11. A bérgarancia-támogatás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 25.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/03. számában (2004. március 25.)

11.1. A támogatás célja

Amennyiben a munkahely megtartására irányuló törekvések nem vezettek eredményre, a munkavállalóknak többnyire a munkahely megszűnésével kell számolniuk. A munkavállalók szociális biztonságának elősegítése érdekében jött létre a Bérgarancia Alap, amelyből megelőlegezhető a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlítetlen bértartozása.

11.2. A támogatás alanya

A támogatás a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény hatálya alá tartozó, alábbi gazdálkodó szervezet részére állapítható meg:

– állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv,

– szövetkezet,

– gazdasági társaság, közhasznú társaság,

– egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat,

– önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár, továbbá

– egyesülés, sportegyesület, sportszövetség.

11.3. A támogatás megállapításának feltételei

A támogatás annak a gazdálkodó szervezetnek nyújtható, aki

– felszámolás alatt áll, és

– a munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a felszámolási eljárás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni.

A felszámolás kezdő időpontja: a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja. A befejezés időpontja: az adós gazdálkodó szervezet megszűnésének napja.

11.4. A támogatás formája, mértéke

A visszatérítendő támogatásra való igény meghatározásakor a gazdálkodó szervezetnek a munkavállalókkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását lehet figyelembe venni.

11.4.1. Bértartozás

Bértartozás a munkáltatót terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést és a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó – törvény alapján nyújtandó – juttatást.

11.4.1.1. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatás

A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatás körében figyelembe vehető:

– a munkáltató rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli felmentési időre járó átlagkereset, valamint

– az Mt. alapján járó, törvényes mértékű végkielégítés.

A támogatási igény meghatározásakor figyelembe vehető a felszámolás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozás, ha annak kifizetése a felszámolás megindítását követően is esedékes – kiegyenlítetlen - tartozás.

Nem vehető figyelembe

– a végkielégítés törvényes mértékét meghaladó olyan járandóság, amely a munkavállalót egyébként a kollektív szerződés ilyen tartalmú rendelkezése alapján megilletné,

– a munkaviszonyból származó, azonban bértartozásnak nem minősülő követelések (pl. kártérítési igény), továbbá

– az olyan, munkavégzés ellenértékeként járó követelések, amelyek a gazdálkodó szervezetet nem az Mt. alapján terhelik (pl. megbízási- vagy vállalkozásidíj-tartozás).

11.4.1.2. A bértartozás figyelembe vehető mértéke

A támogatási igény meghatározása során a bértartozás, de legfeljebb jogosultanként a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszerese vehető figyelembe.

(A bruttó átlagkereset 2002-ben 122 500 Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2003/32. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján.)

11.4.2. Értékhatár

Az igényelhető támogatás nem lehet több, mint a gazdálkodó szervezetnél a bérfizetés napján rendelkezésre álló és az azt követően – a kérelem napjáig – keletkezett forrás együttes összegének és az ismertetett módon kiszámított támogatási igény összegének különbözete.

A támogatás forrása az MPA bérgarancia alaprésze.

11.5. A támogatás visszafizetése

A támogatás visszafizetése – főszabály szerint – annak folyósításától számított 60. napon, illetve, ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60. napot megelőzően kerül sor, a felszámolási mérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. A felszámolási mérleg benyújtásának napján a zárómérleg postára adásának vagy a bírósághoz történő beadásának napját kell érteni.

11.5.1. Kamat

Ettől eltérő a helyzet, ha a gazdálkodó szervezet a támogatást jogalap nélkül vette fel: a jogosulatlanul igénybe vett, vagy jogszerűtlenül felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben azonnal vissza kell fizetni.

A visszafizetendő összeg kamatrésze a felszámolót terheli. A felszámoló eljárása során a kötelezettségeinek megszegésével okozott károkért a polgári jog szabályai alapján felel; erre tekintettel mentesül a kamat visszafizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ennek körében a bizonyítási teher a felszámolót terheli.

11.6. Eljárási szabályok

Amennyiben a támogatás megállapításának feltételei fennállnak, a felszámoló köteles a támogatás iránti kérelmet a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye szerinti munkaügyi központhoz benyújtani a kötelezően elrendelt formanyomtatvány felhasználásával.

A támogatás iránti kérelemről a munkaügyi központ a kérelem benyújtását követő 8 napon belül határozattal dönt. A támogatást meg kell állapítani, ha a kérelem a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.

A támogatás nyújtása esetén a munkaügyi központ a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik a megállapított összeg átutalásáról.

11.6.1. Vonatkozó jogszabály

A támogatás megállapításának részletes szabályait a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény tartalmazza.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 25.) vegye figyelembe!