A gazdasági társaságokról szóló törvény előírásait jelentősen módosította az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény. Összeállításunkban e változásokat - amelyek kevés kivétellel 2004. január 1-jétől hatályosak – részletesen ismertetjük.
1.1. Átalakuló gazdasági társaságok
A gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó közös szabályok könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseit érinti a változás, közelebbről az a könyvvizsgáló jogait és felelősségét meghatározó általános előírásokat kiterjeszti az átalakuló gazdasági társaságok könyvvizsgálójára is. E szerint tehát az átalakulással érintett társaság(ok) könyvvizsgálója betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, mindezeken túl a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit is megvizsgálhatja. Ugyanakkor a könyvvizsgáló a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkok megőrzésére is köteles, felelősségére pedig a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályokat kell alkalmazni.
1.1.1. Részvénytársaságok átalakulása
A módosítás a részvénytársaságok átalakulására vonatkozó szabályok egy részét is érintette.
1.1.1.1. Egyesülés
A részvénytársaságok egyesülése esetén az egyesülési szerződésben 2004. január 1-jéig – az általános tartalmi elemeken túl, egyebek mellett – az egyesülő társagok részvényeinek cserearányáról kellett rendelkezni. A változás szerint azonban ebben a vonatkozásban az egyesülési szerződésnek lényegesen többet kell tartalmaznia, nevezetesen abban meg kell határozni – a korábbi előírásokkal azonosan – az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát, de emellett a beolvadó részvénytársaság részvényesei számára az alaptőkén felüli vagyon terhére juttatható kiegészítő készpénzfizetés mértékét is azzal a korlátozással, hogy az nem lehet több, mint a részvényesek számára a vagyonhányaduk alapján juttatott részvények névértékének 10 százaléka.
Új elem, hogy a jövőben az egyesülési szerződésben azokat az előnyöket is meg kell jelölni, amelyeket az egyesülő részvénytársaságok az igazgatóságnak, a vezető állású munkavállalóknak, illetve a felügyelőbizottság tagjainak nyújtanak.
A módosítás az egyesüléssel érintett részvénytársaságok vezető tisztségviselőinek felelősségét is szigorította, felelősségükre ugyanis az általános Gt.-beli rendelkezés vonatkozik az idei évtől. Ez azt jelenti, hogy az egyesülés előkészítése és végrehajtása során tanúsított vétkes magatartásukkal okozott kárért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek akkor, ha a kár a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből, illetőleg elmulasztásából adódik.
1.1.1.2. Szétválás
A részvénytársaságok egyesülésénél ismertetettekkel azonosan, a szétválási szerződésben rögzíteni kell a szétváló részvénytársaságok részvényeinek cserearányát és a részvényesek számára az alaptőkén felüli vagyon terhére juttatható kiegészítő készpénzfizetés mértékét, amely nem lehet több, mint a részvényesek számára a vagyoni hányaduk alapján juttatott részvények névértékének 10 százaléka, valamint meg kell határozni azokat az előnyöket is, amelyeket a szétváló részvénytársaságok az igazgatóságnak, a vezető állású munkavállalóknak, illetve a felügyelőbizottság tagjainak nyújtanak.
Lényeges garanciális elemként iktatta be a Gt.-be a módosítás azt a rendelkezést, miszerint a részvénytársaságok szétválása esetén a vezető tisztségviselőknek tájékoztatniuk kell a közgyűlést arról, ha a szétválási szerződés tervezetének elkészítése, illetve közgyűlési elfogadásának időpontja között a társaság vagyonában jelentős változás állott be.
1.2. Részvényfajták
Változatlan a Gt.-nek az a rendelkezése, miszerint az egyes részvénytípusokon belül eltérő fajtájú részvények bocsáthatók ki. Az eddigi részvényfajták (a törzsrészvény, az elsőbbségi részvény, a dolgozói részvény, valamint a kamatozó részvény) mellett megjelent egy új részvényfajta, ez a visszaváltható részvény. A felsorolt kategóriákba nem tartozó részvények a módosítást követően is törzsrészvénynek minősülnek.
1.2.1. Visszaváltható részvény
A Gt. 189. §-a korábban a saját részvényekre vonatkozó előírásokat tartalmazta az erre vonatkozó címmel. 2004. január 1-jétől, a visszaváltható részvény bevezetésével értelemszerűen e részvényfajta meghatározását tartalmazza az említett törvényhely a következők szerint: ha a részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya) arra lehetőséget ad, a közgyűlés az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben olyan névre szóló részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján – az alapító okiratban (alapszabályban) foglaltak szerint – a részvénytársaságot vételi jog vagy a részvényest eladási jog illeti meg (ez az úgynevezett visszaváltható részvény). E részvények vonatkozásában az alapító okirat (alapszabály) a vételi és az eladási jog gyakorlását egy sorozaton belül együttesen is lehetővé teheti.
1.2.2. Vételi, eladási jog gyakorlása
A vételi, illetve eladási jog gyakorlásának feltételeit a részvénytársaság alapító okiratában (alapszabályában) kell a részvények kibocsátását megelőzően meghatározni azzal, hogy a részvénytársaság csak olyan részvény vonatkozásában élhet vételi jogával vagy teljesítheti a részvényes eladási jogából fakadó kötelezettségeit, amelyekre vonatkozóan a részvényes a teljes névértéket, illetve kibocsátási értéket megfizette, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta.
1.2.2.1. Tilalom
Nincs lehetőség azonban a vételi, illetőleg az eladási jog gyakorlására abban az esetben, ha a részvénytársaság [a Gt. 223. §-ának (1) bekezdése alapján (az alaptőke terhére történő kifizetés tilalma)] osztalékfizetésről sem határozhatna. A vételi, illetve eladási jog gyakorlásához a szükséges fedezet megállapításával összefüggésben az éves beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.
1.2.2.2. Bejelentés, közzététel
A vételi, avagy eladási jog gyakorlásával kapcsolatban a részvénytársaságnak azonnali bejelentési kötelezettsége áll fenn a cégbíróság felé. Emellett a részvénytársaság a bejelentéssel egyidejűleg intézkedik a joggyakorlás tényének a Cégközlönyben való közzétételéről is.
