1.1. Külföldiek magyarországi foglalkoztatása
A magyar uniós csatlakozással lényegében megszűnik a különbség a belföldi és az uniós tagországok munkavállalói között.
1.1.1. Európai Gazdasági Térség
Változatlan marad az 1991. évi IV. törvény (Flt.) szerinti fő szabály, amely szerint külföldi csak engedély alapján végezhet munkát Magyarországon, az engedély a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés előfeltétele. Nincs szükség azonban engedélyre az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárának és hozzátartozójának magyarországi munkavégzéséhez. (Nem kell engedély a menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi foglalkoztatásához sem.)
Az EGT-állampolgár hozzátartozójának tekintendő az EGT-állampolgár házastársa, 21 évnél fiatalabb vagy általa eltartott egyenes ági leszármazottja, továbbá az állampolgár és házastársának – általuk eltartott – egyenes ági felmenő rokona.
1.1.1.1. Egyenlő elbánás
Uniós csatlakozásunktól kezdve az EGT állampolgárait a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik a foglalkoztatással kapcsolatosan. A Magyarországon engedély nélkül foglalkoztatható EGT-állampolgárokra és hozzátartozóikra nem vonatkozik majd a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint a megyékben és a fővárosban, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számára vonatkozó korlátozás sem, s velük kapcsolatban nem érvényesül az a tilalom sem, amely szerint bizonyos foglalkozásoknál a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel külföldi nem foglalkoztatható.
1.1.2. A magyar és a közösségi szabályok ütközése
1.1.2.1. Szociális ellátások
Uniós csatlakozásunk után
– gyermekgondozási díjon,
– gyermekgondozási segélyen,
– terhességi-gyermekágyi segélyen,
– gyermeknevelési támogatáson,
– ápolási díjon,
– öregségi nyugdíjon,
– rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjon,
– rendszeres szociális járadékon,
– átmeneti járadékon, továbbá
– bányászok egészségkárosodási járadékán
az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat is érteni kell.
1.1.2.2. Munkanélküliek ellátása
Az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra az említett közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni a munkanélküli-járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint a munkanélküli-járadékra jogosultság idejét meghatározó magyar rendelkezéseket.
1.1.2.3. Munkaviszony
Ott, ahol az Flt. munkaviszonyt említ, azon az uniós csatlakozást követően az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő jogviszonyokat is érteni kell.
1.1.2.4. Migráns munkavállalók, önálló vállalkozók
Az Flt. rendelkezéseit az uniós csatlakozásunktól kezdve az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségekben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.
1.2. A munkavállalók tájékoztatása
Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény a munkavállalók tájékoztatását segíti elő, amikor előírja, miszerint valamennyi közösségi szinten működő vállalkozásnál, illetve vállalkozáscsoportnál üzemi tanácsot kell létesíteni, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárást kell kialakítani, amely tágabb hatályra vonatkozó megállapodás hiányában kiterjed a közösségi szinten működő vállalkozásnak az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térség államaiban működő valamennyi telephelyére, illetve a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport esetében a tagállamokban működő valamennyi vállalkozására.
1.2.1. Fogalmak
1.2.1.1. Közösségi szinten működő vállalkozás
A tagállamokban működő olyan vállalkozás, amely a tagállamokban legalább ezer munkavállalót, és legalább két tagállamban tagállamonként legalább százötven munkavállalót foglalkoztat.
1.2.1.2. Vállalkozáscsoport
A vállalkozások olyan csoportja, amely ellenőrző és annak ellenőrzött vállalkozásaiból áll.
1.2.1.3. Közösségi szinten működő vállalkozáscsoport
Olyan vállalkozáscsoport, amelynek a tagállamokon belül legalább ezer munkavállalója van, továbbá különböző tagállamokban legalább két, a vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozással rendelkezik, amelyek közül az egyik – egy tagállamban - legalább százötven munkavállalót, és a másik – egy másik tagállamban – legalább százötven munkavállalót foglalkoztat.
1.2.1.4. Központi vezetés
A közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetében az ellenőrző vállalkozás vezetése.
1.2.1.5. Konzultáció
A munkavállalói képviselők és a központi vezetés, illetve bármely megfelelő vezetési szint közötti véleménycsere és párbeszéd kialakítása.
