2. Változások a cégtörvényben

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 5.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/02. számában (2004. január 5.)

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi XXLV. törvény (Ctv.) vonatkozásában a társasági törvény módosítása kapcsán már jelzett, 2003. évi XLIX. törvény jelentős változásokat hozott. A módosítások szinte kivétel nélkül az idei év január 1-jétől hatályosak, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. A Ctv. európai gazdasági egyesüléssel kapcsolatos előírásai pedig a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától lépnek életbe. Összeállításunkban a fontosabb változásokat ismertetjük, de emellett a cégek számára fontosabb Ctv.-rendelkezéseket is felelevenítjük.

2.1. A cégnyilvántartás adatai, nyilvánossága és közhitelessége

A cégnyilvántartás a cégjegyzékből, a cégjegyzékben szereplő adat, jog vagy tény igazolására szolgáló mellékletekből, illetve az egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek benyújtására a céget – közérdekből, vagy a forgalom biztonsága, illetve a hitelezői érdekek védelme céljából – törvény kötelezi. Ezek a cégiratok. A cégnyilvántartás folyamatosan regisztrálja a cégekre vonatkozó meghatározott adatokat egészen a cég bejegyzésétől a cég törléséig.

A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok teljeskörűen nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. Teljeskörűen nyilvánosak a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell.

2.1.1. Cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány

A cégbíróságon a cégnyilvántartás adataiból cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető.

A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát tartalmazza, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen, a cégbizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel vagy nem szerepelt. A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.

A cégbíróságon a létesítő okiratról, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegéről, valamint a letétbe helyezett, a számviteli törvény szerinti beszámolóról is kérhető hiteles másolat.

2.1.2. Közhitelesség, nyilvánosság

A cégnyilvántartás a közhitelesség és a nyilvánosság alapelvei szerint működik, ami alapvetően a gazdasági élet szereplőinek megfelelő tájékoztatását és ezáltal a forgalom biztonságát, továbbá hitelezővédelmi érdekeket szolgál. A cégnyilvántartás egyben egy olyan adatbázis, amely a bíróságok és a különböző hatóságok (például adóhatóság, rendőrség) és államigazgatási-önkormányzati szervek számára is nélkülözhetetlen adatokat tart nyilván.

A közhitelesség azt jelenti, hogy a cégnyilvántartás közhitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok fennállását vagy megszűnését és változásait. Ezért az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles az abban feltüntetett adatokat hitelesnek, illetve a valósággal egyezőnek elfogadni.

A nyilvánosság alapelve azt jelenti, hogy a cégbíróságon a nyilvános cégiratokba bárki betekinthet, és érdekeltségének igazolása nélkül a cégnyilvántartás adataiból tájékozódhat. A nyilvánosság keretében nemcsak az iratok megtekintése lehetséges, hanem azokról egyrészt teljeskörűen feljegyzés készíthető, másrészt a cégek létesítő okiratairól (társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat), valamint a számviteli törvény előírásai szerint letétbe helyezett mérlegekről, illetve beszámolókról a cégbíróságokon hiteles másolat is kérhető.

2.1.2.1. A közhitelesség elvének sérelme

A közhitelesség követelménye azonban nem minden esetben érvényesül maradéktalanul, ezért a cégnyilvántartás adatainak felhasználásakor erre a lehetőségre általában tekintettel kell lenni. A közhitelesség sérelmét eredményezi például a cégeljárás elhúzódása, vagy az is, amikor a cégek nem, vagy csak késedelmesen tesznek eleget a bejegyzett adatok változása esetén a bejelentési kötelezettségüknek. Ilyenkor a cégnyilvántartás adatai akár hoszszabb időn át is a valóságos helyzettől eltérőek, azaz félrevezetők lehetnek. Ezért a cégjegyzékkel, illetve az arról kiállított cégmásolattal, cégkivonattal és cégbizonyítvánnyal [Ctv. 3. §-ának (3) bekezdése] mint közokirattal szemben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 195. §-ának (3) bekezdésében biztosított ellenbizonyítás lehetőségét is figyelembe kell venni.

2.1.3. Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat

Az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működik a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (Szolgálat), ahol a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem számítógépen rögzített, még be nem jegyzett adatairól lehet kérelemre tájékoztatást kapni. A Szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon számítógépen rögzített adatokkal. A Szolgálat jelentősége abban áll, hogy amíg az egyes cégbíróságokon csak az ott nyilvántartott cégek adatai és cégiratai hozzáférhetők, illetve tekinthetők meg az érdeklődők számára, addig a Szolgálat a valamennyi cégbírósággal kapcsolatban álló országos számítógépes hálózaton keresztül nemcsak egy-egy cégre vonatkozóan tud adatokat szolgáltatni, hanem központilag összesített adatokat is ki tud gyűjteni a felhasználó egyéni igényei szerint. A cégmásolat, a cégkivonat és a cégbizonyítvány mint közokiratok kiadására a Szolgálat is jogosult. Ezt a közszolgáltatást bárki igénybe veheti.

2.1.3.1. Tájékoztatás, hiteles másolat

A Szolgálat kérelemre tájékoztatást, illetve hiteles másolatot ad a cégek számviteli törvény szerinti – közzététel céljából a Szolgálathoz megküldött, és ott számítógépen rögzített – éves beszámolóiról is, egyben biztosítja a beszámolókba való betekintést. A cégnevekkel kapcsolatban is kérhető tájékoztatás a Szolgálatnál.