A visszaváltható részvényekre egyebekben a törzsrészvényre vagy az elsőbbségi részvényre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
1.3. Az alapító okirat tartalma
1.3.1. Az apport meghatározása
A módosítás pontosította az alapító okirat apporttal kapcsolatos meghatározásának tartalmi elemeit. E szerint amennyiben az alapító okirat apporttal kapcsolatos rendelkezést tartalmaz, úgy abban meg kell jelölni
– a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát,
– értékét,
– az ellenében adandó részvények számát, névértékét,
– a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és
– a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapító okirat szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló független könyvvizsgáló nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét) is.
1.3.2. Új tartalmi elemek az alapító okiratban
A fentiekben említett pontosítás mellett az alapító okirat – szükség szerinti – tartalmi elemei kibővültek. Az alapító okirat tehát szükség szerint tartalmazza
– a részvények kötelező bevonásának, a Gt. 259. §-a (5) bekezdésének alkalmazásával összefüggésben szükséges, a törvényben elő nem írt eseteit [A Gt. 259. §-ának (5) bekezdése alapján mellőzhető az alaptőke leszállításával összefüggésben a közgyűlési határozathozatal és – több részvénysorozatba tartozó részvény kibocsátása esetén – az érintett részvényesek hozzájárulása, ha a részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya) meghatározott feltétel bekövetkeztének esetére a részvények kötelező bevonását és az alaptőke leszállítását előzetesen (az érintett részvénysorozatba tartozó részvények kibocsátását megelőzően) előírta. A részvénybevonás feltételeire és módjára vonatkozó részletes szabályokat az alapító okirat (alapszabály) állapítja meg.], továbbá
– az igazgatóság felhatalmazását – a visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlásával, a saját részvény megszerzésével, osztalékelőleg fizetésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban – közbenső mérleg elfogadására. Ehhez azonban a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyására van szükség.
1.4. Apport a részvénytársaságban
A Gt. apporttal kapcsolatos rendelkezései szinte teljes körben megváltoztak.
1.4.1. A könyvvizsgáló jelentése
A módosítás szerint a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) szolgáltatása esetén az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését – ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke összhangban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével –, valamint a könyvvizsgáló által alkalmazott értékelési szempontok ismertetését. A részvénytársaság választott könyvvizsgálója nem jogosult a nem pénzbeli hozzájárulás értékének előzetes felülvizsgálatára.
1.4.2. Az apport meghatározása
Nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog, illetve apportnak minősülhet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. Az alapító, illetve a részvényes munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását azonban nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.
1.4.3. Bejelentés, közzététel
A – fentiekben ismertetetteknek megfelelő – független könyvvizsgáló jelentését az alapító okirattal együtt meg kell küldeni a cégbíróságnak; a részvénytársaság ezzel egyidejűleg gondoskodik a független könyvvizsgálói jelentésnek a Cégközlönyben történő közzétételéről is (emlékeztetőül: korábban a részvénytársaságnak kizárólag a cégbíróság felé állt fenn az előzőek szerinti kötelezettsége, közzétételi kötelezettsége azonban nem volt).
1.4.4. Alapítói nyilatkozat
A jövőben a részvénytársaság alapítói – az alapító okirat mellékleteként – írásbeli nyilatkozatban kötelesek megjelölni azokat az indokokat és tényeket, amelyek alapján a nem pénzbeli hozzájárulás értékét megállapították, amennyiben az a független könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb. Ez esetben az alapítók írásbeli nyilatkozatát az alapító okirattal együtt meg kell küldeni a cégbíróságnak.
1.4.5. A bejegyzés feltétele
A részvénytársaságot kizárólag akkor lehet a cégjegyzékbe bejegyezni, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulást – a Gt. eltérő rendelkezése hiányában, erre a későbbiekben még visszatérünk – a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották. (Megjegyezzük, hogy a Gt. korábbi rendelkezése eltérésre semmilyen formában nem adott lehetőséget ebben a körben.)
1.5. Vagyonátruházási szerződések
A módosítás új rendelkezéseket iktatott be a Gt.-be arra az esetre, ha meghatározott személyek között úgynevezett vagyonátruházási szerződések jönnek létre. Lényeges, hogy ezek a szabályok akkor is alkalmazandók, ha a részvénytársaságot nyilvános alapítással hozzák létre.
1.5.1. Kötelező közgyűlési jóváhagyás
Az új előírások alapján abban az esetben, ha a részvénytársaság cégbejegyzésétől számított két éven belül a társaság és annak alapítója, valamint a társaság és a szavazati jogok legalább tíz százalékával rendelkező részvényes vagyonátruházási szerződést köt – feltéve, hogy a részvénytársaság által teljesítendő ellenszolgáltatás elérné az alaptőke egytizedét –, e megállapodáshoz a részvénytársaság közgyűlésének előzetes, egyben jóváhagyó határozata szükséges. Ilyenkor a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére és a független könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó – cikkünk korábbi részében már ismertetett – rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az előzőekben ismertetett szabályok alkalmazására nincs lehetőség a társaság tevékenységi körébe tartozó szokásos nagyságrendű szerződésekkel, a hatósági határozattal és árverés útján történő tulajdonszerzéssel, valamint a tőzsdei ügyletekkel kapcsolatban.
A fenti előírást kell alkalmazni abban az esetben is, ha a részvénytársasággal az alapító, illetve a részvényes – Ptk. szerinti – közeli hozzátartozója (közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó valamint: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa), továbbá ha olyan személy köt szerződést, amelyben az alapító, illetve a részvényes a Gt. 226/F §-a szerinti befolyással (azaz közvetlenül vagy közvetve a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással) rendelkezik.
1.5.1.1. Eltérő szabályozási lehetőség
Lehetőség van azonban arra, hogy a részvénytársaság alapító okirata az előzőekben foglaltak alkalmazását a cégbejegyzés időpontjától számított két naptári évnél hosszabb időszakra, valamint a szavazati jogok tíz százalékával nem rendelkező részvényesek vonatkozásában is előírhatja.
