9.1. Belföldi gépjárművek adója
9.1.1. Tárgyi hatály
9.1.1.1. Belföldi érvényes rendszámtábla
2004-től a törvény (tárgyi) hatálya – többek között – a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjárművekre terjed ki. A gépjármű érvényes rendszámtáblával való ellátottságának kérdése a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (BM rendelet) rendelkezésein alapul. A rendszámtábla előtti "érvényes" szó azt jelzi, hogy a rendszámtábla – a CD, az E, a P és a Z betűjelű kivételével – érvényesítő címkével, azaz hatósági igazolással is el van látva. A tárgyi adókötelezettség feltételrendszerének kizárólag rendszámtáblához való kapcsolását – többek között – az E, a P, valamint a V betűjelű ideiglenes rendszámtáblájú gépjárművek adótárgyi körbe vonása indokolta.
9.1.1.2. Ami a jövőben nem tartozik a törvény hatálya alá
A 2004. évtől a törvény hatálya alól a belföldön bejegyzett gépjárművek közül kikerülnek
- a CK, a DT és a HC betűjelű, állandó rendszámtáblával ellátott gépjárművek,
- a mezőgazdasági vontatók,
- azok a motorkerékpárok, amelyek hajtómotorjának lökettérfogata nem éri el a 250 cm3-t,
- a lassú járművek, továbbá
- a CD és a Z betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjárművek.
Az a körülmény, hogy az említett gépjárművek a jövőben nem tartoznak majd a törvény hatálya alá, az adóhatóságok számára nem eredményez határozathozatali és nyilvántartás-vezetési kötelezettséget e gépjárművek tekintetében.
9.1.2. Adómérték
2004-től az önkormányzatok adómérték-megállapítási jogosítványa megszűnik, ugyanis 2004. január 1-jétől egységes adómértéket kell majd alkalmazni (1200 Ft/minden megkezdett 100 kg). A legalább 250 cm3-t elérő lökettérfogatú motorkerékpár, a sátras utánfutó, a lakóautó és a lakópótkocsi után pedig az általános szabályok szerint, azaz az adóalap és -mérték figyelembevételével kell a fizetendő adót megállapítani.
A szóban forgó adónem újra központi adó lesz, noha az adóigazgatási feladatokat továbbra is – hasonlóan a termőföld-bérbeadásból származó jövedelem adójával - a települési (fővárosban kerületi) adóhatóság látja el.
9.1.3. Adóalanyiság, hatósági adatszolgáltatás
9.1.3.1. A bevallási kötelezettség megszűnése
2004. évtől a belföldi állandó, valamint a V betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjárművek adóztatása – nevezetesen az adóalanyiság, az adóalap, valamit az illetékesség kérdése – a forgalmi engedély alapján benyújtott bevallás helyett a közúti közlekedési nyilvántartás tartalmán alapul. A közúti közlekedési hatóságnál (okmányirodánál) teljesített változásbejelentés (például a gépjármű tulajdonjogának megszerzése/megszűnése; a gépjármű forgalomból való kivonása, a gépjármű átalakítása stb.) egyúttal az adóbevallás-benyújtási kötelem teljesítését is magában foglalja, ezáltal az adózók a jövőben mentesülnek a bevallás benyújtásának kötelezettsége alól.
9.1.3.2. Adatszolgáltatás
Az okmányirodánál teljesített – előzőekben említett – változásbejelentések a közúti közlekedési nyilvántartás részét képezik, s ebből a központi adatbázisból a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (Hivatal) az önkormányzat illetékességi területének megfelelően adatokat szolgáltat az adóhatóságok számára. Ez az adatszolgáltatás tartalmazza egyrészt
- az adó alanyára vonatkozó (például a természetes azonosító adatokat, lakcímet, székhelyet/telephelyet – 2005-től az adóazonosító számot), másrészt
- az adó tárgyára vonatkozó (például rendszámot, tömeget, környezetvédelmi kódot) információkat.
A fentiekben említett nyilvántartások tartalma képezi majd lényegében az adókivetés alapját.
A közúti közlekedési nyilvántartáshoz kapcsolódó adatváltozással – amely a gépjármű-adóról szóló törvény szabályai alapján adókötelezettség-változást is eredményez(het) – érintett személyt egyszeri – mégpedig az okmányirodához teljesítendő – bejelentési kötelezettség terheli.
