Uniós csatlakozásunkat követően a bíróság büntetőjogi intézkedéseket alkalmazhat a jogi személyekkel szemben. A 2001. évi CIV. törvény ezzel a magyar jogban eddig ismeretlen jogintézményt vezet be, s áttöri azt a hagyományos jogelvet, hogy a büntetőjog csak a természetes személyekkel szemben érvényesülhet.
12.1. Jogi személy
A büntetőjogi fenyegetettség kiterjesztése megköveteli, hogy a törvény egyértelműen meghatározza a büntetőjogi intézkedés alá vonható szervezetek körét. Ebből a szempontból jogi személynek minősül minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságokat is. E törvényi definícióból látható, hogy büntetőjogi intézkedés alkalmazható nemcsak a polgári jogi értelemben vett jogi személyekkel (például korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) szemben, hanem a jogi személyiséggel nem, de önálló jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaságokkal, azaz a betéti és a közkereseti társaságokkal szemben is.
12.2. Büntetőjogi intézkedések
A bíróság a jogi személlyel szemben a következő büntetőjogi intézkedéseket alkalmazhatja:
– megszüntetés,
– a tevékenység korlátozása,
– pénzbírság.
A jogi személy megszüntetése kizárólag önállóan alkalmazható, míg a jogi személy tevékenységének korlátozása és a pénzbírság mind önállóan, mind egymás mellett kiszabható.
12.2.1. Megszüntetés
A bíróság a jogi személyt akkor szünteti meg, ha jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat, és
– a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy
– a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja.
E két esetben a bíróság a jogi személyt kötelezően megszünteti, mérlegelésnek helye nincs. Ilyenkor úgynevezett fantomcégről van szó, ami csak papíron létezik.
Nem lehetnek biztonságban azonban a ténylegesen működő cégek sem, mert amennyiben bizonyítást nyert, hogy a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy hogy a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja, a bíróság megszüntetheti a céget akkor is, ha az jogszerű gazdasági tevékenységet folytat. Ilyenkor a megszüntetés nem kötelező, az a bíróság megítéléstől függ. A mérlegelésben azonban korlátozza a bíróságot az a körülmény, hogy nem lehet megszüntetni a jogi személyt, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, vagy a jogi személy
– országos közüzemi szolgáltató,
– nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül,
– honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.
12.2.2. A tevékenység korlátozása
A bíróság egy évtől három évig terjedő időre korlátozhatja a jogi személy tevékenységét. A tartamot években kell megállapítani. A korlátozás kiterjedhet valamennyi felsorolt tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására.
12.2.2.1. Az eltiltás következményei
Az eltiltás ideje alatt a jogi személy
– nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,
– nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,
– nem köthet koncessziós szerződést,
– nem minősíthető közhasznú szervezetté,
– nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban,
– nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta.
A tevékenység korlátozásakor az ítélet jogerőre emelkedése napján a bíróság rendelkezésétől függően
– beállnak a jogi személlyel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, illetve a koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,
– a közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, továbbá a jogi személyt a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni,
– a központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatás odaítélésére irányuló eljárást megszüntetettnek kell tekinteni, a bűncselekménnyel összefüggésben odaítélt támogatást pedig a jogi személynek vissza kell fizetnie.
12.2.3. Pénzbírság
A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint. A vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel állapíthatja meg, ha az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással állapítható meg. A pénzbírságot – meg nem fizetése esetén - a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell behajtani.
12.2.4. Az intézkedések feltételei
A jogi személlyel szembeni fentebb említett intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűncselekményt a jogi személy
– ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,
– tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna.
A büntetőjogi intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését eredményezte, és a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője a bűncselekmény elkövetéséről tudott.
Az intézkedés alkalmazásának további feltétele, hogy a bíróságnak az említett bűncselekmény miatt büntetést kell kiszabnia a vádlottal szemben. Az intézkedés alkalmazását nem akadályozza, ha a jogi személy számára vagyoni előnyt eredményező bűncselekmény elkövetője meghalt, vagy kóros elmeállapota miatt nem büntethető.
12.2.4.1. Vagyoni előny
A törvény alkalmazásában vagyoni előny bármely dolog, vagyoni értékű jog, követelés, kedvezmény, függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e, úgyszintén az is, ha a jogi személy valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.
12.3. Eljárási szabályok
Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárás során intézkedés alkalmazásának lehet helye, az intézkedés alkalmazásáról a terhelt ellen indított büntetőeljárásban kell határozni. Amennyiben azért nem indult büntetőeljárás, mert az elkövető meghalt, vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, a jogi személlyel szemben az eljárást akkor is le kell lefolytatni.
12.3.1. A bíróság hatásköre és illetékessége
Ha az ügyész a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az a bíróság jár el, amelyik a terhelt bűncselekményének elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.
12.3.2. A jogi személy képviselője
A jogi személy érdekében – annak képviselőjeként – meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd jár el. A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság ügyvédet rendel ki, ha a jogi személynek nincs meghatalmazott képviselője. A jogi személy képviseletére meghatalmazást a jogi személy törvényes képviselője adhat. A terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetőleg védője a jogi személy képviseletére meghatalmazást nem adhat. A terhelt védője nem lehet a jogi személy képviselője az eljárásban.
