A gazdaságilag fejlett országokban már a hatvanas és a hetvenes évektől kezdődően ösztönözték a részmunkaidős foglalkoztatást. Eleinte a nők munkavállalásának kérdését helyezték előtérbe, a hetvenes években azonban már az olajárrobbanás hatására megnövekvő munkanélküliség mérséklésének egyik hatékony eszközeként alkalmazták.
A részmunkaidő hazánkban korántsem olyan népszerű, mint az uniós államokban. Magyarországon a foglalkoztatottaknak alig több mint 3 százaléka dolgozik nem teljes munkaidőben, szemben az uniós tagországok közel 18 százalékos arányszámával.
7.1. A támogatás célja
A nem teljes munkaidőben történő foglalkoztatás számos előnnyel járhat mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára. A munkaadó többnyire akkor érdekelt a napi munkaidő egy részét kitöltő foglalkoztatásban, ha a munka szervezését – a munkáltató érdekkörében felmerülő, avagy azon kívül eső – olyan okok és események is befolyásolják, amelyek a munkavégzés szokásos feltételeitől eltérő helyzet rendezését kívánják meg. Tipikusan ilyen eset, ha az adott feladat rendszeresen ismétlődik, azonban annak ellátása nem tölti ki a teljes munkaidőt.
A munkavállalók oldaláról vizsgálva a kérdést megállapítható, hogy a részmunkaidő egyes élethelyzetekben vonzó lehetőséget teremt az egyén munkavállalására, esetenként az egyetlen esélyt jelentheti a keresőtevékenység folytatására, mivel
– a munka nélküli személyeknek esélyt teremthet a munkaerőpiacra történő visszatéréshez,
– megkönnyítheti a nők kettős szerepvállalását különösen abban az időszakban, amikor kisgyermeket nevelnek, vagy beteg hozzátartozót ápolnak.
A munkaadók és munkavállalók szempontjain túlmenően nem feledkezhetünk meg a részmunkaidős foglalkoztatás munkaerő-piaci folyamatokra gyakorolt kedvező hatásairól sem.
A foglalkoztatási forma széles körű elterjedése
– a foglalkoztatottak számát a jelenlegi létszám többszörösére növelheti,
– preventív intézkedésként alkalmassá válhat a munkanélküliség megelőzésére,
– elősegítheti a munkanélküliek visszatérését az elsődleges vagy másodlagos munkaerőpiacra.
Az előnyök mellett azonban számos körülmény gátolja a részmunkaidő alkalmazását. A munkavállaló szempontjából elsősorban a keresetcsökkenés, továbbá a szolgálati idő és a nyugdíj összegének csökkenése tekinthető hátrányos következménynek. A munkaadók ellenérvként költségeik növekedésére hivatkoznak, mivel az egészségügyi hozzájárulás, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, a védőruha stb. összege nem kevesebb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében felmerülő költségek.
A támogatás a munkavállalók és munkaadók érdekeinek mentén kívánja ösztönözni a részmunkaidős foglalkoztatást oly módon, hogy a támogatás
– elősegítse azon személyek foglalkoztatását, akik számára a nem teljes munkaidőben történő munkavállalás esélyt, illetőleg kedvező lehetőséget teremt a keresőtevékenység folytatására, továbbá
– a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségnövekedés ellentételezéseként – a munkabér és járulékai egy részének, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költség "átvállalásával" – nyújtott összeg megteremtse a munkaadó érdekeltségét.
7.2. A támogatás alanyai
A támogatás
– közvetlen alanya a munkaadó, vagyis a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg a magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, ha
– a közvetett alanyi körbe tartozó személyt munkaviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban kívánja foglalkoztatni.
Munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszonyon a közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni.
Nem állapítható meg támogatás a megbízási jogviszonyban vagy a vállalkozási szerződés alapján keresőtevékenységet folytatókra, illetőleg a segítő családtag munkavégzésére tekintettel.
