8.1. Viteldíjjelzők
A magyar uniós csatlakozáskor lép hatályba a taxiba szerelt viteldíjjelzők típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről szóló 7/2003. (II. 19.) GKM rendelet, amely azokra a gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, amelyek taxiba szerelt viteldíjjelző készüléket gyártanak vagy forgalmaznak.
A viteldíjjelző akkor hozható forgalomba, ha
– megfelel az adott viteldíjjelzőre vonatkozó, a fenti jogszabályban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek,
– rendelkezik hitelesítési engedéllyel és típus-jóváhagyási jellel, továbbá
– rendelkezik az első hitelesítést tanúsító jellel.
Forgalomba hozatal előtt a belföldi forgalomba hozónak kell gondoskodnia arról, hogy a hitelesítésre jogosult szervezet a viteldíjjelzőt az említett jelölésekkel ellássa.
8.1.1. Típusvizsgálati eljárás
A belföldi forgalomba hozónak az újonnan gyártott viteldíjjelző típusokra típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie. A hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak és az adott mérőeszköztípussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki. A hitelesítő szervezet ellátja a viteldíjjelzőt a külön jogszabályban meghatározott típus-jóváhagyási jellel.
A hitelesítési engedély határozza meg, hová kell a viteldíjjelzőn a törvényes tanúsító jeleket elhelyezni.
8.1.2. Első hitelesítés
A viteldíjjelző első hitelesítését a hitelesítő szervezet az arra feljogosított laboratóriumban végzi. A helyiség elrendezésének és a vizsgálati berendezéseknek alkalmasnak kell lennie a vizsgálat biztonságos, megbízható feltételek között, időveszteség nélkül történő elvégzésére.
8.1.3. A viteldíjjelzőn elhelyezhető jelölések és feliratok
A jelöléseket és feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a mérésügyi jogszabályokban meghatározottak szerint kell elhelyezni a viteldíjjelzőn. A viteldíjjelzőn nem helyezhető el a rendeletben meghatározott jelölésekkel összetéveszthető más jelölés.
8.2. Veszélyes áruk
A 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeire és megfelelőség-tanúsítására vonatkozó szabályokat tartalmazza. A rendelet hatálya a veszélyes áruk közúton és vasúton történő szállítására használt szállítható nyomástartó berendezések közül kiterjed:
– a forgalomba hozatal tekintetében az új szállítható nyomástartó berendezésre;
– a megfelelőség újraértékelése tekintetében az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel kihirdetett ADR Megállapodás (ADR) és az 1986. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett RID Szabályzat (RID) műszaki követelményeinek megfelelő, meglévő szállítható nyomástartó berendezésre;
– az ismételt felhasználás és az időszakos ellenőrzés tekintetében a fentiekben említett szállítható nyomástartó berendezésekre, a meglévő gázpalackra, amelyen a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet (GBSZ) szerinti megfelelőségi jelölés van.
Nem terjed ki a rendelet hatálya arra a szállítható nyomástartó berendezésre
– amely a rendelet hatálybalépését (vagyis a magyar uniós csatlakozást) megelőzően került forgalomba, és amelynek az ADR és a RID követelményeinek való megfelelőség-újraértékelése nem történt meg,
– amelyet kizárólag az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) területe és a Közösségen kívüli ország területe között olyan veszélyes áruk közúti vagy vasúti szállítására használnak, amelyeket a tengeri és légi szállítás nemzetközi előírásainak megfelelően osztályoztak, csomagoltak és jelöltek meg, ha a szállítás részben tengeri vagy légi úton történik, vagy veszélyes áruk közúti szállítására használnak olyan esetben, ha a jármű forgalmi engedélyét a Közösségen kívüli országban állították ki, és a szállítás az ADR előírásainak megfelel, vagy a veszélyes áruk vasúti szállítására használnak, és ez a szállítás a RID előírásainak megfelel.
8.2.1. Időszakos ellenőrzés
A tartály – és szelepeinek, valamint a szállításhoz használt egyéb tartozékának – időszakos ellenőrzését csak bejelentett vagy jóváhagyott szervezet végezheti. Az időszakos ellenőrzés az Európai Közösség bármely tagállamában elvégezhető.
