4.1. A támogatás célja
A közhasznú foglalkoztatás célja a munkaerő-piaci feszültségek csökkentése, az átmeneti vagy tartós elhelyezkedési gondokkal küzdő munkanélküliek munkába helyezésének elősegítése oly módon, hogy a lakosságot vagy települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében a munkaadó a foglalkoztatottak létszámát növelje.
A közhasznú munkavégzés – tartalmát és formáját tekintve – számos rokonságot mutat a közmunkával és a közcélú munkával. A hasonló vonások mellett azonban lényeges különbségek is megállapíthatók, elsősorban a munkavégzés finanszírozása és szervezése vonatkozásában. A köznapi szóhasználatban gyakran keverednek az egyes foglalkoztatási formák fogalmi elemei, azonban lényeges egymástól történő elhatárolásuk a támogatás igénylésére vonatkozó eltérő szabályok miatt.
4.1.1. Közhasznú munkavégzés
A közhasznú munkavégzés közfeladat ellátására irányul. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek jelentős részének megtérítése céljából a munkaügyi központok kirendeltségei támogatást nyújthatnak az MPA foglalkoztatási alaprészéből annak a munkaadónak, aki munka nélküli személyek alkalmazását vállalja.
4.1.2. Közmunkaprogram
A közmunkaprogram közfeladatok ellátása elősegítésére, az Országgyűlés vagy a kormány által meghatározott cél elérésére irányuló program, amely a munkanélküliek, illetőleg a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára teremt munkaalkalmat. A foglalkoztatás költsége a költségvetésben e célra elkülönített költségvetési előirányzatból finanszírozható pályázati eljárás alapján. A pályázatok elbírálásáról – a Közmunkatanács véleményének figyelembevételével – a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt.
Az aktív korú nem foglalkoztatottak részére a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt folyósíthat. A segélyt kérelmező igényjogosultak részére a települési önkormányzat foglalkoztatási lehetőséget biztosít. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (együtt: önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető.
4.1.3. Közcélú munka
Közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről - jogszabály alapján – az önkormányzat gondoskodik. A közcélú munka költségeinek fedezésére költségvetési forrás igényelhető.
Kiadványunk a munkaügyi központok kirendeltségei által nyújtható közhasznú munkavégzést elősegítő támogatás szabályait ismerteti.
4.2. A támogatható tevékenységek
4.2.1. Közfeladat
Közfeladat az olyan állami vagy önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról – jogszabály alapján – az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján közfeladatnak minősül különösen:
– a településfejlesztés, településrendezés,
– az épített és természeti környezet védelme,
– a lakásgazdálkodás,
– a vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés,
– a csatornázás,
– a köztemető fenntartása,
– a helyi közutak és közterületek fenntartása,
– a helyi tömegközlekedés,
– a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,
– gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól,
– közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában,
– az óvodáról, az alapvető nevelésről, oktatásról,
– az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,
– a közösségi tér biztosítása,
– a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,
– nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása,
– az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
4.2.2. Az önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetőleg a települést érintő feladatok
Az önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetőleg a települést érintő feladatok: bármely olyan, a lakosság vagy a település érdekét szolgáló feladat lehet, amelynek ellátására jogszabály az önkormányzatokat nem kötelezi.
4.2.3. Közhasznú tevékenység
Közhasznú tevékenység: a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26. §-ának c) pontjában felsorolt tevékenységek.
Közhasznú tevékenység lehet a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére szolgáló, az azt végző szervezet létesítő okiratában szereplő alábbi tevékenység:
– egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
– szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
– tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
– kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem,
– természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem,
– gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
– hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, emberi és állampolgári jogok védelme, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
– sport (a munkaviszonyban folytatott sporttevékenység kivételével),
– közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás, fogyasztóvédelem,
– rehabilitációs foglalkoztatás, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének és foglalkoztatásának elősegítése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások,
– az euroatlanti integráció elősegítése,
– a közhasznú szervezetek számára biztosított (csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető) szolgáltatások,
– az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, valamint a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.