2.1.3.2. Csoportosított céginformációk

A Szolgálattól a cégjegyzékekbe bejegyzett adatokról csoportosított céginformációként történő szolgáltatása is kérhető, de ha a csoportosított cégadatok valamely személy cégtulajdonosi minőségére, cégjegyzési jogosultságára vagy arra vonatkoznak, hogy valamely személy mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot, ez a céginformáció csak akkor teljesíthető, ha az azt kérő valamilyen törvényes jogcímet igazol arra vonatkozóan, hogy az összesített adatokra miért van szüksége. A megkötésnek adatvédelmi oka van. Ilyen törvényes jogcím, ha az adatokra a bíróságnak, ügyészségnek, bírósági végrehajtónak, nemperes eljárást lefolytató közjegyzőnek vagy közigazgatási szervnek feladatainak teljesítéséhez, illetve más információt kérőnek az adott cégformára vonatkozó, törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges.

Törvényes jogcím hiányában az információt kérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.

2.1.3.3. A Szolgálat kötelezettségei

A Szolgálat a céginformáció iránti kérelmet, valamint az adatszolgáltatás tényét köteles a számítógépes rendszerben rögzíteni úgy, hogy az adattal rendelkezőt az adatszolgáltatás időpontjáról, jogcíméről, a kért adatokról és az adat felhasználójának személyéről – ha törvény másként nem rendelkezik - tájékoztathassa.

A Szolgálat a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő cégadatokról.

2.1.3.4. Költségek

A Szolgálat a kért céginformációt a bíróság, az ügyészség, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, valamint közigazgatási szervek részére – közfeladataik ellátása érdekében – ingyenesen bocsátja rendelkezésre, csak a hálózat használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtéríteniük. Más kérelmező a Szolgálat tevékenységének igénybevételéért – a szolgáltatás költségeivel összhangban álló - térítést köteles fizetni.

2.2. Közzétételi kötelezettség

A cégnyilvántartás nyilvánosságának fontos eszközét jelenti az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja, a Cégközlöny.

2.2.1. Elektronikus Cégközlöny

A Cégközlöny a 2004. január 1-jétől hatályos módosítás szerint elektronikus formában jelenik meg. A cégjegyzék adatait, illetve azok változásait – ideértve a cég törlését is – tartalmazó végzését a cégbíróság a Cégközlönyben hozza nyilvánosságra, felsorolva azokat az okiratokat is, amelyek alapján a végzést meghozta. A végzésben, illetve annak alapján a Cégközlönyben megjelenő közleményben azt is szerepeltetni kell, hogy a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető cégbíróságon megtekinthetőek. Emellett a Cégközlönyben közzéteszik azokat az adatokat is, amelyekkel a törvény alapján más szervezet egészíti ki - számítógépes rendszer útján – a cégjegyzéket (például adószám, statisztikai számjel, a cég pénzforgalmi számlájának száma stb.).

2.2.2. A cégbíróságok közleményei

A cégbíróság a Cégközlönyben közleményként teszi közzé

– a cég bejegyzése iránti eljárás megszüntetését,

– a cég bejegyzése iránti kérelem elutasítását,

– a cég bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezését,

– a cég működésének felfüggesztését,

– a hivatalbóli törlési eljárás megindítását és befejezését, amennyiben a céget mégsem törlik a nyilvántartásból.

2.2.3. Egyéb bírósági közlemények

Az adott ügyben eljáró bíróság a Cégközlönyben közleményként teszi közzé

– a végelszámolás megindulását és befejezését, amennyiben a céget nem törlik a nyilvántartásból,

– a csődeljárás kezdetét és befejezését,

– a felszámolás kezdetét és befejezését.

2.2.4. Cégek közleményei

Bizonyos esetekben maguk a cégek kötelesek az információ közzétételére (például a mérleg közzététele, a befolyásszerzés tényének a közzététele stb.).

2.2.4.1. A közzététel módja

Abban az esetben, ha a közlemény Cégközlönyben való közzétételére törvény közvetlenül a céget kötelezi, a közlemény szövegét az Igazságügyi Minisztériumhoz kell megküldeni, a közzétételi költségtérítés befizetésének igazolásával együtt. A cégeket terhelő különböző közzétételi kötelezettségek pontos betartásához fontos jogkövetkezmények fűződnek mind a közlemények időszerűségét, mind számszerűségét – az adott határozat vagy intézkedés előtt vagy után mennyi idővel és hányszor köteles a cég az adott közleményt megjelentetni és milyen időközökkel –, mind pedig a közlemények kötelező tartalmát illetően. A gyakran szigorú határidőkhöz kötött és pontosan körülírt tartalommal közzéteendő határozatoknak a törvényi előírásokkal való egyezősége vagy annak a hiánya az eljárás érvényességét vagy érvénytelenségét eredményezheti. Ezért a cégbíróságok a hozzájuk beadandó megjelent közleményeket ebből a szempontból hivatalból ellenőrzik. A közleményeket a leközlésük előtt pedig az Igazságügyi Minisztérium ellenőrzi abból a szempontból, hogy azok tartalmilag megfelelnek-e a törvényi rendelkezéseknek, azonban ha a cég figyelmeztetés ellenére nem módosítja a közleménye szövegét, akkor a cég felelősségére történik meg az ilyen hibás vagy hiányos közlemény megjelentetése.

2.2.4.2. Értesítés

A közlemény megjelenéséről a céget a Cégközlöny a közlemény szövegének utolsó megjelenését követő 8 napon belül a közlemény levonatának megküldésével értesíti.

A közleményeket a Cégközlönynek az Igazságügyi Minisztériumba történt érkezést követő 30 napon belül nyilvánosságra kell hoznia.

2.2.4.3. Költségtérítés

A Cégközlönyben megjelenő közleményekért költségtérítést kell fizetni.

