1.1. A támogatás célja
A munkanélkülivé vált személyek ismételt munkába helyezése érdekében a foglalkoztatási törvény számos támogatás megállapítását teszi lehetővé. Az egyik legjelentősebb ezek közül – a bértámogatásként is ismert – foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, amely a munkabér egy részének, illetőleg egészének átvállalásával a hosszabb ideje munka nélküli személyek tartós időtartamú foglalkoztatására ösztönzi a munkaadókat.
A célok megvalósítása érdekében a támogatás abban az esetben nyújtható, ha a hosszabb ideje munka nélküli személyek alkalmazása – az általuk betöltött vagy ahhoz hasonló munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában – a létszám növekedését (a foglalkoztatás bővítését) eredményezi, továbbá a munkaadó a megnövelt létszám tekintetében – legalább a támogatás folyósításának időtartamával megegyező – továbbfoglalkoztatásra vállal kötelezettséget.
1.2. A támogatás alanyai
A támogatás annak a munkaadónak (közvetlen alany) nyújtható, aki, illetőleg amely hosszabb ideje munka nélküli személyt (közvetett alany) kíván foglalkoztatni.
1.2.1. Közvetlen alany
1.2.1.1. Munkaadó
A támogatás szempontjából munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki a kirendeltség által közvetített személyt munkaviszonyban, illetve azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban kívánja foglalkoztatni.
1.2.1.2. Munkaviszony
A támogatás megállapításakor munkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni.
Nem állapítható meg támogatás a munkaviszonynak nem tekinthető foglalkoztatás esetében, tehát a megbízási jogviszonyban vagy a vállalkozási szerződés alapján keresőtevékenységet folytatókra, illetőleg a segítő családtag munkavégzésére tekintettel.
1.2.2. Közvetett alany
A támogatás közvetett alanya az a munkavállaló lehet, akit a foglalkoztatás megkezdése előtt a kirendeltség legalább hat hónapja munkanélküliként, illetve legalább három hónapja pályakezdő munkanélküliként tart nyilván.
A hat hónapos, illetőleg pályakezdő esetében a három hónapos munka nélküli állapot időtartamának számításánál a munka nélküli állapotnak a következő foglalkoztatásokban történő részvételt közvetlenül megelőző és követő időtartamát össze kell adni:
– a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesülés,
– az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka, az elzárás büntetés időtartama, kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
– sor- vagy tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat teljesítése,
– rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó keresőtevékenység időtartama, feltéve hogy a munkanélküli bejelentési kötelezettségének eleget tett,
– a kirendeltség által támogatott közhasznú munkavégzés,
– a közmunkaprogramban történő részvétel,
– a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott számára a települési önkormányzat által a települést érintő közfeladat ellátása érdekében szervezett munka.
1.3. A támogatás megállapításának feltételei
Támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki
– a támogatott munkanélküli alkalmazását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és
– a támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatás megkezdése előtt a kirendeltséghez benyújtotta, és
– a támogatással érintett munkakör tekintetében munkaerőigény-bejelentési kötelezettségének a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban eleget tett, és
– vállalja, hogy a kirendeltség által közvetített személyt a támogatás folyósításának időtartama alatt, továbbá – azt követően – legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamban tovább foglalkoztatja (a kettő együtt: a foglalkoztatási kötelezettség időtartama), és a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt a támogatott munkanélküli és a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szünteti meg.
1.3.1. Felmondási tilalom
A jogszabály a munkaviszony megszüntetésének csupán egyetlen formáját tilalmazza: a munkáltató működésével összefüggő okra alapított rendes felmondást. A támogatás megállapításakor és annak folyósításakor közömbös tehát, ha a munkaviszony más okból (pl. közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással) szűnik meg. Nem tartozik a tilalom hatálya alá továbbá a rendes felmondás olyan esete sem, amikor a munkaviszonyt a munkáltató a munkavállaló munkavégzésére, illetve egészségi állapotára való hivatkozással szünteti meg.
1.3.2. Munkanélküli foglalkoztatása
A támogatás csak munka nélküli személy foglalkoztatásához nyújtható. Ha a munkáltató a foglalkoztatást a kérelem benyújtása előtt megkezdi, a munkavállaló nem tekinthető munka nélküli személynek, tehát alkalmazásához támogatás nem folyósítható.
1.3.3. Tájékoztatás a munkaerőigényről
Az Flt. 8. §-a (5) bekezdésének b) pontja értelmében a munkaadó a munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor – a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet mellékletében meghatározott módon – tájékoztatja a kirendeltséget. A kötelezettségét elmulasztó kérelmező részére támogatás nem nyújtható.
1.3.4. Kizáró okok
Nem állapítható meg a támogatás, ha
– a munkaadót a "fekete munkavégzés" vagy a szakszervezeti jogok megsértése miatt [a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdésének a), d), valamint i)-n) pontjai alapján] munkaügyi bírság fizetésére kötelezték az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig, valamint
– a foglalkoztatás nem a kérelmező munkáltatónál történik.
