizetést teljesíteni jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő 5 munkanapon belül.
A jogszabályban meghatározott kártalanítást meghaladó kifizetéseken felül a betétes semmiféle jogcímen nem tarthat igényt kifizetésre az OBA-val szemben.
A kártalanítás mértékének megállapítása során a betétes valamennyi, az adott banknál fennálló befagyott követelését össze kell számítani.
6.3.9.2. A kártalanítás kifizetése
Az OBA a betétek befagyását követő legfeljebb 30 nap elteltével megkezdi és 3 hónapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Legfeljebb 2 alkalommal kérheti azonban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől a kifizetési határidő meghosszabbítását, alkalmanként legfeljebb 3 hónappal.
6.3.9.3. A károsultak értesítése
Az OBA köteles legalább két országos napilapban közzétenni a betétesek számára az igényérvényesítés legelső napját, a kifizetéssel megbízott bank nevét, az igényérvényesítés helyét és módját.
A bank köteles az OBA-val kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az OBA által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá – a betétek befagyása, illetve a bank felszámolása esetén - a kártalanítás kifizetésének feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról közérthető formában tájékoztatni a betétest. Az a bank, amelynek az OBA-tagsága megszűnt, köteles erről a betéteseit tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a betéttulajdonos jogait, valamint e jogok érvényesítésének módját.
6.4. Elektronikus csatornák a hitelezésben
A hitelezés speciális formájának is tekinthető az a megoldás, amikor a hiteligénylő vállalkozás és a bank között elektronikus csatornán bonyolódik a kommunikáció. Az elektronikus csatornák igénybevételére akár a hitelezés egész folyamatában, akár pedig csak egyes szakaszaiban elvileg van lehetőség. A gyakorlatban már ma is széles körben használják a hitelezés különböző szakaszaiban az úgynevezett alternatív értékesítési csatornákat, természetesen bankonként eltérő mértékben és módon.
6.4.1. Hitelfelvétel az interneten
Az interneten keresztüli hitelfelvétel folyamata annyiban tér el a hagyományostól, hogy gyakorlatilag a számítógép előtt ülve rövid idő alatt végigjárható a hitelfelvételre felkészülés és a hiteligénylés minden fázisa, a hitelkérelem bankhoz történő benyújtásával bezárólag. Az teszi lehetővé a nagyfokú egyszerűsítést az ügyintézésben, hogy a hitelekre vonatkozó információkat az internetről szerezheti meg a vállalkozás, egyidejűleg letöltheti a hitelkérelmet, a számítógépen kitöltheti, kérheti a számítógépes előminősítést, annak eredményeként korrigálhatja a saját kérelmét, és elektronikus úton be is nyújthatja.
Ha valamely bank erre felkészült, annak sincsen akadálya, hogy on-line módon döntsön a hitelkérelemről, azonnal elvégezze a scoringot, és döntéséről az interneten keresztül tájékoztassa a vállalkozást.
6.4.1.1. Az elektronikus hiteligénylés akadályai
A hitelezés során a bankok által igényelt adatokra és főleg azok dokumentálására figyelemmel az elektronikus csatornán keresztüli hiteligénylés alapvető akadálya az lehet, hogy a dokumentumok legfeljebb beszkennelt formában küldhetők el, az eredetiségükről, hitelességükről tehát nem tud meggyőződni a bank. Kivételt képeznek azok az adatok, amelyeket a bank saját maga tud on-line rendszerben ellenőrizni, ilyenek a cégbíróságok adatbázisában levő, hozzáférhető adatok, valamint a földhivatali nyilvántartás adatai.
Alkalmazható az a megoldás is, hogy a hitelkérelem benyújtásáig tartó fázisokban elvégzendő feladatokat az interneten keresztül teljesíti a vállalkozás, majd ezt követően áttér a "hagyományos" kommunikációs csatornára.
6.4.2. Hitelfelvétel telefonon
Nem zárható ki az sem, hogy az internet igénybevételén kívül más, a hagyományossal összehasonlítva alternatív csatornákat vegyenek igénybe a hitelezés folyamatában a felek. Alternatív csatorna lehet a mobiltelefon, akár SMS-kommunikáció formájában is, de egyéb elektronikus megoldás is alkalmazható. Utóbbi körbe sorolhatók a kereskedelmi bankok által különböző szoftverek segítségével biztosított elektronikus csatornák, amelyek a vállalkozónál telepített, a bank által biztosított szoftvertámogatással működnek, és direkt kapcsolatot biztosítanak a bank és az ügyfél között.
6.4.3. Elektronikus levelezés
Terjed az elektronikus levelezés. ami különösen akkor válhat a hitelezési folyamatban is jelentőssé, ha az elektronikus aláírást széles körben alkalmazzák majd.
