4. Illetékek, költségek a cégbírósági eljárásban

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 5.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/02. számában (2004. január 5.)

2004. január 1-jétől jelentősen változtak a cégbírósági eljárás illeték tételei.

4.1. A cégbejegyzési eljárás illetéke

A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke

– nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 600 000 forint,

– zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 80 000 forint,

– az előző két bekezdés alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100 000 forint,

– jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50 000 forint,

– egyéni cég esetén 30 000 forint,

– külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 250 000 forint, valamint

– külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 150 000 forint.

4.1.1. Fióktelep bejegyzése

Változatlan az a rendelkezés, hogy amennyiben a cégbejegyzésre irányuló kérelemben fióktelep bejegyzését is kérik, úgy az előzőekben meghatározott illetéken kívül további illetéket már nem kell a kérelmezőnek fizetnie.

4.1.2. Egyéb eljárások

Az általános szabály szerint a cégbíróság egyéb eljárásaiért fizetendő illeték összege 5000 forint, ez alól azonban vannak kivételek, amelyeket a következőkben ismertetünk.

4.1.2.1. Változások bejegyzése

Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be, úgy a bejelentett változások számától függetlenül 8000 forint illetéket kell fizetni (ez a szabály nem változott). Kivétel ez alól a rendelkezés alól az az eset, ha a cég vagyona változik. Ilyenkor ugyanis a változásbejelentési eljárásért a cégbejegyzésre irányuló eljárás fentiekben részletezett illetékének 40 százalékát kell megfizetni, amely illeték azonban már magában foglalja a vagyonváltozással egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

4.1.2.2. Cégkivonat, cégbizonyítvány, cégmásolat

A cégkivonat elkészítésének illetéke 5000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 3000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 7000 forint illetéket kell fizetni (a mértékek a tavalyi évhez képest szintén nem változtak).

4.2. Közzétételi költségtérítés

A cégbíróság eljárásáért fizetendő illetékek mellett a cégeknek a közleményeik, hirdetményeik közzétételéért is díjat kell fizetniük – ez az úgynevezett közzétételi költségtérítés. Ezen túlmenően a társaságok (bizonyos esetekben a magánszemélyek, például felszámolási eljárás kezdeményezésekor) költségtérítést fizetnek egyes, bíróságok által közzétett közlemények után is. Az említett közlemények az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapjában, a Cégközlönyben jelennek meg.

4.2.1. Cégbírósági eljárások költsége

4.2.1.1. A cégbejegyzési eljárás költségtérítése

A cég bejegyzése közzétételének költségtérítése

– jogi személyiség nélküli cég esetén 10 000 forint,

– jogi személyiségű cég esetén pedig 20 000 forint.

4.2.1.2. Változások közzététele

Amennyiben a cég adatai változnak, úgy a változás közzétételéért

– jogi személyiség nélküli cég esetén 5000 forint, míg

– jogi személyiségű cég esetén 10 000 forint

összegű költségtérítést kell fizetni.

Abban az esetben, ha a cég tevékenységi köre változik, és ezt a változást a társaság tagjai a tagok gyűlésének jegyzőkönyvébe, illetve taggyűlési (közgyűlési) jegyzőkönyvbe foglalják, a változásért nem kell sem közzétételi költségtérítést, sem pedig eljárási illetéket fizetni.

4.2.1.3. Térítésmentes eljárások

A bejegyző végzés

– kijavításának,

– kiegészítésének,

– a cég bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezésének, valamint

– a cég törlésének

a közzététele ingyenes.

Ugyancsak ingyenes a cégbíróság által a cég törvényességi felügyelete körében a cég működésének felfüggesztéséről hozott határozat, valamint a hivatalbóli törlési eljárás során hozott határozat rendelkező részének a közzététele, valamint annak a jogerős végzésnek a közzététele, amellyel a cégbíróság a cég bejegyzésére vonatkozó kérelmet utasítja el, vagy a cég bejegyzése iránti eljárást megszünteti, akkor, ha a felsorolt intézkedéseket a cégbíróság azért alkalmazta, mert a kérelmező a közzétételi költségtérítést nem fizette meg.

4.2.1.4. Kérelem elutasítása, eljárás megszüntetése

Ha a cég bejegyzésére vonatkozó kérelmet a cégbíróság jogerős végzésével elutasítja, vagy a cég bejegyzése iránti eljárást megszünteti – az előző bekezdésben ismertetett eset kivételével –, e végzések rendelkező része közzétételének költségtérítése 5000 forint.

Amennyiben azonban – hiánypótlásra való felhívás nélküli elutasítás esetében – a cég a cégbejegyzési kérelmét az elutasító végzés közlését követően 8 napon belül újból benyújtja, a már befizetett közzétételi költségtérítés teljes összegét - figyelemmel arra, hogy ebben az esetben a hiánypótlás nélkül történt elutasítást tartalmazó végzést nem tették közzé – az újabb eljárásban hozott végzés közzétételére kell felhasználni.

