13.1. A megváltozott munkaképességű személyek köre
A köznapi értelemben gyakran szinonimaként használják az egészségkárosodással élő, a fogyatékos, megváltozott vagy csökkent munkaképességű, rokkant szavakat, holott ezek eltérő fogalmak, eltérő tartalommal, továbbá az egyes kategóriákba tartozás alapján eltérő jogok illetik, és más-más kötelezettségek terhelik az egészségkárosodással élő személyeket.
13.1.1. Károsodás
A károsodás a biológiai működés zavara, amely időszakos vagy állandó élettani vagy anatómiai veszteségként, rendellenességként jelenik meg (magas vérnyomás, törött testrész stb.).
13.1.2. Fogyatékosság
A fogyatékosság az emberi funkciók (szenzoros, motoros, mentális funkciók, mint a járás, látás, beszéd, kommunikáció stb.) részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges zavara. Fogyatékos személy tehát az, aki érzékszervi, mozgásszervi vagy értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg kommunikációja számottevően korlátozott.
13.1.3. Rokkantság
A rokkantság az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalmi funkciói betöltésében bekövetkező zavara, vagyis az egyén tartós akadályozottságát jelenti valamely olyan tevékenység ellátásában (önellátás, tanulás, keresőképesség stb.), amely szerepkör, illetőleg feladat ellátása egyébként az egyén neme, kora és társadalmi szerepe alapján elvárható.
A rokkantság mértékének megítélése orvosszakértői feladat. Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) jogosult a munkavégző képesség elvesztését százalékos mértékben (36-100 százalék) megállapítani. A rokkantság foka alapján különböző társadalombiztosítási ellátások (rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj) és szociális juttatások (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka), illetőleg támogatások illetik meg a rokkantakat.
13.1.4. Megváltozott munkaképességű személyek
A megváltozott munkaképességű személyek fogalom a munka világához kapcsolódik, mivel azt a vizsgálati szempontot takarja, hogyan befolyásolja a károsodás (betegség), fogyatékosság vagy rokkantság az egyén munkavállalását, munkahelyének megtartását; vagyis az egyént a foglalkoztathatóság szempontrendszerén keresztül minősíti.
A foglalkoztatási törvény szempontjából megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.
A törvény hatálya tehát kiterjed valamennyi fogyatékos, illetve a foglalkoztatást hátrányosan befolyásoló egészségkárosodást szenvedett személyre, függetlenül attól, hogy munkaképességének csökkenése milyen mértékű, továbbá munkanélküli vagy munkaviszonyban áll, illetve egyéb keresőtevékenységet folytat, tekintet nélkül arra, hogy egészségi állapota alapján ellátásban részesül vagy sem.
13.2. A foglalkozási rehabilitáció
A rehabilitáció olyan komplex tevékenység, illetőleg folyamat, amelynek célja a meglévő képességek fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvétel, az önálló életvitel elősegítése érdekében. Területei: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, foglalkoztatási és szociális rehabilitációs rendszerek.
Foglalkozási rehabilitáció a megváltozott munkaképességűek képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás biztosítására irányul. A munkaviszonyban állók tekintetében a munkáltató feladatkörébe tartozó kötelezettség a munkavállalók további foglalkoztatásának biztosításához szükséges intézkedések megtétele. A már munkanélkülivé vált személyek vonatkozásában a munkaügyi központok folytatják le a foglalkozási rehabilitációs eljárást.
13.2.1. Munkáltatói kötelezettségek
A foglalkozási rehabilitáció körében a munkáltató köteles a munkavállalót
- a munkakörülmények módosításával, elsősorban eredeti munkahelyén (munkakörében) és szakmájában tovább foglalkoztatni, vagy
- a munkáltató köteles működési körén belül a dolgozó egészségi állapotának, korának, képzettségének figyelembevételével megfelelő munkahelyre áthelyezni, illetőleg
- más munka végzésére betanítani vagy szakképzésben részesíteni;
- szükség esetén az e célra létrehozott külön üzemrészben foglalkoztatni;
- részmunkaidőben alkalmazni;
- bedolgozóként foglalkoztatni, ha a munkáltató tevékenysége erre módot ad.