Az esetek kb. 5-8 százalékában – például a súlyosan mozgáskorlátozott állapot beállta/megszűnte; adómentes, illetve adóköteles személy közötti tulajdonváltozás; a jármű muzeális jellegűvé minősítése – azonban a közúti közlekedési nyilvántartás nem tartalmazza, de sok esetben nem is tartalmazhatja (adatvédelmi szempontból például a súlyosan mozgáskorlátozottság tényét) az itt csak példálódzóan jelzett (adókötelezettségre kiható) változásokat. Így e speciális esetekben - az okmányiroda felé teljesített bejelentési kötelezettségen túl – az adóalanyt az önkormányzati adóhatósággal szemben is terheli bejelentési (nyilatkozattételi) kötelezettség. Az adóhatósághoz teljesítendő bejelentés (nyilatkozat) a valós tényállás tisztázásához elengedhetetlen, illetve annak benyújtása egyben az adóalany érdeke is. A hivatal adatszolgáltatásának tartalma a jövőben lehetőséget nyújt majd az adóhatóságok számára arra, hogy amennyiben az adókötelezettségre is kiható változásbejelentési kötelezettséget nem teljesítették az okmányirodához, úgy az adóhatóság alkalmazhassa az adózás rendjéről szóló törvényben rögzített szankciókat. (Az erre, valamint a hivatal általi adatszolgáltatás gyakoriságára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései tartalmazzák.)
9.1.4. A fizetési kötelezettség szünetelése
2004-től az adókötelezettség részelemét képező fizetési kötelezettség szünetelésének jogintézménye kizárólag azokra az esetekre korlátozódik majd, amikor a gépjármű az adóalany birtokából jogellenesen kerül ki (azaz a járművet ellopják).
9.1.5. Speciális rendszámok, speciális rendelkezések
Az "E", valamint a "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjárművek 2004-től tartoznak a törvény tárgyi hatálya alá, az adó kivetéséhez szükséges adatokat – az adózó neve, lakóhelye/székhelye, a gépjármű fajtája és rendszáma - közvetlenül az okmányiroda, illetve a vámhatóság szolgáltatja majd az önkormányzati adóhatóságok számára.
9.1.5.1. Adóalanyiság, adókötelezettség
Az adó alanya az a személy, akinek/amelynek nevére az "E", valamint a "P" betűjelű rendszámtáblát az eljáró hatóság (okmányiroda, vámhatóság) kiadta. Az említett ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjárművek esetében az adókötelezettség - eltérően az általános szabályoktól – a rendszámtábla kiadásának időpontjával keletkezik.
9.1.5.2. Adómértékek
Az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával rendelkező gépjárművek után tételes (tehát adóalap nélküli) adózási szabályozást vezetett be a módosítás, így az ebbe a körbe tartozó gépjárművek egyszeri (átalány jellegű) adótételt viselnek, amely a személyszállító gépjárművek esetében 8000 forint, míg tehergépjárművek esetében 40 000 forint. A "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű után szintén tételes átalányadót kell fizetni, ennek összege 20 000 forint - adótárgyanként, azaz gépjárművenként.
9.1.5.3. Adóhatóságok
Az adóztatási feladatokat a járműhöz kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyben vagy az ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakcím, székhely (ideértve a fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el.
9.1.6. Egyéb változások
A módosítás több kisebb változást is beiktatott a gépjárműadóról szóló törvénybe. Eszerint 2004-től a személyszállító gépjármű fogalommeghatározását újradefiniálták, egyrészt az adókivetésnek – a forgalmi engedély helyett – a hatósági nyilvántartás tartalmához való rendelése, másrészt a hatályos szabályozás gyakorlatban jelentkező ellentmondásainak – a gépjárműhöz kapcsolható pótkocsi (utánfutó) ma a szerint adózik, hogy azt személy- vagy tehergépjárműhöz kapcsolják-e – megszüntetése és egységessé tétele érdekében.
Az Európa Tanács kombinált áruszállításra vonatkozó 92/106/EGK irányelvével való összhang megteremtése indokolta a kombinált árufuvarozás fogalmának újraszabályozását. Az úgynevezett kombi fuvarozás után járó kedvezmények kapcsán kimondták, hogy az adókedvezmény csak azt a tehergépjárművet illeti meg, amely a kombinált árufuvarozás vasúti vagy belvízi útszakaszát a vasúton/hajón "áruként" utazva teszi meg.