4.2.2. Más bíróságok közleményei

Vannak olyan esetek, amikor a közzétételre nem a cégbíróság, hanem – törvény alapján – más bíróság köteles (például a felszámolást elrendelő végzés, a helyi önkormányzat adósságrendezésének megállapítását elrendelő végzés stb.). Ezekben az esetekben a közzétételi költségtérítés összege 15 000 forint, amely magában foglalja a bíróság eljárása során közzétett valamennyi közlemény költségtérítését. A költségtérítés összegét az eljárás kezdeményezőjének kell befizetnie, és a költségtérítés befizetését igazoló bizonylatot az eljárást megindító kérelemhez kell mellékelnie. A befizetett költségtérítés viseléséről az eljárás végén a bíróság rendelkezik.

4.2.3. Közvetlen közzétételi kötelezettség

Ha a közlemény Cégközlönyben való közzétételi kötelezettségét a jogszabály közvetlenül a cégnek vagy más szervezetnek írja elő (például a magánszemély, jogi személy kötelezése, ha gazdasági társaságban bizonyos mértékű befolyást szerez), a közzététel költségtérítése megjelenési alkalmanként

– cég esetén - ideértve azt is, amikor a közzétételre jogszabály természetes személyt kötelez - 12 000 forint;

– a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A §-ában meghatározott esetben 25 000 forint (A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá a pénzügyminiszter és a belügyminiszter által meghatározott egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. A helyi önkormányzat, ha az előző évben teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot, és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az előző bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni.);

– a Magyar Könyvvizsgálói Kamara esetében 150 000 forint, végül

– jogszabályban meghatározott más szervezet esetében 10 000 forint.

Az előzőekben felsorolt közzétételre kötelezettek a közlemény szövegét közvetlenül az Igazságügyi Minisztériumhoz küldik meg postán vagy telefax útján (441-3732), a közzétételi költségtérítés (többszöri közzétételi kötelezettség esetén valamennyi megjelenési alkalom költségtérítése) befizetésének igazolásával (a csekkel vagy annak fénymásolatával) együtt.

4.2.3.1. A közlemény módosítása

Előfordulhat, hogy a közzétevők a közzétételre megküldött közlemény módosítását (kijavítását, kiegészítését) a közlemény szövege nyomdai előkészítésének megkezdése után vagy a Cégközlönyben történt megjelenést követően – az érdekkörükben felmerült okból - kérik. Az ilyen közzétételért úgyszintén költségtérítést kell fizetniük, amelynek összege azonos a fentiekben ismertetett költségtérítés-összegekkel. A módosító közleményt azonban csak egy alkalommal, a korábbi megjelenésre történő utalással kell közzétenni.

4.2.4. Nem jogszabályon alapuló kötelezettség

Amennyiben a közzétételre a céget nem jogszabály kötelezi (például akkor, ha a részvénytársaság alapító okirata úgy rendelkezik, hogy a hirdetményeket a Cégközlönyben kell közzétenni), a közzétételért utólag, terjedelemtől függően a Magyar Hivatalos Közlönykiadó számlája alapján kell fizetni.

A közzétételi költségtérítést a fenti esetekben az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számlájára kell megfizetni az erre rendszeresített csekken, avagy átutalással.

4.2.5. A költségek visszatérítése

A közzétételi költségtérítést az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelemre vissza kell téríteni, ha

– a cég a közzétételi költségtérítés befizetése ellenére a kérelmét a bírósághoz, illetve a cégbírósághoz mégsem kívánja benyújtani;

– a változás bejegyzésére vonatkozó kérelmet a cégbíróság jogerős végzésével elutasította, vagy azt a cégbíróság érdemi intézkedése előtt visszavonták;

– a cégközlemény a cég, illetve a változás bejegyzésétől számított 30 napon belül nem jelent meg;

– a cég vagy más szervezet közleménye az Igazságügyi Minisztériumba érkezését követő 30 napon belül nem jelent meg. Ezt a rendelkezést azonban nem lehet alkalmazni akkor, ha a közlemény tartalma nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, és az Igazságügyi Minisztérium erre a céget a közzététel előtt figyelmezteti, azonban a közlemény szövegét a figyelmeztetés ellenére nem módosítja a közzétételt kérő. Ilyenkor a Cégközlönyben az Igazságügyi Minisztérium feltünteti, hogy a közleményt figyelmeztetés ellenére jelentették meg;

– a cég vagy más szervezet a közleményét a közlemény közzététele nyomdai előkészítésének megkezdése előtt visszavonta, valamint

– a közzétételi költségtérítést más okból nem használták fel (például, ha a felszámolást olyan adós ellen kérik, amely ellen más hitelező kérelme alapján az eljárás már folyamatban van).

4.2.5.1. A kérelem mellékletei

A kérelemhez mellékelni kell a visszatérítési igényt megalapozó okiratokat.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 5.) vegye figyelembe!