8.2.2. Piacfelügyelet
Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó, megfelelőségi jelöléssel ellátott szállítható nyomástartó berendezés előírás szerint karbantartva és rendeltetésszerűen használva veszélyeztetheti személyek, háziállatok vagy anyagi javak biztonságát, szükség szerint megtiltja vagy korlátozza a szállítható nyomástartó berendezés forgalomba hozatalát, szállítását, üzembe helyezését vagy használatát, illetve intézkedik a forgalomból történő kivonás iránt. Végső soron ugyanezek a szankciók alkalmazhatók akkor is, ha a hatóság megállapítja, hogy a megfelelőségi jelölést jogosulatlanul vagy nem megfelelő szállítható nyomástartó berendezésen tüntették fel.
8.3. Állatvédelmi szabályok
Az állatszállítás állatvédelmi szabályait tartalmazza az 52/2003. (VIII. 15.) GKM-FVM együttes rendelet, amelynek alkalmazási köre kiterjed
– a háziasított páratlanujjú patás állatok, a háziasított szarvasmarhafélék, bivaly, juh, kecske, sertés,
– a baromfi, házinyúl, háziasított madarak,
– a macska, a kutya,
– az egyéb emlősök és madarak,
– az egyéb gerinces állatok szállítására és fuvarozására.
A rendelet nem vonatkozik
– a gazdasági célú tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó szállításra,
– az állat sport céljára, versenyre és tenyészszemlére történő szállítására, feltéve hogy az állatot az érte felelős személy kíséri,
– a magánutazás során a tulajdonos által kísért kedvtelésből tartott állatra,
– az indulási helytől a rendeltetési helyig számítva 50 km-t meg nem haladó szállításra,
– arra a szállításra, amelynek során az állattartó vagy állathizlaló évszakos áttelepítés miatt (pl. a nyáj évszak szerinti költöztetése téli szállásra, illetve vissza) saját állatszállító járművén szállítja az állatot.
8.3.1. Általános szabályok az Európai Unió területén történő állatszállításhoz
A szállítás során az állat fajától, testtömegétől és a szállítóeszköz típusától függően a rendelet 1. számú mellékletben foglalt, férőhelyszükségletre vonatkozó előírásokat kell teljesíteni. Állat abban az esetben szállítható, ha azt jogszabály nem tiltja, az állat fizikai és egészségi állapota alapján a tervezett szállításra alkalmas, és a szállítás közbeni, valamint a rendeltetési helyen történő ellátásáról az állattartó vagy megbízottja gondoskodik.
8.3.1.1. Szállításra alkalmasság
Nem tekinthető szállításra alkalmasnak a beteg vagy sérült állat, kivéve ha
– olyan kis mértékben sérült vagy beteg, hogy a szállítás nem okoz szükségtelen szenvedést,
– hatósági állatorvos engedélyével tudományos kutatás céljából szállítják,
– az állat-egészségügyi hatóság engedélyével járványügyi célból szállítják.
Azt az állatot, amely a szállítás során megbetegszik vagy megsérül haladéktalanul elsősegélyben, illetőleg állatorvosi ellátásban kell részesíteni, valamint indokolt esetben végre kell hajtani az állat kényszervágását. Az állatnak tilos szükségtelen szenvedést okozni.
A hatósági állatorvos írásbeli felmentést adhat az állatok szállítás alatti elhelyezésére és gondozására vonatkozó előírások végrehajtása alól, és engedélyezheti az állatok szállítását azonnali állatorvosi kezelés, illetve kényszervágás céljából. Ilyen írásbeli felmentés esetében is tilos az állatnak szükségtelen szenvedést okozni.
A szállítás során szükségessé váló állatorvosi beavatkozás költségét a szállító és az állat tulajdonosa közötti erre irányuló külön megállapodás hiányában a szállító köteles viselni.
8.3.1.2. Azonosítás, nyilvántartás
Az állatot abban az esetben lehet szállítani, ha annak azonosítását és nyilvántartását az egész szállítás időtartama alatt biztosítják. Az állatot olyan okmányoknak kell kísérniük a szállítás során, amelyből a hatósági állatorvos ellenőrizni tudja
– az állat eredetét és tulajdonosát,
– a kiindulási és rendeltetési helyet, valamint
– az indulás pontos időpontját.
8.3.1.3. Szállítási engedély
Minden olyan szállító, aki nem rendelkezik valamely tagállam illetékes hatósága által kiállított szállítási engedéllyel, és a rendelet hatálya alá tartozó állatszállítást kíván végezni – kivéve ha az állatot azonnali állat-egészségügyi ellátás, illetve kényszervágás céljából szállítják – köteles a rendelet 2. számú melléklete szerinti írásbeli nyilatkozatot tenni a telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás részére.
