6. Agrárium

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/01. számában (2004. január 1.)

6.1. Új élelmiszertörvény

A magyar uniós csatlakozással a 2003. évi LXXXII. törvény váltja fel az élelmiszerekről szóló jelenlegi törvényt. Az új törvény hatálya az élelmiszereknek a Magyar Köztársaság területén történő előállítására, illetve forgalomba hozatalára terjed ki, s nem vonatkozik az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő előállítására.

6.1.1. Élelmiszer-vállalkozás

Élelmiszer-vállalkozás olyan helyen és módon létesíthető, amely biztosítja, hogy az élelmiszer biztonsága, minősége és a környezet védelme a külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfeleljen. Az élelmiszer-vállalkozás működése során:

– a környezetnek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiának, a felhasznált élelmiszer-összetevők minőségének, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie a megfelelő minőségű és biztonságos élelmiszer garantálására,

– olyan minőségbiztosítási, élelmiszer-biztonsági, nyomon követési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek elemeit kell működtetni, amellyel biztosítható az élelmiszer megfelelő minősége és biztonsága.

6.1.1.1. Gyártmánylap

Az élelmiszer-előállítónak és a vendéglátónak az általa előállított élelmiszerről gyártmánylapot kell vezetnie. A gyártmánylapnak tartalmaznia kell:

– az élelmiszer egységnyi mennyiségre, illetve adagra számított anyagösszetételét,

– az előállítási eljárás rövid leírását,

– az élelmiszer összetételi jellemzőit.

6.1.1.2. Bejelentés

Az élelmiszer-előállítónak a működése megkezdését – az élelmiszer forgalomba hozatalának megkezdésével egyidejűleg –, szüneteltetését, megszűnését – a szünetelés kezdő napjával, illetve a megszűnés napjával egyidejűleg – írásban be kell jelentenie az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

– az élelmiszer-előállító nevét, címét,

– az élelmiszer-előállítás helyét,

– az élelmiszer-előállító tevékenységi körét,

– az előállított élelmiszerrel kapcsolatos minőségi követelményeket.

6.1.1.3. Működési engedély

Az élelmiszer-előállító helynek az élelmiszer-előállítás megkezdése előtt működési engedélyt kell kérnie.

6.1.1.4. Minőségi követelmények

A nyers, a feldolgozott és a forgalomba hozott élelmiszernek biztonságosnak, megfelelő minőségűnek kell lennie. A Magyarországon export céljára előállított élelmiszereknek – kivéve, ha az importáló ország hatályos előírásai vagy illetékes hatóságai másként nem követelik meg – meg kell felelniük a vonatkozó magyar előírásoknak.

6.1.1.5. Forgalomba hozatal

Az Európai Gazdasági Térség Szerződő Államaiban jogszerűen előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozható. Új élelmiszer forgalomba hozatalának a 258/97/EK rendelet 4. Cikke szerinti engedélyezését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál kell kérelmezni. A kérelem elsődleges értékelését a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének szakvéleménye alapján a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal végzi.

6.1.2. Csomagolás, a fogyasztók tájékoztatása

A csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a szennyeződéstől, a biztonságot, a tápértéket és minőséget csökkentő hatásoktól. A csomagolás nem jelenthet veszélyt a fogyasztók egészségére.

A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie az újrafelhasználásra, hulladékának hasznosítására, illetve ártalmatlanítása esetén környezeti szennyező hatásának a lehető legkisebbnek kell lennie.

A csomagolásnak ezenfelül olyannak kell lennie, hogy felnyitása vagy megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen változtatható.

6.1.2.1. Jelölés

A forgalomba hozatalra kerülő élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges – az élelmiszerek jelöléséről szóló külön jogszabályokban meghatározott – jelöléseket. Az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót.

6.1.3. Hatósági élelmiszer-ellenőrzés

A hatósági élelmiszer-ellenőrzés szakterületek szerint megosztott feladatait

– az állomások,

– az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi), illetve városi (fővárosi kerületi) intézetei,

– a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek

látják el.