13.2.2. Rehabilitációs eljárás
A munkaügyi központ foglalkozási rehabilitációs eljárásának célja az olyan munkanélküli munkába helyezésének elősegítése,
- akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke legalább a 40 százalékot eléri, vagy
- munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.
A munkaképesség-csökkenés mértéke az OOSZI, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének igazolásával tanúsítható. A munkavállalást befolyásoló testi vagy szellemi károsodás a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleményével igazolható.
A munkaügyi központ a foglalkozási rehabilitáció keretében
- az ügyfél munkanélküliként történő nyilvántartásba vétele során feltárja a munkaközvetítést korlátozó okokat,
- szükség esetén foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot kezdeményez,
- a már nyilvántartott munkanélküli tekintetében – foglalkozás-egészségügyi szakvélemény alapján – elvégzi a megváltozott munkaképességgel, illetőleg foglalkozási rehabilitációs igénnyel kapcsolatos adatkiegészítést,
- a munkanélkülit, ha egészségi állapota miatt korábbi foglalkozásába nem közvetíthető, a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározása céljából a rehabilitációs tanácsadóhoz irányítja, és a tanácsadó javaslatának figyelembevételével elősegíti a munkanélküli munkába helyezését,
- a munkaadókkal való kapcsolata során figyelembe veszi a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos szempontokat, tájékoztatja a munkaadókat a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához kapcsolódó támogatásokról, kapcsolatot tart a helyi rehabilitációs bizottságokkal,
- segíti a települési önkormányzatokat a helyi rehabilitációs foglalkoztatási lehetőségek feltárása, bővítése érdekében,
- a sikeres elhelyezés érdekében mérlegeli a foglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokat, és dönt azok megállapításáról.
A munkaügyi központ szolgáltatásainak igénybevételét jelentős mértékben megkönnyíti a rehabilitációs eljárásban történő részvétel. A megváltozott munkaképességű munka nélküli személy a rehabilitációs eljárásba akkor vonható be, ha vállalja az abban történő részvételt, tehát a munkaügyi központtal együttműködik, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat elvégzését nem akadályozza, a rehabilitációs tanácsadás során javasolt szolgáltatást igénybe veszi.
A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat szükségességét az indokolja, hogy annak eredménye alapján állapítható meg, milyen szolgáltatások és támogatások segíthetik elő az ismételt munkába helyezést.
13.2.3. A támogatás megállapítása
A foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításakor a munkaügyi központ mérlegelési jogkörben jár el, és ennek körében általában előnyben részesülnek a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását vállaló munkaadók.
13.2.4. Kapcsolódó támogatások
Ezen túlmenően az alábbi speciális támogatások segítik a foglalkozási rehabilitáció sikerességét:
- megváltozott munkaképességű személyek munkavállalását segítő munkahelyteremtő, munkahelymegtartó beruházás támogatása,
- a rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás,
- megváltozott munkaképességű személyek képzése és vállalkozóvá válásának támogatása,
- dotáció,
- adókedvezmények.
13.3. Munkahelyteremtés megváltozott munkaképességű személyek részére
A foglalkoztatást hátrányosan befolyásoló károsodást szenvedett személyek munkavállalási, munkahely-megtartási esélyeinek növelése érdekében – a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből pályázati eljárás keretében - támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki olyan beruházást, felújítást tervez, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személyek tartós időtartamú foglalkoztatásának biztosítása.
13.3.1. A támogatás feltételei
A támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki – a támogatás szempontjából – megváltozott munkaképességű személynek tekinthető munkavállaló foglalkoztatására vállal kötelezettséget, vagyis olyan munkavállalót foglalkoztat,
- akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke legalább a 40 százalékot eléri, vagy
- munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.
13.3.1.1. Támogatási célok
A támogatás olyan, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, fejújításhoz, illetve tárgyi eszközök bővítéséhez nyújtható, amely
- normál üzemi körülmények között létesít rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozza, vagy
- védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására irányul, vagy
- a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését biztosítja.