Az állat-egészségügyi állomás az írásbeli nyilatkozat alapján az állatszállítási tevékenység végzésére a szállítónak 1 évre ad engedélyt, valamint a szállítót nyilvántartásba veszi, nyilvántartási számot rendel hozzá, valamint a nyilvántartást naprakészen vezeti olyan módon, hogy a rendeletben foglaltak teljesítésének hiánya esetén a felelős személy haladéktalanul azonosítható legyen. Az engedély kiadása díjköteles, melynek költsége a szállítót terheli.
A szállító köteles biztosítani, hogy az engedély egy másolati példánya az általa végzett szállítás egész időtartama alatt kísérje a szállítóeszközt. Az engedélyt annak lejártától számított 3 évig meg kell őrizni és az állat-egészségügyi állomás ellenőrzése során kérésre bemutatni.
8.3.1.4. Személyi feltételek
Állatot az szállíthat, aki szakirányú képzésben részesült, vagy ezzel egyenértékű gyakorlati tapasztalattal rendelkezik az állatok szállítása, gondozása, illetve ellátása területén, vagy az állatok szállítás alatti gondozásával ilyen ismeretekkel vagy gyakorlattal rendelkező személyt bíz meg.
8.3.1.5. Útiterv
A háziasított páratlanujjú patás állatok, a háziasított szarvasmarhafélék, bivaly, juh, kecske, sertés szállításának megkezdése előtt a szállítónak az Európai Unió tagállamain kívüli harmadik országba történő szállításnál minden esetben, egyebekben pedig a nyolc órát meghaladó szállításoknál a megállóhelyekre vonatkozó közösségi követelményekről, valamint az állatok szállítás közbeni védelméről szóló, a Tanács 91/628/EGK irányelvének módosításáról szóló, a Tanács 1255/97/EK rendeletének II. melléklete szerinti, az útvonal egész szakaszára vonatkozó útitervet kell készítenie, amelynek a szállítás alatt kísérnie kell a hatósági állatorvos által kiállított állat-egészségügyi bizonyítványt.
Az útiterven a szállítónak fel kell tüntetnie az indulás tervezett helyét és idejét, az állat etetésének, itatásának, pihentetésének tervezett helyét és idejét, valamint a tervezett átrakodási pontokat. A szállítónak az Európai Unió tagállamain kívüli harmadik országba történő, valamint minden egyéb 8 órát meghaladó szállítás esetén a szállítás megkezdése előtt a hatósági állatorvos részére át kell adnia az útitervet. Az indulás helye szerint illetékes hatósági állatorvos az állat-egészségügyi bizonyítvány sorszámát az útiterven feltünteti, valamint az útitervet bélyegzőjével ellátja.
A szállítónak az útiterv egy másolati példányát a szállítás befejezését követően vissza kell küldenie az indításnál eljáró hatósági állatorvosnak, egy másolati példányt pedig 3 évig meg kell őriznie, és az illetékes állat-egészségügyi állomás kérésére ellenőrzésre be kell mutatnia.
Az állat etetésére, itatására és pihentetésére vonatkozó követelmények teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek a szállítót terhelik.
8.3.1.6. Szankciók
Amennyiben bizonyítható, hogy a szállítás során nem, vagy nem megfelelően teljesítették a jogszabályban, illetve az állat-egészségügyi hatóság határozatában foglaltakat, az ellenőrzést végző állat-egészségügyi hatóság elrendelheti
– az állat rendeltetési helyre történő szállítását vagy az indulási helyre történő visszaszállítását a legrövidebb úton;
– a szállítmány feltartóztatását, az állat megfelelő elhelyezését és a szükséges ellátás biztosítását; indokolt esetben az állat-egészségügyi hatóság elrendelheti a szakszerű állat-egészségügyi ellátás kötelező igénybevételét is (a felmerült költségeket a szállító köteles megtéríteni);
– indokolt esetben az állat kíméletes módon történő levágását.
Az állatvédelmi előírások súlyos vagy ismételt megsértése esetén a szállításra vonatkozó engedélyt az állat-egészségügyi hatóság visszavonja, valamint állatvédelmi bírságot szab ki.
8.3.2. Szállítás harmadik országból
Az Európai Unió tagállamain kívüli országból történő állatszállítás, vagy az ország területén való átszállítás abban az esetben engedélyezhető, ha a szállító írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a rendeletben foglaltaknak eleget tesz és útitervet készít.
