A magyar uniós csatlakozás kihat a magánjog területére is. Változni fognak a kamatra, illetve a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok.
3.1. Késedelmi kamat
Uniós tagságunktól kezdődően pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség a jövőben is beáll, függetlenül attól, hogy a kötelezett kimenti-e a késedelmét vagy sem.
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig jogszabály vagy szerződés alapján kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot köteles megfizetni. A késedelem miatt fizetett kamat ebben az esetben sem lehet majd kevesebb, mint a kamatmentes pénztartozások utáni késedelmi kamat.
3.1.1. Késedelmi kamat gazdálkodó szervezetek között
Az uniós tagsággal rendelkező Magyarországon külön szabályok vonatkoznak majd a gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamatra. (Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.)
A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.
A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg. (A kamat mértékére, illetve a kamatfizetési kötelezettség esedékességére vonatkozó szabályoktól jogszabály csak a jogosult javára térhet el. A felek megállapodásában foglalt eltérő rendelkezésre ez a korlátozás nem vonatkozik.)
A felek által a törvényben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a törvényben foglaltaktól eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták. A gazdálkodó szervezetek esetében tehát a bíróság nemcsak mérsékelheti, hanem fel is emelheti a késedelmi kamat mértékét.
3.2. Ügyleti kamat
A Ptk. szerint a szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában ezzel szemben kamat csak kikötés esetében jár. A magyar EU-tagságot követően az ilyen ügyleti kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
3.3. Általános szerződési feltétel megtámadása
Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre. Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a feltétel meghatározásában a másik fél közreműködött.
A Ptk. szerint, ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. Ez azonban csak a konkrétan megtámadott szerződéssel kapcsolatban eredményez változást. Amennyiben azonban gazdálkodó szervezet használ szerződéskötéskor tisztességtelen általános szerződési feltételt, a sérelmes kikötést az 1978. évi 2. számú törvényerejű rendeletben meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt. A bíróság az ilyen szervezet által kezdeményezett megtámadás alapossága esetén a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét – a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal – megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek. Ebben az esetben tehát általában eredményezi a megtámadott kikötés érvénytelenségét.
Ha a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét a feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal jogerős határozatával megállapítja, ítéletében feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a kikötés érvénytelenségének megállapítását a jogsértő költségére országos napilapban vagy más szokásos módon nyilvánosságra hozza.
Ha a felek a magyar nemzetközi magánjog szabályai szerint a fogyasztói szerződésükre külföldi jogot választottak, e jogválasztás ellenében is a magyar jog fogyasztóvédelmi szerződési szabályait kell alkalmazni, feltéve hogy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 28/A §-ának alkalmazása – jogválasztás hiányában – a magyar jog alkalmazására vezetne.
A gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés tisztességtelen kikötését a fogyasztó megtámadhatja akkor is, ha az nem minősül általános szerződési feltételnek.
3.3.1. Tisztességtelen kikötés
Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.
Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a jogosultságok és kötelezettségek meghatározása különösen, ha
– a szerződésre irányadó lényeges rendelkezéstől jelentősen eltér; vagy
– összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával, illetve rendeltetésével.
A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a szolgáltatást és ellenszolgáltatást meghatározó szerződési kikötésre, ha annak szövegezése egyértelmű és mindkét fél számára érthető. Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
3.3.2. Megtámadásra jogosult szervezetek
Uniós tagságunk azzal a következménnyel is jár majd, hogy az általános szerződési feltételek megtámadására (olyan hatállyal, hogy a megtámadott kikötés valamennyi olyan szerződést érintsen, amelyben az alperes használta a kikötést) jogosult lesz nemcsak
– az ügyész,
– a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője,
– a jegyző és a főjegyző,
– a gazdasági és a szakmai kamara, a hegyközségi szervezet,
– a fogyasztói érdek-képviseleti szervezet,
hanem
– a fogyasztói, szakmai, gazdasági érdek-képviseleti szervezet, illetve
– az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött azon minősített szervezet – az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében –, amely a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepel, feltéve hogy az általános szerződési feltétel alkalmazója a Magyar Köztársaság területén fejti ki tevékenységét.
3.4. Termékfelelősség
Az uniós tagsággal némiképp változik majd a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (Tftv.) is. 2003. január 1-jétől a Tftv. szempontjából terméknek minősül minden ingó dolog – akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált –, valamint a villamos energia.
Jelenleg a Tftv. alkalmazása során kárnak kell tekinteni
– valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kárt;
– a hibás termék által más dologban okozott, tízezer forintnál nagyobb összegű kárt, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.
A kár törvényi definíciójának második fordulata az uniós tagsággal akként változik meg, hogy a kár a hibás termék által más dologban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.
3.5. Fogyasztóvédelem
Az uniós tagsággal járó jogszabályváltozások érintik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt (Fgytv.) is.
3.5.1. Keresetindítás
Az Fgytv. szerint az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész, valamint a biztosítási szolgáltatással, illetve a pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatással kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.
A kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye. A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét érvényesítse.
Az idézett szabályok az uniós tagságunkkal kiegészülnek azzal, hogy a keresetindítási jog megilleti azokat az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezeteket – az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében –, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve hogy a keresetben érvényesített igény külön jogszabályban meghatározott jogszabály megsértésén alapul.