1.6. Részvénytársaság alapítása
1.6.1. Változások az alapítási tervezet tartalmában
Korábban már részleteztük a részvénytársaság alapító okiratának új tartalmi elemeit szabályozó rendelkezéseket. Lényegében az alapítási tervezet tartalmát is a már ismertetett elemekkel egészítette ki a módosítás. Ennek megfelelően az alapítási tervezetben – az eddigiek helyett, illetőleg mellett – meg kell határozni
– a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében jegyezhető részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató alapító nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapítási tervezet szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló független könyvvizsgáló nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét);
– a részvények kötelező bevonásának, a Gt. – írásunk korábbi részében már részletezett – 259. §-a (5) bekezdésének alkalmazásával összefüggésben szükséges, a törvényben kötelezően elő nem írt eseteit, valamint
– az igazgatóság felhatalmazását – a Gt. 207. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerinti esetekben, melyek a következők: a visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlása, a saját részvény megszerzése, osztalékelőleg fizetése, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelése – a közbenső mérleg elfogadására, amelyhez ilyenkor is szükséges a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása.
1.6.2. Az alaptőke rendelkezésre bocsátása
Az új szabályok szerint a részvényes köteles a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe való bejegyzésétől számított egy éven belül a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét befizetni, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig a részvénytársaság bejegyzési kérelme benyújtásáig rendelkezésre bocsátani, kivéve ha a nem pénzbeli hozzájárulás értéke az alaptőke huszonöt százalékát nem éri el. Ebben az esetben a részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya) - legfeljebb a cégbejegyzéstől számított ötödik év végéig – módot adhat a nem pénzbeli hozzájárulás későbbi időpontban történő szolgáltatására. A részvényest e kötelezettségek alól – az alaptőke-leszállítás esetét kivéve – nem lehet mentesíteni, és az általa már teljesített vagyoni hozzájárulást a részvénytársaság fennállása alatt nem követelheti vissza.
1.7. A társasági vagyon védelme
Korábban a Gt. társasági vagyon védelmével kapcsolatos rendelkezései "Az alaptőke védelmére vonatkozó rendelkezések" címszó alatt szerepeltek. A módosítással azonban nemcsak a fejezet címe változott, hanem – feltehetően hitelezővédelmi szempontból – a vonatkozó rendelkezések is szigorodtak.
1.7.1. Kifizetés saját tőke terhére
A módosítást követően a részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Gt.-ben meghatározott esetekben és – az alaptőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nincs lehetőség a kifizetésre akkor, ha a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el, avagy éppen a kifizetés következtében nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét. Ebben a körben kifizetésnek kell tekinteni mind a pénzbeli juttatásokat, mind pedig a nem pénzbeli, vagyoni értékű juttatásokat is. Nem minősül azonban kifizetésnek a részvénytársaság által ellenérték nélküli részvényjuttatás akkor, ha az az alaptőke felemelésekor, a felemelt alaptőkére eső részvények juttatásával, illetőleg ingyenes dolgozói részvény forgalomba hozatalával történik.
1.7.1.1. Visszafizetési kötelezettség
Abban az esetben, ha a részvénytársaság a fenti rendelkezésbe ütközően teljesít kifizetéseket, azokat a részvénytársaság részére vissza kell fizetni. A visszafizetési kötelezettség feltétele annak a részvénytársaság általi bizonyítása, hogy a részvényes – akinek javára a kifizetés történt - rosszhiszemű volt.
1.7.2. Osztalék
A részvényest a részvénytársaságnak a Gt. szerinti felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből a részvényei névértékére jutó arányos hányada (osztalék) illeti meg. Az alapító okirat (alapszabály) lehetőséget adhat arra, hogy a részvényest megillető osztalékot nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként adja ki részére a részvénytársaság. A részvényes az osztalékra azonban csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.
1.7.2.1. Korlát
Az előzőekben meghatározottak alkalmazására kizárólag az alapító okiratban (alapszabályban) az egyes részvényosztályokra meghatározott külön jogok, illetve korlátozások figyelembevételével van lehetőség.
1.7.2.2. A határozathozatal feltételei
A közgyűlés az osztalék fizetéséről az igazgatóságnak a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat.
1.7.3. Osztalékelőleg fizetése 2004-től
1.7.3.1. Az osztalékelőleg fizetésének feltételei
Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – ha az alapító okirat (alapszabály) arra lehetőséget ad – a részvénytársaság közgyűlése osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha
– a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a részvénytársaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel (A kifizetés azonban e feltétel megléte esetén sem haladhatja meg az utolsó éves beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, emellett a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet az alaptőke összege alá.), továbbá
– a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján – a Gt. 223. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, amely szerint ugyancsak 2004. január 1-jétől a részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Gt.-ben meghatározott esetekben és – az alaptőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet, és nincs lehetőség a kifizetésre, ha a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el, vagy a kifizetés következtében nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét – az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.
1.7.3.2. Osztalékelőleg-fizetés igazgatósági határozat alapján
A módosítás alapján a részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya) felhatalmazhatja az igazgatóságot arra, hogy a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása mellett a közgyűlés helyett határozzon osztalékelőleg fizetéséről. Korábban a Gt. ilyen rendelkezést nem tartalmazott.
1.7.4. Kifizetés a részvényeseknek
Mint azt írásunk korábbi részében már említettük, a Gt. 223. §-a (1) bekezdésének 2004. január 1-jétől rendelkezése értelmében a részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Gt.-ben meghatározott esetekben és – az alaptőke leszállításának esetét kivéve – csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nincs lehetőség a kifizetésre akkor, ha a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el, vagy a kifizetés következtében nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét.
A fenti rendelkezés ellenére teljesített kifizetéseket – amennyiben a részvénytársaság bizonyítja a részvényes rosszhiszeműségét – vissza kell fizetni.
1.7.4.1. Tagsági jogviszonytól független kifizetések
A módosítás alapján 2004-től az előző szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a részvényes, bár nem tagsági jogviszonyára tekintettel, olyan kifizetésben részesült, amelyre az előző bekezdésben foglaltak egyébként nem adnának lehetőséget, és amely a felelős társasági gazdálkodás követelményével összeegyeztethetetlen.
1.7.4.2. Előzetes vizsgálat
A szavazati jogok legalább öt százalékával – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében legalább egy százalékával – rendelkező részvényesek, valamint a részvénytársaság azon hitelezője, akinek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri a jegyzett tőke tíz százalékát, a költségek megelőlegezésével egyidejűleg kérheti a cégbíróságtól független szakértő kirendelését annak megvizsgálása végett, hogy a kifizetés megalapozza-e a Gt. 223. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alkalmazását – azaz a részvényes korábbiakban részletezett visszafizetésre kötelezését. Ilyen esetben a cégbíróság eljárására a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
1.8. Saját részvények
A módosítás eredményeként jelentős mértékben változott a Gt. saját részvényekkel kapcsolatos szabályrendszere is, mégpedig teljesen új előírások beiktatásával.
