15. A munkaerő-piaci program

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 25.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/03. számában (2004. március 25.)

Az Flt. hatálybalépésétől – 1991-től – kezdődően a munkaügyi központok tevékenysége – a szolgáltatások nyújtásával és támogatások megállapításával – a munkaerő-piaci folyamatok kedvező irányba történő befolyásolására irányult. Az egyén élethelyzetének javítása, munkavállalási esélyeinek növelése, a munkaadók foglalkoztatását bővítő kezdeményezéseinek támogatása jelentős mértékben elősegítette a munkanélküliség megelőzését, illetve hátrányos következményeinek enyhítését.

A kilencvenes évek végén azonban felismerhetővé vált, hogy a munkanélküliek számának csökkenése mellett a hosszú időn át munkát keresők aránya egyre növekvő tendenciát mutat; továbbá a tartósan munkanélkülivé válók munkába helyezése egyetlen támogatás megállapításával hosszú távú munkavállaláshoz ritkán vezet. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy az egyes személyek részére nyújtott egyedi szolgáltatások és támogatások kevésbé alkalmasak a munkanélküliséggel érintett térségek és rétegek foglalkoztatási nehézségeinek orvoslására.

A munkaerő-piaci szervezet az újabb kihívásoknak akkor felelhet meg, ha a rendelkezésére álló eszközeit együttesen alkalmazva, mások hasonló céljainak megvalósításához csatlakozva kísérli meg a foglalkoztatási nehézségek átfogó rendezését. Ennek érdekében rendelkezik az Flt. 19/B §-a, valamint az R. 26/A-26/G §-a a munkaerő-piaci programok szabályairól.

A munkaadók számára a munkaerő-piaci programok számos támogatási lehetőséget kínálnak, eljárhatnak

– a program tervezőiként, megvalósítójaként,

– képzőintézményként,

– szolgáltatást nyújtóként,

– a foglalkoztatást biztosító támogatott munkaadóként.

15.1. A munkaerő-piaci program célja és fajtái

A törvény értelmében a Munkaerő-piaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek

– térségi foglalkoztatási célok megvalósítására,

– munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint

– a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére

irányulnak.

A program célja nem más, mint – a szolgáltatások és támogatások együttes alkalmazásával – a munka nélküli, illetve a munkanélküliséggel veszélyeztetett személyek munkaerő-piaci esélyeinek növelése, foglalkoztatásuk elősegítése az idézett törvényhelyben megjelölt munkaerő-piaci hatások kifejtése érdekében.

A program lehet:

– központi munkaerő-piaci program,

– több megyére kiterjedő munkaerő-piaci program,

– megyei, fővárosi munkaerő-piaci program.

15.2. A munkaerő-piaci program alanyai

A program a munkaerő-piaci folyamatokra akkor fejtheti ki kedvező hatását, ha annak résztvevői (a program alanyai) kölcsönösen együttműködnek a cél megvalósítása érdekében.

A munkaerő-piaci program alanyai:

– a program indítója,

– a célcsoport,

– a közreműködők,

– a megvalósítók.

15.2.1. A program indítója

A program indítója központi munkaerő-piaci program esetében a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, több megyére kiterjedő, illetve megyei (fővárosi) program indításáról az adott megyei (fővárosi) munkaügyi központok döntenek. A központi program indítása előtt a Munkaerő-piaci Alapot Irányító Testület, egyéb esetekben a munkaügyi központ(ok), munkaügyi tanács(ok) véleményét ki kell kérni.

15.2.2. Célcsoport

A célcsoport azon személyek köre, akik munkaerő-piaci esélyeit szolgáltatások és támogatások nyújtásával növelni kívánjuk. A célcsoport megjelölése olyan kulcskérdés, amely a program tartalmát alapvetően meghatározza.

15.2.3. Közreműködő

Közreműködőnek minősülnek a program azon résztvevői, akik – a szolgáltatások és támogatások igénybevétele által – érdekeltté vál(hat)nak a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő személyek munkavállalási gondjainak megoldásában, továbbá foglalkoztatásukban, így különösen azok, akik

– szolgáltatások nyújtására (támogatottként),

– szolgáltatások igénybevételére (pl. munkaközvetítés, munkaerő-piaci információk iránti igénnyel foglalkoztatóként),

– képzés lebonyolítására (képzőintézményként),

– a célcsoporthoz tartozó személyek foglalkoztatására (munkaadóként)

vállalkoznak.