13.3.2. A támogatás alanya
A támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki
- a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy naptári éven keresztül működött, és
- a tervezett beruházáshoz, fejlesztéshez – a költségek legalább 20 százalékát elérő – saját erővel is hozzájárul, és
- a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását munkaviszonyban, illetőleg azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban a támogatott munkahelyen saját maga valósítja meg, és
- foglalkoztatási kötelezettséget vállal.
13.3.2.1. Foglalkoztatási kötelezettség
A foglalkoztatási kötelezettség időtartamát a pályázati felhívásban határozzák meg, azonban annak időtartama nem haladhatja meg a három évet. Nem számít be a foglalkoztatási kötelezettség időtartamába, ha a munkavállalók foglalkoztatására – kirendelés, átirányítás vagy munkaerő-kölcsönzés keretében - más munkáltatónál kerül sor.
13.3.3. A támogatás formája és mértéke
A támogatás visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő formában nyújtható, és ezek a formák együttesen is alkalmazhatók.
A támogatás adott évben nyújtható formáját és mértékét a pályázati felhívásban kell meghatározni. A támogatást a munkaügyi központok nyújtják, erre tekintettel az egyes megyékben és a fővárosban külön-külön pályázati felhívások jelennek meg az országos, illetőleg a helyi napilapokban.
13.3.4. Pályázat
A pályázatot a munkaadó székhelye (telephelye) szerinti munkaügyi központhoz kell benyújtani a pályázati felhívásban megjelölt formában és határidőben. A munkaügyi központ mérlegelési jogkörben eljárva, határozattal dönt a pályázat elbírálásáról. A támogatás folyósításának feltételeit a munkaügyi központtal kötött megállapodás tartalmazza.
13.3.5. Vonatkozó jogszabály
A támogatás megállapítására vonatkozó részletes szabályokat az Flt. 19. §-a, valamint az R. 19-21. §-ai tartalmazzák.
13.4. A rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás
A támogatás célja azon munkanélküliek munkába helyezésének elősegítése, akik munkaerő-piaci esélyei testi vagy szellemi fogyatékosságuk miatt csökkentek, és életkorukra, egészségi állapotukra tekintettel ellátásban nem részesülnek.
A támogatás forrása: az MPA foglalkoztatási alaprésze.
13.4.1. A támogatás alanya
A rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás alanyává az olyan munkaadó válhat, aki
- rehabilitációs hozzájárulás fizetésére nem köteles, vagy
- foglalkoztatási kötelezettségét a kérelem benyújtását megelőző naptári évben teljesítette, és a kötelezettség teljesítését a kérelem benyújtásának évében vállalja.
13.4.2. Rehabilitációs hozzájárulás
A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha
- az általa foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és
- az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).
A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2004. január 1-jétől 117 600 Ft/fő/év. Az ezt követő időszakban a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 százaléka.
A rehabilitációs hozzájárulás tárgyévi mértékét a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 100 forintra kerekítve a tárgyévet megelőző augusztus 31-éig a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzéteszi.
13.4.3. Munkanélküli foglalkoztatása
A rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás olyan munkanélküli foglalkoztatása esetén állapítható meg, akinek munkaképessége legalább 40 százalékban csökkent, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában nem részesül.
13.4.4. A támogatás feltétele
A támogatás megállapításának feltétele, hogy a munkaadó
- a foglalkoztatást legalább 12 hónapra vállalja, és
- a támogatással érintett munkaviszony létrejöttét megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével öszszefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és
- kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló munkaviszonyának az előbbi módon történő megszüntetésére a támogatás időtartama alatt nem kerül sor.
13.4.5. A támogatás formája, mértéke
A támogatás - vissza nem térítendő formában – az alábbi mértékben nyújtható: a folyósítási idő
- első harmadában a munkavállaló részére kifizetett munkabér, valamint az azt terhelő járulékok (egészség- és nyugdíj-biztosítási, valamint munkaadói járulék), továbbá az egészségügyi hozzájárulás
- második harmadában a munkavállaló részére kifizetett munkabér,
- harmadik harmadában a munkabért terhelő járulékok és az egészségügyi hozzájárulás.