Saját részvénynek minősül 2004. január 1-jétől a részvénytársaság által kibocsátott részvény. A részvénytársaság azonban az általa kibocsátott részvények (azaz a saját részvény) jegyzésére – zártkörűen működő részvénytársaság esetén pedig a részvények átvételére – nem jogosult.
1.8.1. A saját részvény megszerzésének feltételei
A fenti, általános szabály ellenére azonban a részvénytársaság bizonyos esetekben és feltételek megléte mellett megszerezheti saját részvényeit.
1.8.1.1. Közgyűlési felhatalmazás
A Gt. új rendelkezései értelmében a részvénytársaság saját részvényt csak azt követően szerezhet, hogy arra a társaság közgyűlése – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a szavazatok egyszerű többségével meghozott határozatával az igazgatóságot felhatalmazta.
A közgyűlés határozatában ilyenkor rendelkezni kell
– a saját részvények megszerzésének céljáról,
– módjáról, illetve
– feltételeiről, így különösen arról, hogy a felhatalmazás mely részvényfajtába (részvényosztályba) tartozó és legfeljebb hány darab, illetve az alaptőke hány százalékát kitevő részvény megszerzésére jogosít,
– a felhatalmazás időtartamáról – amely a közgyűlési döntés napjától számított tizennyolc hónapot nem haladhatja meg –, valamint
– ha a részvényt visszteher mellett szerzik meg, az egy részvényért kifizethető ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegéről.
Bizonyos esetekben azonban a közgyűlés jóváhagyását nem kívánja meg a Gt. a saját részvény megszerzéséhez.
A fentiek alapján mellőzhető a részvénytársaság saját részvényeinek a megszerzéséhez – azonban csak és kizárólag az alapító okirat (alapszabály) ez irányú rendelkezése esetén – a közgyűlés előzetes felhatalmazása, ha a részvényeket a részvénytársaságot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében meg kell szerezni. Ilyenkor az igazgatóság a soron következő közgyűlésen köteles tájékoztatást adni a saját részvények megszerzésének indokáról, a megszerzett részvények számáról, össznévértékéről, valamint e részvényeknek a részvénytársaság alaptőkéjéhez viszonyított arányáról és a kifizetett ellenértékről is. Lényeges azonban, hogy nem mellőzhető a közgyűlés előzetes felhatalmazása abban az esetben, ha azt külön törvény – a részvénytársaság részvényeinek felvásárlására irányuló nyilvános vételi ajánlattételre figyelemmel – kizárja.
Nincs szükség a közgyűlés előzetes felhatalmazására akkor sem, ha a részvényeket – a részvénytársaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó – bírósági eljárásban szerzik meg. Ilyen esetben a következőkben ismertetendő, osztalékfizetéshez kötődő tilalmat, a saját részvény mértékére vonatkozó rendelkezést, valamint a nyilvános részvénytársaság sajátrészvény-szerzésére vonatkozó szabályt sem kell figyelembe venni.
1.8.1.2. Megszerezhető részvények
A részvénytársaság kizárólag azokat a részvényeit szerezheti meg, amelyekre vonatkozóan a részvényes a teljes névértéket, illetve kibocsátási értéket megfizette, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta.
1.8.1.3. Tilalom
Tilos a saját részvények megszerzése abban az esetben, ha a részvénytársaság osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját részvények megszerzése fedezetének megállapításával összefüggésben az éves beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.
1.8.1.4. Korlát
A részvénytársaság működése során a részvénytársaság által megszerzett, illetve a tulajdonában lévő saját részvények együttes névértékének összege egy időpontban sem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát.
1.8.1.5. Nyilvánosan működő részvénytársaság sajátrészvény-szerzése
A nyilvánosan működő részvénytársaság saját részvényeinek – nem tőzsdei forgalomban történő - megszerzése során köteles nyilvános ajánlatot tenni.
A részvénytársaság saját részvényeinek megszerzése során az előzőekben felsorolt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha részvényszerzés
– a Gt. VII. fejezetében szabályozott szervezeti átalakulással (azaz jogutódlással történő megszűnéssel), vagy
– a részvénytársaság alaptőkéjének leszállításával (a részvények bevonásával, kicserélésével) áll összefüggésben.
1.8.2 Elidegenítési kötelezettség
1.8.2.1. Bírósági eljárásban, szervezeti átalakulással megszerzett részvények
Amennyiben a részvénytársaság részvényeit a korábban már említett bírósági eljárás keretében, illetőleg szervezeti átalakulás (átalakulás jogutódlással) során szerzi meg, úgy köteles a részvényeknek az alaptőke tíz százalékát meghaladó hányadát legkésőbb a megszerzésük időpontjától számított három éven belül elidegeníteni. (A korábbi szabályozás szerint a részvénytársaság saját részvényeinek tíz százalékát szerezhette csak meg, és e részvényeket a megszerzést követő egy éven belül köteles volt elidegeníteni, illetve, amennyiben ez nem járt sikerrel, alaptőkéjét leszállítani.)
1.8.2.2. Részvények törvényellenes megszerzése
Abban az esetben, ha a részvénytársaság a saját részvények megszerzése során törvénybe ütköző módon járt el, köteles a részvények elidegenítéséről – legkésőbb azok megszerzésétől számított egy éven belül – gondoskodni. Ha a részvénytársaság a törvényben előírt elidegenítési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta, haladéktalanul intézkednie kell a részvények bevonása és a részvénytársaság alaptőkéjének a Gt. 258. §-ának (1) bekezdése szerinti módon történő leszállítása érdekében. [A Gt. 258. §-ának (1) bekezdése szerint a közgyűlés az alaptőkét leszállíthatja, a Gt.-ben meghatározott esetekben pedig az alaptőke leszállítása kötelező. Ha törvény az alaptőke leszállítását kötelezővé teszi, a cégbíróság a társaság kérelmére – a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával – tizenöt napon belül határoz az alaptőke leszállítására irányuló eljárás lefolytatásának elrendeléséről vagy a kérelem elutasításáról. A társaság a kérelemben megjelöli azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, valamint mellékeli azokat az iratokat, amelyekből az alaptőke leszállításának kötelező volta megállapítható. Az igazgatóság a bíróság határozatáról – ha az alapító okirat (alapszabály) rövidebb határidőt nem állapít meg – legkésőbb a soron következő közgyűlésen köteles a részvényeseket tájékoztatni. Erre a témakörre írásunk későbbi részében még visszatérünk.]