3.5.2. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek eljárása
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az Fgytv. X. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ez kiegészül majd azzal, hogy az eljáró hatóság eljárását – külön jogszabályban meghatározott jogszabály megsértése miatt – kezdeményezni jogosultak azok az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezetek is – az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében –, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.
Az uniós csatlakozást követően a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel meghatározza a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének végrehajtása céljából a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek az irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jegyzékre való felkerülése céljából lefolytatandó eljárásra vonatkozó részletes szabályokat.
Az igazságügy-miniszter rendelettel fogja majd megállapítani azokat a jogszabályokat, melyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel teremtik meg az összeegyeztethetőséget.
3.6. Reklámfelügyeleti eljárás
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) szerint a reklámfelügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Kérelemre indul az eljárás, ha a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezés megsértése valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem állapítható meg, illetve ha az igények érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak.
Az uniós csatlakozást követően a reklámfelügyeleti eljárás kezdeményezésére azok az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezetek is jogosultak – az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében –, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.
A reklámfelügyeleti eljárás a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezéseket megsértő reklám közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg. Ha az érdekelt fél személyhez fűződő jogainak megsértéséről egy éven túl szerzett tudomást, az eljárás megindítására a tudomásszerzéstől számított három hónapon belül még lehetőség van.
A fogyasztók érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezeteket a reklámfelügyeleti eljárásokban területükön – fő szabályként – az ügyfél jogállása illeti meg.
3.7. Pénzforgalom
3.7.1. Elszámolási rendszerek
Az uniós csatlakozásunkkor lép hatályba a 2003. évi XXIII. törvény, amely a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről rendelkezik. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki, a törvény hatálybalépését követő 180. napig azonban kijelölt rendszernek minősül a GIRO Elszámolásforgalmi Részvénytársaság által működtetett bankközi klíringrendszer (BKR) és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (KELER) által működtetett elszámolási rendszer.
3.7.2. Európai Unión belüli átutalások
A 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet vonatkozik majd az Európai Unión belüli, határon átnyúló, legfeljebb 50 000 euró összegű átutalásra, ide nem értve azt az átutalást, amelynél mind a megbízó, mind a jogosult pénzügyi intézmény, illetőleg befektetési vállalkozás vagy biztosítóintézet. Ez alapján a hitelintézet köteles az átutalást a szerződésben meghatározott határidőben és - az átutalás során szükség szerint alkalmazott átváltási árfolyamtól eltekintve - az előzetesen közölt díj és költség fejében teljesíteni.
A megbízó eltérő rendelkezése hiányában az átutalás összegét a jogosult javára teljes összegben, levonás nélkül kell jóváírni. Ha a megbízó úgy rendelkezik, hogy az átutalás díja és költsége részben vagy egészben a jogosultat terheli, a hitelintézet a levonással egyidejűleg köteles erről a kedvezményezettet tájékoztatni.
Eltérő megállapodás hiányában a hitelintézet köteles a tagállamok közötti átutalást oly módon továbbítani, hogy az a jogosult hitelintézetéhez legkésőbb a megbízás napját követő ötödik munkanapon megérkezzék. A jogosult bankszámláját vezető hitelintézet az átutalás összegét legkésőbb az érkezés napját követő munkanapon köteles a jogosult javára jóváírni.
Ha a tagállamok közötti átutalás a szerződés szerinti, vagy ennek hiányában a rendeletben meghatározott határidőn belül nem teljesül, a hitelintézet a megbízó kérésére tizennégy munkanapon belül köteles legfeljebb 12 500 eurónak megfelelő értékben visszatéríteni az átutalás összegét, valamint jóváírni az átutalás összege után a megbízás időpontjától a visszatérítés jóváírásáig járó kamatot és az átutalás megbízót terhelő költségét, kivéve ha az átutalás összegét időközben a jogosult javára jóváírták.
Ha a tagállamok közötti átutalás a jogosult hitelintézete által választott közreműködő magatartása vagy mulasztása miatt nem teljesült, a jogosult hitelintézete köteles legfeljebb 12 500 euró erejéig az átutalás összegét a jogosult rendelkezésére bocsátani.
Amennyiben a tagállamok közötti átutalás a megbízó által a hitelintézetnek adott megbízás hibás vagy hiányos volta vagy a megbízó kifejezett rendelkezésére választott közreműködő magatartása vagy mulasztása miatt nem teljesült, a megbízó hitelintézetének, valamint a műveletben részt vevő más intézményeknek törekedniük kell az átutalás összegének mielőbbi visszatérítésére. Ha a megbízó hitelintézete számlájára az átutalás összegét jóváírták, köteles azt a megbízó javára haladéktalanul jóváírni. A visszatérítés jóváírásakor a megbízó hitelintézete nem köteles a megbízó javára kamatot fizetni és az átutalás költségét visszatéríteni. Az átutalás visszatérítéséből adódó költséget a megbízó hitelintézete csak a szerződés kifejezett erre irányuló rendelkezése esetén vonhatja le a visszatérítés összegéből.