A támogatás a foglalkoztatás időtartamára, azonban – a főszabály szerint - legfeljebb 18 hónapra állapítható meg. Ha a munkaviszony alanyai részmunkaidős foglalkoztatásban állapodnak meg, a támogatás időtartama a munkaidő-csökkenés mértékének arányában meghosszabbítható.
13.4.6. Kérelem
A támogatás iránti kérelmet a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségéhez kell benyújtani. A kérelem elbírálásáról a kirendeltség mérlegelési jogkörben eljárva, határozatban rendelkezik.
13.4.7. Elbírálás
A kérelmek elbírálásakor a munkaügyi központ figyelembe veszi, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását egyéb jogszabályok is ösztönzik, támogatják. Előnyben részesül az a munkaadó, aki az adott foglalkoztatásra tekintettel más forrásból támogatásban (dotációban, adóalap-csökkentésben) nem részesül.
13.4.8. Vonatkozó jogszabály
A támogatás megállapításának részletes szabályait a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet 4. §-a tartalmazza.
13.5. A megváltozott munkaképességű személyek képzése
Célszerű bevonni a gyakorlati képzésbe azokat a munkaadókat, akik az eredményes vizsgát tett hallgatók foglalkoztatásától nem zárkóznak el. Erre tekintettel azon munkaadók részére, akik a gyakorlati képzés lebonyolításában részt vesznek, meg lehet téríteni az ebből adódó többletköltségeket.
A támogatás forrása: az MPA foglalkoztatási alaprésze.
13.5.1. Vonatkozó jogszabály
A támogatás megállapításának részletes szabályait az Flt. 14. §-a, az R. 9. §-a, továbbá a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet 5. §-a tartalmazza.
13.6. A megváltozott munkaképességű munkanélküli vállalkozóvá válásának támogatása
Az a munkanélküli, aki munkaképességét legalább 40 százalékában elvesztette, és életkorára, illetve egészségi állapotára tekintettel társadalombiztosítási ellátásban nem részesül, vállalkozóvá válása esetén támogatásban részesíthető.
Támogatásként a munkanélküli-járadéknak megfelelő összeg folyósítható legfeljebb 12 hónapon át, valamint a vállalkozóvá váláshoz szükséges képzés költségei 100 százalékos mértékben megtéríthetők.
A támogatás forrása: az MPA foglalkoztatási alaprésze.
13.6.1. Vonatkozó jogszabály
A támogatás megállapításának részletes szabályait az Flt. 15. §-a, az R. 10. §-a, továbbá a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet 6. §-a tartalmazza.
13.7. A munkáltatók rehabilitációs tevékenységét segítő támogatás (dotáció)
13.7.1. A dotációra jogosultak
Dotációra jogosultak a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató gazdasági társaságok, a szövetkezetek (a lakásszövetkezetek kivételével), az állami vállalatok, a trösztök, egyéb állami gazdálkodó szervek, az egyes jogi személyek vállalatai és a leányvállalatok, a szociális foglalkoztatók.
A dotáció abban a hónapban illeti meg a gazdálkodó szervezetet – ide nem értve a kijelölt célszervezetet -, amelyikben az általa foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 20 főt, és a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya legalább 5 százalék.
13.7.1.1. Megváltozott munkaképességű munkavállaló
A dotáció szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell tekinteni azt a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalót, illetve szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagot, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje eléri a 4 órát, továbbá a bedolgozói jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalót, ha
- egészségügyi állapotának romlásából eredően 40 százalékos, vagy azt meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű, és eredeti munkakörében rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált;
- üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében munkaképesség-változás miatt baleseti járadékban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál rehabilitációs intézkedés nélkül teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált;
- gümőkóros betegség miatt munkáltatójánál, jogszabályi tilalom folytán, nem alkalmazható.
