A 2003. évi CII. törvény szabályozza azokat a változásokat, amelyek a magyar EU-tagságot követően életbe lépnek az iparjogvédelem területén. Az alábbiakban a közösségi oltalommal kapcsolatos kérdéseket ismertetjük.
5.1. Védjegyek
5.1.1. Közösségi védjegyrendszer
A közösségi védjegy az Európa Tanács 40/94/EK (közösségi védjegyrendelet) 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott védjegy. A közösségi védjegybejelentés a közösségi védjegyrendelet alapján tett – a közösségi védjegy lajstromozására irányuló - bejelentés.
5.1.1.1. A közösségi védjegybejelentés továbbítása
A Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott közösségi védjegybejelentés továbbításáért díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor. Díjfizetés hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegybejelentést a díj megfizetését követően továbbítja.
5.1.1.2. A közösségi védjegy mint korábbi védjegy
A közösségi védjegy ugyanolyan korábbi védjegynek minősül, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott védjegy. A közösségi védjegy mint korábbi védjegy viszonylagos kizáró okként akkor vehető figyelembe, ha a védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál vagy a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentést a magyar uniós csatlakozást követő bejelentési nappal tették, illetve ha a védjegyet ilyen bejelentési nappal lajstromozták.
5.1.1.3. A közösségi védjegy bitorlásának jogkövetkezményei
A közösségi védjegy bitorlására – a közösségi védjegyrendelet 14. cikkében foglaltakkal összhangban – ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján lajstromozott védjegy bitorlására.
5.1.1.4. Nemzeti bejelentéssé való átalakítás
A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló kérelmet megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a közösségi védjegyrendeletben előírt követelményeket. Ha a kérelem nem felel meg a kívánalmaknak, a kérelmezőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.
El kell utasítani a kérelmet, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. (A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.)
Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló szabályszerű kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást. A bejelentési díjat a kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.
A kérelem és mellékleteinek magyar nyelvű fordítását a kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani.
A Magyar Szabadalmi Hivatal a kérelem beérkezéséről értesíti a kérelmezőt.
Közösségi védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján megindult eljárásban – a bejelentési díj megfizetését és az előírt fordítás benyújtását követően – a Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegyet további vizsgálat nélkül lajstromozza.
5.1.1.5. A közösségi védjegy szenioritása
A Magyar Szabadalmi Hivatal által a Vt. alapján lajstromozott védjegy, amelynek szenioritását igényelték közösségi védjeggyel kapcsolatban a közösségi védjegyrendelet 34. és 35. cikke alapján, és amelynek oltalma megszűnt az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt, törölhető, illetve oltalmának megszűnése a használat hiánya, vagy a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása, illetve a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt megállapítható, ha a törlés, illetve a megszűnés megállapításának feltételei mind a kérelem benyújtásának napján, mind a védjegyoltalom korábbi megszűnésének napján fennálltak.
A védjegylajstromban fel kell tüntetni, hogy a védjegy szenioritását igényelték közösségi védjeggyel kapcsolatban. A szenioritás elvesztését szintén be kell jegyezni a védjegylajstromba.
A védjeggyel kapcsolatos minden tényt és körülményt – különösen a használati engedélyt, a jelzálogjogot, valamint a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok más megterhelését, továbbá e jogok átszállását és átruházását – be kell jegyezni a védjegylajstromba azt követően is, hogy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt annak a védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását közösségi védjeggyel kapcsolatban igényelték.
A közösségi védjegyet mint korábbi védjegyet a szabályszerűen igényelt szenioritásával kell figyelembe venni akkor is, ha az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt a Magyar Szabadalmi Hivatal által a Vt. alapján lajstromozott azon védjegy oltalma, amelynek szenioritását igényelték a közösségi védjeggyel kapcsolatban.
5.1.1.6. Érdemi határozatok
Érdemi határozatok a közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy átalakítására irányuló kérelem tárgyában hozott ügydöntő határozatok is.
5.1.1.7. Közösségi védjegybíróság
Magyarországon a Fővárosi Bíróság jár el első fokon közösségi védjegybíróságként. A Fővárosi Bíróság határozata elleni fellebbezés elbírálása – másodfokon eljáró közösségi védjegybíróságként – a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.