A jogi személy képviselőjére a védőre vonatkozó szabályok irányadók. A képviselő
– a nyomozási cselekményeknél akkor lehet jelen, ha a tanú kihallgatása, a szakértő meghallgatása, a szemle, a bizonyítási kísérlet vagy a felismerésre bemutatás a jogi személy üggyel összefüggő kapcsolatának a tisztázására irányul, vagy a házkutatást a jogi személy használatában lévő területen foganatosítják,
– a jogi személyt érintő iratokat a nyomozás elvégzése után tekintheti meg,
– a tárgyaláson jelen lehet, a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a kihallgatottakhoz kérdést intézhet és felszólalhat.
Az utóbbi két jogosultság a jogi személy törvényes képviselőjét is megilleti.
A jogi személy az egyéb érdekelt jogait az ellene folytatott büntetőeljárásban nem gyakorolhatja.
12.3.3. Értesítés a büntetőeljárásról
Abban az ügyben, amelyben jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozás elrendeléséről, a gyanúsított személyéről, illetőleg arról, hogy nyomozást folytatnak, az ügyész értesíti azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette.
A nyomozás felfüggesztéséről, a nyomozás megszüntetéséről, a vádemelésről, az eljárás felfüggesztéséről, az eljárás megszüntetéséről, valamint az ügydöntő határozat meghozataláról és az eljárás jogerős befejezéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság értesíti a jogi személy felett törvényességi, illetőleg szakmai felügyeletet gyakorló szervet, valamint azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette.
A nyilvántartást vezető bíróság az értesítést felveszi az általa a jogi személyről vezetett nyilvántartásba.
12.3.4. Zár alá vétel, biztosítási intézkedés
Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a zár alá vételt, illetőleg a biztosítási intézkedést a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi személyt előreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra kell elrendelni.
12.3.5. Nyomozás
Ha a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozó hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt, aki rendelkezik arról, hogy a nyomozás kiterjedjen-e az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. Az ügyész erről értesíti a jogi személyt, egyben felhívja, hogy gondoskodjék a képviseletéről.
A gyanúsított és a védője nem lehet jelen azon a nyomozási cselekményen, amely a jogi személynek az ügyben betöltött szerepével kapcsolatos adatok felderítésére irányul.
A nyomozás elvégzése után lehetővé kell tenni, hogy a jogi személy képviselője a nyomozás iratait megismerhesse.
12.3.6. Intézkedés az iratok ismertetése után
Ha a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, ezt az ügyész a vádiratban indítványozza, amely tartalmazza
– a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,
– a jogi személy eljárási, valamint a törvényes képviselőjének adatait,
– az indítványt arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben alkalmazzon intézkedést.
A vádiratot annyi példányban kell benyújtani, hogy a jogi személy képviselőjének is jusson egy példány.
Az ügyész jogait a jogi személlyel szembeni eljárásban a pótmagánvádló nem gyakorolhatja.
12.3.7. Bírósági eljárás
A bírósági tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező. Az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza
– a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,
– a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, vagy az erre irányuló indítvány elutasítását.
12.3.7.1. Az eljárás megszüntetése a tárgyalás előkészítése során
A bíróság az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos részét a tárgyalás előkészítése során megszünteti, ha
– az ügyész az indítványát visszavonta,
– a jogi személy megszűnt.
Így jár el a bíróság akkor is, ha azzal a vádlottal szemben, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának az elkövető büntethetőségétől függetlenül helye van.
12.3.7.2. Elsőfokú tárgyalás
A bizonyítási eljárás során a jogi személy eljárási, valamint a törvényes képviselője a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a védőt követően jogosult kérdéseket feltenni.
Ha az ügyész a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazását a tárgyaláson indítványozza, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és a jogi személyt az ügyész indítványáról a tárgyalási jegyzőkönyv másolatával értesíti. Az így elnapolt tárgyaláson – ha azon csak a jogi személlyel kapcsolatos ügyészi indítványra vesznek fel bizonyítást – a tárgyalás legutóbbi részéről készült jegyzőkönyvet nem kell ismertetni akkor sem, ha a tárgyalás megszakítása óta nyolc napnál hosszabb idő telt el.
Az ügyész a vádbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt.
A védőbeszéd után a jogi személy képviselője felszólalhat, és a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.
A jogi személy eljárási, valamint a törvényes képviselője a fellebbezési nyilatkozatot a védő nyilatkozata után teheti meg.
12.3.7.3. Ügydöntő határozat
Ha az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság ítéletében
– a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaz,
– az indítványt elutasítja,
– az intézkedés alkalmazását mellőzi, ha az a jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene.
Amennyiben a bíróság felmenti azt a vádlottat, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, vagy vele szemben megszünteti az eljárást, az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos része megszüntetéséről külön határozatot nem kell hoznia, illetőleg az ítéletben vagy az eljárást megszüntető végzésben erről nem kell rendelkeznie. Nem szüntethető meg azonban az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos része, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának az elkövető büntethetőségétől függetlenül helye van.