15.2.4. Megvalósító

Megvalósítók, akik a munkavállalók és munkaadók találkozásának elősegítése érdekében a programot kidolgozzák, illetőleg részben vagy egészben megvalósítják, így különösen:

– a munkaügyi központ, valamint

– a munkaügyi központ támogatásával minden olyan jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, aki/amely a program kidolgozására, illetőleg kidolgozására és részben vagy egészben történő megvalósítására kötelezettséget vállal.

Megállapítható tehát, hogy a munkaerőpiac szereplői többféle módon vehetnek részt a programokban. A jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok igénybe vehetik – a program keretében nyújtható – szolgáltatásokat és támogatásokat. Támogatásban – egyéb feltételek fennállása esetén – akkor részesülhetnek, ha szolgáltatás nyújtására, illetve képzés lebonyolítására, valamint a célcsoporthoz tartozó személyek foglalkoztatására, továbbá a program kidolgozására és/vagy annak megvalósítására vállalkoznak.

15.3. A program tartalma

A program tartalma nem más, mint a célként megjelölt munkaerő-piaci hatás elérése érdekében nyújtott szolgáltatások és támogatások (programelemek) egymásra épülő rendszere.

Programelem lehet minden olyan szolgáltatás, és a Munkaerő-piaci Alap (a továbbiakban: MPA) foglalkoztatási, illetve rehabilitációs alaprészéből finanszírozható támogatás, amelynek szabályait az Flt., illetve felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabály tartalmazza.

15.3.1. Munkaerő-piaci szolgáltatások

A program keretében nyújtható munkaerő-piaci szolgáltatások:

– munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ szolgáltatás, valamint

– munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, továbbá

– munkaközvetítés.

15.3.2. Az MPA foglalkoztatási, illetőleg rehabilitációs alaprészéből nyújtható, foglalkoztatást elősegítő támogatások

Az MPA foglalkoztatási, illetőleg rehabilitációs alaprészéből nyújtható, foglalkoztatást elősegítő támogatások:

– képzések elősegítése, intenzív álláskeresés támogatása, munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése, önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatás bővítését szolgáltató támogatás (bértámogatás), közhasznú munkavégzés támogatása, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása (rehabilitációs munkahelyteremtő támogatás), a létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás (Flt. és az R.),

– pályakezdő munkanélküliek képzésének elősegítése, munkatapasztalat-szerzés támogatása, foglalkoztatási támogatás [a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet],

– rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, megváltozott munkaképességű munkanélküliek képzésének, illetve vállalkozóvá válásának elősegítése [a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet],

– helyközi utazás támogatása, csoportos személyszállítás támogatása, lakhatási hozzájárulás támogatása, munkaerő-toborzás támogatása [a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet].

A foglalkoztatás-elősegítő támogatások szabályainak 1991-ben történő megalkotásával a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy a munka nélküli személy - lehetőség szerint egyetlen támogatás nyújtásának eredményeként – visszatérjen a munka világába. A szabályozás ezen alapelvén alapuló, az egyes támogatások feltételeit elrendelő – eltérést nem engedő, szigorú – szabályok esetenként kizárják, illetve nagymértékben megnehezítik a szolgáltatások és támogatások rugalmas egymásra épülését.

A kötöttségek feloldása érdekében a törvény elrendeli: "Ha a program által elérni kívánt cél érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól – a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott módon – a támogatást nyújtó szerv eltekinthet."

A miniszteri rendelet (R.) a támogatások egymásra épülését gátló jogszabályi rendelkezések alkalmazása alól a személyi körre, valamint a támogatások megállapítására vonatkozó általános szabályok tekintetében enged eltérést.