6.1.3.1. Hatósági jogok

A hatósági élelmiszer-ellenőrzést végző személyek és az Európai Bizottság szakértői jogosultak különösen

– az élelmiszer-vállalkozás területére belépni,

– az élelmiszer-vállalkozó birtokában lévő, az ellenőrzés tárgyát képező iratokat, adathordozókat megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni,

– a vizsgálatok céljára térítésmentesen mintát venni.

6.1.3.2. Szankciók

Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a jogszabályi előírások megszegése esetén

– az élelmiszer-vállalkozás vagy annak egy része, illetve bizonyos tevékenysége működését megtilthatja, újbóli működését feltételhez kötheti,

– az élelmiszer forgalomba hozatalát megtilthatja, feltételhez kötheti, vagy elrendelheti az élelmiszer megsemmisítését,

– a szabálysértésekre vonatkozó jogszabály alapján pénzbírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki.

6.1.3.3. Minőségvédelmi bírság

Az élelmiszer-ellenőrző hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha eljárása során megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölésen feltüntetett jellemzőknek. A minőségvédelmi bírságot a hibát előidéző előállítónak, vendéglátónak, illetve forgalmazónak kell megfizetni. Amennyiben a hiba előidézőit nem lehet megállapítani, a minőségvédelmi bírságot annak kell megfizetni, akinél a kifogásolt terméket a hatóság megtalálta. A minőségvédelmi bírság a fentebb említett szankciókkal együtt is kiszabható.

A minőségvédelmi bírság mértéke:

– a fogyasztó egészségét veszélyeztető élelmiszer-biztonsági hiba esetén a kifogásolt tétel értékének másfélszerese,

– a fogyasztó érdekeit veszélyeztető összetételi, minőségi hiba esetén a kifogásolt tétel értéke,

– a fogyasztó valósághű tájékoztatását veszélyeztető jelölési hiba esetén a kifogásolt tétel értékének 60 százaléka,

de legalább ötvenezer forint.

A tétel értéke az adott élelmiszer-előállító, illetve -forgalmazó helyen a mintavétel időpontjában alkalmazott egységár és a tétel mennyiségének szorzata.

A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani.

6.1.4. Magyar Élelmiszerkönyv

Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírásokat és ajánlásokat továbbra is a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza. A Magyar Élelmiszerkönyv

– I. kötete az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásokat és nemzeti termékleírásokat,

– II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket,

– III. kötete - a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény – az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült vizsgálatimódszer-előírásokat, továbbá ajánlott magyar nemzeti szabványokat (MSZ), illetve ajánlott vizsgálatimódszer-irányelveket

tartalmazza.

6.2. Élelmiszer-higiénia

A 23/2002. (IV. 5.) FVM rendelet a magyar uniós csatlakozástól kezdődően szabályozza a tojástermékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeit.

6.2.1. Működési engedély

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állatorvosi ellenőrzési szám kijelölésével nyilvántartásba veszi az engedélyezett létesítményeket, vagyis a tojás vagy tojástermék előállítására, kezelésére, csomagolására szolgáló üzemeket. A létesítmény működését az állomás akkor engedélyezi, ha helyszíni ellenőrzés során megállapította, hogy a létesítmény – tevékenységének megfelelően – teljesíti a jogszabályban rögzített követelményeket.

6.2.2. Előállítási feltételek

A tojástermék vagy annak felhasználásával élelmiszer előállításának feltételei a következők:

– csak egyfajta, a rendelet mellékletének IV. fejezetében meghatározott követelményeknek megfelelő tojásból, a melléklet III. és V. fejezete szerinti higiéniai feltételek szerint kell készíteni,

– az előállítást csak engedélyezett és az előírásoknak megfelelően működő üzemben, a rendelet mellékletének I. és II. fejezetében meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni,

– engedélyezett, a melléklet VI. fejezetében előírtaknak megfelelő mikrobiológiai, analitikai előírásoknak megfelelő kezelésben kell részesíteni.