8.3.3. Rakodási sűrűség
A szállított állatok rakodási sűrűségét a rendelet 1. számú melléklete határozza meg. Felnőtt lovak és pónik esetében az előírt rakodási sűrűségtől legfeljebb 10 százalékkal, fiatal lovak és csikók esetében legfeljebb 20 százalékkal lehet eltérni, figyelemmel azok testtömegére és méretére, valamint fizikai erőnlétükre, az időjárási viszonyokra és a feltételezett szállítási időtartamra is.
A szarvasmarhafélék közúti és vasúti szállítása során előírt rakodási sűrűségre megadott adatoktól az állatok testtömegétől és méretétől, fizikai erőnlétüktől, az időjárási tényezőktől és a feltételezett szállítási időtartamtól függően el lehet térni.
Vemhes szarvasmarha vízi szállítása esetében az előírt rakodási sűrűségnél 10 százalékkal nagyobb területet kell biztosítani.
A juh és kecske közúti és vasúti szállítására meghatározott rakodási sűrűség a fajtától, a testmérettől, az erőnléti állapottól, a gyapjú hosszától, valamint az időjárási tényezőktől és a szállítás időtartamától függően 20 százalékkal eltérhet.
A 100 kg körüli testtömegű sertésekre eső rakodási sűrűség nem haladhatja meg a 235 kg/m2-t. Ha a sertések fajtája, mérete és fizikai állapota szükségessé teszi, az előírt minimális alapterületet növelni kell. Az időjárási viszonyoktól és a szállítási időtől függően az alapterület legfeljebb 20 százalékkal növelhető.
Sertések légi szállítása során a rakodási sűrűség nagyobb lehet annak érdekében, hogy felszálláskor, leszálláskor vagy légörvény esetén az állatok sérülése elkerülhető legyen, azonban ilyenkor is biztosítani kell minden állat számára a lefekvési lehetőséget. A rakodási sűrűség megállapításakor figyelembe kell venni az éghajlatot, a tervezett teljes szállítási időt és az érkezés tervezett időpontját.
A baromfi konténeres szállítása során előírt rakodási sűrűségre megadott adatoktól el lehet térni az állatok testtömegétől és méretétől, fizikai erőnlétüktől, az időjárási tényezőktől és a feltételezett szállítási időtartamtól függően.
8.3.4. A szállítás időtartama
A háziasított páratlanujjú patás állatok, a háziasított szarvasmarhafélék, bivaly, juh, kecske, sertés szállításának időtartama abban az esetben haladhatja meg a nyolc órát, ha
– a szállítóeszköz megfelelően almozott,
– elegendő mennyiségű takarmány áll rendelkezésre, figyelembe véve a szállított állatok számát és a szállítás időtartamát,
– az állatok közvetlenül megközelíthetők,
– a szellőztetés megfelelő, és a külső és belső hőmérséklettől, valamint a légállapottól függően változtatható,
– a szállítóeszköz mozgatható részekkel rekeszekre osztható,
– a szállítóeszköz a megállóhelyen történő vízcsatlakozáshoz megfelelő felszereléssel ellátott,
– sertések szállítása esetén a szállítóeszköz az itatásukhoz szükséges megfelelő mennyiségű vizet szállít.
8.3.4.1. Itatási, etetési időköz, pihenőidő
Közúti szállítás esetében a következő itatási és etetési időközöket, szállítási időtartamot és pihenőidőt kell alkalmazni:
– szopós borjú, bárány, gida, csikó és malac szállítása esetében kilenc óra szállítás után legalább egy óra pihenőt kell tartani, amelynek elegendőnek kell lennie az állatok itatására, szükség esetén etetésükre, a pihenő után további kilenc órán át tarthat a szállítás,
– sertést legfeljebb 24 órán át lehet szállítani, úgy, hogy a szállítás ideje alatt a folyadékhoz folyamatosan hozzáférjen,
– háziasított páratlanujjú patás állatok legfeljebb 24 órán át szállíthatók; a szállítás alatt folyadékot, és szükség esetén, de legalább nyolc óránként takarmányt kell adni részükre,
– minden egyéb állatfaj szállítása esetén, 14 órás szállítást követően, legalább egy óra pihenőidő szükséges, amelynek elegendőnek kell lennie az állat itatására és szükség esetén etetésére; az állat a pihenőt követően további 14 órán át szállítható.
A szállítási idő után az állatot ki kell rakodni, meg kell etetni, itatni, és 24 óra pihenőidőt kell számára biztosítani.
A közúti állatszállítás során az előzőekben foglaltak mellett be kell tartani a járművezetők vezetési és a pihenőidejére vonatkozó előírásokat is.
