10.1. A támogatás célja
A munkanélküliség megelőzése érdekében többféle támogatás nyújtható:
– a munkáltató átmeneti gazdasági nehézségeinek enyhítése érdekében a munkavállalók bérének megfizetéséhez nyújtható támogatás; az elsődleges cél ebben az esetben a foglalkoztatás stabilizálása, az elbocsátások megelőzése (munkahelymegőrzés támogatása);
– a foglalkoztató által megkívánt új ismeretek, jártasságok megszerzése érdekében a munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható támogatás (munkáltatói képzés támogatása);
– amennyiben nem kerülhető el a munkavállalók egy részének elbocsátása, a létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítéséhez nyújtható támogatás és szolgáltatások.
A csoportos létszámleépítés esetén megállapítható támogatás általában az "utolsó láncszem", amelynek alkalmazására többnyire akkor kerül sor, ha az egyéb támogatások nyújtása nem vezetett vagy nem vezethet eredményre.
A "támogatás" valójában komplex segítségnyújtás, amelynek keretében szolgáltatásokat és támogatásokat vehetnek igénybe mind a munkaadók, mind a munkavállalók, annak érdekében, hogy az elbocsátással veszélyeztetett munkavállalók még munkaviszonyuk megszűnését megelőzően újabb munkahelyeket találjanak, illetőleg tájékozódhassanak lehetőségeikről.
A segítségnyújtás akkor válhat eredményessé, ha a munkaadó és a munkaügyi központ együttműködik. Ennek keretében a munkáltató a munkavállalók munkába helyezésének elősegítése érdekében bizottságot hoz létre (MEB). A testület – a munkaügyi központ és a munkaerőpiac helyi szereplőinek bevonásával – a munkavállalók egyéni élethelyzete alapján biztosítja a megfelelő, személyre szabott szolgáltatások (információnyújtás, pálya- és munkatanácsadás, munkaközvetítés) nyújtását, tájékoztatást ad a munkanélküliek részére járó ellátásokról (munkanélküli-járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, munkanélküliek nyugdíj előtti segélye), illetőleg a munkanélkülivé válás megelőzése érdekében igénybe vehető támogatásokról (képzések, vállalkozóvá válás, önfoglalkoztatóvá válás támogatása).
10.2. A támogatás alanya
A támogatás
– közvetlen alanya: a törvényekben szabályozott csoportos létszámcsökkentést végrehajtó munkaadó,
– közvetett alanya: az elbocsátással érintett munkavállaló.
10.2.1. Munkaadó
A támogatás szempontjából munkaadó tehát az, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt egyoldalúan megszünteti a csoportos létszámleépítés törvényben szabályozott alábbi eseteiben.
10.2.1.1. Az Mt. 94/A §-a szerinti csoportos létszámcsökkentés
Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint
– húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglakoztatása esetén legalább tíz,
– száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,
– háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc
munkavállaló munkaviszonyát kívánja harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni,
10.2.1.2. A Kjt. 38. §-ának (2) bekezdése szerinti csoportos létszámcsökkentés
A Kjt. 38. §-ának (2) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltatónál 30 napon belül felmentésre tervezett közalkalmazottak száma
– 20 fő vagy annál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt fő,
– a 20-nál több és 100-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz fő,
– 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak 10 százaléka,
– 300 vagy annál több közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc fő.
10.2.1.3. A Kjt. 17/B §-ának (2) bekezdése szerinti csoportos létszámcsökkentés
A Kjt. 17/B §-ának (2) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a közigazgatási szervben 30 napon belül felmentésre tervezett köztisztviselők száma
– 20 fő vagy annál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább öt fő,
– a 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább tíz fő,
– 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak 10 százaléka,
– 300 vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább harminc fő.
10.2.1.4. A 2001. évi XCV. törvény 59. §-ának (9) bekezdése szerinti csoportos létszámleépítés
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 59. §-ának (9) bekezdése szerint csoportosnak minősül a létszámleépítés, ha a szervezeti egységnél egy naptári évben
– 20 főnél kevesebb rendszeresített beosztás esetén 5 fő,
– 20-nál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén 10 fő,
– 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az állomány 10 százaléka,
– 300 vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő felmentése tervezett.
10.2.1.5. Konzultáció
Ha a munkaadó csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles a munkavállalók képviselőivel konzultációt kezdeményezni, és azt a döntések meghozataláig vagy a megállapodások megkötéséig folytatni.