Tojástermék vagy annak felhasználásával élelmiszer csak egyfajta, a melléklet IV. fejezetében meghatározottaknak megfelelő tojásból, a melléklet III. és V. fejezete szerinti higiéniai feltételek betartásával, engedélyezett és a követelmények szerint működő üzemben, a melléklet VI. fejezetében előírt mikrobiológiai, analitikai előírásoknak megfelelő kezelésben részesítve, a melléklet I. és II. fejezetében meghatározott követelményeknek megfelelően állítható elő.

Tojástermékek előállításához csak az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által erre a célra engedélyezett adalékanyagokat szabad alkalmazni, amelyeket a felhasználási terület feltüntetésével jegyzékben kell rögzíteni.

6.2.3. Vizsgálat

A gyártó köteles vizsgálatokat végezni az állatok gyógykezelésre vagy megelőzésre használt gyógyszerek, hozamnövelők, növényvédő szerek, tisztítószerek és más káros anyagok, illetve az olyan anyagok maradványaira, amelyek megváltoztatják a tojástermékek érzékszervi tulajdonságait, vagy amelyek miatt a tojástermékek fogyasztása veszélyes lehet az emberi egészségre. Ha a megvizsgált tojástermékben az egészségre ártalmas maradékanyagok mennyisége túllépi a jogszabályban engedélyezett határértéket, akkor az nem hozható forgalomba.

A tojástermékeket monitoring jellegű vagy gyanú esetére előírt maradékanyag-vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálatot tudományosan elismert módszerrel kell végezni. A szennyezettség megengedett mértékét külön jogszabály állapítja meg.

6.2.4. Ellenőrzés

Az ellenőrzésre jogosult hatóság, a hatósági állatorvos az illetékességi területén valamennyi létesítményben és azok helyiségeiben – külön engedély és előzetes bejelentés nélkül – rendszeres ellenőrzést tart. A hatósági állatorvos ellenőrzés során vizsgálja:

– az élelmiszer-higiéniai előírások betartását,

– a laboratóriumi vizsgálat céljára való mintavétel megtörténtét,

– a tojástermékek előírás szerinti hőmérsékleten történő tárolását és szállítását,

– a tojástermék szavatossági idejének feltüntetését,

– a vizsgálati eredmények megőrzésére vonatkozó kötelezettség teljesítését,

– a tételek előírásoknak megfelelő jelölését,

– az ellenőrzés eredményéhez képest intézkedik a feltárt hiányosságok megszüntetése iránt.

A létesítmény üzemeltetője köteles az ellenőrzésében közreműködni, és a hatósági állatorvos részére szükséges segítséget és tájékoztatást megadni, a helyiségekbe való bejutást biztosítani.

6.2.5. Import

Az importált tojástermékeknek meg kell felelniük a rendeletben foglalt követelményeknek. Szabálytalanság gyanúja esetén ellenőrizni kell, hogy a tojástermék-szállítmány megfelel-e a rendelet előírásainak. Az ellenőrzéseket a rendeltetési helyen vagy egyéb alkalmas helyen a szállítmány lehető legkisebb károsításával, a lehető leggyorsabban oly módon kell lefolytatni, hogy az szükségtelenül ne késleltesse a tojástermékek szállítását és forgalomba hozatalát, illetve hogy az áru minősége ne károsodjon.

6.2.5.1. Kivonás a forgalomból

Ha a tojástermék nem felel meg a rendeletben foglaltaknak és az egészségügyi előírásoknak, az illetékes hatóság kérelemre engedélyezheti a szállítmány forgalomból való kivonását és ismételt kezelését vagy más felhasználás meghatározását, ha azt az egészségügyi előírások lehetővé teszik. Minden más esetben a tojástermékeket meg kell semmisíteni, és a hatósági állatorvosnak megelőző intézkedésekkel biztosítania kell ezen tojástermékek felhasználásának megakadályozását. Az intézkedésekről értesíteni kell az ÁNTSZ-t és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget is.

Az intézkedéseket (határozatot) indoklással együtt közlik a feladóval, a címzettel vagy meghatalmazottjukkal (kötelezett) és az illetékes egészségügyi hatósággal. Az emberi egészségre különösen veszélyes esetekre vonatkozó határozatról haladéktalanul értesíteni kell a feladó ország illetékes hatóságát is.