2.2.4.4. Hivatalos nyilvánosságra hozatal

A cég a cégjegyzékben bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő – az adat igazolására szolgáló – okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, ha az adatot a Cégközlönyben közzétették. A cégjegyzéki bejegyzések hivatalos nyilvánosságra hozatala ugyanis csak ezzel az aktussal történik meg. Innen értesülhetnek az esetleges érdekeltek arról, hogy mely cégek és milyen cégjegyzéki adatokkal szerepelnek a nyilvántartásban, illetve hogy a már bejegyzett adatok mennyiben változtak. Ez jelzi továbbá azt is, hogy az adott új bejegyzésre vagy változásra vonatkozó döntést, szerződésmódosítást stb. a cégbíróság a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva bejegyzésre alkalmasnak tartotta, illetve elfogadta azt. Ez alól az általános szabály alól csak az az eset a kivétel, ha bizonyított tény, hogy a harmadik személy a kérdéses adatot vagy okiratot már a Cégközlönyben történt közzétételt megelőzően is ismerte. A bizonyítási teher ebben a kérdésben a cég oldalán van.

A közzétételt követő 16. napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az adat, illetve az okirat megismerésére nem volt lehetősége.

Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

A cég – a jóhiszemű személlyel szemben – nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak.

2.2.4.5. Eljárás az adatok eltérése esetén

A 2004. január 1-jétől hatályos módosítás iktatta be azt a rendelkezést, hogy amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett adat egymástól eltér, harmadik személy hivatkozhat a Cégközlönyben nyilvánosságra hozott adatra, kivéve ha a cég bizonyítja, hogy a harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett helyes adatot ismerte. Harmadik személy hivatkozhat olyan okiratra és adatra is, amely tekintetében a cég nem tett eleget a cégbírósági bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve ha az okiratban foglaltakhoz - nyilvánosságra hozatal hiányában – nem fűződik joghatály.

2.3. A cégjegyzék adattartalma

Változott a Ctv.-nek a cégjegyzék adattartalmára vonatkozó rendelkezése is.

2.3.1. Általános adatok

A hatályos szabályozás alapján a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza

– a cég cégjegyzékszámát,

– a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét,

– a cég nevét,

– a cég székhelyét,

– a létesítő okirat, társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét,

– a cég főtevékenységét és a létesítő okiratban feltüntetett további tevékenységi köreit, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében – az engedély megadása után – az engedély számát és érvényességi időtartamát is – a 2003. december 31-éig érvényes szabály szerint a cégjegyzék itt a cég létesítő okiratában megjelölt tevékenységi köröket tartalmazta a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,

– a cég jegyzett tőkéjét, és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét,

– a képviselet módját (önálló vagy együttes) – a korábbi előírások szerint itt csak a cégjegyzés módja szerepelt,

– a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is (A korábbi rendelkezés szerint ebben a rovatban meglehetősen kevés adat szerepelt, csupán a cégjegyzésre jogosultak nevét, cégét és lakóhelyét, székhelyét, valamint tisztségét kellett itt megjelölni.),

– a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét,

– a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét, valamint

– a cégbejegyzés időpontját.

2.3.2. A cégjegyzék szükség szerinti tartalma

Vannak olyan cégadatok, amelyeket a cégjegyzék kizárólag akkor tüntet fel, ha a cég rendelkezik azokkal (például: a cég nem köteles fióktelepet, kamarai tagsági jogviszonyt létesíteni, idegen nyelvű cégnevet felvenni stb.). Ennek megfelelően a cégjegyzék csak szükség szerint tartalmazza

– a cég rövidített nevét,

– a cég idegen nyelvű elnevezését,

– a cég telephelyét,

– a cég fióktelepét,

– meghatározott időtartamra alapított cég esetén a működés befejezésének időpontját,

– a jogelőd(ök), illetve a jogutód(ok) cégnevét és cégjegyzékszámát,

– a könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), e jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontját; könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős – korábban ez a rovat csak a nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét) tartalmazta,

– a felügyelőbizottsági tagok nevét és lakóhelyét, e jogviszonyuk keletkezésének és megszűnésének időpontját – a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját korábban nem tartalmazta a cégjegyzék,

– annak a kamarának a megjelölését, amelynek a cég a tagja, valamint

– a cég közösségi adószámát – a cégjegyzék ezzel az adattal az uniós csatlakozás okán egészült ki.

2.3.3. Közhiteles nyilvántartások adatai a cégjegyzékben

A cégjegyzékben - az előzőekben meghatározottakon túl – fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is, így

– a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését,

– a felszámolás kezdő időpontját és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás fizetésképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás megindítását és befejezését is, feltüntetve a külföldi vállalkozás felszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),

– a végelszámolás megindítását és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás végelszámolásának megindítását és befejezését, valamint a külföldi vállalkozás végelszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),

– a cég működésének felfüggesztését,

– a hivatalbóli törlési eljárás kezdő időpontját és befejezését, illetve a cég megszűntnek nyilvánítását,

– a jogerős bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítást és a per befejezését,

– a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perindítást és befejezését,

– a tag kizárása iránti perindítást és a per befejezését,

– kiskorú tag (tulajdonos) esetén a törvényes képviselő nevét és lakóhelyét,

– a cég elleni végrehajtás – ideértve a biztosítási intézkedést is – elrendelését, továbbá

– a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalását.

A módosítás a fenti adatokat egyetlen vonatkozásban érintette csak, nevezetesen: korábban csak a cég megszűntnek nyilvánítását kellett a cégjegyzékben szerepeltetni, január 1-jétől azonban fel kell tüntetni a hivatalból törlési eljárás kezdő és befejező időpontját is.