1.2.1.6. Telephely
A személyi és tárgyi erőforrásoknak az egyesítésével megvalósított gazdasági tevékenység helye.
1.2.1.7. Különleges tárgyalótestület
A törvény szerint létrehozott testület, amely a központi vezetéssel tárgyal az európai üzemi tanács, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás létrehozásáról.
1.2.1.8. Európai üzemi tanács
A törvény szerint létrehozott, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tanács.
1.2.1.9. Ellenőrző vállalkozás
A közösségi szinten működő vállalkozáscsoporthoz tartozó az a vállalkozás, amely tulajdonosi helyzete, pénzügyi részesedése vagy a vállalkozáscsoport tevékenységére vonatkozó szabályozás más rendelkezése alapján meghatározó befolyást képes gyakorolni egy másik vállalkozásra (ellenőrzött vállalkozás). A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a gazdasági társaságban való befolyásszerzésére vonatkozó részében meghatározott uralkodó tag is ellenőrző vállalkozásnak minősül.
A meghatározó befolyás gyakorlására való képességet – az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, ha valamely vállalkozás egy másik vállalkozás tekintetében közvetlenül vagy közvetve
– a másik vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelő szerve tagjai több mint a felének kijelölésére jogosult;
– a másik vállalkozásban való részesedéshez kapcsolódó szavazatok többségével, vagy
– a másik vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik.
Nem minősíti ellenőrző vállalkozásnak a biztosítóintézetet, a hitelintézetet, a pénzügyi holdingtársaságot, a vegyes tevékenységű holdingtársaságot, a befektetési társaságot vagy a vagyonkezelő szervezetet átmeneti irányítási tevékenysége vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése, és irányítási jogaikat nem, vagy csak a szükséges mértékben gyakorolják.
1.2.2. Az európai üzemi tanács létrehozása, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítása
A központi vezetés saját kezdeményezésére, vagy a legalább két tagállamban működő, legalább két vállalkozásnál vagy telephelyen foglalkoztatott száz munkavállalónak, illetve e munkavállalók képviseleti szerveinek az indítványára tárgyalásokat kezdeményez az európai üzemi tanács létrehozására, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tárgyalások kialakítására. (Ha a központi vezetéshez több indítvány érkezik, a munkavállalói létszámot össze kell számítani.) A belföldi vállalkozás vagy telephely vezetéséhez előterjesztett indítványt haladéktalanul továbbítani kell a központi vezetéshez, és erről egyidejűleg tájékoztatni kell az indítványtevőt. A központi vezetés az indítvány(ok)ról, annak kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport vagy vállalkozás valamennyi vállalkozását, illetve telephelyét.
1.2.2.1. A különleges tárgyalótestület létrehozása
A különleges tárgyalótestület – amely legalább három és legfeljebb huszonnyolc tagból áll - feladata, hogy a központi vezetéssel megállapodást kössön az európai üzemi tanács vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló más eljárás kialakításáról.
A testületbe minden tagállamból, amelyben a közösségi szinten működő vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak telephelye vagy vállalkozása működik, egy munkavállalói képviselőt kell küldeni. A különleges tárgyalótestület tagjának jelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag jelöléséről is.
Azokból a tagállamokból, amelyekben a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalói létszám
– legalább huszonöt százalékát foglalkoztatják, további egy,
– legalább ötven százalékát foglalkoztatják, további két,
– legalább hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további három munkavállalói képviselő küldhető a különleges tárgyalótestületbe.
A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók képviseletében a különleges tárgyalótestület tagját, illetve tagjait az üzemi tanács jelöli.
1.2.2.2. Tájékoztatás, meghívás a tárgyalásra
A központi vezetés a különleges tárgyalótestület megalakítását követően haladéktalanul tájékoztatja a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport valamennyi telephelyének, illetve vállalkozásának vezetőjét, valamint a munkavállalók képviseleti szerveit a különleges tárgyalótestület tagjainak névsoráról és címéről. E tájékoztatással egyidejűleg első tárgyalásra hívja meg a különleges tárgyalótestületet, és erről értesíti a vállalkozások, illetve a telephelyek vezetőit.