6.3. Hús-, húskészítmény-forgalmazás

A hús-, húskészítmény-forgalmazás rendjéről, feltételeiről és állat-egészségügyi ellenőrzéséről szól a 79/2003. (VII. 7.) FVM rendelet, amely a szarvasmarha, a bivaly, a sertés, a juh, a kecske és a lófélék, valamint házityúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa és a liba fajhoz tartozó háziszárnyasok húsára és minden emberi fogyasztásra alkalmas részére, valamint az annak felhasználásával készült termékekre, ideértve a vad, tenyésztett vad, a nyúl, valamint az édesvízi és tengeri halak, a puhatestűek húsára és élelmiszerkénti felhasználására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az élelmiszer-kereskedelem és a közfogyasztási célú továbbfelhasználás állat-egészségügyi ellenőrzés alá tartoznak. A friss hús, húskészítmény, kis- és nagykereskedelmi darabolási, tárolási, árusítási és a forgalmazóhely követelményeit is ez a rendelet állapítja meg. (Ezt az előírást kell alkalmazni az egzotikus állatok húsának forgalmazása esetén is.) A rendelet nem terjed ki a közfogyasztásra szánt friss szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske-, ló-, szamár-, öszvérhús, friss baromfihús, vadon élő állat, tenyésztett vad, valamint a nyúlhús, halászati termékek, húskészítmények és -termékek, vagdalt, darált és előkészített (fűszerezett) húsok forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről, a hatósági állatorvosi vizsgálat követelményeiről.

6.4. Állati hulladékok kezelése

Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szól a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, amelynek bizonyos rendelkezései szintén az uniós csatlakozáskor lépnek hatályba. E szerint az 1. osztályba sorolt állati hulladékot külön jogszabály szerint égetőműben történő égetéssel, vagy – az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás által engedélyezett kezelő- és feldolgozóüzemben történt – hőkezelést követően, égetéssel vagy együttégetéssel kell ártalmatlanítani.

A 2. osztályba sorolt állati hulladékokat – az állomás által engedélyezett - kezelő- és feldolgozóüzemben kell kezelni, a rendelet 4. számú mellékletének III. fejezetében foglalt 1. módszert követve, és a keletkező fehérjetartamú hulladékot szerves trágyaként vagy talajjavítóként lehet felhasználni, illetve a keletkező hulladékot biogáz- vagy komposztálótelepen lehet felhasználni.

6.5. Állategészségügy

Az úgynevezett harmadik országból származó termékek és az Európai Unión belüli kereskedelem állat-egészségügyi ellenőrzésének szabályait tartalmazza a 47/2003. (IV. 29.) FVM rendelet, az élő állatok forgalmazásának és szállításának állat-egészségügyi szabályairól pedig a 87/2003. (VII. 24.) FVM rendelet szól.

6.5.1. Állatforgalmazási jogosultság

Állatforgalmazási tevékenységet a telephely szerint illetékes állomás által nyilvántartásba vett és regisztrációs számmal rendelkező olyan forgalmazó végezhet, amely állat-egészségügyi vagy állattenyésztő szakmunkás, vagy ennél magasabb szintű mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, illetve írásos megállapodásban rögzített szakmai felelősségvállalással a tevékenységre ilyen végzettséggel rendelkező személyt alkalmaz.

A forgalmazó 3 évig köteles megőrizni:

– az állat tulajdonosának nevét, az állat faját, származását, vásárlásának időpontját, korcsoportját,

– szarvasmarhafélék esetében azok számát és azonosítóját, a származási telephely regisztrációs számát,

– sertés esetén a származási hely regisztrációs számát,

– az állatszállító regisztrációs számát, illetve az állatokat összegyűjtő és szállító jármű rendszámát,

– a vevő nevét és címét,

– az állat rendeltetési helyét, az útitervek másolatait és az állat-egészségügyi bizonyítványok sorszámát

tartalmazó kísérő bizonylatokat.