2.3.4. Cégformához kötődő adatok

A cégjegyzék cégformánként az alábbi adatokat is tartalmazza:

1. közkereseti társaság esetében a tagok nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét)

2. betéti társaság esetében

– a társaság beltagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

– a társaság kültagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

– a társaság kültagjai betétjének együttes összegét;

3. közös vállalat esetében

– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

– a közös vállalat csatlakozó tagja csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását;

4. korlátolt felelősségű társaság esetében

– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

– a korlátolt felelősségű társaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,

– ha az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal, ezt a tényt;

5. részvénytársaság esetében

– azt, hogy a részvénytársaság nyilvánosan vagy zártkörűen működik,

– részvényfajták (részvényosztályok) szerint a bemutatóra szóló részvények számát és névértékét,

– részvényfajták (részvényosztályok) szerint a névre szóló részvények számát és névértékét,

– ha a részvény átruházását az alapszabály korlátozza,

– a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,

– a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,

– a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét,

– a részvénytársaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,

– egyszemélyes részvénytársaság esetében az alapító, illetve az egyedüli részvényes nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), illetve ha az egyszemélyes részvénytársaság részvényese a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal, ezt a tényt;

6. egyesülés esetében

– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

– az egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását;

7. közhasznú társaság esetében

– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

– a társaság közhasznúnak minősülő tevékenységét,

– azt a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervezetet, amellyel a társaság a közhasznú tevékenység folytatására szerződést kötött,

– a közhasznúsági fokozatot,

– a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontját;

8. egyéni cég esetében a cégtulajdonos nevét és lakóhelyét;

9. külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében

– a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és székhelyét,

– a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,

– a külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőinek nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját (ezzel a tartalommal 2004. január 1-jétől);

10. külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében

– a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és székhelyét,

– a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,

– a külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőinek nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját (ezzel a tartalommal 2004. január 1-jétől);

11. oktatói munkaközösség esetében a cég típusát, a cég tagjainak nevét, lakóhelyét;

12. vízgazdálkodási társulat esetében

– a társulat típusát (vízitársulat vagy víziközmű-társulat),

– az ellenőrző bizottsági tagok nevét és lakóhelyét;

13. vállalat esetében

– a vállalat típusát,

– a vállalat irányítási formáját.

14. Végrehajtói iroda esetében

– a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

– az önálló bírósági végrehajtó tag esetében nevét, szolgálati helyét (annak a helyi bíróságnak a megnevezését, amely mellé kinevezték), hivatali helyiségének címét, az illetékességi területe kiterjesztésének tényét és terjedelmét,

– az önálló bírósági végrehajtó tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét.

Fel kell tüntetni a cégjegyzékben szereplő természetes személy esetében anyjának leánykori nevét is, továbbá ha a cég tagja cégjegyzékbe bejegyzett belföldi cég, annak cégjegyzékszámát is.

2.4. Képviselet, cégjegyzés

Jelentősen változtak a képviseletre, cégjegyzésre vonatkozó szabályok.

2.4.1. Cégjegyzési jog

A hatályos Ctv.-rendelkezés szerint a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság.

2.4.2. A cégjegyzés módja

A cégjegyzés módja lehet önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén úgy is lehet rendelkezni, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy azonban csak egyféle módon – vagy önállóan, vagy mással együttesen – jegyezheti a céget.

2.4.2.1. Felhatalmazás a cégjegyzés módjától eltérő képviseletre

A Ctv. 12. §-a (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott képviselet (önálló vagy együttes), valamint a cégjegyzés módja azonos, a létesítő okirat azonban meghatározott ügyekben a cégjegyzés módjától eltérő képviseletre adhat felhatalmazást. Mind az önálló, mind az együttes képviselet (cégjegyzési jog) korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

2.4.3. Közzétételt követő bejelentések

Amennyiben a cég a képviseletére jogosult személyre vonatkozó adatokat a cégbíróságnak bejelentette, és azokat a cégbíróság nyilvánosságra hozta, a képviselő megválasztásával vagy kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a cég csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt. Ellenkező esetben a harmadik személlyel szemben a cég felel a jogellenes megválasztással vagy kinevezéssel esetlegesen okozott kárért.

A közzététel megtörténtét követően a cég nem hivatkozhat harmadik személlyel szemben arra, hogy a bejegyzett képviselő a hatáskörét túllépve járt el.

2.4.4. Aláírási címpéldánnyal kapcsolatos előírások

2.4.4.1. Az aláírásminta jelentősége

Lényeges, garanciális jellegű szabály, miszerint a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (címpéldány) tartalmazza.

2.4.4.2. A címpéldány tartalmi kellékei

A közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányon – a létesítő okiratban foglaltakkal egyezően – fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, anyjának leánykori nevét, a cégjegyzésre jogosult tisztségét, a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját.

2.5. Jegyzett tőke a Ctv.-ben

2.5.1. A jegyzett tőke megjelölése

A Ctv. 2004. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében a jegyzett tőkét – a devizakülföldi társaság kivételével – forintban, forintra kerekítve kell meghatározni. E rendelkezés, illetve a Ctv. 12. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint (azaz meg kell jelölni a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét) kell feltüntetni külföldiek magyarországi fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás által a működéshez rendelkezésre bocsátott összeget.

2.5.1.1. A jegyzett tőke mértékének változása

Abban az esetben, ha a cégbejegyzést követően a cég jegyzett tőkéjének mértéke megváltozik, a cégjegyzék a továbbiakban a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét már nem tünteti fel.

2.5.2. Évenkénti kötelező bejelentés

Szövetkezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását – a változások számától függetlenül – évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni.

2.6. A bejegyzési kérelemmel kapcsolatos változások

2.6.1. Kézbesítési megbízott

Amennyiben a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes személy szerepel, úgy a kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni.

A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel, illetve állandó lakóhellyel rendelkező – a cég cégjegyzékében nem szereplő – szervezet vagy természetes személy egyaránt lehet.

2.6.1.1. A kérelem kötelező melléklete

A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízását, illetve a megbízatás elfogadását igazoló okiratot is.