15.4. A célcsoporthoz tartozó személyekre vonatkozó kedvező szabályok

Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a munkaerő-piaci program célcsoportjához tartozó személyek esetében az általános szabályok alkalmazásától az alábbiak szerint el lehet tekinteni:

– a program célcsoportjához tartozók minden programelemben részt vehetnek, függetlenül attól, hogy az Flt. és végrehajtási szabályai szerint jogosultak-e a program elemét képező támogatásra, illetve

– a program megvalósításában részt vevők (közreműködők, illetve a program – munkaügyi központ által támogatott – megvalósítói) a célcsoporthoz tartozók után arra tekintet nélkül részesülnek támogatásban, hogy a célcsoporthoz tartozók rendelkeznek-e az Flt.-ben és végrehajtási szabályaiban az adott támogatásra előírt feltételekkel.

A kedvező szabályok a program keretében – a munkaerő-piaci folyamatok befolyásolása érdekében – a szolgáltatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások egymásra épülő rendszerének alkalmazását teremtik meg még abban az esetben is, ha a célcsoporthoz tartozó személy egyébként – a program keretein kívül – a támogatás igénybevételére nem lenne jogosult.

15.4.1. Kivételek

A célcsoport és a közreműködők körében ezen szabály alól kivételek alkalmazásáról is rendelkezik az R. Nem lehet eltekinteni a támogatás megállapításának jogszabályban meghatározott feltételeitől

– a pályakezdő munkanélküliek munkavégzésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet, valamint

– a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet

szabályainak alkalmazása során, továbbá

– ha a program olyan feltételt ír elő, amely alapján a célcsoporthoz tartozó egyes személyek a program nem valamennyi, hanem csak egyes elemeiben vesznek részt.

A hivatkozott jogszabályokban meghatározott támogatások a program keretében természetesen nyújthatóak, azonban az idézett – tiltó – szabály figyelembevételével. A pályakezdő munkanélküliek képzése, munkatapasztalat-szerzése, foglalkoztatási támogatása a munkaerő-piaci program keretében is csak akkor állapítható meg, ha a fiatal rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott, a támogatás igénybevételére jogosító feltételekkel. Ugyanez igaz a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő támogatásokra (rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, megváltozott munkaképességű munkanélküliek képzésének, illetve vállalkozóvá válásának elősegítése) is.

15.4.2. További korlátok

A jogszabály felhatalmazza a program indítóját, hogy a célcsoporthoz tartozó személyekre vonatkozó kedvező szabály alkalmazásának további korlátait megállapítsa: a program keretében kijelölhetők olyan szolgáltatások és támogatások is, amelyekben a célcsoporthoz tartozó személyek egy részének részvétele indokolt.

15.4.3. Programterv, pályázati felhívás

A célcsoporthoz tartozó személyek köre tehát programelemenként eltérően alakulhat. Erre tekintettel a programtervben, illetve a program megvalósítói részére meghirdetett pályázati felhívásban

– meg kell jelölni a munkaerő-piaci program egészéhez rendelt célcsoportot, továbbá

– megjelölhetők olyan szolgáltatások (pl. álláskereső klub) és támogatások (pl. bértámogatás, képzés, önfoglalkoztatóvá válás, közhasznú munkavégzés támogatása) is, amelyek csak a célcsoport egyes tagjainak nyújthatóak, illetve a közreműködők támogatásban csak akkor részesülhetnek, ha olyan személyek képzésére, foglalkoztatására stb. vállalkoznak, akiknek az adott programelemben történő részvételéhez – a programterv alapján – támogatás nyújtható.

15.5. A támogatások megállapítására vonatkozó kedvező szabályok

A program keretében lehetőség nyílik valamennyi, az MPA foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújtható aktív eszköz együttes, illetőleg egymásra épülő működtetésére az alábbi szabályok szerint:

– a program elemét képező támogatások a program teljes időtartama alatt nyújthatók,

– a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, a helyközi utazás támogatása, valamint a csoportos személyszállítás támogatása együttesen a program teljes időtartama alatt nyújtható,

– a közhasznú munkavégzés keretében a munka nélküli személy foglalkoztatására vonatkozó tiltó rendelkezéseket (legfeljebb egy évig foglalkoztatható, és ismételten csak akkor támogatható munkavégzése, ha nem jogosult munkanélküli-járadékra) nem kell alkalmazni,

– a foglalkoztatást bővítő bértámogatás esetében az Flt.-ben és az R.-ben előírt feltételek közül csak egy szabályt kell alkalmazni: nem állapítható meg a támogatás, ha a munkaadót a munkaügyi ellenőrzés meghatározott tárgyköreiben - a "feketemunka-végzés" vagy a szakszervezeti jogok megsértése miatt - elmarasztalták,

– ha az önfoglalkoztatóvá válás támogatása a program elemét képezi, el lehet tekinteni a pályázat benyújtásától, azonban a támogatás feltételeiről a célcsoporthoz tartozó személyt a program indításakor tájékoztatni kell.

