11. Adózás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/01. számában (2004. január 1.)

11.1. Közösségi adószám

2004 januárjától hatályos az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, amely szerint az állami adóhatóság a közösségi kereskedelemben érintett adózónak a bejelentés alapján közösségi adószámot állapít meg. Az adózó közösségi adószámát a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napjától használhatja. Az adózónak a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie.

11.1.1. Az adószám igénylése

A közösségi adószámmal nem rendelkező adózónak a közösségi adószámának megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál előzetesen be kell jelentenie, hogy az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni.

Ugyanígy szerzi meg közösségi adószámát az általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett

– magánszemély, aki az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az Európai Közösség más tagállamában új közlekedési eszközt szerez be,

– jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, ha az adóévben általa az Európai Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a 2 500 000 forintot meghaladja,

– jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, ha az adóévben általa az Európai Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke nem haladja meg a 2 500 000 forintot, és adófizetési kötelezettségét választása alapján belföldön kívánja teljesíteni.

11.1.2. Az adószám törlése

Az állami adóhatóság kérelemre – a bejelentés napjával – az adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

11.1.3. Áfabevallás

Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie akkor is, ha az adóév közben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg a számára. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig – benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg.

A közösségi adószámmal rendelkező adózó az adóhatóság által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a negyedévet követő hó 20. napjáig negyedéves bevallásában, a havi adóbevalló a negyedév harmadik hónapjáról, a 15 naponkénti elszámolásra jogosult adózó a negyedév utolsó adómegállapítási időszakáról benyújtott adóbevallásában nyilatkozik az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalany részére az adott negyedévben teljesített termékértékesítésről, nyújtott szolgáltatásról, valamint az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól megvalósított termékbeszerzésről, igénybe vett szolgáltatásról, a vevő (szolgáltatást igénybe vevő), illetve az eladó (szolgáltatást nyújtó) nevéről, közösségi adószámáról és az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott európai közösségi területen belül teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről.

11.2. Beruházási adókedvezmény

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2003. január 1-jétől érvényes új 29/E §-ában előírt szabályok rendelkeznek a 3 és 10 milliárd forintos beruházási adókedvezmények uniós csatlakozást követő igénybevételének szabályairól. A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóévben és az azt követő adóévekben a 3 és 10 milliárd forintos beruházási adókedvezmény igénybevétele során az eddigieken túl további szabályokat is figyelembe kell venni.

Az adózó által a 2003-ban és azt követően kezdődő adóév(ek) adóalapja utáni adóból igénybe vett adókedvezmény és az említett időszakban megítélt más állami támogatás jelenértékének összege nem haladhatja meg az alábbiakban ismertetett értéket. (E rendelkezés alkalmazásában állami támogatás az adókedvezményre jogosító beruházásra vagy az ahhoz kapcsolódó – a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerint bejelentett – más eszközre, költségre tekintettel az államháztartás alrendszere költségvetésének terhére kapott ingyenes vagy kedvezményes forrás, egyéb előny, ha az államháztartási bevételkiesést vagy kiadást jelent, kivéve a csekély összegű – de minimis - támogatást.

11.2.1. Értékhatár

A fentiekben említett érték az 1997-2005. években használatba vett szabadalom, know-how, licenc, szoftver, alapítás, átszervezés aktivált értéke (a továbbiakban: elszámolható immateriális javak), tárgyi eszközök, illetve a 2005-ben elszámolt beruházás értéke, továbbá az 1997-2005. években a helyi önkormányzatok helyi közszolgáltatási feladatainak megvalósítására szolgáló, az adózó által megvalósított infrastrukturális beruházás, vagy az önkormányzatnak e célra végleges pénzeszközként átadott összeg (a továbbiakban: közhasznú infrastrukturális beruházás), valamint a kutatás és kísérleti fejlesztés, a képzési költség és a pénzügyi lízingnek nem minősülő lízing (bérlet) díja – a társaságiadó-kedvezményhez kapcsolódó bejelentendő adatokról szóló miniszteri rendelet szerint – bejelentett összegben, jelenértéken, de legfeljebb a ténylegesen elszámolt összegek jelenértéke (a továbbiakban: megállapított érték) alapján a következők szerint meghatározott szorzatok összege:

– a közhasznú infrastrukturális beruházásra 1997-2002. közötti időszakra megállapított érték, átutalt összeg 100 százaléka;

– a környezetvédelmi beruházásra, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés célját szolgáló eszközre, valamint az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés költségére, a munkavállalók általános és speciális képzésének költségére az 1997-2005. közötti időszakra megállapított értéknek és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló kormányrendelet 2003. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint meghatározott támogatási intenzitásnak a szorzata;

– az immateriális javakra az 1997-2005. közötti időszakra megállapított érték (de legfeljebb a tárgyi eszközökre megállapított érték 25 százalékának)

a) 75 százaléka – a törvény 29/E §-ának (4) bekezdése szerinti adózók esetén 30 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-éig megkezdte,

b) 50 százaléka – a törvény 29/E §-ának (4) bekezdése szerinti adózók esetén 20 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg;

d) az a)-c) pontban nem említett eszközre, költségre, ráfordításra az 1997-2005. közötti időszakra megállapított érték 75 százaléka – a törvény 29/E §-ának (4) bekezdése szerinti adózók esetén 30 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ig megkezdte, 50 százaléka – a törvény 29/E §-ának (4) bekezdése szerinti adózók esetén 20 százaléka –, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg.