2.6.1.2. A kézbesítési megbízott feladatai

A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. A bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi személy számára ismertté vált.

2.6.1.3. Változás a megbízott személyében

Ha a kézbesítési megbízott személye változik, e változás bejelentése – az érintett külföldi személy értesítése alapján – a vezető tisztségviselő feladata. A kézbesítési megbízotti megbízatásról való lemondást – illeték, valamint közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül – kivételesen maga a kézbesítési megbízott is bejelentheti a cégbíróságnak, ha igazolja, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a megbízatásról történt lemondásáról és írásban felhívta, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról, azonban a külföldi személy az értesítését követő 60 napon belül nem jelölt ki új kézbesítési megbízottat, vagy a külföldi személy részére a lemondást tartalmazó okirat nem volt kézbesíthető. A kézbesítési megbízottnak a felhívás elküldését, illetve a kézbesítés sikertelenségét igazoló iratokat a bejelentéséhez csatolnia kell. A kézbesítési megbízott a lemondásának cégbírósági bejelentéséig köteles a kézbesítési megbízotti feladatokat ellátni.

2.6.1.4. A cégbíróság eljárása a kézbesítési megbízott lemondása esetén

Ha a Ctv. rendelkezései szerint maga a kézbesítési megbízott jelenti be a lemondását, a cégbíróság a kézbesítési megbízottra vonatkozó adatokat törli a cégnyilvántartásból és ezzel egyidejűleg törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva intézkedik a cég törvényes működésének helyreállításáról, ennek során felhívja a céget, hogy gondoskodjon új kézbesítési megbízott bejegyzéséről.

2.6.2. Hatósági engedélyek a cégeljárásban

Abban az esetben, ha a cég létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, a bejegyzési kérelemhez az erre vonatkozó engedélyt (hatósági határozatot) csatolni kell. A hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör azonban a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély hiányában is bejegyezhető a cégjegyzékbe. Az engedélyköteles tevékenységet viszont a cégnyilvántartásba bejegyzett cég csak az engedély cégbírósághoz történő benyújtását, a bejegyzés alatt álló cég pedig emellett csak a cég bejegyzését követően kezdheti meg.

2.6.2.1. Bejegyzett adatok

A cégbíróság a hatósági engedély számát és érvényességi idejét bejegyzi a cégjegyzékbe.

2.6.3. Költségtérítés- és illetékmentes eljárások

A gazdasági társaság adataiban bekövetkezett változást illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon akkor, ha

– a változás a cég tevékenységi körét érinti, illetve ha

– a változás állami vagy önkormányzati döntés alapján a cég székhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolására vagy a cégjegyzékbe bejegyzett utcanév, illetve házszám változására vonatkozik.

2.6.4. A cég bejegyzése

2.6.4.1. Értesítés

A cégbíróság a cég bejegyzéséről (változásbejegyzéséről) 8 napon belül végzésével értesíti a bejegyzést kérőt. A kérelemnek helyt adó végzést nem kell indokolni.

2.6.4.2. Adatfeltüntetési kötelezettség a bejegyzés után

A cég bejegyzését követően a cég írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során fel kell tüntetni

– a céget nyilvántartó cégbíróság nevét,

– a cég nevét és székhelyét,

– a cég cégjegyzékszámát, valamint szükség szerint

– a cég felszámolására, illetve végelszámolására utaló toldatot.

A cég a fentiekben felsorolt adatokon túlmenően – választása szerint - feltüntetheti a jegyzett tőkéjét is. Ebben az esetben azonban a cégjegyzékben szereplő jegyzett tőke feltüntetése mellett meg kell jelölni annak ténylegesen rendelkezésre bocsátott összegét is.

Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletének írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során a külföldi vállalkozásra vonatkozó adatokat kell feltüntetni az előző bekezdésekben ismertetetteknek megfelelően. Emellett szerepeltetni kell a fióktelep, valamint a kereskedelmi képviselet cégjegyzékét vezető cégbíróság nevét és a cég nevét, székhelyét, valamint cégjegyzékszámát is.

2.7. Érvénytelenségi per

A Ctv. új rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, amikor a cégbejegyzést követően a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítását kérik a bíróságtól.

2.7.1. Perindítási határidő

A hatályos előírások szerint a jogerős cégbejegyzést követően a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt a cég ellen a cég bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 6 hónapos határidőn belül a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt indítható per. A 6 hónapos perindítási határidő jogvesztő.

2.7.2. Felperesek

A perindításra az ügyész, valamint az jogosult, aki jogi érdekét valószínűsíti.

2.7.3. A perindítás feltételei

Perindításnak kizárólag abban az esetben van helye, ha

– a létesítő okiratot nem foglalták közokiratba, illetve azt ügyvéd (jogtanácsos) nem látta el ellenjegyzésével;

– a létesítő okirat nem tartalmazza a cég nevét vagy főtevékenységét, illetve a jegyzett tőke összegét vagy a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulásának mértékét;

– a cég megjelölt tevékenységi köre jogszabályba vagy a közrendbe ütközik;

– a jegyzett tőke befizetésének törvényben megállapított legkisebb összegére vonatkozó előírásokat megsértették;

– a cég alapításában részt vevő valamennyi tag (részvényes) cselekvőképtelen volt, valamint

– a cég alapításában részt vevők, a tagok (részvényesek) legkisebb számára vonatkozó törvényi előírást megsértették.

2.7.4. Érvénytelenség és kötelezettségek

Lényeges azonban, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azoknak a kötelezettségeknek a fennállását, amelyek a cég terhére vagy javára a bíróság ítéletében megállapított időpontot megelőzően keletkeztek.