1.8.3. Szavazati jog gyakorlása
A részvénytársaság a megszerzett saját részvény alapján nem gyakorolhatja a szavazati jogot, és a saját részvényt a határozatképesség megállapításánál, valamint a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásával összefüggésben is figyelmen kívül kell hagyni.
1.8.4. Saját részvényre eső osztalék
A saját részvényre eső osztalékot – ha az alapító okirat (alapszabály) eltérően nem rendelkezik – az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedésként kell részvényeik arányában számításba venni. Lényeges, hogy az osztalékra való jogosultság szabályait megfelelően alkalmazni kell a részvénytársaság megszűnése esetén a társasági vagyon felosztása során is.
1.8.5. A saját részvénnyel kapcsolatos rendelkezések alkalmazása
A részvénytársaság saját részvényeivel kapcsolatos, a fentiekben részletesen ismertetett előírásokat kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a részvénytársaság részvényeit olyan részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság szerzi meg, amelyben a részvénytársaság – közvetlenül vagy közvetve - a szavazatok több mint ötven százalékával, avagy meghatározó befolyással rendelkezik, továbbá akkor is, ha a részvénytársaság részvényeit olyan külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság szerzi meg, amely – a rá irányadó jog szerint – részvénytársaságnak vagy korlátolt felelősségű társaságnak minősül.
1.9. Befolyásszerzés más gazdasági társaságban
1.9.1. Meghatározó befolyás
A hatályos rendelkezés alapján a részvénytársaság a másik gazdasági társaságban akkor rendelkezik meghatározó befolyással, ha a társaságnak tagja, illetve részvényese, és
– jogosult e gazdasági társaság vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
– a gazdasági társaság más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.
A fentieken túlmenően a részvénytársaság meghatározó befolyása akkor is fennáll, ha a részvénytársaság számára a fentiek szerinti jogosultságok közvetett módon és a következőkben ismertetetteknek megfelelően biztosítottak: a részvénytársaságnak a másik gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy a másik gazdasági társaságban közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a gazdasági társaságban szavazati joggal rendelkező más vállalkozást (köztes vállalkozás) megillető szavazatokat meg kell szorozni a részvénytársaságnak a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazataival. Ha a részvénytársaság köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak a mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
1.9.2. Kizáró rendelkezések
Nincs lehetőség a részvénytársaság részvényeinek más részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság megszerzésével kapcsolatos és a külföldi székhelyű gazdasági társaság általi megszerzésével kapcsolatos – a saját részvényekre vonatkozó szabályozás bemutatásánál hivatkozott –, valamint a befolyásszerzés körében a fentiekben már ismertetett előírások alkalmazására akkor, ha
– a részvénytársaság részvényeit a részvénytársaság vagy az a gazdasági társaság, amelyben a részvénytársaság – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik saját nevében, de olyan harmadik személy javára szerzi meg, amelyben a részvénytársaság sem közvetlenül, sem közvetve nem rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással, vagy
– a részvénytársaság részvényeit az a gazdasági társaság, amelyben a részvénytársaság – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik, az általa folytatott befektetési szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben szerzi meg.
1.9.2.1. Kiterjesztő rendelkezés
Lényeges, hogy a részvénytársaság részvényszerzésével azonosan kell megítélni, ha harmadik személy a részvények megszerzése során a saját nevében, azonban a részvénytársaság javára jár el.
A részvénytársaság által közvetlenül vagy közvetett módon történő részvényszerzésre irányadó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a saját nevében, de a részvénytársaság javára eljáró harmadik személy vagy maga a részvénytársaság – ideértve azt a gazdasági társaságot is, melyben a részvénytársaság a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik, illetőleg amely a részvénytársaság meghatározó befolyása alatt áll – a részvénytársaság részvényeit követelés biztosítékául fogadja el.
1.9.3. Tilalmazott tevékenységek
A fentiekben elmondottakhoz kapcsolódik a Gt.-nek az a rendelkezése, miszerint a részvénytársaság nem nyújthat kölcsönt, nem adhat biztosítékot, továbbá pénzügyi kötelezettségeit azok esedékessé válását megelőzően nem teljesítheti, ha annak célja az általa kibocsátott részvények harmadik személy részéről történő megszerzésének az elősegítése. Semmis az a szerződés, amelyet e tilalom ellenére kötöttek meg a felek azzal azonban, hogy az említett korlátozást nem lehet alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve a részvénytársaság munkavállalói – ideértve a részvénytársaság többségi vagy meghatározó befolyása alatt álló társaságok munkavállalóit is –, vagy a munkavállalók által éppen erre a célra alapított szervezetek részvényszerzését segítik elő.
1.10. A közgyűlés
1.10.1. A közgyűlés hatásköre
A Gt. 2003. december 31-éig hatályos szabálya alapján a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozott
– az alapító okirat (alapszabály) megállapítása és módosítása;
– döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;
– a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
– a Gt. 33. §-ában foglalt kivétellel az igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
– a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is;
– döntés osztalékelőleg fizetéséről;
– döntés a részvények típusának átalakításáról;
– döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról;
– az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;
– döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;
– döntés – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a saját részvény megszerzéséről, továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról;
– döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat (alapszabály) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
1.10.1.1. Módosított közgyűlési hatáskörök
A módosítás a következő közgyűlési hatásköröket érintette:
2004 januárjától is közgyűlési hatáskörben marad az alapító okirat (alapszabály) megállapítása és módosítása, azzal azonban, hogy csak akkor, ha a Gt. nem tartalmaz ettől eltérő rendelkezést.
Hasonló tartalommal változott az osztalékelőleg fizetéséről szóló közgyűlési döntésre vonatkozó előírás is, hiszen a döntés joga továbbra is a közgyűlést illeti meg, azonban a Gt. eltérő rendelkezése ebben a tekintetben is elsődleges (korábban már utaltunk arra, hogy a Gt. módosítása szerint a részvénytársaság alapító okirata – alapszabálya – felhatalmazhatja az igazgatóságot arra, hogy a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása mellett a közgyűlés helyett határozzon osztalékelőleg fizetéséről).
