9.1. A támogatás célja
A munkahelymegőrző támogatás célja annak elkerülése, hogy a munkáltató gazdasági helyzetére tekintettel létszámleépítést hajtson végre, vagyis rendes felmondással elbocsássa munkavállalóit. A támogatás elsősorban az átmeneti likviditási gondokkal küzdő vállalkozások részére jelenthet megoldást, mivel a munkahelyek "mindenáron" való megőrzésére irányuló törekvés hosszabb időtartam alatt nem válhat eredményessé. A gazdasági versenyben vesztes vállalatok léthelyzetét a foglalkoztatást elősegítő támogatások nem képesek alapvetően megváltoztatni.
A támogatás különböző nagyságrendű foglalkoztatási feszültségek kezelésére alkalmas, mivel az alkalmazottak számától függetlenül sor kerülhet a megállapítására: akár akkor is adható, ha a munkaadó csak egyetlen munkavállaló munkaviszonyát kívánja a működésével összefüggő okból, rendes felmondással megszüntetni, és hatékony eszköze lehet a munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének is, ha a munkáltató olyan mértékű csoportos létszámleépítést tervez, amely az adott kistérség vonatkozásában jelentősnek ítélhető.
9.2. A támogatás alanya
A támogatás annak a kérelmezőnek állapítható meg, aki/amely
– az Mt. 73. §-ában meghatározott munkáltató, és
– a munkavállalót munkaviszonyban, illetőleg azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban foglalkoztatja.
A jogszabály tehát két feltétel együttes fennállásához köti a támogatás megállapítását.
Támogatásban csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók részesülhetnek. A költségvetési szervek részére a támogatás még abban az esetben sem nyújtható, ha alkalmazottakat munkaviszonyban foglalkoztatnak (mivel nem tartoznak az Mt. 73. §-a hatálya alá).
Az Mt. 73. §-a hatálya alá tartozó munkáltató is csak akkor válhat a támogatás alanyává, ha alkalmazottját munkaviszonyban vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony keretében foglalkoztatja.
Nem nyújtható támogatás, ha az egyébként Mt. 73. §-a hatálya alá tartozó munkáltató olyan személy foglalkoztatásához kéri a támogatást, akit pl. megbízási jogviszony keretében, vagy [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó] segítő családtagként foglalkoztat.
9.2.1. Munkáltató
Az Mt. 73. §-ának hatálya alá tartozó munkáltató lehet
– jogi személy,
– jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
– magánszemély,
– magánszemély jogi személyiséggel nem rendelkező társasága.
Jogi személyként – az Mt. alkalmazása szempontjából – munkáltató lehet különösen az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a jogi személyiségű gazdasági társaság (az egyesülés, a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), a társadalmi szervezet, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat és az alapítvány.
Nem állapítható meg a támogatás annak a kérelmezőnek, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony tekintetében az Mt.-től eltérő, speciális szabályokat megállapító jogszabály – a Kjt. vagy a Ktv. – hatálya alá tartozik, még abban az esetben sem, ha alkalmazottját munkaviszony keretében foglalkoztatja.
9.2.1.1. Munkaviszony
A támogatás csak akkor nyújtható, ha a munkáltató munkaviszonyban vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban foglalkoztatja a munkavállalót. A támogatás szempontjából a munkaviszonnyal egy tekintet alá esik a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó biztosított bedolgozói jogviszony, továbbá a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 63. §-a értelmében a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya.
9.2.1.2. Bedolgozás
A bedolgozói jogviszony a munkaviszony alapvető elemeit tartalmazó foglalkoztatási forma, amelynek jellemző vonása, hogy a munkavégzés helye a bedolgozó lakóhelye, vagy más, általa a munkavégzés céljára biztosított helyiség. Bedolgozói jogviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható.
9.2.1.3. Szövetkezeti jogviszony
A szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra vonatkozó szabályt a szövetkezetekről szóló törvény tartalmazza. A joghely értelmében a szövetkezeti tagsági viszony keretében vállalkozási és munkaviszony jellegű jogviszonyok jöhettek létre. A szövetkezet és a tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.
Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény 59. §-a alapján a szövetkezet a taggal munkaszerződést köt, tehát a jogviszony az Mt. hatálya alá tartozik, azonban az új szövetkezetekről szóló törvény záró rendelkezései körében [89. § (3) bekezdés] tartalmaz egy olyan szabályt, hogy a törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett szövetkezetek a hatálybalépéskor irányadó szabályokat a hatálybalépéstől számított ötödik naptári év végéig alkalmazhatják. Erre tekintettel még létezhetnek olyan, az 1992. évi I. törvény 63. §-a alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyok, amelyek az Mt. hatálya alá tartoznak.
9.3. A támogatás formája és mértéke
Az MPA foglalkoztatási alaprészéből nyújtható támogatás – vissza nem térítendő formában – a munkavállaló munkabérének és az azt terhelő járulékok részbeni megtérítését szolgálja. A támogatás megállapításakor az alábbiakat kell figyelembe venni:
9.3.1. Támogatott munkabér
A támogatott munkabérbe beletartozik:
– alapbér (órabér, havibér),
– bérpótlékok,
– a le nem dolgozott időre járó kiegészítő fizetés.
A támogatott munkabérnél nem vehetők figyelembe:
– a bérköltségbe tartozó egyéb tételek (pl. jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés, helyettesítési díj, szabadság megváltása stb.),
– a munkabérbe nem tartozó egyéb juttatások (pl. étkezési hozzájárulás, ruhapénz stb.).
9.3.2. Járulékok
A támogatott munkabér járulékai:
– egészség- és nyugdíj-biztosítási járulék,
– a munkaadói járulék,
– egészségügyi hozzájárulás.
9.3.3. Értékhatárok
A támogatás mértéke főszabályként a felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-75 százalékáig terjedhet.
A támogatás a munkabér és járulékai 50-90 százalékáig terjedő mértékben állapítható meg, ha az érintett munkavállaló
– személyi alapbére, illetve a teljesítménybérezés alapjául szolgáló bére azonos a kötelező legkisebb munkabér összegével;
– megváltozott munkaképességű személy;
– foglakoztatása a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében a korábbinál rövidebb időtartamú munkaidőben történik, feltéve ha a munkaidő mértéke a napi 4 órát eléri, de a 6 órát nem haladja meg.
9.3.3.1. Minimálbér
A minimálbér összegét kormányrendelet határozza meg. A jelenleg hatályos rendelkezés, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szóló 210/ 2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján 2004. január 1-jétől a minimálbér összege 53 000 forint.
9.3.3.2. Megváltozott munkaképességű személy
A támogatás szempontjából megváltozott munkaképességű személy az, akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének igazolása szerint – legalább a 40 százalékot eléri.
9.3.3.3. Munkaidő
Az Mt. 82. §-a alapján a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják a felek. A teljes munkaidő részmunkaidőre, továbbá a részmunkaidő rövidebb időre (pl. napi 6 óráról napi 4 órára) történő változtatása is e körbe tartozik.
9.3.4. A folyósítás időtartama
A támogatás a felmondással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egy évig, havonta utólag folyósítható.
Ha a támogatás folyósításának időtartama alatt a munkavállaló munkabére emelkedik, a támogatás összege változatlan marad, vagyis a támogatás megállapításakor figyelembe vett munkabér meghatározott százalékának megfelelő összeg folyósítandó tovább.
Kivételt jelent, ha a támogatás folyósításának időtartama alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér). Ebben az esetben a támogatás összege – a munkaadó kérelme alapján – megnövelhető a minimálbér növekedésének arányában, a támogatás százalékos mértéke azonban nem emelkedhet.
9.4. A támogatás megállapításának feltételei
A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a munkáltató
– a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékát – a támogatás iránti kérelem benyújtásával együtt – a felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal korábban a munkaügyi központ kirendeltségéhez írásban bejelenti (Ez a bejelentési kötelezettség nem azonos a csoportos létszámleépítés esetére az Mt. 94/A-94/D §-ában meghatározott bejelentési kötelezettséggel. A bejelentésnek tartalmaznia kell az érintett személy adatait, taj-számát, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét, valamint a felmondás okának megjelölését.);
– írásban nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatott létszám megtartására irányuló intézkedések nem vezettek eredményre (A munkaadónak az erre vonatkozó nyilatkozata a kérelem részét képezi.);
– nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt (A munkaadónak az erre vonatkozó nyilatkozata a kérelem részét képezi.);
– a felmondással érintett munkavállalót a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónapja foglalkoztatja (Ezt a körülményt a munkaszerződéssel kell igazolni.);
– vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását (a kettő együttesen: a foglalkoztatási kötelezettség időtartama).