2004. január 1-jétől a fizetési kötelezettség alóli mentesség a mozgáskorlátozott személyek közül kizárólag a súlyosan mozgáskorlátozottakat illeti majd meg.
9.2. Külföldi gépjárművek adózása
A 2004. január 1-jétől hatályos szabályok a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek körére szűkítik le a törvény hatályát – az EU-n kívüli országok vonatkozásában.
9.2.1. 2004. május 1-jétől hatályba lépő módosulások
Hazánk 2004. május 1-jei, Európai Unióhoz csatlakozásával Szlovénia, Ausztria, Szlovákia és hazánk között a határ úgynevezett belső határ lesz, ezért ezeken a (határ)szakaszokon határvámhivatalok nem működnek majd. 2004. május 1-jétől lesznek majd olyan fuvarozások, amikor az adóköteles külföldi tehergépjármű hazánk területén külső határ (ukrán, román, szerb, horvát) érintése nélkül – a ki- és/vagy beléptetés elmaradásával – közlekedik. Az említett változásokra tekintettel az adókivetés mai rendszerét – a kiléptető vámhatóság látja el a gépjármű-adóztatási feladatokat – át kellett alakítani.
9.2.1.1. Adómérték
A fizetendő adót tételesen – a 2004. április 30-ig hatályos adóalap-konstrukció és adómérték mellőzésével -, a fuvarozás jellegéhez (loco/tranzit) kapcsolódva és a gépjármű össztömege szerint differenciálva, a jelenlegi átlagos adóteherszint alapulvételével határozták meg. A loco fuvarozás esetén az oda- és a visszaútra a 12 tonna össztömeget meg nem haladó gépjárművek után 10 000-10 000 forint, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek után 30 000-30 000 forint adót kell fizetni. A tranzit (a 3. országos engedéllyel való közlekedés is idetartozik) fuvarozás esetén az oda- és a visszaútra a 12 tonna össztömeget meg nem haladó gépjárművek után 20 000-20 000 forint, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek után 60 000-60 000 forint adót kell fizetni.
9.2.1.2. Adókötelezettség
Az adófizetési kötelezettség a tehergépjármű után akkor is fennáll, ha a gépjármű közúti fuvarozási engedély nélkül, érvénytelen engedéllyel, vagy az engedély jogszerűtlen felhasználásával közlekedik a Magyar Köztársaság területén.
9.2.1.3. Az adó megfizetése
A fizetendő adót illetékbélyeggel kell leróni, az illetékbélyeget a közúti fuvarozási engedélyre kell felragasztani, mégpedig a Magyar Köztársaság területére való belépéskor. Az adózó (fuvarozó) a felragasztott illetékbélyegen a belépés időpontját (év-hónap-nap-óra) – a visszaélések megakadályozása érdekében - köteles rávezetni. A gyakorlatban előfordulhat, hogy határátlépéskor azonnal nem szerezhető be az illetékbélyeg, ezért a törvény a határ átlépésétől számított 5 km-es körzethatáron belül szankciómentes közlekedést tesz lehetővé az illetékbélyeg beszerzéséig.
9.2.1.4. Vámhatósági feladatok, szankciók
2004. május 1-jétől megszűnik a (kiléptető) vámhatóságok általános adókivetési jogosítványa. A jövőben a vámhatóságok adóigazgatási feladata az adófizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére korlátozódik és koncentrálódik. A vámhatóságnak (mind a határállomáson lévőnek, mind a mobil egységnek, mind a belföldi vámszerveknek) az ellenőrzés alá vont közúti fuvarozási engedélyen lerótt illetékbélyeget érvénytelenítenie kell, valamint a megfizetett adó összegét nyilvántartásba kell vennie. Ha az adózó (jellemzően a gépjárművezető) a fizetési kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette, akkor a vámhatóság a megfizetni elmulasztott összeget adóhiányként, míg annak ötszörösét adóbírság címén határozattal írja elő. Az így hozott határozat azonnal végrehajtható. Az adózó az adóhiányt, illetve a bírságot a helyszínen illetékbélyeggel, ennek hiányában készpénzzel köteles megfizetni. A vámhatóság az adóhiány, valamint a bírság megfizetéséig a gépjármű továbbhaladását – az élő állatot, illetve a gyorsan romló árut szállító gépjármű kivételével - megakadályozhatja.