A jövőben a közgyűlés az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról csak akkor rendelkezhet, ha a Gt. e körben nem határoz meg más szabályt.
A módosítás egyéb kérdésköröket is a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt. Ennek megfelelően a közgyűlés határoz a Gt. eltérő rendelkezése hiányában
– az alaptőke felemeléséről, illetve az alaptőke leszállításáról, valamint minden korlátozástól mentesen
– dönt a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról.
1.10.2. Szavazatarányok változása
1.10.2.1. Háromnegyedes többséget igénylő határozatok
A hatályos szabályok szerint a közgyűlés a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével határoz a következő ügyekben:
– döntés – ha a Gt. eltérően nem rendelkezik – az alapító okirat (alapszabály) megállapításáról és módosításáról [Ha az alapító okiratot (alapszabályt) az alaptőke felemeléséről vagy leszállításáról hozott közgyűlési határozat végrehajtásával összefüggésben, az alaptőke nagyságának meghatározása végett módosítják, úgy ebben az esetben a közgyűlésnek az alapító okirat (alapszabály) módosítására vonatkozó jóváhagyó döntése az alaptőke felemelésével vagy leszállításával összefüggő közgyűlési határozat elfogadásával megadottnak tekinthető.];
– döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;
– a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
– az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;
– döntés – a Gt. eltérő rendelkezése hiányában – az alaptőke leszállításáról, valamint
– döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról.
A határozat érvényességéhez a szavazatok legalább háromnegyedes többsége szükséges akkor is, ha a nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlése a külön törvény szerinti nyilvános vételi ajánlatról történt tudomásszerzését követően az eljárás megzavarására alkalmas lépésről – így a részvénytársaság alaptőkéjének felemeléséről, saját részvényeinek megszerzéséről – dönt. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni azzal, hogy természetesen a saját részvényeket a szavazati jog vonatkozásában ebben az esetben is figyelmen kívül kell hagyni.
Lényeges, hogy az alapító okirat (alapszabály) az előzőekben felsorolt ügyeken kívül is előírhatja a szavazatok legalább háromnegyedes többségével történő határozathozatalt.
1.10.2.2. Külön hozzájárulással meghozható döntések
A közgyűlés olyan határozata, amely valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan változtat meg, kizárólag akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvénysorozatok részvényesei az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon külön is hozzájárulnak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Természetesen a saját részvények ebben az esetben sem jogosítanak szavazásra.
1.11. Az alaptőke felemelésének új szabályai
Az alaptőke felemelésének korábbi módjait és típusait a módosítás nem változtatta meg (tehát arra továbbra is lehetőség van új részvények forgalomba hozatalával, az alaptőkén felüli vagyon terhére, dolgozói részvény forgalomba hozatala útján, valamint feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával, továbbá a felsorolt valamennyi típus esetében mind nyilvánosan, mind pedig zártkörű módon), azonban a Gt. rendelkezései e körben egyrészt kiegészültek, másrészt a vonatkozó cím alcíme helyébe "Az alaptőke felemelésének általános szabályai" alcím lépett.
1.11.1. Döntés az alaptőke felemeléséről
Az új előírások értelmében a részvénytársaság alaptőkéjének felemeléséről – amennyiben a Gt. nem tartalmaz eltérő rendelkezést – a közgyűlés határoz.
1.11.1.1. Az igazgatóság felhatalmazása
A részvénytársaság azonban az alapító okiratban (alapszabályban) vagy közgyűlési határozatban felhatalmazhatja az igazgatóságot az alaptőke felemelésére. Ilyenkor az alapító okiratban (alapszabályban) vagy a közgyűlés határozatában meg kell határozni azt a legmagasabb öszszeget (jóváhagyott alaptőke), amellyel az igazgatóság a részvénytársaság alaptőkéjét felemelheti. Az alapító okirat (alapszabály) eltérő rendelkezése hiányában a felhatalmazás valamennyi alaptőke-emelési típusra és módra vonatkozik. A felhatalmazás legfeljebb öt évre szólhat, azzal azonban, hogy annak megújítására lehetőség van.
A fentiekkel összefüggésben az igazgatóság jogosult, illetve köteles a részvénytársaság alapító okiratának (alapszabályának) a módosítására.
Abban az esetben azonban, ha a részvénytársaság eltérő részvénysorozatba tartozó részvényeket hozott forgalomba, a közgyűlésnek az alaptőke felemelésére vagy az alaptőke felemelésére vonatkozó hatáskör időleges átengedésére irányuló határozata érvényességéhez az is szükséges, hogy az egyes részvénysorozatok részvényesei az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon az alaptőke felemeléséhez vagy az arra vonatkozó felhatalmazás megadásához részvénysorozatonként, külön is hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, azonban a saját részvény ebben az esetben sem jogosít szavazásra.
1.11.1.2. Bejelentés, közzététel
A közgyűlésnek az alaptőke felemelését elhatározó, valamint az igazgatóságot az alaptőke felemelésére felhatalmazó határozatát, továbbá az igazgatóságnak a Gt. 245/A §-ának (1) bekezdése szerinti – a részvénytársaság igazgatóságára – átruházott hatáskörben hozott határozatát a részvénytársaság köteles a cégbíróságnak bejelenteni, emellett a részvénytársaság a bejelentéssel egyidejűleg intézkedik a határozat tartalmának megfelelő közlemény Cégközlönyben való közzétételéről is.
1.11.2. Jegyzési elsőbbség
Ha a részvénytársaság alaptőkéjét pénzbeli hozzájárulás ellenében emelik fel, úgy a részvénytársaság részvényeseit – ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket –, majd az átváltoztatható, illetve a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait – ebben a sorrendben – az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott feltételek szerint ún. jegyzési elsőbbség illeti meg. Abban az esetben pedig, ha az alaptőkét zártkörű forgalomba hozatallal emelték fel, úgy a jegyzési elsőbbségi jog alatt a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jogot kell érteni.
1.11.2.1. Tájékoztatási kötelezettség
A zártkörűen működő részvénytársaság köteles írásban tájékoztatni a részvényeseket - ideértve az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait is – a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről és módjáról, így a jegyezhető részvények névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló – legalább tizenöt napos – időszak kezdő- és zárónapjáról. A nyilvánosan működő részvénytársaság tájékoztatási kötelezettségének a Cégközlönyben közzétett hirdetménnyel tesz eleget azzal, hogy a részvényes ez irányú, elektronikus levélben közölt kérése esetén, a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának feltételeiről elektronikus levélben is tájékoztatást ad.