6.5.2. Az állattartási helyekre vonatkozó szabályok

A tartási helyet akkor lehet nyilvántartásba venni, ha

– hatósági állatorvosi felügyelet alatt áll,

– olyan területen helyezkedik el, amely nem áll tiltó vagy korlátozó intézkedés hatálya alatt, ideértve a Közösség által elrendelt korlátozó intézkedéseket is,

– a vizsgálatok céljára felszereltséggel rendelkezik, és egy esetleges járvány esetén az állatok elkülöníthetők,

– rendelkezik a kirakodás feltételeivel, és ha szükséges, megfelelő minőségű férőhellyel, valamint könnyen tisztítható és fertőtleníthető etető-, itató- és kezelőhellyel,

– rendelkezik alom- és trágyatárolóval,

– rendelkezik hullakamrával,

– rendelkezik szennyvízgyűjtő rendszerrel,

– tisztítását és fertőtlenítését a hatósági állatorvos előírásai szerint végzik el.

6.5.2.1. Egyéb állattartó hely

Az egyéb állattartó hely nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az

– elhatárolt területen legyen,

– megfelelő távolságra legyen azon mezőgazdasági üzemektől, amelyek állat-egészségügyi helyzetét az állattartó hely veszélyeztetheti,

– ellátó állatorvosi ellenőrzés alatt álljon, beleértve a befogást, zárt térben való elhelyezést is,

– karanténhelyiséggel rendelkezzen,

– kórbonctani vizsgálatra egy vagy több helyiséggel rendelkezzen,

– az állatállomány mentes legyen a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségektől és az ország egyéb mentesítési programjaiban szereplő betegségektől,

– rendelkezzen naprakész nyilvántartással, amely tartalmazza

1. a létesítményben lévő állatok faját, számát, életkorát, azonosítóját,

2. a belépő és a kilépő állatok számát a szállításra és az egészségi állapotra vonatkozó adatokkal együtt,

3. a karanténban tett megfigyeléseket, a bélsár rendszeres vizsgálatának eredményét, a vérvizsgálatok vagy más diagnosztikai próbák eredményét,

4. az előforduló betegségeket és kezeléseket,

5. az elhulláskor végzett kórbonctani vizsgálat eredményét, beleértve a vetélt állatokat is, továbbá az állathullák elhelyezését,

– rendelkezzen a hatósági állatorvos által évente legalább kétszer végzett ellenőrzés eredményével,

– A és B listás betegségekre fogékony állatoktól az állat-egészségügyi hatóság által előírt reprezentatív mintavétel a jogszabályi előírások szerint, a minták regisztrált laboratóriumban való megvizsgálásával megtörténjen, és hogy a vizsgálat negatív eredményű legyen.

6.5.3. Állatszállítás

6.5.3.1. Állatszállítási tevékenység engedélyezése

Állatszállítással üzletszerű tevékenység keretében olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság foglalkozhat, amelyet erre a tevékenységre az illetékes állomás bejegyzett, és olyan állatkísérőt alkalmaz írásos megállapodásban foglalt szakmai felelősségvállalással, aki állat-egészségügyi vagy állattenyésztő szakmunkás, vagy ennél magasabb szintű állat-egészségügyi vagy állattenyésztői szakképzettséggel rendelkezik, illetve amely maga megfelel ezen feltételeknek.

Az állatszállító köteles

– a szállított állat megfelelő gondozását a szükséges ismeretekkel rendelkező személyzettel végeztetni,

– az állatszállítás állatvédelmi szabályairól szóló jogszabály szerinti útitervet készíteni,

– igazolni, hogy 24 óra időtartamot meghaladó állatszállítás esetén – figyelembe véve a szállított állatfaj, illetve -fajta jellegzetességeit – az állat etetési és itatási igényeinek megfelelő intézkedéseket megtette, még olyan esetekre is felkészülve, ha kívülálló okok miatt útvonalat kell változtatni, vagy az állatszállítást meg kell szakítani,

– az állatot - a szállítóeszköz vezetőjének szokásos pihenőidejét figyelembe véve – késedelem nélkül a rendeltetési helyre szállítani,