1.2.2.3. A tárgyalások megszüntetése
A különleges tárgyalótestület a szavazatok legalább kétharmados többségével dönthet úgy, hogy nem kezdi meg a tárgyalásokat, illetve megszünteti a már megkezdett tárgyalásokat. E döntést követően csak két év elteltével nyújtható be új indítvány a különleges tárgyalótestület összehívására. (A különleges tárgyalótestület és a központi vezetés rövidebb határidőben is megállapodhat.)
1.2.2.4. Költségviselés
A különleges tárgyalótestület megalakításával, a tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi költség, továbbá a különleges tárgyalótestület munkájának megfelelő ellátása érdekében felmerült szükséges és indokolt költségek a központi vezetést terhelik.
1.2.3. Megállapodás európai üzemi tanács létrehozásáról
Amennyiben a központi vezetés és a különleges tárgyalótestület európai üzemi tanács létrehozásában állapodik meg, a megállapodást írásba kell foglalni. Ennek tartalmaznia kell különösen
– a közösségi szinten működő vállalkozások, illetve vállalkozáscsoportok azon telephelyeit, illetve vállalkozásait, amelyekre a megállapodás hatálya kiterjed, ideértve a tagállamok területén kívül lévő telephelyeket vagy vállalkozásokat;
– az európai üzemi tanács összetételét, tagjainak számát, a póttagok számát, a tisztségek elosztását, valamint megbízatásának időtartamát;
– az európai üzemi tanács jogkörét és a tájékoztatására, valamint a vele való konzultációra vonatkozó eljárás rendjét;
– az ülések helyszínét, gyakoriságát és időtartamát;
– az európai üzemi tanács rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb anyagi eszközöket;
– a megállapodás időbeli hatályát és a megállapodás újratárgyalása során követendő eljárást – ideértve az átmeneti rendelkezéseket is –, valamint a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport szerkezetében bekövetkező változások követésével kapcsolatos kikötéseket.
1.2.4. Megállapodás a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról
A központi vezetés és a különleges tárgyalótestület írásban megállapodhat abban, hogy az európai üzemi tanács létrehozása helyett a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló más eljárást alakítanak ki. Az ilyen megállapodásnak rendelkeznie kell különösen arról, hogy a munkavállalók képviselői a részükre nyújtott tájékoztatás tartalmáról milyen módon folytathatnak egymás között tárgyalásokat, illetve milyen eljárásban és módon közölhetik javaslataikat és kifogásaikat a központi vezetéssel, vagy más, alkalmas vezetői szinttel. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a határokon átnyúló valamennyi olyan ügyre, amely a munkavállalók érdekeit jelentősen befolyásolja.
1.2.5. Tárgyalás az európai üzemi tanáccsal
A központi vezetés az európai üzemi tanács megválasztását követően haladéktalanul első tárgyalásra hívja meg az európai üzemi tanács tagjait. Az európai üzemi tanács jogosult évente egy alkalommal a központi vezetéssel ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon, és konzultáljon a központi vezetés által összeállított jelentés alapján a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról, a munkavállalók lényeges érdekeit érintő rendkívüli körülményekről.
1.2.6. A tájékoztatás és konzultáció tárgyköre
A központi vezetést csak abban az esetben terheli tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatás nem veszélyezteti a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport üzleti vagy üzemi titkaihoz fűződő jogos érdekeit.
1.2.6.1. Gazdasági helyzet
A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról történő tájékoztatás és konzultáció tárgykörébe tartoznak különösen
– a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport struktúrája, valamint gazdasági és pénzügyi helyzete;
– az üzleti tevékenység, a termelés (szolgáltatás), valamint az értékesítés valószínűsíthető fejlődése;
– a foglalkoztatási helyzet és annak várható alakulása;
– a befektetések, illetve a befektetési programok;
– a szervezetet érintő lényeges változások;
– az új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetése;
– vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezése;
– vállalkozások vagy telephelyek összevonása vagy szétválása;
– vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése vagy megszüntetése;
– a csoportos létszámcsökkentés.
1.2.6.2. Rendkívüli körülmények
A központi vezetés megfelelő időben köteles tájékoztatni az európai üzemi tanácsot a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő rendkívüli körülményekről. Ilyen rendkívüli körülménynek minősülnek különösen
– a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek áthelyezése;
– a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése vagy megszüntetése;
– a csoportos létszámcsökkentés.