4.3. A támogatás alanyai
A támogatás megállapítható
– annak – a támogatható tevékenységet folytató – munkaadónak (közvetlen alany), aki
– munka nélküli személy (közvetett alany) foglalkoztatására vállal kötelezettséget.
4.3.1. Közvetlen alany
A támogatás közvetlen alanyai többnyire
– a települési önkormányzatok, illetve általuk – meghatározott közfeladat ellátására – létrehozott szervezetek, gazdasági társaságok,
– közfeladatot ellátó intézmények (így különösen óvodák, iskolák, könyvtárak, múzeumok, kórházak, egészségügyi intézmények),
– civil szervezetek (alapítványok, egyesületek stb.),
– közhasznú társaságok, ha a közfeladat ellátására nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében kerül sor.
4.3.2. Közvetett alany
A közvetett alanyok olyan munkanélküliként nyilvántartott személyek, akiknek ismételt munkába helyezésére a támogatás megállapítása nélkül nincs reális esély. Ugyanazon munkavállaló foglalkoztatásához azonban a támogatás folyamatosan legfeljebb csak egy évig állapítható meg. A munkavállaló ezen munkaviszonya megszűnését követő két éven belül ismételt, bármely munkaadónál történő foglalkoztatásához támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a közhasznú munkára történő közvetítés időpontjában nem jogosult munkanélküli-járadékra.
4.4. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony
A foglalkoztatást elősegítő támogatás – és így a közhasznú munka támogatása is - általában annak a munkaadónak nyújtható, aki a munka nélküli személyt munkaviszonyban vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban kívánja foglalkoztatni.
Munkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni.
4.4.1. Speciális szabályok
A közhasznú munkavégzés esetében azonban a költségvetési szerveknél foglalkoztatott munkanélküliekre speciális szabályok az irányadók:
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) alapján a törvény hatálya alá tartozó költségvetési szerveknél (a közigazgatási szerveknél) alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak a foglalkoztatóval. Ez alól a szabály alól kivételt képez a közhasznú munkavégzés, mivel ebben az esetben a foglalkoztatottak az Mt. hatálya alá tartoznak, vagyis munkaviszonyban állnak a közigazgatási szervekkel.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) alapján az állami és a helyi önkormányzati szerveknél, valamint az önkormányzat által - önkormányzati feladatok ellátására tekintettel – foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak a költségvetési szervvel. A törvény hatálya azonban nem terjed ki a helyi önkormányzat által közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztatottakra. A közhasznú munkavégzésre tehát az Mt. szabályai az irányadók, ha az önkormányzat foglalkoztatja a munka nélküli személyeket.
4.5. A támogatás megállapításának feltételei
Támogatásban az a munkaadó részesíthető, aki
– a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását munkaviszony keretében vállalja úgy, hogy
– ezzel a foglalkoztatottainak létszámát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai létszámhoz képest bővíti, és
– kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás folyósításának időtartama alatt a támogatással érintett, valamint a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szünteti meg, és
– a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.
4.5.1. Közvetített munkanélküliek
A munkaügyi központ a munka nélküli személyek munkaerő-piaci esélyeit mérlegelve választja ki és közvetíti azokat, akiknek munkához jutási lehetőségei korlátozottak a támogatás megállapítása nélkül.
4.5.2. Átlagos statisztikai létszám
Az átlagos statisztikai létszám tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal elnökének "Munkaügyi Statisztikai Fogalmak" című módszertani segédletében foglaltak az irányadók azzal, hogy a létszámba nem számít be az a munkavállaló, akinek foglalkoztatása a munkaügyi központ által támogatott közhasznú munkavégzés keretében történt.
A statisztikai állományi létszám bővítésére vonatkozó feltétel fennállásától a munkaügyi központ rendkívül indokolt esetben eltekinthet.