13.7.1.2. A megváltozott munkaképesség igazolása
A megváltozott munkaképesség 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékét az OOSZI szakvéleménye igazolja. Nincs szükség az OOSZI igazolására, ha a dolgozó
- vak, illetve gyengénlátó, és azt a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által adott igazolvány vagy a személyi járadék folyósítására kiadott igazolás tanúsítja, illetve szemész szakorvos által kiadott bizonyítvány szerint a látásfogyatékosság 67 százalékos vagy azt meghaladja;
- külön jogszabály [15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet] szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezményre jogosult;
- siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöbértéket eléri vagy meghaladja;
- a súlyosan mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály [164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet] szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül.
Az előzőekben felsorolt feltételek megléte esetén sem vehető figyelembe megváltozott munkaképességű munkavállalóként az a személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, kivéve ha az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel nem rendelkezik.
13.7.2. A dotáció vetítési alapja
A dotáció vetítési alapja a megváltozott munkaképességű munkavállalók tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámának és a részükre kifizetett átlagbérnek a szorzata alapján kiszámított havi bruttó munkabér összege.
Átlagbérként legfeljebb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére meghatározott minimálbért lehet figyelembe venni.
13.7.3. A támogatás összege
A támogatás összege a vetítési alap 45-135 százaléka, illetve kijelölt célszervezet esetében 135-320 százaléka a megváltozott munkaképességű személyek tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított arányától, illetve a foglalkoztatottak munkaképesség-csökkenésének mértékétől függően.
13.7.3.1. Célszervezet
Célszervezetként kijelölhető az a gazdasági társaság és az egyesülés, a szövetkezet (a lakásszövetkezet kivételével), az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a közhasznú társaság, a vízitársulat, amelynél
- a létesítő okirat tartalmazza a rehabilitációs foglalkoztatási célt,
- legalább egy - termelő- vagy szolgáltatótevékenység végzésére alkalmas – telephelyén folyik a rehabilitációs foglalkoztatási tevékenység,
- a rehabilitációs foglalkoztatási tevékenység megkezdése óta legalább egy év eltelt, a célszervezeti kijelölési kérelem benyújtását megelőző 6 hónap átlagában a foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma legalább 50 fő, és a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított aránya eléri a 60 százalékot,
- a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók egészségi állapotához igazodó munkafeltételek (munkakörülmények és tárgyi feltételek), valamint egészségügyi ellátás folyamatosan biztosított,
- a kijelölés iránti kérelem benyújtásának időpontjában csőd- vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban, továbbá nincs 90 napon belül köztartozása.
A kijelölt célszervezet éves, valamint minden egymást követő 3 hónapos átlagos statisztikai állományi létszámának el kell érnie az 50 főt, a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományához viszonyított arányának pedig legalább a 60 százalékot.
13.7.4. A dotáció igénylése
A dotáció havonta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által rendszeresített formanyomtatvány használatával igényelhető. A dotáció igénylésénél és kiutalásánál, egyéb eljárásánál, kezelésénél, ellenőrzésénél, a szabálytalanságoknál a pénzügyi és gazdasági ellenőrzésre és az adóigazgatásra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.
A dotáció igénylésénél figyelembe vett megváltozott munkaképességű munkavállalókról a munkáltató köteles havonta nyilvántartást vezetni, és azt 5 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza a munkavállaló természetes azonosító adatait, a taj-számát és adóazonosító jelét, a munkaképesség változás mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolását szolgáló okirat kiállítójának megnevezését.
13.7.5. Vonatkozó jogszabály
A dotáció igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 28-30. §-ai tartalmazzák.
13.8. Az adóalapot csökkentő jogcímek
Az adójogszabályok rendelkezései alapján az egyéni vállalkozó, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha megváltozott munkaképességű személyt vagy korábban munka nélküli személyt foglalkoztat.
Ha az egyéni vállalkozó legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztat, a vállalkozói bevételt – legfeljebb annak mértékéig - csökkentheti: személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel.
A társasági adó alanya az adózás előtti eredményt a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására tekintettel e fenti módon akkor csökkentheti, ha az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben a 20 főt nem haladja meg.
13.8.1. Vonatkozó jogszabályok
A kedvezmények az Szja 49/B §-a (6) bekezdésének a) pontja, valamint a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja alapján vehetők igénybe.