1.2.7. Az európai üzemi tanács működésének anyagi fedezete
Az európai üzemi tanácsnak a feladatai teljesítéséhez szükséges és indokolt működési költségei a központi vezetést terhelik. A központi vezetésnek különösen az ülések lebonyolításához és a folyamatban lévő ügyek intézéséhez szükséges feltételeket – így helyiségeket, dologi eszközöket, hivatali személyzetet, továbbá tolmácsokat – kell rendelkezésre bocsátania, valamint biztosítania kell a szükséges utazási és tartózkodási költségeket.
1.2.8. Az európai üzemi tanács tagjainak jogai és kötelezettségei
1.2.8.1. Mentesülés a munkavégzés alól
Az európai üzemi tanács tagja a feladatai ellátásához szükséges időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az időre távolléti díja illeti meg.
1.2.8.2. Titoktartás
Az európai üzemi tanács tagja és póttagja azokat az információkat, amelyeket a központi vezetés az európai üzemi tanácsi tagsága alapján részére kifejezetten üzleti vagy üzemi titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel a törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben. Ez a kötelezettség az európai üzemi tanács tagját és póttagját megbízatása megszűnése után is terheli.
1.2.8.3. Munkajogi védelem
Az európai üzemi tanács, valamint a különleges tárgyalótestület belföldön foglalkoztatott tagjának és póttagjának munkajogi védelmére az üzemi tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Tilos akadályozni, illetve korlátozni vagy befolyásolni a különleges tárgyalótestület vagy az európai üzemi tanács megalakítását és tevékenységét, továbbá a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítását és annak lefolytatását.
Tilos akadályozni, illetve korlátozni, továbbá hátrányok vagy előnyök kilátásba helyezésével befolyásolni a különleges tárgyalótestület, az európai üzemi tanács tagjának, póttagjának, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljáráson részt vevő munkavállalók tevékenységét.
1.3. Képzettség, végzettség elismerése
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény a magyar uniós csatlakozástól önálló részt szentel az Európai Unió valamely tagállamában és az unió valamely állampolgára által szerzett, képzést tanúsító okiratok elismerésének. E szabályokat kell majd alkalmazni, ha valamely tagállam állampolgára Magyarországon szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni, és a küldő államban vagy származási országban jogosult ugyanannak a szakmának a gyakorlására.
Szabályozott szakmai tevékenységnek minősül az a tevékenység, amelynek a folytatása valamely tagállamban jogszabály alapján, közvetve vagy közvetlenül képzést tanúsító okirat birtoklásához van kötve.
1.3.1. Az európai közösségi jog alá tartozó elismerés
Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon képzettségi tanúsítvány, bizonyítvány, végbizonyítvány vagy oklevél birtoklásához kötött, a kérelmező szakképesítése vagy szakképzettsége a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha a kérelmező a küldő államban vagy származási országban jogosult a szakma gyakorlására. Fő szabály, hogy a bizonyítvány vagy oklevél elismerése esetén a kérelmező megfelel a bizonyítvány vagy az oklevél birtoklásán túlmenően jogszabályban előírt, a képesítésre, képzésre meghatározott további feltételeknek is.
1.3.2. Szakképzettség elismerése
1.3.2.1. Oklevél
Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon oklevél birtoklásához kötött, a kérelmező szakképzettsége akkor minősül egyenértékűnek a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt szakképzettséggel, ha a kérelmező
– olyan oklevéllel rendelkezik, amely lehetővé teszi a szakma gyakorlását abban a tagállamban, amelyben az oklevelet szerezte, vagy
– a kérelem benyújtását megelőző tíz év során két évig teljes munkaidőben vagy ennek megfelelő időtartamú részmunkaidőben egy olyan tagállamban gyakorolta szakmáját, amely nem nyilvánította szabályozottnak az adott szakmát, és a kérelmező olyan képzést tanúsító okirattal rendelkezik, amely az oklevél fogalmának egyébként megfelel, azonban nem jogosítja fel a kérelmezőt szabályozott szakma gyakorlására, továbbá tanúsítja, hogy a kérelmező az adott szakma gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkezik.