– gondoskodni arról, hogy az állatszállítás folyamán az állatszállítmányt az útiterv eredeti példánya – amelyen az indulási hely, nap és időpont is fel van tüntetve - kísérje,

– az útitervet az illetékes hatóság felszólítására ellenőrzés céljából bemutatni, egy másodpéldányát az e rendelet szerinti időtartamon keresztül megőrizni,

– gondoskodni arról, hogy ha az állatszállítmányt kísérő nélkül szállítják, a feladó, illetve az átvevő megfelelő személlyel, személyzettel rendelkezzen az átadáshoz és átvételhez.

6.5.3.2. Állatforgalmazó hely

Gazdasági haszonállat állatszállítással járó forgalmazása csak rendszeres hatósági állatorvosi felügyelet alatt álló, engedélyezett és az erre a célra rendszeresített központi számítógépes nyilvántartásban nyilvántartásba vett felvásárlóhelyen, állatvásárban, állatpiacon, illetve az állat tartási helyén megengedett. Az állat fel- és lerakodásának feltételeiről – telephelyen kívüli rakodás esetén is – az állatszállíttató köteles gondoskodni.

Az Unió területére, valamint harmadik országba csak a központi nyilvántartásban szereplő felvásárlótelepről, -helyről vagy az állat tartási helyéről történhet állatszállítás.

6.5.3.3. Belföldi állatszállítás

Belföldi állatforgalmazás esetén az állat az ellátó állatorvos által az állatszállítás megkezdését megelőző 24 órán belül – a 87/2003. (VII. 24.) FVM rendelet 4. számú melléklete szerint – kiállított igazolással szállítható. Ló szállítása esetén – kivéve a vágóhídra szállítást – a lóútlevél állat-egészségügyi részében előírtak szerinti igazolást kell kitölteni.

6.5.3.4. Lábonhajtás

Állat szállítási célú lábonhajtására kizárólag a származási hely szerint illetékes állomás által előzetesen – az útiterv alapján – kiállított, 6 napnál nem régebbi engedély alapján kerülhet sor. Minden olyan településen, amelynek közigazgatási területén a lábon hajtott állat áthalad, az áthaladást – azt 24 órával megelőzően – az állat tulajdonosának vagy kísérőjének a települési önkormányzat jegyzőjénél be kell jelentenie. Ha a lábonhajtás útvonala védett természetvédelmi területet érint, az áthaladás során a természet védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakat is figyelembe kell venni.

Az állat új, az útvonalterv szerinti állandó tartózkodási helyén az állat tulajdonosa vagy megbízottja 24 órán belül köteles bejelenteni az illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél:

– az állat tulajdonosának nevét és címét,

– az állatok faját, fajtáját és darabszámát, azonosítóját,

– az állatok tartózkodási helyét.

Nem számít lábonhajtásnak a túralovaglás és túrakocsizás.

6.5.3.5. Kezelési célú állatszállítás

Állat gyógykezelésre, illetve kényszervágásra történő szállítása az ellátó állatorvos által kiállított igazolással végezhető. Az Európai Közösség területére irányulóan az ilyen célú állatszállítás az állatfajra kiadott igazolásokkal végezhető, az állatszállítás okának feltüntetésével.

6.5.3.6. Nem szállítható állatok

Tilos szállítani

– a tizenöt naposnál fiatalabb csikót az anyakanca nélkül,

– a nyolcnaposnál fiatalabb borjút, malacot, bárányt, kecskegidát (gödölyét) anyja nélkül,

– az olyan vemhes állatot, amely valószínűleg a szállítás alatt vagy az azt követő 48 órán belül ellene, kivéve ha azt gyógykezelésre vagy kényszervágásra szállítják,

– a csonttörésben szenvedő állatot, kivéve ha gyógykezelésre vagy kényszervágásra szállítják,

– a nem azonosítható állatot,

– a beteg, sérült, gyenge vagy kimerült állatot,

– azt az állatot, amely feltehetően további sérüléseket szenvedne,

– az olyan újszülött állatot, amelynél a köldökcsonk még nem zárult és nem száradt be, vagy anyja nélkül nem képes magát ellátni,

– a szállítási korlátozás hatálya alatt álló telepről, illetve szervezettől származó állatot.