15.5.1. Bértámogatás

A szabályok az aktív eszközök rugalmas és egymásra épülő működtetését teszik lehetővé, ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt az általános szabályoktól történő eltérés.

A kedvező szabályok alapján bármely támogatás (pl. bértámogatás, járulékok átvállalása, helyközi utazás, csoportos személyszállítás, akár együttesen is)

– a program egész időtartama alatt (pl. három évig) nyújtható,

– függetlenül attól, hogy a célcsoporthoz tartozó személyek rendelkeznek-e a jogszabályban meghatározott feltételekkel (így pl. bértámogatás – szükség esetén akár három évig is – nyújtható akkor is, ha a célcsoport tagja nem rendelkezik hat, illetve pályakezdő esetében három hónap regisztrációs idővel, sőt a támogatás megállapítható akkor is, ha a célcsoporthoz tartozó foglalkoztatni kívánt személyt a munkaügyi központ munkanélküliként nem tartja nyilván).

A bértámogatás rugalmas alkalmazását jelentős mértékben elősegíti továbbá az a szabály is, hogy megállapításakor egyetlen kizáró feltétel fennállását kell vizsgálni: három éven belül jogerős bírságot szabtak-e ki a kérelmezővel szemben a "feketemunka-végzés" vagy a szakszervezeti jogok megsértése miatt. Minden további feltétel (munkaviszony megszüntetése működési okból összefüggő rendes felmondással, munkaerőigény bejelentése stb.) vizsgálatától el lehet tekinteni, és a munkaadót nem terheli továbbfoglalkoztatási kötelezettség sem.

Az aktív eszközök program keretében történő működtetésére vonatkozó szabályok áttekintése alapján megállapítható tehát, hogy a bértámogatás és a hozzá kapcsolható további támogatások lehetővé teszik a célcsoporthoz tartozó személyek foglalkoztatása során felmerülő költségek jelentős mértékű átvállalását, meglehetősen hosszú időszak (akár három év) alatt.

15.5.2. Közhasznú munka támogatása

A közhasznú munka támogatására is szélesebb személyi körben kerülhet sor program keretében: nem feltétel, hogy a célcsoporthoz tartozó, foglalkoztatni kívánt személy munkanélküli legyen, munkavállalása a program egész időtartama alatt (akár három évig is) folyamatosan támogatható; ismételt közvetítéskor nem kell vizsgálni, hogy munkanélküli-járadékra jogosultságot szerzett-e.

15.5.3. Önfoglalkoztatóvá válás támogatása

Az általános szabályok szerint az önfoglalkoztatóvá válás pályázati eljárás alapján támogatható. Az évente egy vagy két alkalommal meghirdetett pályázati felhívás a pályázat benyújtásának határidejét is megjelöli. A határidő betartására vonatkozó szabályok alkalmazása nagymértékben megnehezítheti a támogatás program keretében történő, rugalmas megállapítását, ezért a munkaerő-piaci program keretében az önfoglalkoztatóvá válás támogatása pályázat benyújtása nélkül is megállapítható.

15.6. A munkaerő-piaci program végrehajtása

A program végrehajtása nem más, mint az alábbi feladatok megoldása a résztvevők együttműködésével:

– programterv készítése,

– program indítása,

– programelemek működtetése,

– a kitűzött célok megvalósulásának értékelése,

– pénzügyi elszámolás.