2.8. Törvényességi felügyeleti eljárás

2.8.1. A törvényességi felügyeleti eljárás alapja

Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha

– a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő jellegét a bejegyzési eljárásban a cégbíróság még nem ismerte, mivel az adat törvénysértő jellegéről csak később szerzett tudomást,

– a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok folytán vált törvénysértővé,

– a cégjegyzék nem tartalmazza vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak (emlékeztetőül: a korábbi rendelkezés e körben a létesítő okiratot, illetve annak módosítását is megnevezte a cégjegyzék mellett, azonban csak az anyagi jogszabálysértést említette a kötelező jogszabályi előírások között),

– a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,

– ha törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

2.8.1.1. Törvényességi felügyelet gyakorlása a bejegyzési eljárás alatt

Törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési eljárás alatt is indulhat akkor, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei jogszabályba ütköznek, és a kérelmet jogerősen még nem bírálták el.

2.8.2. Intézkedések

A törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság dönt a törvényességi felügyeleti kérelemről, és indokolt esetben – az intézkedésre okot adó körülmény súlyától függően – a következő intézkedést hozza:

– írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására,

– a céget 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,

– a cég határozatának végrehajtását meghatározott időre felfüggeszti, illetve megsemmisíti azt, és szükség esetén új határozat hozatalát írja elő,

– a cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívja a cég vezető testületét,

– meghatározott időre felfüggeszti a cég működését,

– a céget eltiltja a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilvánítja, amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható.

2.8.2.1. Intézkedések együttes alkalmazása

A fentiekben felsorolt intézkedések együttesen alkalmazására is lehetőséget ad a Ctv. A cég megszűntnek nyilvánítására azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha az előzőekben meghatározott egyéb intézkedések nem vezettek eredményre.

2.8.3. Bírák kizárása

A Ctv. 50. § (1) bekezdésének c) pontja alapján indult ügy elbírálásában – azaz, amikor a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának alapja az, hogy a cégjegyzék nem tartalmazza vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak – nem vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett cégjegyzékadatra vonatkozó bejegyző (változást bejegyző) végzést hozta (ez a rendelkezés a törvényességi felügyelet körében korábban jelzett módosításhoz kapcsolódóan változott).

2.8.4. A cég megszűntnek nyilvánítása

Új rendelkezése a Ctv.-nek, miszerint a cég bejegyzésére vonatkozó végzéssel kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás nem vezethet a cég megszűntnek nyilvánításához, kivéve ha a cég alapítása bűncselekménnyel történt, és ezt a tényt jogerős bírósági ítélet megállapította. Ebben az esetben a törvényességi felügyeleti eljárásra az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül van lehetőség.

2.8.5. Határozatok kézbesítése

A törvényességi felügyeleti kérelem, illetve bejelentés tárgyában hozott határozatot a cégnek és a kérelmezőnek (bejelentőnek) kézbesíteni kell.

2.9. Törlési eljárás hivatalból

A hivatalbóli törlési eljárást megalapozó feltételeket tartalmazó Ctv.-beli rendelkezés helyébe új előírások léptek az idei évtől.

2.9.1. Tagok, részvényesek felhívása

Az új rendelkezések szerint, amennyiben a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen, felhívja a cég 25, 50, illetve 75 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagjait (részvényeseit), hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket 60 napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok (részvényesek) a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.

2.9.2. Hivatalbóli törlési eljárás lefolytatásának elrendelése

Abban az esetben, ha a cégbíróság által megkeresett, a fentiekben megjelölt tagok (részvényesek) a cégbíróság felhívásában foglaltaknak határidőn belül nem tesznek eleget, vagy az előző bekezdésben foglalt bírói intézkedésre megfelelő mértékű szavazati joggal rendelkező tag (részvényes) hiányában nem volt lehetőség, a cégbíróság elrendeli a hivatalbóli törlési eljárás lefolytatását. Ennek során a törvényességi felügyeleti eljárás – írásunk korábbi részében ismertetett - szabályait kell alkalmazni.

2.9.3. Korlátlan tagi, részvényesi felelősség a törlési eljárásban

Ha az 50, illetve 75 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tag (részvényes) felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott, és a bíróság fentiekben részletezett felhívásának nem tesz eleget, úgy a határidő eredménytelen lejártát követően a tag (részvényes) már nem hivatkozhat korlátozott felelősségére. Ilyenkor az érintett tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve ha bizonyítja, hogy a törvényes működés helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható. Erre őt a cégbíróság az intézkedésre vonatkozó felhívást tartalmazó végzésében köteles figyelmeztetni.

2.9.4. Eljárás felszámolás elrendelése esetén

Előfordulhat, hogy a törlési eljárás elrendelését követően a cég ellen felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtanak be. Ebben az esetben a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróság a kérelem benyújtásáról haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. A cégbíróság a felszámolás elrendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedéséig a cég törléséről nem határozhat.

2.9.4.1. A törlési eljárás megszüntetése

A felszámolás elrendelése esetében a törlési eljárást meg kell szüntetni.

2.9.4.2. Az eljárás folytatása, törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása

Abban az esetben, ha a felszámolási eljárás a felszámolás elrendelése nélkül fejeződik be, a cégbíróság folytatja a törlési eljárást, vagy szükség szerint törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz.

2.9.5. Közzététel, felhívás

A törlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság – a kézbesítés mellőzésével - a Cégközlönyben közzéteszi. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is, ha a cég ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított 30 napon belül a cégbíróságnak jelentse be.

2.9.5.1. Az eljárás megszüntetése

Érdemi bejelentés esetén a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására, és ha a felhívás eredményes, úgy a cégbíróság a törlési eljárást megszünteti.