4.5.3. Felmondási tilalom
A jogszabály a munkaviszony megszüntetésének csupán egyetlen formáját tilalmazza: a munkáltató működésével összefüggő okra alapított rendes felmondást. A támogatás megállapításakor és annak folyósításakor közömbös tehát, ha a munkaviszony más okból (pl. közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással) szűnik meg. Nem tartozik a tilalom hatálya alá továbbá a rendes felmondás olyan esete sem, amikor a munkaviszonyt a munkáltató a munkavállaló munkavégzésére, illetve egészségi állapotára való hivatkozással szünteti meg.
4.5.4. Kizáró körülmények
Nem nyújtható támogatás, ha
– a munkaadó a támogatással érintett azonos vagy hasonló munkakörökben a munkaviszonyt a támogatás folyósítását megelőző három hónapban a működési körében felmerülő okból rendes felmondással megszüntette,
– a foglalkoztatásra kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor,
– a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezik arra tekintettel, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét – működési körében felmerült ok miatt – átmenetileg nem tudja teljesíteni,
– nem folyósítható a támogatás azokra a napokra, amelyekre ugyanazon személy után a települési önkormányzat a közcélú foglalkoztatáshoz nyújtható költségvetési forrást igénybe veszi.
4.6. A támogatás formája, mértéke
A vissza nem térítendő támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek 70-90 százalékáig terjedhet. A közvetlen költségek 90 százalékáig terjedő támogatás abban az esetben nyújtható, ha
– a munkaügyi központ mellett működő munkaügyi tanács meghatározza azokat a feltételeket, valamint települések körét, ahol a kiemelt mértékű támogatás folyósítása indokolt; a döntést nyolc napon belül nyilvánosságra kell hozni,
– a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete a támogatás maximálisan adható mértékéről dönt,
– a közhasznú munkavégzésben történő részvételt a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet szervezi, vagy szervezésében közreműködik,
– a munkaadó olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor 45. életévét betöltötte.
4.6.1. Elszámolható költségek
A támogatás keretében a közhasznú munkavégzés alábbi közvetlen költségei számolhatók el:
– a munkavállaló munkabére és annak járulékai (egészség- és nyugdíj-biztosítási járulék, munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás),
– a munkaruha és egyéni védőeszköz költségei,
– a munkába járással kapcsolatos utazási költségek munkaadót terhelő összege,
– a munkásszállás költségei,
– a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége,
– a munkaalkalmassági vizsgálat költsége,
– a közhasznú munka megszervezésével kapcsolatos költségek és a többletlétszám foglalkoztatásából eredően az irányításban felmerülő költségek.
Ha a támogatás folyósításának időtartama alatt a munkavállaló munkabére emelkedik, a támogatás összege változatlan marad, vagyis a támogatás megállapításakor figyelembe vett munkabér meghatározott százalékának megfelelő összeg folyósítandó tovább. Kivételt jelent, ha a támogatás folyósításának időtartama alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér). Ebben az esetben a támogatás összege – a munkaadó kérelme alapján – megnövelhető a minimálbér növekedésének arányában, a támogatás százalékos mértéke azonban nem emelkedhet.
4.6.2. Előleg
A munkaadó kérelmére a költségekre havonta előleg folyósítható. Az adott naptári évben első ízben kifizetendő előleg folyósítására november 15-e után nem kerülhet sor. Az előleg nem haladhatja meg a támogatás egy hónapra jutó összegét.
4.7. Eljárási szabályok
A támogatás iránti kérelmet a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltséghez kell benyújtani. A kérelem elbírálásáról a kirendeltség - mérlegelési jogkörben eljárva – határozattal dönt. A támogatás folyósításának részletes szabályait a munkaadó és a kirendeltség által kötött megállapodás tartalmazza.
4.7.1. Vonatkozó jogszabály
A támogatás megállapítására vonatkozó részletes szabályokat az Flt. 16/A §-a, valamint az R. 12-15. §-ai tartalmazzák.