10.2.1.6. Tájékoztatás
A munkaadó a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központot a rendes felmondás közlését legalább harminc nappal megelőzően írásban tájékoztatja. Ennek során közli a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók
– személyi adatait (ideértve a taj-számát is),
– utolsó munkakörét,
– szakképzettségét,
– átlagkeresetét.
Ha a munkaadó tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, felmondása jogellenesnek minősül.
10.2.2. Közvetett alany
A támogatás közvetett alanya: az a munkavállaló, közalkalmazott, köztisztviselő, továbbá hivatásos és szerződéses katona (a továbbiakban: munkavállaló), akinek foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkaadó csoportos létszámleépítés keretében egyoldalúan megszünteti.
10.3. A támogatás megállapításának feltételei
A támogatás akkor nyújtható, ha a munkaadó
– a törvényben előírt, a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció megkezdése iránt intézkedett, és
– vállalja, hogy a létszámleépítéssel érintett telephelyein a létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkába helyezését elősegítő bizottságot (MEB) hoz létre és működtet, és
– nyilatkozik arról, hogy a MEB működéséhez milyen módon és mértékben járul hozzá, továbbá arról, hogy
– vállalja a MEB működése alatt, valamint a tevékenységének befejezésekor – a munkaügyi központtal kötött megállapodásban foglaltak szerint – a támogatás felhasználásáról szóló elszámolás és értékelés elkészítését.
10.4. A támogatás formája, mértéke
A MEB (MEB-ek) működéséhez – bizottságonként – legfeljebb egymillió forint vissza nem térítendő támogatás nyújtható az MPA foglalkoztatási alaprészéből, legfeljebb 12 hónapra történő felhasználásra.
A támogatás a MEB működésével összefüggő kiadásokra használható fel, így különösen
– a MEB vezetőjének tiszteletdíja és az azt terhelő társadalombiztosítási járulék,
– szakértők, oktatók, előadók díjazása és az azok után fizetendő társadalombiztosítási járulék,
– a MEB vezetőjének, tagjainak és a meghívott előadóknak az utazási költségei,
– a MEB ülésével összefüggő kiadások, valamint a munkájával kapcsolatos tájékoztatók szervezésének költségei,
– a MEB munkájához szükséges kiadványok előállítása, terjesztése,
– a MEB tevékenységével, programjával összefüggő hirdetési költségek,
– a MEB által szervezett szolgáltatások (pl. állásbörzék, munka-, pályatanácsadás, helyi, térségi tanácsadás, kihelyezett információs iroda működtetése).
A támogatás nem számolható el azokra az ingyenes szolgáltatásokra, amelyeket a munkaügyi központ vagy megbízásából közhasznú szervezet nyújt a létszámleépítéssel érintett munkavállalók számára.
A támogatás folyósítása akkor kezdődhet meg, ha a munkaadó teljesítette a munkaügyi központ irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségét.
10.5. Eljárási szabályok
A támogatás iránti kérelem a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó intézkedés első munkavállalóval történő közlésig terjeszthető elő a létszámcsökkentéssel érintett telephely(ek) szerint illetékes munkaügyi központnál.
10.5.1. Kérelem
A kérelemnek tartalmaznia kell a munkaadó
– adatait,
– nyilatkozatát a MEB létesítéséről,
– a MEB működéséhez biztosított hozzájárulás formáját és mértékét,
– a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók számára nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó terveit, továbbá
– a MEB működtetésére, valamint az általa szervezett programokra készített előzetes költségvetést.
A kérelemhez csatolni kell a létszámleépítést megelőzően a munkavállalók képviselőivel lefolytatott konzultációban részt vevők részére megküldött írásos tájékoztatót, a konzultációban részt vevők által a MEB létrehozására megkötött előzetes együttműködési megállapodást.
10.5.2. Elbírálás
A munkaügyi központ mérlegelési jogkörben eljárva dönt a kérelem elbírálásáról. A támogatás mértékét a térség munkaerő-piaci helyzetétől, a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók számától és az e célra rendelkezésre álló pénzügyi keret nagyságától függően határozza meg.
10.5.3. Vonatkozó szabály
A támogatás megállapítására vonatkozó részletes szabályokat az Flt. 22. §-a, valamint az R. 21/A-21/B §-ai tartalmazzák.