2.9.5.2. A törlési eljárás folytatása

Ha a 30 napos határidőn belül nem érkezik érdemi bejelentés, vagy a törvényes működést nem állították helyre, a cégbíróság folytatja a törlési eljárást, és a Cégközlönyben végzést tesz közzé, amelyben felhívja a cég hitelezőit és az egyéb érdekelteket arra, hogy a cég általuk ismert ingó vagy ingatlan vagyonára vonatkozó adatokat – hitelezők esetében hitelezői igényüket is megjelölve – 30 napon belül jelentsék be. A végzés meghozatalával egyidejűleg a cégbíróság megkeresi a cég székhelye szerint illetékes földhivatalt, illetve szükség szerint más közhiteles nyilvántartást vezető szervezetet (például adóhatóságot, a gépjármű-nyilvántartó hatóságot, Közjegyzői Kamarát stb.), hogy a cég tulajdonában álló – általuk ismert – ingó vagy ingatlan vagyonra vonatkozóan 30 napon belül adjanak tájékoztatást.

A törlési eljárás folytatására vonatkozó végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ellen csak a törlési eljárást befejező határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet jogorvoslattal élni.

2.9.5.3. Felszámolási eljárás kezdeményezése a cégbíróság által

Ha megállapítható, hogy a cég vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a törlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég felszámolási eljárását.

2.9.6. A cég törlése hivatalból, végzéssel

Ha a törlési eljárás folyamata alatt a cég vagyonára vonatkozóan nem merül fel adat, a cégbíróság a cég törléséről – felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül – végzéssel határoz. A cégjegyzékben a törlés bejegyzése mellett fel kell tüntetni "a cég hivatalból törölve" megjegyzést.

2.9.6.1. Közzététel

A fentiekben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben szintén közzé kell tenni.

2.9.7. A törlési eljárás megszüntetése

Amennyiben a törlési eljárás bármely szakaszában a cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig a cég helyreállítja a törvényes működését, a cégbíróság a törlési eljárást megszünteti.

2.10. Vagyonrendezési eljárás

Új jogintézmény 2004. január 1-jétől a Ctv.-ben az úgynevezett vagyonrendezési eljárás. A vagyonrendezési eljárás nemperes eljárás, amelynek lefolytatására a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei bíróság jogosult.

2.10.1. Az eljárás lefolytatásának alapja

A vagyonrendezési eljárást – kérelemre vagy hivatalból – akkor kell lefolytatni, ha hivatalból történő törlési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyon kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa.

2.10.1.1. Eljárás folyamatban lévő végrehajtás esetén

Ha azonban a törölt cég ellen végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor a végrehajtási eljárás alatt, a lefoglalt vagyontárgy vonatkozásában nincs lehetőség a vagyonrendezési eljárás kezdeményezésére.

2.10.2. Kérelmezők

Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja (részvényese), illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyonra tulajdoni igényt támaszt.

2.10.3. A kérelem tartalma és mellékletei

A kérelmezőnek meg kell jelölnie a törölt cég, valamint annak a vagyontárgynak az azonosításához szükséges adatokat, amely vonatkozásában a vagyonrendezési eljárás lefolytatását kéri, továbbá csatolnia kell azokat az okiratokat, amelyekkel a vagyon létét, tulajdoni helyzetének rendezetlenségét valószínűsíti. A kérelemhez csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó igazolást is.

2.10.4. Vagyonrendezési eljárás hivatalból

Hivatalból kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást, ha a közhiteles nyilvántartást vezető szervezet (például a földhivatal) bejelenti, hogy a nyilvántartásában a törölt cég tulajdonosként szerepel.

2.10.5. A bíróság eljárása kérelem esetén

A bíróság a kérelemben foglaltakat megvizsgálja. Ennek során – szükség szerint – további okiratokat szerezhet be, és a kérelmezőt, valamint a törölt cég volt tagjait (részvényeseit) és az esetleg fellelhető korábbi vezető tisztségviselőit meghallgathatja.

2.10.5.1. Az eljárás lefolytatásának elrendelése, a kérelem elutasítása

Kérelemre induló vagyonrendezési eljárás esetén – amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a megjelölt vagyontárgy a törölt cég tulajdonában állt – a bíróság elrendeli a vagyonrendezési eljárás lefolytatását, kivéve ha valószínűsíthető, hogy a fellelt vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fedezné, figyelemmel a vagyonrendező díjára is – erre a későbbiekben még visszatérünk. Ebben az esetben a bíróság elutasítja a kérelmet. A kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárást azonban minden esetben le kell folytatni, ha a vagyon közhiteles nyilvántartásban szerepel.

A vagyonrendezési eljárás azonban az előző bekezdésben foglalt feltételek fennállta esetében is lefolytatható akkor, ha a kérelmező vállalja és megelőlegezi az eljárás lefolytatásával várhatóan felmerülő költségeket, valamint a vagyonrendező díját.

2.10.5.2. Vagyonrendező kirendelése, közzététel

A vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendelő végzésben a bíróság vagyonrendezőt rendel ki a felszámolók névjegyzékében szereplő felszámolók közül, és felhívja a törölt cég volt hitelezőit, illetve tagjait (részvényeseit), hogy a vagyontárgyra vonatkozó igényeiket 30 napon belül a vagyonrendezőnek jelentsék be, illetve csatolják az igényt megalapozó okiratokat. A bíróság a vagyonrendezési eljárás lefolytatásának elrendeléséről szóló jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi. A bejelentési határidő a közzététel napjával kezdődik.

2.10.6. A vagyonrendező feladatai az értékesítés során

Az igények bejelentését követően a vagyonrendező a vagyontárgyat a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 49. §-ában meghatározottak szerint értékesíti.

2.10.6.1. Az értékesítés módja

Az említett jogszabályhely előírásai szerint tehát a vagyonrendezőnek a törölt cég vagyontárgyait nyilvánosan kell értékesítenie, mégpedig a forgalomban elérhető legmagasabb áron – pályázat vagy árverés keretében.