5.1.2. Nemzetközi védjegybejelentés a Madridi Megállapodás alapján
Nemzetközi védjegybejelentésnek minősül az 1891. évi április hó 14-én kelt, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás (Megállapodás), valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. évi június hó 27-én kelt Jegyzőkönyv (Jegyzőkönyv) alapján tett védjegybejelentés.
5.1.2.1. Bejelentés a Magyar Szabadalmi Hivatal útján
A Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy jogosultja a Magyar Szabadalmi Hivatal mint származási hivatal útján – a Megállapodás alapján – nemzetközi védjegybejelentést tehet a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához (Nemzetközi Iroda). Ha a nemzetközi védjegybejelentést a védjegy belföldi lajstromozása előtt nyújtják be, a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni.
A Magyar Szabadalmi Hivatal továbbítja azt a nemzetközi védjegybejelentést, amelynek esetében a bejelentő
– valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye belföldön van; ennek hiányában
– lakóhelye belföldön van; ennek hiányában
– magyar állampolgár.
A nemzetközi védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál mint származási hivatalnál a Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani.
A Magyar Szabadalmi Hivatal felhívására a bejelentő köteles igazolni, hogy jogosult a nemzetközi védjegybejelentés benyújtására. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet elutasítja.
A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi védjegybejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
– a bejelentés tartalmazza-e a védjegy lajstromszámát;
– a bejelentés tartalmazza-e a továbbítására irányuló kérelmet, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést, valamint az árujegyzéket;
– a bejelentés adatai megegyeznek-e a védjegynek a védjegylajstromban szereplő adataival;
– a bejelentés tartalmazza-e azon országok megjelölését, amelyek területére az oltalom kiterjesztését igénylik;
– a bejelentést a Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be;
– a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását.
Ha a bejelentés nem felel meg a követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására.
A nemzetközi védjegybejelentés továbbításáért a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához nemzetközi díjat kell fizetni. A továbbítási díj a nemzetközi védjegybejelentés benyújtásának napján esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a nemzetközi védjegybejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
5.1.2.2. A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a Megállapodás szerint a jogosult szerződő államának hivatala, a Magyar Szabadalmi Hivatal útján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztését lehet kérni.
A Magyar Szabadalmi Hivatal az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
– a kérelem tartalmazza-e a továbbítására irányuló kérelmet és a jogosult, illetve képviselője aláírását;
– a kérelmet a Megállapodásban előírt módon nyújtották-e be.
Ha az oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem nem felel meg a követelményeknek, hiánypótlásra hívják fel a kérelmezőt.
5.1.2.3. A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentések
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés az a nemzetközi védjegybejelentés, amelyben az oltalmat a Magyar Köztársaság területére kiterjedően igénylik. Az ilyen bejelentésnek ugyanaz a hatálya, mint a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz szabályszerűen benyújtott védjegybejelentésnek.
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozással ugyanolyan hatályú oltalom keletkezik, mint a belföldi lajstromozással, amennyiben a Magyar Szabadalmi Hivatal a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja.
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés nemzetközi lajstromozását követően a Magyar Szabadalmi Hivatal is megtekinthetővé teszi a védjegy közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít a nemzetközi lajstromnak a bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez.
A Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentés meghirdetésére a nemzetközi védjegybejelentés következő adatainak közlésével kerül sor:
– a megjelölés;
– a bejelentés nemzetközi lajstromszáma;
– a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma.
5.1.2.4. Az átruházás és a használati engedély hatályának elutasítása
Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaság területére kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély tárgyában a Magyar Szabadalmi Hivatal úgy találja, hogy az átruházás, illetve a használati engedély – részben vagy egészben – a Vt. rendelkezéseibe ütközik, erről a Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül – a Nemzetközi Iroda útján – értesíti a bejelentőt. A változás hatályának elutasításáról szóló értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okait, illetve terjedelmét.
5.1.2.5. Kiegészítő lajstrom
A Magyar Szabadalmi Hivatal a Magyar Köztársaságot megjelölő bejelentések tekintetében kiegészítő lajstromot vezet, amelybe a nemzetközi lajstromba a Megállapodás szerint be nem jegyezhető tényeket és körülményeket kell bejegyezni.