1.3.2.2. Végbizonyítvány
Amennyiben valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon oklevél vagy végbizonyítvány birtoklásához kötött, a kérelmező szakképzettsége vagy szakképesítése a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt szakképzettséggel vagy szakképesítéssel akkor minősül egyenértékűnek, ha
– a kérelmező olyan oklevéllel vagy végbizonyítvánnyal rendelkezik, amely lehetővé teszi a szakma gyakorlását abban a tagállamban, amelyben az oklevelet vagy a végbizonyítványt szerezte; vagy
– a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző tíz év során két évig teljes munkaidőben vagy ennek megfelelő időtartamú részmunkaidőben gyakorolta szakmáját egy olyan tagállamban, amely nem nyilvánította szabályozottnak az adott szakmát, továbbá a kérelmező olyan képzést tanúsító okirattal rendelkezik, amely tanúsítja, hogy a kérelmező az adott szakma gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkezik, továbbá az oklevél vagy a végbizonyítvány fogalmának egyébként megfelel, azonban nem jogosítja fel a kérelmezőt szabályozott szakma gyakorlására, vagy jogszabályban meghatározott képzést tanúsít.
1.3.2.3. Bizonyítvány
Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon végbizonyítvány birtoklásához kötött, a kérelmező szakképesítése a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha
– a kérelmező olyan bizonyítvánnyal rendelkezik, amely lehetővé teszi a szakma gyakorlását abban a tagállamban, amelyben a bizonyítványt szerezte, vagy
– a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző tíz év során két évig teljes munkaidőben vagy ennek megfelelő időtartamú részmunkaidőben gyakorolta szakmáját egy olyan tagállamban, amely nem nyilvánította szabályozottnak az adott szakmát, továbbá a kérelmező olyan képzést tanúsító okirattal rendelkezik, amely a bizonyítvány fogalmának egyébként megfelel, azonban nem jogosítja fel a kérelmezőt szabályozott szakma gyakorlására, és tanúsítja, hogy a kérelmező az adott szakma gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkezik.
1.3.2.4. Elismerés hazai bizonyítványként
Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon bizonyítvány birtoklásához kötött, a kérelmező szakképesítése a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha
– a kérelmező olyan oklevéllel, végbizonyítvánnyal vagy bizonyítvánnyal rendelkezik, amely lehetővé teszi a szakma gyakorlását abban a tagállamban, ahol azt szerezte,
– a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző tíz év során két évig teljes munkaidőben vagy ennek megfelelő időtartamú részmunkaidőben gyakorolta szakmáját egy olyan tagállamban, amely nem nyilvánította szabályozottnak az adott szakmát, továbbá a kérelmező olyan képzettséget tanúsító okirattal rendelkezik, amely az oklevél, végbizonyítvány vagy bizonyítvány fogalmának egyébként megfelel, azonban nem jogosítja fel a kérelmezőt szabályozott szakma gyakorlására, és tanúsítja, hogy a kérelmező az adott szakma gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkezik, vagy
– a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző tíz év során három egymást követő évben teljes munkaidőben, vagy ennek megfelelő időtartamú részmunkaidőben gyakorolta szakmáját egy olyan tagállamban, amely nem nyilvánította szabályozottnak az adott szakmát.
1.3.2.5. Elismerés képzettségi tanúsítványként
Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon képzettségi tanúsítvány birtoklásához kötött, a kérelmező szakképesítése a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha a kérelmező
– olyan képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, amelyet valamely tagállamban előírnak a szakma gyakorlásához, és ezt a képzettségi tanúsítványt abban a tagállamban állították ki, feltéve hogy a kérelmező azt is bizonyítja, hogy a magyar jogszabályok által előírt közegészségügyi, közbiztonsági, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és egyéb előírásoknak megfelelően képes gyakorolni a szabályozott szakmát, vagy
– valamely tagállamban szerzett, képzést vagy szaktudást tanúsító okirattal bizonyítja, hogy felkészült a szabályozott szakma gyakorlására, feltéve hogy a kérelmező azt is bizonyítja, hogy a magyar jogszabályok által előírt közegészségügyi, közbiztonsági, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és egyéb előírásoknak megfelelően képes gyakorolni a szabályozott szakmát.
1.3.2.6. Végzettségi szint elismerése
Ha valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlásának az a feltétele, hogy a kérelmező általános iskolai vagy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezzék, a kérelmező végzettségi szintje a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére irányadó jogszabályok által előírt végzettségi szinttel akkor minősül egyenértékűnek, ha valamely tagállamban kiállított, a megfelelő végzettségi szintet tanúsító bizonyítvánnyal rendelkezik.