A támogatás közvetett alanya az a munkavállaló,
– akit a munkaügyi központ legalább három hónapja munkanélküliként tart nyilván, vagy
– aki saját háztartásában legalább egy tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket nevel, vagy
– aki közeli hozzátartozója ápolására tekintettel ápolási díjban részesül.
7.3. A támogatás megállapításának feltételei
Támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki
– a támogatott munkanélküli alkalmazását megelőző három hónapon belül a támogatással érintett munkakörrel azonos vagy ahhoz hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és
– a munkavállalót legalább a teljes munkaidő felét, de legfeljebb háromnegyedét elérő munkaidőben foglalkoztatja, és
– vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása időtartamával legalább megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a munkavállaló munkaviszonyát – a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt – működésével összefüggő okból rendes felmondással nem szünteti meg.
7.3.1. Kizáró okok
Nem állapítható meg a támogatás, ha
– a foglalkoztatásra kirendelés alapján kerül sor, vagy
– a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét – működési körében felmerült ok miatt – átmenetileg nem tudja teljesíteni, és erre tekintettel – a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján – a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezi, vagy
– a felek a munkaviszonyt munkaerő-kölcsönzés céljából létesítették, vagy
– a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezik arra tekintettel, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét – működési körében felmerült ok miatt – átmenetileg nem tudja teljesíteni.
Ha a "tilalmazott" foglalkoztatásra a támogatás megállapítását követően kerül sor,
– a támogatás folyósítását meg kell szüntetni, illetve
– a tilalmazott formában történő munkavégzés időtartama nem számít bele a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamába.
7.4. A támogatás formája, mértéke és időtartama
Támogatásként - az MPA foglalkoztatási alaprészéből, vissza nem térítendő formában – a munkavállaló
– munkabére és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 százaléka, és/vagy
– a munkába járásával kapcsolatban felmerült helyközi utazási költségek munkaadót terhelő része egészben vagy részben
téríthető meg.
7.4.1. Támogatott munkabér
A támogatott munkabérbe beletartozik:
– alapbér (órabér, havibér), alapilletmény,
– bérpótlékok, illetménykiegészítés.
A támogatott munkabérnél nem vehető figyelembe:
– a bérköltségbe tartozó egyéb tételek (pl. jutalom, prémium),
– a munkabérbe nem tartozó egyéb juttatások (pl. étkezési hozzájárulás, ruhapénz).
Ha a támogatás folyósításának időtartama alatt a munkavállaló munkabére emelkedik, a támogatás összege változatlan marad, vagyis a támogatás megállapításakor figyelembe vett munkabér meghatározott százalékának megfelelő összeg folyósítandó tovább. Kivételt jelent, ha a támogatás folyósításának időtartama alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér). Ebben az esetben a támogatás összege – a munkaadó kérelme alapján – megnövelhető a minimálbér növekedésének arányában, a támogatás százalékos mértéke azonban nem emelkedhet.
7.4.2. Járulékok
A munkabér járulékain az egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot, a munkaadói járulékot, valamint az egészségügyi hozzájárulást kell érteni.
7.4.3. "De minimis" szabály
A támogatás nem haladhatja meg három év vonatkozásában a "de minimis" támogatás mértékét. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a külföldre irányuló szállítási tevékenységek. A "de minimis szabályt" nem kell alkalmazni, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság.
7.4.4. Folyósítás
A támogatás legfeljebb egyévi időtartamra nyújtható, és azt havonta, utólag kell folyósítani.
7.5. Eljárási szabályok
A kérelmet a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltséghez kell benyújtani. A kérelem elbírálásáról a kirendeltség – mérlegelési jogkörben eljárva – határozattal dönt. A támogatás folyósításának feltételeit a munkaadó és a kirendeltség által kötött megállapodás tartalmazza.
7.5.1. Vonatkozó jogszabály
A támogatás megállapítására vonatkozó részletes szabályokat az R. 11/A §-a tartalmazza.