6.5.4. A felvásárlóhely létesítésének és működésének szabályai

Felvásárlóhely állat-egészségügyi korlátozás vagy zárlat alatt nem álló területen létesíthető. A felvásárlóhelynek az állatfelvevő-kapacitásával összhangban rendelkeznie kell

– amennyiben felvásárlóhelyként használják, akkor kizárólag erre a célra használt eszközökkel,

– könnyen tisztítható és fertőtleníthető felszereléssel a berakodáshoz, kirakodáshoz, és az állat etetése, itatása és szükség szerinti ellátása érdekében megfelelő, az állatra vonatkozó külön jogszabály szerinti elhelyezéssel,

– az ellenőrzéshez szükséges eszközökkel,

– az elkülönítéshez szükséges eszközökkel,

– a helyiségek és a szállítóeszközök tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló felszereléssel,

– a táplálék, az alom és a trágya tárolásához tárolóhelyiségekkel,

– az állati eredetű szennyvíz gyűjtéséhez önálló, zárt rendszerű szennyvízgyűjtővel,

– hatósági állatorvosi felügyelettel.

A felvásárlóhelyet annak igénybevétele előtt a hatósági állatorvos utasítása szerint tisztítani és fertőtleníteni kell. A felvásárlóhelyre csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően azonosított és az előírt állat-egészségügyi bizonyítványokkal rendelkező állat bocsátható be, a faj és a hasznosítás megjelölésével.

A felvásárlóhely tulajdonosa, illetve az azért felelős egyéb személy köteles az állatot kísérő okiratok, illetve az állatazonosítási számok vagy jelek alapján nyilvántartást vagy adatbázist vezetni és azt 3 évig megőrizni. Az állomás, amennyiben az e rendelet vagy más jogszabály szerinti állat-egészségügyi vagy közegészségügyi korlátozásokra vonatkozó előírások nem vagy nem megfelelő teljesítését észleli, az engedélyt visszavonja, illetve a felvásárlóhely működését felfüggeszti. Ha az állomás meggyőződött arról, hogy a vonatkozó előírásokat a felvásárlóhelyen megfelelően teljesítik, a működés felfüggesztését megszünteti.

6.6. Ökológiai gazdálkodás

A magyar uniós csatlakozáskor módosul a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről szóló 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet. Az új szabályokat a 144/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet tartalmazza. Az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés sajátos módja a 2092/1991/EGK számú EK rendelet szerint. A jelzésére a terméken "ökológiai" megkülönböztető jelölést kell alkalmazni. A jelölés tanúsítja, hogy a terméket vagy alkotórészeit az EK-rendeletben foglalt előírások teljesítésével termelték és ellenőrizték, figyelemmel a rendeletben foglaltakra is.

6.6.1. Ökológiai termelést ellenőrző szervezet

Ökológiai termelést ellenőrző szervezetként elismerését az az intézmény, egyesület, szövetség vagy gazdálkodó szervezet kérelmezheti, aki (amely)

– az ökológiai gazdálkodás szakterületen szerzett gyakorlattal rendelkezik,

– belföldi székhellyel, telephellyel rendelkezik,

– biztosítja felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező felelős személy foglalkoztatását, aki alkalmas a termelővel, a hatóságokkal és egyéb szervekkel való állandó kapcsolattartásra,

– megfelel az MSZ EN 45011 Terméktanúsítást irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek szabvány követelményeinek,

– az ellenőrzéssel egyidejűleg nem végez ökológiai termelést, feldolgozást, forgalmazást (ideértve megbízottját vagy alkalmazottját is, valamint annak közeli hozzátartozóját).