5.1.3. A jegyzőkönyv alapján tett nemzetközi védjegybejelentések
5.1.3.1. A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott bejelentések
A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentés, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegy jogosultja a Magyar Szabadalmi Hivatal mint származási hivatal útján – a Jegyzőkönyv alapján - nemzetközi védjegybejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.
Ha a nemzetközi védjegybejelentést a védjegy belföldi lajstromozása előtt nyújtják be, a bejelentő nyilatkozhat úgy, hogy a nemzetközi védjegybejelentést a védjegy alapján kívánja megtenni. Ebben az esetben a benyújtás napjának a védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni.
A Magyar Szabadalmi Hivatal továbbítja azt a nemzetközi védjegybejelentést, amelynek esetében a bejelentő
– magyar állampolgár, vagy
– lakóhelye belföldön van, vagy
– belföldön valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel rendelkezik.
A Jegyzőkönyv alapján tett nemzetközi védjegybejelentésre megfelelően alkalmazni kell a Megállapodás alapján tett bejelentésekre vonatkozó szabályokat.
5.1.3.2. A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé
Az átalakítási kérelmet a nemzetközi lajstromozás törlésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. A kérelem benyújtását követő négy hónapon belül be kell nyújtani az árujegyzék magyar nyelvű fordítását, valamint két hónapon belül meg kell fizetni a bejelentési díjnak megfelelő összegű átalakítási díjat. Ezek elmaradása esetén az átalakításra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
5.2. Földrajzi árujelzők
A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
5.2.1. Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalma
A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendelet (közösségi rendelet) rendelkezései az irányadók. A közösségi rendelet alapján a tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Szabadalmi Hivatal jár el.
5.2.1.1. Bejelentés
A közösségi rendelet szerinti bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. A bejelentéshez csatolni kell a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előzetes szakhatósági állásfoglalását arról, hogy a bejelentést az arra jogosult nyújtotta-e be, valamint hogy a termékleírás megalapozott-e.
5.2.1.2. Vizsgálat
A bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a közösségi rendeletben előírt feltételeket. A vizsgálat nem terjed ki arra, hogy a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat fennáll-e. A vizsgálat soron kívüli.
Ha a bejelentés megfelel a vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal erre vonatkozóan határozatot hoz, amelyet a bejelentéssel együtt megküld a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A bejelentést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium továbbítja az Európai Bizottsághoz.
5.2.1.3. Ideiglenes oltalom
A határozat meghozatalával a közösségi rendeletnek megfelelő ideiglenes oltalom keletkezik. Bitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek a földrajzi árujelzője ideiglenes oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a közösségi bejelentésről az Európai Bizottság jogerősen nem döntött.
5.3. Eredetmegjelölések
Az eredetmegjelölés nemzetközi bejelentésének minősül az 1958. évi október hó 31-én kelt, az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás (Megállapodás) alapján tett bejelentés.
5.3.1. A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott nemzetközi bejelentések
A Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott eredetmegjelölés jogosultja a Magyar Szabadalmi Hivatal mint származási ország hivatala útján nemzetközi bejelentést tehet a Nemzetközi Irodához. Ha a nemzetközi bejelentést az eredetmegjelölés magyar lajstromozása előtt nyújtják be, a benyújtás napjának az eredetmegjelölés lajstromozásának napját kell tekinteni.
A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi bejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy
– a bejelentés tartalmazza-e a származási ország megjelölését, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, az eredetmegjelölést, a termékjegyzéket, az eredetmegjelöléshez tartozó földrajzi területet;
– a bejelentés adatai megegyeznek-e az eredetmegjelölésnek a lajstromban szereplő adataival;
– a bejelentést a Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be;
– a bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását.
Ha a bejelentés nem felel meg a fenti követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést a bejelentő által benyújtott formában kell továbbítani a Nemzetközi Irodához.
A nemzetközi bejelentés továbbításáért továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához nemzetközi díjat kell fizetni.
Az eredetmegjelölés nemzetközi oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés oltalma megszűnt.
5.3.2. A Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölések
A Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölésnek ugyanaz a hatálya, mint a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz szabályszerűen benyújtott, eredetmegjelölés lajstromozására irányuló bejelentésnek.
A nemzetközi lajstromozással ugyanolyan oltalom keletkezik, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által történt lajstromozás alapján, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja.