12.3.7.4. Bűnügyi költség
A bíróság a jogi személyt – ha vele szemben intézkedést alkalmazott – a felmerült bűnügyi költség azon részének viselésére kötelezi, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárás során a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés szükségességét kellett vizsgálni.
12.3.7.5. Másodfokú bírósági eljárás
Az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezésre az ügyész és a jogi személy eljárási, valamint a törvényes képviselője jogosult, ez utóbbiak csak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés vagy az ítélet indokolása ellen. A jogi személy terhére az ügyész fellebbezhet.
Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül. Megalapozatlanság esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást állapíthat meg, ha a felvett bizonyítás alapján a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés mellőzésének van helye.
A másodfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetőleg az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy az elsőfokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyész a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul.
12.3.7.6. Másodfokú határozat
Az elsőfokú bíróság ítéletének a jogi személyre vonatkozó rendelkezése megváltoztatása esetén a másodfokú bíróság a jogi személlyel szemben – ha ilyen rendelkezés nem volt – intézkedést, illetőleg több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi,
– ha az elsőfokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést,
– és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a ki nem küszöbölhető megalapozatlanság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését lényegesen befolyásolta.
Ha a másodfokú bíróság azt a vádlottat, akire tekintettel az elsőfokú bíróság a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazott, felmenti, vagy az elsőfokú bíróság ítéletének reá vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti, illetőleg az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, a másodfokú bíróság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését is hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Nem kell hatályon kívül helyezni az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezését, ha a felmentés oka a vádlott kóros elmeállapota, illetőleg az eljárás megszüntetésére a vádlott halála miatt került sor. Ebben az esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tarthatja vagy megváltoztathatja.
Az elsőfokú ítélet jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása esetén a zár alá vétel elrendeléséről, fenntartásáról vagy megszüntetéséről a másodfokú bíróság határoz. A másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott zár alá vétel a megismételt eljárás során hozott ügydöntő határozat kihirdetéséig tart.
12.3.7.7. Megismételt eljárás
Ha a jogi személy terhére nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt eljárásban nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetőleg nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is alkalmazni. E szabály többek között nem alkalmazható, ha
– az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére azért került sor, mert az elsőfokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést, és a ki nem küszöbölhető megalapozatlanság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését lényegesen befolyásolta,
– a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a jogi személlyel szemben intézkedést, súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is kell alkalmazni, feltéve hogy az ügyész ezt indítványozza,
– az ügyész vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is meg kell állapítani, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni,
– az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni.
12.3.7.8. Perújítás
Perújításnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen akkor is helye van, ha
– az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzni kell, vagy enyhébb intézkedést kell alkalmazni, a jogi személlyel szemben intézkedést, vagy súlyosabb intézkedést kell alkalmazni,
– a jogi személlyel szemben ugyanazon terhelt cselekményével összefüggésben több ítélet alkalmazott intézkedést.
Ha a perújítást azon vádlott vonatkozásában rendelték el, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a perújítás elrendelése az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is kihat. Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen perújítási indítványt az ügyész és a jogi személy képviselője terjeszthet elő.
12.3.7.9. Felülvizsgálat
Felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen akkor is helye van, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására vagy annak mellőzésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor. Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személylyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is.
Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen felülvizsgálati indítvány benyújtására az ügyész – a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazása érdekében hat hónapon belül – és a jogi személy képviselője jogosult.
12.3.8. Végrehajtás
12.3.8.1. Megszűntnek nyilvánítás
A jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés végrehajtása iránt a bíróság a megszűntnek nyilvánítás és a tevékenység korlátozása esetén a jogi személyről nyilvántartást vezető bíróságot keresi meg. A jogi személy megszüntetése esetén a nyilvántartást vezető bíróság az egyes jogi személyekre vonatkozó külön törvényeknek a megszűntnek nyilvánítás, illetőleg a feloszlatás esetén irányadó szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy ha a bíróság a büntetőeljárás során a jogi személy vagyonát érintően vagyonelkobzást alkalmazott, annak bírósági végrehajtása megelőzi a jogi személy vagyonának felosztását és így a végelszámolási, illetőleg felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását.
A nyilvántartást vezető bíróság megszűntnek nyilvánítás esetén törli a jogi személyt a nyilvántartásból, és abban feltünteti, hogy a törlésre hivatalból került sor.
12.3.8.2. Tevékenység korlátozása
A tevékenység korlátozása esetén a nyilvántartást vezető bíróság a nyilvántartásban a határozat szerinti tevékenység korlátozását tünteti fel.
12.3.8.3. Pénzbírság
Ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírságot bírósági végrehajtás során kellene behajtani, de a végrehajtási eljárás az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül eredménytelen volt, erről a bírósági végrehajtó írásban értesíti az intézkedést alkalmazó bíróságot. A bíróság erről haladéktalanul értesíti a jogi személy nyilvántartását vezető bíróságot.
Az összeállítást készítette:
Antal Attila, Bartha Katalin, Farkas Lászlóné, Galda Marietta, Pócs Erika, Vida Orsolya