1.11.2.2. Az elsőbbségi jog kizárása, korlátozása
A jegyzési elsőbbségi jogot az alapító okiratban (alapszabályban) érvényesen nem lehet kizárni, illetve az nem korlátozható. A közgyűlés azonban – az igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján – a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlását kizárhatja. Ebben az esetben az igazgatóságnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi jog kizárására irányuló indítvány indokait, valamint a részvények tervezett kibocsátási értékét. Az előterjesztés tartalmára és tárgyalására vonatkozó részletes szabályokról erre az esetre az alapító okirat (alapszabály) rendelkezik. Az igazgatóság a közgyűlés határozatát a cégbíróságnak megküldi, egyidejűleg gondoskodik a határozat tartalmának megfelelő közlemény közzétételéről a Cégközlönyben.
1.11.3. Az alaptőke-emelés bejelentése
A részvénytársaság köteles bejegyzés és közzététel végett az alaptőke felemelésének megtörténtét (azaz a jegyzett tőke mértékének változását) a cégbírósághoz bejelenteni.
1.11.4. Az alapítási szabályok alkalmazása
Az alaptőke-emelés, illetve annak cégjegyzékbe történő bejegyzése során az alapításra irányadó szabályok megfelelően alkalmazandók azzal, hogy ha az alaptőke-emelés során a részvények kibocsátási értéke a névértéket meghaladja, a különbözetet a részvényjegyzéskor teljes egészében meg kell fizetni, illetve a különbözet nem pénzbeli hozzájárulás részét a részvénytársaság rendelkezésére kell bocsátani.
1.11.5. Alaptőke-emelés zártkörű forgalomba hozatallal, nem pénzbeli hozzájárulás ellenében
Amennyiben az alaptőke-emelést új részvények zártkörű forgalomba hozatalával, nem pénzbeli hozzájárulás ellenében hajtják végre, úgy az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni azokat a személyeket, akiket – az általuk tett vételiszándék-nyilatkozatra figyelemmel – a közgyűlés feljogosít a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. A közgyűlési határozatban rendelkezni kell az e személyek által átvenni vállalt részvények fajtájáról, illetve osztályáról, számáról, a részvény sorozatáról, névértékéről, illetve kibocsátási értékéről is.
1.11.6. Alaptőke-emelés zártkörű forgalomba hozatallal, pénzbeli hozzájárulás ellenében
Abban az esetben, ha az alaptőke-emelés új részvények zártkörű forgalomba hozatalával pénzbeli hozzájárulás ellenében történik, az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell jelölni azokat a személyeket, akiket a közgyűlés – amennyiben a Gt. szerint arra jogosultak nem éltek a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jogukkal – feljogosít az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel, a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. Ilyenkor a közgyűlési határozatban rendelkezni kell az e személyek által átvenni vállalt részvények fajtájáról, illetve osztályáról, számáról, a részvény sorozatáról, névértékéről, illetve kibocsátási értékéről. [Emlékeztetőül: ha az alaptőkét pénzbeli hozzájárulás ellenében emelik fel, úgy a részvénytársaság részvényeseit – ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket –, majd az átváltoztatható, illetve a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait – ebben a sorrendben – az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott feltételek szerint jegyzési elsőbbség illeti meg. Ha az alaptőke felemelésére zártkörű forgalomba hozatallal került sor, a jegyzési elsőbbségi jog alatt a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog értendő.]
1.11.7. Tőkeemelés alaptőkén felüli vagyonból
A részvénytársaság az alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti akkor, ha a számviteli törvény szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó éves beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és a részvénytársaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét. Ha az alaptőke felemeléséről – a korábban már ismertetettek alapján – az igazgatóság határozhat, az igazgatóság jogosult – a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyását követően – a közbenső mérleg elfogadására is. Az alaptőkén felüli vagyon fedezetének megállapításával összefüggésben az éves beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.
1.12. Az alaptőke leszállítása
A közgyűlés az alaptőkét leszállíthatja, a Gt.-ben meghatározott esetekben pedig az alaptőke leszállítása kötelező.
1.12.1. Eljárás kötelező alaptőke-leszállítás esetén
Abban az esetben, ha törvény az alaptőke leszállítását kötelezővé teszi, a cégbíróság a társaság kérelmére – a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával – tizenöt napon belül határoz az alaptőke leszállítására irányuló eljárás lefolytatásának elrendeléséről vagy a kérelem elutasításáról.
1.12.1.1. A kérelem tartalma
A társaságnak a kérelmében meg kell jelölnie azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, valamint mellékelnie kell azokat az iratokat, amelyekből az alaptőke leszállításának kötelező volta megállapítható.
1.12.1.2. Az igazgatóság tájékoztatási kötelezettsége
Az igazgatóság a bíróság határozatáról – ha az alapító okirat (alapszabály) rövidebb határidőt nem állapít meg – legkésőbb a soron következő közgyűlésen köteles a részvényeseket tájékoztatni.
1.12.2. Feltételes alaptőke-leszállítás
A közgyűlésnek a Gt. alapján arra is lehetősége van, hogy az alaptőke feltételes leszállításáról határozzon. Ilyenkor az alaptőke leszállítása hatályosulásának előfeltétele, hogy a részvénytársaság alaptőkéjét az alaptőke leszállításával egyidejűleg elhatározottan felemelje.
1.12.3. Az alaptőke-leszállítás tilalma
Az alaptőke nem szállítható le az alaptőke Gt. szerinti minimuma – azaz húszmillió forint - alá, kivéve ha az előzőekben írtak szerint az alaptőke leszállításának hatályosulása csak a részvénytársaság alaptőkéjének – legalább a fenti mértéknek, azaz az alaptőke törvényi minimumának megfelelő – felemelése időpontjában történik meg.
1.12.4. A közgyűlési meghívó többlettartalma alaptőke-leszállítás esetén
Amennyiben a közgyűlésen a részvényesek az alaptőke leszállításáról döntenek, úgy a közgyűlés összehívásáról szóló meghívónak, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a hirdetménynek – az általános tartalmi elemeken túlmenően - tartalmaznia kell az alaptőke-leszállítás okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást is – értve ezalatt azt is, miszerint fel kell tüntetni a feltételes alaptőke-leszállítás tényét is.