15.6.1. A programterv

A program indítása előtt programtervet kell készíteni, amelyben meg kell határozni

– azoknak a személyeknek a körét, akik munkaerő-piaci helyzetének javítására a program irányul (célcsoport); a program keretében olyan feltételek is előírhatók, amelyek alapján a célcsoporthoz tartozó személyek a program nem valamennyi, hanem csak egyes elemeiben vesznek részt,

– azokat a térségeket, amelyekben a program megvalósítására sor kerül,

– a program tartalmát alkotó munkaerő-piaci szolgáltatásokat és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat (programelem), valamint azokat a szakmai elveket, amelyek szerint ezek a programban összekapcsolódhatnak,

– a programban, valamint az egyes elemeiben való részvétel feltételeit, az ahhoz szükséges dokumentumok körét és tartalmát,

– a program megvalósításában közreműködő személyek és szervezetek körét,

– a program megvalósításának időtartamát,

– a programtól, valamint az egyes programelemektől elvárt eredményt, valamint annak értékelésének, mérésének módját,

– a programtervben meghatározott célok megvalósulása értékelésének gyakoriságát,

– a program teljes költségvetését.

15.6.1.1. Célcsoport

A célcsoporthoz tartozó személyek köre programelemenként eltérően alakulhat. Erre tekintettel a programtervben

– meg kell jelölni a munkaerő-piaci program egészéhez rendelt célcsoportot, továbbá

– megjelölhetők olyan szolgáltatások (pl. álláskereső klub) és támogatások (pl. bértámogatás, képzés, önfoglalkoztatóvá válás, közhasznú munkavégzés támogatása) is, amelyek csak a célcsoport egyes tagjainak nyújthatóak, illetve a közreműködők támogatásban csak akkor részesülhetnek, ha olyan személyek képzésére, foglalkoztatására stb. vállalkoznak, akiknek az adott programelemben történő részvételéhez – a programterv alapján – támogatás nyújtható.

15.6.1.2. A térség kijelölése

A térség kijelölése nem más, mint a program területi határainak megjelölése. A program több térségre is kiterjedhet, és nincs akadálya az egész megyére, illetve több megyére, továbbá az ország egészére kiterjedő munkaerő-piaci program indításának sem.

15.6.1.3. Programelemek

Programelem lehet minden olyan szolgáltatás és az MPA foglalkoztatási, illetve rehabilitációs alaprészéből finanszírozható támogatás, amelynek szabályait az Flt., illetve felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabály tartalmazza.

15.6.1.4. A program résztvevői

A program résztvevői: a célcsoporthoz, illetőleg az egyes programelemhez rendelt személyek köre, továbbá a közreműködők.

A program megvalósításában közreműködőknek minősülnek a program azon résztvevői, akik – a szolgáltatások és támogatások igénybevétele által – érdekeltté vál(hat)nak a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő személyek munkavállalási gondjainak megoldásában, továbbá foglalkoztatásukban;

így különösen azok, akik

– szolgáltatások nyújtására (támogatottként),

– szolgáltatások igénybevételére (pl. munkaközvetítés, munkaerő-piaci információk iránti igénnyel foglalkoztatóként),

– képzés lebonyolítására (képzőintézményként),

– a célcsoporthoz tartozó személyek foglalkoztatására (munkaadóként),

– a program kidolgozására, illetve annak (részben vagy egészben történő) megvalósítására (támogatott megvalósítóként) vállalkoznak.

15.6.1.5. A program időtartama

A program időtartama a három évet nem haladhatja meg.

15.6.1.6. Elvárt eredmények

Az elvárt eredmények összessége nem más, mint a program által elérni kívánt cél, illetőleg célok meghatározása (pl. térségi foglalkoztatási célok, meghatározott munkaerő-piaci folyamatok befolyásolása, munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítése).

15.6.1.7. Megvalósulás

A program időtartama alatt a programtervben előírt időközönként vizsgálni kell a programtervben meghatározott célok megvalósulásának lehetőségét, és indokolt esetben a szükséges módosításokat el kell végezni.

15.6.1.8. Költségvetés

A program költségvetése tartalmazza a programot alkotó munkaerő-piaci szolgáltatások, támogatások és a program működtetésének (a programirányítás, a programmal kapcsolatos kommunikáció és a monitoring) költségeit.

A program költségei közül

– a program elemét képező támogatásokat a foglalkoztatási, illetőleg a rehabilitációs alaprész terhére,

– a munkaügyi központok által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások, valamint a program működtetésének a munkaügyi központoknál felmerült költségeit – kivéve az Flt. 39. §-ának (4) bekezdésében meghatározott költségeket – az intézményi költségvetés terhére,

– a program kidolgozásáért, illetőleg részben vagy egészben történő megvalósításáért támogatásban részesülőnél felmerült költségek megtérítését a rehabilitációs alaprész terhére indított központi program esetében a rehabilitációs alaprész központi kerete terhére, egyéb esetben a foglalkoztatási alaprész terhére kell elszámolni.

