A bankok felügyeletére vonatkozó rendelkezések az ügyfelek érdekét védik. A bankok mellett szóló érv a biztonság, nevezetesen a folyósítás biztonsága is. Ez azt jelenti, hogy a bank a hitelszerződésben meghatározott feltételekkel, tehát az ott megjelölt összegben, az ott megjelölt napon, az ott megjelölt devizanemben, a meghatározott kamatért, a meghatározott törlesztési feltételekkel (türelmi idő stb.) folyósítja a hitelt.
A hitelezés hagyományosan a bankok alaptevékenységét képezi. Nincs és várhatóan nem is lesz ez másképpen az Európai Unióban sem, a hitelezés ott is a bankok hatáskörébe tartozik.
A bankok hosszú idő alatt felhalmozott és igen nagy tapasztalattal rendelkeznek a hitelnyújtás területén. Ráadásul a tapasztalatuk nem csupán mennyiségben tetemes, hanem minőségében is sokféle, hiszen sokféle vállalkozásnak sokféle hitelt nyújtanak. A Magyarországon működő, egymással versenyhelyzetben lévő több mint 10 kereskedelmi bank a vállalkozói igényekhez alkalmazkodott. Alkalmazkodtak a különböző típusú vállalkozások speciális elvárásaihoz, azaz a vállalkozások igényeihez igazítják, hogy milyen célra nyújtják a hitelt, mekkora türelmi időt biztosítanak a törlesztés megkezdéséhez, vagy például, hogy milyen hosszú futamidő alatt kérik a hitel visszafizetését.
1.1. A bankhitel előnyei
A banki hitel sok szempontból előnyös a vállalkozások számára. Legfontosabb érv ezzel kapcsolatban az, hogy a bankok megfelelő "pénzösszeggel" rendelkeznek a hitelezéshez. A pénzösszeg ebben az esetben nem a készpénzbeli összeget jelenti, hiszen a hitelt a bankok soha nem készpénzben folyósítják, hanem a vállalkozás náluk vezetett bankszámláján jóváírják, és erről a számláról használhatja fel az adós vállalkozás. A megfelelő összeg rendelkezésre állását biztosítják azok az úgynevezett prudenciális szabályok, amelyeket az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) tartalmaz. "A hitelintézet ... úgy köteles a rábízott idegen s saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját)."
1.1.1. A bank saját tőkéje
A banknak jelentős összegű saját tőkével kell rendelkeznie, amelynek összege legalább 2 milliárd forint. Ezt az úgynevezett jegyzett tőkét pénzben kell befizetni, nincsen tehát lehetőség természetbeni hozzájárulással (apporttal) teljesíteni az alapításkor megkövetelt vagyont.
1.1.2. Általános tartalék
További fontos szabály, hogy a hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie. Az általános tartalékba kell helyezni a tárgyévi adózott eredmény 10 százalékát. Kiegészíti ezt a szabályt, hogy a hitelintézet osztalékot, illetőleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben képezte a kötelező általános tartalékot.
1.1.3. Szavatolótőke
Szorosan összefügg a bankok hitelezési tevékenységének biztonságával az a törvényi rendelkezés, hogy a banknak – a mindenkori fizetőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében – az általa végzett pénzügyi szolgáltatás kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatolótőkével kell rendelkeznie. A szavatolótőke nem lehet kevesebb, mint 2 milliárd forint.
1.2. A bankhitel ellen szóló érvek
A bankoktól történő hitelfelvétel ellen szól(hat) az a körülmény, hogy a bankok sok szempont szerint vizsgálják mind magát a hiteligénylést, mind pedig a hitel igénylőjét. Ez többféle módon érinti a vállalkozásokat.
1.2.1. Kockázatfüggő ügymenet
Először is nagyon fontos, hogy a hitelt igényelni szándékozó vállalkozás pontosan tudja, milyen célból és mekkora összegű hitelt kíván igénybe venni, ez ugyanis az igénylés kitöltéséhez alapvető jelentőségű. Tisztában kell azzal is lennie a vállalkozásnak, hogy az igényelt hitel a bank szempontjából milyen besorolású: nagy vagy kis kockázatot jelent-e a banknak. Fontos, hogy ebben a vonatkozásban nem a vállalkozás, hanem a bank szempontjából kell a kérdésre válaszolni. Néhány milliós összegű hitel, ami a vállalkozás számára jelentős, a banknál nem jelent úgynevezett nagy kockázatot. Következésképpen a banki ügyintézés egyszerűbb, gyorsabb. Természetesen fordítva is igaz a tétel: a nagy kockázat vállalásához speciális eljárást alkalmaznak a bankok. Nagy kockázatvállalásnak minősül, amikor egy ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatolótőkéjének legalább 10 százaléka. Ilyen ügylet vállalása esetén a bankot a törvény alapján köti az a szabály, hogy az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a bank által vállalt kockázatok együttes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a bank szavatolótőkéjének 25 százalékát. További összegbeli korlátozást jelent a bank számára az, hogy az általa vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a bank szavatolótőkéjének 8-szorosa.
1.2.2. Ügyintézést lassító biztosítékok
Lassíthatja, sőt meg is akadályozhatja a hitel felvételét a bank által követelt biztosíték(ok) előteremtése, hiszen a gyakorlatban a biztosítékokról még a hitelszerződés megkötése előtt meg kell állapodni a bankkal. Ehhez pedig dokumentumok beszerzése és a bankhoz történő benyújtása szükséges, ami egyrészt költségigényes, másrészt időt vesz igénybe.
1.3. A vállalkozások és a bank kapcsolata
A vállalkozók a számukra lehető legkedvezőbb feltételekkel kívánják igénybe venni a bankok szolgáltatásait, miközben a bankok kötve vannak a jogszabályokhoz, és persze saját gazdasági érdekeikhez. Tekintsük most úgy a bankokat, hogy azok szolgáltatnak, kiszolgálják a vállalkozókat azzal, hogy a vállalkozás számára hitelt nyújtanak. Gondoljuk végig, mit nyerhetünk azzal, ha feltérképezzük a különböző bankok ajánlatait, összehasonlítjuk a számunkra nyitva álló lehetőségeket, és ezek alapján döntünk a hitel igénybevételéről. A bankok hitelezési szolgáltatásait áttekintve megismerhetőek a különböző hitelfajták, a hitelezéssel összefüggő kötelezettségek és jogosítványok mind a bankok, mind pedig a vállalkozók oldaláról.
1.3.1. A bank hitelezési szabadsága
A hitelszerződések körében meglehetősen nagy "szabadság" érvényesül. A bankok saját maguk alakíthatják ki a hitelezés feltételeit, azokról megállapodhatnak a vállalkozókkal. Hozzá kell azonban tenni, hogy a bankok a hitelnyújtás körében is nagyszámú ügyfelet szolgálnak ki, akik sok vonatkozásban nagyon hasonló finanszírozási problémájukra keresnek megoldást. E két tényezőre tekintettel alakították ki a bankok saját standard hitelezési feltételeiket, amelyeket általában ajánlanak. Természetesen nincsen akadálya annak, hogy a vállalkozások esetenként igényeljék az egyedi, "testükre szabott" megoldásokat. Az ilyen elvárások teljesítésétől a hitelezés körében a bankok általában nem zárkóznak el. Bizonyos ügyletek esetében – pl. projektfinanszírozás, szindikált hitelezés stb. – el sem képzelhető típusmegoldás alkalmazása, hiszen az ilyen ügyletek mindig egyediek, nagyon sokféle, csak rájuk jellemző specialitást figyelembe véve kell a bankkal a szerződést szövegezni.