5.3.2.1. Adatközlés
A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően a nemzetközi bejelentésről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé. Az adatközlés a következő adatokat tartalmazza:
– a földrajzi árujelző megnevezése;
– a bejelentés nemzetközi lajstromszáma;
– a nemzetközi lajstromozás napja;
– a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma.
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az eredetmegjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja, erről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl a fenti adatok feltüntetésével.
Az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra nézve, hogy a nemzetközi bejelentés tárgyát képező megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg a Vt.-ben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.
5.4. Formatervezési minták
Az uniós csatlakozáskor módosul a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény is.
5.4.1. Közösségi minta
Közösségi minta az Európa Tanács 6/2002/EK rendelete (közösségi mintaoltalmi rendelet) 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, lajstromozás nélkül vagy lajstromozás alapján oltalomban részesülő minta.
5.4.1.1. Közösségi mintaoltalmi bejelentés
Közösségi mintaoltalmi bejelentés a közösségi mintaoltalmi rendelet alapján tett - közösségi minta lajstromozására irányuló – bejelentés.
5.4.1.2. A közösségi mintaoltalmi bejelentés továbbítása
A Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott közösségi mintaoltalmi bejelentés továbbításáért díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor. Díjfizetés hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi mintaoltalmi bejelentést a díj megfizetését követően továbbítja.
5.4.1.3. A közösségi minta bitorlásának jogkövetkezményei
A közösségi minta bitorlására ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján megadott mintaoltalom bitorlására.
5.4.1.4. Közösségi mintaoltalmi bíróság
Magyarországon a Fővárosi Bíróság jár el első fokon közösségi mintaoltalmi bíróságként. A Fővárosi Bíróság határozata elleni fellebbezés elbírálása – másodfokon eljáró közösségi mintaoltalmi bíróságként – a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.
5.4.2. Nemzetközi ipari minta
Nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésnek minősül az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövege (Megállapodás) alapján tett ipari mintaoltalmi bejelentés.
5.4.2.1. A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések
A Magyar Szabadalmi Hivatal azokkal a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésekkel kapcsolatban jár el a Megállapodás szerinti továbbítás érdekében, amelyekben a bejelentő szerződő államaként a Magyar Köztársaságot tüntették fel. A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés továbbításáért a Magyar Szabadalmi Hivatalnak továbbítási díjat, valamint a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentéssel kapcsolatban díjat kell fizetni.
5.4.2.2. A Magyar Köztársaságot megjelölő nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések
A Magyar Köztársaságot megjelölő nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés a nemzetközi lajstromozás napjától azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz szabályszerűen benyújtott mintaoltalmi bejelentéssel. A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésnek a Nemzetközi Iroda előtti eljárásban történő közzétételét azonos hatályúnak kell tekinteni a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzététellel.
A Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. Ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés – részben vagy egészben – nem felel meg a vizsgált követelményeknek, vagy ha erre vonatkozóan észrevételt tettek, a Magyar Szabadalmi Hivatal erről a Megállapodásban meghatározott időponttól számított hat hónapon belül a Nemzetközi Irodát értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni az értesítés alapjául szolgáló okokat, és fel kell hívni a bejelentőt arra, hogy az értesítésben foglaltakkal kapcsolatban – az értesítésben kitűzött határidőn belül – nyilatkozatot tehet. (A bejelentő nyilatkozatát a nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítására vonatkozó döntés meghozatalakor figyelembe kell venni.)
Ha a bejelentő az értesítésben foglalt nyilatkozattételi felhívásra a megadott határidőn belül nem válaszol, vagy ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés a bejelentő nyilatkozata ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi lajstromozás hatályát a Magyar Köztársaság területére kiterjedően elutasítja.
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő nyilatkozata alapján úgy találja, hogy az értesítésben foglaltak – részben vagy egészben – alaptalanok, az értesítést - részben vagy egészben – visszavonja. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát. Ilyenkor a nemzetközi lajstromozás vagy annak a visszavonással érintett része a visszavonásról szóló határozat keltétől azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatal által megadott mintaoltalommal.
Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal nem ad ki értesítést, a nemzetközi lajstromozás az értesítésre megszabott határidő lejártát követő naptól azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatal által megadott mintaoltalommal.