Az elismerés iránti kérelmet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba kell benyújtani, csatolva hozzá az előírt dokumentáció magyar nyelvű fordítását is. A kérelemben többek között szerepeltetni kell

– a szervezet EK-rendeletben előírtaknak megfelelő követelményrendszerét, a korábbi tevékenység referenciái, valamint az ellenőrzésért és tanúsításért felelős személyek szakmai gyakorlata igazolását, továbbá az ellenőrzés programját, a termék nyomon követhetősége rendszerét, amelyek tartalmazzák az ellenőrzések és az intézkedések részletes leírását,

– a tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítás igazolását.

6.6.2. Termelői bejelentkezés

Az EK-rendelet szerinti ökológiai terméket termelő, feldolgozó vagy forgalmazó – ideértve a harmadik országból behozott termék forgalmazását is – köteles e tevékenységét elismert ellenőrző szervezet ellenőrzése alatt folytatni, és e célból a szervezetnél nyilvántartásba vételét kérni.

A termelő bejelentkezésének elfogadását, adatainak nyilvántartását az ellenőrző szervezetek végzik, erről, valamint a nyilvántartás adatainak változásáról kötelesek tájékoztatni a minisztériumot.

Az ellenőrző szervezet köteles a minisztérium előzetes hozzájárulását kérni a termelőnek az ellenőrző rendszerből való meghatározott időtartamú kizárásához.

6.7. Erdészeti szaporítóanyagok

Az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet szerint az erdőgazdálkodásban olyan szaporítóanyagot kell felhasználni, amely lehetővé teszi a környezethez jól alkalmazkodott, genetikailag változatos erdei ökoszisztémák kialakulását, a természeti rendszerek és a biológiai fajok, taxonok evolúciós képességének megőrzését, és amelytől egyúttal az erdők élőfakészletének növelése, a faanyag minőségének javulása, illetve az erdők környezetre gyakorolt jótékony hatásának megőrzése és javítása kellő biztonsággal elvárható.

Természetközeli erdők esetében az adott ökológiai feltételekhez jól alkalmazkodott, genetikailag kielégítően sokszínű és mikroevolúciós képességű, valamint a fatermesztés céljainak is megfelelő mennyiségi és minőségi tulajdonságokat felmutató származások származás azonosított minősített szaporítóanyagának alkalmazását kell elősegíteni. Faültetvények esetében nagy hozamú és ökológiailag kielégítően stabil fajták fajtaazonos és fajtatiszta szaporítóanyagát kell felhasználni.

6.8. Növényi genetikai anyagok

A növényi genetikai anyagok megőrzéséről és felhasználásáról szól a 95/2003. (VIII. 14.) FVM rendelet, amelynek hatálya kiterjed:

– valamennyi olyan természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, amely a genetikai anyagoknak a Növényi Génbank Tanács által elfogadott, illetve regisztrált gyűjteményével rendelkezik, és azt a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet, az ökológiai gazdálkodás, az erdészet és az élelmiszer-termelés megalapozása, valamint a biológiai sokféleség megőrzése és hasznosítása céljából tartja fenn, illetve részt vesz azok eredeti termőhelyen történő fenntartásában, különböző célú felhasználásában és hasznosításában, továbbá

– valamennyi mezőgazdasági és kertészeti genetikai anyagra (növényi génforrásra) (a továbbiakban: genetikai anyagok), beleértve a szőlőt, a takarmány-, zöldség-, dísz-, gyógy- és fűszernövényeket, gyümölcstermő és erdészeti fajokat, gombákat, mikroorganizmusokat és a természetes flóra elemeit, amelyek a magyar mezőgazdaságban hasznosíthatók vagy hasznosíthatók lehetnek.

6.9. Növényfajták állami elismerése

A növényfajták állami elismerésének, valamint a szaporítóanyagok előállításának és forgalomba hozatalának szabályait a 2003. évi LII. törvény tartalmazza. Ennek során szabályozza a genetikai anyagok megőrzését és fenntartását, a növényfajták állami elismerését, a fajtahasználatot, az ebben érdekelt bejelentők, szaporítóanyag-előállítók, -feldolgozók, -forgalmazók és -felhasználók jogait és kötelezettségeit, továbbá a szaporítóanyag előállításának, hivatalos vizsgálatának, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének rendjét.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!