A vagyonrendező az említett eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el, ha

– ehhez az igénybejelentő hozzájárul, vagy ha

– a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha

– a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 forint. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében.

2.10.6.2. Az értékesítés kezdő időpontja

Az értékesítést a vagyonrendezési eljárás – fentiekben meghatározott – közzétételének időpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni.

2.10.6.3. Aki nem szerezhet tulajdont az értékesítés során

Az értékesítésen a vagyonrendező, annak tulajdonosa (tagja, részvényese, létesítője), illetve annak vezető tisztségviselője, valamint ezek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója – a közeli hozzátartozókat a társasági törvény változásainak ismertetésénél, a vagyonátruházási szerződések szabályainál már ismertettük – tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet.

2.10.6.4. A beszámítás tilalma

A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az (adós) törölt céggel szemben beszámítással nem élhet.

2.10.6.5. Eljárás a vagyonrendező kötelezettségszegése esetén

Amennyiben a vagyonrendező a vagyontárgy értékesítése során a Cstv.-ben foglalt – az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó - rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés – így különösen a pályázat, árverés - eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál keresettel megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Abban az esetben pedig, ha a vagyonrendező, a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az elővásárlásra jogosult az előző bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz fordulhat.

2.10.7. Ingatlan értékesítése

Ingatlan értékesítése esetében – annak ellenére, hogy a cég jogalanyisága már a törléssel megszűnt – a vagyonrendező által megkötött szerződés alapján az új tulajdonos tulajdonjogát a vagyonrendezési eljárás befejezését követően - kérelmére – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

2.10.8. A vagyon értékesítésének mellőzhetősége

A vagyon értékesítése kivételesen mellőzhető akkor, ha az összes kérelmező azt közösen kéri és vállalja, valamint megelőlegezi az eljárás lefolytatásával várhatóan felmerülő költségeket és a vagyonrendező díját.

2.10.9. Az értékesítésből befolyt összeg felosztása

A vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg az eljárás költségeinek (a vagyonrendező díjának) elszámolását követően elsődlegesen a hitelezői igények kielégítésére szolgál. Ha a rendelkezésre álló összeg valamennyi hitelezői igény kielégítésére nem elegendő, a hitelezők kielégítése követeléseik arányában történik meg.

2.10.9.1. Bejelentett hitelezői igény hiánya

Ha hitelezői igényt nem jelentettek be, a rendelkezésre álló összeget a volt tagok (részvényesek) között – a létesítő okirat eltérő rendelkezésének hiányában – a cég törlésekor fennálló részesedésük arányában osztják meg azzal, hogy a felosztás során a kérelmet elő nem terjesztő tagok (részvényesek) figyelmen kívül maradnak.

2.10.9.2. Jogilag érdekelt személy igénye

Ha csak olyan személy jelentett be igényt, akinek a vagyonrendezéshez jogi érdeke fűződik, az értékesítés során befolyt összeg elszámolására az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

2.10.10. Vagyonfelosztási javaslat

A vagyontárgy értékesítését, illetve annak mellőzése esetében a kérelmezőknek az értékesítés mellőzésére vonatkozó megállapodása benyújtását követő 30 napon belül a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatot készít. A vagyonfelosztási javaslat keretében a vagyonrendező az eljárás lefolytatásával kapcsolatban közvetlenül felmerült költségei, továbbá munkadíjként 100 ezer forint és az azt terhelő törvényes járulékok (például forgalmi adó) megállapítását kérheti a bíróságtól, amelyet a vagyonfelosztási javaslat elkészítése során a felosztásra rendelkezésre álló összegből le kell vonni.

2.10.10.1. A bíróság eljárása a javaslat alapján

A bíróság megvizsgálja a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatát, és ezt követően végzéssel határoz a vagyonrendező költségeinek és díjazásának összegéről, annak viseléséről, a hitelezők követeléseinek kielégítéséről, illetve a hitelezőnek nem minősülő kérelmezők közötti vagyonfelosztásról, továbbá kötelezi a vagyonrendezőt a még szükséges intézkedések megtételére. Az értékesítés - korábbiakban ismertettettek szerinti – mellőzése esetén a vagyontárgyat a kérelmező tulajdonába, illetve a kérelmezők által meghatározott arányban a kérelmezők közös tulajdonába adja.

2.10.11. Korlátok kérelemre indult eljárás esetén

Kérelemre indult eljárás esetében a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése vagy más vagyontárgy birtokbaadása csak akkor lehetséges, ha a kérelmezők a vagyonrendező bíróság által megállapított költségeit és munkadíját – amennyiben azokat nem vonták le – megfizették.

Amennyiben a vagyonrendezési eljárást hivatalból folytatták le, a vagyonrendező előzőekben meghatározott költségeinek és díjának a vagyonfelosztási javaslat alapján nem fedezett részét az állam viseli.

2.10.12. Jogorvoslat

A vagyonfelosztásról döntő végzés ellen fellebbezni lehet. Az eljárás jogerős befejezésének tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.

Az előzőekben leírtak megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a céget végelszámolási eljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatását követően törlik a cégnyilvántartásból, de a cég törlését követően olyan vagyon kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa.

Amennyiben a vagyonrendezési eljárást felszámolási eljárás előzte meg, a vagyonrendezési eljárást a felszámolási ügyben eljárt bíróság köteles lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy a bíróságnak lehetőség szerint azt a felszámolót kell vagyonrendezőként kirendelnie, amelyik a felszámolási eljárás során eljárt, és a hitelezőket ilyenkor a Cstv. 57. §-a szerinti sorrendben kell kielégíteni.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 5.) vegye figyelembe!