A jogszabály tilalmazza a támogatás megállapítását, ha a foglalkoztatás nem a kérelmező munkáltatónál történik, vagyis
– a munkavállalót a munkáltatók között ellenérték fejében létrejött megállapodás alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezik (kirendelés), valamint
– a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét – működési körében felmerült okból – átmenetileg nem tudja teljesíteni, és erre tekintettel a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezik,
– a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönbevevőnek átengedi (munkaerő-kölcsönzés).
A felsorolt időtartamok a foglalkoztatási kötelezettség időtartamába sem számíthatók be.
1.4. A támogatás megállapítása
A támogatás – a jogszabályi feltételek fennállása és a kizáró körülmények hiánya esetén - mérlegelési jogkörben eljárva állapítható meg.
1.4.1. Előnyben részesítés
A mérlegelési jogkör gyakorlása során különösen az a munkaadó részesül előnyben, aki
– társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen kíván munka nélküli személyt foglalkoztatni,
– részmunkaidős foglalkoztatási lehetőséget kínál,
– megváltozott munkaképességű munka nélküli személyek foglalkoztatását vállalja,
– pályakezdő fiatalokat alkalmaz,
– a kirendeltséggel korábban eredményesen együttműködött.
1.5. A támogatás formája, mértéke
A munkaadó részére a munkavállaló munkabére 50-100 százalékáig terjedő mértékű, vissza nem térítendő támogatás nyújtható az MPA foglalkoztatási alaprészéből legfeljebb egyéves időtartamra.
1.5.1. Támogatott munkabér
Munkabéren a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a "Munkaügyi Statisztikai Fogalmak" című módszertani segédletében "kereset" címszó alatt meghatározott juttatásokat kell figyelembe venni az alábbiak szerint.
A támogatott munkabérbe beletartozik:
– alapbér (órabér, havibér), alapilletmény,
– bérpótlékok, illetménykiegészítés.
A támogatott munkabérnél nem vehető figyelembe:
– a bérköltségbe tartozó egyéb tételek (pl. jutalom, prémium),
– a munkabérbe nem tartozó egyéb juttatások (pl. étkezési hozzájárulás, ruhapénz).
1.5.2. Folyósítás
A támogatást havonta, utólag kell folyósítani. Ha a támogatás folyósításának időtartama alatt a munkavállaló munkabére emelkedik, a támogatás összege változatlan marad, vagyis a támogatás megállapításakor figyelembe vett munkabér meghatározott százalékának megfelelő összeg folyósítandó tovább.
Kivételt jelent, ha a támogatás folyósításának időtartama alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér). Ebben az esetben a támogatás összege – a munkaadó kérelme alapján – megnövelhető a minimálbér növekedésének arányában, a támogatás százalékos mértéke azonban nem emelkedhet.
1.6. A támogatás folyósításának megszüntetése
Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását,
– ha a munkaviszony megszűnése, illetőleg megszüntetése esetén,
– a munkanélküli előre látható tartós távolléte következik be (pl. sorkatonai szolgálat, gyermekgondozásra igénybe vett fizetés nélküli szabadság).
Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, és a már felvett támogatás összegét - a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig számolt jegybanki kamattal növelt összegben – vissza kell fizetni, ha a munkaadó
– a támogatott vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével öszszefüggő okból, rendes felmondással megszünteti,
– a támogatási összeget munkabérként nem fizeti meg a támogatással érintett munkavállalónak,
– a munkabért terhelő járulékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget,
– a támogatást - egyéb okból – jogalap nélkül vette fel (pl. valótlannak bizonyult a munkaviszony – támogatás megállapítását megelőző hat hónap alatti időtartamban történő – megszüntetésének módjára vonatkozó nyilatkozata, illetőleg a támogatást nem a kirendeltség által közvetített személy foglalkoztatásához vette igénybe).
1.6.1. Visszafizetés
A támogatás visszafizetésére köteles a munkaadó abban az esetben is, ha a fenti körülmények a támogatás folyósításának megszűnését követően, azonban a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt következnek be, vagy a jogalap nélküli kifizetés a továbbfoglalkoztatási kötelezettség lejártát követően jut a kirendeltség tudomására.
A visszakövetelésre nyitva álló határidő 5 év. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés 5 éven túl sem évül el mindaddig, ameddig a büntethetőség el nem évül.
A támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni.
Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától, a befizetés napjáig a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 301. §-ának (2) bekezdése szerinti, a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napján hatályos szabályoknak megfelelően kiszámított késedelmi kamat terheli. A munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamat visszakövetelésétől.
1.7. Eljárási szabályok
A támogatás iránti kérelmet a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltséghez kell benyújtani. A kérelem elbírálásáról a kirendeltség - mérlegelési jogkörben eljárva – határozattal dönt. A támogatás folyósításának részletes szabályait a munkaadó és a kirendeltség által kötött megállapodás tartalmazza.
1.7.1. Vonatkozó jogszabály
A támogatás megállapítására vonatkozó részletes szabályokat az Flt. 16. §-a, továbbá az R. 11. §-a tartalmazza.