1.12.5. A közgyűlési határozat tartalma
A közgyűlés meghívó fentiek szerinti tartalmán kívül az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölni
– az alaptőke-leszállítás okát, valamint végrehajtásának módját;
– azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében, illetve a részvénytársaság saját tőkéje más elemének (a lekötött tartaléknak) a növelése céljából történik-e;
– azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, és
– azt a határidőt, ameddig a részvényeket a részvénytársasághoz be kell nyújtani.
A közgyűlés az alaptőke-leszállításról szóló határozatával egyidejűleg köteles az alapító okiratot (alapszabályt) módosítani.
1.12.5.1. A határozat érvényességi feltétele
Amennyiben a részvénytársaság eltérő részvénysorozatba tartozó részvényeket hozott forgalomba, úgy a közgyűlésnek az alaptőke leszállítására irányuló határozata érvényességéhez szükséges az is, hogy az alaptőke leszállítása által érintett részvénysorozatok részvényesei a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével az alaptőke leszállításához részvénysorozatonként, külön is hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók azzal, hogy a saját részvény szavazásra nem jogosít ebben az esetben sem.
Lehetőség van azonban az alaptőke leszállításával összefüggésben a közgyűlési határozathozatal és – több részvénysorozatba tartozó részvény kibocsátása esetén – az érintett részvényesek fentiek szerinti hozzájárulása beszerzésének mellőzésére akkor, ha a részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya) meghatározott feltétel bekövetkeztének esetére a részvények kötelező bevonását és az alaptőke leszállítását előzetesen (az érintett részvénysorozatba tartozó részvények kibocsátását megelőzően) előírta. A részvénybevonás feltételeire és módjára vonatkozó részletes szabályokat ilyenkor az alapító okirat (alapszabály) állapítja meg.
1.12.6. Közzétételi kötelezettség
Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat cégbírósághoz történt benyújtását, illetve a bíróságnak az alaptőke leszállítására irányuló eljárás lefolytatásának kötelezettségét megállapító határozata közlését követően az igazgatóságnak hirdetményt kell közzétennie. A közzétételt a Cégközlöny szerkesztőségénél kell kezdeményezni, a hirdetménynek pedig kétszer egymás után, legalább 30 napos időközzel kell a Cégközlönyben megjelennie.
1.12.6.1. A hirdetmény tartalma
A hirdetménynek az alaptőke-leszállítást kimondó határozatban foglaltakat kell tartalmaznia, azaz
– az alaptőke-leszállítás okát, valamint végrehajtásának módját;
– azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében, illetve a részvénytársaság saját tőkéje más elemének (a lekötött tartaléknak) a növelése céljából történik-e;
– azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, valamint
– azt a határidőt, ameddig a részvényeket a részvénytársasághoz be kell nyújtani.
1.12.6.2. Felhívás, értesítés a hitelezőknek
A hirdetményben - amelyben fel kell tüntetni az előzőeken túlmenően azt is, hogy az alaptőke leszállítására irányuló eljárást a bíróság vagy a közgyűlés döntése alapján folytatja-e le a részvénytársaság – fel kell hívni a társaság hitelezőit arra, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után biztosítékra tarthatnak igényt, kivéve ha a hitelező jogszabály, avagy szerződés rendelkezése alapján már rendelkezik biztosítékkal, illetőleg ha a részvénytársaság pénzügyi, vagyoni helyzetére figyelemmel biztosíték adása indokolatlan.
Az ismert hitelezőket a részvénytársaság azonban – a hirdetményi felhívás mellett - közvetlenül is köteles értesíteni.
1.12.7. Hitelezői jogosítványok
1.12.7.1. Bejelentési jog
A társaság hitelezői a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napon belül jogosultak annak a bejelentésére, ha a részvénytársaság alaptőkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
1.12.7.2. A társasági döntés felülvizsgálata
A hitelező abban az esetben, ha a részvénytársaság a biztosíték nyújtására vonatkozó kérelmét elutasította, nyolc napon belül kérheti a cégbíróságtól a társasági döntés felülvizsgálatát. A bíróság ilyen kérelem esetén a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. Eljárását a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó rendelkezések szerint folytatja le.
1.12.8. Az alaptőke-leszállítás bejegyzése
Az alaptőke leszállításának bejegyzésére nincs lehetőség addig, amíg a részvénytársaság az arra jogosult hitelezők számára nem nyújtott biztosítékot, kivéve ha a cégbíróság helybenhagyta a részvénytársaságnak a biztosíték nyújtását elutasító döntését.
Az alaptőke leszállítása bejegyzésének további feltétele az is, hogy a részvénytársaság a hirdetmény közzétételére vonatkozó, fentiekben részletezett előírások maradéktalan betartását a Cégközlöny lappéldányaival, valamint az igazgatóság nyilatkozatával igazolja. Az alaptőke leszállításának meghiúsulását a cégbírósághoz be kell jelenteni.
1.12.9. Kötelező átalakulás
Abban az esetben, ha az alaptőke leszállítására irányuló eljárás lefolytatását a cégbíróság rendelte el, a részvénytársaság az alaptőke leszállításának meghiúsulását követően – ha a kötelező alaptőke-leszállítás okai továbbra is fennállnak – köteles a részvénytársaságnak más társasági formába történő átalakulásáról vagy a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnéséről határozni.
Nem alkalmazhatók azonban az előzőekben ismertetett, a hirdetmény közzétételével, a hitelezők felhívásával, a biztosítékadással, kötelező átalakulással stb. kapcsolatos rendelkezések, ha a részvénytársaság alaptőkéjének leszállítása
– a társaság veszteségének rendezése végett, vagy
– a számviteli törvényben meghatározott módon, a részvénytársaság alaptőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás érdekében
vált szükségessé.
Fontos szabály, hogy a fenti, második esetben az alaptőke terhére képzett tartalék azonban nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének tíz százalékát. Az így képzett lekötött tartalék kizárólag a társasági veszteségek csökkentésére vagy utóbb a részvénytársaság alaptőkéjének a felemelésére fordítható, tilos abból a részvényesek javára a Gt. 223. §-a szerinti kifizetést (a saját tőke terhére, a részvényes javára történő kifizetés, az erre vonatkozó szabályokat írásunk korábbi részében már ismertettük) teljesíteni.