9.4.1. Kizáró okok
Nem nyújtható támogatás a munkáltatónak
– azon munkavállaló foglalkoztatásához, aki után a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról külön jogszabály alapján dotációban részesül, és annak mértéke a kötelező legkisebb munkabért meghaladja;
– a kérelem benyújtását megelőző két éven belül munkahelymegőrző támogatásban részesült.
9.4.2. Mérlegelés
Ha a kérelmező megfelel a jogszabályi feltételeknek, a munkaügyi központ mérlegelési jogkörben eljárva a kérelemnek helyt ad, részben helyt ad vagy elutasító határozatot hoz.
A mérlegelési jogkör kiterjed különösen:
– a kérelem elutasítására,
– a támogatás mértékének meghatározására (a 25-75 százalékon, illetőleg az 50-90 százalékon belül),
– a támogatás folyósításának időtartamára (legfeljebb egy év).
9.4.2.1. Foglalkoztatási szempontok
Ezen túlmenően egyéb foglalkoztatási szempontok is figyelembe vehetők, így különösen a foglalkoztatási kötelezettség sikeres teljesítését valószínűsítő körülmények, továbbá a döntéshozó mérlegelési jogkörénél fogva előnyben részesítheti - többek között – azt a munkaadót:
– aki hátrányos helyzetű térség településén kíván foglalkoztatni,
– aki a jogszabályi minimumot meghaladó foglalkoztatási kötelezettséget vállal,
– akivel a kirendeltség korábbi együttműködése eredményes volt.
9.5. A támogatásban részesülő munkáltató kötelezettségszegése
9.5.1. A támogatás megszüntetése
A munkaügyi központ megszünteti a támogatás folyósítását
– a munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén,
– ha a munkavállaló előre látható tartós távolléte következik be (pl. sorkatonai szolgálat, gyermekgondozásra igénybe vett fizetés nélküli szabadság stb.).
9.5.2. Visszakövetelés
A munkaügyi központ megszünteti a támogatást, és a már felvett támogatás összegét – a kötelezettségszegés arányában – részben vagy egészben visszaköveteli, ha
– a munkáltató a támogatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból rendes felmondással megszünteti a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt,
– megállapítást nyer, hogy a támogatást nem az érintett munkavállaló után igényelték,
– a munkaadói nyilatkozat valótlannak bizonyult, és a valós nyilatkozat alapján a támogatás nem folyósítható,
– a támogatással érintett foglalkoztatottnak bérként a támogatási összeget nem fizeti meg.
A már felvett támogatást – a kötelezettségszegés arányában – részben vagy egészben visszaköveteli, ha
– a visszakövetelésre okot adó körülmények a támogatás folyósítási időtartamának lejárta után következnek be, illetőleg jutnak a munkaügyi központ tudomására,
– olyan időtartamra igényelt támogatást a munkáltató, amelyre munkabér-fizetési kötelezettség nem terheli,
– egyéb okból jogalap nélküli kifizetés történt.
9.5.2.1. Kamat
A támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni.
Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától, a befizetés napjáig a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 301. §-ának (2) bekezdése szerinti, a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napján hatályos szabályoknak megfelelően kiszámított késedelmi kamat terheli. A munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamat visszakövetelésétől.
9.6. Eljárási szabályok
A munkahelymegőrzést szolgáló támogatás iránti kérelem elbírálására a munkáltató székhelye vagy telephelye szerinti kirendeltség az illetékes. Ha a kirendeltség a kérelmet arra való hivatkozással utasítja el, hogy a munkáltató vagy a foglalkoztatás nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, illetve azért hoz részben helyt adó határozatot, mert nem állnak fenn a támogatás kérelemben meghatározott formában történő megállapításának a jogszabályi feltételei, a határozat ellen fellebbezést lehet benyújtani.
Ha a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmet a kirendeltség mérlegelési jogkörében eljárva utasítja el, vagy részben helyt adó határozatot hoz, határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.
A támogatás folyósítását megszüntető, és a visszafizetésre kötelező határozat ellen biztosítani kell a fellebbezés jogát.
A kirendeltség határozata ellen benyújtott fellebbezést a munkaügyi központ igazgatója bírálja el.
9.6.1. Vonatkozó jogszabály
A támogatás megállapítására vonatkozó részletes szabályokat az Flt. 18. §-a, valamint az R. 18/A §-a tartalmazza.