A törvény 29/E §-ának (4) bekezdése szerinti adózó az az adózó, amelynek árbevétele több mint 50 százalékban a nagyberuházási projektekhez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló C (2002) 315 (2002/C 70/04) bizottsági közlemény C. mellékletében meghatározott tevékenységből származik az adókedvezmény igénybevételének első adóévében.

A híradás-technikai fogyasztási cikkek gyártása, illetve a számítógép, készülék gyártása szakágazatba sorolt adózó a fenti érték meghatározásakor – választása szerint – az 1997-2005. évek utolsó napján kimutatott elszámolható immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások bekerülési értékének az előző év utolsó napján kimutatott bekerülési értékét meghaladó összegek összesített értékét - ha az említett időszakon belül, vagy a 2006-2011. évek bármelyikében az említett eszközök együttes bekerülési értéke az előző évhez képest csökken, az azzal csökkentett összeget – veheti figyelembe.

11.2.1.1. Nem elszámolható értékek

Az elszámolható immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások értékeként nem vehető figyelembe

– annak az eszköznek a bekerülési értéke, amelyet az adózó az üzembe helyezés, a nyilvántartásba vétel időpontját követően öt éven belül (ha az eszköz elméleti hasznos élettartama az adózó által történő üzembe helyezést, nyilvántartásba vételt követően öt évnél rövidebb, akkor az elméleti hasznos élettartam alatt) értékesít,

– a szinten tartást szolgáló eszköz értéke, vagy – az adózó választása szerint – a telephelyen első ízben megvalósított beruházás megkezdésének adóévét követő negyedik évtől az üzembe helyezett, nyilvántartásba vett immateriális jószág, beruházás értékének 20 százaléka,

– a fejlesztési adókedvezmény alapjaként figyelembe vett vagy figyelembe venni tervezett immateriális jószág, tárgyi eszköz.

11.2.2. Az adókedvezmény megállapítása

Az adózó a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév adóalapja után érvényesíthető adókedvezményt a következők szerint állapítja meg:

1. az előzőekben írtakat figyelmen kívül hagyva megállapítja, mekkora összegű adókedvezményt vehetne igénybe (számított adókedvezmény);

2. a hatálybalépést megelőző napok és az adóév napjainak hányadosa szerint meghatározza a számított adókedvezmény arányos részét, amelyet adókedvezményként vesz igénybe;

3. az így megállapított összegen felül adókedvezményként érvényesítheti az adóévre a fentebb írtak szerint meghatározott összeget.

11.2.3. Mentesség az új szabályok alkalmazása alól

Az adózónak nem kell alkalmaznia a fent ismertetett előírásokat, ha az Európai Bizottság álláspontja szerint az adókedvezmény igénybevétele nem érinti az Európai Unió más tagállamai és Magyarország közötti kereskedelmet. Az Európai Bizottság álláspontját az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott tények alapján, a Pénzügyminisztérium kéri ki.

11.2.3.1. Választási lehetőség

Az adókedvezményre jogosító beruházás megkezdésének napján – az Európai Közösségek Bizottsága 96/280/EGK számú, a kis- és középvállalkozásokról szóló ajánlása szerint – kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó választása szerint akkor sem köteles az értékhatárra vonatkozó korlátozásokat alkalmazni, ha az ilyen tartalmú döntését a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, és az adózó e bejelentését nem vonhatja vissza. Az az adózó, amely a választását bejelentette az adóhatósághoz, egyesülése esetén utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben, ha többségi irányítást jelentő befolyással rendelkező tagjának (részvényesének) személye a bejelentést követően megváltozik, utoljára e változást megelőző adóévben élhet az adókedvezménnyel.

Az egyéb adózó is választhatja azt a lehetőséget, hogy nem alkalmazza a fent ismertetett szabályokat,. Ennek feltétele, hogy e döntését a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45 napon belül bejelentse az adóhatósághoz. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés alapján a Tao. tv. 21. §-ának rendelkezései szerint igénybe vett adókedvezmény – a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés IV. mellékletének versenypolitikáról szóló 3. fejezete 1/c) pontjában megállapított eljárás szerint – új támogatásnak minősül.

11.2.4. A beruházás kezdő időpontja

A 2003/36. APEH iránymutatás szerint az igénybe vehető legnagyobb kedvezmény számítása során döntő jelentőségű, hogy a Tao. tv. 29/E. §-ának (1) bekezdésében hivatkozott adókedvezményre jogosító beruházást az adózó mikor kezdte meg. Ha az adózó számára a Tao. tv. 29/E. § hatálybalépésekor több adókedvezmény is nyitva áll, azok közül a legkorábban megkezdett beruházás kezdő időpontja a mérvadó, hiszen az adókedvezmények igénybevételének felső határa is valamennyi adókedvezmény révén igénybe vett (és más állami forrásból származó) támogatásra együttesen értelmezendő. Az adókedvezmények közül, a kezdő időpont vizsgálata során, tehát nem kell eltekinteni attól az adókedvezménytől, amelyet az adózó egy bizonyos adóévben csak azért nem tud érvényesíteni, mert a létszámra vonatkozó feltétel nem teljesül.

Az ilyen adókedvezményre az adózó a jogát nem veszíti el, csak az adott évben nem tudja érvényesíteni azt. Nem vehető azonban figyelembe olyan beruházás megkezdése kezdő időpontként, amelyre vonatkozó jogát az adózó (a kedvezmény lejárta, vagy más ok miatt) már elvesztette.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!