15.7. A program indítása

A program indítása (programhoz történő csatlakozás) nem más, mint a jogszabály által arra feljogosított szerv döntése a programterv elfogadásáról.

A program indításáról dönthet:

– központi program esetén – a MAT véleményének kikérésével – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium,

– megyei (fővárosi) munkaerő-piaci program indításáról – a munkaügyi tanács véleményének meghallgatásával – a munkaügyi központ igazgatója,

– több megyére terjedő munkaerő-piaci program esetén – a munkaügyi tanácsok véleményének kikérése mellett – a munkaügyi központok igazgatói együttesen,

– más minisztérium vagy egyéb szerv által indított, a munkaerőpiacot befolyásoló programokhoz történő csatlakozásról a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, illetve a munkaügyi központ igazgatója, valamint a statisztikai tervezési régiókhoz tartozó munkaügyi központok igazgatói együttesen.

15.8. A program megvalósítása

A program megvalósítója lehet

– a program indításáról döntést hozó munkaügyi központ vagy munkaügyi központok együttesen, valamint

– a munkaügyi központ támogatásával, a megvalósításban részt vevő, illetve a munkaerő-piaci program kidolgozására, és részben vagy egészben történő megvalósítására vállalkozó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó, továbbá

– központi program esetén – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium döntése alapján – a munkaügyi központ(ok) és/vagy a program megvalósításába bevont jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó.

Központi program meghirdetése esetén a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium meghatározza

– a központi program célját, elemeit,

– a program, illetőleg az egyes programelemek végrehajtása során elérendő eredményt, továbbá azt, hogy

– a programot a munkaügyi központ valósítja meg, vagy annak megvalósításába mást is bevonhat, valamint

– a program finanszírozásának feltételeit,

– a program végrehajtásáról történő beszámolás rendjét,

– a program monitorozásának idejét és módját.

A program megvalósítása több munkafolyamatot foglal magában, így különösen idesorolható a kommunikáció, továbbá a célcsoporthoz tartozó személyek és a közreműködők programba vonása, valamint a programelemek működtetése.

15.9. A programelemek működtetése

A munkaerő-piaci program végrehajtása a programelemek egymásra épülésével megvalósuló folyamat, vagyis nem más, mint a munkaügyi központ, illetőleg a kirendeltség döntéseinek sorozata a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásáról, és az MPA foglalkoztatási, illetőleg rehabilitációs alaprészéből nyújtható támogatások megállapításáról.

A programelemek a munkaerőpiac szereplőinek magatartását kívánják befolyásolni a programtervben kitűzött cél elérése érdekében. Erre tekintettel a szolgáltatások és a támogatások a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő személyek (célcsoport) munkavállalási esélyeinek növelésére irányulnak annak érdekében, hogy a program további résztvevői (közreműködők) érdekeltté váljanak a célcsoport munkavállalási gondjainak megoldásában.

A program keretében

– a szolgáltatások a célcsoport tagjai, a munkaerő-piaci szolgáltatást igénylő foglalkoztatók részére nyújthatók;

– a támogatások a szolgáltatások nyújtására (támogatottként), a képzés lebonyolítására (képzőintézményként), a célcsoport tagjainak foglalkoztatására (támogatott munkaadóként), a munkaerő-piaci program kidolgozására, illetőleg (részben vagy egészben történő) megvalósítására (támogatottként) kötelezettséget vállalók részére nyújthatók.

15.9.1. Együttműködési terv

A célcsoport tagjainak programba vonásakor együttműködési tervet lehet készíteni, amelyben megjelölhetők azon szolgáltatások és támogatások, amelyek igénybevétele az egyén munkavállalási nehézségeinek megoldását jelenthetik.

A közreműködők kiválasztásakor célszerűen előnyben részesülnek a munkaerőpiac azon résztvevői, akik a munkanélküliség megelőzése, hátrányos következményeinek enyhítése, illetve a foglalkoztatás elősegítése érdekében már korábban is sikeresen együttműködtek a munkaügyi központtal.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 25.) vegye figyelembe!