5. A munkáltatói képzés támogatása

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 25.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/03. számában (2004. március 25.)

5.1. A támogatás célja

A munkanélküliség elleni küzdelem egyik fontos területe a megelőzés. A munkanélküliség elkerülése érdekében tehető intézkedések köre számos esetben segítséget jelent a munkavállalók továbbfoglalkoztatásához. Ebbe a csoportba tartozik a munkáltatók részére nyújtható képzési támogatás, amelynek célja a munkaviszony megszüntetésének elkerülése abban az esetben, ha a munkavállalók további foglalkoztatása csak akkor biztosítható, ha újabb ismeretek elsajátításával képesek alkalmazkodni a munkáltató tevékenységi körének megváltozásához.

5.2. A támogatás alanya

A támogatás

– a munkaadó (közvetlen alany) részére akkor nyújtható, ha

– a vele munkaviszonyban álló munkavállalók (közvetett alany) képzésben vesznek részt.

5.2.1. Munkaadó

A támogatás szempontjából munkaadó a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg a magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága.

5.2.2. Munkavállaló

Munkavállaló az, aki az előzőekben meghatározott munkaadóval munkaviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban áll.

5.2.3. Munkaviszony

Munkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni.

5.3. A támogatható képzések

Képzési támogatás az alábbi ismeretszerzési formákhoz nyújtható.

5.3.1. Szakképzés

A szakképzésnek minősülő, alábbi képzéseknél:

– valamely munkakör betöltéséhez, foglalkozás gyakorlásához szükséges szakképesítés megszerzése (ebbe a körbe elsősorban az Országos Képzési Jegyzékben [OKJ] felsorolt szakképesítések, vagy olyan – az OKJ-ban nem szereplő – képzések tartoznak, amelyek egy adott munkakör betöltéséhez, tevékenység folytatásához szükségesek);

– szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek (a már szakmával rendelkezők képzése – az adott szakma tökéletesebb elsajátítása, illetve a magasabb színvonalú szakmai feltételeknek való megfelelés érdekében - idetartoznak a mestervizsgára felkészítő képzések is);

– a hátrányos helyzetűeket, megváltozott munkaképességűeket rehabilitáló képzés (a képzés a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére irányul annak érdekében, hogy közülük minél többen térjenek vissza a munka világába);

– az elhelyezkedést, vállalkozást elősegítő képzés.

5.3.2. Alapismerteket nyújtó oktatás

A szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatásnál a képzések az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, vagy legfeljebb az általános iskolát végzettek részére a szakmai ismeretek elsajátításához szükséges alapvető ismeretek ismétlését célozzák, vagy hiányát pótolják (pl. felzárkóztató képzések).

5.3.3. Pályaorientálás, álláskeresési ismeretek

A pályaorientáló és álláskeresési ismeretek elsajátítása körébe sorolhatók azok a képzések, tréningek, amelyek a személyiség és a kommunikációs készség fejlesztését az álláskeresési technikák, illetve a vállalkozási ismeretek oktatásával – rendszerint a szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kiegészítő szolgáltatásaként – javítják a résztvevők munkavállalási esélyeit, segítik munkaerő-piaci tájékozódásukat.

5.3.4. Nyelvvizsga

A szakképesítéssel rendelkező személyek számára nyújtandó államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzés körében támogatható az a nyelvi képzés, amely a szükséges szakképesítés megszerzésére irányuló képzés része, vagy akár a szakképesítés megszerzéséhez előírt követelmény; támogatható továbbá az a nyelvi képzés is, amely nem a szakképesítéssel rendelkezők részére, illetve nem az állami nyelvvizsga megszerzésére irányul, feltéve ha az szakképzés vagy gépjármű-vezetői képzés részeként valósul meg.

5.3.5. Gépjármű-vezetői képzés

A gépjármű-vezetői képzés körébe tartozik a közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély [C, D, E kategóriára, valamint e kategóriáknak a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 3. §-ában meghatározott alkategóriáira és kombinált kategóriáira], mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány, továbbá járművezetői engedély (II. kategória, és trolibuszra érvényesítve), a belföldi és a nemzetközi árufuvarozási engedély, a veszélyes áruk közúti szállításához szükséges engedély (ADR) kiadásához előírt képzés, továbbá az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállításhoz szükséges képzés és az építőgép-kezelő engedély kiadásához szükséges képzés.

5.3.6. Nem támogatott képzések

A felsorolt ismeretszerzési formák nem támogathatók, ha

– a képzés az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra készít fel, valamint

– olyan iskolarendszerű képzés, amelyre az éves költségvetési törvény normatív állami hozzájárulást állapít meg. (Pl.: általános iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzés.)

5.4. A támogatás megállapításának feltételei

A munkaadó részére képzési támogatás akkor nyújtható, ha

– a vele munkaviszonyban álló személyek rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható, és

– a képzés a támogatható ismeretek megszerzésére irányul, és

– a munkaadó vállalja a képzésben részt vevőknek a képzés befejezését követően legalább a képzés időtartamával azonos időtartamú további foglalkoztatását, és

– a munkaadó a képzés költségeihez hozzájárul; továbbá

– a munkaadó saját maga vagy a támogatott képzés folytatásához szükséges feltételekkel rendelkező intézmény bevonásával biztosítja a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket.

A képzést a munkaadó – választása szerint – megvalósíthatja saját maga (belső képzés), vagy más intézmény (felnőttképzést folytató intézmény) közreműködését veheti igénybe.

5.5. Belső képzés

Belső képzésnek minősül a munkaadó által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a köztisztviselői továbbképzés.

