2. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása és egyéb kedvezmények

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 25.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/03. számában (2004. március 25.)

2.1. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása

A munkanélküliek ismételt munkába állásának elősegítése érdekében – az MPA foglalkoztatási alaprészéből – támogatásként átvállalható a keresetet terhelő járulékoknak megfelelő összeg egésze vagy egy része.

A támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki munkanélküli – a kérelem benyújtását követő – foglalkoztatását vállalja.

2.1.1. Munkaadó

A támogatás szempontjából munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki a kirendeltség által közvetített személyt munkaviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban kívánja foglalkoztatni.

2.1.2. Munkaviszony

A támogatás megállapításakor munkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni.

2.1.3. Vissza nem térítendő támogatás

Vissza nem térítendő támogatásként a munkavállaló munkabérét terhelő, a foglalkoztatandó által befizetendő

– egészségbiztosítási járuléknak,

– nyugdíj-biztosítási járuléknak,

– munkaadói járuléknak,

– egészségügyi hozzájárulásnak

megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható.

2.1.3.1. Átvállalt járulékok

A társadalombiztosítás nyugdíj- és egészségbiztosítási ellátásainak fedezetére a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék.

A munkaadó a munkavállaló munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás – kivéve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 69. §-ának (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást –, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalékos munkaadói járulékot köteles fizetni.

A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 3450 forint/hó (naptári naponként 115 forint).

2.1.4. A kérelem benyújtása

A támogatás iránti kérelmet a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltséghez kell benyújtani. A kirendelés mérlegelési jogkörben dönt a kérelem elbírálásáról. A támogatás legfeljebb 200 napra folyósítható, és a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatással együtt nem nyújtható.

2.1.5. Vonatkozó jogszabály

A támogatás megállapítására vonatkozó részletes szabályokat az Flt. 18/A §-ának (1) bekezdése, valamint az R. 18/B §-a tartalmazza.

2.2. Járulékfizetési kedvezmény

A munkáltató "közvetett" támogatásokat is igénybe vehet, ha a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő munka nélküli személy foglalkoztatását vállalja.

Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, ha a foglalkoztató 50 év feletti tartósan munka nélküli személy foglalkoztatását vállalja.

2.2.1. Tartósan munkanélküli alkalmazása

Tartósan munkanélküli az a személy, akit a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig munkanélküliként tartott nyilván a munkaügyi központ.

A munka nélküli állapotot a foglalkoztatni kívánt személyt munkanélküliként nyilvántartó munkaügyi központ igazolja. A foglalkoztatónak az igazolásokat az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

2.2.2. A kedvezmény igénybevétele

A tételes egészségügyi hozzájárulás elengedését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés 2004. január 1. napjától lépett hatályba, ezért a kedvezményt az a foglalkoztató veheti igénybe, aki az alkalmazás időpontjában 50. életévét betöltött tartósan munka nélküli személyt 2004. január 1-jét követően alkalmaz.

2.2.3. Vonatkozó jogszabály

A járulékfizetési kedvezményre vonatkozó szabályt az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 7. §-a (1) bekezdésének h) pontja tartalmazza.

2.3. Adókedvezmény

Ha a munkáltató a társasági adó alanya, illetőleg egyéni vállalkozó, az adózás előtti eredményét csökkentheti.

2.3.1. Társasági adó alanyai

A társasági adó alanya:

– a gazdasági társaság és az egyesülés,

– a szövetkezet,

– az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,

– az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az erdőbirtokossági társulat,

– a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete,

– a közhasznú társaság, a vízitársulat,

– az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár.

2.3.2. Jogosultsági feltételek

Az adókedvezmény igénybevételére a munkaadó akkor jogosult, ha

– korábban munka nélküli személy foglalkoztatását vállalja, és

– a korábban munka nélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és

– a korábban munka nélküli magánszemély az alkalmazást megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban.

2.3.2.1. Korábban munka nélküli személy

Korábban munka nélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően

– legalább hat hónapig a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy

– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli-ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy

– az ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött.

A munka nélküli állapot fenti körülményeiről szóló igazolást a foglalkoztatottat munkanélküliként nyilvántartó munkaügyi központ állítja ki a munkáltató vagy a munka nélküli személy kérelmére.

2.3.3. A kedvezmény mértéke

Az adózás előtti eredmény csökkentésének mértéke a korábban munka nélküli személy foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével azonos.

2.3.4. Vonatkozó jogszabály

Az adókedvezményre vonatkozó szabályt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 7. §-a (1) bekezdésének j) pontja, valamint az Szja 49/B §-a (6) bekezdésének b) pontja tartalmazza.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 25.) vegye figyelembe!