A munkaadó belső képzést jogszerűen csak akkor folytathat, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepel. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet – a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet mellékletében megjelölt formanyomtatvány használatával – a munkaügyi központ bírálja el.

5.6. Képzőintézmény

Ha a képzést nem a munkaadó valósítja meg, képzési támogatás akkor nyújtható, ha a képzőintézmény

– a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásába bejegyzett szervezet vagy személy;

– akkreditált felnőttképzést folytató intézménynek minősül;

– rendelkezik a képzési iránynak megfelelő képzési programmal és annak megvalósításához szükséges tananyaggal;

– a képzéseket az ahhoz szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező oktatókkal bonyolítja le;

– biztosítja a képzéshez szükséges tárgyi feltételeket;

– képzési ajánlatai nem haladják meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kiadott miniszteri közleményben meghatározott költségnormák kereteit.

5.6.1. Felnőttképzés

Felnőttképzési tevékenység megkezdésére és folytatására csak a felnőttképzési intézmények nyilvántartásában szereplő képzőintézmény jogosult.

5.6.2. Akkreditáció

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 24. §-a értelmében foglalkoztatást elősegítő képzési támogatás kizárólag az akkreditált felnőttképzést folytató intézményben tanuló felnőtt képzése esetén állapítható meg.

Az intézményakkreditáció iránti kérelmet a Nemzeti Felnőttképzési Intézethez kell benyújtani, és annak elbírálásáról a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) dönt. Amennyiben a kérelmező megfelel az akkreditáció feltételeit meghatározó követelményrendszernek, a FAT az akkreditációs tanúsítvány kiadásáról rendelkezik.

5.6.3. Képzési program

A képzési program megfelelőnek tekinthető, ha tartalmazza:

– a képzés során megszerezhető kompetenciát,

– a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,

– a tervezett képzési időt,

– a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.),

– a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,

– a maximális csoportlétszámot,

– a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,

– a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,

– a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek

biztosításának módját.

5.6.4. Oktatók

A képzést folytatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a képzési programot milyen szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező oktatókkal kívánja lebonyolítani.

Iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatóként csak olyan személy alkalmazható, aki legalább középiskolai végzettséggel és az oktatni kívánt szakképesítés szintjének megfelelő szakmai képesítéssel, továbbá legalább hároméves és a szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlattal, vagy szakirányú diplomával és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.

5.6.5. Tárgyi feltételek

A képzést folytatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a képzési program végrehajtásához milyen tárgyi feltételek szükségesek, és ezeket hogyan kívánja biztosítani.

5.7. A támogatás formája és mértéke

A munkáltatói képzéshez – az MPA foglalkoztatási alaprészéből, vissza nem térítendő formában - az alábbi támogatás nyújtható:

– a képzési költség részbeni megtérítése,

– keresetkiegészítés.

5.7.1. Képzési költségek

A képzési költségek meghatározásakor az alábbi kiadások vehetők figyelembe:

– a képzést lebonyolító oktatók részére fizetett ellenérték és annak járulékai,

– külön jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj,

– a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök díja,

– az elméleti, gyakorlati képzés során felhasznált anyagok (energia) költsége,

– amortizáció (használattal arányosan elszámolható) költsége,

– munkaruha, védőruha költségei,

– tananyagfejlesztés arányos költségei,

– egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos költségek (bérleti díjak, rezsi-, posta- és adminisztrációs költségek); legfeljebb a képzési költség 20 százalékáig,

– alkalmassági vizsgálat költsége,

– a gyakorlati képzést bonyolító munkaadónak a gyakorlati képzésben részt vevő személy megváltozott munkaképességéből adódó többletköltségek.

5.7.1.1. Szempontok az elbírálásnál

A képzési költség megtérítésének mértékéről a munkaügyi központ mérlegelési jogkörben határoz. A döntés meghozatalakor figyelembe veszik az alábbi szempontokat:

– a képzés indokoltsága,

– a megszerzendő ismeret, képesítés jellege,

– a képzés időtartama,

– a képzés módszere,

– a továbbfoglalkoztatás időtartama.

A munkaadónak nyújtott támogatás nem haladhatja meg három év vonatkozásában, a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben meghatározott csekély összegűnek minősülő (de minimis) támogatás mértékét. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság.

5.7.2. Keresetkiegészítés

A keresetkiegészítés a képzésben részt vevő munkavállalók részére nyújtható, és összege a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

5.8. Eljárási szabályok

A támogatás iránti kérelmet a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes munkaügyi központ központi szervezeti egységéhez kell benyújtani.

5.8.1. Kérelem

A kérelemnek tartalmaznia kell:

– a képzés szükségességét, célját, gazdálkodási és foglalkoztatási szempontból várható eredményét,

– a képzési program rövid ismertetését, a képzéssel megszerezhető képesítést,

– a képzésben részt vevők létszámát, kor és iskolai végzettség szerinti összetételét,

– a képzés lebonyolításához szükséges feltételeket,

– a képzési program összes, illetve fajlagos költségeit (Ft/fő/óra), a munkaadói hozzájárulás mértékét, ideértve a munkaadó által a képzésben részt vevő részére kifizetendő keresetkiegészítést,

– a képzésben részt vevők további foglalkoztatására vonatkozó munkaadói nyilatkozatot.

5.8.2. Elbírálás

A kérelem elbírálásáról a munkaügyi központ – mérlegelési jogkörben eljárva - határozattal dönt. A támogatás folyósításának részletes szabályait a munkaadó és a munkaügyi központ által kötött megállapodás tartalmazza.

5.8.3. Vonatkozó jogszabály

A támogatás megállapítására vonatkozó részletes szabályokat az Flt. 14. §-a, valamint az R. 1-9. §-ai tartalmazzák.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 25.) vegye figyelembe!